Címke:
ezek mennek

NEIL LABUTE: HA LENNE VALAKIM




16 éven felüleknek.

Egy fiú és egy lány megtetszenek egymásnak egy buliban, utána késő éjjel felmennek a lány lakására. A lehető legegyszerűbb kezdése ez egy történetnek, sokszor láttuk, sokunkkal megtörtént. Azt mondhatnánk rá: így szokott ez lenni.

Az ember életének legizgalmasabb, legszebb, örök életre szóló emlékeket ígérő órái ezek.

Neil LaBute friss darabja játékosan mesél arról, hogy ez a pár óra sosem volt még olyan nehéz, mint manapság.

Hőseink, akiket ebben az előadásban nézünk, alig ismeri egymást. De nem félnek egymástól, ezért ma este megkísérlik a lehetetlent: megpróbálják jól csinálni.

Történet napjaink fiataljainak szerelmi botladozásairól, bölcs emberismerettel, sziporkázó humorral és még több szeretettel.


Kim: BARTA ÁGNES

Jim: MÉSZÁROS MARTIN


Fordította: GÖTTINGER PÁL

A rendező munkatársa: SKRABÁN JUDIT

Plakát: CSÁFORDI LÁSZLÓ

Producer: ORLAI TIBOR

Rendező: GÖTTINGER PÁL


A színdarabot Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli.


Ha lenne valakim - Éder Vera próbafotóiHa lenne valakim - Hatala Csenge képeiHa lenne valakim - Éder Vera képei

GÖTTINGER PÁL: TRAPÉZON TÜLLBEN



szereplők: 
Sipos Ilka: Bordás Barbara 
Sáskáné Koronka Boglárka: Kékkovács Mara
Csigaházy: Józan László

zongorán közreműködik: Szekeres László
rendező: Őze Áron







Színházi mese a régi Nemzeti Színház hőskorából könnyekkel, operákkal, operettekkel, sanzonokkal – és persze sok nevetéssel.

A századforduló táján már igazi csillagnak számítottak a színésznők – annak ellenére, hogy még mindig cipelniük kellett a korábbi időkből rajtuk ragadt előítéleteket. Történeteikből kibomlanak a csillogás, a siker, a társasági élet, az áradó muzsika, a színház varázslatának színei – és mögöttük a sokszor könyörtelen, minden nap bukással fenyegető, szüntelenül csúcsteljesítményekre kényszerítő életforma küzdelmei. A közönség, amely a magasba emeli őket, mélybe zuhanásukat éppoly szívesen nézné végig, ráadásul sokuknak anyaként és feleségként is helyt kell állnia, feloldva a kor társadalmi elvárásai és a közönség követelőző figyelme közötti, szinte kibékíthetetlen ellentéteket. És közben kezdeni kellett valamit a körülöttük keringő férfivel, akiről sosem lehetett tudni, hogy függésben tartja-e őket, vagy épp ellenkezőleg: élősködik rajtuk…
Olyan nőknek állítunk emléket ezzel az előadással, akik képesek voltak helytállásukkal, fáradhatatlan elhivatottságukkal bizonyítani, hogy mindez lehetséges – utat törve ezzel olyan későbbi nagy színésznőknek, akiknek azóta is csodájára jár a világ, és akiket ma is tisztelünk.
Ennek az előadásnak Bordás Barbara és Kékkovács Mara a főszereplői, maguk is primadonnák és édesanyák. Személyes vallomásaik vegyülnek a régi nagyok gondos kutatómunkával feltárt emlékeivel, ebből hozva létre egy szívmelengető történetet szerelemről és magányról, színházról és anyaságról, konokságról és lemondásról.

Az Art-Színtér és az Artist Center Agency koprodukciója.



Trapézon tüllben - előadásfotók

Operabeavató - Különkiadás

Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié?

Dinyés Dániel zeneszerző-karmester és Göttinger Pál rendező több, mint tíz éve indította el a Delta Produkció által felkarolt rendhagyó előadássorozatot, elsősorban azzal a céllal, hogy bebizonyítsa: az opera mindenki, de tényleg mindenki számára lehet élvezhető, érthető és szórakoztató egyaránt. Az elmúlt évtized teltházas sikerei őket igazolták. Mára a feketeöves rajongók mellett egyre több korábbi „operafélő” is megfordul az előadásokon.

Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos előadás során nem lenne szabad megtörténnie. Az összeszokott páros stand up-ja egy-egy opera szórakoztató elemzésével teszi érthetővé a művet, a műfajt és nevetteti meg a jelenlévőket. A produkció középpontjában az improvizáció áll, a néző előtt próbált jelenetek garantálják a szórakozást. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertek minden alkalma egyedi és megismételhetetlen, melyeken természetesen idén is nemzetközileg elismert operaénekesek és pályájuk korai szakaszában járó művészek csatlakoznak a duóhoz.

A Különkiadással lezárul egy korszak. 17 év után véget ér az Operabeavató sikersorozat. Jó hír azonban a rajongók számára, hogy fináléként 2025 januárjától teljesen új, ezúttal a zenés színház különböző műfajait bemutató részekkel várja közönségét az Operabeavató Különkiadás alkotócsapata az Átriumban. Dinyés Dániel zeneszerző-karmester és Göttinger Pál rendező összeszokott párosát az egyes műfajok – a musical, a kabaré, az opera és az operett - kiemelkedő képviselői egészítik ki. Az új előadásokban Janza Katával, Szabó P. Szilveszterrel, Peller Annával, Peller Károllyal, Miklósa Erikával, Szélpál Szilveszterrel, Ullmann Mónikával, valamint Kálid Artúrral is találkozhatnak majd a nézők.

Dinyés Dániel a különkiadás ötletéről: „Tulajdonképpen mindegyik zenés színházi műfaj az operából került elő. A könnyedebb vígoperát egyszer csak operettnek kezdték el hívni, aztán amikor az operett már túlzottan komolynak mutatkozott és vissza akarták „komolytalanítani”, egyszer csak musicallé vált. Magyarul tényleg minden az operából indult ki. A kabaré is nagyon sok mindent köszönhet az operának, mert a valódi, tehát ez a 10-es, 20-as évek kabaréja nem hóka-móka volt, hanem a húsbavágó igazságok zenés színházi lenyomata, amely szintén komoly énekesi képességeket igényelt. Ezért gondoltam, hogy az Operabeavató mellett - természetesen a megszokott szórakoztató formában - érdemes bemutatnunk a többi, szintén operában gyökerező műfajt is.”

Aki kíváncsi rá, hogy melyik az a pillanat, amikor például a musical éppen operává akar válni, vagy az operett megkomolyodik, annak kortól függetlenül ott a helye a különleges új sorozat epizódjain. Az operafélők után felkészülhetnek tehát az operett, a musical és a kabaréfélők is.


vendégművészek: Janza Kata és Szabó P. Szilveszter, Peller Anna és Peller Károly, Miklósa Erika és Szélpál Szilveszter, Ullmann Mónika és Kálid Artúr

Zenei vezető: Dinyés Dániel

Rendező: Göttinger Pál

Producer: Delta Produkció

Fotó: Gordon Eszter



Göttinger Pál: Madám Bizsu



Operabeavató: A Varázsfuvola-sorozat

Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié?

Az Operabeavató-sorozat azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat a 2024/25-ös évadban Mozart Varázsfuvola című művének elemzésével folytatódik a Magyar Zene Házában. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. Az összeszokott páros stand up-ja egy-egy opera szórakoztató elemzésével és improvizációval teszi érthetővé a művet, a műfajt és nevettet meg minden jelenlévőt. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz az összeszokott páros mellett természetesen idén is nemzetközileg elismert operaénekesekkel ugyanúgy találkozhat a közönség, mint pályájuk korai szakaszában járó művészekkel. A rendhagyó sorozat tíz éve bizonyít telt ház előtt, és teszi mindenki számára élménytelivé az opera műfaját. A cél, hogy a színházkedvelő, a már operarajongó, vagy még operafélő, és a szórakozni vágyó néző számára is egyedülálló élményt nyújtson. 

Miért megint Mozart és miért pont a Varázsfuvola?

„Egyszerűnek lenni, a világ egyik legnehezebb dolga. Mozartnak ez úgy megy, mintha csak olvasná. Minthogy legfőbb törekvésünk a nevetve tanulás, avagy a szórakoztató közérthetőség, Mozartnál tökéletesebb választás nem létezik. Igazából a nagy Mozart operák közül eddig csak a Varázsfuvola maradt ki. Nagyon sok a szereplő, talán ezért is halogattuk, miközben a legnépszerűbb és a leghíresebb operájáról van szó. Az Operabeavatókban két-három énekesnél általában sosincs több a színpadon. Itt azonban egyetlen jelenetben minimum négy énekes szerepel, szóval - hogy rögtön eláruljunk valami kulisszatitkot - egy egyeztetési rémálom lesz az évadunk. – mondja nevetve Dinyés Dániel, majd hozzáteszi: Fogunk egy zsenit, és jól érezzük magunkat. Én mindig így gondolok az Operabeavatóra. Értelmes, minőségi időtöltés. Ez várható a 2024/25-ös évadban is.” Nincs mitől félni, csak el kell jönni. 14 és 100 éves kor között mindenkinek ajánljuk!

Az esemény kétrészes (2x80 perc), egy szünettel.

Zenei vezető: Dinyés Dániel

Rendező: Göttinger Pál

Producer: Delta Produkció

Fotó: Gordon Eszter


Hyppolit, a lakáj



A Kőszegi Várszínház és a Bartók Kamaraszínház bemutatója.

vígjáték, zenével, két felvonásban

Zágon István vígjátékát, Nóti Károly filmforgatókönyvét átdolgozta:
VAJDA ANIKÓ ÉS VAJDA KATALIN


  • Hyppolit
    • KÁLID ARTÚR
  • Schneider Mátyás
    •  GÖTTINGER PÁL
  • Aranka, a felesége
    • BALÁZS ANDREA
  • Makáts Aladárné főtanácsos asszony 
    • MOLNÁR PIROSKA
  • Makáts Csaba, a fia 
    • SCHNEIDER ZOLTÁN / MARTON RÓBERT
  • Mimi, lokáltáncosnő
    • AUKSZ ÉVA
  • Schneider Terka 
    • HOLECSKÓ ORSOLYA
  • Nagy András
    • JERGER BALÁZS
  • Tóbiás
    • ÁGOSTON PÉTER
  • Julcsa
    • KECSKÉS KARINA

Zene: Eisemann Mihály
Látványtervező: Kovács Yvette Alida
Dramaturg: Karácsony Ágnes
Rendezőasszisztens: Palkó Panka
Kellékes: Siegrist Cecília
Súgó: Zsifkov Anita

RENDEZŐ: ŐZE ÁRON

Hyppolit a lakáj Kőszegen - Büki László képei

The Pocketstones


A régesrégi (és régesrég megszűnt) The Irish Coffee veteránjai zenélnek és sztoriznak a Dantéban. De ilyen kocsmaiasan, szóval... oldottan. Köréjük alkalmi zenésztársak gyülekeznek néha - aki épp arra jár.

Ezekben a barátságos dalokban viharban elpusztult hajók legénységei, bálnavadászok, gyilkos öregasszonyok, késsel fejbeszúrt csecsemők, egyéjszakás kalandra az ágyba bakancsostul bevetődő tengerészek, kiskocsin gurított kezetlen-lábatlan hadirokkantak és beszélő varjak szerepelnek - csupa olyan dolog, amit egyikünk se láthatott életében igazából. De amint felcsendülnek a dalok, ezek a hányattatott kis dalhősök a humorukkal, életigenlésükkel, derülten viselt sötét sorsukkal azonnal ismerősnek tűnnek, mintha mindent tudnánk róluk - mintha ők lennénk.


GÖTTINGER PÁL: A NULLADIK PERC



ŐSBEMUTATÓ!

“Most meg még majd maguk akarják nekem elmagyarázni, hogy mi a szerelem, nézzenek oda. Én azt itt mindenkinél jobban tudom. Amikor az a mogorva uszályos megjelent a rakparton azzal a kicsike feleségével, azonnal mondtam is a kikötő népének, rakodóknak, orgazdáknak, gyilkosoknak, veteránoknak, képzőművészeknek, hogy ez a nyomorult kis gerlepár a védelmem alatt áll, én az ő boldogságukat nem hagyom, mert itt magas színvonalú szerelemről van szó, és én azonnal felismerem az ilyet, mert jegyszedő voltam az operában, és ki vagyok képezve. Sajnálom, hogy végül vérontás lett belőle, ráadásul itt ez a világkiállítás is, nyakunkon a XX. század, és azt sem kéne félvállról venni, meg nekem még fel is kéne mosnom, húslevesem is oda van téve, szóval végeztünk itt, vitéz urak?”
(Pötyi néni rendőrségi vallomásának részlete, Párizs, 1900. április)


Szereplők:
UDVAROS DOROTTYA
GRISNIK PETRA
LÁSZLÓ LILI
PATAKI FERENC
ROHONYI BARNABÁS
FICZERE BÉLA

Dramaturg: Nagy András
Látvány: Ondraschek Péter
Jelmez: Cselényi Nóra
Plakát: Csáfordi László
A rendező munkatársa: Perényi Luca

Rendező: Göttinger Pál


Göttinger Pál: A Rádió ablakai


Jurányi Ház – Színház a város

Városi hangjáték


A Rádió ablakai




Írta és rendezte: Göttinger Pál
Szereplő(k): Nagy Dániel Viktor, László Lili, Pataki Ferenc
Helyszín: Bródy Sándor utca 5-7. (a Magyar Rádió egykori székháza)

Ha ezek az utcák beszélni tudnának! Talán elmondanák, mitől nem lesz tocsogós a pörkölt, és hogy pontosan hány áldozata volt, amikor 1956. október 23-án belelőttek a tüntető tömegbe. És hogy vigyázzunk, nehogy a történelem önmagát ismételje.


Honnan nézze a közönség a színdarabot?

Kérjük, helyezkedjen el a Bródy Sándor utca 5-7. (a Magyar Rádió egykori székháza) előtt az utca túloldalán, és forduljon a homlokzat felé.

forrás (és jegyvásárlás): https://jegyx1.hu/eloadas/1647/a-radio-ablakai

GÖTTINGER PÁL: SZÉNAKUTYÁK




képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról.

Úgy tudjuk, hogy a nagy költő macskája rákos lett - a halála után pedig Weöres (aki már korábban is, gyerekkorában is kínlódott az öngyilkosság gondolatával) a villamos elé lépett. Az utókor már tudja, hogy ez a kísérlet sem sikerült - és gazdagabb lett azzal a pár sorral, hogy "Mellesleg, / ha valaki ebnek emel mauzóleumot, / kár nevetni. / Tanulj nevetségig szeretni."


Mi azonban azt fogjuk most játszani, hogy hunyorogva gyanakodni kezdünk: mindenki tudja, hogy a macskák nem halnak ennyire könnyen. Korábban itt voltak. Utánunk is itt lesznek. Mindent látnak. Mindent hallanak. 

A kortársak visszaemlékezései ezer oldalakra rúgnak, de a csodagyereket felfedező nagy elődök, a tehetségtől letaglózott kortársak és a mindent skatulyázni akaró utókor sem tudta igazán, hogy mihez kezdjen az utolsó olyan magyar költővel, aki kérdés nélkül mindenkié. Akinek bölcselete alázatra inti a legnagyobbakat is - és akinek a verseit először tanulja meg fejből minden magyar gyerek. Akit meg sem karcolt a kor, amelyben élt, pedig végigélte és végigírta a XX. századot. Hogy ez a zseni most akkor veszedelmes-e, ártalmatlan-e, fogalmatlan-e vagy bölcs-e...? Kívül áll, vagy felette áll? Ma sem tudja senki.

Meg kellett volna kérdezni a macskát. Az is igaz viszont, hogy neki meg nem mindent érdemes elhinni.


SZÉNAKUTYÁK

Előadja: 
KÁLID ARTÚR

A költő műveinek és élete dokumentumainak felhasználásával írta és rendezte: 
GÖTTINGER PÁL

Az írás alapjául szolgáló anyag összeállításában NAGY ANDRÁS PHD működött közre.








Légrádi Gergely: Fekete-fehér



Stefan Zweig Sakknovella c. kisregénye alapján.

Egy hajóút – hosszú utazás. Van idő mesélni, van idő játszani. Úgy tűnik, barátaink – a Mesélő, Dr. B., Czentovic a sakkvilágbajnok, és persze a skót bányamérnök, McConnor – pont ezt teszik.

Egy hotelszoba – akár egy börtön cellája. Van idő mesélni, van idő játszani. A magányos fogoly megpróbálja minden áron ép elmével túlélni az új hatalom pusztító elnyomását. A végeláthatatlan kihallgatásokat. Hogyan segíthet mindebben a sakk? Hol kezdődik a játékszenvedély és hol válik őrületté? Csak úgy sorjáznak a játszmák, amelyeket le kell játszani, úgy önmagával, mint a másik színnel és a hatalommal.

Tessék beszállni. A hajó hamarosan kifut. Ahogy a gondolkodási idő, amely a következő lépés megtételére rendelkezésre áll. Szóval? Beszáll? Leül? És lép végre-valahára?

Stefan Zweig Sakknovella c. kisregényéből Légrádi Gergely (Nélküled, Nélkülem, Napfénytető) írt színpadi változatot, amelyet Göttinger Pál (Telefondoktor, Momentán, Operabeavató, Susotázs) ad elő Ujj Mészáros Károly (Liza, a rókatündér, X - a rendszerből törölve, Alvilág) rendezésében.


***

Játssza: GÖTTINGER PÁL
Rendezte: UJJ MÉSZÁROS KÁROLY

Látvány: Fekete Anna
A rendező munkatársa: Kovács Henrietta
Hang: Balázs Krisztián


Képek: fotográczia