Mondjuk, mit érdemes megnézni, meghallgatni és megélni a héten. Ezeket a programokat nem akarod kihagyni.
Premier: április 30.
Hatalmas anyagi sikert, sőt, a kultfilm státuszt is be tudta zsebelni a 2006-os Az ördög Pradát visel című mozi, melyben Meryl Streep egy divatmagazin zsarnoki főszerkesztőjének szerepében keserítette meg az asszisztensét alakító Anne Hathaway mindennapjait. A főszerkesztő asszony a folytatásra sem lett kedvesebb, húsz év után is még mindig tojik nagyjából mindenkine, vagy legalábbis úgy tesz. A sztori szerint a magazin komoly anyagi gondokkal küzd, amiből az egykori asszisztens tudná csak kirángatni, aki közben egy nagy vállalat hatalmas reklámpénzei fölött diszponáló vezetője lett, így Streep karakterének elemi érdeke lenne, hogy jóban legyen vele, ám ez nem is annyira egyszerű. A héten végre a magyar mozikba is megérkezik a második rész.
Helyszín: Thália Színház
Időpont: május 3., 19:00
Göttinger Pál rendezésében kerül a Thália színpadára Ken Ludwig és Arthur Conan Doyle krimivígjátéka, melyben Sherlock Holmes megint szemben találja magát az ördögi Moriarty professzorral. Csehország királyát egy nemzetközi kémkalandban valakik megzsarolják, Sherlock Holmesnak pedig ezügyben kell megoldania válogatott bűneseteket. A tét nem kisebb, mint a világbéke – és közben még egy amerikai színésznő, Irene személyében a szerelem is ráköszön. Jegyekért ide kattints!
Helyszín: Budapest, Városliget Nagyrét
Időpont: május 1.
A We love Dogz magazin által létrehozott esemény kutyásoknak és leendő kutyásoknak szól. A Városligetben az érdeklődők más kutyásokkal találkozhatnak, jól érezhetik magukat kedvencük társaságában, megismerhetik a kutyatartás több oldalát és találkozhatnak olyan szakértőkkel, akik releváns és értékes tudást adnak át. Olyan hasznos ismereteket, amelyek segítik a látogatókat kedvenceik viselkedésének megértésében, igényeinek megismerésében, egészségük megőrzésében, valamint segítenek a leendő gazdiknak a megfelelő kutyafajta kiválasztásában vagy a felelős állattartás alapjainak elsajátításában. A DOGZ Fesztivál meghatározó közösségi élmény, tartalmas családi program, önfeledt szórakozás, aktív kikapcsolódás. Jegyekért ide kattints!
Helyszín: MVM Dome
Időpont: május 2., 20:00
Húsz év várakozás után Eric Clapton második budapesti koncertjére készül! A többszörös Grammy-díjas gitáros énekes hatvanéves pályafutása során eddig egyetlen egyszer játszott Budapesten, 20 évvel ezelőtt, most azonban a legendás Lassúkezű művész, minden idők egyik legnagyobb hatású gitárosa visszatér Budapestre. Ez olyasmi, amit egyetlen zenerajongó sem szeretne kihagyni. Jegyekért ide kattints!
Időpont: április 28., 21:00; RTL+
Már csak négy csapat maradt a Bajnokok Ligájában, a keddi elődöntő odavágóján a címvédő PSG játszik azzal a Bayern Münchennel, amely az előző körben kiejtette a Real Madridot és már megnyerte a német bajnokságot. Két csúcscsapat csúcsmeccsén garantált a sok gól és a szórakozás.
Premier: április 30.
Tony Scott 2004-es mozija Denzel Washington filmográfiájának egyik legismertebb akciófilmje, melyben a CIA egyik volt ügynöke elszegődik testőrnek egy milliomos család mellé Mexikóvárosba. A film alapjául szolgáló könyvet most a Netflix egy széria formájában dolgozta fel, melyben Washington helyett Yahya Abdul-Mateen II játssza a súlyosan traumatizált főhőst, aki furcsa apa-lánya kapcsolatot épít ki a védelme alatt álló házaspár lányával, hogy aztán az elrablása személyes üggyé váljon a számára. A hét epizódból álló széria ezen a héten végre bekerül a szolgáltató kínálatába.
Mozi
Az ördög Pradát visel 2.Premier: április 30.
Hatalmas anyagi sikert, sőt, a kultfilm státuszt is be tudta zsebelni a 2006-os Az ördög Pradát visel című mozi, melyben Meryl Streep egy divatmagazin zsarnoki főszerkesztőjének szerepében keserítette meg az asszisztensét alakító Anne Hathaway mindennapjait. A főszerkesztő asszony a folytatásra sem lett kedvesebb, húsz év után is még mindig tojik nagyjából mindenkine, vagy legalábbis úgy tesz. A sztori szerint a magazin komoly anyagi gondokkal küzd, amiből az egykori asszisztens tudná csak kirángatni, aki közben egy nagy vállalat hatalmas reklámpénzei fölött diszponáló vezetője lett, így Streep karakterének elemi érdeke lenne, hogy jóban legyen vele, ám ez nem is annyira egyszerű. A héten végre a magyar mozikba is megérkezik a második rész.
Színház
Sherlock Holmes és a Moriarty-rejtélyHelyszín: Thália Színház
Időpont: május 3., 19:00
Göttinger Pál rendezésében kerül a Thália színpadára Ken Ludwig és Arthur Conan Doyle krimivígjátéka, melyben Sherlock Holmes megint szemben találja magát az ördögi Moriarty professzorral. Csehország királyát egy nemzetközi kémkalandban valakik megzsarolják, Sherlock Holmesnak pedig ezügyben kell megoldania válogatott bűneseteket. A tét nem kisebb, mint a világbéke – és közben még egy amerikai színésznő, Irene személyében a szerelem is ráköszön. Jegyekért ide kattints!
Fesztivál
Dogz Fesztivál 2026Helyszín: Budapest, Városliget Nagyrét
Időpont: május 1.
A We love Dogz magazin által létrehozott esemény kutyásoknak és leendő kutyásoknak szól. A Városligetben az érdeklődők más kutyásokkal találkozhatnak, jól érezhetik magukat kedvencük társaságában, megismerhetik a kutyatartás több oldalát és találkozhatnak olyan szakértőkkel, akik releváns és értékes tudást adnak át. Olyan hasznos ismereteket, amelyek segítik a látogatókat kedvenceik viselkedésének megértésében, igényeinek megismerésében, egészségük megőrzésében, valamint segítenek a leendő gazdiknak a megfelelő kutyafajta kiválasztásában vagy a felelős állattartás alapjainak elsajátításában. A DOGZ Fesztivál meghatározó közösségi élmény, tartalmas családi program, önfeledt szórakozás, aktív kikapcsolódás. Jegyekért ide kattints!
Koncert
Eric ClaptonHelyszín: MVM Dome
Időpont: május 2., 20:00
Húsz év várakozás után Eric Clapton második budapesti koncertjére készül! A többszörös Grammy-díjas gitáros énekes hatvanéves pályafutása során eddig egyetlen egyszer játszott Budapesten, 20 évvel ezelőtt, most azonban a legendás Lassúkezű művész, minden idők egyik legnagyobb hatású gitárosa visszatér Budapestre. Ez olyasmi, amit egyetlen zenerajongó sem szeretne kihagyni. Jegyekért ide kattints!
Sport
Paris Saint-Germain–Bayern MünchenIdőpont: április 28., 21:00; RTL+
Már csak négy csapat maradt a Bajnokok Ligájában, a keddi elődöntő odavágóján a címvédő PSG játszik azzal a Bayern Münchennel, amely az előző körben kiejtette a Real Madridot és már megnyerte a német bajnokságot. Két csúcscsapat csúcsmeccsén garantált a sok gól és a szórakozás.
Streaming
A tűzben edzett férfiPremier: április 30.
Tony Scott 2004-es mozija Denzel Washington filmográfiájának egyik legismertebb akciófilmje, melyben a CIA egyik volt ügynöke elszegődik testőrnek egy milliomos család mellé Mexikóvárosba. A film alapjául szolgáló könyvet most a Netflix egy széria formájában dolgozta fel, melyben Washington helyett Yahya Abdul-Mateen II játssza a súlyosan traumatizált főhőst, aki furcsa apa-lánya kapcsolatot épít ki a védelme alatt álló házaspár lányával, hogy aztán az elrablása személyes üggyé váljon a számára. A hét epizódból álló széria ezen a héten végre bekerül a szolgáltató kínálatába.
forrás: https://player.hu
„Tudtam, hogy jönni fog ez, de persze, nem gondoltam, hogy így és ekkor” – ezzel a mondattal jelentette be a főszereplő, Göttinger Pál, hogy 250 előadás és 25 ezer néző után lekerül a Thália Színház műsoráról az elmúlt évek egyik legsikeresebb magyarországi színházi előadása, a Telefondoktor. A Blikk megtudta: a meglepő döntés hátterében személyes konfliktus áll.
A Thália Színházban 2012 óta futó, népszerű darab, a Telefondoktor nagy sorozata februárban befejeződik
A darabot számos helyszínen – Magyarországon és külföldön is – többször előadták
A szerző, Szabó Borbála személyes döntése alapján kerül le a darab a színház műsoráról, amely 250 előadást élt meg
Szabó Borbála a mai napig aktuális, szórakoztató egyszemélyes bohózata egy éjszakai poénnak indult a Bárka Színház kávézójában: a visszaemlékezések szerint előadás után szórakoztatták vele az alkotók a vendégeket. A darabot aztán Orosz Dénes rendezésében láthatta a közönség 2012 szeptemberétől egészen napjainkig. A Telefondoktort Budapesten kívül még 38 településen játszották, Stockholmban például kétszer is. A sikertörténet azonban véget ér.
A Blikk elérte a darab szerzőjét, Szabó Borbálát, aki szűkszavúan fogalmazott a történtekkel kapcsolatban.
– A döntésem egy személyes konfliktus eredménye, és inkább nem beszélnék róla –jelentette ki Szabó Borbála. – Én vagyok a darab jogtulajdonosa, így bármikor úgy dönthetek, hogy levetetem a műsorról, nincs felmondási idő. Ebben az esetben viszont megbeszéltük, hogy megvárjuk a 250. előadást. A Telefondoktort egyébként évek óta sikerrel játsszák Lengyelországban is, és remélem, itthon is lesz még belőle előadás!
A népszerű darabnak otthont adó Thália Színház sajnálattal vette tudomásul Szabó Borbála döntését.
„A produkcióhoz a Thália Színház kizárólag a játszóhelyet biztosította, így a produkció tulajdonosainak döntéseire nincs rálátásunk. Mi nagyon szerettük az előadást, és büszkék vagyunk rá, hogy nálunk futott ilyen szép számot, valamint, hogy nálunk búcsúzik” – írta a Blikknek a teátrum.
A 90 perces, szünet nélküli előadás főhőse Békés Dénes, egy sikeres nőgyógyász, aki váratlanul bezárja magát a rendelőjébe. Ahogy próbál telefonon segítséget kérni, kiderül, hogy nem mer igazat mondani: mindenkinek azt mondja, amit az hallani szeretne. Érdeklődésünkre a címszereplő, Göttinger Pál sem tudta megmondani, miért némul el a Telefondoktor.
– Ez a szerző döntése volt. Én egy közreműködő vagyok, a produkciós részbe nem vontak be – fogalmazott a Junior Prima-díjas színész-rendező. – A mulandóság műfaja az, amit űzünk, színházi előadás még nem ment örökké, de a veszteség érzése természetesen megvan. A Telefondoktor szerintem messze túlfutotta azt, amit annak idején terveztünk. Jó volt végigcsinálni, egy másik ember lettem azóta, amióta bemutattuk. Sokat tanultam, és számomra kerek ez a történet.
A Telefondoktort már csak két alkalommal láthatják a nézők – január 24-én, majd február 7-én –, ugyanis a főszereplő utána hivatalosan is bontja a vonalat.
A darabot számos helyszínen – Magyarországon és külföldön is – többször előadták
A szerző, Szabó Borbála személyes döntése alapján kerül le a darab a színház műsoráról, amely 250 előadást élt meg
Szabó Borbála a mai napig aktuális, szórakoztató egyszemélyes bohózata egy éjszakai poénnak indult a Bárka Színház kávézójában: a visszaemlékezések szerint előadás után szórakoztatták vele az alkotók a vendégeket. A darabot aztán Orosz Dénes rendezésében láthatta a közönség 2012 szeptemberétől egészen napjainkig. A Telefondoktort Budapesten kívül még 38 településen játszották, Stockholmban például kétszer is. A sikertörténet azonban véget ér.
A Blikk elérte a darab szerzőjét, Szabó Borbálát, aki szűkszavúan fogalmazott a történtekkel kapcsolatban.
– A döntésem egy személyes konfliktus eredménye, és inkább nem beszélnék róla –jelentette ki Szabó Borbála. – Én vagyok a darab jogtulajdonosa, így bármikor úgy dönthetek, hogy levetetem a műsorról, nincs felmondási idő. Ebben az esetben viszont megbeszéltük, hogy megvárjuk a 250. előadást. A Telefondoktort egyébként évek óta sikerrel játsszák Lengyelországban is, és remélem, itthon is lesz még belőle előadás!
A népszerű darabnak otthont adó Thália Színház sajnálattal vette tudomásul Szabó Borbála döntését.
„A produkcióhoz a Thália Színház kizárólag a játszóhelyet biztosította, így a produkció tulajdonosainak döntéseire nincs rálátásunk. Mi nagyon szerettük az előadást, és büszkék vagyunk rá, hogy nálunk futott ilyen szép számot, valamint, hogy nálunk búcsúzik” – írta a Blikknek a teátrum.
A 90 perces, szünet nélküli előadás főhőse Békés Dénes, egy sikeres nőgyógyász, aki váratlanul bezárja magát a rendelőjébe. Ahogy próbál telefonon segítséget kérni, kiderül, hogy nem mer igazat mondani: mindenkinek azt mondja, amit az hallani szeretne. Érdeklődésünkre a címszereplő, Göttinger Pál sem tudta megmondani, miért némul el a Telefondoktor.
– Ez a szerző döntése volt. Én egy közreműködő vagyok, a produkciós részbe nem vontak be – fogalmazott a Junior Prima-díjas színész-rendező. – A mulandóság műfaja az, amit űzünk, színházi előadás még nem ment örökké, de a veszteség érzése természetesen megvan. A Telefondoktor szerintem messze túlfutotta azt, amit annak idején terveztünk. Jó volt végigcsinálni, egy másik ember lettem azóta, amióta bemutattuk. Sokat tanultam, és számomra kerek ez a történet.
A Telefondoktort már csak két alkalommal láthatják a nézők – január 24-én, majd február 7-én –, ugyanis a főszereplő utána hivatalosan is bontja a vonalat.
forrás: https://www.blikk.hu
A 250. előadással búcsúzik a Telefondoktor című produkció, amely február 7-én utoljára lesz látható a Thália Színházban: a Göttinger Pál által játszott monodráma közel másfél évtizeden keresztül szórakoztatta a közönséget.
A Telefondoktor története 2011. május 5-én, a Bárka Színházban tartott nyilvános főpróbával vette kezdetét. A Bárka azóta bezárt, ahogy a produkciót életre hívó Manna Produkció, a Komédium, az FTP-program vagy éppen a győri Menház is már csak emlék. A darab azonban igazi túlélőnek bizonyult: játszották a Momentánban, majd hosszú éveken át a Thália Színház adott othont neki, miközben bejárta az országot (38 településen, mintegy 50 játszóhelyen), sőt, Stockholmba is eljutott két alkalommal. A 2014-es csúcsévben egyetlen évad alatt 23 előadást játszott belőle Göttinger, akivel Békés Dénes figurája idővel teljesen összenőtt. “A darab alatt szépen Békés Dénessé váltam. Egy ügyetlen, kicsit túl bátor, kicsit rossz döntéseket hozó férfivá, aki meg akar felelni mindenkinek, és közben derűsen retteg. Aki hibázik, de tanul belőle. Aki végül képes kiállni magáért. Nem hős, hanem ember – talán ezért volt olyan könnyű megszeretni” – mondta el Göttinger, aki számára ez volt az első alkalom, hogy hivatásos színészként színpadra állt. Azóta közel ezerszer lépett közönség elé, több mint hetven előadást készített – színészként és rendezőként egyaránt.
A Gáspár Anna produkciós vezetésével készült előadás szövegkönyvét Szabó Borbála írta, a látványt Csík Melinda tervezte, a zenét pedig Dinyés Dániel szerezte. A darab rendezője Orosz Dénes, akit többnyire filmes munkáiról (Coming out, Magic Boys, Poligamy, Seveled, Hogyan tudnék élni nélküled?) ismerhetünk. A búcsúnak különösen szép keretet ad majd, hogy az előadást az a Ragó Ancsa hangosítja majd, aki az első előadást is – akkor kilenc hónapos terhesen. Azóta felnőtt egy kislány, aki „odabentről” végigélte az előadás egyik legemlékezetesebb jelenetét, és felnőtt egy előadás is, amely generációkon ívelt át.
A Telefondoktor története 2011. május 5-én, a Bárka Színházban tartott nyilvános főpróbával vette kezdetét. A Bárka azóta bezárt, ahogy a produkciót életre hívó Manna Produkció, a Komédium, az FTP-program vagy éppen a győri Menház is már csak emlék. A darab azonban igazi túlélőnek bizonyult: játszották a Momentánban, majd hosszú éveken át a Thália Színház adott othont neki, miközben bejárta az országot (38 településen, mintegy 50 játszóhelyen), sőt, Stockholmba is eljutott két alkalommal. A 2014-es csúcsévben egyetlen évad alatt 23 előadást játszott belőle Göttinger, akivel Békés Dénes figurája idővel teljesen összenőtt. “A darab alatt szépen Békés Dénessé váltam. Egy ügyetlen, kicsit túl bátor, kicsit rossz döntéseket hozó férfivá, aki meg akar felelni mindenkinek, és közben derűsen retteg. Aki hibázik, de tanul belőle. Aki végül képes kiállni magáért. Nem hős, hanem ember – talán ezért volt olyan könnyű megszeretni” – mondta el Göttinger, aki számára ez volt az első alkalom, hogy hivatásos színészként színpadra állt. Azóta közel ezerszer lépett közönség elé, több mint hetven előadást készített – színészként és rendezőként egyaránt.
A Gáspár Anna produkciós vezetésével készült előadás szövegkönyvét Szabó Borbála írta, a látványt Csík Melinda tervezte, a zenét pedig Dinyés Dániel szerezte. A darab rendezője Orosz Dénes, akit többnyire filmes munkáiról (Coming out, Magic Boys, Poligamy, Seveled, Hogyan tudnék élni nélküled?) ismerhetünk. A búcsúnak különösen szép keretet ad majd, hogy az előadást az a Ragó Ancsa hangosítja majd, aki az első előadást is – akkor kilenc hónapos terhesen. Azóta felnőtt egy kislány, aki „odabentről” végigélte az előadás egyik legemlékezetesebb jelenetét, és felnőtt egy előadás is, amely generációkon ívelt át.
forrás: https://deszkavizio.hu
Van úgy, hogy egy előadás nem egyszerűen csak fut a színházban, hanem együtt él velünk. Velünk öregszik, velünk változik, velünk költözik egyik játszóhelyről a másikra, miközben észrevétlenül beépül a mindennapjainkba. Ilyen volt a Telefondoktor is. Egy monodráma, amely közel másfél évtizeden át szólt hozzánk – és rólunk. Február 7-én, a Thália Színházban, a 250. előadással búcsúzik a közönségtől.
A hír egyszerre meglepő és csendesen elkerülhetetlen. Egy hosszú színházi út ér most a végéhez – kissé talán hirtelen, drámaian, úgy, ahogy az igazán fontos történetek szoktak. Göttinger Pál, az előadás egyetlen szereplője így fogalmazott a búcsú kapcsán: „Tudtam, hogy jönni fog ez, de persze nem gondoltam, hogy így és ekkor.” Egy mondat, amelyben ott van az elmúlt közel másfél évtized minden tapasztalata, átalakulása és ajándéka.
A Telefondoktor története 2011. május 5-én indult, a Bárka Színházban tartott nyilvános főpróbával. A Bárka azóta bezárt, ahogy a produkciót életre hívó Manna Produkció, a Komédium, az FTP-program vagy éppen a győri Menház is már csak emlék. A darab azonban mindezt túlélte. Játszották a Momentánban, majd hosszú éveken át a Thália Színházban, miközben bejárta az országot: 38 településen, mintegy 50 játszóhelyen, sőt, Stockholmban is kétszer. Pandémia ide vagy oda, a Telefondoktor mindig visszatalált a közönségéhez.
És a közönség mindig visszatalált hozzá. Marketing és különösebb közönségszervezés nélkül telt házak várták, a 2014-es csúcsévben egyetlen évad alatt 23 előadást játszottak. Voltak nézők, akik ötször, hétszer látták, családok, ahol a darab mondatai szállóigévé váltak. A történet – egy telefonok mögé szorult férfié, aki mindenkinek azt mondja, amit hallani szeretne, miközben a kis hazugságok lavinává nőnek – ismerősen csengett. Talán túlságosan is.
Békés Dénes figurája idővel összenőtt Göttinger Pállal. Ő maga így fogalmazott: a darab alatt „szépen Békés Dénessé váltam”. Egy ügyetlen, kicsit túl bátor, kicsit rossz döntéseket hozó férfivá, aki meg akar felelni mindenkinek, és közben derűsen retteg. Aki hibázik, de tanul belőle. Aki végül képes kiállni magáért. Nem hős, hanem ember – talán ezért volt olyan könnyű megszeretni.
A Telefondoktor nemcsak egy szerep volt, hanem pályakezdés is. Göttinger Pál számára ez volt az első alkalom, hogy hivatásos színészként színpadra állt; azóta közel ezerszer lépett közönség elé, több mint hetven előadást készített – színészként és rendezőként egyaránt. Mégis, ahogy ő maga fogalmaz, ezt az estét sosem felejti el. Ahogyan a február 7-it sem fogja: az utolsó előadást, ahol a nézőtéren ott ül majd a 25 ezredik néző.
A búcsú különösen szép keretet kap. Az előadást az a Ragó Ancsa hangosítja majd, aki az elsőt is – akkor kilenc hónapos terhesen. Azóta felnőtt egy kislány, aki „odabentről” végigélte az előadás egyik legemlékezetesebb jelenetét, és felnőtt egy előadás is, amely generációkon ívelt át.
A Telefondoktor egy korszak lenyomata volt. Szól a családi káoszról, a megfelelési kényszerről, a kimondatlan igazságokról, a modern ember szorongásairól – mindarról, amiről mi, nők és férfiak, anyák és apák, gyerekek és felnőttek nap mint nap gondolkodunk. Nem adott kész válaszokat, de kérdezni megtanított.
Talán ezért fáj az elengedés. Mert nemcsak egy előadástól búcsúzunk, hanem egy darabka saját életünktől is. Attól az időszaktól, amikor még felvettük a telefont, és hittük, hogy minden elsimítható egy jól időzített mondattal. Február 7-én még egyszer megszólal a csengő. Aztán csend lesz. De az emlék – ahogy a jó színház mindig – velünk marad.
A hír egyszerre meglepő és csendesen elkerülhetetlen. Egy hosszú színházi út ér most a végéhez – kissé talán hirtelen, drámaian, úgy, ahogy az igazán fontos történetek szoktak. Göttinger Pál, az előadás egyetlen szereplője így fogalmazott a búcsú kapcsán: „Tudtam, hogy jönni fog ez, de persze nem gondoltam, hogy így és ekkor.” Egy mondat, amelyben ott van az elmúlt közel másfél évtized minden tapasztalata, átalakulása és ajándéka.
A Telefondoktor története 2011. május 5-én indult, a Bárka Színházban tartott nyilvános főpróbával. A Bárka azóta bezárt, ahogy a produkciót életre hívó Manna Produkció, a Komédium, az FTP-program vagy éppen a győri Menház is már csak emlék. A darab azonban mindezt túlélte. Játszották a Momentánban, majd hosszú éveken át a Thália Színházban, miközben bejárta az országot: 38 településen, mintegy 50 játszóhelyen, sőt, Stockholmban is kétszer. Pandémia ide vagy oda, a Telefondoktor mindig visszatalált a közönségéhez.
És a közönség mindig visszatalált hozzá. Marketing és különösebb közönségszervezés nélkül telt házak várták, a 2014-es csúcsévben egyetlen évad alatt 23 előadást játszottak. Voltak nézők, akik ötször, hétszer látták, családok, ahol a darab mondatai szállóigévé váltak. A történet – egy telefonok mögé szorult férfié, aki mindenkinek azt mondja, amit hallani szeretne, miközben a kis hazugságok lavinává nőnek – ismerősen csengett. Talán túlságosan is.
Békés Dénes figurája idővel összenőtt Göttinger Pállal. Ő maga így fogalmazott: a darab alatt „szépen Békés Dénessé váltam”. Egy ügyetlen, kicsit túl bátor, kicsit rossz döntéseket hozó férfivá, aki meg akar felelni mindenkinek, és közben derűsen retteg. Aki hibázik, de tanul belőle. Aki végül képes kiállni magáért. Nem hős, hanem ember – talán ezért volt olyan könnyű megszeretni.
A Telefondoktor nemcsak egy szerep volt, hanem pályakezdés is. Göttinger Pál számára ez volt az első alkalom, hogy hivatásos színészként színpadra állt; azóta közel ezerszer lépett közönség elé, több mint hetven előadást készített – színészként és rendezőként egyaránt. Mégis, ahogy ő maga fogalmaz, ezt az estét sosem felejti el. Ahogyan a február 7-it sem fogja: az utolsó előadást, ahol a nézőtéren ott ül majd a 25 ezredik néző.
A búcsú különösen szép keretet kap. Az előadást az a Ragó Ancsa hangosítja majd, aki az elsőt is – akkor kilenc hónapos terhesen. Azóta felnőtt egy kislány, aki „odabentről” végigélte az előadás egyik legemlékezetesebb jelenetét, és felnőtt egy előadás is, amely generációkon ívelt át.
A Telefondoktor egy korszak lenyomata volt. Szól a családi káoszról, a megfelelési kényszerről, a kimondatlan igazságokról, a modern ember szorongásairól – mindarról, amiről mi, nők és férfiak, anyák és apák, gyerekek és felnőttek nap mint nap gondolkodunk. Nem adott kész válaszokat, de kérdezni megtanított.
Talán ezért fáj az elengedés. Mert nemcsak egy előadástól búcsúzunk, hanem egy darabka saját életünktől is. Attól az időszaktól, amikor még felvettük a telefont, és hittük, hogy minden elsimítható egy jól időzített mondattal. Február 7-én még egyszer megszólal a csengő. Aztán csend lesz. De az emlék – ahogy a jó színház mindig – velünk marad.
forrás: https://thalia.hu/
Bár a horrorfilmeket elkerüli és tinédzserként a nyomozók helyett az indiánokért rajongott, Jaskó Bálint most mégis fejest ugrott a Baker Street misztikus világába. A Thália Színház Sherlock Holmes és a Moriarty-rejtély című produkciójában a színész hét különböző karakter bőrébe bújik. Ennek kapcsán kérdezte a Fidelio.
Jaskó Bálint 2023 óta erősíti a Thália Színház társulatát, és bár elmondása szerint korábban elkerülte a Sherlock-univerzum, a mostani próbafolyamat során lenyűgözte őt Sir Arthur Conan Doyle hősének világa. A Ken Ludwig által írt darab különlegessége, hogy míg a címszereplőt (Zayzon Zsolt) és Watsont (Mózes András) fix színészek játsszák, a körülöttük lévő teljes világot mindössze három művész – Kövesi Csenge, Hevesi László és Jaskó Bálint – kelti életre.
A színész számára a produkció igazi fizikai és szellemi kihívás, hiszen összesen hét figurát formál meg: „Egy komoly táblázat állt össze a gyorsöltözésekből, elképesztő munka” – mesélte, hozzátéve, hogy a váltásokban van valami felszabadító játékosság.
Az egyik nagy kedvence például egy Hans nevű karakter, akinek mindössze négy mondata van, mégis minden próbán sikerül valami újjal megnevettetnie kollégáit.
Az előadás rendezője, Göttinger Pál a folyamat elején világossá tette: nem egy súlyos, társadalmi kérdéseket feszegető darab, hanem egy „egyszerűen csak jó” előadás létrehozása a cél.
„Bírom a gyors tempóját és a humorát. Inspirál, amikor az én egyik hülye ötletemre ő mond egy még annál is hülyébbet. Ha egy jó rendezővel dolgozik az ember, úgy érzi, egy nyelvet beszélnek, és hogy az előadásban az ő ötletei, a véleménye, egyénisége is benne van. Felszabadító Palival dolgozni, az elejétől kezdve azt érzem, hogy értjük egymást, ami nyugodt és bizalmi környezetet teremt” – fejtette ki Jaskó Bálint.
Azt is hangsúlyozta, hogy a nézőknek szüksége van a minőségi kikapcsolódásra: „Ha elfáradtam, tele van a fejem, akkor nincs kedvem olyat nézni, ami plusz, nehéz feladatokat ad nekem… Sherlock Holmes világa pont ilyen, misztikus, érdekfeszítő, más, de mégsem terhel meg.”
A színész szerint a szakmában hosszú ideig lenézték a szórakoztató műfajt, de ez a szemlélet szerencsére változóban van. A Thália színpadán egy látványvilágában klasszikus – pipázó, keménykalapos – Sherlock-adaptációt láthat a közönség, amely egyszerre épít a kollektív kulturális tudásra és a színészek improvizatív energiáira.
A teljes interjú itt olavsható.
Jaskó Bálint 2023 óta erősíti a Thália Színház társulatát, és bár elmondása szerint korábban elkerülte a Sherlock-univerzum, a mostani próbafolyamat során lenyűgözte őt Sir Arthur Conan Doyle hősének világa. A Ken Ludwig által írt darab különlegessége, hogy míg a címszereplőt (Zayzon Zsolt) és Watsont (Mózes András) fix színészek játsszák, a körülöttük lévő teljes világot mindössze három művész – Kövesi Csenge, Hevesi László és Jaskó Bálint – kelti életre.
A színész számára a produkció igazi fizikai és szellemi kihívás, hiszen összesen hét figurát formál meg: „Egy komoly táblázat állt össze a gyorsöltözésekből, elképesztő munka” – mesélte, hozzátéve, hogy a váltásokban van valami felszabadító játékosság.
Az egyik nagy kedvence például egy Hans nevű karakter, akinek mindössze négy mondata van, mégis minden próbán sikerül valami újjal megnevettetnie kollégáit.
Az előadás rendezője, Göttinger Pál a folyamat elején világossá tette: nem egy súlyos, társadalmi kérdéseket feszegető darab, hanem egy „egyszerűen csak jó” előadás létrehozása a cél.
„Bírom a gyors tempóját és a humorát. Inspirál, amikor az én egyik hülye ötletemre ő mond egy még annál is hülyébbet. Ha egy jó rendezővel dolgozik az ember, úgy érzi, egy nyelvet beszélnek, és hogy az előadásban az ő ötletei, a véleménye, egyénisége is benne van. Felszabadító Palival dolgozni, az elejétől kezdve azt érzem, hogy értjük egymást, ami nyugodt és bizalmi környezetet teremt” – fejtette ki Jaskó Bálint.
Azt is hangsúlyozta, hogy a nézőknek szüksége van a minőségi kikapcsolódásra: „Ha elfáradtam, tele van a fejem, akkor nincs kedvem olyat nézni, ami plusz, nehéz feladatokat ad nekem… Sherlock Holmes világa pont ilyen, misztikus, érdekfeszítő, más, de mégsem terhel meg.”
A színész szerint a szakmában hosszú ideig lenézték a szórakoztató műfajt, de ez a szemlélet szerencsére változóban van. A Thália színpadán egy látványvilágában klasszikus – pipázó, keménykalapos – Sherlock-adaptációt láthat a közönség, amely egyszerre épít a kollektív kulturális tudásra és a színészek improvizatív energiáira.
A teljes interjú itt olavsható.
Sok helyszín, még több karakter és rengeteg kaland – ritkán írható le így egy színházi előadás, különösen akkor, ha mindössze öt színész játssza. Sherlock és szövetségesei hatalmas tereket járnak be: a Baker Street 221B alatt álló legendás háztól titkos folyosókon át egészen a baljós vízesésekig. Mindezt egyetlen, ügyesen mozgatott forgószínpad teszi lehetővé. A hang- és fénydesign, valamint a történet monumentális és kalandos világa filmszerű élményt teremt – olyan kaput nyit a színház felé, amely tökéletes belépőt nyújthat azoknak a kamaszoknak, akik még ódzkodnak a műfajtól, de ugyanígy azoknak is, akik egy könnyed, szórakoztató estére vágynak.
A történet szerint Sherlock Holmest (Zayzon Zsolt) maga a cseh király (Hevesi László) keresi meg egy megbízással, aki egy nemzetközi kémkalandban zsarolás áldozatává esett. Izgalmas ügynek ígérkezik, ezért először kicsit vonakodva, de a detektív mégis elvállalja az ügyet, mikor a király kiejt egy rég nem hallott nevet: Moriarty professzorét. Sherlock és elengedhetetlen társa, Dr. Watson (Mózes András) munkának lát, hogy felgöngyölítsék a rejtélyt, előcsalják a professzort és megtartsák a világbékét. A rengeteg bonyodalom közepette még egy amerikai színésznő, Irene Adler (Kövesi Csenge) személyében a szerelem is ráköszön a detektívre, pedig sose hitte volna, hogy képes lesz szeretni.
Már a történet szinopszisából is érezhető, hogy itt bizony nem csak egyetlen helyszínen összezárva fognak egymással beszélgetni a karakterek, hanem átvonulnak amennyin csak kell, hogy megállítsák az ördögi Moriarty professzort. Azonban a gyors helyváltoztatás a filmekkel ellentétben a színpadon meglehetősen nagy kihívásnak bizonyul, hiszen logikus módon a színházban nem lehet két különböző helyszínen játszódó drámai jelenetet egy egyszerű vágással összekötni. A darab azonban minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz, hogy ez ne legyen probléma, és a filmhez lehető legközelebbi élményt nyújtsa a színházi kereteken belül is. Vetítéses fotómontázs, narráció és természetesen a fantasztikus hangdesign, ami mindezt összeköti és felruházza stílussal.
Egy teljes szonikus kép rajzolódik ki, olyan aláfestő zenékkel és hanghatásokkal, amik nem csak egy-egy ponton bukkannak fel az előadásban, hanem teljesen végig is kísérik azt. Ha kell sejtelmes és atmoszférikus – ami igazán jól kiegészíti a fényekkel megfestett füst misztikusságát –, ha kell megszólal a filmekből ismert hegedű komikus dallamvezetése, ha pedig verekedésre kerülne sor, egy kis ír-punk is felcsendül. A zene miatt lesz egy plusz színezete a jeleneteknek, egy olyan extra jelentésréteg, ami ilyen mértékben általában kevésbé van alkalmazva színházban. Persze a folytonos zene az előadások többségénél nem működne jól – hiszen ez alapvetően mostanra már inkább a filmek jellemzője lett –, egy ennyire kalandos és mozgalmas előadásnál, amiben senkinek sincs annyi idő kibontani a karakterét a szokásos párszavas jelzőkön kívül, a zene nagyban hozzájárul az alaphangulat felfestéséhez.
Hasonló dicséret illeti a díszletet is, ami a forgószínpadon különböző szekciókra van bontva, így egyáltalán nem probléma a történet által diktált gyors helyszínváltoztatás: mire megszoktunk egy berendezést már érkezik is a következő, majd a következő és a következő. Összesen négy háromszög alakú cikkre különül el a tér, azonban ennél jóval több helyszínt bejárnak – ami azt jelenti, hogy amíg az egyik teret nem látjuk, addig ott nagyban folynak az átrendezések és pakolgatások. Ennek sikerességének pedig az a bizonyítéka, hogy mindebből nézőként csak annyit lehet észrevenni, hogy már megint egy újabb, eddig nem látott helyiség tárul elénk.
Ezeket a tereket persze meg is kell tölteni élettel, és nem lehet elvárni, hogy például Mrs. Hudson, Sherlock házvezetőnője ott legyen a Baker Streeten is meg a Cseh nagykövetségen is takarítson. Ellenben az őt alakító Kövesi Csengétől már el lehet, hiszen összesen három szerepet tölt be ő is, köztük Sherlock szerelmét, Irene Adlert is ő alakítja. De ugyanígy több szerepet játszik Hevesi László és Jaskó Bálint is, aki szemmel láthatólag fürdőzik ennyi karakter megformálásában.
A Sherlock Holmes és a Moriarty-rejtély egy igazán könnyed, de annál grandiózusabbnak ható nagy kaland. Kiváló előadás, ha elfáradtunk a hétköznapok pörgésében, ha egy ideig kicsit elég volt a nehéz kérdésekkel foglalkozó előadásokból, illetve, ha be szeretnénk vezetni egy kamaszt a színház sokszínű világába. Filmszerű megoldásai miatt egy egészen újfajta élményt kínál, ami ismerős eszközei révén könnyedén magával ragad. Nem utolsósorban a Sherlock fanokra is gondoltak, akik felismerhetik a detektív egyéb történeteit is a cselekményben.
forrás: https://deszkavizio.hu/