Címke:
szerzői munkák

GÖTTINGER PÁL: TRAPÉZON TÜLLBEN



szereplők: 
Sipos Ilka: Bordás Barbara 
Sáskáné Koronka Boglárka: Kékkovács Mara
Csigaházy: Józan László

zongorán közreműködik: Szekeres László
rendező: Őze Áron







Színházi mese a régi Nemzeti Színház hőskorából könnyekkel, operákkal, operettekkel, sanzonokkal – és persze sok nevetéssel.

A századforduló táján már igazi csillagnak számítottak a színésznők – annak ellenére, hogy még mindig cipelniük kellett a korábbi időkből rajtuk ragadt előítéleteket. Történeteikből kibomlanak a csillogás, a siker, a társasági élet, az áradó muzsika, a színház varázslatának színei – és mögöttük a sokszor könyörtelen, minden nap bukással fenyegető, szüntelenül csúcsteljesítményekre kényszerítő életforma küzdelmei. A közönség, amely a magasba emeli őket, mélybe zuhanásukat éppoly szívesen nézné végig, ráadásul sokuknak anyaként és feleségként is helyt kell állnia, feloldva a kor társadalmi elvárásai és a közönség követelőző figyelme közötti, szinte kibékíthetetlen ellentéteket. És közben kezdeni kellett valamit a körülöttük keringő férfivel, akiről sosem lehetett tudni, hogy függésben tartja-e őket, vagy épp ellenkezőleg: élősködik rajtuk…
Olyan nőknek állítunk emléket ezzel az előadással, akik képesek voltak helytállásukkal, fáradhatatlan elhivatottságukkal bizonyítani, hogy mindez lehetséges – utat törve ezzel olyan későbbi nagy színésznőknek, akiknek azóta is csodájára jár a világ, és akiket ma is tisztelünk.
Ennek az előadásnak Bordás Barbara és Kékkovács Mara a főszereplői, maguk is primadonnák és édesanyák. Személyes vallomásaik vegyülnek a régi nagyok gondos kutatómunkával feltárt emlékeivel, ebből hozva létre egy szívmelengető történetet szerelemről és magányról, színházról és anyaságról, konokságról és lemondásról.

Az Art-Színtér és az Artist Center Agency koprodukciója.



Trapézon tüllben - előadásfotók

Göttinger Pál: Madám Bizsu



GÖTTINGER PÁL: A NULLADIK PERC



ŐSBEMUTATÓ!

“Most meg még majd maguk akarják nekem elmagyarázni, hogy mi a szerelem, nézzenek oda. Én azt itt mindenkinél jobban tudom. Amikor az a mogorva uszályos megjelent a rakparton azzal a kicsike feleségével, azonnal mondtam is a kikötő népének, rakodóknak, orgazdáknak, gyilkosoknak, veteránoknak, képzőművészeknek, hogy ez a nyomorult kis gerlepár a védelmem alatt áll, én az ő boldogságukat nem hagyom, mert itt magas színvonalú szerelemről van szó, és én azonnal felismerem az ilyet, mert jegyszedő voltam az operában, és ki vagyok képezve. Sajnálom, hogy végül vérontás lett belőle, ráadásul itt ez a világkiállítás is, nyakunkon a XX. század, és azt sem kéne félvállról venni, meg nekem még fel is kéne mosnom, húslevesem is oda van téve, szóval végeztünk itt, vitéz urak?”
(Pötyi néni rendőrségi vallomásának részlete, Párizs, 1900. április)


Szereplők:
UDVAROS DOROTTYA
GRISNIK PETRA
LÁSZLÓ LILI
PATAKI FERENC
ROHONYI BARNABÁS
FICZERE BÉLA

Dramaturg: Nagy András
Látvány: Ondraschek Péter
Jelmez: Cselényi Nóra
Plakát: Csáfordi László
A rendező munkatársa: Perényi Luca

Rendező: Göttinger Pál


Göttinger Pál: A Rádió ablakai


Jurányi Ház – Színház a város

Városi hangjáték


A Rádió ablakai




Írta és rendezte: Göttinger Pál
Szereplő(k): Nagy Dániel Viktor, László Lili, Pataki Ferenc
Helyszín: Bródy Sándor utca 5-7. (a Magyar Rádió egykori székháza)

Ha ezek az utcák beszélni tudnának! Talán elmondanák, mitől nem lesz tocsogós a pörkölt, és hogy pontosan hány áldozata volt, amikor 1956. október 23-án belelőttek a tüntető tömegbe. És hogy vigyázzunk, nehogy a történelem önmagát ismételje.


Honnan nézze a közönség a színdarabot?

Kérjük, helyezkedjen el a Bródy Sándor utca 5-7. (a Magyar Rádió egykori székháza) előtt az utca túloldalán, és forduljon a homlokzat felé.

forrás (és jegyvásárlás): https://jegyx1.hu/eloadas/1647/a-radio-ablakai

GÖTTINGER PÁL: SZÉNAKUTYÁK




képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról.

Úgy tudjuk, hogy a nagy költő macskája rákos lett - a halála után pedig Weöres (aki már korábban is, gyerekkorában is kínlódott az öngyilkosság gondolatával) a villamos elé lépett. Az utókor már tudja, hogy ez a kísérlet sem sikerült - és gazdagabb lett azzal a pár sorral, hogy "Mellesleg, / ha valaki ebnek emel mauzóleumot, / kár nevetni. / Tanulj nevetségig szeretni."


Mi azonban azt fogjuk most játszani, hogy hunyorogva gyanakodni kezdünk: mindenki tudja, hogy a macskák nem halnak ennyire könnyen. Korábban itt voltak. Utánunk is itt lesznek. Mindent látnak. Mindent hallanak. 

A kortársak visszaemlékezései ezer oldalakra rúgnak, de a csodagyereket felfedező nagy elődök, a tehetségtől letaglózott kortársak és a mindent skatulyázni akaró utókor sem tudta igazán, hogy mihez kezdjen az utolsó olyan magyar költővel, aki kérdés nélkül mindenkié. Akinek bölcselete alázatra inti a legnagyobbakat is - és akinek a verseit először tanulja meg fejből minden magyar gyerek. Akit meg sem karcolt a kor, amelyben élt, pedig végigélte és végigírta a XX. századot. Hogy ez a zseni most akkor veszedelmes-e, ártalmatlan-e, fogalmatlan-e vagy bölcs-e...? Kívül áll, vagy felette áll? Ma sem tudja senki.

Meg kellett volna kérdezni a macskát. Az is igaz viszont, hogy neki meg nem mindent érdemes elhinni.


SZÉNAKUTYÁK

Előadja: 
KÁLID ARTÚR

A költő műveinek és élete dokumentumainak felhasználásával írta és rendezte: 
GÖTTINGER PÁL

Az írás alapjául szolgáló anyag összeállításában NAGY ANDRÁS PHD működött közre.








Göttinger Pál: A Ludovika ablakai


Jurányi Ház – Színház a város
Városi hangjáték

Írta és rendezte: Göttinger Pál
Előadja: Molnár Piroska


Egy család története, amiben a háborúk, a betegségek és az öngyilkosságok ugyanúgy helyet kapnak, mint a szerelem, a házasság és a gyerekszületés. Családi történetek, amiket a tűz sem pusztíthat el – hiszen azokban, akik hallják őket, örökre tovább élnek.

Helyszín
Ludovika (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus főépülete)

Mikor érkezz a helyszínre, és honnan nézd az előadást?
Az előadást a homlokzattal szemben, a parkban, egy padon ülve érdemes végighallgatni, a nap bármely időszakában.

Hogyan működik az előadás?
Miután megérkeztél a helyszínre, foglald el a közönség helyét, tedd be a fülesedet, és indítsd el az okostelefonodon (amin mobilnetnek is lennie kell) annak a színdarabnak a hanganyagát, ami az adott helyszínen játszódik.



GÖTTINGER PÁL: BOGÁNCSVIRÁG

FIONA: FODOR BOGLÁRKA m.v.
DECLAN: TÓTH KÁROLY
MURDO: ILLYÉS ÁKOS
MARION: PREGITZER FRUZSINA
ANGUS: ISTVÁN ISTVÁN
NORMAN: TAR DÁNIEL e.h.

Díszlettervező: ONDRASCHEK PÉTER 
Jelmeztervező: CSELÉNYI NÓRA
Zene: DINYÉS DÁNIEL

Súgó: HUGYECZ VIVIEN
Ügyelő: SÁRKÖZI ISTVÁN
Rendezőasszisztens: ANTAL ANDREA

Rendező: GÖTTINGER PÁL



Van egy lány, Fiona. Nem gyerek már, de eddig halogatta a felnőtté válást. Most viszont tragédia történik: szüleit elveszíti egy balesetben. A gyászmunka rémes: hozzá kell nyúlni a lakásban minden tárgyhoz, mindent át kell nézni. Az apja holmijai között különös iratokra bukkan – kiderül, hogy birtokokat örökölt a világ végén. Egy városi lánynak felfoghatatlan ez a hír, és mivel egyébként sincs miért maradnia az üres lakásban, nekiindul, hogy felfedezze magának a helyet, amelyről azelőtt sosem beszéltek neki.

Történetünk itt indul. Egy utazással. Egy megérkezéssel. Egy távoli, kopár, északi szigettel, messze benn az óceánon, ahová egy teherhajóra felkéredzkedett rémült fiatal nő érkezik az éjszaka közepén. Tél van, mindenütt sűrű köd – és a ködből kibontakozó idegenek: az új barátai. 

Fiona sorra kifaggat mindenkit, és lassacskán világossá válik számára: egész eddigi életében hazudtak neki. A megbolygatott múlt pedig felkavarodik a köddel együtt, és hamarosan az életét fenyegeti.

A háttérben egy régi történet háborúról, kémekről, vesztesekről és árulásról – előttünk pedig egy mai: a felnőtté válásról, a felelősségről, az elhallgatásról. Arról, hogy hogyan mállik semmivé az, amit gyerekfejjel megingathatatlannak hittünk. És hogy ez igazából még nem katasztrófa: hanem egy napfelkelte ígérete. Ha észnél vagyunk.

14 éven felülieknek!




Bogáncsvirág - Juhász Éva fekete-fehér képei

Göttinger Pál: Manőver


képzeletbeli skandináv vígjáték két felvonásban

A Kőszegi Várszínház ősbemutatója.

Szereplők:
Sigrdi néni, pulóverminta-rovatvezető: Soltész Bözse
Kasper, főszerkesztő-helyettes: Gémes Antos
Thea, helyszíni tudósító: Pálmai Anna
Sigurd, főszerkesztő: Jenővári Miklós
Astrid, gyakornok: Tenki Dalma
Gustav Andersson, hajóskapitány: Göttinger Pál

Játszódik Svédországban, napjainkban, a Trombon című kisvárosi napilap szerkesztőségében.

Díszlet: Vereckei Rita
Jelmez: Miovác Márton, Gálvölgyi Anett
Zene: Zságer-Varga Ákos
Fény: Kehi Richárd
Hang: Bakos Zoltán
Kellék: Kósi Gábor
Ügyelő: Szűcs István
Öltöztető: Szőke Julianna
A rendező munkatársa: Jurina Bea

Rendező: Horváth Illés


Kaspernek, a Trombon nevű svéd kisvárosi újság főszerkesztő-helyettesének ideje lenne észhez térnie. Valaha ígéretes és tehetséges újságíró volt, de negyvenegynéhány évesen azt érzi, kicsúszik az élete a keze közül. A felesége hozzá sem ér, a kisvárosi élet nem hozza lázba, az újságja teljesen érdektelen, így a munkája is gépies. Ő maga pedig keserű, mogorva, fásult, lusta és zugevő. Ráadásul, amikor az újság főszerkesztője egy vitorlásversenyen eltűnik, a tulajdonos nem őt nevezi ki a helyére, hanem egy vadóc, lehengerlő ifjú titánt küld a feje fölé a fővárosból – aki minden egyes nap a régi önmagára emlékezteti. Kaspernek tehát egyetlen nagy manőverrel kéne visszatalálnia a régi énjéhez, helyrehoznia az önbecsülését, a karrierjét, a házasságát – és nincs mese, az új főnökével is sürgősen meg kell találnia a hangot, mert az idilli városka fölött sötét felhők gyülekeznek, egy sosem látott összeesküvés körvonalai kezdenek kibontakozni, amely maholnap az életüket fenyegeti… 
A Kőszegi Várszínház ősbemutatóját Göttinger Pál írta, és nagyszerű szereposztás adja elő – Horváth Illés rendezésében.

Göttinger Pál: Az Öreghíd alatt



képzeletbeli ír darab két felvonásban


Zene: ír népdalok felhasználásával Sebesi Tamás, Némedi Árpád és Göttinger Pál
Dalszöveg: Máthé Zsolt
Koreográfus: Katona Gábor
Díszlet: Ondraschek Péter
Jelmez: Cselényi Nóra

Rendező: Göttinger Pál

Szereplők a megjelenés sorrendjében:

Mrs Flannigan, özvegy csaplárosné: Ullmann Mónika
Mrs Poltergeist (Pötyi mama), takarítónő, nyolcvan körüli: Grisnik Petra
Rókaszerű Milligan, az önkormányzattól: Némedi Árpád
Paddy O’Reilly, vikárius: Göttinger Pál
Vietnámi Gyurika, a világítótorony őre: Kálid Artúr
Jeremy Lannigan, vak hajléktalan: Epres Attila
Saoirse MacCumhaill, szökött leány: Trokán Anna
Sean Mooney, városi fiú: Bálint Ádám
Fiona MacCumhaill, özvegy gengszterfőnökné: Ecsedi Erzsébet
Satu, hallatlanul erős verőember: Sebesi Tamás

Játszódik Észak-Írország egy tengerhez közeli szegletében, napjainkban.

Kőszegi Várszínház, 2020.










Észak-Írország és Írország alig észrevehető határán van egy képzeletbeli falu. Nincsenek sokan, mind ismerik egymást… a mai estén, amikor kint tombol a Ciara hurrikán, a kocsmában gyűlnek össze híreket hallgatni, várni, hogy mi lesz a brexit-szavazás vége. Hogy vajon nagyon is valóságossá válik-e a képzeletbeli falut kettészelő, eddig láthatatlan határ.
És mivel mind ismerik egymást, hamar szemet szúr nekik a két idegen, akik a viharból bemenekülnek ide – egy fiatal pár. A lányt mindenki ismeri látásból: ő magának Fionn MacCumhaill-nak, a nagy gengszternek az egyetlen lánya, aki szerelmével próbál elszökni kegyetlen anyja elől. A falu maroknyi lakossága félszívvel ad menedéket a menekülőknek: az életüket féltik, MacCumhaill emberei minden bizonnyal a fiú vérét ontják majd, és mindenkiét, aki segített nekik. Végül meggyőzik a rémült fiút, hogy a nagy vihar idején biztos biztonságban vannak: egyedül a lány, Saoirse tudja: anyja bármilyen özönvízen átkel, hogy elkapja őket.
A társaságban valaki nem tud titkot tartani, úgy tűnik… kisvártatva fúriaként érkezik meg az anya, ez az erős és kegyetlen asszony, hogy beszéljen a lánya fejével, és móresre tanítson mindenkit, aki szerint az embernek joga van a szíve szerint dönteni az élet dolgaiban.
A helyzet reménytelennek látszik, közben a szavazás eredménye is kiderül, senki élete nem lesz ugyanaz a mai nap után.
De a gondviselés olyan követet küld, akire senki nem számítana...
Egy kétrészes zenés vígjáték szerelemről, sorsról, kötelességről, régi adósságokról, közösségről – az adott szóról. És arról, hogy vajon miért választjuk az előttünk felragyogó számtalan lehetőség közül szinte mindig a lehető legrosszabbat...




Az Öreghíd alatt - képek az előadásból Az Öreghíd alatt - Grisnik Petra képei a próbákról Az Öreghíd alatt - képek az olvasópróbáról


Az Öreghíd alatt - Ohr Tibor képei