A Művészetek Völgye és az Art-Színtér közös előadása.
Anyósjelöltek, ifjú pár, az anyósok múltból hozott titkai és a fiatal pár jövőjének már eleve látszó lehetetlenségei. Az Art-Színtér felkérésére Göttinger Pál írt nyári vígjátékot, amelyet a Művészetek Völgye mutatott be Taliándörögdön, 2026-ban.
Egy elfelejtett aranykort idéz meg a Danubia és Hámori Máté legújabb produkciója: a magyar filmgyártás hőskorát. Az elképesztő iramban és minőségben készült filmek közös pontja volt a sok esetben szenzációs zene, amely aztán megalapozta az ötvenes, hatvanas évek slágergyárosainak is a munkáját. A zenei válogatás a harmincas évektől a hatvanas évek végéig a magyar filmzenék legjavát nyújtja zenekari hangzásban, nagyszerű énekes-színészek közreműködésével, és a karmester kommentárjaival kísérve.
Felcsendülnek az olyan felejthetetlen örökzöldek, mint a címadó Meseautó, a Halálos tavasz és a Hamvadó cigarettavég, a 2×2 néha 5, a Kicsit szomorkás a hangulatom máma, a Csinibaba és az Egy boldog nyár Budapesten.
A koncert közben Göttinger Pál: A mozijegy sarka című írásának részletei hangzanak el.
Pöttyös Panni alig várja, hogy iskolás legyen. Elviselhetetlen számára a várakozás. Mennyit kell még aludnia addig és hogyan fogja ő ezt az egy hetet kibírni?
Szerencsére Mimi, a nagymamája tudja a megoldást. Nem kell hozzá más, mint egy varázsházikó, aminek annyi becsukott ablaka van, ahány napot aludnia kell még az iskoláig. Addig is Panni Kockás Petivel karöltve ellátogat még a Balatonra, ahol a bolondos fészer, az esti sütögetés tűzmanói, a barackszüret rakoncátlan gyümölcsei és egy paplan alól végigrettegett nyári vihar is a kalandjuk része lesz. Mindezt szüleiknek levélben lerajzolva mesélik el, hiszen írni még nem tudnak – de talán most utoljára ebben a formában, mert a nyár végén Pannit és Petit is várja már az iskolapad.
A Kultkikötő és az Összpróba produkciója Szepesi Mária örökérvényű mesesorozatából válogatva viszi színpadra Panni történeteit, amik évtizedek óta kapszkodót nyújtanak a vele egyidős gyerekeknek a hétköznapok gyakran korántsem magától értetődő és olykor igencsak bonyolult világához.
Az írósztár, Benjamin Rubin és a feltörekvő fiatal szerző, akit „nemzedéke hangjának” tartanak, Marton Wegner egy lelakott villában találkoznak – írói mentorprogram keretében. Rubinnak az lenne a feladata, hogy mentorként terelgesse kollégáját. Csakhogy az irodalmi eszmecsere elég gyorsan kakasviadallá fajul – művészetről és a művészekről, valamint a hírnév tartósságáról.
Benjamin Rubin nyűgös és mogorva író. Egysikerű „csodagyerek”. Hírnevét még mindig a 24 évesen írt műve határozza meg. Az az életműve. Azóta is a régi dicsőségben sütkérezik. Martin Wegner Rubinnál több évtizeddel fiatalabb, és kicsit sem hiszi, hogy segítségre szorulna. A mentorprogramra sem ezért jött – az alapítvány meggyőző honoráriuma épp elég indok volt számára. De azért megmutatja új darabját az új mentorának. Rubin elolvassa, és nem finomkodik: „Szemétre való!” Összecsapásukba belekeveredik Wegner felesége és a szerencsétlen menedzser, aki kénytelen más művészeknek megfelelni a megélhetésért.
Kehlmann műve – szellemes és gondolatébresztő. Fontos kérdéseket vet fel egy olyan korban, amelyben mindenkinek hangos véleménye van és az igazi szakértőre gyanakvással tekintenek. Mi a valódi művészi érték? Ki dönti el, hogy mi jó és mi nem? Mikor segít a kritika, és mikor fegyver? Mit lát a fiatal az idősebben: példát vagy elrettentő jövőképet? És mit lát az idősebb a fiatalban: tehetséget vagy fenyegetést?
Ha van tanulság, az az: a szereplőknek csak annyi lenne a dolguk, hogy őszinték legyenek önmagukhoz.
Daniel Kehlmann 1975-ben született Münchenben. A világhírt A világ fölmérése című regénye hozta meg számára. Regényei mára a német tananyag részévé váltak.
Szereplők:
Hirtling István Józan László Sipos Vera Göttinger Pál
Egy faluszéli ház, két nő, egy örökösen fortyogó üstnyi sérelem – és egy levél, amely mindent megváltoztat. Az In Bruges (Erőszakik) és a Három óriásplakát Ebbing határában szerzőjének első színpadi műve egyszerre röhögtet és összetör: fekete humorú, groteszk anya-lánya dráma, amelyben a szeretet és a gyűlölet kéz a kézben jár. Dermesztő és kacagtató, fájdalmasan igaz és színházilag elementáris.
„McDonagh a tehetetlenség dühét fordítja át darabjaiban már-már komikusan túlzó erőszakossággá, a tehetetlen düh pedig mindannyiunk személyiségének igenis létező szelvénye. És amikor tehetetlenek vagyunk, akkor ütünk. Székbe, asztalra, másik emberbe – ha arcába nem is, hát a lelkébe. Inkább üssenek a színdarabok szereplői, mint mi magunk… ez pedig felszabadító és egyáltalán nem elítélendő módon: mulatságos is tud tehát lenni. Szabad nevetni rajta.” (Göttinger Pál rendező)
SZEREPLŐK:
Mag: Balázs Andrea
Maureen: Holecskó Orsolya
Pato: Marton Róbert
Ray: Vrabecz Botond
ALKOTÓK:
Díszlet: Bujdosó Nóra
Jelmez: Cselényi Nóra
Zene: Dinyés Dániel
Súgó, kellékes, rendezőasszisztens: Siegrist Cecília/Szekeres Petra
Rendező: Göttinger Pál
Felvételről közreműködik Göttinger Pál (ének, ír furulya), Dinyés Dániel (ének, zongora) és Bordi András rádióbemondó.
A zenei felvételeket Mohai György készítette a budapesti Pannónia Stúdióban.
Zayzon Zsolt,Mózes András,Jaskó Bálint,Kövesi Csenge,Hevesi László
Sherlock Holmes megint szemben találja magát az ördögi Moriarty professzorral. Bohémia királyát egy nemzetközi kémkalandban valakik megzsarolják. Sherlock Holmesnak ezügyben válogatott bűneseteket kell megoldania, tét a világbéke – és közben még egy amerikai színésznő, Irene személyében a szerelem is ráköszön…
Egy informatikai startup becsvágyó főnöke, Ravn ódzkodik attól, hogy a
cégvezetéssel járó kellemetlen döntéseket saját maga vállalja fel, ezért
kitalál egy képzeletbeli főnököt, aki könyörtelen utasításait a távolból
adja, így ő maga sajnos tehetetlen, pedig nagyon igyekszik. Ez működik is
éveken át, a cég fejlődik szépen, az igazinak gondolt távoli főnök pedig nem
is hiányzik senkinek. Amikor azonban az egyik termékük tényleg szenzációsnak
ígérkezik, Ravn elhatározza, hogy saját szakállára eladja a céget,
kisemmizve a többieket. A bökkenő: ehhez a kitalált főnöknek meg kell
jelennie személyesen. Megbízza tehát Kristoffert, az állástalan színészt,
hogy ideiglenesen ugorjon be a főfőnök szerepébe…
2006-ban az addig főleg kegyetlen filmjeiről ismert Lars von Trier mindenki
meglepetésére egy könnyűkezű vígjátékkal állt elő, noha itt is az emberi
létezés alapkérdéseit boncolgatja. A felfordulás ugyanis akkor szabadul el,
amikor kiderül: a kissé bumfordi színésznek saját lelkiismerete is van…
– gyalázatos történetek a színházcsinálás jelenéből, amelyeket egyszerűen nem lenne szabad elmesélni –
Szigorúan névvel!
“A színházi történetek mindig igazak – annak ellenére is, hogy sosem.”
/Aiszkhülosz/
Büfészínészek:
Balázs Andrea, Király Attila és Göttinger Pál
kb. 70 perc.
Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk!
A színházi sztorizás egyidejű a színházzal. Nem egyszerűen anekdotázás ez, hanem a mesélő színészek emberismereti és poéntechnológiai vizsgaelőadása is – a történetet fel is kell építeni, átélhetővé is kell tenni, a végét jól le is kell csapni. A sztorik alól az idegrendszerükkel dolgozó színházcsinálók hétköznapjai bomlanak ki, színpadi kalamitások, szövegtévesztések, utazások rémtörténetei, orbitális mellélövések és bravúros mentések krónikái ezek – de mögülük felsejlik a nyomorult életforma is, bele-belekeverednek tönkrement tehetségek, hatalom közelében megszédült igazgatók, életüket a színház szeretetével átmosó háttérdolgozók, összetört kisművésznők.
A színház az egész társadalmat jelenti. Sűrítve és igazságtalanul tömörítve ugyan, de mindannyiunk kínkeserves élete ott lapul benne – ez a lényege.
Ezen az estén arra hívjuk a nézőt, hogy röhögje végig ezt velünk, a standup és a kocsmai óbégatás, a gyalázatos hatásvadászat és a színháztörténeti kalandozás határán.
A sztorikat a közelmúltból, vagy akár napjainkból válogatjuk, és szigorúan névvel meséljük.
Az alaphelyzet: egy képzeletbeli dráma képzeletbeli próbafolyamata, majd… A PREMIER! A szereplők: A Momentán Társulat tagjai, akik egy sosemvolt színházi társulatot játszanak. A műfaj, a konkrét karakterek, a konfliktus: kiderül, ha eljössz!
A Momentán Társulat legújabb előadásában színházasdit játszik, nem is akárhogyan: bepillantást nyerhetünk a premier előtti utolsó pillanatokba, amikor a rendező próbálja minden erejével összerántani a színészeket, a végső simításokat végzik, és közben még a szöveg is újra meg újra változik.
A műfaj előre adott, de a nézők, mintha színházigazgatók lennének, mindenbe beleszólhatnak, szavuk parancs. A szorgos alkotók igyekeznek is minden kívánságot teljesíteni, miközben előkerülnek rigolyáik, jó tulajdonságaik, vágyaik – hírnevük és titkaik is.
Humor, virtuozitás, műfaji bravúrok. Színház a színházban a Momentán Társulattal.
Aki szerette a Színházrendezők Viadalát, annak mindenképp itt a helye!
1924-ben járunk. Molnár Ferenc „túl van” legfrissebb, nem mással, mint a
korszak színésznő dívájával, Fedák Sárival való viharos szerelmi kapcsolatán.
Ez ad ihletet számára, hogy egy „fordított” Hamupipőke-történetben – ahol nem
a királyfi, hanem a szegény leány keresi azt, akire a „cipője illik” – ossza
meg a kálváriája tanulságait. A cselédlány, Szabó Irma a nála húsz évvel
idősebb Sipos Lajos műbútorasztalosba szerelmes, egyelőre reménytelenül és
halálosan, aki viszont épp egy másik nőt kíván feleségül venni… Kiszemeltje, a
penziótulajdonos Adél viszont nem érte, hanem Császár Pál ékszerészsegédért
rajong. Hogy hogyan lesz ebből a szerelmi négyszögből kiút? Lesz-e egyáltalán,
s ha igen, „Hamupipőke” javára-e, azt Göttinger Pál rendezése elárulja.
„Éljen a kérdőjel, vesszen a pont!”
Színészek lépnek színpadra, de most nincs forgatókönyv. A nézők ötletei és kérdései irányítják a játékot.
Mi történt az Örkény alapítása óta körülöttünk? Mi történt velünk? Átgondoljuk az elmúlt húsz évet és vele együtt a saját múltunkat. Az improvizáció közös gondolkodás – nézőpontváltás, játék és sok nevetés.
Az est az Örkény Színház és a Momentán Társulat együttműködésében jön létre.
Trimeszterenként egyszer – a nagyszínpadi és stúdiós bemutatóink témaköreihez kapcsolódóan – élőben, együtt gondolkodunk nézőinkkel az évad kérdéseiről.
Mi sem tudjuk, mi történt 500 éve! Főszerepben a történelem jeles alakjai és nagy pillanatai. Történész szakértőnk segítségével közismert történelmi események hátterét tárjuk fel.
A Radar című előadásban feltérképezünk egy-egy számunkra érdekes témát.
Meghívott szakértőnk segítségével elemezzük az aktuális álláspontokat, trendeket, elképzeléseket, és az improvizáció segítségével a radarképre teszünk mindent, ami felmerül a téma kapcsán.
Vendégünk volt már: Geréb Ágnes, Barabási Albert-László, Ürge-Vorsatz Diána, Kádár Annamária, Radó Péter, Nagy Balázs, L. Ritók Nóra, Csepeli György, Kende-Hoffher Krisztina (online), Pataki Zita (online), Náray Tamás (online), Zólyomi Zsolt, Risztov Éva, Szabó András Csuti, Gazsi Zoltán&Lukács Liza, Steigervald Krisztián, Aczél Zoltán, Ürge-Vorsatz Diána, Jane Goodall Intézet, Rab Árpád
Több mint tíz éve töretlen siker az Operabeavató, a legismertebb műveket stand up-hoz hasonló formában bemutató beszélgetős koncert, amelyet Dinyés Dániel hívott életre. Rendhagyó produkciónk A néző közbeszól című sorozata az idei évadban arra vállalkozott, hogy megannyi jól ismert opera után egy saját művet elemez – azaz szed ízekre. A közönség szeme láttára – alkalomról alkalomra – született meg az új mű, amelynek különleges játékszabálya volt, hogy egy szereplőnek minden rész végén meg kell halnia, méghozzá a létező legváltozatosabb módon. A hét operai halál nem csak a zeneszerző Dinyés Dánielnek nyújtott kihívást, de az állandó szereplőgárdával létrejövő alkotás énekeseinek – Bordás Barbarának, Erdős Attilának és Kolonits Klárának – így lehetősége volt „fregolizni”, azaz több karaktert megformálni a darabban, miközben a közönség is szabadjára engedhette fantáziáját a cselekmény alakítását illetően.
A 7 és fél halál című mű nyolc jelenetből álló történetének alakításához a nézők minden alkalommal kérdéseket kaptak, válaszaik pedig a cselekménybe és a dalszövegekbe is bekerültek. Így fordulhatott elő, hogy fülakupunktúrás addiktológus is szerepel a műben, ahogyan kilenc pár tűsarkú és egy fabergé-tojás, de a legrosszabb randi helyszíneként a „szakadék széle” is a történet része, csak úgy mint az a drámai halál, amelyet egy kés megnyalása okoz a menzán. A nézők szabad asszociációjának beindításért, a történet alakításáért, a közönség előtt zajló rendelkező próbák és a mű jeleneteinek megrendezéséért Göttinger Pál felelt. Az új opera nem hétköznapi dalszövegeit Závada Péter, zenéjét Dinyés Dániel szerezte. Ferenc, Magdika, Zsanett, Anikó, Ancsamama, Noémi, Roland, a Beletörődés, a Remény és a Tanulság karakterei a két szoprán, Bordás Barbara és Kolonits Klára, valamint Erdős Attila bariton előadásában keltek életre.
A nagyon is komoly érzésekkel átitatott ízig-vérig vígjáték, a 7 és fél halál már CD-n is megvásárolható. Ennél kortársabb klasszikus mű idén még nem született. És hogy ezt bebizonyítsuk, kedvcsinálónak néhány részletet a zenei anyagból oldalunkon elérhetővé tettünk. ITT belehallgathat a műbe.
Közreműködik:
Bordás Barbara - szoprán
Erdős Attila - bariton
Kolonits Klára / Herczenik Anna / Horák Renáta - szoprán
– avagy hogyan építsük fel alakításunkat tíz egyszerű lépésben –
Egy tetszőleges színdarab nyílt próbája.
Színészek:
Gulyás Hermann Sándor
Jászberényi Gábor
valamint
Dobó Enikő, Balsai Móni
Rendező:
Göttinger Pál
Gondolkozott ön már azon, hogy hogyan készül egy színi alakítás? Hogy mi
történik egy elemző- vagy rendelkezőpróbán? Hogy hogyan vezetgeti a rendező a
magukat teljesen átadó színészeket lépésről lépésre – vagy éppen hogyan üget
csillogó-cikázó kreativitásuk vagy egójuk nyomában, végtelenül lemaradva? Hogy
min szoktak őrjöngve veszekedni, hogy miért fordulhat egy próba végtelen,
személyeskedő, agresszív tusakodásba – vagy épp ellenkezőleg, szabad és
inspiráló száguldásba? Hogy miért tekintünk a színművészetre valami
megmagyarázhatatlan, titokzatos varázslatként?
Mert az.
Na most ettől viszont túlgondolni sem szabad.
Olyan foglalkozás ez, amihez egy ötéves gyerek is pazarul ért, ha mondjuk
tűzoltósat játszik – vagy bármelyikünk, ha elmesél egy történetet a másiknak.
Lehetnek szakmai fogásai, tippek-trükkök, receptek, játszók és nézők
szokásai... de a varázslata minden egyes emberrel egyidős. Az emberiséggel is.
Ebben a sorozatban (amelynek első epizódja a Dante egyéves születésnapján
jelentkezik majd) a drámairodalom remekművein fogunk dolgozni, nézők előtt,
önök előtt. Kipróbálunk majd mindent és az ellenkezőjét is, végre azzal
foglalkozunk, aminek a színháznak eleve lennie kellene: minőségi időtöltéssel.
Péter – Endrődy Krisztián Orsolya – Radnay Csilla Anci – Gonda Kata Ügyintéző,
András – Kolnai Kovács Gergely Anyci – Sajgál Erika Szilárd – Kocsis
Pál Frici – Endrődy Mihály
díszlet: Takács Lilla jelmez:
Remete Kriszta fénytervezés: Major Mátyás videók: Petri Csenge, Vészi
Samu, Szabó Mátyás zene: Móser Ádám dramaturg: Khaled-Abdo Szaida rendező:
Alberti Zsófi
„Különben is, azért aki ilyen helyekről akar leugrálni, az nem csak
öngyilkossági szándéktól vezérelt, vagy hogy mondják, szuicidhajlamú, ez a
magamutogatásról is szól, ezt lássuk be, mert be lehet venni otthon a négy fal
között 4 levél Xanaxot, rá két deci Metaxa, és az eredmény ugyanaz.”
A Védőhálő egy középkorú férfi öngyilkosságáról, az odáig vezető útról és az
ittmaradtakról szól. Évente közel 1600 embert veszítünk el öngyilkosság
miatt Magyarországon. Ezek az esetek nem csak a családtagokat, de a
munkatársakat, szomszédokat, szemtanúkat is érintik, mégis kerüljük ezt a
témát, sokszor még a legközelebbi hozzátartozóinkkal sem beszélünk az
érzéseinkről. A dühvel, a fájdalommal, a szégyennel, a bűntudattal, az
értetlenséggel sokszor nem tudunk mit kezdeni, egyedül maradunk. A Védőháló
című előadás legfőbb célja, hogy megtörjük a csendet, beszéljünk erről a
nehéz témáról, hogy megértsük a különböző reakciókat, elfogadjuk a saját
érzéseinket, merjünk nevetni a groteszk helyzeteken, amikkel az élet a
legfeszültebb pillanatokban is megkínál minket.
Az előadás után várjuk a nézőket egy beszélgetésre, amin az alkotók mellett
egy pszichológus is részt vesz majd. Az este nem ígéri, hogy megváltja a
világot, de talán segíteni tud abban, hogy az a gondolat, hogy felelősséggel
vagyunk egymásért ne szorongást, hanem reményt adjon számunkra.
Egy fiú és egy lány megtetszenek egymásnak egy buliban, utána késő éjjel felmennek a lány lakására. A lehető legegyszerűbb kezdése ez egy történetnek, sokszor láttuk, sokunkkal megtörtént. Azt mondhatnánk rá: így szokott ez lenni.
Az ember életének legizgalmasabb, legszebb, örök életre szóló emlékeket ígérő órái ezek.
Neil LaBute friss darabja játékosan mesél arról, hogy ez a pár óra sosem volt még olyan nehéz, mint manapság.
Hőseink, akiket ebben az előadásban nézünk, alig ismeri egymást. De nem félnek egymástól, ezért ma este megkísérlik a lehetetlent: megpróbálják jól csinálni.
Történet napjaink fiataljainak szerelmi botladozásairól, bölcs emberismerettel, sziporkázó humorral és még több szeretettel.
Kim: BARTA ÁGNES
Jim: MÉSZÁROS MARTIN
Fordította: GÖTTINGER PÁL
A rendező munkatársa: SKRABÁN JUDIT
Plakát: CSÁFORDI LÁSZLÓ
Producer: ORLAI TIBOR
Rendező: GÖTTINGER PÁL
A színdarabot Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli.
