Címke:
főfőnök

Főfőnök kerestetik – Lars von Trier szatírája a tatabányai Jászai Mari Színházban

Október közepén mutatta be a tatabányai Jászai Mari Színház társulata Göttinger Pál rendezésében a Lars von Trier filmje alapján készült Főfőnök című darabot. Az előadás kezdetekor a rendező feliratos formában figyelmezteti a nézőt, hogy ettől a történettől semmilyen komoly mondanivalót ne várjon, és még az is előfordulhat, hogy az egész egy nagy katyvasz lesz, amelyben még az értelem is nehezen fedezhető fel. Hogy ez valóban így van-e, arra a lentebbi sorok adják meg a választ.

Lars von Triert a világ 2006-ig leginkább kegyetlen filmjeiről (A bűn lélektana, Hullámtörés, Táncos a sötétben, Dogville) ismerte, majd meglepetésszerűen megérkezett a Főfőnök, amely első pillantásra valóban egy könnyed irodai vígjátéknak tűnik. De ha kicsit a felszín mögé nézünk, akkor láthatjuk, hogy ez egy éles szatíra a hatalom természetéről és az emberi gyávaságról. A történet középpontjában egy dán informatikai cég áll, amelynek tulajdonosa, Ravn, évek óta egy fiktív „főfőnökre” hivatkozva hozza meg a kellemetlen döntéseket. A beosztottak szemében a láthatatlan főnök testesíti meg a távoli tekintélyt, akihez képest mindenkinek megvan a maga szerepe ebben a közegben.

Amikor Ravn el akarja adni a céget egy izlandi befektetőnek, a kitalált főnöknek hirtelen „testet kell öltenie”. Ezért felbérel egy színészt, Kristoffert, hogy játssza el a főfőnök szerepét a tárgyalások idejére. Innen indul az abszurd, többszörösen tükrözött történet, amelyben a valóság és a fikció határai fokozatosan feloldódnak: az a színész, aki csak egy szerepet kapott, végül valóban főnökké kezd válni, míg az igazi főnök mindinkább elveszíti a kontrollt és önazonosságát.

Az egyre abszurdabb helyzetek ellenére aki vérbeli, igazi térdcsapkodós komédiát vár az előadástól, az bizony csalódni fog, és erre maga Göttinger Pál, a rendező fel is hívja a figyelmet a darab legelején – az más kérdés, hogy a néző akkor már bent ül a színházteremben, így esélye sincs meggondolni magát. Göttinger azonban az idő előrehaladtával – Trier filmjéhez hasonlóan – egyre többször szól ki a közönséghez a Star Wars óta népszerűvé vált feliratos rendszerrel, amelyek során hol megnyugtat minket, hogy ha még nem értjük a történet lényegét, nem bennünk van a hiba, hol pedig megpróbálja felcsigázni az érdeklődést. Ennek persze elidegenítő szerepe is van, vagyis folyamatosan emlékezteti a nézőt arra, hogy színházban ül – és ezt kívánják aláhúzni a groteszk módon elnagyolt, bizonyos szempontból mégis visszafogott színészi alakítások is.

A történet központi alakja Kristoffer, egy lelkes, de kissé önámító színész, aki minden helyzetet igazi lehetőségként él meg, hogy gyakorolja színészi képességeit. A módszerszínészet híveként mindent meg is tesz, hogy megértse figuráját, a „láthatatlan hatalmat”, és idővel annyira azonosul a szerepével, hogy maga is elhiszi: ő az, akinek mások látni akarják. Mikola Gergő a tőle megszokott módon, kirobbanó energiával formálja meg a komikus karaktert, amely egyben tragikomikussá is válik idővel, ahogyan a játék kedvéért vállalt hazugság lassan eluralja az életét. Szerepe kettős: a néző előtt Mikola nemcsak a főnököt, hanem önmagát is játssza – így a fikció és a valóság közti határ még érzékenyebbé válik. Ahogy a történet halad előre, Kristoffer is átalakul: a szerep, amelyet csak el akart játszani, elkezdi formálni a személyiségét. Fokozatosan átveszi a hatalom gesztusait, felelősséget kezd érezni, sőt erkölcsi fölényt is tulajdonít magának. Ez a kettősség – az önreflexív játékosság és a naiv önazonosság – teszi őt a történet legösszetettebb alakjává.

Ravn, a cég igazi tulajdonosa hosszú évek alatt fejlesztette tökélyre a felelősség elhárításának művészetét. Kardos Róbert alkatilag is tökéletes választás volt a szerepre, hiszen első pillantásra is szimpatikusnak, bizalomgerjesztőnek tűnik, és csak később derül fény arra, hogy valóban egy gyáva manipulátor: mindig másra hivatkozik, ha kellemetlen döntéseket kell hozni. Az ő figurájában a modern menedzser archetípusa ismerhető fel – az a típus, aki retteg a konfrontálódástól, viszont a vezetés helyett a látszat fenntartásában jeleskedik. Amikor a Kristoffer által megformált „főfőnök” túl hitelessé válik, Ravn is kénytelen lesz szembenézni saját gyávaságával. Ez a konfrontáció a darab erkölcsi csúcspontja, ahol a hatalom kérdése már személyes tragédiává válik. A figura egyszerre kelt ellenszenvet és szánalmat, de igazán gyűlölni mégsem tudjuk, mert Kardos finom humorral érzékelteti mindvégig a gyengeség mögött rejlő emberi félelmet.

A cég munkatársai karikatúraszerű, de mégis ismerős figurák, akik nélkül a látszatbirodalom nem működhetne. Ők testesítik meg a kisemberi lojalitást, a félelmet és a kényszeres megfelelést, amelyet Göttinger egy-egy jellegzetes, groteszk vonással tesz még hangsúlyosabbá. Heidi (Urbán-Szabó Fanni) a naiv és lojális beosztott, aki rendületlenül hisz a tekintélyben és a rendben, tökéletes ellentétje Lise (Bakonyi Csilla), az erőskezű, határozott nő, aki igazi femme fatale-kisugárzással bír. Az érzékeny és állandóan sértett Mettét (Német Klára) a rendszer áldozatának érezhetjük, akárcsak Nallét (Honti György), a kétbalkezes, jószándékú, de örök vesztes figurát, aki állandóan félreért mindent. És ott van még a régimódi, dühkitörésekre hajlamos Gorm (Dévai Balázs), aki képtelen alkalmazkodni a modern céges viszonyokhoz, valamint Jakub (Maróti Attila), aki látszólag nemhogy a cég dolgairól, de a világáról sem tud. Ők alkotják a tipikus irodai közösséget, amelyben mindenki szerepet játszik, és akik számára kényelmesebb fenntartani a látszatot – a „főfőnök” mítoszát –, mint szembenézni a valósággal.

Ennek az irodai közegnek tökéletes ellenpólusa lehetne Finnur (Király Attila), hiszen az izlandi befektető egyenes, nyers és konfrontatív, aki nem érti és nem is fogadja el a dán udvariaskodás mögé bújt hazugságokat. Az ő megjelenése teszi elkerülhetetlenné előbb az álcát, utóbb pedig a lelepleződést. Király mind akcentusában (pontosabban a finnre hajazó halandzsanyelvében), mind testbeszédével erősen érzékelteti a másik világot (ami semennyivel nem abszurdabb a látottaknál), amelynek fényében az események csak még groteszkebbé válnak. A második felvonásban színre lép Kisser (Dobó Enikő) is, Kristoffer volt felesége, aki egyben Finnur ügyvédje is – vagyis a nő egyszerre kötődik személyesen és szakmailag is a konfliktushoz. Bár professzionális, tárgyalótermi viselkedése határozott és kimért, az ex-férjével való találkozásban a múlt sebezhetősége újra előtör. Kisser szerepe azért is hálás, mert ő az, aki a valóságot képviseli a fikcióban, ilyen formában az egyedüli hétköznapi karakter ebben az őrült kavalkádban.

A Főfőnök végső soron egy nagy szerepjáték: a főnök, aki eljátssza, hogy nincs hatalma; a színész, aki eljátssza, hogy neki meg van; és a beosztottak, akik eljátsszák, hogy hisznek benne. És ez válik a darab fő kérdésévé is: ki irányít valójában? Az, aki hisz a hatalmában, vagy az, akinek mások ezt elhiszik. A színpadi változatban ez a kérdés még erősebben hat, hiszen maga a színház is szerepjáték: a nézők ugyanabban a pozícióban ülnek, mint a cég alkalmazottai – tudják, hogy amit látnak, fikció, mégis elhiszik egy időre.

Így a Főfőnök nem csupán egy groteszk munkahelyi komédia, hanem tükörjáték a valóság és a színház határán: egy ironikus, mégis fájdalmasan ismerős történet arról, hogyan játsszuk el mindennapi szerepeinket – és milyen könnyen elhisszük, hogy azok mi magunk vagyunk.


A Jászai Mari Színház, Népház a 2025/2026. évadban is meghirdeti À la carte bérletét.

Az À la carte bérlettel a 2025/2026. évad nyolc produkciójából három szabadon választható előadás tekinthető meg.

A megtekinteni kívánt három előadás időpontját havi műsorunk alapján, a szabadon maradt helyek függvényében Ön határozhatja meg.

Kérjük, ne feledje, SZÉP kártyája használható színházjegy és bérlet vásárlásakor, akár online is.


Romantikus vígjáték, bohózat, komédia, krimi és dráma!

Állítsa össze Ön saját bérletét! Járjon Ön is á la carte a Jászaiba!



Online ismertetőnkben megtalálja a 2025/2026. évad À la carte bérletes előadásainak leírásait és egy-egy rövid interjút a produkciók rendezőivel.


Az À la carte bérlet 2025/2026. választható előadásai



M. Dosztojevszkij
BŰN ÉS BŰNHŐDÉS
megváltástörténet
Rendező: Hegymegi Máté
Nagyszínpad
Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk

Lars von Trier
FŐFŐNÖK
munkahelyi komédia
Rendező: Göttinger Pál
Nagyszínpad
Az előadást 18 éven felülieknek ajánljuk

Henrik Ibsen
HEDDA GABLER
színmű
Rendező: Guelmino Sándor
Kamaraszínház
Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk

Molnár Ferenc
LILIOM
külvárosi legenda hét képben
Rendező: Guelmino Sándor
Nagyszínpad
Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk

Agatha Christie
AZ EGÉRFOGÓ
krimi
Rendező: Crespo Rodrigo
Nagyszínpad
Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk

Arthur Miller
PILLANTÁS A HÍDRÓL
dráma
Rendező: Ujj Mészáros Károly
Nagyszínpad
Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk

Henry Lewis – Jonathan Sayer – Henry Shields
MA ESTE MEGBUKUNK
bohózat
Rendező: Guelmino Sándor
Nagyszínpad
Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk

Woody Allen
JÁTSZD ÚJRA, SAM!
romantikus vígjáték
Rendező: Crespo Rodrigo
Kamaraszínház


Az À la carte bérlet ára 12 000 Ft.

A bérlet 2025. november 30-ig vásárolható meg.

Kérjük, ne feledje, SZÉP kártyája használható színházjegy és bérlet vásárlásakor, akár online is.

További információkért és bérletvásárlással kapcsolatban érdeklődjön a színház jegypénztárában vagy szervezési osztályán.



A színház a műsor és a játszás helyének, módjának változtatására vonatkozó jogát fenntartja!



A mezei nézo blog írja a Főfőnökről

Furcsa helyzet: a rendező, Göttinger Pál nem éri be azzal, hogy saját elképzelései szerint színpadra állítja Lars von Trier „munkahelyi komédiáját”, hanem kivetített feliratokkal is közbeszól, esetleges kritikai megjegyzéseink kivédésére is felkészülve. (Nagyon göttingeres a szöveg, szinte hallom a hangját közben, sőt azt is elképzelem, hogy milyen lett volna ő maga Főfőnökként…) Azt ugyan nem mondja, hogy akinek ennyi jó kevés, azt érje gáncs és megvetés, viszont nyomatékosan figyelmeztet már az elején: ne várjunk túl sokat, ne gondoljuk túl a látottakat, ez egy ártatlan kis vígjáték, amelyből nem érdemes tanulságot levonni.

Fogadjuk meg a tanácsot! Az előadás feltehetően azoknak fog a leginkább beválni, akik tényleg nem várnak sokat, bár két és fél óra fájdalomcsillapító kikapcsolódás annyira nem kevés, és ha valaki sikeresen rákapcsolódik az előadás hullámhosszára, ezt megkaphatja. Sokat lehet nevetni közben.

A darab alaphelyzetét kellő mélységig ismertető színlapot érdemes elolvasni, amelyen az is szerepel, hogy 18 éven felülieknek ajánlott előadás.

A színészek beleadnak mindent, így bár elfogadtam ezt a „ne gondoljuk túl” felszólítást, néhány megjegyzést írok a látottakról, hátha valaki ez alapján el tudja dönteni, hogy esetleg éppen erre a könnyű kalandra van-e szüksége, amelynek a feledhetőségéről a rendező is biztosít minket. (Ebben is igaza lehet, ha komolyan gondolta, ha nem.)

A Főfőnök vígjáték, nem bohózat, és nem pörög úgy, mint ahogy a Francia rúdugrás, amelyet annyira szeretnek a tatabányai nézők, hogy már több évadot is túlélt – ez bizony időnként meg-megakad, de nemcsak a feliratok és az átdíszítés miatt, hanem mivel egyes jelenetek túl hosszadalmasnak tűntek. Talán éppen a laza, „úgysincs tét” rendezői hozzáállás ütött vissza időnként. Nincs miért izgulni. Nem lett igazi súlya a történéseknek, nem érezzük drámainak, hogy valaki az alkalmazottai által kifejlesztett szellemi terméket cégtulajdonosként el akarja adni - a való életben is ezerszer megtörténhet hasonló. Tudjuk, hogy ezt könnyen megtehette volna anélkül is, hogy felbérel egy színészt az általa korábban bűnbaknak kitalált főfőnök szerepére, de ettől még csak elfogadjuk ezt az alaphelyzetet, követjük az eredetileg hárompercesnek ígérkező színjáték bonyolódását két és fél órán keresztül.

Megjegyzendő, hogy Göttinger Pál ismét ugyanazokkal a látványtervezőkkel dolgozott, mint néhány héttel korábban Debrecenben is Az üvegcipő-n, így ismét emlegethetem őket is. Míg Cselényi Nóra a karakterek jellemzését most is erősen támogatta jelmezeivel, Ondraschek Péter díszlete részben nagyon praktikus és szépen világítható – egy vasállványzatot épített a forgószínpadra, benne jól elválasztható terekkel, így az átdíszítés gyorsan megoldható. Az egészről mégsem egy iroda jutna eszünkbe, azt leszámítva, hogy nagyon sok irodaház a „garden” szót is feltünteti a nevében, kihelyez műnövényeket, ahogy ez itt is történik. A műborostyánról a mindent elárasztó, a sivár valóságot csak félig-meddig eltakaró hazugság áradat jut eszünkbe.

Úgy látszik, hogy dramaturg nem is volt, a rendező maga gondozta Kovács Krisztina szövegét, aki a 2010-es ősbemutatónál a Radnótiban még szerzőként szerepelt.

Ha már szóba került: jó emlék nekem is Anger Zsolt rendezése, amelyből nagyon élesen megmaradt Gazsó György (Ravn) alakítása.

Ravnot játszani igazán hálásnak bizonyult ezen az estén is: Kardos Róbert kellően árnyalta ezt az egyszerre ambiciózus és alacsony önbecsülésű, az alkalmazottait manipuláló, folyamatosan hazudozó cégtulajdonost, szerethetővé vált a figura általa is.

Még ennél is több játéklehetőséget ad a Ravn által felbérelt munkanélküli színész, Kristoffer szerepe, amelyet Mikola Gergő kapott – nem hagyott benne semmit. Mintha a rendezői instrukciók értelmében a feladata minden esetben a húr túlfeszítése és a jelenetek maximális elnyújtása lett volna, mintha maga is a darabban emlegetett Gambini-technikát alkalmazná. A színész hajlékony, lendületes alapjáraton is, de az előadás csattanós lezárása után azt valószínűsítjük, hogy egykor balett-táncosként indult. (A koreográfia lehet, hogy Király Attiláé?)

A többiek kilencen már jóval kevesebb színpadi időt kapnak, és azon belül sem mindenki érvényesül egyformán.

Király Attilának már korábban is volt több hasonló epizódszerepe, amelyet a rövidsége ellenére is erősen kiemelt, most is jól járt az izlandi üzletember ziccer szerepével, akinek minden gesztusa, halandzsa beszéde nevetésre ingerelt minket. A tolmácsot játszó Tóth Marcell is emlékezetessé vált – szomszédom a taps közben hangosan megjegyezte, hogy neki éppen ő volt a kedvenc karaktere.

Míg Dobó Enikő ezúttal csak a második részben jelent meg, dramaturgiailag mégis kulcsszerepben, a többi hat színész – Bakonyi Csilla, Urbán-Szabó Fanni, Német Klára, Dévai Balázs, Honti György és Maróti Attila - a cég hat beosztottjaként egy-egy jelenetben kiemelődnek, de mégis közös jeleneteikben csapatként hatnak erősebben. Nincsenek összemosva, érezzük a nagyon eltérő, szinte különcnek ható személyiségeket is és azt, hogy bár elvileg ez tényleg egy ártatlan kis komédia, ők azok, akik veszíthetnek. (Azt azért nem érezzük, hogy tragédia lehetne, ha más munkahelyet kellene választaniuk.)

Az előadás kapcsán lenne esély komolyan is elgondolkodni a színészek helyzetéről, mennyiben válhat lelkiismereti kérdéssé, hogy valaki mit vállal el, kit támogat játékával, de nem muszáj.

A Főfőnök (és nyomatékos feliratai) azt a kérdést megkerülhetetlenül felveti, hogy mi mezei nézők mire vágyunk, mit várunk el egy előadástól, mi alapján döntünk a megtekintés mellett és végezetül nekünk kell tudni utána, hogy megkaptuk-e, amit vártunk?

A válasz minden esetben rajtunk múlik csak.

Aki nem laza kikapcsolódást keres, és nem is „csak” a tatabányai társulat színészeiben akar gyönyörködni „öncélúan”, az lehet, hogy jobban teszi, ha a Bűn és bűnhődés- sel próbálkozik. Ez is idei bemutató, amelyet még nem láttam, de már készülök rá – a Főfőnökben játszók közül heten abban is lehetőséghez jutnak.

Ps.1. Amíg irigyelhető egy színésztől, hogy ilyen-olyan sorsokba néhány órára beugorhatnak, majd kiléphetnek, a tatabányai társulat Budapesten lakó tagjainak részvétemet fejezem ki az M1-es 30 kilométeres szakaszának várhatóan hosszadalmas felújítási munkálatai miatt. Érdemes Pestről most már vonatozni, nézőknek, színészeknek egyaránt…



LARS VON TRIER: FŐFŐNÖK




magyar szöveg: Kovács Krisztina

Kristoffer: Mikola Gergő
Ravn: Kardos Róbert
Finnur: Király Attila
Tolmács: Tóth Marcell
Lise: Bakonyi Csilla
Heidi: Urbán-Szabó Fanni
Mette: Német Klára
Gorm: Dévai Balázs
Nalle: Honti György
Jakub: Maróti Attila
Kisser: Dobó Enikő

Díszlettervező: Ondraschek Péter 
Jelmeztervező: Cselényi Nóra

Súgó: Rangits Bernadett 
Rendezőasszisztens: Tajti Boglárka

Ügyelő: Vincze Petra

Rendező: GÖTTINGER PÁL




Egy informatikai startup becsvágyó főnöke, Ravn ódzkodik attól, hogy a cégvezetéssel járó kellemetlen döntéseket saját maga vállalja fel, ezért kitalál egy képzeletbeli főnököt, aki könyörtelen utasításait a távolból adja, így ő maga sajnos tehetetlen, pedig nagyon igyekszik. Ez működik is éveken át, a cég fejlődik szépen, az igazinak gondolt távoli főnök pedig nem is hiányzik senkinek. Amikor azonban az egyik termékük tényleg szenzációsnak ígérkezik, Ravn elhatározza, hogy saját szakállára eladja a céget, kisemmizve a többieket. A bökkenő: ehhez a kitalált főnöknek meg kell jelennie személyesen. Megbízza tehát Kristoffert, az állástalan színészt, hogy ideiglenesen ugorjon be a főfőnök szerepébe…
2006-ban az addig főleg kegyetlen filmjeiről ismert Lars von Trier mindenki meglepetésére egy könnyűkezű vígjátékkal állt elő, noha itt is az emberi létezés alapkérdéseit boncolgatja. A felfordulás ugyanis akkor szabadul el, amikor kiderül: a kissé bumfordi színésznek saját lelkiismerete is van…


Főfőnök - talált posztok

Klasszikusokkal a jelenről

Műfaji sokszínűség jellemzi a tatabányai Jászai Mari Színház 2025/2026-os évadát, amelyben a kortárs drámák mellett hangsúlyos szerepet kapnak a klasszikusok is. Guelmino Sándorral, aki két előadást is rendez a következő szezonban, a bemutatókról, a fiatal rendezőgeneráció gondolkodás­mód­járól és női sorsokról is beszélgettünk.

A Jászai Mari Színház kiemelten fontosnak tartja a kortárs drámák színrevitelét, az új évad bemutatói most mégis nagyrészt klasszikusok. Miért gondolták úgy, hogy ezúttal régeb­bi történetekhez nyúlnak vissza?
G. S.: A repertoárunkat elnézve elsőre valóban atipikus jelenségnek tűnhet ennyi klasszikust színre vinni, mivel a műsorunk fókuszában általában kortárs művek állnak. A közönségünk is nagyon szereti eze­ket az előadásokat, hiszen úgy érezhetik, hogy hozzájuk szólnak, róluk mesélnek. Mi törekszünk is rá, hogy olyan darabokat válasszunk, amelyek nem pusztán szórakoztatnak, hanem mondanivalójuk van, és reflektálnak a jelenre. A klasszikusokon keresztül is ezt az irányt sze­ret­nénk követni, illetve szakmailag is izgalmas kihívás, hogy hogyan tudunk a máról beszélni ezeken a történeteken keresztül, esetleg új értelmezést és formát adni nekik. Klasszikus műveket játszani egyfajta kultúrmisszió is.

A klasszikusok mellett a jövő évadban jelen lesznek a modern darabok is. Mi alapján került be a premierek sorába a Főfőnök?
G. S.: Olyan vígjátékot kerestünk, amely túlmutat a puszta szórakoztatáson. Lars von Trier egyetlen vígjátéka – Göttinger Pál rendezésében – egyébként kicsit párhuzamba állítható a tavaly bemutatott Gloriával is, amely szintén egy munkahelyi történet, csak jóval komorabb és keserűbb hangvételű.
Visszatérve a klasszikusokhoz: nemcsak a tapasztalt rendezők, a fiatalok is előszeretettel nyúlnak hoz­zá­juk. Jó példa erre Hegymegi Máté, aki a Bűn és bűnhődéssel mutatkozik be Tatabányán. Az új rendező­gene­rá­ció hogyan közelít ezekhez a művekhez?
G. S.: Azt hiszem, sokkal bátrabban, mint ahogyan mi tettük. Minket még úgy tanítottak, hogy a szövegből kiindulva építkezzünk, nálunk az írott mű mondanivalójából, pszichológiájából következik a forma, ők kísérletezőbb, játékosabb formavilágot használnak. Máté rendezése emellett azért lesz izgalmas, mert a fizikai színház felől érkezve kreálja a képeket, ezáltal nem egy unalmas, poros Dosztojevszkij-adaptációt lát majd a néző, hanem egy mozgalmas és dinamikus történetet.

A Bűn és bűnhődés a többi bemutatóhoz hasonlóan illeszkedik az évad hívószavához, a „bűn”-höz. Ez a tematikusság kötöttséget is jelent?
G. S.: Nem jelent, ugyanis ez nem úgy zajlik, hogy egy hívószó köré keresünk darabokat, hanem össze­gyűjtjük azokat a drámákat, amik jelenleg a leginkább foglalkoztatnak bennünket, illetve a társulat szem­pont­jából izgalmas kihívásnak tűnnek, és a favoritok alapján alakul ki a vezérfonal. A Bűn és bűnhődés egy ilyen fix pont volt az évadtervben, amelyből logikusan következett a téma. Szerencsére számos olyan darab van a drámairodalomban, ami kapcsolódik hozzá.

Ilyen lesz a Hedda Gabler is a Kamaraszínházban. Rendezőként mi foglalkoztatja Hedda történetében?
G. S.: Amikor Crespo Rodrigóval elkezdtük vezetni a színházat, az egyik első bemutatóként megrendeztem Ibsen Nóráját. Már akkor felvetettük, hogy valamikor műsorra kellene tűzni a Hedda Gablert is, ami köztudottan a Nóra ellenpárja. Amellett, hogy egy rendkívül összetett, izgalmas figuráról van szó, nagyon érdekel, hogy ez a történet a mában miről szól: Hedda a lehetőségeket kutatja egy férfiak által dominált világban, és míg Nóra ki tud törni a házasságából, neki nincs bátorsága kilépni egy olyan helyzetből, ami boldogtalanná teszi őt. Ezért a rombolás útját választja, és feléget maga körül mindent.

A másik tatabányai rendezése, a Liliom is felfűzhető erre a gondolatmenetre. Molnár Ferenc műve a mai napig rendkívül népszerű, miért lehet ennyire fontos a nézők számára?
G. S.: Ez egy nagy szerelmi történet, amin nevetni is lehet, meghatódni is – melyik néző ne szeretné ezt a kombinációt? Ugyanakkor nem véletlenül külvárosi legenda a darab alcíme: egyes részei elemelődnek a valóságtól. A szerkezetéből és a problémafelvetéséből következően is izgalmas alapanyag egy alkotó számára: ki-ki a saját ízlése és fantáziája szerint alakíthatja ki a verzióját. Egyben biztos vagyok: olyan ér­vé­nyes olvasatot szeretnék készíteni, amiből nem párolom ki a romantikát, nem „molnártalanítom” Molnárt.


Jövő hétvégén Főfőnök-premier!

Göttinger Pál negyedik rendezése Tatabányán. A Lars von Trier filmje alapján készült színpadi változatról a következőket mondta el: 

„A dán rendező munkáiról a kegyetlen, zsigeri, szembesítő színjátszás juthat az eszünkbe, a Főfőnök azonban meglepetés a rendezői életműben, komédia, amelyben a humor forrása az úgynevezett beöltözés: amikor másnak hisznek valakit, mint aki valójában. Az alaphelyzet szerint egy informatikai cég vezetője minden kellemetlen döntését úgy adja elő az alkalmazottainak, mintha az a sosem látott főfőnök akarata lenne, így őrzi meg népszerűségét. Ám amikor a céget el akarják adni, a vevő mindenáron ezzel a nem létező főfőnökkel tárgyalna, ezért a valódi főnök kénytelen egy színészt alkalmazni, hogy játssza el a szerepet. A színész azonban a pár perces beugrás helyett egy bonyolult helyzetbe csöppen, amelyben azt sem tudja, mit kellene játszania, így folyamatos improvizációra kényszerül.

Lars von Trier emberismerete sűrítettebb, kiélezettebb, mint a miénk, vagány, karikatúraszerű karaktereket alkotott, és a humora is speciális: nevetünk rajta, de picit azért kényelmetlenül érezzük magunkat. Hozzám közel áll ez a fajta humor. Figurái, ha sok áttételen keresztül is, de megszerethetők, a néző pedig biztosan talál hozzájuk kapcsolódási pontokat, hiszen szörnyű főnök, kényszerből teljesítő beosztott, kavarás, ármánykodás és kibeszélés a legtöbb munkahelyen előfordul, sokszor ez utóbbiak adják az unalmas munkahelyi élet savát-borsát. Fontos motívum még a lelkiismeret kérdése az üzleti életben, amit olyan gyakran félretesznek, itt azonban mégis feltámad, így a darab tud szólni az emberek közötti közlekedésről, az emberi létezésről is.

Régi alkotótársaimmal, Ondraschek Péter díszlet- és Cselényi Nóra jelmeztervezővel dolgozom majd együtt. A cégvezetőt Kardos Róbert, a színészt pedig Mikola Gergő játssza. Utóbbinak egy vérdilettáns színészt kell eljátszania, ami egyszerre kihívás és örömjáték. Kardos Róbert, ahogy az előadásban szintén szereplő Dévai Balázs is fontos szereplői a személyes színháztörténetemnek, hiszen annak idején a Bárka Színházban többször dolgoztam velük. Mikola Gergő teljesen más típusú színész, mint Kardos Róbert, de biztos vagyok benne, hogy inspirálják majd egymást. A tatabányai társulatban az a jó, hogy sokféle színészegyéniség tud egymásban bízni és jól együttműködni, ezért is szeretek itt dolgozni. A repertoár gazdag nevettető, szórakoztató előadásokban, azt remélem, hogy ez az előadás új színt hoz majd ebbe a sorba.”

Az előadás weboldala → https://www.jaszaiszinhaz.hu/eloadasok/fofonok/

A fotót készítette: Prokl Violetta Photography



7 októberi színházi bemutató – ha láttad filmen, azért, ha nem, akkor meg azért nézd meg

Nehéz választani a rengeteg októberi premier közül, ezért mi most azokat az előadásokat válogattuk ki, amelyeket már láthattad moziban is.

Dorothy Óz Birodalmában – budaörsi Latinovits Színház


125 éve jelent meg L. Frank Baum The Wonderful Wizard of Oz (Az Óz, a nagy varázsló, vagy más fordításban: Óz, a csodák csodája) című meseregénye, amelyből 1939-ben filmet is forgattak Judy Garlanddal a főszerepben. Dorothyt, a kislányt forgószél ragadja el, és egy varázslatos, de veszélyes világba repíti. Itt három valószínűtlen figura – a Madárijesztő, a Bádogember és az Oroszlán csatlakozik hozzá, hogy megtalálják a nagy varázslót.

Ennek a történetnek egy friss változata készült, hiszen a gyerekek is rengeteget változtak az elmúlt 125 évben. Nyári Ádám (ő az előadás rendezője is) és Ferenczy-Nagy Boglárka (ő a produkció koreográfusa és zeneszerzője is) új adaptációjában azt vizsgálja: mit jelent például a mai világban bátornak lenni? Ha valakivel bajom van, akkor megverem, vagy valami egészen mást csinálok? Baum klasszikusát segítségül hívva mesél majd az előadás a mai gyerekeknek a barátságról, és arról, hogy néha végig ott rejlik bennünk, amit keresünk, csak legyen valaki, aki észreveszi.

Az előadásban csupa vendégművész szerepel: Czirják Liliána, Krasznai Vilmos, Takács Zalán, Rákos Olivér, Atlasz Barnabás és Bukovszky Orsolya.

Bemutató: október 3., Városi Ifjúsági Klub




Esőember – Pécsi Nemzeti Színház, kamaraszínház

A híres film, az Esőember színpadi adaptációja (Dan Gordon írta) látható októbertől a Pécsi Nemzeti Színházban. Zöldi Gergely fordítása a 2010-es Orlai Produkciós Iroda előadásának készült, akkor a főszerepeket Kulka János és Nagy Ervin játszotta Anger Zsolt rendezésében. Most Bagó Bertalan állítja színpadra.

A pénzéhes aranyifjú, Charlie Babbitt édesapja halála után csalódottan veszi tudomásul, hogy nem hagyott rá mást, csak néhány rózsabokrot meg egy majd 40 éves rozoga autót. Az is kiderül, hogy van egy bátyja, aki mintegy hárommillió dollárt örököl. Charlie egy intézetben talál rá az autista testvérére, Raymondra, s magával viszi, hogy megszerezhesse a testvére számára értéktelen vagyont. Közös útjuk során Charlie komoly jellemfejlődésen megy át, s Raymond segítségével átértékeli az életét.

A Dustin Hoffman és Tom Cruise főszereplésével ismert (és 4 Oscar-díjat is elnyert) 1988-as film színpadi változatában a két főszerepet Józsa Richárd és Bartus Berci játssza. További szereplők: Györfi Anna, Köles Ferenc, Urbán Tibor és Árki Lili Katalin.

Bemutató: 2025. október 11.






Az utolsó vacsora – Thália Színház


Egy amerikai kisvárosban élő egyetemista társaság minden hétvégén vacsorát ad, ahol egy-egy meghívott vendéggel vitaestet tartanak a világ megjavításának lehetőségeiről. A tervezett vendég helyett váratlanul más érkezik meg, de ők gyanútlanul beengedik az idegent. A vacsora hamarosan gyilkos fordulatot vesz, és elképesztő lavinát indít. Az előadás feketekomédia, akciódús thriller és fordulatos krimi keveréke, valamint kérdéseket tesz fel a társadalmi feszültségekről.

Dan Rosen történetének 1995-ös filmadaptációját Stacy Title rendezte. A főbb szerepekben Cameron Diazt, Ron Eldardot, Jonathan Pennert, Annabeth Gisht és Courtney B. Vance-t láthattuk.

A Thália előadását Horváth Illés rendezi, a főbb szereplők: Szabó Győző, Jaskó Bálint, Dóra Béla, Czakó Julianna, Bánovits Vivianne és Jámbor Nándor.

Bemutató: október 11.



Mici néni két élete – szolnoki Szigligeti Színház

Kiss Manyi és Páger Antal 1962-es filmjét valószínűleg csak az nem látta, aki nem akarta. A titkolózás és félreértések sorozatát sűrítő vígjátékban az egykori operettprimadonna, Hangay Mici nem akart színészotthonba menni, ezért apróhirdetésben gyermektelen fiatal házaspárt keresett, akiknek eltartásért lakást ígért. A rengeteg jelentkező közül Bokor Lászlót és feleségét választotta ki, akivel eltartási szerződést kötöttek, majd a fiatalok beköltöztek a korábban ünnepelt színésznő lakásába. De mi történik, ha megjelenik a titkos udvarló, egy taxisofőr Mici néni életében, és mi lesz, ha Bokor Kati állapotos lesz, de fél bevallani az egykori színésznőnek? Bonyodalom.

A film színpadi adaptációjában – ezt Ruttkay Zsófia írta Hámos György forgatókönyve nyomán – a főszerepet Gombos Judit játssza, a taxisofőrt Molnár László, Bokorékat pedig Dósa Mátyás és Pertics Villő. A rendező: Lendvai Zoltán.

Bemutató: október 17.





Vidám kísértet – Art Színtér

1945-ben mutatták be a Noel Coward írásából készült filmet, amelyet David Lean rendezett. A főbb szerepeket Rex Harrison, Constance Cummings, Kay Hammond, Margaret Rutherford és Hugh Wakefield alakította. A színpadi adaptáció megjárt már jó pár színházat, most a Művészetek völgye és az ART Színtér koprodukciója látható.

Egy spiritiszta médium megidézi a férj halott, előző feleségét, csak a férj látja-hallja. A kísértet feleség jön-megy-pakol-kellemetlenkedik, kínos helyzetek sorozatába sodorja volt férjét, a második feleséget meg az őrületbe kergeti. Küldené vissza a férj a kísértetet, de neki esze ágában sincs eltűnni...

A férfi főszereplő és az előadás rendezője Peller Károly, a további szereplők: Kékkovács Mara, Seany Sciviero, Ullmann Zsuzsa, Náray Erika, Szendy Szilvi és Péter Richárd.

Bemutató: október 20.
Az ügynök halála – székesfehérvári Vörösmarty Színház
Arthur Miller művéből 1985-ben készített filmet Volker Schlöndorff Dustin Hoffmannal, Kate Reiddel, John Malkovichcsal és Stephen Langgal a főszerepekben – Willy Lomanről, a hatvanas évei elején járó utazóügynökről.

Fehérváron Hargitai Iván állítja színpadra Az ügynök halálát Gáspár Sándorral a főszerepben. A további főszerepekben Varga Mária, Sarádi Zsolt és Egyed Attila látható.

Az előadás egy átlagos férfi, Willy Loman küzdelmét mutatja be az elvárásokkal, a családdal és önmagával szemben. Sikerhajhászás, meg nem valósult álmok, kapaszkodás az illúzióba – meddig hajtjuk ezt, mielőtt szembesülünk az igazsággal?

Bemutató: október 25.





Főfőnök – tatabányai Jászai Mari Színház
Egy informatikai startup főnöke, Ravn a cégvezetéssel járó kellemetlen döntéseket nem akarja maga tálalni, ezért rossz zsarunak egy fiktív főnököt talál ki, aki könyörtelen utasításait a távolból adja. Amikor az egyik termékük szenzációsnak ígérkezik, Ravn elhatározza, hogy eladja a céget, kisemmizve a többieket. De ehhez a kitalált főnöknek meg kell jelennie személyesen. Megbíz erre egy állástalan színészt, hogy játssza el a szerződés aláírásakor a főfőnököt. Azzal viszont nem számol, hogy a beosztottjai összetalálkoznak vele a folyosón.

Lars von Trier 2006-os filmjének színpadi adaptációját már több színház bemutatta, most Tatabányán rendezi Göttinger Pál. (Januárban a szolnoki színház is műsorra veszi.) Az előadásban Mikola Gergő, Kardos Róbert, Király Attila, Tóth Marcell, Bakonyi Csilla, Urbán-Szabó Fanni, Német Klára, Dévai Balázs, Honti György, Maróti Attila és Dobó Enikő játszik.

Bemutató: október 25.




Hűtlenek – Radnóti Színház

Ingmar Bergman önéletrajzi ihletésű drámája egyfelől egy szerelmi háromszög kialakulását, a megcsalás okait, lelki terheit, egy család szétesését ábrázolja közelnézetből, ugyanakkor egy idősödő művészember története is, akinek az írás eszközként szolgál, hogy szembenézzen a múlt árnyaival, elszámoljon saját döntéseivel és azok következményeivel. A 2000-ben bemutatott filmet Liv Ulmann rendezte, a főbb szerepekben Lena Endre, Erland Josephson és Krister Henriksson.

A Hűtlenek Bagossy Júlia első radnótis rendezése a színház új alternatív játszóhelyén, az Eötvös10-ben.

Bemutató: október 30., Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér



A készülő Főfőnökről a tatabányai színház oldalán

Göttinger Pál negyedik Jászais rendezése a Főfőnök. A Lars von Trier filmje alapján készült színpadi változatról a következőket mondta el: „A dán rendező munkáiról a kegyetlen, zsigeri, szembesítő színjátszás juthat az eszünkbe, a Főfőnök azonban meglepetés a rendezői életműben, komédia, amelyben a humor forrása az úgynevezett beöltözés: amikor másnak hisznek valakit, mint aki valójában. Az alaphelyzet szerint egy informatikai cég vezetője minden kellemetlen döntését úgy adja elő az alkalmazottainak, mintha az a sosem látott főfőnök akarata lenne, így őrzi meg népszerűségét. Ám amikor a céget el akarják adni, a vevő mindenáron ezzel a nem létező főfőnökkel tárgyalna, ezért a valódi főnök kénytelen egy színészt alkalmazni, hogy játssza el a szerepet. A színész azonban a pár perces beugrás helyett egy bonyolult helyzetbe csöppen, amelyben azt sem tudja, mit kellene játszania, így folyamatos improvizációra kényszerül. 
Lars von Trier emberismerete sűrítettebb, kiélezettebb, mint a miénk, vagány, karikatúraszerű karaktereket alkotott, és a humora is speciális: nevetünk rajta, de picit azért kényelmetlenül érezzük magunkat. Hozzám közel áll ez a fajta humor. Figurái, ha sok áttételen keresztül is, de megszerethetők, a néző pedig biztosan talál hozzájuk kapcsolódási pontokat, hiszen szörnyű főnök, kényszerből teljesítő beosztott, kavarás, ármánykodás és kibeszélés a legtöbb munkahelyen előfordul, sokszor ez utóbbiak adják az unalmas munkahelyi élet savát-borsát. Fontos motívum még a lelkiismeret kérdése az üzleti életben, amit olyan gyakran félretesznek, itt azonban mégis feltámad, így a darab tud szólni az emberek közötti közlekedésről, az emberi létezésről is. Régi alkotótársaimmal, Ondraschek Péter díszlet- és Cselényi Nóra jelmeztervezővel dolgozom majd együtt. A cégvezetőt Kardos Róbert, a színészt pedig Mikola Gergő játssza. Utóbbinak egy vérdilettáns színészt kell eljátszania, ami egyszerre kihívás és örömjáték. Kardos Róbert, ahogy az előadásban szintén szereplő Dévai Balázs is fontos szereplői a személyes színháztörténetemnek, hiszen annak idején a Bárka Színházban többször dolgoztam velük. Mikola Gergő teljesen más típusú színész, mint Kardos Róbert, de biztos vagyok benne, hogy inspirálják majd egymást. A tatabányai társulatban az a jó, hogy sokféle színészegyéniség tud egymásban bízni és jól együttműködni, ezért is szeretek itt dolgozni. A repertoár gazdag nevettető, szórakoztató előadásokban, azt remélem, hogy ez az előadás új színt hoz majd ebbe a sorba.”


 

A Jászai Mari Színház 2025/2026-os évada

A bűn és bűnbeesés kérdése Tatabányán

A Jászai Mari Színház 2025/2026-os évadának meghirdetésekor Crespo Rodrigo igazgató kihangsúlyozta: a soron következő szezon előadásainak szerzői a világirodalom legjelentősebb alakjai közé tartoznak. Agatha Christie, Arthur Miller, Dosztojevszkij, Ibsen, Lars von Trier és Molnár Ferenc drámái minden színházlátogató számára jól ismertek.

Az új évad különlegessége, hogy a kiválasztott művek szinte kivétel nélkül a bűn, a morális határátlépés, az emberi döntések súlya és következményei köré épülnek, hol krimiként, hol lélektani drámaként, vagy éppen komédiaként. A Bűn és bűnhődés mély filozófiai kérdéseket feszeget, Az egérfogó a rejtélyek és gyanúk világába kalauzol, a Pillantás a hídról pedig a féltékenység és az árulás romboló erejét tárja elénk. A Főfőnök groteszk humorral kérdez rá a felelősségre, míg Hedda Gabler karaktere – a női szabadságvágy és társadalmi kötöttségek szembenállásának tragikus szimbóluma – új megvilágításba helyezi a 19. század nőalakjait. Molnár Ferenc Liliom-ja pedig lírai vallomás a szeretet, a férfi-női kapcsolatok és a jóvátétel témájában.

Crespo Rodrigo úgy fogalmazott: „Ha röviden kellene összefoglalnom, hogyan tervezzük a következő évadot, azt mondanám, klasszikusnak számító szerzők klasszikus művei, a Jászaira jellemző stílusban!”

A rendezői gárda is ezt az irányt erősíti. Hegymegi Máté először rendez Tatabányán, Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényének új adaptációját állítja színpadra. Saját szavaival: „Érdekelnek azok a helyzetek, amelyekben a kiszolgáltatottság dühe, az önérzetesség aránytalan vagy téves bosszúhoz vezet.” A rendező és Garai Judit dramaturg közösen adaptálja a regényt.

Göttinger Pál a dán Lars von Trier komédiáját, A Főfőnök című darabot rendezi, amely egy hazugságspirálba keveredett színész története. A rendező kiemelte, hogy a darab a munkahelyi viszonyokról, szerepjátszásról és lelkiismeretről szól. A Főfőnök groteszk, mégis nagyon emberi. A főbb szerepekben Kardos Róbert és Mikola Gergő láthatók.

Guelmino Sándor két előadással is készül az évadban. Az egyik az Ibsen-klasszikus Hedda Gabler, amelyet modern közegbe helyezve mutat be. „Hedda Gabler egy bonyolult lélektani képlet. Szokták női Hamletnek vagy női Jágónak is nevezni, ő az első nárcisztikus női főszereplő a drámairodalomban.” – mondja a rendező, aki szerint a darab mai kérdéseket is feszeget. Dobó Enikő játssza a címszerepet. Másik munkája Molnár Ferenc Liliom-ja, amelynek története a lelkiismeretről, büszkeségről és megbocsátásról szól. A szereposztásban Csabai Csongor és a társulathoz frissen szerződött Erdős Lili kapják a főszerepeket.

Crespo Rodrigo Agatha Christie klasszikus krimijét, Az egérfogót rendezi. A szerző színdarabja már sokszorosan bizonyított, ez az egyik legtöbbet játszott krimi a világ színpadain. Londonban, a West Enden az 1952-es bemutatója óta folyamatosan műsoron van. A rendező szerint „a szereplők mély, fájdalmas titkokat rejtegetnek, és nekünk azt kell megmutatnunk, hogyan hordozzák magukban ezeket a titkokat, hogyan hat rájuk a környezet.” A zárt panzióban játszódó történet kiváló játéklehetőséget kínál a társulatnak.

Ujj Mészáros Károly az Arthur Miller által írt Pillantás a hídról című darabot viszi színpadra saját fordításában, egyszerűbb, életszerűbb nyelvezettel. A történet bevándorlókról, hatalmi és érzelmi konfliktusokról szól, a főszerepben Király Attilával. „A történetben fontos momentum, hogy az illegális bevándorló rokonokat kitoloncolás fenyegeti. Ma, 70 év elmúltával ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban, ez is adhat egy érdekes fénytörést az előadásnak” – mondja a rendező.



Hegymegi Máté, Ujj Mészáros Károly, Göttinger Pál és Guelmino Sándor is rendez Tatabányán

2024. augusztus 28-án a Városmajori Szabadtéri Színpad Szemle Plusz Programjában a Hóhérok című fekete komédiában nyújtott alakításáért Király Attila a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat, Szikszai Rémusz pedig a legjobb rendezés díját nyerte el. Az előadásban nyújtott kiemelkedő színészi teljesítményéért Bartos Ági a Budapest a fiatal tehetségekért díjban részesült, Csabai Csongor pedig Peremartoni Krisztina, a Városmajori Szabadtéri Színpad művészeti tanácsadójának különdíját vehette át.

A Jászai Mari Színház díjazottjainak körét 2024. szeptember 14-én Danis Lídia gazdagította tovább, aki a Magyar Színház-, Film- és Táncművészet kategóriában Megyei Prima díjat kapott.

A színház jubiláló társulatát ünneplő évad kiemelt programjaként meghirdetett Jászai Mozi előadás-sorozat az elmúlt 10 év emblematikus bemutatóinak felvételeiből válogatott. A 10 hónapon át tartó sorozat mozijain a nézők újra tapsolhattak a Moliére: Tartuffe, a Házasságon innen és túl, a Szutyok, A mi osztályunk, a 10, a Játék a kastélyban, a Vízkereszt vagy amit akartok, Az üvegcipő, A revizor és Az öngyilkos című produkcióknak.

A „mozi előadások” tökéletes alkalmat biztosítottak arra, hogy nézői bevonásával a színház adományokat gyűjtsön Tatabánya és a térség azon szociális intézményei számára, amelyek koraszülöttek, gyerekek, fiatalkorúak, értelmi fogyatékkal élők ellátására és támogatására specializálódtak.

Az adománygyűjtés jegyében telt a Jászai Mari Színház évadnyitó nyílt napja is, ahol az ingyenes programokon a nézők egy-egy doboz kutya vagy macskaeledel „fejében” vehettek részt, melyeket a Színház a Tatabányai Ebrendészeti Telep lakói számára juttatott el.

A jubileumi évadban a Jászai Mari Színház – a fenntarthatóság jegyében – közvetlen környezetében is szeretett volna nyomot hagyni. Ennek részeként november 5-én a színház melletti Liget Parkban Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata és Mármarosi Sándor, Tatabánya főkertésze támogatásával a színművészek a társulat megalakulásának 10. évfordulójára 10 előnevelt égerfát ültettek el.

11. alkalommal került megrendezésre a Jászai Mari Színház MOnodráma és STúdiószínházi FESZTiválja, melynek keretében március 26. és 30. között 10 előadásnak tapsolhatott a fesztivál közönsége.

A Jászai Mari Színház és a Stop Cukrászda – a Színház kettős jubileuma, valamint a STOP Cukrászda Tatabánya alapításának 50 éves évfordulója alkalmából – február 24-én különleges nyílt pályázatot hirdetett. A pályázaton indulók a színház névadójáról elnevezett „Jászai szelet” recepttel nevezhettek. A győztes sütemény a következő évadtól lesz megtalálható a STOP Cukrászda kínálatában.

A jubileumi évad egyik záró akkordjaként a Jászai Mari Színház társulata az épület művészbejáró felőli oldalán június végén időkapszulát helyez el.


A 2025/2026. évadról

Crespo Rodrigo a Jászai Mari Színház új évadának meghirdetése kapcsán kiemelte: „Azt hiszem, az előttünk álló évad bemutatóinak szerzői minden színházlátogató számára jól ismert nevek, de azt is mondhatnám, klasszikusok. Agatha Christie-t, a krimi királynőjét vagy Arthur Millert, az amerikai drámairodalom egyik legismertebb alakját bizonyára éppen úgy nem szükséges bemutatni, ahogyan Dosztojevszkijt sem, aki mindmáig az egyik legolvasottabb orosz író. Henrik Ibsen, akit a „modern dráma” atyjaként és a modernizmus egyik színházi megalapozójaként szoktak emlegetni, a maga korában talán pontosan olyan erővel formálta a drámaírást, a színházról való gondolkodást, ahogyan az elsősorban forgatókönyvíróként és filmrendezőként világhírűvé vált Lars von Trier forgatta fel fenekestül a mozi világát. És úgy gondolom, az sem túlzás, ha Molnár Ferenc munkásságát külön univerzumnak nevezzük a színpadi művek világában.

Az új szezon szerzői a drámairodalom három évszázadának kiemelkedő alakjai, olyan írók, akik katartikus hatást gyakoroltak nézők és olvasók millióira. Bizonyára nem a véletlen műve, hogy a következő évadban játszott darabjaik valamilyen formában egytől egyig a bűn, a bűnbeesés kérdésével foglalkoznak. Lenyűgöző ugyanakkor, hogy szerzőink hogyan képesek minderről a legkülönbözőbb aspektusból írni a dráma, a komédia, a színmű vagy éppen a krimi műfaji sokszínűségének jegyében.

A Bűn és bűnhődés „megváltástörténetének” filozofikus gondolatai a bűnről, Az egérfogó titokzatossága és bűn utáni nyomozása vagy a Pillantás a hídról Eddie-jének bűnös féltékenysége és árulása ugyanúgy az egyik legalapvetőbb emberi tulajdonságról mesél, ahogyan a Főfőnök komikus helyzetei arról, mennyire nevezhető bűnösnek valaki, ha pusztán azért próbál meg mindenkit átvágni a környezetében, hogy megússzon bizonyos dolgokat.

Hedda Gabler alakját az elemzők több helyen női Hamletként aposztrofálták, drámája rendkívüli erővel ábrázolja a társadalmi elvárások és az egyéni vágyak közötti feszültséget, a női szabadság korlátozását, mely végül olyan tragédiába torkollik, amit a 19. század társadalma a legnagyobb bűnök között tartott számon.

A Liliom a szerző talán legkülönlegesebb, ugyanakkor legérzelmesebb műve, önvallomás Molnár Ferenc nőkkel való viszonyáról, mely hasonlóképpen főhősének életéhez, nem volt mentes a bűntől.


Ha röviden kellene összefoglalnom, hogyan tervezzük a következő évadot, azt mondanám, klasszikusnak számító szerzők klasszikus művei, a Jászaira jellemző stílusban!

Ennek biztosítéka pedig Hegymegi Máté, aki először rendez Tatabányán, Ujj Mészáros Károly első Jászais nagyszínpadi rendezésével, Göttinger Pál visszatérő rendezőként, Guelmino Sándor a színház művészeti vezetője, illetve jómagam. És természetesen a Jászai remek társulata, amelyhez az új évadban Erdős Lili tagként csatlakozik.”



Angol krimi és dán komédia – évadot hirdetett a tatabányai színház

Az új szezon szerzői a drámairodalom három évszázadának kiemelkedő alakjai, olyan írók, akik katartikus hatást gyakoroltak nézők és olvasók millióira. Dosztojevszkijt és Agatha Christie-t, Hedda Gablert és Liliomot mutat be a Jászai Mari Színház Tatabányán. Társulati tag lett Erdős Lili.


Crespo Rodrigo igazgató a Jászai Mari Színház új évadának meghirdetése kapcsán kiemelte: „Azt hiszem, az előttünk álló évad bemutatóinak szerzői minden színházlátogató számára jól ismert nevek, de azt is mondhatnám, klasszikusok. Agatha Christie-t, a krimi királynőjét vagy Arthur Millert, az amerikai drámairodalom egyik legismertebb alakját bizonyára éppen úgy nem szükséges bemutatni, ahogyan Dosztojevszkijt sem, aki mindmáig az egyik legolvasottabb orosz író. Henrik Ibsen, akit a modern dráma atyjaként szoktak emlegetni, a maga korában talán pontosan olyan erővel formálta a drámaírást, a színházról való gondolkodást, ahogyan az elsősorban forgatókönyvíróként és filmrendezőként világhírűvé vált Lars von Trier forgatta fel fenekestül a mozi világát. És úgy gondolom, az sem túlzás, ha Molnár Ferenc munkásságát külön univerzumnak nevezzük a színpadi művek világában.”

Az új szezon szerzői a drámairodalom három évszázadának kiemelkedő alakjai, olyan írók, akik katartikus hatást gyakoroltak nézők és olvasók millióira. A Bűn és bűnhődés „megváltástörténetének” filozofikus gondolatai a bűnről, Az egérfogó titokzatossága és bűn utáni nyomozása vagy a Pillantás a hídról Eddie-jének bűnös féltékenysége és árulása ugyanúgy az egyik legalapvetőbb emberi tulajdonságról mesél, ahogyan a Főfőnök komikus helyzetei arról, mennyire nevezhető bűnösnek valaki, ha pusztán azért próbál meg mindenkit átvágni a környezetében, hogy megússzon bizonyos dolgokat. Hedda Gabler alakját az elemzők több helyen női Hamletként aposztrofálták, drámája rendkívüli erővel ábrázolja a társadalmi elvárások és az egyéni vágyak közötti feszültséget, a női szabadság korlátozását, mely végül olyan tragédiába torkollik, amit a 19. század társadalma a legnagyobb bűnök között tartott számon. A Liliom a szerző talán legkülönlegesebb, ugyanakkor legérzelmesebb műve, önvallomás Molnár Ferenc nőkkel való viszonyáról, mely hasonlóképpen főhősének életéhez, nem volt mentes a bűntől.

„Ha röviden kellene összefoglalnom, hogyan tervezzük a következő évadot, azt mondanám, klasszikusnak számító szerzők klasszikus művei, a Jászaira jellemző stílusban!

– fogalmazott Crespo Rodrigo – Ennek biztosítéka pedig Hegymegi Máté, aki először rendez Tatabányán, Ujj Mészáros Károly első Jászais nagyszínpadi rendezésével, Göttinger Pál visszatérő rendezőként, Guelmino Sándor a színház művészeti vezetője, illetve jómagam. És természetesen a Jászai remek társulata, amelyhez az új évadban Erdős Lili tagként csatlakozik.”




A 2025/2026. évad felnőtt bemutatói

M. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

megváltástörténet

Rendező: Hegymegi Máté



Lars von Trier: Főfőnök

munkahelyi komédia

Rendező: Göttinger Pál



Henrik Ibsen: Hedda Gabler

színmű

Rendező: Guelmino Sándor



Molnár Ferenc: Liliom

külvárosi legenda hét képben

Rendező: Guelmino Sándor



Agatha Christie: Az egérfogó

krimi

Rendező: Crespo Rodrigo



Arthur Miller: Pillantás a hídról

dráma

Rendező: Ujj Mészáros Károly
A rendezők gondolatai a jövő évad bemutatói kapcsán

Hegymegi Máté először rendez Tatabányán. A Bűn és bűnhődés kapcsán elmondta: „Korábban a regény két színpadi adaptációjában is játszottam, és már az egyetem óta vágytam rá, hogy egyszer rendezőként is dolgozhassak ezzel a történettel, ezért is nagyon örültem a színház felkérésének, anyagválasztásának. Garai Judit dramaturggal már több regényt adaptáltunk közösen, most is teljesen új szövegkönyvet készítünk, mert nem akarok már létező adaptációkhoz nyúlni.


Szeretek tiszta lappal indulni, kialakítani a saját koncepciónkat,

hogy az adott színészekben gondolkozva készüljön el a szövegkönyv, amibe a saját víziónkat is bele tudjuk fogalmazni. Érdekelnek azok a helyzetek, amelyekben a kiszolgáltatottság dühe, az önérzetesség aránytalan vagy téves bosszúhoz vezet. […]”




Göttinger Pál rendező a Főfőnök olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Sipos Zoltán / Jászai Mari Színház)

Göttinger Pál negyedik Jászais rendezése lesz a Főfőnök. A Lars von Trier filmje alapján készült színpadi változatról a következőket mondta el: „A dán rendező munkáiról a kegyetlen, zsigeri, szembesítő színjátszás juthat az eszünkbe, a Főfőnök azonban meglepetés a rendezői életműben, komédia, amelyben a humor forrása az úgynevezett beöltözés: amikor másnak hisznek valakit, mint aki valójában. Az alaphelyzet szerint egy informatikai cég vezetője minden kellemetlen döntését úgy adja elő az alkalmazottainak, mintha az a sosem látott főfőnök akarata lenne,

így őrzi meg népszerűségét.

Ám amikor a céget el akarják adni, a vevő mindenáron ezzel a nem létező főfőnökkel tárgyalna, ezért a valódi főnök kénytelen egy színészt alkalmazni, hogy játssza el a szerepet. A színész azonban a pár perces beugrás helyett egy bonyolult helyzetbe csöppen, amelyben azt sem tudja, mit kellene játszania, így folyamatos improvizációra kényszerül. […]” – mondta el a rendező hozzátéve, hogy a cégvezetőt Kardos Róbert, a színészt pedig Mikola Gergő játssza.



Mikola Gergő és Kardos Róbert a Főfőnök olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Sipos Zoltán / Jászai Mari Színház)

Guelmino Sándor rendező így beszélt arról, mik foglalkoztatják a Hedda Gabler kapcsán: „A Nóra az első rendezésem volt Tatabányán. Ennek lassan 15 éve, és azóta készülök rá, hogy a Hedda Gablert is színpadra állítsam.


A norvég szerző e két műve tulajdonképpen ellenpárja egymásnak.

Míg Nóra kiszakad egy házasságból, és otthagyja a családját, Hedda nem áll fel, annak ellenére sem, hogy már a nászútja után világosan látja, a házassága elhibázott döntés volt. Mindkét esetben a miértek érdekelnek. […] Ez egy szövegcentrikus darab, szószínház, ezért fontos, hogy megfelelő játékteret találjunk hozzá, és megmozgassuk. Meg kell teremteni a feszültségét, hogy a néző azt érezze, már-már krimit lát, ugyanakkor érvényesüljön a darab rétegzettsége, és maradjon valami Hedda titkaiból is. A Hedda Gablerhez mindig kell egy olyan színésznő, aki elbírja a főszerep súlyát. Nálunk Dobó Enikő játssza, akit vendégként a Kalucsniban és a Gloriában már láthattak a tatabányai nézők. Izgalmas színpadi jelenség, ereje, kisugárzása van.”



Király Attila és Urbán-Szabó Fanni a Főfőnök olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Sipos Zoltán / Jászai Mari Színház)

Guelmino Sándor másik rendezése az évadban a Liliom. A rendező a darabhoz fűződő viszonyáról a következőket mondta: „A Liliomot 15 éve, a Magyar Színházban már megrendeztem, de azóta is foglalkoztat. A hintáslegény és Julika tragédiába fulladó szerelme eredetileg a 20. század eleji Budapesten játszódik, azonban tele van olyan kérdésekkel, amelyek korszaktól függetlenül mindenkit érintenek. Lehetséges-e megalkuvások nélkül, egyenes gerinccel, tisztán élni? Ha nem, miért nem?


Miért azt bántjuk, akit szeretünk?

Ha az áldozat megbocsát, az felment-e minket a saját lelkiismeretünk vádja alól? Ezek a kérdések időtlenek, a darab gyönyörű, álkülvárosi nyelvezete viszont nagyon is korhoz köthető, épp ezért nem szeretném a történetet a mai korba helyezni, ráadásul félő, hogy elveszne a romantikája. Liliomot Csabai Csongor játssza, úgy gondolom, az ő színészi alkatához nagyon is illik ez a szerep. Julika a társulathoz frissen szerződött Erdős Lili lesz. Mindketten izgalmas, érzékeny színészegyéniségek, nagyon kíváncsi vagyok, hogy alakul kettejük között a színpadi kémia. […] Olyan előadást szeretnék, amely a lelkekhez is tud szólni, nem elfelejtve, hogy a Liliom alcíme szerint külvárosi legenda. Fontos rétege, hogy ez a külvárosi közeg (de gondolhatunk akár Tatabányára is) milyen életlehetőségeket nyújt a fiataloknak, mennyiben határozza meg a sorsukat.”

Crespo Rodrigo rendezi Az egérfogót. A készülő előadással kapcsolatban az alábbiakat mondta el: „[…] Agatha Christie színdarabja már sokszorosan bizonyított, ez az egyik legtöbbet játszott krimi a világ színpadain. Londonban, a West Enden az 1952-es bemutatója óta folyamatosan műsoron van. Fontos szempont volt az is, hogy a szerepei jól kioszthatók a társulatunkban.

A színészeknek kiváló játéklehetőséget kínál, hiszen nagyon jó, egyenrangú szerepek vannak benne.

A szerző pontosan leírta azt a jellegzetes angol miliőt, ami a műveinek az egyik vonzereje, de nem hiányzik a darabból a humor sem. […] Ugyanakkor a műnek van egy súlyosabb vonulata is: a szereplők mély, fájdalmas titkokat rejtegetnek, és nekünk azt kell megmutatnunk, hogyan hordozzák magukban ezeket a titkokat, hogyan hat rájuk a környezet, ez a hótorlaszokkal a világtól elzárt panzió, ahol szembe kell nézniük önmagukkal.”

Ujj Mészáros Károly állítja színpadra a Pillantás a hídról című drámát. Rendezői elképzeléseiről elmondta: „Örültem a felkérésnek, mert úgy látom, hogy ebben a színházban valami nagyon jó dolog született. A társulat nagy részét ismerem, többekkel dolgoztam már együtt kisfilmekben. Itt mutattuk be a Shirley Valentine-t, amelyben Balsai Móni játszotta a címszerepet, és én rendeztem. Soha olyan önfeledten szórakozó közönséggel nem találkoztam, mint ennek a MOST FESZT-en közönségdíjat is nyert előadásnak a nyilvános főpróbáján. A Pillantás a hídról újraolvasásakor azt tapasztaltam, hogy az angol eredeti szóhasználata jóval egyszerűbb, mint a korabeli magyar fordításé. A történet New Yorkban, munkásközegben játszódik, a szereplők olasz bevándorlók. Egy dokkmunkás, akinek az angol nem az anyanyelve, nem úgy beszél, mint egy tanár.


Ezért újrafordítom a darabot, egyszerűbb szóhasználattal, annak megfelelően, amit a szerző szándékának érzek.

[…] A főszerepet Király Attila játssza, az ő habitusa, kiállása más, mint általában az Eddie Carbonét játszó színészeké, így nem egy klasszikus nevelőapa – nevelt lány viszonyt látunk majd. A lány szerepét a Jászai új társulati tagja, Erdős Lili formálja meg, Eddie feleségét Bakonyi Csilla játssza. A történetben fontos momentum, hogy az illegális bevándorló rokonokat kitoloncolás fenyegeti. Ma, 70 év elmúltával ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban, ez is adhat egy érdekes fénytörést az előadásnak” – mondta el Ujj Mészáros Károly.