Címke:
a nulladik perc

A nulladik perc: remények egy új világ hajnalán

Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő is színpadra lépett péntek este Nagyváradon abban az előadásban, amely az idei Festum Varadinum utórendezvényeinek sorát zárta. Az Orlai Produkció A nulladik perc című előadása bár műfajilag komédia, olyan fajsúlyos témákat is a közönség elé vitt, mint a házastársi kapcsolat, a hűség, a poszttraumás stressz vagy a társadalmi kirekesztettség.


Különleges kettőség jellemzi Göttinger Pál A nulladik perc című színdarabját, amit maga a szerző állított színpadra: kezdet és vég, töretlen optimizmus és rezignált kiábrándultság, humor és szívenütő mondatok találkoznak abban az előadásban, amelyet az elmúlt pénteken a nagyváradi színházkedvelő közönség is láthatott. A múlt század hajnalán a párizsi világkiállítás nyűgözi le történetünk szereplőit, addig sosem látott találmányok kecsegtetnek a jobb életminőséggel, mindeközben egy kezdetben idilli házasság szétesésének lehetünk tanúi. Az ötven év körüli Marcel (Pataki Ferenc) folyami fuvarozó bár keményen dolgozik, mégsem tud egyről a kettőre jutni. Felesége, a 25 évnél fiatalabb Georgette (László Lili), szerelemből ment hozzá, elhagyta érte családját, s bár keményen dolgozik Marcel mellett, történetünk idejére belefásul a nélkülözésbe, de legfőképpen gyermekük elvesztésének bánatába. Ez az a veszteség, ami közrejátszik a házaspár közötti elhidegülésben is.

A színdarab legharsányabb szereplője Pötyi mama (Grisnik Petra), a kikötői hajléktalan, operarajongó száz évnél is idősebb asszony, aki azonnal belopta magát a közönség szívébe. Az állandóan hallgatódzó, nagydumás Pötyi mama talán a színdarab elsődleges „humorforrása”, mindeközben az est során tőle kapjuk az egyik legélesebb társadalomkritikát: a cselekményt megszakító, bemutatkozó monológjában – amely minden szereplőnél visszatérő elem az előadás alatt – vall arról, mennyire fájdalmas számára az, hogy a hajléktalanhoz senki sem akar hozzáérni. Hasonlóan gondterhelt a múltja Mole-nak (Ficzere Béla), a rakodómunkásnak, a háborús veteránnak, aki rémálmokkal küzd a francia gyarmatosítás során elkövetett embertelen vérontások miatt. A kínzó emlékektől szabadulni vágyó gyermekszívű verőlegény mohón veti magát bele a világkiállítás újdonságaiba.

Az Udvaros Dorottya által alakított Madame Pie a színdarab anyafigurája, aki támaszként ott van Marcel és Georgette számára, de ő az, aki betakargatja Pötyi mamát is. Kikötői zsibárusként tengeti mindennapjait, ennek ellenére az optimizmus megtestesítője, semmi sem szakíthatja el álmától, hogy egy nap muskátlis, eresz alatti fecskefészkes házban fog élni. Tőle tudjuk meg, mit is jelent a színdarab címében szereplő nulladik perc: az a pillanat, amikor a körülményeken felülkerekedve elhatározzuk – már csak jobb lehet.

Éleslátásával, higgadtságával ő a biztos pont, aki felismeri: „aki egyedül viszi a zsákot, az csak a földet tudja nézni”.

Puccini A köpeny operájával ellentétben – amelynek az előadás egyfajta parafrázisa – itt a boldog végkifejletnek, a házaspár újra egymásra találásának lehetünk tanúi. A szerző-rendező nem hagyja, hogy a néző bűntudatot érezzen amiatt, hogy ezt a boldogságot egy gyilkosság – a szerető, Henry (Rohonyi Barnabás), megölése – árnyékolja be: Pötyi mama újraéleszti a tetszhalott fiatalt. A fanyar végkifejlett azonban ott van a levegőben: miközben a szereplők örvendenek a pár boldogságának, a jobb élettel kecsegtető jövőnek és még a muskátlis otthon álomképe is megvalósul, a néző tudja, hogy 14 év múlva kitör az első világháború. Ezzel kapcsolatban Pötyi mama fogalmazza meg a szállóigeszerű igazságot: hiába esznek és isznak jobbat az emberek, van, ami „konstans”.

A közönség kitörő tapssal köszönte meg a kétfelvonásos vendégelőadást.

Varadinum Színház 2025

Varadinum-bérlet

A Varadinum Kulturális Alapítvány és a Szigligeti Színház a 2025-ös évi 33. Festum Varadinum alatt is Varadinum-bérletet kínál a színház kedvelőinek. Az egy hónapos fesztivál során 5+1 előadást tekinthetnek meg az érdeklődők, ebből két előadás a nagyváradi Szigligeti Színház produkciója, négy előadás pedig magyarországi színházaké.

Program és előadások

Május 3-án, 19:00 órától ismét megtekinthető lesz a Szigligeti Színház nagyszínpadán a 2023-as évadban bemutatott és közkedvelt előadása a Szigligeti Társulatnak, A padlás (r.: Tóth Tünde) musical. Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter darabja tökéletes családi programnak számít egy hosszú hétvégén. Mikor e mese íródott, még nem is sejtettük, hogy a számítástechnika egyik legnagyobb port kavaró kérdése éppen a mesterséges intelligencia megjelenése lesz. Főhősünk, Rádi, a kirúgott fiatal tudós olyan gépet alkot, amely arcfelismerő programmal rendelkezik, önmagát javítja, de ha kell, az időjárást is megváltoztatja egy pillanat alatt… Valamikor ez valóban a mesék világához tartozott, de ma már a Robinsonhoz hasonló gépek itt vannak a mindennapjainkban. Szerelem és barátság, élet és a túlvilág reménye, valamint izgalmas fordulatok és igazi krimi mozgatja e mesét és főhőseinket, s miközben szól Presser Gábor szinte mindenki által ismert csodás zenéje, minden megoldódik. Mint egy igazi mesében.

Május 4-én 19:00 órától a Mathias Corvinus Collegium diákközönsége szórakozhat a Nagyvárad Táncegyüttes Holló Jankó (r.: Györfi Csaba) című mágikus táncjátékán, a Transilvania Színpadán. Holló Jankó neve beszédes név, nem véletlenül, hiszen a legtöbb mesehős emberi erők felnagyított, önállósított képmásának tekinthető. A holló a teremtés és a halál, a spirituális erő szimbóluma. Van benne valami fenséges, valami titokzatos. A népmese alapján egy olyan történetet hozunk létre, amely a tánc nyelvén is erőteljes lenyomata marad a mese szimbólumrendszerének. Arra törekszünk, hogy 7+ éves kortól a kamaszkorig mindenki kiolvashassa az életkorának megfelelően feldolgozható problémákat, játékokat, drámát és humort egyaránt. Előadásunk a másságról, önmagunk történetének megismeréséről, elfogadásáról, a hőssé válás lehetőségéről mesél.

Május 15-én 19:00 órától ismét a Nagyvárad Táncegyüttes előadásában láthatják az együttes legújabb folklór előadását, melynek címe Tündérkert Bartók útjain (sz.: Novák Péter). Az előadás Novák Ferenc és Foltin Jolán műfajteremtő koreográfusok emlékére készült.

Akét alkotó két meghatározó rendezése a Tündérkert (1988) és a Bartók útjain (2006) más időkben, de egyazon szándékkal született: megmutatni a Kárpát-medence és az erdélyi tájegységek sokszínű, soknemzetiségű kultúráját, avagy a népzenén és néptáncon keresztül megérteni békés egymásrautaltságunk történetét… Erdély közel háromszáz éves autonómiája semmihez sem fogható kulturális gazdagodást ösztönzött kora társadalmában. A barokk, a rokokó, majd a klasszicizmus arisztokrata életminősége, műveltsége a paraszti tehetséget is megihlette, s ezzel a magas és mély kultúra páratlan kölcsönhatása jött létre. Novák és Foltin még részese lehetett az “időutazásnak”, amit néprajzos kortársaikkal tettek a múlt század hatvanas éveitől, hogy gyűjtéseikkel az MTA, a Zenetörténeti Intézet, s a Hagyományok Háza által napjainkig gondozott dokumentációt gazdagítsák. Ezek száma, változatossága sokszoros a lényegesen nagyobb területi egységeket felölelő szláv, német, frankofon nyelvterületekhez képest. Nem árt időről időre számot vetnünk tehát, kik is vagyunk valójában – magyarok, románok, szászok, zsidók, cigányok – Európa szegletében, milyen hozzáadott érték multikulturális jelenlétünk.

Másnap, május 16-án 18:00 órától a GG Tánc Eger vendégelőadását, a Fehérlófia (k.: Mészáros Máté)című táncmesét hozzák el a Szigligeti Színház nagyszínpadára. A Fehérlófia az egyik legismertebb magyar elbeszélő költemény, melyet Arany János gyermekei, László és a fiatalon elhunyt Julia jegyezte le, és az Eredeti népmesék című gyűjteményben tettek közzé 1862-ben. Sokan talán Jankovics Marcell gyönyörű, szimbólumokkal teletűzdelt animációs filmjéből ismerik, melyet 1981-ben mutattak be, de még ma is lenyűgöző. Maga a mese – alapelemeit tekintve – több ezer éves és eredetileg egy férfi beavatási történet lehetett. A beavatások olyan mély antropológiai szükségszerűségek, amit a modern ember sem tud teljesen nélkülözni. Ezek mellett a történet pontosan leírja a szülői gondoskodás nélkülözhetetlenségét és ez életre felkészítő szerepét minden gyermek életében. Az hogy ez a mi közös történetünk lehessen Eger város gyermekeinek rajzai jelenítik meg a történetet és egyben adják a színpad képet is. Az előadás a tánc a színház és a cirkusz elemeit használva invitálja minden látogatóját erre az előadásra.

Május 19-én 19:00 órától az egri Gárdonyi Géza Színház Ők tudják, mi a szerelem (r.: Frigyesi András) vígjátékát láthatják. “1864 szeptemberének végén Hector Berlioz zeneszerző 48 év után, lyoni koncertjét követően fölkeresi gyermekkori szerelmét, Estellát. Estella lánya, veje, unokája jelen volt az esti hangversenyen, bár a családfő egyáltalán nem érti az érzelmeket, a művészetet, kizárólag saját karrierjének építése foglalkoztatja. Az alakoskodó vő famíliájában egyedül a világos értékrendű, jó humorú nagymama él bölcsen és kiegyensúlyozottan. Hozzá toppan be koncertje után a lobogóan szenvedélyes, már életében halhatatlan Berlioz. A múlt megelevenedik, a jelen megdermed, a jövő pedig… Manapság már-már társadalmi elvárás a fiatalság látszatát hajszoló plasztikai sebészet segítségével életkorunk tagadása. Pedig minden életkor értékes. Az idősödő ember fokozott érzékenységgel éli át és érti meg, hogy az önmagát meghaladó szeretet az, amelyen keresztül a világ rendje megvalósul. Az idős korban lángra kapó szenvedély főként vígjátéki téma, mert anakronisztikusan hat, de belülről átélve megrendítő, megtisztító tragédia.”

Május 25-én 19:00 órától a Festum Varadinum zárórendezvényeként a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen, a Maladype Színház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közös produkciója a Holokauszt 80 emlékév tiszteletére rendezett A bábjátékos (r.: Balázs Zoltán) című előadását tekinthetik meg a nagyváradi Szigligeti Színház nagyszínpadán. A Romániában született, Franciaországban élt és alkotott szerző, Gilles Ségal, amikor elkészült A bábjátékos című drámájával, így kiáltott fel: „Valami könnyedet akartam írni”. Ehhez képest a műve minden lett, csak könnyed felüdülést hozó írás nem: az egész emberi nem tragédiáját egyszemélyben megtestesítő főhőse, a II. világháború után öt évvel a kettészakadt Berlinben élő birkenaui menekült, a világhírű bábjátékos Samuel Finkelbaum ugyanis – hiába próbálják többen is meggyőzni – nem hiszi el, hogy vége a háborúnak, és hogy már nem kell tovább bujkálnia. Így egy panzióba bezárva éli mindennapjait a koncentrációs táborban odaveszett felesége és soha meg nem született gyermeke bábjával, s készül élete nagy előadására, melynek címe: Samuel Finkelbaum tragikomikus élete. A bábos főhős alternatív valóságát egyfelől tehát klasszikus színház a színházban megoldás keretezi, másfelől pedig egy olyan barátnak az érkezése, akinek Finkelbaum talán mégis képes elhinni: a háború véget ért. Vagy mégsem?

A Festum Varadinum utórendezvényeként június 6-án 19:00 órától az Orlai Produkció komédiáját, A nulladik perc (r.: Göttinger Pál) című előadást láthatják a Szigligeti Színház nagyszínpadán, főszerepben Udvaros Dorottyával. “Most meg még majd maguk akarják nekem elmagyarázni, hogy mi a szerelem, nézzenek oda. Én azt itt mindenkinél jobban tudom. Amikor az a mogorva uszályos megjelent a rakparton azzal a kicsike feleségével, azonnal mondtam is a kikötő népének, rakodóknak, orgazdáknak, gyilkosoknak, veteránoknak, képzőművészeknek, hogy ez a nyomorult kis gerlepár a védelmem alatt áll, én az ő boldogságukat nem hagyom, mert itt magas színvonalú szerelemről van szó, és én azonnal felismerem az ilyet, mert jegyszedő voltam az operában, és ki vagyok képezve. Sajnálom, hogy végül vérontás lett belőle, ráadásul itt ez a világkiállítás is, nyakunkon a XX. század, és azt sem kéne félvállról venni, meg nekem még fel is kéne mosnom, húslevesem is oda van téve, szóval végeztünk itt, vitéz urak?”

Jegyek és bérletek

Az előadásokra Varadinum-bérlet váltható, melynek ára 120 RON. A jegyek ára a táncelőadások esetében 20-40 RON között mozog, míg a prózai előadások esetében A padlás előadásra 30-60 RON, az Ők tudják, mi a szerelem előadásra 40-70 RON, A nulladik perc előadásra pedig 50-80 RON között kaphatóak a jegyek.

A bérletek kiválthatóak a Szigligeti Színház jegypénztárában minden hétfőn, kedden és csütörtökön 10-17 óra, illetve szerdán és pénteken 13-19 óra között, a jegyek pedig vásárolhatóak a Jegymester oldalán is.

A fesztivál szervezői a Szigligeti Színház, a Festum Varadinum és a Mathias Corvinus Collegium.

VARADINUM KULTURÁLIS ALAPÍTVÁNY Szigligeti Színház Nagyvárad

📍További információ: 📍További információ:

📧 E-mail: info@festumvaradinum.ro 📧 E-mail: szigligeti.pr@gmail.com

🌍 Weboldal: www.festumvaradinum.ro 🌍 Weboldal: https://www.szigligeti.ro/

Online programfüzet: https://tinyurl.com/4kpwvezc

Udvaros Dorottya: Engem nem lehet koholt vádak alapján börtönbe zárni

A színésznő irtózik a politikától, mert szerinte annyi sok hazugság és szenny kapcsolódik hozzá. Úgy véli, egy produktumot csak a minőség határozhat meg, akik nézik, nem teljesen hülyék. Nem lehet őket átverni. Szabadúszóként sokfelé játszik, olyan feladatot vállal, ami szakmailag érdekli. Interjú.

Jelen volt a Katona József Színház, a Bárka Színház indulásakor is. Most egy új budapesti magánteátrum, a Bástya Színház nyitóelőadásának egyik főszereplője. Miért mondott igent a felkérésre?

Lehet, hogy nekem van egy ilyen szenvedélyem: szeretek jelen lenni színházak nyitásakor. Mindig különös élmény, ha megnyílik egy új játszóhely, ebben van valami mágikusan vonzó. Mostanában pedig különösen. A Bástya Színház művészeti vezetőjével, Ozsgyáni Misivel eddig színészként nem dolgoztam, de a regényét olvastam és oda voltam érte. Amikor először meghallottam, hogy színházcsinálásba kezd, azt gondoltam, hogy megőrült ez a srác. Miért nem ír, hiszen németül is lefordították a regényét. Közben engem az a vágy, hogy a semmiből legyen egy színház, lenyűgöz.

A nyitó előadás a Minden jót, Leo Grande című film színpadi változata. A filmben az ön szerepét, a hittantanárnőt Emma Thompson játszotta. Látta a filmet?

Igen és szerettem, de magát a történetet is. Az egyik legvonzóbb számomra az volt, amikor megtudtam, hogy a nyitó előadást Keresztes Tamás rendezi. Vele sem dolgoztam eddig, akinek egyébként én a rajongója vagyok. Színészként is, de láttam rendezését és úgy éreztem, sokat tépelődik, de mindig képes a legjobb utat megkeresni. Az előadásban a partneremmel, Medveczky Balázzsal már dolgoztam kicsit tavaly nyáron a Rebeccában Szegeden. De nekem nagyon fontos, hogy milyen az adott előadás stábja, persze a szerep is számít, de lényegesebb a csapat. Most úgy éreztem, hogy ebben az új színházban itt ehhez minden adott.

A volt Bástya mozi emeletén nyílt az új színház. Járt ide moziba?

Igen, sokszor voltam itt. Nagyon jó mozi volt.

A nyitó előadás története elsőre elég bizarr: egy nyugdíjas hittantanárnő szerződtet egy fiatal szexmunkást…

Elsőre erőltetettnek tűnhet, de egyáltalán nem az. Számomra leginkább arról szól, hogy tele vagyunk előítéletekkel a másik iránt. Aztán amikor ez a két ember elkezdi jobban megismerni egymást, elkezdik egymást elfogadni és becsülni. Manapság sokat papolunk az elfogadásról, de azt hiszem, ez a túlélésünk egyik kulcsa. Ahhoz, hogy elfogadjam a másikat, meg kell ismernem őt, tudnom kell a döntéseinek a mozgatórugóit. Ez a folyamat a világunkban még nagyon csikorog. Az emberiség technikai fejlettsége szárnyal, ám a lelkünk ezt a ritmust egyáltalán nem követi. Hiába írunk elő különböző szabályokat, hogy milyennek kell lennünk, a lélek erre egyszerűen megrázza magát, bólint és elindul egy másik irányba.


Épp azon a napon tiltották be a Pride-ot Magyarországon, amikor beszélgetünk.

A tiltás alapjogot érint, ami elképesztő. És az indoklás is, amely szerint a gyerekek megijednek ettől a felvonulásól. Ez az egész is arra példa, hogy miért rendkívül fontos a Minden jót, Leo Grande története, főként amiről beszéltem, az elfogadás aspektusa.


Az előadásban nagy szerepe van mint témának a szexualitásnak. Ez mennyire tekinthető egy színésznő szempontjából, akinek a színpadon sokat kell erről beszélnie, határátlépésnek?

Semennyire. A szexualitás minden pillanatunkat átszövi, a színházat meg különösen, ahol iszonyúan fontos a szexus. Nekem ezzel nincs bajom és nem is volt. Nem is féltem tőle soha, Persze az ember izgatott, ha mondjuk egy filmben közeli intim jelenetet kell eljátszani. Színpadon el lehet emelni valamennyire, de filmen hihetőnek kell lennie és az ember természetes szeméremérzete ott dübörög.

Ön többször játszott színpadon teljesen meztelenül. Mit gondol arról, hogy sokan felháborodtak a Hunyadi-sorozat intim jelenetei miatt?

Nem értem. Az elmúlt években nem néztek filmeket azok, akik most kifogásolják ezt? A színház és a film mindent el szeretne mesélni, amik történnek velünk. Szerelmesek vagyunk, vagy kiszolgáltatottak, netán kihasználnak, megaláznak minket. Ezek mind megtörténnek velünk. Ezekről a témákról hívja közös gondolkodásra a nézőt a színház és a film. Az ókori dráma ezért jött létre, hogy a nézőkkel közösen gondolkodjunk mirólunk, emberekről. Ebben vastagon benne van a két ember közötti intim viszony is.

Lehet, hogy a felháborodók egy része a gyerekek elől félti a meztelenséget.

Ha egy család leül és megnézi a Hunyadit, akkor a szülők kötelessége, hogy a korhatár szabályaira figyeljenek. Közben tessék beszélgetni 12–13 évesekkel, hogy mi mindent tudnak a nőről és férfiról, a szexualitásról. Mintha nem akarnánk észrevenni, hogy egy fiatalember mennyi helyről tud ma már információhoz jutni. Hagyjuk a gyerekeinket órákig egyedül a számítógépükkel? Tudjuk, hogy éppen mit néz? Aztán egyszer csak meglepődünk, ha valamilyen különös dolog történik. Talán inkább ezen kellene jobban elgondolkodni, hogy a rájuk áradó, mérhetetlen sokaságú, rendkívül vegyes információözönben hogyan igazodjanak el. Talán inkább az a család felelőssége, hogy ellássa különböző eseményekkel, szórakozásokkal a gyereket és ne hagyja őt órákig ülni a számítógépével szemben.

Azzal nem foglalkozik, hogy Szente Vajk jelentős állami támogatással vette át az Erkel Színház vezetését?

Nem, nem foglalkozom vele, mint ahogy azzal sem, hogy mélyen az átlagos gázsim alatt vállaltam el, hogy részt vegyek Herendi Gábor Futni mentem című filmjében, mert sokkal fontosabbnak tartottam, hogy Herendivel dolgozhatom, és nagyon jó színészcsapat lesz a filmben.

Ha hívták volna március 15-én a Fidesz vagy a Tisza Párt nagygyűlésére fellépni, arra is nemet mond?

Igen. Nem szeretnék politikai megmozdulásokhoz kapcsolódva szerepelni. De ezt már pályakezdőként is így gondoltam. Elfogadom, ha valamelyik kollégámnak erről más a véleménye. Én színészként ezután is színházi előadásokban és nem politikai emelvényekről szeretnék beszélni az emberekhez.

Az elmúlt évad végén felbontotta a szerződését a Nemzeti Színházzal. A mostani szabadúszó korszaka mennyire jelent újrakezdést?

Eddig nem jutott eszembe, hogy ez újrakezdés lenne. Inkább arra gondoltam, hogy elmúlt számomra valami, ami nekem mindig nagyon fontos volt, mégpedig a társulati létezés. A pályámon egyetlen év volt csupán, amikor nem voltam társulati tag. A Katona József Színházat követően akartam egy kicsit kalandozni az egész országban. De egy évre rá alakult meg a Székely Gábor által vezetett Új Színház. Gábor hívott és neki nem lehetett nemet mondani. Utána pedig szerettem volna ott lenni a Bárka nyitó csapatában, ami szintén egy társulatot jelentett. Most viszont nem akartam társulathoz szerződni, pedig kaptam több ajánlatot is. Arra gondoltam, hogy ha nem kapok felkéréseket adott feladatokra, az sem baj, legfeljebb elgondolkodom azon, ami eddig történt velem, mi az amire még vágyom. Ehhez képest olyan mennyiségű feladat jött szembe, amire egyáltalán nem számítottam. Ha nem marad el az Orlai Produkciós Irodánál egy bemutató, akkor nekem ebben a szezonban öt premierem lett volna. A fénykoromban nem volt ennyi.


Arra nem gondolt, hogy politizáljon?

Irtózom a politikától, annyi sok hazugság és szenny kapcsolódik hozzá. A politikusnak muszáj népszerű dolgokat mondani és ahhoz, hogy széles körben eljusson, le kell butítani a mondókát. Ez számomra alapvető gond, mert a dolgokat nem lehet a végtelenségig leegyszerűsíteni. Jelenleg azt látom, hogy a világpolitikában tombol ez a fajta leegyszerűsített beszéd.


Nem tudom, hol vannak azok a nagy államférfiak, akik valamikor megforgatták a világot. Nekem olyan adományom van az élettől, ami kenterbe ver minden mást: és ez a színházcsinálás.


Én felléphetek egy akár nagyon picurka deszkára és a nézőkkel beszélgethetek az életünkről. Rólunk, emberekről. Ennél jobbat nekem nem ajánlhat az élet.

Hogyan viseli az egyre élesedő színházi politikai kettészakítottságot?

Fanyar mosollyal nézem ezt az egészet és azt kérdezem, meddig megy ez így? Végül is egy produktumot csak a minőség határozhat meg. Lehet bárkire rátuszkolni bármit, de akik nézik, nem teljesen hülyék. Nem lehet őket átverni. A nézők azt fogják sikerre vinni, ami érvényes és tehetséggel van előadva. És ez nem függ semmilyen oldaltól. Én továbbra is azt keresem, hogy miként lehet úgy dolgozni, hogy csak a minőség számítson és ne az oldal. Nem egyszerű, de fontos erre törekedni.

Ha Szente Vajk hívja az Erkelbe, mit válaszol neki?

Már megkeresett és vannak tervek, amikben felkért, hogy szerepeljek. Egyébként színészként partnerem volt a Madách Színházban a Diploma előtt című előadásban, amit Herendi Gábor rendezett. Már ott lehetett érezni, hogy ő nemcsak színész akar lenni, hanem a komplex színházcsinálás érdekli. Láttam már sikeres rendezést tőle, Kecskeméten művészeti vezetőként is jók a visszajelzések a kollégák részéről a munkájával kapcsolatban.

A társulati szerződési ajánlatokra miért mondott nemet?

Egyrészt meghatónak éreztem a megkeresést, érződött, hogy segítőkezet akarnak nyújtani. De azt mondtam, hogy számomra most nagyon izgalmas, hogy próbálhatok Kaposváron, a Katonában, a Vígszínházban. Ezeknek a lehetőségeknek az egymásutánja felbolygatta a munkakedvemet. Nagyon inspiráló megismerni egy-egy társulat belső működését. Ez engem nagyon izgatott. Nem tudtam erről lemondani. Úgy érzem, ez az izgalom nem fog elmúlni bennem. Rettenetesen fárasztó. Nagyon sok előadásom van. És a sors olyan, hogy ha sok minden van, akkor még pakol rá dolgokat. Ennyi önálló estem, felolvasószínházi előadásom nagyon rég volt. Nem is tudom összeszámolni, hogy az elmúlt hetekben hány helyen voltam.

Nem bánja, hogy a Nemzetiből való eljövetele konfliktusos lett, a végén méltatlannak tűnő üzengetéssel?

Én nem üzengettem. A Nemzeti működésével kapcsolatban sok mindennel szemben voltak kritikai észrevételeim. Ám ebben a folyamatban a baleset különös pillanatot jelentett. Ekkor derült ki számomra, hogy a társulati létezést tekintve a Nemzetiben valami nagyon nincs rendben. Komoly baj van, amit nem lehet besöpörni a szőnyeg alá.


Részben mégis volt ilyen szándék.

Én már a balesetet követő első társulati ülés után azt mondtam, hogy ezt nem lehet azzal elintézni, hogy a színész a felelős. Le kell vonni a vezetés részéről is a konzekvenciát és ki kell mondani, ha valaki elrontott valamit vagy tévedés történt. Vállalni kell, hogy „ez a mi hibánk.” Nem lehet rátolni az egészet a színészre. Én ilyenben nem tudok részt venni. A lelkem legőszintébb hitével azt gondolom, hogy egy színésszel ilyen nem fordulhat elő.

Erről a színházon belül lehetett beszélni?

Voltak ugyan próbálkozások Vidnyánszky Attila és az én részemről is, de nem igazán. Valahogy azt éreztem, a hatalom eldöntötte, hogy ennek így kell lennie. Szerintem Attila komolyan gondolta, amikor először lemondott, még akkor is, ha mások ezt a gesztust megrendezett színjátéknak tartják. Szerintem utána mondták neki, hogy ez nem így lesz. Onnantól a dolgok ráálltak egy vágányra és fékezhetetlenül mentek egy irányba. Ehhez az irányhoz én nem tudtam csatlakozni.

Amikor Vidnyánszky Attila lett a Nemzeti igazgatója, ön maradt a társulatnál. Miért, miben bízott?

Őszintén kíváncsi voltam Vidnyánszky színházára. Többen elszerződtek akkor, azok is, akik ismerték Attilát, mert dolgoztak vele. Szerződést bontottak, miközben a társalgóban ismerősként megölelték. Én bennem viszont kíváncsi várakozás volt.

Az eltávolodás Vidnyánszkyval nem egy folyamat eredménye, hiszen ön tüntetett a Színház-és Filmművészeti Egyetem modellváltása ellen is, és többször nyilvánosan is a különvéleményének adott hangot.

Igen, ez egy folyamat volt, de az ember mindig bízik valamiben. Én régóta ott voltam a Nemzetiben, sok embert tiszteltem és megszerettem, és most nem csak színészkollégákra gondolok. Számomra fontos a kellékes, a súgó és az öltöztető is. Nekem ők a családom részei. Nehezen válik el az ember azoktól, akiket régóta becsül és szeret. Hiába láttam, hogy nem jó felé mennek a dolgok, nehéz volt azt mondani, hogy jó, szevasztok. Sokáig azt gondoltam, ha belül maradok, akkor bízhatok abban, hogy talán tudok hatni arra, hogy jobban menjen minden. Ez a baleset azonban erős vízválasztónak bizonyult.


A társulat meghatározó része azonban nyilvánosan néma maradt ebben a kérdésben. Úgy tűnt, hogy szinte egyedül volt, aki felemelte a szavát.

Ez így van. De nagyon nem lepett meg, elég sokat tudok az emberi működésről. Annyi minden szólhat amellett, hogy valaki ne szólaljon meg: pozícióféltés, anyagi probléma, családi helyzet és sorolhatnám bőven tovább. Nem lehet senkire rámutatni, hogy miért nem volt karakánabb.

Belülről önnek senki nem mondta, hogy könnyen beszél, mert a Nemzet Színésze, anyagilag biztonságban van.

Nem mondott ilyet senki, lehet, hogy valaki gondol hasonlót, de nem lehet mindenkinek megfelelni.

Az ön édesanyját, Dévay Camilla színművészt a negyvenes évek végén internáló táborba zárták. Almási Tamás készített dokumentumfilmet ezzel kapcsolatban. Az édesanyja igazságérzete sok idő után sem hagyta őt nyugodni. Úgy látszik, ön is örökölt ebből az igazságérzetből.

Lehet, de nekem szerencsém van, mert engem nem lehet koholt vádak alapján börtönbe zárni. Legalábbis egyelőre…


Egy környezetvédelmi ügyben azért önnek is volt nemrég egy tárgyalása.

De felmentettek. Nagyon boldog voltam.

Az igazságérzetet lehet örökölni?

Biztos sokat számít az a közeg, amelyben felnő az ember. Az apukámra is jellemző volt, hogy törik a gerince, de nem hajlik, az anyukámra meg végképp. Amikor a Nemzetiben konfrontálódtam, azért gondoltam arra, hogy lehetnek ennek veszélyei. És nem is elsősorban az anyagi veszteségre gondolok, hogy elveszítem a fizetésemet, hanem arra, hogy vajon hívnak-e különböző feladatokra.

Szerencsére azonban sokfelé hívták, például a már említett Futni mentem című nagy sikerű film egyik főszerepére.

A Futni mentem-et nagyon szerettük, pedig mindenki a gázsija alatt vállalta el, mivel minimális költségvetésből készült, rövid idő alatt. De Herendi Gábor érdeme, hogy egy pillanatig sem éreztük, hogy „szegény film” lenne és fantasztikus színészcsapat jött össze. Nem feszültünk be, de jól akartuk megcsinálni, miközben nem éreztük, hogy bármilyen kompromisszumot kellene kötnünk.

Gondoltak arra, hogy ennyire sikeres lesz?

Erre senki sem gondolt. Arra igen, hogy egy helyes, szerethető film lesz. Azt, hogy mi mennyire lesz sikeres, sohasem tudhatjuk. Előfordul, hogy egy fantasztikus anyagon dolgozunk, minden lehetőség adott a sikerre és mégis megbukunk vele. Ezek rejtélyes és kiszámíthatatlan dolgok, hogy miért.

A siker mennyire izgatja?

Nagyon, én egy sikerorientált oroszlán vagyok. De nem mindenáron!

Az mit jelent? Nem megy el bizonyos televíziós műsorokba, vagy van olyan felkérés, amire nemet mond?

Természetesen, előfordulnak ilyen esetek, bizonyos helyeken valóban nem szeretnék megjelenni és ezzel senkit és semmit nem szeretnék minősíteni. Egyszerűen bizonyos közegben én nem érzem jól magam. Az ösztöneim ebből a szempontból nagyon jól szoktak működni.

Milyen volt visszamenni a Katona József Színházba ennyi év után?

Nagyon izgalmas, és megtisztelve éreztem magam, hogy Székely Kriszta hívott a Nyílt tárgyalás egyik főszerepére. Egyébként nekem nincsenek szerepálmaim. Sokkal jobban érdekel, hogy egy rendező, vagy producer miért éppen rám gondol. A Katonában az egész próbafolyamat nyugodt, átgondolt struktúra szerint zajlott. Úgy jártam be oda, mint aki hazamegy. Mintha el sem mentem volna, pedig harminc éve szerződtem el onnan.

Mi ennek az oka, maga a Katona?

Igen, ahogy a mesterek átadták a stafétát a tanítványoknak, Zsámbéki Gábor Máté Gábornak, Máté Székely Krisztának, Tarnóczi Jakabnak. Az alapítás szellemisége mindig újabb és újabb formában él tovább. A Katona több szempontból is egy nyitott szellemiségű színház volt és az is maradt. Kaposváron Bérczes László rendezésében mutattuk be az Őszi álom című darabot és május 25-én épp a Katonában játsszuk kétszer vendégjátékként.

Reklámfelkérést vállal?

Nem. Persze, ha rengeteg pénzt fizetnek érte, az más helyzet.

Na, most komolyan. Az reklámnak számít, hogy ön az egyik kedvelt budai fitneszstúdió arca?

Odajárok, amióta megnyílt.

Úgy hallottam, ugyanolyan intenzíven edz, ahogy játszik. A színpadon profitál abból, hogy rendszeresen sportol?

Abszolút! Például ennél a darabnál is, itt a Bástya Színházban. Két óra intenzív jelenlét a színpadon, úgy hogy a nézők nagyon közel ülnek hozzánk. Nincs más lehetőségem, mint a partnerem tekintetébe kapaszkodni, illetve koncentrálni magamra és arra, aki velem szemben áll a színpadon. Ez nagy igénybevételt jelent. Ha tehetem, én régóta minden reggelt sporttal kezdek. Voltam olyan órán, amelynek a végén el kezdtek potyogni a könnyeim, annyira mély meditációs állapotba kerültem. Ahogy leszakadt rólam egy csomó víz, hirtelen azt éreztem, hogy a lelkem viszont teljesen megtisztult. Onnan is távozott a salakanyag. Nem volt bennem semmilyen szomorúság, egyszerűen megkönnyebbültem. Ilyenkor tízkor a próbán az aktuális rendező bármit mondhat, nagy nyugalommal meg tudom őt hallgatni.

A sport, gondolom, fiatalon is képes tartani az embert.

Abszolút. Vannak különböző bajaim, a gerincemet csavarozni is akarták. Én pedig azt gondoltam, hogy mozgással meg tudom oldani. Szerencsére sikerült is. Látja, itt vagyok, elmúltam hetvenéves és nincsenek fémdarabok a gerincemben. A mai napig makacsul hiszek a mozgásban, hogy mindent megold. Például a menopauzát, pedig ez a nők életében ez egy nagyon kritikus szakasz. Nagyon fontos még, hogy nem személyi edzőhöz járok, hanem csoportos órákra, mert én egy csapatjátékos vagyok. Látom a másikon, hogy már alig bírja, de megcsinálja. Az edző azt mondja, hogy még nyolcszor, akkor megcsináljuk, és ebben a legfontosabb a közös élmény, hogy ily módon létrejön egy közösség. Másrészt, hogy mindannyian feszegetjük a határainkat. Úgy érzem, ez az életünk motorja is. Egy gyerek ugyanezt csinálja, folyamatosan feszegeti a határait. Ezt nem szabad nekünk sem elfelejteni felnőttként sem. És mindezeket meg kell élnünk!



Névjegy




Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze. 1954. augusztus 4-én született színházi családban, édesapja Udvaros Béla rendező, édesanyja Dévay Camilla színművésznő. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1978-ban a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött. 1982-től a budapesti Katona József Színház alapító tagja. 1994-től az Új Színház, 1997-től a Bárka Színház, 2002–2024 között a Nemzeti Színház társulatának tagja volt. Sokat filmezik, önálló esteket is vállal.


forrás: https://nepszava.hu/

Nagy tapsot kaptak Udvaros Dorottyáék A nulladik perc után a Kisszínházban

Puccini operájának, A köpenynek sajátos átirata A nulladik perc, Göttinger Pál komédiája, amit az Orlai Produkció vendégelőadásaként vasárnap délután és este a szerző rendezésében láthatott a szegedi közönség a Kisszínházban. A kitűnő szereplőgárdát, melynek a nemzet színésze, Udvaros Dorottya is tagja volt, lelkesen ünnepelte a publikum.

Hollósi Zsolt

Göttinger Pál az elmúlt években megrendezte a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatával A köpenyt és a Bohéméletet is – mindkét Puccini-opera felbukkan A nulladik perc című darabjában is. A komédia gyakorlatilag a Triptichon első részének prózásított, szövegesen feldúsított, továbbgondolt variációja, a másik párizsi librettó pedig úgy kerül szóba, hogy a hajléktalan, öreg Pötyi mamáról, akit Grisnik Petra alakított pazar átalakulással, kiderül, hogy valaha takarítónő és csoportos szereplő volt az operában, így kívülről fújja Puccini slágereit. Hogy mennyire életszerű az, hogy 1900-ban a napi túlélésükért küzdő párizsi rakodómunkások operáról, énekesekről és karmesterekről diskurálnak, azt inkább hagyjuk.

Göttinger darabja sokáig úgy tesz, mintha valódi dráma lenne, a végére derül ki, igazából Puccini-melódiákkal gazdagon illusztrált, erőltetett humorú komédia leöntve némi fellengzős, filozofikusnak ható közhellyel. Hogy mégis végig lehet nézni, az elsősorban a színészekek köszönhető. 

Udvaros Dorottya akkor is képes parádésan felépíteni egy karaktert, ha az nincs rendesen megírva, kitalálva. A párizsi kommünt is túlélő elpusztíthatatlan kikötői asszonyság, Mme Pie szerencsére kapott egy monológot is, melyben kifejtheti sajátosan optimista és opportunista világnézetét. 

Jó volt újra a Kisszínház színpadán látni Pataki Ferencet, aki oly sok szerepet vitt itt sikerre. Ezúttal Marcelt, a Belleville uszály tulajdonosát és kapitányát hozta, aki ötvenévesen úgy érzi, vége az életének, nincsenek már lehetőségei, ráadásul jóval fiatalabb feleségének hűsége miatt is aggódhat. Georgette szerepében László Lilinek volt néhány kevésbé meggyőzően elmondott mondata, de összességében jól hozta a többre vágyó, nyughatatlan ifjú feleséget. Rohonyi Barnabás ideális a sármos, fiatal rakodómunkás, Henry szerepére. Ficzere Béla pedig meggyőzően hozta a munkaadójához lojális háborús veterán dokkmunkást. 

Nálam az a poén ütötte ki végképp a biztosítékot, amikor a zenei aláfestésként használt sok Puccini-melódia után Georgette végül elszavalta Mimi haldoklását. 

Orlai Tibornak többnyire jó érzéke van a darabválasztáshoz, ezzel viszont szerintem nagyon melléfogott. Mindkét szegedi előadásra elkelt persze minden jegy, és a színészek tehetségét, igyekezetét lelkes tapssal honorálta a közönség, így akár sikernek is elkönyvelhető a vendégjáték. Ugyanakkor régen láttam ilyen zagyva, ráadásul az operát önkényesen ki- és felhasználó, idegesítően erőltetett és érdektelen darabot. Azok közé a szaporodó előadások közé tartozik ez a produkciói is, melyek után joggal gondolkodhat el a néző, érdemes-e az értékes idejét színházra pazarolnia.   

forrás: https://szeged.hu

Jön a Mikulás-napi vásár!

December 7. 00:00 órától december 8. 24:00 óráig ismét Mikulás-napi akció! Kedvezmények online és személyesen, a jegypénztárunkban!

A Páros jeggyel Ön és partnere közel 30 előadásból választhat az Orlai Produkciós Iroda 2024. június 15-ig a Belvárosi Színházban és 6színben játszott előadásai közül. A Páros jegy nézőink kérésére egész decemberben kapható.

Három előadásból álló szabadbérletünk kedvezményes áron, ráadásképp extra, 50%-os jegyárkedvezményt biztosító kuponnal kapható ezen a két napon. A bérletek az Orlai Produkció Belvárosi Színházban és 6színben játszott előadásaira érvényesek. A közel 30 előadásból álló listát honlapunkon, ezen a linken böngészhetik végig. A bérlet praktikus, szabadon összeállítható és 2024. december 7. és 2024. december 23., valamint 2025. január 1. és 2025. június 15. között érvényes a Belvárosi Színházban és a 6színben játszott összes OPI-produkciókra.

Extra ajándékként csak ezen a két napon a három előadásra érvényes Karácsonyi ajándék bérletünkhöz automatikusan adunk egy 50%-os bónuszkupont, amelyet az Orlai Produkció Belvárosi Színházban és a 6színben 2025. január 1. és június 15. között játszott előadásaira lehet felhasználni.

Páros jegyek és bérletek vásárlása itt lehetséges.

Jegyeinkre vonatkozó automatikus kedvezményeinket december 7. 00:00 órától megtalálják a Műsor menüpont alatt.

forrás: https://orlaiprodukcio.hu/

Vendégjátékok sora zárja az évet a színházban: leszáll a L’art pour l’art Légitársaság és Udvaros Dorottya is eljön komédiázni

Szórakoztató programok sora zárja az évet idén is a Szegedi Nemzeti Színházban. Göttinger Pál komédiájában fellép Udvaros Dorottya, a nemzet színésze, Fölszáradt a páva címmel mókáznak majd a L’art pour l’art Légitársaság tagjai, most is lesz Karácsonyi Dixie Gála, az Óévet pedig Szilveszteri operettgálával búcsúztatják.

Az év utolsó hetében sem marad csendes a Szegedi Nemzeti Színház két játszóhelye.

Az évzáró produkciók sorát december 22-én, vasárnap Göttinger Pál A nulladik perc című komédiája nyitja. Az Orlai Produkció vendégjátékának főszereplője Udvaros Dorottya, a nemzet színésze, de egy estére visszatér a szegedi színház társulatán egykori tagja, Pataki Ferenc is.

A Göttinger Pál által írt és rendezett A nulladik perc című komédia Párizsban játszódik az 1900-as világkiállítás alatt, a metropoliszból azonban elsősorban nem a csillogás, hanem annak alulnézete kerül középpontba.

A helyszín a Szajna partja, ahol teherszállító bárkák sorakoznak kikötve. Itt, a hajókon és a rakparton él Marcel, a Belleville nevű uszály tulajdonosa és kapitánya, felesége, Georgette, Madame Pie, a kikötői asszonyság, Henry, egy fiatal és Môle, egy idősebb rakodómunkás, aki megjárta a háborút is, és Pötyi mama, a száz év körüli hajléktalan nő.

A történet egy szerelmi háromszög, amelynek hátterében ott a világkiállítás, a metró, a mozgójárda, az Elektromosság palotája. A nulladik perc története valójában egy Puccini-opera, A köpeny parafrázisa.

Az előadást két alkalommal, délután 3 és este 7 órakor láthatják az érdeklődők a Kisszínházban.

A húszas évek New Orleans-i hangulatát idézik meg a Karácsonyi dixie gálán

Idén sem marad el a hagyományos Karácsonyi dixie gála.

December 27-én este 7 órakor a Kisszínházban az est házigazdája, mint ahogyan évek óta mindig, most is a szegedi Storyville Jazz Band lesz.

A zenekar idei vendégei

Lázár István, a Lucky Boys Shuffle Band trombitás-énekes és

a DocPiano Band lesznek.

Az 1997-ben Háló Pál vezetésével alakult Storyville Jazz Band zenéje is, neve is a húszas évek New Orleans-i hangulatát idézi, hisz e városban született meg a ragtime, a dixieland majd a jazz.

A Karácsonyi Dixie Gála házigazdájaként évek óta telt házas koncerten mutatják be a dixielanden túl a chicagói stílus és a későbbi swing korszak legkedveltebb dalait a szegedieknek.

A Karácsonyi dixie gála házigazdája, a Storyville Jazz Band (fotó: storyville.hu)

A zenei társulás állandó énekese Almási Enikő, gitárosa a már tizenhat évesen szólistaként és dalszerzőként is országos ismertségnek örvendő Syl Mohai.


Leszáll a L’art pour l’art Légitársaság a nagyszínházba és fölszárad a páva

Idén is eljönnek a humor nagyágyúi az év végén a nagyszínházba:

L’art pour l’art Légitársaság elhozza vadonatúj előadását, a Fölszáradt a páva című humorestet.

A L’art pour l’art Légitársaság első, nagy sikerű műsora után máris itt van a második nagy sikerű műsor, amelynek címe önmagáért beszél.

„Hiszen az a szerencsétlen páva tényleg fölszáradt, bár erre még mi magunk sem voltunk fölkészülve, hát még a Kedves Közönség!

Valószínűleg az történt, hogy egy darabig ott állt az állat és csendben párolgott, aztán sutty, fölszáradt...

Mondhatnák erre, hogy jó, de hogy jön ide a pingvin? Az igazság az, hogy egyelőre sehogy, de mindig a remény hal meg utoljára.”

L’art pour l’art Légitársaság: Fölszáradt a páva

Rajtuk kívül föltűnik még az előadásban a frissen elvált Margit (mármint nem a Margit volt friss, amikor elvált, mivel ebben a kontextusban a „frissen” szó, egy, az időben közelebb lévő eseményt jelez), szóval, feltűnik Margit új hódolója, Hortobágyi Húsos Pali, a hentes, és egy új gyerekszereplő, a hentes lánya, Kamuka, aki Besenyő Zigótával aggódik a testvéri szeretetben eltöltendő, közös jövőjükön.

A hentest Angéla alakítja, ami álomszerep a számára, hiszen ez volt a szerepálma..., egy köpcös kis hentes...

Az újabbnál-újabb jelenetekben előkerülnek a Légitársaság által fémjelzett legendás figuraóriások is, csak a pingvin nem. Meg a páva, ami fölszáradt – olvasható a műsor ajánlójában.

BUÉK 2025: Szilveszteri operettgála búcsúztatja az 2024-es évet

BUÉK 2025: Szilveszteri operettgála búcsúztatja az évet a Szegedi Nemzeti Színház december 31-én, kedden két előadásában – délután 4 és este 8 órakor. A látványos gálaesten fellépnek a Monarchia Operett és a Szegedi Nemzeti Színház művészei.

Közreműködők:




Árvai Dániel, a Monarchia Operett vezető bonvivánja/tenor,
Denk Viktória, a Monarchia Operett vezető primadonnája,
Kollár Péter Erik, a Monarchia Operett vezető táncos-komiuksa,
Dezső Ágota, primadonna,
Szabó Noémi, szubrett,
Szűcs Laura, szubrett,
Balázs Dávid,
Rigler Márton, valamint
a Monarchia Operett tánckara és zenekara.

Nulladik perc - Nézze meg, hogy áll egy remek komédia Udvaros Dorottyának!

Itt a Lehozzuk önnek a csillagokat! rendezvénysorozat legújabb meglepetése a Nulladik perc – komédia! Könnyed, szórakoztató előadás, sok-sok humorral, univerzális érzelmeink különféle mintázataival.

Szereplők: Udvaros Dorottya, Pataki Ferenc, László Lili, Ficzere Béla, Rohonyi Barnabás, Grisnik Petra. Rendező: Göttinger Pál.

A darabot az Orlai Produkció előadásában láthatjuk.

forrás: https://www.nyiregyhaza.hu/

Több mint harminc darabban játszott a Nemzetiben, de sikerlemezt is kiadott Udvaros Dorottya

Ma ünnepli hetvenedik születésnapját Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a nemzet színésze.

Budapesten született 1954-ben. Édesanyja, Dévay Camilla színésznő pályafutása ígéretesen indult, de megtört, amikor egy feljelentés után koholt vádak alapján börtönbe zárták, majd Kistarcsára internálták, és szabadulása után eltiltották a színháztól. Miután feleségül ment Udvaros Béla rendezőhöz, férjét nem engedték a fővárosban rendezni. A nehéz helyzetben élő családot barátok, neves művészek segítették.

A retorzió enyhülésével 1957-től a házaspár Kecskemétre szerződhetett, ahol Dorottya kislányként egyszer szerepelt is édesanyjával a Szentivánéji álomban. (Felnőttként hosszú idő után játszhattak újra együtt, 1989-ben a Játékszínben a Janika című darabban. Udvaros Béla 2007-ben rendezhette lányát a Csongor és Tündében az általa alapított Evangéliumi Színházban.)

Udvaros Dorottya nem készült színészi pályára, orvos akart lenni, de vonzotta a színház is, így az érettségi után a Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem) jelentkezett. 1978-ban, diplomájának megszerzése után a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, 1981-ben pedig az akkori Nemzeti Színház (ma Pesti Magyar Színház) tagja lett. 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja volt.

Pályájának több jelentős szerepe (a Három nővérben, a Luluban, a Catullusban) a teátrum aranykorszakaként emlegetett időszakához kötődik. 1994-től az Új Színházhoz, 1997-től 2001-ig a Bárka Színházhoz kötötte szerződése, majd egy éven keresztül szabadfoglalkozású színész volt. 2002-ben az új Nemzeti Színház társulatához csatlakozott, ahonnan idén távozott. Vendégművészként a 2024–2025-ös évadban harminc év után visszatér a Katona József Színház színpadára, de néhány szerepét is tovább játssza a Nemzetiben.

Szenvedélyes lendülettel áll színpadra, bonyolult szín- és hangváltások szakadatlan lendülete élteti alakításait. Színészi alkata változatos jellemek megformálására teszi képessé, klasszikus és kortárs darabokban, drámában és vígjátékban egyaránt láthattuk már. Ahogy egy interjúban megfogalmazta: „A színpadon nagyon sok korban, élethelyzetben megfordultam, voltam már minden. Királyné, grófnő, házvezetőnő, barátnő, feleség, anya, nagymama. A színész bármi lehet.”

Pályafutása alatt elhalmozták feladatokkal, emlékezetes alakításaiból néhány: Cressida (Shakespeare: Troilus és Cressida), Célimène (Molière: A mizantróp), Anna Galaktia (Barker: Jelenetek egy kivégzésből), Szidónia (Csiky: Buborékok), Iokaszté (Szophoklész: Oidipusz király), Elmira (Molière: Tartuffe), Warrenné (Shaw: Warrenné mestersége), Madame de Merteuil (Heiner Müller: Kvartett), Francesca (Robert James Waller: A szív hídjai). A Nemzetiben több mint harminc darabban játszott, legutóbbi főszerepei Ranyevszkaja (Csehov: Meggyeskert), Orbánné (Örkény: Macskajáték), Amelie Gianelli (Testori: Rocco és fivérei), Emerenc (Szabó Magda: Az ajtó), Estella, a nagymama (Hubay Miklós: Ők tudják, mi a szerelem). Utóbbi főszerepet a 2024-es filmváltozatban is ő alakítja.

Számos filmben és tévéjátékban is láthatta a közönség, emlékezetes például a Szívzűr, a Te rongyos élet, a Csók, anyu, A nagy generáció, az Érzékek iskolája, A miniszter félrelép, valamint Bartis Attila regényének filmváltozata, a Nyugalom, amelynek női főszerepét, Weér Rebekát már korábban színpadon, az Anyám, Kleopátrában is eljátszotta. Az elmúlt években többek között játszott a Zárójelentés (2020) és a Cicaverzum (2023) című filmekben, valamint a Valami Amerika és A mi kis falunk című tévéfilmsorozatokban. Ősszel mutatják be a Herendi Gábor rendezte Futni mentem című romantikus vígjátékot, amely bizonyítja, hogy életének ma is fontos része a sport. Egyik legismertebb szinkronszerepe Renée Zellweger magyar hangja a Bridget Jones-filmekben. Fia, Gyöngyösi Máté is szerepel filmekben, kaszkadőrként.

Sokoldalúságát bizonyítja, hogy 1985-ben Átutazó címmel lemezt adott ki Dés László zenéjével és Bereményi Géza szövegeivel. A később CD-n is megjelent LP több tízezer példányban kelt el, vezette a slágerlistát, a magyar popalbumok sorában a klasszikusok között tartják számon. A zene azóta is kíséri pályafutását, a Madách Színházban ő volt a Jövőre, veled, újra című musical főszereplője, szerepelt a Férfi és Nő című produkcióban, az Alföldi Róbert által rendezett István, a királyban, és a Mégis szép című önálló estjén is több dalt énekel.

2015-ben készítette el Majdnem valaki című második önálló albumát, amely sok szempontból az Átutazó folytatása Hrutka Róbert zenéjével és szintén Bereményi szövegeivel. Idén a Szegedi Szabadtéri Színpadon ismét zenés szerepben, a Rebecca című musicalben lép fel.

Rendezőként is kipróbálta magát, amikor a Gózon Gyula Kamaraszínház felkérésére Peter Quilter Függönyt fel! című vígjátékát vitte színre 2021-ben.

Művészi munkáját több rangos kitüntetéssel ismerték el. 1983-ban Jászai Mari-, 1990-ben Kossuth-, 1998-ban Magyar Művészetért Díjat kapott. Számos alkalommal nyerte el különféle filmfesztiválokon a legjobb női alakítás díját. 2004-ben Prima díjas lett, 2005-ben beválasztották a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai közé.

2015-ben Páger Antal-színészdíjban, 2020-ban Szörényi Éva-díjban részesült, 2021-ben Arany Medál díjjal és a Széchenyi-örökség Okmányával ismerték el. 2022-ben a Magyar Filmakadéma életműdíjával és Budapest díszpolgára címmel tüntették ki. 2023-ban a nemzet színészévé választották. Idén tagja volt a MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztivál zsűrijének.

Legutóbbi interjúnkban a Belvárosi Színház A nulladik perc című darabjáról kérdeztük. Akkor a színészi hivatásról és alázatról így nyilatkozott: „Lehet, hogy elcsépelt, de lényeges: egy produkcióban nem egyedül az én szerepem a fontos. Hogy egy előadás jó legyen, és azon belül én jó legyek, ahhoz az kell, hogy a körülöttem lévő dolgok is rendben menjenek. Nem akarok egyedül jó lenni és magasan kiemelkedni a többiek közül, mert tudom, hogy ez nincs így. Néha persze előfordul, hogy egy színésznek valamelyik darabban kiemelkedő a szerepe, de általában a pozitív erőknek kell összeadódniuk, és egymást építve kell jónak lennünk. Ezt szeretem legjobban az egész színházcsinálásban.”



Több mint harminc darabban játszott a Nemzetiben, de sikerlemezt is kiadott Udvaros Dorottya

Ma ünnepli hetvenedik születésnapját Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a nemzet színésze.

Budapesten született 1954-ben. Édesanyja, Dévay Camilla színésznő pályafutása ígéretesen indult, de megtört, amikor egy feljelentés után koholt vádak alapján börtönbe zárták, majd Kistarcsára internálták, és szabadulása után eltiltották a színháztól. Miután feleségül ment Udvaros Béla rendezőhöz, férjét nem engedték a fővárosban rendezni. A nehéz helyzetben élő családot barátok, neves művészek segítették.

A retorzió enyhülésével 1957-től a házaspár Kecskemétre szerződhetett, ahol Dorottya kislányként egyszer szerepelt is édesanyjával a Szentivánéji álomban. (Felnőttként hosszú idő után játszhattak újra együtt, 1989-ben a Játékszínben a Janika című darabban. Udvaros Béla 2007-ben rendezhette lányát a Csongor és Tündében az általa alapított Evangéliumi Színházban.)

Udvaros Dorottya nem készült színészi pályára, orvos akart lenni, de vonzotta a színház is, így az érettségi után a Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem) jelentkezett. 1978-ban, diplomájának megszerzése után a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, 1981-ben pedig az akkori Nemzeti Színház (ma Pesti Magyar Színház) tagja lett. 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja volt.

Pályájának több jelentős szerepe (a Három nővérben, a Luluban, a Catullusban) a teátrum aranykorszakaként emlegetett időszakához kötődik. 1994-től az Új Színházhoz, 1997-től 2001-ig a Bárka Színházhoz kötötte szerződése, majd egy éven keresztül szabadfoglalkozású színész volt. 2002-ben az új Nemzeti Színház társulatához csatlakozott, ahonnan idén távozott. Vendégművészként a 2024–2025-ös évadban harminc év után visszatér a Katona József Színház színpadára, de néhány szerepét is tovább játssza a Nemzetiben.

Szenvedélyes lendülettel áll színpadra, bonyolult szín- és hangváltások szakadatlan lendülete élteti alakításait. Színészi alkata változatos jellemek megformálására teszi képessé, klasszikus és kortárs darabokban, drámában és vígjátékban egyaránt láthattuk már. Ahogy egy interjúban megfogalmazta: „A színpadon nagyon sok korban, élethelyzetben megfordultam, voltam már minden. Királyné, grófnő, házvezetőnő, barátnő, feleség, anya, nagymama. A színész bármi lehet.”

Pályafutása alatt elhalmozták feladatokkal, emlékezetes alakításaiból néhány: Cressida (Shakespeare: Troilus és Cressida), Célimène (Molière: A mizantróp), Anna Galaktia (Barker: Jelenetek egy kivégzésből), Szidónia (Csiky: Buborékok), Iokaszté (Szophoklész: Oidipusz király), Elmira (Molière: Tartuffe), Warrenné (Shaw: Warrenné mestersége), Madame de Merteuil (Heiner Müller: Kvartett), Francesca (Robert James Waller: A szív hídjai). A Nemzetiben több mint harminc darabban játszott, legutóbbi főszerepei Ranyevszkaja (Csehov: Meggyeskert), Orbánné (Örkény: Macskajáték), Amelie Gianelli (Testori: Rocco és fivérei), Emerenc (Szabó Magda: Az ajtó), Estella, a nagymama (Hubay Miklós: Ők tudják, mi a szerelem). Utóbbi főszerepet a 2024-es filmváltozatban is ő alakítja.

Számos filmben és tévéjátékban is láthatta a közönség, emlékezetes például a Szívzűr, a Te rongyos élet, a Csók, anyu, A nagy generáció, az Érzékek iskolája, A miniszter félrelép, valamint Bartis Attila regényének filmváltozata, a Nyugalom, amelynek női főszerepét, Weér Rebekát már korábban színpadon, az Anyám, Kleopátrában is eljátszotta. Az elmúlt években többek között játszott a Zárójelentés (2020) és a Cicaverzum (2023) című filmekben, valamint a Valami Amerika és A mi kis falunk című tévéfilmsorozatokban. Ősszel mutatják be a Herendi Gábor rendezte Futni mentem című romantikus vígjátékot, amely bizonyítja, hogy életének ma is fontos része a sport. Egyik legismertebb szinkronszerepe Renée Zellweger magyar hangja a Bridget Jones-filmekben. Fia, Gyöngyösi Máté is szerepel filmekben, kaszkadőrként.

Sokoldalúságát bizonyítja, hogy 1985-ben Átutazó címmel lemezt adott ki Dés László zenéjével és Bereményi Géza szövegeivel. A később CD-n is megjelent LP több tízezer példányban kelt el, vezette a slágerlistát, a magyar popalbumok sorában a klasszikusok között tartják számon. A zene azóta is kíséri pályafutását, a Madách Színházban ő volt a Jövőre, veled, újra című musical főszereplője, szerepelt a Férfi és Nő című produkcióban, az Alföldi Róbert által rendezett István, a királyban, és a Mégis szép című önálló estjén is több dalt énekel.

2015-ben készítette el Majdnem valaki című második önálló albumát, amely sok szempontból az Átutazó folytatása Hrutka Róbert zenéjével és szintén Bereményi szövegeivel. Idén a Szegedi Szabadtéri Színpadon ismét zenés szerepben, a Rebecca című musicalben lép fel.

Rendezőként is kipróbálta magát, amikor a Gózon Gyula Kamaraszínház felkérésére Peter Quilter Függönyt fel! című vígjátékát vitte színre 2021-ben.

Művészi munkáját több rangos kitüntetéssel ismerték el. 1983-ban Jászai Mari-, 1990-ben Kossuth-, 1998-ban Magyar Művészetért Díjat kapott. Számos alkalommal nyerte el különféle filmfesztiválokon a legjobb női alakítás díját. 2004-ben Prima díjas lett, 2005-ben beválasztották a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai közé.

2015-ben Páger Antal-színészdíjban, 2020-ban Szörényi Éva-díjban részesült, 2021-ben Arany Medál díjjal és a Széchenyi-örökség Okmányával ismerték el. 2022-ben a Magyar Filmakadéma életműdíjával és Budapest díszpolgára címmel tüntették ki. 2023-ban a nemzet színészévé választották. Idén tagja volt a MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztivál zsűrijének.

Legutóbbi interjúnkban a Belvárosi Színház A nulladik perc című darabjáról kérdeztük. Akkor a színészi hivatásról és alázatról így nyilatkozott: „Lehet, hogy elcsépelt, de lényeges: egy produkcióban nem egyedül az én szerepem a fontos. Hogy egy előadás jó legyen, és azon belül én jó legyek, ahhoz az kell, hogy a körülöttem lévő dolgok is rendben menjenek. Nem akarok egyedül jó lenni és magasan kiemelkedni a többiek közül, mert tudom, hogy ez nincs így. Néha persze előfordul, hogy egy színésznek valamelyik darabban kiemelkedő a szerepe, de általában a pozitív erőknek kell összeadódniuk, és egymást építve kell jónak lennünk. Ezt szeretem legjobban az egész színházcsinálásban.”

Orlai-bérlet a következő évadra

BÉRLETEK
ORLAI PRODUKCIÓ 2024 / 2025
OPI-BÉRLET

A három előadásból álló, egész évben kapható szabadbérlet az Orlai Produkciós Iroda 2024. szeptember 1. és 2024. december 23., valamint 2025. január 1. és 2025. június 15. között a Belvárosi Színházban és 6színben játszott előadásaira váltható be.

Válasszon az új bemutatókból és a régi kedvencekből, több mint 20 előadásból! A három alkalomra érvényes, kedvező árú bérletünk egész évben elérhető.

A bérletek e-mailben, jegyirodánkban és honlapunkon (ide kattintva) kezelési költség nélkül megvásárolhatók.

Újdonság: a bérletek kényelmesen, közvetlenül online is beválthatók jegyekre az Orlai Produkció előadásaira.

BEMUTATÓK
  • Penelope Skinner: A legenda háza (Belvárosi Színház)
    • Szellemes, szórakoztató történet egy vérbeli, nagy színésznő szemüvegén keresztül
    • Szereplők: Hernádi Judit, László Lili, Járó Zsuzsa, Ullmann Mónika, Schruff Milán; rendező Szabó Máté
  • Martin Rauhaus: De kié lesz a kutya? (Belvárosi Színház)
    • A nagy sikerű német filmvígjáték friss színpadi változata.
    • Szereplők: Szinetár Dóra, Pataki Ferenc, Péterfy Bori, Adorjáni Bálint, Cseh Judit, Bíró Panna Dominika; rendező Paczolay Béla
  • Marlon Brando önéletrajzából: Botrányhős (6szín)
    • A zenés stand–up-szerű vígjáték a hollywoodi legendáról, a 20. század egyik legnagyobb filmsztárjáról, botrányhőséről és ikonjáról
    • Előadja: Klem Viktor; rendező: Vecsernyés János

ELŐKÉSZÜLETBEN

  • Woody Allen: Brooklyni tündérmesék (Belvárosi Színház) VILÁGPREMIER
    • Woody Allen új, cinkos humorú darabja, egy olasz család csetlés-botlása a nagyvárosban
    • A főbb szerepekben: Mészáros Máté, Járó Zsuzsa, Ullmann Mónika, Schruff Milán, László Lili, Bíró Panna Dominika, Rohonyi Barnabás, Ficzere Béla, rendező: Szabó Máté
  • Tasnádi István (Szép Ernő nyomán): Lila Akác Lokál (Belvárosi Színház) ŐSBEMUTATÓ
    • Egy fiú és két szerelem: az egyik tiszta, a másik csak játék. De ki az igazi: a férjes asszony vagy a lokálbeli lány?
    • Szereplők: László Lili, Rohonyi Barnabás, Mészáros Máté, Járó Zsuzsa, Ullmann Mónika, Pataki Ferenc; rendező: Tasnádi István
  • Neil LaBute: Kellene valaki (6szín)
    • Napjaink fiataljainak szerelmi botladozásai bölcs emberismerettel, sziporkázó humorral és még több szeretettel
    • Szereplők: Barta Ágnes és Mészáros Martin; rendező: Göttinger Pál
  • Theresa Rebeck: Szuvidált szenvedélyek (6szín)
    • A gasztronómia világa, a konyhai háttértörténetek, egy „díva” séf és a fésűs kagyló meséje
    • Valamint további bemutatók 2024. január és május között


ÚJRA MŰSORON
  • A.J. Gurney: Love Letters – Szerelmes levelek (Belvárosi Színház)
    • Évtizedeket átívelő romantikus levelezés egy kivételes párostól
    • Szereplők: Hernádi Judit, Gálffi László; rendező: Mácsai Pál
TOVÁBBRA IS MŰSORON
  • Ruben Östlund filmje alapján: Lavina (Belvárosi Színház)
    • Fanyar humorú fekete komédia a házasságról
    • A Katona József Színházzal közös előadás. Szereplők: Mészáros Béla, Járó Zsuzsa, László Lili, Száraz Dénes, Ullmann Mónika, Rohonyi Barnabás, Tóth Zsófia; rendező: Pelsőczy Réka
  • Kerékgyártó István: Skorpió (Belvárosi Színház) ŐSBEMUTATÓ
    • Látlelet jelünkről és közelmúltunkról
    • Szereplők: Mészáros Máté, Pataki Ferenc, Schruff Milán, Csonka András, Járó Zsuzsa, Ullmann Mónika; rendező Máté Gábor
  • Thomas Vinterberg–Tobias Lindholm: Még egy kört mindenkinek (Belvárosi Színház)
    • Történet négy jó barátról, akik megpróbálják visszaszerezni ifjonti lelkesedésüket
    • Szereplők: Király Attila, Schruff Milán, Epres Attila, Debreczeny Csaba; rendező: Paczolay Béla
  • Tasnádi István: Mikor hazudtam? (6szín) ŐSBEMUTATÓ
    • Egy különleges találkozás, egy emlékezetes beszélgetés
    • Szereplők: Péterfy Bori, Rohonyi Barnabás; rendező: Tasnádi István
  • Göttinger Pál: A nulladik perc (Belvárosi Színház) ŐSBEMUTATÓ
    • A századforduló varázslatos Párizsa – és egy különös szerelem, amiben semmi sem úgy alakul, ahogy várnánk
    • Szereplők: Udvaros Dorottya, Grisnik Petra, László Lili, Pataki Ferenc, Rohonyi Barnabás, Ficzere Béla; rendező: Göttinger Pál
  • Michelle Kholos Brooks–Kelly Younger: Kalamazoo (Belvárosi Színház)
    • Fordulatos komédia arról, hogy milyen a romantika az élet második felvonásában
    • Szereplők: Hernádi Judit, Kern András; rendező: Sebestyén Aba
  • Laurent Baffie: Tok-tok, avagy hogy pattog a kocka? (Belvárosi Színház)
    • Falrengető komédia csodabogarakkal és mániákkal
    • Szereplők: Schruff Milán, Pataki Ferenc, Ullmann Mónika, László Lili, Járó Zsuzsa, Rohonyi Barnabás, Cseh Judit; rendező: Paczolay Béla
  • Neil Simon: Mezítláb a parkban (Belvárosi Színház)
    • Klasszikus romantikus vígjáték idősebb és fiatalabb házasoknak
    • Szereplők: Kerekes Éva, Epres Attila, László Lili, Rohonyi Barnabás, Ficzere Béla; rendező: Kocsis Gergely
  • Eberhard Streul–Parti Nagy Lajos: A kellékes (Belvárosi Színház)
    • Színházi emlékek és magánszámok egy utánozhatatlanul sokoldalú művész előadásában
    • Játssza: Kern András; rendező: Ilan Eldad
  • Amy Herzog: Jaj, Nagyi! (6szín)
    • Szívmelengető és humoros történet egy nagymama és egy unoka egymásra találásáról
    • Szereplők: Molnár Piroska, Rohonyi Barnabás, László Lili; rendező: Szabó Máté
  • Wil Calhoun: Balkon kilátással (Belvárosi Színház)
    • Sodró és élvezetes előadás, amely hol megnevetteti, hol elgondolkodtatja a nézőt.
    • Szereplők: Ötvös András, Péter Kata, Ficzere Béla; rendező: Kocsis Gergely
  • Bess Wohl: Válaszfalak (Belvárosi Színház)
    • A Válaszfalak igazi jutalomjáték Hernádi Juditnak és Kern Andrásnak.
    • Szereplők: Kern András, Hernádi Judit, Pataki Ferenc, Dékány Barnabás, Grisnik Petra, Rohonyi Barnabás, Peremartoni Krisztina; rendező: Szabó Máté
  • Maros András: Redőny (6szín) ŐSBEMUTATÓ
    • Feszes ritmusú, érzelmekkel áthatott produkció, amelyben egyszerre van jelen a humor és a dráma.
    • Szereplők: László Lili, Schruff Milán, Pataki Ferenc, Lass Bea, Rohonyi Barnabás; rendező: Ujj Mészáros Károly
  • Stephen Sachs: Valódi hamisítvány (Belvárosi Színház)
    • Hernádi Judit és Kern András együtt brillíroznak.
    • Szereplők: Hernádi Judit, Kern András; rendező: Valló Péter
  • Dömötör András–Benedek Albert: Second life, avagy Kétéletem (6szín)
    • Pörgős, vicces, elgondolkodtató, olykor egészen drámai előadás. És ami a legfontosabb: egy őszinte történet.
    • Szereplők: Kovács Patrícia, Járó Zsuzsa, Ötvös András, Mészáros Máté, Schruff Milán; rendező: Dömötör András
  • Billy van Zandt–Jane Milmore: Bocs, félrement! (Belvárosi Színház)
    • Rendkívül feszes ritmusú, üresjárat nélküli előadás, a közönség az elejétől a végéig fogja a hasát.
    • Szereplők: Kovács Patrícia, Járó Zsuzsa, Péter Kata, Mészáros Máté, Schruff Milán; rendező: Paczolay Béla
  • Daniel Glattauer: Párterápia (Belvárosi Színház)
    • Ettől a kétórás mókázástól és kacagástól felüdül a lélek is.
    • Szereplők: Balla Eszter, Mészáros Máté, Debreczeny Csaba; rendező: Znamenák István

A három előadásos bérlet jegyár-kategóriái


I. árkategória: 22.000 Ft – választható helyek: Belvárosi Színház: 1–9. sor; 6szín: 1–9. sor


II. árkategória: 17.900 Ft – választható helyek: Belvárosi Színház: 10–15. sor (kivéve: 12–15. sor jobb és bal 14–15. szék); 6szín: 10–13. sor (kivéve: 13. sor szélső jegyek), karzat 1. sor


III. árkategória: 11.200 Ft – választható helyek: Belvárosi Színház 16–19. sor, páholy és 12–15. sor jobb és bal 14–15. szék; 6szín: 13. sor szélső jegyek, 14–17. sor (kivéve: 15–16. sor szélső jegyek), karzat 2. sor





A páros jegyek jegyár-kategóriái


I. árkategória: 15.800 Ft – választható helyek: Belvárosi Színház: 1–9. sor; 6szín: 1–9. sor


II. árkategória: 12.000 Ft – választható helyek: Belvárosi Színház: 10–15. sor (kivéve: 12–15. sor jobb és bal 14–15. szék); 6szín: 10–13. sor (kivéve: 13. sor szélső jegyek), karzat 1. sor


A páros jegy jelenleg nem kapható.





A BÉRLET ÉS A PÁROS JEGY BEVÁLTÁSA JEGYEKRE


A bérlet és a páros jegy automatikus belépésre nem jogosít, ezért kérjük, időben foglalják le és vegyék át a kiválasztott előadásokra szóló jegyeiket!


Minden hónap elején meghirdetjük az azt követő havi előadásokat. Az előadás-időpontokról az orlaiprodukcio.hu, a jegy.hu, a belvarosiszinhaz.hu és a port.hu oldalakon, a havi programmagazinokban és a Belvárosi Színház szervezésén szerezhet tudomást.


Újdonság, hogy nézőink a bérleteket közvetlenül online is beválthatják jegyekre.





Online beváltás


Írja be a böngészőbe az a következőt: orlaiprodukcio.jegy.hu/seasonpackage


Írja be a bérlet / páros jegy 15 jegyű kódját. (10 számjegy+PROGR, pl. 1234567890PROGR)


Válassza ki a megtekinteni kívánt előadást.


A rendszer elmenti a kiválasztást, így azonnal, vagy a kód beírásával később is letöltheti vagy kinyomtathatja a jegyet.


Amennyiben akadályba ütközik a bérlet online beváltásánál, keressen bennünket az orlai@orlaiprodukcio.hu e-mailcímen.


Személyes beváltás


Személyes beváltás a Belvárosi Színház szervezésén lehetséges (1075 Bp., Dohány u. 1/a, tel.: 06-1-266-7130, nyitva: hétfőtől péntekig 13–19 óráig). Ebben az esetben legyen Önnél a bérlet / páros jegy, mert az azonosítás a tíz számjegyű kóddal történik.





A bérletek és a páros jegyek kizárólag a Belvárosi Színházban és a 6színben játszott OPI-előadásokra válthatók be. A bérletek és a páros jegyek más helyszínekre, illetve a Belvárosi Színházban és a 6színben játszott más előadásokra nem érvényesek.


A részben vagy egészben fel nem használt bérleteket, illetve a fel nem használt kiváltott jegyeket nem áll módunkban visszaváltani, vagy a meghirdetett helyszíntől és időszaktól eltérő előadásra érvényesíteni.

Új bérlet az Orlainál

ÚJ BÉRLET BEVEZETŐ ÁRON, AJÁNDÉKKAL

Most vegye meg a bérletet bevezető áron a jövő évadra, és még ajándékot is adunk hozzá!

A magas színvonalú minőségi szórakoztatást szem előtt tartva terveztük meg a következő szezon kínálatát is. Bízunk abban, hogy a következő évadban is kitartanak mellettünk. Meghálálva idei figyelmüket különleges akcióval készültünk!

A bérlet június 30-ig bevezető áron, ajándékkal kapható!

Ha most megvásárolja a 2024/2025-ös évadra érvényes bérletét, az Orlai Produkció három különböző előadására érvényes, a Belvárosi Színházban és a 6színben felhasználható bérlethez 50%-os jegyvásárlásra feljogosító kupont adunk! 

Nézőink 20-nál több produkcióból választhatnak, amelyek között az évek óta játszott sikerek, az új kedvencek és a következő évad bemutatói egyaránt megtalálhatók.

Rendkívül kedvező árú, három szabadon választott előadásra érvényes bérletünk három árkategóriában már kapható!

Minden nézőnk, aki 2024. május 31-ig bérletet vásárol, bérletenként egy 50%-os kedvezményes kupont kap.

A kuponnal egy további előadásra tud 50%-os áron jegyet vásárolni 2024. december 23-ig.

A bérletek kezelési költség nélkül megvásárolhatók ide kattintva vagy a Belvárosi Színház jegypénztárában (1075 Bp., Dohány u. 1/a, tel.: 06-1-266-7130, nyitva: hétfőtől péntekig 13–19 óráig). 

Ha a bérletet online vásárolja meg, a kuponkódot is automatikusan megkapja.

Személyes vásárlás esetén e-mailben küldjük a kódot. A kuponkód megadásával 50%-os kedvezménnyel tud jegyet vásárolni orlaiprodukcio.jegy.hu oldalon az Orlai Produkció a Belvárosi Színházban vagy a 6színben 2024. december 23-ig játszott bármelyik előadására! 

Részletek a bérletben szereplő előadásokról és bérletvásárlás itt.