A Szabadtéri Színházak Szövetségének tagjai egyhangú döntéssel Kálid Artúr színművésznek ítélték oda idén a Gedeon József Amfiteátrum-díjat. Pócza Zoltán, a Szövetség elnöke – egyben a Kőszegi Várszínház igazgatója – a díjat május 10-én este nyújtotta át 6SZÍN-ben, a G.Ö.R.CS. című előadás után, a színpadon.
Kálid Artúr meghatódva vette át a Gyulai Várszínház egykori, legendás igazgatójáról elnevezett díjat, köszönetet mondott érte, és arról is szólt: Gedeon József neve fogalom a színházi szakmában, hiszen rendkívül sokat tett a szabadtéri színházak érdekében.
A G.Ö.R.CS. című előadás – amelyben Kálid Artúr partnerei Gáspár András és Kálloy Molnár Péter – huszonnégy éve fut töretlen népszerűséggel, eddig több mint kétszáz alkalommal lépett színpadra benne Kálid Artúr, Gáspár András és Kálloy Molnár Péter, akiket egy másik, kultikussá vált előadás, a S.Ö.R. (Shakespeare Összes Rövidítve) című produkció összeszokott hármasaként is szívébe zárhatott a közönség, amit június 3-án háromszázadik alkalommal tűznek műsorra a 6SZÍN-ben.
Az idei díjazott, Kálid Artúr rendszeresen játszik nyári színházakban, első szabadtéri fellépése – még főiskolásként – a Margitszigeten volt 1991-ben a Porgy és Bess előadásában. Többször szerepelt Gyulán, a Városmajori Szabadtéri Színpadon, a Kultkikötőben és a Mézesvölgyi Nyáron, a Veres 1 Színház fesztiválján. A Kőszegi Várszínháznak eddig négy produkciójában játszott – főként Göttinger Pál rendezésében –, most készül az ötödikre: júliusban a Hyppolit, a lakáj címszerepét alakítja majd, amelyet Őze Áron rendez.
„Tíz éve vagyok szabadúszó, amióta megszűnt a Bárka Színház.
Mázlim van, mert folyamatosan jó feladatok találnak meg.
Nagyon jóleső érzés, hogyha valahol dolgozom, oda visszahívnak, mert szabadúszóként tulajdonképpen ez az egyetlen visszajelzésem. Illetve most a Gedeon József Amfiteátrum-díj, amely rendkívül megtisztelő” – nyilatkozta Kálid Artúr.
A május 10-én megtartott díjátadó hagyományosan azt is jelzi: elindult a szabadtéri színházak szezonja.
„A Szabadtéri Színházak Szövetsége szenvedélyes színházcsinálók szakmai szervezete – tizenhét tagintézménnyel az ország különféle részeiből. Nyáron mi vagyunk a színház az országban. És ennyire gazdag szabadtéri színjátszás sehol máshol nincs a világban” – említette Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke.
A szakmai szervezet 1997-ben alakult. Alapelveik között megfogalmazták, mit tekintenek szabadtéri színháznak, például ne csak befogadjon produkciókat, legyen saját bemutatója is. A csatlakozás kritériumai között szerepel az is, hogy az intézmény legalább nyolc éve folyamatosan tevékenykedjen, együttműködjön a település önkormányzatával, vállaljon közszolgálati feladatokat is. 2023 nyarán a Szövetséghez tartozó szabadtéri színházaknak – három hónap alatt – összesen csaknem 400 ezer nézőjük volt, 29 saját bemutatóval várták a közönséget, és 613 előadást játszottak. Többet, mint 2022-ben.
„Az előzetes nézői jelzésekből úgy tűnik:
ezen a nyáron rendkívül sokan kereshetik fel a szabadtéri színházakat
– folytatta Pócza Zoltán. – Tagintézményeink előadásai között egyre több a koprodukció. Keressük a kőszínházi együttműködéseket, hiszen akkor a költségek is megoszlanak, másrészt nem egynyári produkciókat hozunk létre, hanem olyanokat, amelyeket ősztől tovább vihet repertoárján az adott társszínház. Fontosnak tartom azt is: mind több szabadtéri helyszín kéri, hogy vegyük fel a tagjaink közé. Az elmúlt két közgyűlésünkön a Mandala Nyár, a Mézesvölgyi Nyár és a Rózsakert Szabadtéri Színpad csatlakozását hagytuk jóvá. Ezzel a Szabadtéri Színházak Szövetsége még erősebb érdekképviseleti szervezetté vált” – jegyezte meg a szövetség elnöke.
Szabadtéri Színházak Találkozója
A Szabadtéri Színházak Szövetsége 2024-ben is megrendezi a Szabadtéri Színházak Találkozóját, amelyet azzal a céllal hoztak létre 2022-ben, hogy a saját nyári előadásaik eljussanak máshova is, így e produkciók hosszabb ideig fennmaradhatnak. Az idei a harmadik Találkozó a Kultkikötő három helyszínén: Balatonbogláron, az Alsóörsi Amfiteátrumban és Balatonszárszón összesen hét előadást láthat a közönség – gyerekeknek és felnőtteknek szólókat egyaránt.
A Kultkikötő igazgatója, Nagy Viktor elmondta: „Az idén 19 éves Kultkikötő – a Szabadtéri Színházak Szövetségének tagjaként – ismét örömmel vállalta a Szabadtéri Színházak Találkozójának megszervezését és lebonyolítását, ahogyan tette ezt tavaly is. Külön megtiszteltetés számunkra, hogy a kaposvári Országos Színházi Találkozó – amely a Kultkikötővel egy vármegyében van – szintén a szárnyai alá vette a Szabadtéri Színházak Találkozójának ügyét.”
A nyár közeledtével újból életre kelnek a szabadtéri színpadok. A Szabadtéri Színházak Szövetsége 2024-ben is megrendezi éves találkozóját, melynek újfent a Kultkikötő ad otthont. A szezon kezdete előtt azonban átadták a színházi szakma egyik legrangosabb elismerését, a Gedeon József Amfiteátrum-díjat – amely nevét a Gyulai Várszínház egykori legendás igazgatója után kapta.
A DÍJÁTADÓRA MÁJUS 10-ÉN, PÉNTEK ESTE KERÜLT SOR A 6SZÍNBEN, AHOL ÉPP A G.Ö.R.CS. CÍMŰ DARABOT ADTÁK ELŐ.
A produkció végén a vastapsot az intézmény társigazgatója, Kerekes-Katz Petra és a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke, Pócza Zoltán törte meg, akik a nézők előtt jelentették be, hogy a szervezet egyhangúlag döntött Kálid Artúr mellett – mint 2024-es díjazott.
KAPCSOLÓDÓ
A színészt meglepte és meghatotta az elismerés – noha rajta és a közönségen kívül szinte mindenkit előre értesítettek a meglepetésről. A darab másik két színésze – Gáspár András és Kálloy Molnár Péter – is beavatott volt, akikkel Kálid Artúr 24 éve játssza a G.Ö.R.CS. című darabot – az előadást már több mint 200-szor vittek színre.
Emellett a három színész másik sikerprodukciója is hasonlóan kultikussá vált az évek során. A S.Ö.R. című előadást – amit jelenleg szintén a 6Színben játszanak – már 670 alkalommal adták elő, idén júniusban lesz a darab 30 éves.
Tíz éve vagyok szabadúszó, amióta megszűnt a Bárka Színház. Mázlim van, mert folyamatosan jó feladatok találnak meg. Nagyon jóleső érzés, hogyha valahol dolgozom, oda visszahívnak, mert szabadúszóként tulajdonképpen ez az egyetlen visszajelzésem. Illetve most a Gedeon József Amfiteátrum-díj, amely rendkívül megtisztelő
– idézi Kálid Artúrt a hozzánk eljuttatott közlemény.
A színművész rendszeres vendége a szabadtéri színpadoknak, nyári színházaknak. Első ilyen fellépése még 1991-ben volt a Porgy és Bess című darabban, a Margitszigeten. Ezen túl a közönség láthatta már többek közt Gyulán, a Városmajori Szabadtéri Színpadon, a Kultkikötőben, a Mézesvölgyi Nyáron, a Veres 1 Színház fesztiválján és a Kőszegi Várszínháznak eddig négy produkciójában – többségében Göttinger Pál rendezésében. Itt most készül ötödik darabjára. Júliusban a Hyppolit, a lakáj címszerepét alakítja majd, amelyet Őze Áron rendez.
A Szabadtéri Színházak Szövetsége még 2022-ben indította útjának a Szabadtéri Színházak Találkozóját, amit idén is megtartanak. Akkor azt tűzték ki célul, hogy a – jelenleg 17 tagintézményből álló – országos szövetség előadásai eljussanak több helyre, tovább maradjanak fenn. Az idei, harmadik találkozónak a Kultkikötő ad otthont három helyszínen: Balatonbogláron, az Alsóörsi Amfiteátrumban és Balatonszárszón. Összesen hét előadást láthat majd a közönség, gyerekeknek és felnőtteknek szólókat egyaránt.
A Szabadtéri Színházak Szövetsége szenvedélyes színházcsinálók szakmai szervezete – 17 tagintézménnyel az ország különféle részeiből. Nyáron mi vagyunk a színház az országban. És ennyire gazdag szabadtéri színjátszás sehol máshol nincs a világban
– idézi Pócza Zoltánt, az 1997-ben alapított Szabadtéri Színházak Szövetségének elnökét a hozzánk eljuttatott közlemény. A szövetség célja a folyamatos erősödés, így 2023-ban a hozzájuk tartozó intézmények három hónap alatt mintegy 400 ezer nézőt fogadtak, 29 saját bemutatóval várták közönségüket, és 613 előadást játszottak.
Ha egyszer leülne valaki, és arra a lehetetlen feladatra vállalkozna, hogy összegyűjti Vas megye legértékesebb állandó kulturális programjait, azon előkelő helyet kapna a Kőszegi Várszínház, amely nagyon jó érzékkel vegyíti a közönség igényét a magas művészettel.
Alig hihető, hogy a programsorozat immár 40 éves, és e kerek évforduló kapcsán egy közel kétórás kisfilm készült a várszínházról, amely néhány nappal ezelőtt felkerült a YouTube-ra is.
Akik megszólalnak a felvételen:
Bakos György
Tóthárpád Ferenc
Pócza Zoltán
Szakonyi Károly
Merő Béla
Molnár Piroska
Gelencsér Ildikó
Cselényi Nóra
Epres Attila
Pogány Judit
Trifusz Péter
Bakos Zoltán
Jordán Tamás
Parti Nóra
Marton Róbert
Gergye Krisztián
Znamenák István
Némedi Árpád
Grisnik Petra
Bánfalvi Eszter
Göttinger Pál
A film készítői: Kaczmarski Ágnes (szerkesztő, operatőr, vágó), Wolf Ferenc (légifelvétel), Kiss Dávid, Pőcze Gyöngyi (zeneszerző, hangkeverés), Dömötör Katalin (technikai munkatárs)
Pepita Magazin 2023.07.03.
Nem is olyan régen azt mondta a Fém Színház író- rendező-tulajdonosa, ha közölnék vele, hogy minden színházat bezárnak, számára vége lenne a világnak! Nem a pénz miatt, - hisz annak hiányát már megszokta. Vallja, hogy a kortárs művészetnek életben kell maradnia. Ők pedig a magyar kortárs kultúrának nagyon fontos részét képezik.
Több független alkotóműhelyt fenyegeti a megszűnés lehetősége. Reméljük a Fém túléli….
Az előző évben is kevés állami támogatást kaptunk, de úgy tudtuk végigcsinálni ezt az évadot, - majdnem 90 százalékos nézettségünkkel, - hogy a nézők rengeteg támogató jeggyel és maximális jelenlétükkel támogattak bennünket. A mostani hat pályázatunkra viszont nem kaptunk pénzt.
Mi erre a magyarázat?
Hogy eddig kaptunk, de a nézők inkább kőszínházba járnak, ezért azokat támogatják. A független színházakat sokkal kevesebben látogatják és a támogatás tulajdonképpen a nézőknek jár! Az a lényeg, hogy a független színházak nem kaptak semmit.
Kivéve néhány egyesületet, nonprofit, közhasznú kft.-t. Mit érzel, elindul egy szelektív folyamat, hogy aki túléli, annak hajrá?
Gyakorlatilag arról van szó, hogy a független színházakra nincs szükség. Meg kell tanulniuk, tanulnunk üzleti alapon működni. Minden arra mutat, hogy a mecenatúrát kell visszahozni a kultúrába. Vagyis a szakma önszerveződésére is szükség van.
Ebben hiszel?
Ha hiszek, ha nem, csak ebben bízhatok. Ezt az évadot csak úgy tudjuk elindítani, ha megvan az alap.
Ezért szerveztétek a gyűjtést?
Igen, és nagyon jó úton haladunk. Nagyon elkezdtünk azon dolgozni, hogy hogyan lehet ezt állam nélkül csinálni. Igyekszünk kicsit kibővíteni a színházi világunkat, próbálunk kilépni a piacra, de igazából jól működik a színházunk.
Mennyi emberi munka kellett ahhoz, hogy egyáltalán létrejöjjön és működjön a FÉM. Ezek után látsz olyan variációt, hogy ez nem fog működni?
Az ki van zárva, hogy ne működjön! Szeretik a színházunkat, jönnek az emberek, nem kell bizonygatnunk, hogy jó és kell az, amit csinálunk, mert jó és kell! Viszont az tény, hogy a kultúra nem lehet önfenntartó. Ez nem piac. Szerintem ezen a területen az államnak támogatnia kellene mindent, ami működik, most mégis sok olyat támogattak, ami nem működik.
A létfenntartás körüli gondolataid mellett marad időd az alkotásra?
Elég nehéz. Pont benne voltam egy komoly munkában, mikor megjött az első hír, hogy nulla forintot kaptunk. Ekkor nagyon megzuhantunk, mert ebben nagyon bíztunk. Ez a működésünkkel kapcsolatos támogatás lett volna.
Melyik a legsikeresebb darabotok?
Ha számokról beszélünk, akkor az A Dzson Meklén vagyok. Két évad alatt a 62. teltházas előadásnál tartunk és általában hónapokkal előbb megveszik a jegyet rá. Ez a legnépszerűbb előadásunk, nyár végén megyünk vele a Vidor Fesztiválra is. A király meztelen, ez egy komolyabb előadás, egyre inkább kezdi érdekelni az embereket. Most kezdtük megcélozni az ötvenes korosztályt, és ez róluk szól. A harmadik, ami tényleg mindent vitt, az az Iskolapélda című előadás.
Ez az az alapszituáció, hogy bezár az iskola, és mi lesz a tanárokkal, bármilyen jó közösségre lefordítható.
Igen, ez a lényeg! Összetartó emberekről szól, akik bár nagyon mások, mégis szeretnek együtt lenni, elfogadták egymást, együtt akarnak maradni és kiállnak egymásért. Igen ez egy jó pedagógusi közösség. A darabra pedig hatalmas az érdeklődés. Szájról szájra járunk és egyre nagyobb közönségünk van.
Miről szól az a darab, amin akkor dolgoztál, mikor megérkezett a rossz hír?
Ez egy szerelmi darab. Igazából arról szól, hogy két fiatal szerelmét hogyan teszik tönkre a szüleik. Ugyanis a felnőtté válás nagyon kitolódott manapság. A „Papabank” és a „Mamahotel” kifejezések káros hatásait fejtegetjük. A címe Lölöland, van egy amerikai film a La La Land, ez pedig a „szögedies” változata.
Ha lenne egy mecénás, aki szeretne nektek segíteni, de csak egy darabot tudna megnézni, akkor melyiket mutatnád meg neki?
Ha sok pénze van, akkor a Dzson Meklén vagyok-ot. Az szórakoztató, a színészek világáról szól, és nagyon érdekes. Ha nagyon szereti a színházat, és érdeklik a társadalmi kérdések, akkor a Király meztelent és az Iskolapéldát, ez a kettő sokkal komolyabb. Ha nagyon szereti a kultúrát, és olykor elmélyed benne, akkor az Esti Kornél és a Szénakutyák. Ha pedig anyuka vagy apuka, akkor a Micimackó. Mert ezt még a gyerekek is szeretik.
Mit tudsz mondani a veled dolgozó munkatársaknak, színészeknek?
Hárman csináljuk a színházat, Jendrics Anikó, Horváth Máté és én. Amikor megjött a hír, én omlottam össze a legjobban, Máté, aki a legfiatalabb, ő legkevésbé. Egy-két nap után Anikó vezetésével összeszedtük a gondolatainkat és eldöntöttük, hogy megcsináljuk így. Bennünk egy iszonyú akarat van. A színészeknek pedig megmondtuk, hogy egy olyan helyzet állt elő, hogy lehet, megszűnik a színház, de megteszünk mindent. Egy valamiben biztosak voltunk, hogy a színészektől nem fogjuk elvenni a pénzt. Ebben nem alkuszunk, nekik ez a munkájuk, ami jár érte, azt mindig kifizetjük. Ezzel együtt, a színészeink úgy segítenek, ahogy tudnak. Lengyel Tamás felajánlotta az önálló estjét, minden színész mecénásokat keres, volt, aki lemondott a tiszteletdíjáról, a nézők pedig utalnak a számlánkra. Így fog összejönni kezdőtőke ahhoz, hogy elinduljunk.
Miért csinálod?
Ez az életem…
Írta: Tarnócai Éva
forrás: http://pepitamagazin.com/



