Az évad elején járunk, de ha jól tudom, nem volt színházmentes a nyár sem számodra.
Ez így van, bár jutott idő pihenésre is, javarészt munkával telt. Még az évad végén, de már a nyárba belelógva tartottuk meg a Madám Bizsu előbemutatóját a Thália Nyárikertben, és ugyanitt játszottuk a Thália Nőt vagy életet és a Szajré című előadásait is, a Kultkikötőbe pedig a János vitéz és a Kippkopp és Tipptopp című gyerekelőadásokat vittük el. A THEALTER-en a Kárpáti Péter által írt és rendezett Térkép a túlvilágról című előadásunknak volt a bemutatója, amit szeptembertől játszunk a Trafóban. Ezeken kívül kétszer játszottuk a Nőt vagy életet előadást Debrecenben, nemrég pedig a VIDOR Fesztiválon voltunk a Szajréval.
A Madám Bizsut szeptember végén mutatjátok be, de ahogy említetted, Salföldön már játszottátok egyszer. Hogyan fogadta a közönség az előadást?
Salföldön más volt a tér, így máshogy érzékeltük a reakciókat mi is, de úgy tapaszaltam, hogy szerették. Külön örültünk, hogy az ottani körülmények között is működött a történet, annak ellenére, hogy a Nyárikertnek más miliője és hangulata van, mint az Arizona Stúdiónak, ahol szeptembertől játszani fogjuk.
Mit gondolsz: az, hogy rögtön a bemutató után következett egy három hónapos szünet, jót tett az előadásnak?
Nekem mindenképpen sokat segített abban, hogy jobban utána tudtam olvasni ennek a kornak. Rátonyi könyve az Arizona Mulató történetéről például egy csomó új dologra rávilágított, olyan titkokat és legendákat ismertem meg, amelyek azért nem kerültek bele az előadásba – noha akad benne jószerével így is –, mert szétfeszítették volna azt.
Az olvasottak, a megismertek alapján mennyire találod szimpatikusnak azt a kort, amelyben a darab játszódik? Szívesen részese lettél volna a mulatók világának akár vendégként, akár művészként?
Azt hiszem, szívesen éltem volna abban a korban. Vendégként anyagilag biztosan megterhelő lett volna. Drága mulatság volt az Arizona Mulatóba járni, hiszen egyetlen szendvics annyiba került, mint egy átlagos havi fizetés. De alkotóként, művészként sem lehetett könnyű, hiszen a hajnalig tartó mulatságok után másnap egy egészen új műsorszámmal kellett előállni. Viszont fantasztikus alkotókkal és géniuszokkal lehetett találkozni az Arizonában, mint például Rodolfo, Alfonzó vagy Cziffra György. Őket látni biztosan izgalmas lett volna. Ahogyan arra is kíváncsi lennék, hogy a fennmaradt legendák hogyan festettek a valóságban. A bébielefánt, akit Aidának hívtak és volt egy borotválószáma. Vagy a forgó csillár – aminek a helye egyébként ma is látható –, amelyen görlök lógtak. Vagy maga Miss Arizona, amint Diana istennőként kilenc őzbakkal megjelenik a színpadon…
Ez a darab is egy legendás és titokzatos nőnek, Madám Bizsunak állít emléket. Őt Molnár Piroska alakítja, aki azt nyilatkozta nyár elején, hogy ez lesz az utolsó próbafolyamata, új darabot már nem fog többé próbálni. Büszke vagy arra, hogy részese lehettél ennek – az akárhogy is nézzük – színháztörténeti eseménynek?
Engem már az örömmel tölt el, hogy Piroskával dolgozhatok. Amikor ideszerződtem, játszottunk együtt az Egy csók és más semmiben, illetve az Oscarban, amelyben átvettem egy szerepet. Most viszont egészen más, hogy láthattam, ahogy Madám Bizsu karaktere – aki ott volt a századelőn, például amikor felépült a Vígszínház helyén az Újvilág – találkozik Piroska lényével. Madám Bizsu egy titokzatos, játékos alakként jelenik meg Piroska megformálásában. Mindketten sokat megélt, sokat látott, nagyon szerethető emberek.
A darab ősbemutató is lesz egyben. Van benned plusz izgalom, hogy egy történet karaktereit ti keltitek először életre, és az utókor számára akár ti lehettek az etalon?
Őszintén szólva, ez idáig nem fordult meg a fejemben. Az viszont már inkább, hogy nagyon jó lenne, ha ezt a darabot sokáig tudnánk játszani. Szeretem benne, hogy mozgalmas, intenzív jelenlétet és sok munkát igényel. A bemutató után is kihívás lesz megtalálni azt a könnyedséget, amit az Arizona játékhagyománya sugall. Négyen vagyunk az előadásban színészek– Piroska mellett Bordás Barbara, Mórocz Adrienn és jómagam –, egyedüli férfiként pedig én testesítek meg minden férfiszereplőt a történetben. Roppant izgalmas, hogyan lehet ezeket külön választani, ráadásul van benne némi interakció is – éppen annyi, ami anno a mulatókban is jelen volt.
Színészként megterhelőbb számodra több karaktert alakítani?
Feladatnak feladat, de nagyon élvezem. Szórakoztató és ettől válik az egész jó értelemben vett játékká. Barbi és Adri is több szerepben jelennek meg, ráadásul az előadás tele van tánccal, dalokkal, alig van lélegzetvételnyi szünetünk. Megpróbáljuk megteremteni azt a hajtást és mámoros fülledtséget, ami ezeket a mulatókat jellemezte. Hiszen az Arizona olyan precízen működő gépezet volt, amely soha nem állt le, és azért működött, hogy az emberek úgy érezzék magukat ott, mint sehol máshol a világon.
Mennyire áll hozzád közel az előadás zenei világa?
Maximálisan. Imádom Stein Pupi slágereit, fantasztikus kuplék, sanzonok, amelyek remek érzékkel lettek összeválogatva Kőhalmy Pál által. A zenében is törekszünk visszaadni az Arizona sokszínűségét. Így például az előadásban is megjelenik az a változás, amikor már a költői képeket és a jazzt megunó közönség gajdolni és tivornyázni akar, és annyira bevadul, hogy meg kell nyitni a házban a Pipacs Szalont – ahol már cigányzenekar húzza. De vannak az előadásban opera-, operett-, sőt még szteppbetétek is, Adrival még tangót is járunk.
A darab szövegkönyvét Göttinger Pál írta, aki az előadás rendezője is egyben. Mennyire alakult-változott a szöveg a próbák alatt?
Az az igazság, hogy Pali egy annyira jól megírt szövegkönyvvel érkezett, hogy azon változtatni már nem nagyon kellett. A Thália Nyárikertes bemutató is azt bizonyítja, hogy a legendákból, dokumentumokból építkező anyag remekül működik. Az Arizona Stúdióban viszont még izgalmasabb lesz, mert ugyanabban a térben fogjuk játszani, ahol mindez valóban megtörtént. Meg tudjuk mutatni, hogy hol volt a csillár, hol volt a forgószínpad, és hol voltak az emelkedő-süllyedő páholyok. Pali a próbák alatt rendkívül nyitott volt, mi is hoztunk ötleteket, mindenki hozzátette a magáét.
Az, hogy az előadásnak az egykori Arizona Mulató ad otthont, ad egyfajta plusz szakralitást a darabnak?
Teljes mértékben. Kultikus élmény. Rám nagy hatással volt, hogy láttam a régi fotókat az Arizona Mulatóról, és hogy tényleg ugyanazok a falak állnak most is. Német Tibortól, a színház műszaki igazgatójától azt is megtudtuk, hogy amikor felújították a teret, és felszedték azt a húszcentis betonréteget, amit még az államszocializmus idején tettek le, megtalálták a rothadó parkettadarabokat, a forgó helye is látszott, ahogyan az emelkedő-süllyedő páholyok hidraulikus szerkezete is. Unikális élmény, hogy olyan térben játszunk, ahol estéről estére létrejött a csoda, és ahová a világ minden tájáról érkeztek vendégek, hogy lássák azt. Az a szép ebben az előadásban, hogy nem törekszik arra, hogy rekonstruáljon vagy újra játsszon valamit, ami már nincs. A tér adott, és nekünk az a feladatunk, hogy ezt a teret megszólítsuk, elmeséljük a történetét. A forgó csillárnak a rajta lógó görlökkel együtt már a néző fejében kell megszületnie, és mi ehhez igyekszünk mindent megteremteni.
Végezetül: már elkezdtétek próbálni az évad első nagyszínpadi bemutatóját, A hülyéjét. Mik az első benyomásaid a darabról?
A hülyéje egy remekül megírt bohózat. Nagyon becsapós abból a szempontból, hogy az ember többet akar bele látni, mint ami. A képlet ugyanis elsőre nagyon bonyolultnak hat, ugyanakkor egyszerű – és ez a rendkívül szórakoztató benne. Az meg kiváltképp, hogy a főbb szerepeket most a társulat fiatal tagjai játsszák, ezáltal egészen más hangvétele lesz az előadásnak.
forrás: https://deszkavizio.hu/
Kelemen József rendezésében, Hamvai Kornél új fordítását alapul vevő szöveggel mutatta be tavaly a Thália Színház Csehov színművét Ványa bá címen. A darab szerepel a Thália Télikert idei repertoárján is, de Kálomista Gábor, aki egyszerre színigazgató és filmes producer, feleségével és munkatársával, Helmeczy Dorottyával úgy gondolta, hogy ez a történet filmre kívánkozik. A Ványa bácsi újragondolt, a rendszerváltás utáni Magyarországra helyezett változata a Buborékkeringő alcímet kapta. Egy forgatási napon jártunk.
A jelenleg is zajló forgatás helyszíne a Szentendrei-szigeten található, Tahitótfaluhoz tartozó Bodor major. A csaknem húsz évvel ezelőtt megnyílt lovas- és szabadidőpark húszhektáros területén kalandpark, kemencés csárda, több száz fős esküvők, ezerfős csapatépítő tréningek kiszolgálására alkalmas épületek, fedett és nyitott lovasstadionok, karámok, istállók, medencék találhatók. Csakhogy valamilyen ok miatt mindez elhagyatottnak tűnik. A gyep kiszáradt, az úszómedence alján fodrozódó zöldessárga víz se csábít csobbanásra, a kiszáradt halastó fekete fóliája szikkadt álmokat idéz.
A még jó állapotú, de láthatóan rég nem használt épületek, az úton-útfélen álldogáló régi traktorok, fűnyírók és egyéb gazdasági eszközök, a céltalanná vált istállók látványa a puszta közepén arról mesél, hogy itt valami félbeszakadt, valami megtorpant, itt tervek és álmok valósultak meg és törtek el. Tökéletes helyszínt találtak tehát a filmesek arra, hogy az elhunyt felesége birtokára visszatérő Szerebrjakov professzor és új felesége, Léna, valamint Ványa bácsi, a doktor, Szonya és a többiek között lejátszódhasson mindaz, amit a Csehov művét feldolgozó filmesek erre méltónak találnak.
A filmváltozat, melyet Somogyi György forgatókönyve alapján Fazekas Péter rendez meg, Csehovból indul ki, de magyar környezetbe és a rendszerváltás utáni időszakba helyezi át a szereplőket. Különösen érdekessé teszi a vállalkozást, hogy minden színész ugyanazt a karaktert játssza, amelyet a Télikert színpadán, ami – mint kiderült – nemhogy megkönnyítené, kifejezetten bonyolultabbá teszi a feladatot.
A címszereplő, Görög László arról beszélt a nyílt forgatási napon, hogy a rendező és az írók olyan világot találtak ki, ami erősen eltér a Télikertben játszott előadásuktól, pedig már az sem volt hagyományos Csehov-színrevitel. Szerencsének tartja, hogy volt alkalmuk beszélgetni az adaptációról, sikerült sok mindenben kialakítani valamiféle közös álláspontot, hiszen a színpadon sok olyan jelenetet, helyzetet hoztak létre, ami hozzájuk nőtt, aminek az igazságát ismerik, ami már bevált. Ugyanakkor azt is elfogadta, hogy a filmen nem a színházi előadás jelenik meg.
„Ettől nehezebb volt, de most már könnyebb is. Eljött a pillanat, amikor feltettem a kezem és azt mondtam, ez az írók és rendezők olyan koncepciója, amivel tudok azonosulni, de el kell engednem azt a Ványát, aki a színházban voltam.”
Görög László szerint a Buborékkeringő nagyon hasonlít a Ványa bára, de talán egy kicsit még szomorúbb is annál. „A színházi előadás alapüzenete abból a feszültségből származik, hogy nem lehet olyan igazság, mely szerint azért élünk boldogtalanul, hogy egyszer majd boldogok legyünk. A film azért szomorúbb, és nem véletlenül írták át a történetet a rendszerváltás első időszakára, amikor megérkeztek a nagy csalódások, hogy ebbe már bele is törődünk” – mondja. A lelkéből beszél, csaknem könnypárássá válik a tekintete, de végül elneveti magát:
„Borzasztó, hogy ahogy idősödöm, egyre többször hatódom meg magamtól, de tényleg ijesztő, hogy ilyen a világ, és egyre gyakrabban jutunk arra a következtetésre, hogy nem kell mindenkinek boldognak lenni. Ez végtelenül szomorú, és a forgatókönyv nagyon szépen be is mutatja, ahogy mindenki a saját buborékjában vergődik. Ebben a történetben egyetlen kiút van, amikor Szonya elszökik. Elmegy. Mindannyian látjuk magunk körül, hányan választják, választották ezt a megoldást a csalódásuk okán. Lelépnek, és én azt mondom, hogy ez sincs teljesen rendjén. A forgatás első napján volt épp kétszáz éve, hogy meghalt Csehov, ami őrült egybeesés. Jó lesz, amit csinálunk.”
Molnár Piroska a fotósok kérésére lelkesen fújja a szappanhabot az arra szolgáló játékszeren. A fújás szüneteiben mosolyog a buborékfelhőben, amit ő hozott létre. Mint egy gyerek. Amúgy is olyan, hiszen kortalan, és mentes minden hazugságtól. A rövid interjú elején még dudorászik is – „eloszlik, mint a buborék…”
Az ő karaktere egy idős asszony, aki mindenkit ismer a darabban felbukkanó személyek közül. Ebben a filmben most hét napot forgat, de végigdolgozta a nyarat. Mosolyogva válaszolja az ilyenkor megkerülhetetlen kérdésre: igazából ő se bírja ezt a tempót, de úgy csinál. Ügyesen leplezi, ha nem bírja, hiszen nyáron volt Göttinger Pál Madám Bizsu című darabjának előzetes bemutatója a Salföldön, amelyben ő játssza a címszerepet.
– Az ősbemutató igen jól sikerült – mondja –, ősztől a Tháliában kerül műsorra. – Ez dokumentumdráma, egy hölgyről, akit Madám Bizsunak neveztek. Ez a hölgy, aki az általa hordott rengeteg hamis ékszerről kapta a nevét, a Halász Gyulának született, de Brassaï néven világhírűvé vált művész fotói révén vált ismertté. Egy irodalomtörténész kikutatta, ki is volt ő, és ebből állt össze a darab, amivel bemutathatjuk a közönségnek, hogy a Télikert és az Arizona Stúdió falai ugyanazok, melyek a darab idején, 150 évvel ezelőtt már álltak a Nagymező utcában. Megismerjük, hogy kezdődött a Nagymező utcai magyar Broadway.”
Molnár Piroska örül, hogy a Ványa bá című előadást nagyon szereti a közönség, és izgalmasnak tartja a filmváltozatot is, bár az szerinte jelentősen eltér a csehovi darabtól. „Itt például nem lehet tudni, hogy ki ez a néni. Lekvárt főz és befőttet tesz el, más feladata nem nagyon van. Pici szerep lett, nagyon sok történetet nem lehet vele eljátszani” – mondja mosolyogva.
Czakó Julianna, aki Lénát alakítja a színdarabban és a filmben is, viszont úgy látja, hogy a történet alapvetően megegyezik az eredeti darabéval, a rendező és az írók ragaszkodtak a csehovi gondolathoz, és nagyon ügyesen oldották meg, hogy természetesen kerüljön át a mai környezetbe. Ebben a verzióban Léna színésznő, aki ki akar törni a zsákutcából, amikor ráeszmél, hogy oda került a magánélete és a szakmai pályája is.
A művésznő idén kezdi második évadát férjével, Görög Lászlóval a Thália társulatában, és azt mondja, hogy a váltás beváltotta a hozzá fűzött reményeiket. „Jó a társulat, izgalmas a Télikert arculata, ahol kísérletezőbb előadások mennek, a nagyszínpadon pedig minőségi szórakoztatás a cél, és azt is nagyon szeretem.”
Szabó Győző a doktor karakterét építi fel mindkét produkcióban. Szerinte kicsit magyarították, aktualizálták, modernizálták a történetet, de sok mindenben ragaszkodtak a színházi feldolgozáshoz is.
„Itt állatorvos vagyok, kicsit más a felállás, és úgy érzem, hogy a filmben nagyobb szerepet írtak a dokinak, mint a színdarabban. A színházban is lehet nevetni, kijön a komikum, de a karakterem története nagyon mély, időnként fájdalmas is. A filmbéli karakterben szerintem kicsit több a humor. A jelmezem itt kicsit westernfilmes, amiben elég jól érzem magam. A helyszín, a környezet is kiváló – valahol a világ végén vagyunk, fogalmunk sincs, hol, és a háttér, az épületek, a színhelyek is kicsit a westernt idézik.”
Szabó Győző szerint ezt a történetet a világ minden pontján megértik majd, hiszen mindenütt vannak elrontott, beragadt életek, hasztalan vágyakozások. Számára amúgy nem volt nehéz átkapcsolni a színházi karakterről a filmes doktorra, de azt mondja, ehhez „teljes szoftverfrissítés kell az agyban”.
A következő filmes feladatáról még nem beszél, mert van terv, de még minden bizonytalan. Az viszont biztos, hogy marad a Thália Színház társulatában. „Jó a csapat, jók vagyunk, egyre jobb a repertoár. Tíz év után most kezd igazán összeérni a társulat, ami engem illet, nem tervezek változtatást ezen a területen.”
Martos Hanga, aki a színdarabban a rajongó és szolgálatkész Szonyát alakítja, a filmben elvarázsolt, alternatív, pontosabb gót stílusú, introvertált művészlelkű lányt formál meg. Hanga is elismeri, hogy nem egyszerű átkonvertálni a szöveget, és a karaktert is új alapokról kellett felépítenie.
„Szonyának az a tragédiája, hogy olyan helyre született, oda van bezárva, ahonnan nem nagyon van esély a boldogulásra. Körülötte megrekedt, meghasonlott figurák mozognak, neki most kezdődne az élete, de ott valószínűleg sohasem kezdődik el igazán. Még a szerelem sem tudja megváltani, hiszen egyetlen vonat jött, ami el is ment. Nem tudja, hogyan tovább. Ebben a változatban Szonya megpróbál kitörni a csapdából, és elkezdi a saját életét élni.”
Ami Hanga saját életét illeti, előtte is új utak nyílnak épp. Tavaly végzett a Színművészeti Egyetemen, komoly szerepet kapott a Tháliában, majd a Nemzeti Színház társulatához szegődött. Kíváncsian várja a feladatokat és azt, hogy végül merre kanyarodik szakmai útja.
A jelenleg is zajló forgatás helyszíne a Szentendrei-szigeten található, Tahitótfaluhoz tartozó Bodor major. A csaknem húsz évvel ezelőtt megnyílt lovas- és szabadidőpark húszhektáros területén kalandpark, kemencés csárda, több száz fős esküvők, ezerfős csapatépítő tréningek kiszolgálására alkalmas épületek, fedett és nyitott lovasstadionok, karámok, istállók, medencék találhatók. Csakhogy valamilyen ok miatt mindez elhagyatottnak tűnik. A gyep kiszáradt, az úszómedence alján fodrozódó zöldessárga víz se csábít csobbanásra, a kiszáradt halastó fekete fóliája szikkadt álmokat idéz.
A még jó állapotú, de láthatóan rég nem használt épületek, az úton-útfélen álldogáló régi traktorok, fűnyírók és egyéb gazdasági eszközök, a céltalanná vált istállók látványa a puszta közepén arról mesél, hogy itt valami félbeszakadt, valami megtorpant, itt tervek és álmok valósultak meg és törtek el. Tökéletes helyszínt találtak tehát a filmesek arra, hogy az elhunyt felesége birtokára visszatérő Szerebrjakov professzor és új felesége, Léna, valamint Ványa bácsi, a doktor, Szonya és a többiek között lejátszódhasson mindaz, amit a Csehov művét feldolgozó filmesek erre méltónak találnak.
A filmváltozat, melyet Somogyi György forgatókönyve alapján Fazekas Péter rendez meg, Csehovból indul ki, de magyar környezetbe és a rendszerváltás utáni időszakba helyezi át a szereplőket. Különösen érdekessé teszi a vállalkozást, hogy minden színész ugyanazt a karaktert játssza, amelyet a Télikert színpadán, ami – mint kiderült – nemhogy megkönnyítené, kifejezetten bonyolultabbá teszi a feladatot.
A címszereplő, Görög László arról beszélt a nyílt forgatási napon, hogy a rendező és az írók olyan világot találtak ki, ami erősen eltér a Télikertben játszott előadásuktól, pedig már az sem volt hagyományos Csehov-színrevitel. Szerencsének tartja, hogy volt alkalmuk beszélgetni az adaptációról, sikerült sok mindenben kialakítani valamiféle közös álláspontot, hiszen a színpadon sok olyan jelenetet, helyzetet hoztak létre, ami hozzájuk nőtt, aminek az igazságát ismerik, ami már bevált. Ugyanakkor azt is elfogadta, hogy a filmen nem a színházi előadás jelenik meg.
„Ettől nehezebb volt, de most már könnyebb is. Eljött a pillanat, amikor feltettem a kezem és azt mondtam, ez az írók és rendezők olyan koncepciója, amivel tudok azonosulni, de el kell engednem azt a Ványát, aki a színházban voltam.”
Görög László szerint a Buborékkeringő nagyon hasonlít a Ványa bára, de talán egy kicsit még szomorúbb is annál. „A színházi előadás alapüzenete abból a feszültségből származik, hogy nem lehet olyan igazság, mely szerint azért élünk boldogtalanul, hogy egyszer majd boldogok legyünk. A film azért szomorúbb, és nem véletlenül írták át a történetet a rendszerváltás első időszakára, amikor megérkeztek a nagy csalódások, hogy ebbe már bele is törődünk” – mondja. A lelkéből beszél, csaknem könnypárássá válik a tekintete, de végül elneveti magát:
„Borzasztó, hogy ahogy idősödöm, egyre többször hatódom meg magamtól, de tényleg ijesztő, hogy ilyen a világ, és egyre gyakrabban jutunk arra a következtetésre, hogy nem kell mindenkinek boldognak lenni. Ez végtelenül szomorú, és a forgatókönyv nagyon szépen be is mutatja, ahogy mindenki a saját buborékjában vergődik. Ebben a történetben egyetlen kiút van, amikor Szonya elszökik. Elmegy. Mindannyian látjuk magunk körül, hányan választják, választották ezt a megoldást a csalódásuk okán. Lelépnek, és én azt mondom, hogy ez sincs teljesen rendjén. A forgatás első napján volt épp kétszáz éve, hogy meghalt Csehov, ami őrült egybeesés. Jó lesz, amit csinálunk.”
Molnár Piroska a fotósok kérésére lelkesen fújja a szappanhabot az arra szolgáló játékszeren. A fújás szüneteiben mosolyog a buborékfelhőben, amit ő hozott létre. Mint egy gyerek. Amúgy is olyan, hiszen kortalan, és mentes minden hazugságtól. A rövid interjú elején még dudorászik is – „eloszlik, mint a buborék…”
Az ő karaktere egy idős asszony, aki mindenkit ismer a darabban felbukkanó személyek közül. Ebben a filmben most hét napot forgat, de végigdolgozta a nyarat. Mosolyogva válaszolja az ilyenkor megkerülhetetlen kérdésre: igazából ő se bírja ezt a tempót, de úgy csinál. Ügyesen leplezi, ha nem bírja, hiszen nyáron volt Göttinger Pál Madám Bizsu című darabjának előzetes bemutatója a Salföldön, amelyben ő játssza a címszerepet.
– Az ősbemutató igen jól sikerült – mondja –, ősztől a Tháliában kerül műsorra. – Ez dokumentumdráma, egy hölgyről, akit Madám Bizsunak neveztek. Ez a hölgy, aki az általa hordott rengeteg hamis ékszerről kapta a nevét, a Halász Gyulának született, de Brassaï néven világhírűvé vált művész fotói révén vált ismertté. Egy irodalomtörténész kikutatta, ki is volt ő, és ebből állt össze a darab, amivel bemutathatjuk a közönségnek, hogy a Télikert és az Arizona Stúdió falai ugyanazok, melyek a darab idején, 150 évvel ezelőtt már álltak a Nagymező utcában. Megismerjük, hogy kezdődött a Nagymező utcai magyar Broadway.”
Molnár Piroska örül, hogy a Ványa bá című előadást nagyon szereti a közönség, és izgalmasnak tartja a filmváltozatot is, bár az szerinte jelentősen eltér a csehovi darabtól. „Itt például nem lehet tudni, hogy ki ez a néni. Lekvárt főz és befőttet tesz el, más feladata nem nagyon van. Pici szerep lett, nagyon sok történetet nem lehet vele eljátszani” – mondja mosolyogva.
Czakó Julianna, aki Lénát alakítja a színdarabban és a filmben is, viszont úgy látja, hogy a történet alapvetően megegyezik az eredeti darabéval, a rendező és az írók ragaszkodtak a csehovi gondolathoz, és nagyon ügyesen oldották meg, hogy természetesen kerüljön át a mai környezetbe. Ebben a verzióban Léna színésznő, aki ki akar törni a zsákutcából, amikor ráeszmél, hogy oda került a magánélete és a szakmai pályája is.
A művésznő idén kezdi második évadát férjével, Görög Lászlóval a Thália társulatában, és azt mondja, hogy a váltás beváltotta a hozzá fűzött reményeiket. „Jó a társulat, izgalmas a Télikert arculata, ahol kísérletezőbb előadások mennek, a nagyszínpadon pedig minőségi szórakoztatás a cél, és azt is nagyon szeretem.”
Szabó Győző a doktor karakterét építi fel mindkét produkcióban. Szerinte kicsit magyarították, aktualizálták, modernizálták a történetet, de sok mindenben ragaszkodtak a színházi feldolgozáshoz is.
„Itt állatorvos vagyok, kicsit más a felállás, és úgy érzem, hogy a filmben nagyobb szerepet írtak a dokinak, mint a színdarabban. A színházban is lehet nevetni, kijön a komikum, de a karakterem története nagyon mély, időnként fájdalmas is. A filmbéli karakterben szerintem kicsit több a humor. A jelmezem itt kicsit westernfilmes, amiben elég jól érzem magam. A helyszín, a környezet is kiváló – valahol a világ végén vagyunk, fogalmunk sincs, hol, és a háttér, az épületek, a színhelyek is kicsit a westernt idézik.”
Szabó Győző szerint ezt a történetet a világ minden pontján megértik majd, hiszen mindenütt vannak elrontott, beragadt életek, hasztalan vágyakozások. Számára amúgy nem volt nehéz átkapcsolni a színházi karakterről a filmes doktorra, de azt mondja, ehhez „teljes szoftverfrissítés kell az agyban”.
A következő filmes feladatáról még nem beszél, mert van terv, de még minden bizonytalan. Az viszont biztos, hogy marad a Thália Színház társulatában. „Jó a csapat, jók vagyunk, egyre jobb a repertoár. Tíz év után most kezd igazán összeérni a társulat, ami engem illet, nem tervezek változtatást ezen a területen.”
Martos Hanga, aki a színdarabban a rajongó és szolgálatkész Szonyát alakítja, a filmben elvarázsolt, alternatív, pontosabb gót stílusú, introvertált művészlelkű lányt formál meg. Hanga is elismeri, hogy nem egyszerű átkonvertálni a szöveget, és a karaktert is új alapokról kellett felépítenie.
„Szonyának az a tragédiája, hogy olyan helyre született, oda van bezárva, ahonnan nem nagyon van esély a boldogulásra. Körülötte megrekedt, meghasonlott figurák mozognak, neki most kezdődne az élete, de ott valószínűleg sohasem kezdődik el igazán. Még a szerelem sem tudja megváltani, hiszen egyetlen vonat jött, ami el is ment. Nem tudja, hogyan tovább. Ebben a változatban Szonya megpróbál kitörni a csapdából, és elkezdi a saját életét élni.”
Ami Hanga saját életét illeti, előtte is új utak nyílnak épp. Tavaly végzett a Színművészeti Egyetemen, komoly szerepet kapott a Tháliában, majd a Nemzeti Színház társulatához szegődött. Kíváncsian várja a feladatokat és azt, hogy végül merre kanyarodik szakmai útja.
forrás: https://kultura.hu
Itt a vége: Molnár Piroska az utolsó premierjére készül
A memóriájával nincs gondja, de mint mondja, a színészi pálya nem kíméli az embert, ezért nem vállal új darabokat.
Jó ha sietünk, és lecsapunk a Madám Bizsu jegyeire, különben lemaradunk Molnár Piroska utolsó színházi bemutatójáról. A darab június 14-én debütál a Thália Nyárikert színpadán – írja a deszkavizio.hu, a portál a művésznőt a visszavonulásáról terjedő hírekről is faggatta. Mint kiderült, Molnár Piroska azt tervezi, az utolsó színházi évadot kezdi jövőre. „Idén ősszel leszek 79 éves, abban a szezonban, amelyben betöltöm a 80-at, már csak azokat az előadásokat akarom megtartani, amelyeket nélkülem nem tudnak műsoron tartani. De újat biztosan nem fogok vállalni. Az anyaszínházam, a Thália minden évadban megkínált egy olyan szereppel, amit fizikailag még el tudtam játszani – hála istennek, a memóriával nincsen gond. Itt, ezzel az új bemutatóval együtt öt előadásban játszom, ezenkívül van még három külsős előadásom. Ez éppen elég egy hónapra. (…) Ez a pálya nem kíméli az embert, de valljuk be őszintén, hogy én sem kíméltem magamat” – indokolta döntését.
Jó ha sietünk, és lecsapunk a Madám Bizsu jegyeire, különben lemaradunk Molnár Piroska utolsó színházi bemutatójáról. A darab június 14-én debütál a Thália Nyárikert színpadán – írja a deszkavizio.hu, a portál a művésznőt a visszavonulásáról terjedő hírekről is faggatta. Mint kiderült, Molnár Piroska azt tervezi, az utolsó színházi évadot kezdi jövőre. „Idén ősszel leszek 79 éves, abban a szezonban, amelyben betöltöm a 80-at, már csak azokat az előadásokat akarom megtartani, amelyeket nélkülem nem tudnak műsoron tartani. De újat biztosan nem fogok vállalni. Az anyaszínházam, a Thália minden évadban megkínált egy olyan szereppel, amit fizikailag még el tudtam játszani – hála istennek, a memóriával nincsen gond. Itt, ezzel az új bemutatóval együtt öt előadásban játszom, ezenkívül van még három külsős előadásom. Ez éppen elég egy hónapra. (…) Ez a pálya nem kíméli az embert, de valljuk be őszintén, hogy én sem kíméltem magamat” – indokolta döntését.
forrás: https://story.hu/
A Budapest szívében található Thália Színház idén is kiköltözött a szabadba. Nyárikertet nyitott a Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában, Salföldön.
Színházi előadások, koncertek, gyerekprogramok töltik meg az alig 70 fős községet a nyáron. A Balaton északi partjától mindösszesen három kilométerre, a Káli-medence kapujában, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében elhelyezkedő, jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékekkel is büszkélkedő Salföld a kikapcsolódás és a pihenés ideális színtere. Ezen a kivételes helyszínen kínálja kulturális programjait – az idei nyáron második alkalommal, június közepétől augusztus végéig – a Thália Nyárikert. A Thália Színház nyári játszóhelye kamaradarabok, gyermekelőadások, valamint koncertek színvonalas lebonyolítására alkalmas fedett színpaddal és 250 fős nyitott nézőtérrel várja a produkciókat és az érdeklődőket.
A tavalyi év nagy sikerein felbuzdulva augusztus 25-ig a kulturális sokszínűség és a felhőtlen szórakozás jegyében fellép többek között az Anna & The Barbies, a Kaukázus és Miklósa Erika. A koncertek és színházi előadások mellett több jazz zenekar is hozzájárul majd a felhőtlen szórakozásához.
Az idei kínálatban a tavalyinál is több közkedvelt előadás és koncert is megtalálható, emellett pedig két teljes új produkció bemutatójának helyszínéül is szolgált júniusban az impozáns környezet: június 14-én egy ősbemutatóval nyílt meg a Thália Nyárikert. A Madám Bizsu című képzeletbeli dokumentumjátékot láthatták a nézők Molnár Piroska főszereplésével, melyet Göttinger Pál írt és rendezett. Molnár Piroska mellett olyan nagyszerű művészek lépnek az előadásban a színpadra, mint Bordás Barbara, Mórocz Adrienn és Hevesi László.
A felnőtt közönség mellett természetesen a legkisebbekre is gondolt a teátrum vezetősége: a Balatonon nyaraló kisgyermekes családok számos gyerekelőadás közül választhatnak majd a nyári hónapok folyamán, köztük a Marék Veronika népszerű meséit feldolgozó Kippkopp és Tipptopp június 29-ei premierje is nagy sikert aratott kicsik és nagyon körében. De lesz még lehetőség Salföldön megtekinteni a gesztenye-gyerekeket. A darab ez alkalommal nem bábszínházként elevenedik meg a színpadon, hanem Hevesi László és Kövesi Csenge játssza életnagyságban a kis mesefigurákat. Az előadás Mórocz Adrienn rendezésében, valamint Jeli Viktória szövegkönyve alapján kerül színre.
Színházi előadások tekintetében is mindenki megtalálja majd az érdeklődési körének megfelelő színdarabot. A Thália Színház három produkciója is Salföldre látogat majd egy-egy előadás erejéig; a Nőt vagy életet! című virtuóz vígjáték, illetve a Szajré című fekete komédia is látható lesz a Káli Fecske színpadán. A kaposvári Csiky Gergely Színház két előadással, a Dunakanyarral és a Variációk egy rablásra című produkcióval készül a Nyárikert látogatóinak. A repertoáron szerepel még a Vidor Fesztivál Zsűri különdíjas előadása, a Loft; a Székely Stand up Domokos László előadásában; Szabó Győző és Rezes Judit produkciója, a Loveshake; az Egy életem: Mucsi Zoltán életrajzi standup műsora, illetve a Fedák Sári – Szűcs Nelli önálló estje is, utóbbi a Nemzeti Színház színeiben érkezik a Thália Nyárikertbe.
Gyerekelőadások tekintetében több, mint 11 produkció tiszteletét teszi a Nyárikert balatoni közönsége előtt. A teljesség igénye nélkül érkezik az Állati La Fontaine, a Babszem Jankó, a Bohóc a pácban, a Boribon nyaral, a Csizmás kandúr, a Csukás-mese – Süsü és barátai, a Lúdas Matyi és még megannyi izgalmas báb- és gyermekelőadás.
„A Nyárikert helyszíne – mind Salföld, mind a Káli Fecske Kulturális Központ – olyan, mint egy kis ékszerdoboz; egy családias, barátságos helyszín a maga 250 fős nézőterével, és éppen ezért olyan előadásokat és koncerteket válogattunk az idei repertoárra is, ami beleillik ebbe a bensőséges hangulatba. Több gyerekelőadásunk is lesz, részben a Thália Színházból, részben külsős vagy közös produkciók, emellett pedig nagy jelentőséget kapnak a koncertek is az idei felhozatalban; többek között Miklósa Erika és vendégei, az Anna&the Barbies, a Kaukázus és az Európa Kiadó jön majd el hozzánk, de lesz számos jazz koncert is. – nyilatkozta Nagy Viktor, a Thália Színház művészeti vezetője. – „Nehéz szavakkal leírni, de Salföld egy kicsi, varázslatos hely, ahová elbújhatunk a családunkkal, illetve ezekkel az előadásokkal, amik nem csak szórakoztatnak, hanem mélyen el is gondolkodtatnak. A kultúra széles skálán értelmezett legjavát fogják megkapni a nézők mind a helyszín, mind a koncertek, mind a gyerek- és felnőttszínházi előadások formájában”.
Teljes műsor és jegyek: thalia.hu/nyarikert-salfold
Színházi előadások, koncertek, gyerekprogramok töltik meg az alig 70 fős községet a nyáron. A Balaton északi partjától mindösszesen három kilométerre, a Káli-medence kapujában, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében elhelyezkedő, jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékekkel is büszkélkedő Salföld a kikapcsolódás és a pihenés ideális színtere. Ezen a kivételes helyszínen kínálja kulturális programjait – az idei nyáron második alkalommal, június közepétől augusztus végéig – a Thália Nyárikert. A Thália Színház nyári játszóhelye kamaradarabok, gyermekelőadások, valamint koncertek színvonalas lebonyolítására alkalmas fedett színpaddal és 250 fős nyitott nézőtérrel várja a produkciókat és az érdeklődőket.
A tavalyi év nagy sikerein felbuzdulva augusztus 25-ig a kulturális sokszínűség és a felhőtlen szórakozás jegyében fellép többek között az Anna & The Barbies, a Kaukázus és Miklósa Erika. A koncertek és színházi előadások mellett több jazz zenekar is hozzájárul majd a felhőtlen szórakozásához.
Az idei kínálatban a tavalyinál is több közkedvelt előadás és koncert is megtalálható, emellett pedig két teljes új produkció bemutatójának helyszínéül is szolgált júniusban az impozáns környezet: június 14-én egy ősbemutatóval nyílt meg a Thália Nyárikert. A Madám Bizsu című képzeletbeli dokumentumjátékot láthatták a nézők Molnár Piroska főszereplésével, melyet Göttinger Pál írt és rendezett. Molnár Piroska mellett olyan nagyszerű művészek lépnek az előadásban a színpadra, mint Bordás Barbara, Mórocz Adrienn és Hevesi László.
A felnőtt közönség mellett természetesen a legkisebbekre is gondolt a teátrum vezetősége: a Balatonon nyaraló kisgyermekes családok számos gyerekelőadás közül választhatnak majd a nyári hónapok folyamán, köztük a Marék Veronika népszerű meséit feldolgozó Kippkopp és Tipptopp június 29-ei premierje is nagy sikert aratott kicsik és nagyon körében. De lesz még lehetőség Salföldön megtekinteni a gesztenye-gyerekeket. A darab ez alkalommal nem bábszínházként elevenedik meg a színpadon, hanem Hevesi László és Kövesi Csenge játssza életnagyságban a kis mesefigurákat. Az előadás Mórocz Adrienn rendezésében, valamint Jeli Viktória szövegkönyve alapján kerül színre.
Színházi előadások tekintetében is mindenki megtalálja majd az érdeklődési körének megfelelő színdarabot. A Thália Színház három produkciója is Salföldre látogat majd egy-egy előadás erejéig; a Nőt vagy életet! című virtuóz vígjáték, illetve a Szajré című fekete komédia is látható lesz a Káli Fecske színpadán. A kaposvári Csiky Gergely Színház két előadással, a Dunakanyarral és a Variációk egy rablásra című produkcióval készül a Nyárikert látogatóinak. A repertoáron szerepel még a Vidor Fesztivál Zsűri különdíjas előadása, a Loft; a Székely Stand up Domokos László előadásában; Szabó Győző és Rezes Judit produkciója, a Loveshake; az Egy életem: Mucsi Zoltán életrajzi standup műsora, illetve a Fedák Sári – Szűcs Nelli önálló estje is, utóbbi a Nemzeti Színház színeiben érkezik a Thália Nyárikertbe.
Gyerekelőadások tekintetében több, mint 11 produkció tiszteletét teszi a Nyárikert balatoni közönsége előtt. A teljesség igénye nélkül érkezik az Állati La Fontaine, a Babszem Jankó, a Bohóc a pácban, a Boribon nyaral, a Csizmás kandúr, a Csukás-mese – Süsü és barátai, a Lúdas Matyi és még megannyi izgalmas báb- és gyermekelőadás.
„A Nyárikert helyszíne – mind Salföld, mind a Káli Fecske Kulturális Központ – olyan, mint egy kis ékszerdoboz; egy családias, barátságos helyszín a maga 250 fős nézőterével, és éppen ezért olyan előadásokat és koncerteket válogattunk az idei repertoárra is, ami beleillik ebbe a bensőséges hangulatba. Több gyerekelőadásunk is lesz, részben a Thália Színházból, részben külsős vagy közös produkciók, emellett pedig nagy jelentőséget kapnak a koncertek is az idei felhozatalban; többek között Miklósa Erika és vendégei, az Anna&the Barbies, a Kaukázus és az Európa Kiadó jön majd el hozzánk, de lesz számos jazz koncert is. – nyilatkozta Nagy Viktor, a Thália Színház művészeti vezetője. – „Nehéz szavakkal leírni, de Salföld egy kicsi, varázslatos hely, ahová elbújhatunk a családunkkal, illetve ezekkel az előadásokkal, amik nem csak szórakoztatnak, hanem mélyen el is gondolkodtatnak. A kultúra széles skálán értelmezett legjavát fogják megkapni a nézők mind a helyszín, mind a koncertek, mind a gyerek- és felnőttszínházi előadások formájában”.
Teljes műsor és jegyek: thalia.hu/nyarikert-salfold
forrás: https://partlap.hu/
A tavalyi év sikerességén felbuzdulva idén nyáron is megnyitja kapuit a Thália Nyárikert! 2024. június 14. – augusztus 24. között a kulturális sokszínűség és a felhőtlen szórakozás jegyében várja vendégeit a Thália Színház nyári színjátszóhelye Salföldön, a Káli Fecske Kulturális Központban. Színházi kamaraelőadásokkal, számtalan gyermekprogrammal, nagyszerű koncertekkel és megannyi szórakozási lehetőséggel várja a kikapcsolódni vágyókat a teátrum csapata.
A Balaton északi partjától mindösszesen három kilométerre, a Káli-medence kapujában, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében elhelyezkedő, jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékekkel is büszkélkedő Salföld a kikapcsolódás és a pihenés ideális színtere. Ezen a kivételes helyszínen kínálja kulturális programjait – az idei nyáron második alkalommal, június közepétől augusztus végéig – a Thália Nyárikert. A Thália Színház nyári játszóhelye kamaradarabok, gyermekelőadások, valamint koncertek színvonalas lebonyolítására alkalmas fedett színpaddal és 250 fős nyitott nézőtérrel várja a produkciókat és az érdeklődőket.
Az idei kínálatban a tavalyinál is több közkedvelt előadás és koncert is megtalálható, emellett pedig két teljes új produkció bemutatójának helyszínül is szolgál majd az impozáns környezet: 2024. június 14-én egy ősbemutatóval nyílnak meg a Thália Nyárikert kapui, érkezik ugyanis a Madám Bizsu című képzeletbeli dokumentumjáték Molnár Piroska főszereplésével, melyet Göttinger Pál írt és rendezett. Molnár Piroska mellett olyan nagyszerű művészek lépnek színpadra, mint Bordás Barbara, Mórocz Adrienn és Hevesi László. A felnőtt közönség mellett természetesen a legkisebbekre is gondtolt a teátrum vezetősége: a Balatonon nyaraló kisgyermekes családok számos gyerekelőadás közül választhatnak majd a nyári hónapok folyamán, köztük a Marék Veronika népszerű meséit feldolgozó Kippkopp és Tipptopp június 29-ei premierjén is részt vehetnek majd. A darab Hevesi László és Kövesi Csenge szereplésével, Mórocz Adrienn rendezésében, valamint Jeli Viktória szövegkönyve alapján kerül színre.
Színházi előadások tekintetében is mindenki megtalálja majd az érdeklődési körének megfelelő színdarabot. A Thália Színház három produkciója is Salföldre látogat majd egy-egy előadás erejéig; a Madám Bizsu mellett a lebilincselő Killer Joe, a Nőt vagy életet! című virtuóz vígjáték, illetve a Szajré című fekete komédia is látható lesz a Káli Fecske színpadán. A kaposvári Csiky Gergely Színház két előadással, a Dunakanyarral és a Variációk egy rablásra című produkcióval készül a Nyárikert látogatóinak. A repertoáron szerepel még a Vidor Fesztivál Zsűri különdíjas előadása, a Loft; a Székely Stand up Domokos László előadásában; Szabó Győző és Rezes Judit produkciója, a Loveshake; az Egy életem: Mucsi Zoltán életrajzi stand up műsora, illetve a Fedák Sári – Szűcs Nelli önálló estje is, utóbbi a Nemzeti Színház színeiben érkezik a Thália Nyárikertbe.
Gyerekelőadások tekintetében több, mint 11 produkció tiszteletét teszi majd a Nyárikert gyermekközönsége előtt. A teljesség igénye nélkül érkezik az Állati La Fontaine, a Babszem Jankó, a Bohóc a pácban, a Boribon nyaral, a Csizmás kandúr, a Csukás-mese – Süsü és barátai, a Lúdas Matyi és még megannyi izgalmas báb- és gyermekelőadás.
Koncertekben sem lesz hiány, fellép többek között az Anna & The Barbies, a Kaukázus, az Európa Kiadó, Miklósa Erika, valamint több jazz koncert is hozzájárul majd a kikapcsolódni vágyók felhőtlen szórakozásához.
„A Nyárikert helyszíne – mind Salföld, mind a Káli Fecske Kulturális Központ – olyan, mint egy kis ékszerdoboz; egy családias, barátságos helyszín a maga 250 fős nézőterével, és éppen ezért olyan előadásokat és koncerteket válogattunk az idei repertoárra is, ami beleillik ebbe a bensőséges hangulatba. Több gyerekelőadásunk is lesz, részben a Thália Színházból, részben külsős vagy közös produkciók, emellett pedig nagy jelentőséget kapnak a koncertek is az idei felhozatalban; többek között Miklósa Erika és vendégei, az Anna & the Barbies, a Kaukázus és az Európa Kiadó jön majd el hozzánk, de lesz számos jazz koncert is. – nyilatkozta Nagy Viktor, a Thália Színház művészeti vezetője. – „Nehéz szavakkal leírni, de Salföld egy kicsi, varázslatos hely, ahová elbújhatunk a családunkkal, illetve ezekkel az előadásokkal, amik nem csak szórakoztatnak, hanem mélyen el is gondolkodtatnak. A kultúra széles skálán értelmezett legjavát fogják megkapni a nézők mind a helyszín, mind a koncertek, mind a gyerek- és felnőttszínházi előadások formájában”.
Mindenkit vár nagy szeretettel a Thália Nyárikert!
Helyszín: Salföld, Templom utca 1.
Jegyvásárlás: https://thalia.jegy.hu
forrás: https://thalia.hu/
A Thália Nyárikert, amelynek ezúttal is a salföldi Káli Fecske Kulturális Központ ad majd otthont a nyári hónapokban, a június 14-én 20:30-kor bemutatásra kerülő Madám Bizsu című, eredeti slágerekkel színesített dokumentumjáték ősbemutatójával indítja el idei programsorozatát.
A darab a 20. századi Budapest éjszakai életének forgatagában játszódik, középpontjában pedig Madám Bizsu áll, egy titokzatos tekintetű, kicsit kislányos, kicsit mégis dévajul néző asszony tetőtől talpig hamis ékszerekbe bújtatva. Képzeletbeli dokumentumjáték a Nagymező utcából Stein Pupi eredeti slágereivel a Thália Nyárikertben!
Szereplők: Molnár Piroska, Mórocz Adrienn, Hevesi László, Bordás Barbara
Rendező: Göttinger Pál m.v.
Helyszín: Káli Fecske Étterem és Kuturális Központ | 8256, Salföld, Templom u. 1.
Rendező: Göttinger Pál m.v.
Helyszín: Káli Fecske Étterem és Kuturális Központ | 8256, Salföld, Templom u. 1.
Június 14-én a salföldi Thália Nyárikert színpadán debütál a Göttinger Pál által írt és rendezett Madám Bizsu Molnár Piroskával a címszerepben. A darab a XX. századi Budapest éjszakai életének forgatagában játszódik, középpontjában pedig Madám Bizsu áll, egy titokzatos tekintetű, kicsit kislányos, kicsit mégis dévajul néző asszony tetőtől talpig hamis ékszerekbe bújtatva. A szabadtéri ősbemutatót követően a kőszínházi premierre szeptember 27-én, a Télikertben kerül sor. A készülő előadásról Molnár Piroskával beszélgettünk.
A közelmúltban lehetett hallani, hogy a jövő évadtól visszavonul, így elképzelhető, hogy az utolsó próbafolyamata alatt beszélgetünk?
Igen, ez a tervem, ami már egy ideje napirenden is van, hogy valószínűleg az utolsó évadot kezdem meg jövőre. Idén ősszel leszek 79 éves, abban a szezonban, amelyben betöltöm a 80-at, már csak azokat az előadásokat akarom megtartani, amelyeket nélkülem nem tudnak műsoron taratani. De újat biztosan nem fogok vállalni. Az anyaszínházam, a Thália minden évadban megkínált egy olyan szereppel, amit fizikailag még el tudtam játszani – hála Istennek a memóriával nincsen gond. Itt, ezzel az új bemutatóval együtt öt előadásban játszom, ezen kívül van még három külsős előadásom. Ez éppen elég egy hónapra.
Nemrég egy műsorban el is hangzott, hogy van olyan hónap, amikor 20-22 este játszik. Ez még egy fiatalnak is fárasztó lehet.
Pláne egy nyolcvanhoz közelinek! Ráadásul ez a pálya nem kíméli az ember, de valljuk be őszintén, hogy én sem kíméltem magamat. A titok az, hogy okosan kell kihasználni a pihenőidőt, csak arra szabad koncentrálni, amikor az embernek konkrét munkája van, a felesleges dolgokat pedig el kell engedni. Korábban sok szabad estém volt, akkor mindig elmentem színházba, néztem a többieket. Mostanra egy ilyen kiruccanás számomra igazán kalandszerű: felöltözni, elindulni, este hazamenni – ez már egyre bonyolultabb. Ma már nagyon meggondolom, hogy mit nézek meg, de ami fontos és érdekel, arra igyekszem elmenni, mert szeretem saját szememmel látni, hogy mit csinálnak a kollégák más színházakban.
Jelenleg éppen a Madám Bizsu című darabot próbálják. Hogyan haladnak a folyamattal?
Olyannyira jól, hogy már teljesen készre próbáltuk, májusban le is álltunk vele, már csak főpróbák lesznek Salföldön, a Thália Nyárikertben. Ott egy alkalommal fogjuk játszani, az igazi premierre ősszel kerül sor a Télikertben. A Thália Színház az Arizona Színház utódja, tulajdonképpen erről az épületről szól a darab is. A falak, a plafon, a padló ugyanaz, így a közönségnek meglesz az illúziója, hogy ugyanott ül, mint ahol egykoron a mulatók vendégei. Ez is volt a célunk, hogy a közönség kapjon egy képet arról, hogy évtizedekkel ezelőtt mi történt itt, a Nagymező utcában, és mi lett belőlük. A Télikertet is teljesen pompájában állították vissza, működik a nagyszínpad is. A néző kifelé menet azt a falat érintheti meg, ami 100 évvel ezelőtt is itt állt már.
A darab remek múltidézés, így felvetődik a kérdés: Önnek van olyan kor, amiben szívesen lett volna színész?
A közelmúltban lehetett hallani, hogy a jövő évadtól visszavonul, így elképzelhető, hogy az utolsó próbafolyamata alatt beszélgetünk?
Igen, ez a tervem, ami már egy ideje napirenden is van, hogy valószínűleg az utolsó évadot kezdem meg jövőre. Idén ősszel leszek 79 éves, abban a szezonban, amelyben betöltöm a 80-at, már csak azokat az előadásokat akarom megtartani, amelyeket nélkülem nem tudnak műsoron taratani. De újat biztosan nem fogok vállalni. Az anyaszínházam, a Thália minden évadban megkínált egy olyan szereppel, amit fizikailag még el tudtam játszani – hála Istennek a memóriával nincsen gond. Itt, ezzel az új bemutatóval együtt öt előadásban játszom, ezen kívül van még három külsős előadásom. Ez éppen elég egy hónapra.
Nemrég egy műsorban el is hangzott, hogy van olyan hónap, amikor 20-22 este játszik. Ez még egy fiatalnak is fárasztó lehet.
Pláne egy nyolcvanhoz közelinek! Ráadásul ez a pálya nem kíméli az ember, de valljuk be őszintén, hogy én sem kíméltem magamat. A titok az, hogy okosan kell kihasználni a pihenőidőt, csak arra szabad koncentrálni, amikor az embernek konkrét munkája van, a felesleges dolgokat pedig el kell engedni. Korábban sok szabad estém volt, akkor mindig elmentem színházba, néztem a többieket. Mostanra egy ilyen kiruccanás számomra igazán kalandszerű: felöltözni, elindulni, este hazamenni – ez már egyre bonyolultabb. Ma már nagyon meggondolom, hogy mit nézek meg, de ami fontos és érdekel, arra igyekszem elmenni, mert szeretem saját szememmel látni, hogy mit csinálnak a kollégák más színházakban.
Jelenleg éppen a Madám Bizsu című darabot próbálják. Hogyan haladnak a folyamattal?
Olyannyira jól, hogy már teljesen készre próbáltuk, májusban le is álltunk vele, már csak főpróbák lesznek Salföldön, a Thália Nyárikertben. Ott egy alkalommal fogjuk játszani, az igazi premierre ősszel kerül sor a Télikertben. A Thália Színház az Arizona Színház utódja, tulajdonképpen erről az épületről szól a darab is. A falak, a plafon, a padló ugyanaz, így a közönségnek meglesz az illúziója, hogy ugyanott ül, mint ahol egykoron a mulatók vendégei. Ez is volt a célunk, hogy a közönség kapjon egy képet arról, hogy évtizedekkel ezelőtt mi történt itt, a Nagymező utcában, és mi lett belőlük. A Télikertet is teljesen pompájában állították vissza, működik a nagyszínpad is. A néző kifelé menet azt a falat érintheti meg, ami 100 évvel ezelőtt is itt állt már.
A darab remek múltidézés, így felvetődik a kérdés: Önnek van olyan kor, amiben szívesen lett volna színész?
Nehéz kérdés. Ha végig tekintek a magyar színháztörténetet, akkor azt mondom, hogy nagyon hősies lett volna az ekhós szekeres korban, Déryné korában élni, annak is megvolt a maga varázsa. Biztosan érdekes volt az a fajta életmód.
Az előadás ősbemutató is lesz egyben. Ilyenkor a színészben nagyobb a félelem, hogyan fogadja a közönség?
Félelem mindig van, ha ősbemutató, ha nem. Hiába játszunk egy kétszáz éves darabot, sosem lehet tudni, hogyan fogadják a nézők, eltaláltuk-e vele a mai kort, megérinti-e őket ma is az a téma. Persze, egy Shakespeare- vagy egy Molière-darabnál könnyebb ezt megsaccolni, mert nincs olyan kor, amiben azok ne lennének aktuálisak.
Ön alakítja a címszereplőt. Ki is tulajdonképpen Madám Bizsu?
Madám Bizsu valóban létezett. Egy Brassaï nevű híres fotóművész képein egyszer csak megjelent egy idős hölgy, akiről nem lehetett tudni, hogy kicsoda. Talpig tele volt aggatva mindenféle bizsukkal, hamis ékszerekkel, úgy ült modellt. Brassaï rendkívül sokat fényképezte, de mivel senki nem tudta, ki is ő valójában, elnevezték Madám Bizsunak. Én magam is láttam ezeket a fotókat, és ilyenkor az ember óhatatlanul elkezdi elképzelni ennek a titokzatos nőnek az életét. A színház művészeti vezetője, Nagy Viktor felkért egy irodalomtörténészt, hogy kutassa fel a kort, amiben élt. Az összes vele kapcsolatos dokumentummal együtt feltárta a Nagymező utca régi életét is: itt szinte mindenhol örömtanya működött 100 évvel ezelőtt, a kávékimérés tulajdonképpen kuplerájt rejtett. Ezek aztán tovább fejlődtek mulatókká, orfeumokká, ma pedig mindegyik helyén színház áll. Szerintem ez nagyon érdekes lehet a nézőknek, ezt próbáljuk megmutatni nekik.
Mi segíti még ezt a múltidézést?
Egyfelől a zene: Stein Pupi a kor költőinek, Szép Ernőnek és Gábor Andornak a verseit zenésítette meg, ő maga pedig zongorán fog közreműködni minden előadáson. A zenei stílus is megidézi ezt a miliőt, de megjelennek majd az adott kor örömlányai, az Arizona Mulató táncosai is. Az is kiderül, hogy mely hírességek fordultak meg ezen a színpadon: például Alfonso és Rodolfo bűvészek, sőt még Benedek Miklós apja is, aki akkor még Benedikt Tibor néven lépett fel fekete álarcos jazz-énekesként.
Ön is fog énekelni, igaz?
Igen, nekem is van három számom. A zene végig kísérte az életemet, nem ismeretlen számomra, pedig közel 80 évesen már nem olyan az ember énekhangja, mint korábban, de próbálom óvni és ápolni. Az operaária nehézségű áriák már nem mennének, azokat egy nagyon tehetséges kolléganőm, Bordás Barbara fogja énekelni.
A darabban megjelenik többek között Wabits Lujza, a Télikert mulató egykori tulajdonosa és Miss Arizona is, akik a magyar showbiznisz hőskorának nagyasszonyai voltak, és természetesen Madám Bizsuról is kiderül, hogy nagy hatalommal bíró asszony. Miben rejlett ezeknek a nőknek az ereje?
A nők akkoriban vívták ki az egyenrangúságukat, és ezeket egyre bátrabban mutogatták is. Az I. világháború idején alig volt férfi az országban, de az élet ment tovább, ezért a nőknek át kellett vállalni bizonyos feladatokat, terheket. Kiderült, hogy remekül helyt állnak a férfiak helyett, és ha már így alakult, akkor ragaszkodtak is ahhoz, amit kivívtak. Megmutatták, hogy nemcsak a konyhában van a helyük, hanem orfeum-tulajdonosként is tudnak működni.
„A falak emlékeznek, nem felejtenek el semmit” – hangzik el a darabban. Ez Ön szerint is így így van, hogy ha az ember belép egy színházba, akkor érzi az ottani nagyok szellemét?
Igen, abszolút, a genius loci, a hely szelleme mindenhol uralkodik. De számomra azt is nagy megható volt, amikor a műszaki vezetőnk mondta, hogy ő már akkor itt dolgozott, amikor az Arizona Színházat átalakították. Meg tudta mutatni, hogy hol voltak a süllyedő páholyok, a hatalmas forgószínpad, a csillár nyoma is látszik még. Ezek mind élő legendák.
Az előadás ősbemutató is lesz egyben. Ilyenkor a színészben nagyobb a félelem, hogyan fogadja a közönség?
Félelem mindig van, ha ősbemutató, ha nem. Hiába játszunk egy kétszáz éves darabot, sosem lehet tudni, hogyan fogadják a nézők, eltaláltuk-e vele a mai kort, megérinti-e őket ma is az a téma. Persze, egy Shakespeare- vagy egy Molière-darabnál könnyebb ezt megsaccolni, mert nincs olyan kor, amiben azok ne lennének aktuálisak.
Ön alakítja a címszereplőt. Ki is tulajdonképpen Madám Bizsu?
Madám Bizsu valóban létezett. Egy Brassaï nevű híres fotóművész képein egyszer csak megjelent egy idős hölgy, akiről nem lehetett tudni, hogy kicsoda. Talpig tele volt aggatva mindenféle bizsukkal, hamis ékszerekkel, úgy ült modellt. Brassaï rendkívül sokat fényképezte, de mivel senki nem tudta, ki is ő valójában, elnevezték Madám Bizsunak. Én magam is láttam ezeket a fotókat, és ilyenkor az ember óhatatlanul elkezdi elképzelni ennek a titokzatos nőnek az életét. A színház művészeti vezetője, Nagy Viktor felkért egy irodalomtörténészt, hogy kutassa fel a kort, amiben élt. Az összes vele kapcsolatos dokumentummal együtt feltárta a Nagymező utca régi életét is: itt szinte mindenhol örömtanya működött 100 évvel ezelőtt, a kávékimérés tulajdonképpen kuplerájt rejtett. Ezek aztán tovább fejlődtek mulatókká, orfeumokká, ma pedig mindegyik helyén színház áll. Szerintem ez nagyon érdekes lehet a nézőknek, ezt próbáljuk megmutatni nekik.
Mi segíti még ezt a múltidézést?
Egyfelől a zene: Stein Pupi a kor költőinek, Szép Ernőnek és Gábor Andornak a verseit zenésítette meg, ő maga pedig zongorán fog közreműködni minden előadáson. A zenei stílus is megidézi ezt a miliőt, de megjelennek majd az adott kor örömlányai, az Arizona Mulató táncosai is. Az is kiderül, hogy mely hírességek fordultak meg ezen a színpadon: például Alfonso és Rodolfo bűvészek, sőt még Benedek Miklós apja is, aki akkor még Benedikt Tibor néven lépett fel fekete álarcos jazz-énekesként.
Ön is fog énekelni, igaz?
Igen, nekem is van három számom. A zene végig kísérte az életemet, nem ismeretlen számomra, pedig közel 80 évesen már nem olyan az ember énekhangja, mint korábban, de próbálom óvni és ápolni. Az operaária nehézségű áriák már nem mennének, azokat egy nagyon tehetséges kolléganőm, Bordás Barbara fogja énekelni.
A darabban megjelenik többek között Wabits Lujza, a Télikert mulató egykori tulajdonosa és Miss Arizona is, akik a magyar showbiznisz hőskorának nagyasszonyai voltak, és természetesen Madám Bizsuról is kiderül, hogy nagy hatalommal bíró asszony. Miben rejlett ezeknek a nőknek az ereje?
A nők akkoriban vívták ki az egyenrangúságukat, és ezeket egyre bátrabban mutogatták is. Az I. világháború idején alig volt férfi az országban, de az élet ment tovább, ezért a nőknek át kellett vállalni bizonyos feladatokat, terheket. Kiderült, hogy remekül helyt állnak a férfiak helyett, és ha már így alakult, akkor ragaszkodtak is ahhoz, amit kivívtak. Megmutatták, hogy nemcsak a konyhában van a helyük, hanem orfeum-tulajdonosként is tudnak működni.
„A falak emlékeznek, nem felejtenek el semmit” – hangzik el a darabban. Ez Ön szerint is így így van, hogy ha az ember belép egy színházba, akkor érzi az ottani nagyok szellemét?
Igen, abszolút, a genius loci, a hely szelleme mindenhol uralkodik. De számomra azt is nagy megható volt, amikor a műszaki vezetőnk mondta, hogy ő már akkor itt dolgozott, amikor az Arizona Színházat átalakították. Meg tudta mutatni, hogy hol voltak a süllyedő páholyok, a hatalmas forgószínpad, a csillár nyoma is látszik még. Ezek mind élő legendák.
forrás: https://deszkavizio.hu/
SZÍNPAD
KULTURA.HU / 2024. JÚNIUS 3.
A kedves bohóságok, felhőtlenül szórakoztató, habkönnyű vígjátékok mellett musicalklasszikusok várják a nézőket szerte az országban. Némelyek egyszeri és megismételhetetlen szereposztást kínáló egynyári produkciók, mások ősszel bekerülnek a kőszínházi repertoárba. De az igazi rajongók akkor sem várhatnak az évadkezdésig!
SZABÓ GYŐZŐ, MIKLÓSA ERIKA ÉS MOLNÁR PIROSKA IS OTT LESZ SALFÖLDÖN
A Káli Fecskében egész nyáron át sikerdarabokat láthatunk a Thália Színház jóvoltából.
A Balatontól mindösszesen 3 km-re, a Káli-medence peremén elterülő festői Salföld településen egy éve nyílt Káli Fecske Étterem és Kulturális Központ a tavaly nyári hagyományokat követve idén is elkötelezi magát a Thália Színház gyermek és felnőtt programjai, valamint a jazz, a komolyzene, a nép- és a képzőművészet népszerűsítése mellett. Június folyamán érdemes követni Facebook oldalukat, ahol a hétvégi kulturális programok mellett a Káli Fecske gasztronómiai kínálatába is bepillantást nyerhetünk. A Thália Színház Nyárikert elnevezésű sorozata idén két premierrel is készül: június 14-én Göttinger Pál rendezésében, Molnár Piroska főszereplésével először látható itt a Madam Bizsu c. előadás, június 29-én pedig a Killer Joe című fekete komédia, Szabó Győzővel a címszerepben. De sok más nagysikerű darab is látható lesz a nyár folyamán, nem beszélve a koncertekről: a jazz-színtér virtuózai mellett Miklósa Erika, a Kaukázus és az Európa Kiadó is ott lesz a faluszéli kulturális központban.
Nagy Viktorral, a Thália Színház művészeti vezetőjével Kalmár András beszélgetett a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban: