Varadinum-bérlet
A Varadinum Kulturális Alapítvány és a Szigligeti Színház a 2025-ös évi 33. Festum Varadinum alatt is Varadinum-bérletet kínál a színház kedvelőinek. Az egy hónapos fesztivál során 5+1 előadást tekinthetnek meg az érdeklődők, ebből két előadás a nagyváradi Szigligeti Színház produkciója, négy előadás pedig magyarországi színházaké.
Program és előadások
Május 3-án, 19:00 órától ismét megtekinthető lesz a Szigligeti Színház nagyszínpadán a 2023-as évadban bemutatott és közkedvelt előadása a Szigligeti Társulatnak, A padlás (r.: Tóth Tünde) musical. Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter darabja tökéletes családi programnak számít egy hosszú hétvégén. Mikor e mese íródott, még nem is sejtettük, hogy a számítástechnika egyik legnagyobb port kavaró kérdése éppen a mesterséges intelligencia megjelenése lesz. Főhősünk, Rádi, a kirúgott fiatal tudós olyan gépet alkot, amely arcfelismerő programmal rendelkezik, önmagát javítja, de ha kell, az időjárást is megváltoztatja egy pillanat alatt… Valamikor ez valóban a mesék világához tartozott, de ma már a Robinsonhoz hasonló gépek itt vannak a mindennapjainkban. Szerelem és barátság, élet és a túlvilág reménye, valamint izgalmas fordulatok és igazi krimi mozgatja e mesét és főhőseinket, s miközben szól Presser Gábor szinte mindenki által ismert csodás zenéje, minden megoldódik. Mint egy igazi mesében.
Május 4-én 19:00 órától a Mathias Corvinus Collegium diákközönsége szórakozhat a Nagyvárad Táncegyüttes Holló Jankó (r.: Györfi Csaba) című mágikus táncjátékán, a Transilvania Színpadán. Holló Jankó neve beszédes név, nem véletlenül, hiszen a legtöbb mesehős emberi erők felnagyított, önállósított képmásának tekinthető. A holló a teremtés és a halál, a spirituális erő szimbóluma. Van benne valami fenséges, valami titokzatos. A népmese alapján egy olyan történetet hozunk létre, amely a tánc nyelvén is erőteljes lenyomata marad a mese szimbólumrendszerének. Arra törekszünk, hogy 7+ éves kortól a kamaszkorig mindenki kiolvashassa az életkorának megfelelően feldolgozható problémákat, játékokat, drámát és humort egyaránt. Előadásunk a másságról, önmagunk történetének megismeréséről, elfogadásáról, a hőssé válás lehetőségéről mesél.
Május 15-én 19:00 órától ismét a Nagyvárad Táncegyüttes előadásában láthatják az együttes legújabb folklór előadását, melynek címe Tündérkert Bartók útjain (sz.: Novák Péter). Az előadás Novák Ferenc és Foltin Jolán műfajteremtő koreográfusok emlékére készült.
Akét alkotó két meghatározó rendezése a Tündérkert (1988) és a Bartók útjain (2006) más időkben, de egyazon szándékkal született: megmutatni a Kárpát-medence és az erdélyi tájegységek sokszínű, soknemzetiségű kultúráját, avagy a népzenén és néptáncon keresztül megérteni békés egymásrautaltságunk történetét… Erdély közel háromszáz éves autonómiája semmihez sem fogható kulturális gazdagodást ösztönzött kora társadalmában. A barokk, a rokokó, majd a klasszicizmus arisztokrata életminősége, műveltsége a paraszti tehetséget is megihlette, s ezzel a magas és mély kultúra páratlan kölcsönhatása jött létre. Novák és Foltin még részese lehetett az “időutazásnak”, amit néprajzos kortársaikkal tettek a múlt század hatvanas éveitől, hogy gyűjtéseikkel az MTA, a Zenetörténeti Intézet, s a Hagyományok Háza által napjainkig gondozott dokumentációt gazdagítsák. Ezek száma, változatossága sokszoros a lényegesen nagyobb területi egységeket felölelő szláv, német, frankofon nyelvterületekhez képest. Nem árt időről időre számot vetnünk tehát, kik is vagyunk valójában – magyarok, románok, szászok, zsidók, cigányok – Európa szegletében, milyen hozzáadott érték multikulturális jelenlétünk.
Másnap, május 16-án 18:00 órától a GG Tánc Eger vendégelőadását, a Fehérlófia (k.: Mészáros Máté)című táncmesét hozzák el a Szigligeti Színház nagyszínpadára. A Fehérlófia az egyik legismertebb magyar elbeszélő költemény, melyet Arany János gyermekei, László és a fiatalon elhunyt Julia jegyezte le, és az Eredeti népmesék című gyűjteményben tettek közzé 1862-ben. Sokan talán Jankovics Marcell gyönyörű, szimbólumokkal teletűzdelt animációs filmjéből ismerik, melyet 1981-ben mutattak be, de még ma is lenyűgöző. Maga a mese – alapelemeit tekintve – több ezer éves és eredetileg egy férfi beavatási történet lehetett. A beavatások olyan mély antropológiai szükségszerűségek, amit a modern ember sem tud teljesen nélkülözni. Ezek mellett a történet pontosan leírja a szülői gondoskodás nélkülözhetetlenségét és ez életre felkészítő szerepét minden gyermek életében. Az hogy ez a mi közös történetünk lehessen Eger város gyermekeinek rajzai jelenítik meg a történetet és egyben adják a színpad képet is. Az előadás a tánc a színház és a cirkusz elemeit használva invitálja minden látogatóját erre az előadásra.
Május 19-én 19:00 órától az egri Gárdonyi Géza Színház Ők tudják, mi a szerelem (r.: Frigyesi András) vígjátékát láthatják. “1864 szeptemberének végén Hector Berlioz zeneszerző 48 év után, lyoni koncertjét követően fölkeresi gyermekkori szerelmét, Estellát. Estella lánya, veje, unokája jelen volt az esti hangversenyen, bár a családfő egyáltalán nem érti az érzelmeket, a művészetet, kizárólag saját karrierjének építése foglalkoztatja. Az alakoskodó vő famíliájában egyedül a világos értékrendű, jó humorú nagymama él bölcsen és kiegyensúlyozottan. Hozzá toppan be koncertje után a lobogóan szenvedélyes, már életében halhatatlan Berlioz. A múlt megelevenedik, a jelen megdermed, a jövő pedig… Manapság már-már társadalmi elvárás a fiatalság látszatát hajszoló plasztikai sebészet segítségével életkorunk tagadása. Pedig minden életkor értékes. Az idősödő ember fokozott érzékenységgel éli át és érti meg, hogy az önmagát meghaladó szeretet az, amelyen keresztül a világ rendje megvalósul. Az idős korban lángra kapó szenvedély főként vígjátéki téma, mert anakronisztikusan hat, de belülről átélve megrendítő, megtisztító tragédia.”
Május 25-én 19:00 órától a Festum Varadinum zárórendezvényeként a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen, a Maladype Színház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közös produkciója a Holokauszt 80 emlékév tiszteletére rendezett A bábjátékos (r.: Balázs Zoltán) című előadását tekinthetik meg a nagyváradi Szigligeti Színház nagyszínpadán. A Romániában született, Franciaországban élt és alkotott szerző, Gilles Ségal, amikor elkészült A bábjátékos című drámájával, így kiáltott fel: „Valami könnyedet akartam írni”. Ehhez képest a műve minden lett, csak könnyed felüdülést hozó írás nem: az egész emberi nem tragédiáját egyszemélyben megtestesítő főhőse, a II. világháború után öt évvel a kettészakadt Berlinben élő birkenaui menekült, a világhírű bábjátékos Samuel Finkelbaum ugyanis – hiába próbálják többen is meggyőzni – nem hiszi el, hogy vége a háborúnak, és hogy már nem kell tovább bujkálnia. Így egy panzióba bezárva éli mindennapjait a koncentrációs táborban odaveszett felesége és soha meg nem született gyermeke bábjával, s készül élete nagy előadására, melynek címe: Samuel Finkelbaum tragikomikus élete. A bábos főhős alternatív valóságát egyfelől tehát klasszikus színház a színházban megoldás keretezi, másfelől pedig egy olyan barátnak az érkezése, akinek Finkelbaum talán mégis képes elhinni: a háború véget ért. Vagy mégsem?
A Festum Varadinum utórendezvényeként június 6-án 19:00 órától az Orlai Produkció komédiáját, A nulladik perc (r.: Göttinger Pál) című előadást láthatják a Szigligeti Színház nagyszínpadán, főszerepben Udvaros Dorottyával. “Most meg még majd maguk akarják nekem elmagyarázni, hogy mi a szerelem, nézzenek oda. Én azt itt mindenkinél jobban tudom. Amikor az a mogorva uszályos megjelent a rakparton azzal a kicsike feleségével, azonnal mondtam is a kikötő népének, rakodóknak, orgazdáknak, gyilkosoknak, veteránoknak, képzőművészeknek, hogy ez a nyomorult kis gerlepár a védelmem alatt áll, én az ő boldogságukat nem hagyom, mert itt magas színvonalú szerelemről van szó, és én azonnal felismerem az ilyet, mert jegyszedő voltam az operában, és ki vagyok képezve. Sajnálom, hogy végül vérontás lett belőle, ráadásul itt ez a világkiállítás is, nyakunkon a XX. század, és azt sem kéne félvállról venni, meg nekem még fel is kéne mosnom, húslevesem is oda van téve, szóval végeztünk itt, vitéz urak?”
Jegyek és bérletek
Az előadásokra Varadinum-bérlet váltható, melynek ára 120 RON. A jegyek ára a táncelőadások esetében 20-40 RON között mozog, míg a prózai előadások esetében A padlás előadásra 30-60 RON, az Ők tudják, mi a szerelem előadásra 40-70 RON, A nulladik perc előadásra pedig 50-80 RON között kaphatóak a jegyek.
A bérletek kiválthatóak a Szigligeti Színház jegypénztárában minden hétfőn, kedden és csütörtökön 10-17 óra, illetve szerdán és pénteken 13-19 óra között, a jegyek pedig vásárolhatóak a Jegymester oldalán is.
A fesztivál szervezői a Szigligeti Színház, a Festum Varadinum és a Mathias Corvinus Collegium.
VARADINUM KULTURÁLIS ALAPÍTVÁNY Szigligeti Színház Nagyvárad
📍További információ: 📍További információ:
📧 E-mail: info@festumvaradinum.ro 📧 E-mail:
szigligeti.pr@gmail.com🌍 Weboldal:
www.festumvaradinum.ro 🌍 Weboldal:
https://www.szigligeti.ro/Online programfüzet:
https://tinyurl.com/4kpwvezc
