Címke:
kultkikötő

„A színház segít visszahozni az elmélyült gondolatokat a mindennapokba” – Nagy Viktorral, a Kultkikötő alapítójával beszélgettünk

A Kultkikötő 21. nyári évadának közepén beszélgettünk Nagy Viktorral, aki húsz éven át igazgatta és alakította az összművészeti fesztivált, az elmúlt másfél évben pedig már a Csiky Gergely Színház és Kulturális Központ igazgatójaként dolgozik. A beszélgetés során felidéztük az összművészeti fesztivál indulásának legmeghatározóbb pillanatait, a társulat erejét, a szabadtéri és kőszínházi közeg különbségeit, valamint azt is, hogyan születnek meg azok az előadások, amelyekben a nézők nemcsak élményt, hanem valódi gondolati és érzelmi tartalmat találnak.

Fel tudsz idézni egy olyan pillanatot a Kultkikötő elmúlt két évtizedéből, amely különösen megmutatta, milyen ereje van egy összetartó csapatnak?

Nagyon élénken él bennem a Kultkikötő őstörténetének egyik legfontosabb pillanata. A Csiky színészeként jártam ki annak idején, hogy az elhagyott balatonföldvári szabadtéri színpadot újra meg lehessen nyitni. 2006 májusára már megvolt a hosszú távú szerződésünk az önkormányzattal, meghirdettük az első előadást, de egyetlen fillérünk sem volt a kezdéshez. A teljes fizetésem csak az áram- és vízdíjra volt elég, miközben a fejemben már a Csiky „nyári játszóhelye” épült – pénz nélkül. Mohácsi János Veszett fejsze című előadásával terveztünk nyitni, de egyetlen pályázaton sem nyertünk. Emlékszem, ott álltam a művészbüfében, tördeltem a kezem, és elmondtam a társulatnak, hogy bajban vagyunk. A színészek pedig azt mondták: „Viktor, megyünk. Ha majd lesz pénze a Kultkikötőnek, akkor fizettek a munkánkért. Most megcsináljuk ingyen.” Ez a pillanat számomra nemcsak fontos, hanem a leglényegesebb része a Kultkikötő történetének. Azóta biztosan tudom: nincs lehetetlen egy társulatnak.

És úgy tűnik a Kultkikötő is kiállta az idő próbáját és már túlnőtt a földvári helyszínen is. Mégis, mi az amiben gyökeresen más a nézők szempontjából egy szabadtéri színház, mint egy kőszínház?

A szabadtéri színház és a kőszínház két külön világ, és ezt a nézők nagyon pontosan érzik. A kőszínházba általában úgy érkezünk, hogy magunkkal hozzuk a napunkat, a hetünket, a feszültségeinket. Belépünk egy zárt térbe, ahol a figyelem koncentrált, a fények, a csend, a falak mind abba az irányba terelnek, hogy fókuszáljunk. A kőszínház egyfajta búra: bent vagyunk, együtt vagyunk, és minden rezdülésnek súlya van.

A szabadtér ezzel szemben élő organizmus. Ott van a Balaton illata, a szél, a nyár hangjai – egy érkező vonat vagy egy szomszéd templom harangja – és persze a nézők oldottsága. A szabadtéri előadásra többnyire úgy érkeznek a nézők, hogy már benne vannak a pihenésben, a nyárban. Ez egy egészen más lelkiállapot.

Mit gondolsz ugyanarra a műfajra ül be egy néző télen, a zárt térben, mint nyáron, a Balatonon, oldott hangulatban?

A nézői elvárás és hozzáállás picit más. A szabadtéri színház esetében a nézők sokszor egész napjukat a parton töltik és este szeretnének valami olyat kapni, ami beleillik ebbe a könnyedebb állapotba. A vígjáték, a zenés produkció, a nagyobb lélegzetű, látványos előadás nyáron sokkal természetesebben talál utat. Nem azért, mert a közönség ne lenne nyitott a mélységre, hanem mert a szabadtér másképp hat.

De persze van igény az intimebb előadásokra is. Vannak olyan előadások, és olyan Kultkikötő helyszínek, amelyek atmoszférájához nyáron is a mélyebb hangvételű előadások dukálnak. Ezek általában vagy nagyon erős személyes jelenlétre épülnek, vagy olyan témát hoznak, ami a nyárban is rezonál.

Idén több ilyen előadás is érkezik még a nyár második felében, amely intimebb hangvételű és kifejezetten mély érzelmi vagy gondolati tartalommal dolgozik: a beck@grecsó: szeretet vessző béke, Az semmi… Koltai Róbert és Jordán Tamás estje, Az én szívem játszik – Lábas Viki összművészeti estje, A szomszéd ajtó, Mindent bele, avagy a lelkek nyugalma, a Mély levegő vagy épp Szókratész védőbeszéde. Mi az a közös szempont, ami alapján ezek a produkciók helyet kaptak a nyári programban?

Azt hiszem, ezeknél az előadásoknál mindig ugyanazt a kritériumot veszik a kollégák figyelembe: a mondanivaló hitelessége. Mi az, ami nem csak egy este erejéig hat, hanem tovább rezeg a nézőben, akár napokig, hetekig. A nézők sokszor nyitottabbak ezekre a mélyebb rétegekre lelassult, kipihent állapotban. A közös szempont tehát mindig az, hogy az adott előadás mondjon valamit a világról, az emberről, a jelenünkről, és mindezt könnyebb úgy, ha olyan alkotók keze munkája által teszi, akikben a néző bizalma már eleve ott van. Ez a bizalom az, ami lehetővé teszi, hogy a mélyebb tartalmak valóban utat találjanak.

A Kultkikötő jelenében fontos szerepet játszik már egy ideje az új produkciók látrehozása is. Ezeket nem csak a Balatonnál és nem csak nyáron láthatja a közönség. Kikhez szólnak ezek a produkciók?

A saját produkcióknál mindig két irányt tart a Kultkikötő csapata szem előtt, két nagyon különböző, mégis egymást erősítő közönséget. Az egyik a felnőtteké: azoké, akik keresik a személyesebb, mélyebb színházi élményt, akik nem csak kikapcsolódni szeretnének, hanem valamit hazavinni is magukkal. Ilyen előadás lett Ember Márk első rendezése az Életed hétvégéje minimusical, illetve a Kőszegi Várszínház és a Kultkikötő közös – idén bemutatott – A szomszéd ajtó vígjátéka Auksz Éva és Őze Áron színészházaspár előadásában, illetve a Boldogan éltek színházi mese felnőtteknek is.

A másik célcsoport legalább ilyen fontos – sőt, ha őszinte akarok lenni, talán még fontosabb. A gyerekek. Én mindig azt vallottam, hogy a színházi nézővé nevelés kisgyerekkorban kezdődik. Amikor először ül be a nézőtérre, amikor először találkozik egy történettel, egy színésszel, egy varázslattal. Ha akkor sikerül megérinteni, ha akkor kap valami olyat, ami miatt vissza-visszavágyik, akkor lesz belőle később olyan felnőtt néző, aki értőn, nyitottan, kíváncsian fordul a színház felé. A mai, digitális impulzusokkal telített világban a gyerekek figyelmének lekötése különösen nagy kihívás. Pont ezért volt számunkra különösen fontos a nyáron bemutatott Pöttyös Panni és Kockás Peti – A varázsházikó, Göttinger Pál rendezésében, illetve a Mesék Süsünek előadás, utóbbi a Csiky Gergely Színházzal koprodukcióban született meg. Süsü vagy Panni története is olyan világot teremt a színpadon, amely a zenével, a látvánnyal és a játékos megoldásokkal azonnal leköti a gyerekek figyelmét, mindemellett generációkat köt össze, és pontosan azt a fajta közösségi élményt hozza létre, amit én a színház egyik legszebb arcának tartok: amikor a nézőtéren egymás mellett ül a nagyszülő, a szülő és a gyerek.

A 2026/27-es évadban különösen fontos szerepet kap a Csikyben is a generációk párbeszéde. Hiszem, hogy a színház – legyen az szabadtéri vagy kőszínház akár – az egyik legerősebb közeg arra, hogy a különböző korosztályok egymás mellé üljenek, ugyanazt a történetet nézzék, és utána beszélgessenek róla, mert sajnos azt látom magam körül, hogy egyre kevesebb elmélyült gondolat van, amit egymással megosztanánk. A színház erős alapot ad ahhoz, hogy a családok, a fiatalok, az idősebbek ugyanarról a témáról tudjanak beszélni – akár a nyaralás alatt, akár hétköznap otthon egy vacsora mellett.



Szepes Mária meséivel varázsolta el a családokat a Kultkikötő új bemutatója

Nagy sikerrel mutatkozott be Balatonföldváron a Kultkikötő és az Összpróba Alapítvány közös gyerekelőadása, a Pöttyös Panni és Kockás Peti – A varázsházikó. A szerethető, mintegy 40 perces mesejáték méltó módon kelti életre Szepes Mária időtálló történeteit, és már az első előadáson magával ragadta a legkisebb nézőket.

A történet a Balaton partján, Balatonalmádiban játszódik, ahol Pöttyös Panni és Kockás Peti közösen fedezik fel a nyár apró csodáit. A barackszüret, a balatoni kalandok, a nyári vihar és a varázsházikó mind olyan élményeket idéznek meg, amelyek sok család számára ismerősek lehetnek. A balatoni miliő különösen közel hozza a történetet a nyári vakáció hangulatához. A két címszerepet Sóvári-Fehér Anna és Jámbor Nándor alakítja, akik kedves, természetes játékukkal pillanatok alatt belopják magukat a gyerekek szívébe.

Göttinger Pál rendezésében egy lendületes, korszerű, mégis klasszikus értékeket őrző előadás született. A lebilincselő látványvilág, a játékos tárgyanimáció és az elragadó betétdalok szinte minden percben lekötik a gyerekek figyelmét, miközben a humorral és szeretettel átszőtt történet a felnőttek számára is tartogat ismerős pillanatokat. Nem véletlen, hogy a rendező szerint Pöttyös Panni világa olyan biztos pont, „ahová szellemileg vagy színházilag be lehet húzódni egy kicsit”.

A balatonföldvári premiert követően a Pöttyös Panni és Kockás Peti – A varázsházikó a nyár során több alkalommal is látható lesz a Kultkikötő különböző balatoni helyszínein, így azok a családok sem maradnak le róla, akik most nem tudtak részt venni a bemutatón. A produkció egyszerre nosztalgikus és friss, a mai gyerekek számára is könnyen befogadható élményt kínál.

SZEPES MÁRIA - JELI VIKTÓRIA - TASNÁDI ISTVÁN: PÖTTYÖS PANNI ÉS A VARÁZSHÁZIKÓ


Pöttyös Panni alig várja, hogy iskolás legyen. Elviselhetetlen számára a várakozás. Mennyit kell még aludnia addig és hogyan fogja ő ezt az egy hetet kibírni?

Szerencsére Mimi, a nagymamája tudja a megoldást. Nem kell hozzá más, mint egy varázsházikó, aminek annyi becsukott ablaka van, ahány napot aludnia kell még az iskoláig. Addig is Panni Kockás Petivel karöltve ellátogat még a Balatonra, ahol a bolondos fészer, az esti sütögetés tűzmanói, a barackszüret rakoncátlan gyümölcsei és egy paplan alól végigrettegett nyári vihar is a kalandjuk része lesz. Mindezt szüleiknek levélben lerajzolva mesélik el, hiszen írni még nem tudnak – de talán most utoljára ebben a formában, mert a nyár végén Pannit és Petit is várja már az iskolapad.

A Kultkikötő és az Összpróba produkciója Szepesi Mária örökérvényű mesesorozatából válogatva viszi színpadra Panni történeteit, amik évtizedek óta kapszkodót nyújtanak a vele egyidős gyerekeknek a hétköznapok gyakran korántsem magától értetődő és olykor igencsak bonyolult világához.


Ajánlott: 3 éves kortól.


Az előadás hossza: kb. 45-50 perc


Szereplők

Pöttyös Panni - Sóvári-Fehér Anna

Kockás Peti - Jámbor Nándor


Rendező: Göttinger Pál


Szepesi Mária művei alapján írta: Jeli Viktória.



Pöttyös Panni - előadásfotók

Göttinger Pál: „Vannak kikötők, ahová szellemileg vagy színházilag be lehet húzódni egy kicsit, a Pöttyös Panni is ilyen”



A Kultkikötő és az Összpróba Alapítvány a legkisebbekre gondolva mutatja be nyáron a Pöttyös Panni és Kockás Peti – A varázsházikó című mesejátékot. Göttinger Pállal, a darab rendezőjével beszélgettünk arról, miért különleges, ahogy Szepes Mária megírta a mesét, miért szeret mesejátékot rendezni, és azt is megtudhatjuk, mi az a tárgyanimáció. Göttinger Pál interjú.

„Ha lenne kishúgom, biztos felolvasnék neki Panni történeteiből.” Ez csak egy azokból a visszajelzésekből, amelyek mind a mai napig az olvasóktól érkeznek Pöttyös Panni hét évtizedes történeteire. Szepes Mária meséjéből Göttinger Pál rendezésében, Balatonföldváron július 22-én új darab érkezik A varázsházikó címmel, Tasnádi István dalszövegével és Nyitrai László zenéjével, amelyet a Kultkikötő balatonszárszói és balatonboglári helyszínein is láthatnak.

Az első Pöttyös Panni mesekönyv 1954-ben jelent meg, amelyet számos további kötet követett. Olvasóként, gyerekként volt-e hozzá szerencséd?

Nem, sajnos nekem kimaradt, ismerkednem kellett vele. Tudtam a létéről, de mi nem olvastuk, pedig vannak lánytestvéreim is. Most persze kézbe vettem őket, de őszintén megmondom, fél szemmel olvastam csak át, mert nem akartam, hogy a fejünkben saját változat épüljön fel ahelyett, mint amit a színpadi változat szerzője elképzelt. Nem annyira szeretem, ha ezer előfeltételezéssel megyünk be a próbaterembe, akadályoz a munkában. Attól még szabadjára szaladhat az ember fantáziája, de ez akkor működik igazán jól, ha minden a papíroson előttünk lévő mondatokból bomlik ki.

Az elmúlt 20 évben több színház is készített belőle darabot, a Móra Könyvkiadó új illusztrációval adta ki a sorozat egy részét. Hogy lehet valami 70 év után is ennyire népszerű és aktuális?

Nem tudok mást mondani, mint azt, hogy

annyira egyetemes és kristálytiszta a közlendője, hogy túléli az évtizedeket.

Én hiszek az időben, mint hitelesítő tényezőben. A színházasdiban mindig sok érdekesség, újdonság, ritkaság, meglepő új forma között hajózunk, és pont ezért esik jól, ha időről-időre vannak kikötők, ahová szellemileg vagy színházilag be lehet húzódni egy kicsit. Ezek azok a művek, amik már kiállták az idők próbáját, a Pöttyös Panni is ilyen. Egyrészt nagyon nagy elméleti felkészültség van mögötte. Szepes Mária – mire a Pöttyös Pannival foglalkozott – már rengeteg mást maga mögött tudhatott, akár íróilag, akár spirituálisan. Mivel a betiltott szerzők közé tartozott, parkolópályára, pontosabban a gyerekirodalom polcára tették. Ennek eredményeképp csatornázta be a történetekbe azt a kiérlelt világnézetet, szelídséget és bölcsességet, ami addigra felhalmozódott benne. Ezek a mesék nem didaktikusak, mégis mester és tanítványa egymást feltételező viszonyában születnek meg. Adott egy nagymama, Mimi, és a kislány, Panni, aki leckéket kap az élettől, de nem szigorúan, hanem megélt kalandokon keresztül. Valójában nagyon korszerű gondolat, hogy nem lediktálják neki, mi a helyes (és mi nem az), hanem élmények érik, és azok lepárlását már ő maga, a tanítvány végzi el.

Az eddigi rendezéseidtől merőben eltér A varázsházikó. Hogyan kerültél bele a produkcióba?

Nagy Viktorral, a Kultkikötő alapítójával hosszú ideje dolgozunk együtt, megvan a szakmai bizalom, rajta keresztül jött a felkérés. Egyből igent mondtam, mert bár korábban több mesedarab-produkcióban is részt vettem, ritkán jutok hozzá, és hiányzik nagyon. Két vonzereje is van számomra. Az egyik általánosabb: a mesét nagyon tiszta hangon, áttetszően, világosan kell elmesélni, anélkül, hogy közben lebutulna. Tehát a leegyszerűsítés, az alakra formálás közben a mondanivaló cizelláltsága fontos marad végig. Ezt szakmai kihívásnak tartom. A másik ok pedig némileg önző: a színészekkel való ismerkedésnek nincsen jobb módja, mint a mesejáték. Bonyolult, nehéz, komplikáltan rétegzett tragédiát csinálni valójában egyszerűbb. De ezt a játékos, felszabadult, világos, a bennük rejlő kisgyerek fantáziájának áramlását mozgató társalkotóságot csak a mesedarab tudja, ráadásul ezen keresztül lehet a színészek humorérzékéről, ritmusérzékéről, játékkedvéről a legjobban tájékozódni. Sóvári-Fehér Annával és Jámbor Nándorral is dolgoztam már, de az mind beugrás volt, ahol néhány próba alatt kellett olyasmit elsajátítaniuk, amit nem ők próbáltak be. Szakmai felkészültségről, alázatukról tehát volt már ezáltal fogalmam, most azonban végre ránk zártak egy próbatermet három hétre, hogy addig nem jöhetünk ki, amíg a dolog nem szabad és zabolátlan. Ezt nagyon jó csinálni.

A darabot Szepes Mária művei alapján Jeli Viktória írta, akinek több gyerekkönyve is jelent már meg. Legismertebb az Időfutár sorozata, amely, ahogyan a címe is sugallja, egy időutazás. Ő mennyire helyezte el a darabot egy bizonyos korban?

Nincsen meghatározva, hányat írunk. Az idő, az időutazás inkább ott kerül előtérbe, hogy Panni számára hat nap van hátra az iskoláig és ő, lévén türelmetlen kislány, nem nagyon szeret az ismeretlenre várni. Így Miminek az az ötlete támad, hogy létrehoz egy varázsházikót, amely olyan, mint az adventi naptár, minden nap újabb kinyitható ablakokkal, ami mögött egy kaland vár. Így utaznak Balatonra, a dinoszauruszokhoz, Mimi gyerekkorába, természetesen képzeletben. Az ebben a jó varázslat, hogy naponta nyitja ki az ember ezeket az ablakokat, és nem egyszerre. Így apránként képes töltekezni belőle, és valami teljesség-félét érez, mire a végére ér.

A próbák az évad végén kezdődtek, épp akkor, amikor a legtöbb színész talán épp az utolsót játssza és tervezi a pihenését, nyaralását. Milyen tapasztalatokról tudsz beszámolni?

Nagyon élvezetesek a próbák, noha a hátunk közepére is kívánhatnánk a nyár elején egy egész, nulláról bepróbálandó anyagot. De nem ez a helyzet, nagyon felszabadultak vagyunk. Tulajdonképpen egy tárgyanimációs kísérletezés képezi a próbák tárgyát. Az eredeti mesék tárgykultúrája is köthető az ötvenes évekhez – szegények voltak az emberek a háború után, az otthon fellelhető használati tárgyakból kellett teremtő fantáziával csodavilágot varázsolni. Mivel 50 perces lesz az előadás, második próbára mindenki tudta már a szöveget, így az egész próba lényegében szabadidő és játék az eszközökkel, amik a kezünkbe kerülnek. Azt a leckét kapjuk ilyenkor, hogy a gyerek számára ez a fajta játékmód nem stilizált. Felnőtt korban képzeljük csak absztraktnak, ha egy skatulya játszik egy szerepet, de a gyerek számára ez evidens. Hasra fekszik a szőnyegen, fogja a gyufásskatulyát és játszik. Az a gyerek is érti, aki nézi, és az is, aki játssza. Ez sokszoros tapasztalatom egyébként. Amikor Dinyés Dániellel operabeavató-sorozatot csináltunk gyerekeknek a Müpában, az volt a tapasztalatunk, hogy a gyerekeknek az opera sem absztraktabb, mint bármi más. Mindent, amit ők új élményként befogadnak, rögtön evidenciának fognak fel, és minden művészeti ágat, kifejezésmódot úgy tanulnak szivacsként, mint bármi mást. A nyelvüket, vagy éppen cipőt kötni. Tehát csak felnőttként tűnik az opera bonyolultnak vagy elvontnak. Ugyanígy, a tárgyanimációnál is ezt tapasztalom:

nekem kell összeszednem magam, hogy a kreatív képességeimet feltornázzam oda, ahol egy gyereknek alapból van.

Ha ez sikerül, utána már magára lehet hagyni egy színészt egy seprűnyéllel egy üres próbateremben, és csoda fog történni.

Mindannyiunkban lakozik egy gyermek, ez nyilvánvaló, de mennyire sikerült neked előhívnod ezt a gyermeket a próbafolyamat alatt?

Semmi nehézségem nem volt. Két csodálatos színésszel dolgozom, akik tehetségesek, nagyon nagy technikai felkészültség birtokában vannak, kézre áll nekik minden. Egyébként is: a gyerekké változásban a színészeknek a foglalkozásuk természete okán van azért némi előnyük. Azzal, hogy az ember egy próbán kipróbál ezer féle dolgot, amíg egy mindenki számára tetszetős megoldásra bukkan, ahhoz a legsúlyosabb témafelvetésben is szükség van némi játékosságra. Ahogy az elején mondtam, akár fáradtak is lehetnénk az évad végén, de azt tapasztalom, hogy az egész éves munka után felszabadultak vagyunk és vidámak.

Szerző: Rátkai Zsófia


További információ itt érhető el >>>

forrás: https://fidelio.hu/

Pöttyös Panni és Kockás Peti – A varázsházikó – Időtlen klasszikus kel életre a Kultkikötő színpadán Göttinger Pál rendezésében

Július 22-én Balatonföldváron 2026 nyarán különleges gyerekszínházi élmény érkezik Balatonföldvárra: a Kultkikötő és az Összpróba Alapítvány közös gyerekszínházi bemutatója.

A Pöttyös Panni és Kockás Peti – A varázsházikó című új előadás nem csupán egy szeretett mesét idéz meg, hanem azt a világot teremti újra, amely generációk óta a gyerekek fantáziájának egyik legkedvesebb otthona.

A történet egyszerre szól a várakozás izgalmáról, a barátság erejéről és a nyár varázsáról – mindarról, ami miatt Panni kalandjai ma is ugyanolyan elevenek, mint amikor Szepes Mária megírta őket.

Ahogy Almási Csaba, a Szepes Mária Alapítvány elnöke fogalmaz: “Mária néni Panni történeteit saját tapasztalataiból és gazdag fantáziájából teremtette meg. A tizenhat kötetes sorozat mára már kultuszműnek számít, generációk gyerekkorát határozta meg, úgy írt, hogy a gyerekek és a nagyszülők egyaránt magukra ismertek benne, miközben színes, humoros, játékosan kacifántos világot teremtett – olyat, amely ma is magával ragad minden korosztályt.”

A színpadon Sóvári‑Fehér Anna kelti életre Pöttyös Pannit, aki egy hat-hét éves gyermek legnagyobb kérdésével néz szembe: vajon milyen lesz iskolásnak lenni? Mellette Jámbor Nándor alakítja Kockás Petit, Panni legjobb barátját, akivel minden kaland könnyebb, minden felfedezés izgalmasabb. Az előadás alkotói – Jeli Viktória író, dramaturg és Göttinger Pál rendező – Pöttyös Panni történeteinek érzékeny, játékos világát, humorral vegyítve hozzák közel a mai gyerekekhez.

A látványt Szalai József ötletes díszlete és Hatvani Mónika csodás grafikái határozzák meg, a jelmezek pedig Cselényi Nóra munkái, aki finom színekkel és kedves részletekkel teremti meg Panniék színpadi világát.

Különlegesség még, hogy Tasnádi István kifejezetten az előadáshoz írt dalszövegei – Nyitrai László zenéivel – adják a produkció zenei világát.

A Kultkikötő évek óta kiemelt figyelmet fordít a gyerekek színházi nevelésére, és olyan előadásokat hoz létre, amelyek egyszerre szórakoztatóak, inspirálóak és közösségteremtők. Ez az előadás is ennek a küldetésnek újabb fontos állomása.

A produkcióhoz kapcsolódik a Móra Könyvkiadó, amely 2026-ban újragondolt, vizuálisan megújult formában indította útjára Pöttyös Panni karakterét.

A friss illusztrációkkal kiadott könyv célja, hogy a mai gyerekekhez is közelebb hozzák ezt a sok generáción át szeretett világot – ugyanazt a szemléletet képviselve, amelyet a Kultkikötő a színpadon teremt meg.

Bemutató időpontja és helyszíne: Balatonföldvár – 2026. július 22., 10.30 szerda

Az előadás ezt követően Balatonszárszón és Balatonbogláron is látható lesz a nyár folyamán.



IDŐTLEN KLASSZIKUS KEL ÉLETRE A KULTKIKÖTŐ SZÍNPADÁN JÚLIUS 22-ÉN BALATONFÖLDVÁRON

2026 nyarán különleges gyerekszínházi élmény érkezik Balatonföldvárra: a Kultkikötő és az Összpróba Alapítvány közös gyerekszínházi bemutatója. A Pöttyös Panni és Kockás Peti – A varázsházikó című új előadás nem csupán egy szeretett mesét idéz meg, hanem azt a világot teremti újra, amely generációk óta a gyerekek fantáziájának egyik legkedvesebb otthona.

A történet egyszerre szól a várakozás izgalmáról, a barátság erejéről és a nyár varázsáról – mindarról, ami miatt Panni kalandjai ma is ugyanolyan elevenek, mint amikor Szepes Mária megírta őket. Ahogy Almási Csaba, a Szepes Mária Alapítvány elnöke fogalmaz: “Mária néni Panni történeteit saját tapasztalataiból és gazdag fantáziájából teremtette meg. A tizenhat kötetes sorozat mára már kultuszműnek számít, generációk gyerekkorát határozta meg, úgy írt, hogy a gyerekek és a nagyszülők egyaránt magukra ismertek benne, miközben színes, humoros, játékosan kacifántos világot teremtett – olyat, amely ma is magával ragad minden korosztályt.”

A színpadon Sóvári‑Fehér Anna kelti életre Pöttyös Pannit, aki egy hat-hét éves gyermek legnagyobb kérdésével néz szembe: vajon milyen lesz iskolásnak lenni? Mellette Jámbor Nándor alakítja Kockás Petit, Panni legjobb barátját, akivel minden kaland könnyebb, minden felfedezés izgalmasabb.

Az előadás alkotói – Jeli Viktória író, dramaturg és Göttinger Pál rendező – Pöttyös Panni történeteinek érzékeny, játékos világát, humorral vegyítve hozzák közel a mai gyerekekhez. A látványt Szalai József ötletes díszlete és Hatvani Mónika csodás grafikái határozzák meg, a jelmezek pedig Cselényi Nóra munkái, aki finom színekkel és kedves részletekkel teremti meg Panniék színpadi világát. Különlegesség még, hogy Tasnádi István kifejezetten az előadáshoz írt dalszövegei – Nyitrai László zenéivel – adják a produkció zenei világát.

A Kultkikötő évek óta kiemelt figyelmet fordít a gyerekek színházi nevelésére, és olyan előadásokat hoz létre, amelyek egyszerre szórakoztatóak, inspirálóak és közösségteremtők. Ez az előadás is ennek a küldetésnek újabb fontos állomása.

A produkcióhoz kapcsolódik a Móra Könyvkiadó, amely 2026-ban újragondolt, vizuálisan megújult formában indította útjára Pöttyös Panni karakterét. A friss illusztrációkkal kiadott könyv célja, hogy a mai gyerekekhez is közelebb hozzák ezt a sok generáción át szeretett világot – ugyanazt a szemléletet képviselve, amelyet a Kultkikötő a színpadon teremt meg.

Bemutató időpontja és helyszíne: Balatonföldvár – 2026. július 22., 10.30 szerda

Az előadás ezt követően Balatonszárszón és Balatonbogláron is látható lesz a nyár folyamán.

Új illusztrációkkal tér vissza Pöttyös Panni

A Móra Kiadó friss grafikákkal adja ki újra Szepes Mária klasszikus mesesorozatát, a Pöttyös Pannit. Az eredeti szöveg változatlan marad, a modern illusztrációk pedig a mai gyerekek számára is közelebb hozzák a generációk óta kedvelt történeteket. 

Ismeritek Pöttyös Pannit? Tudjátok, ő az a kislány, aki a bárányhimlős pöttyeiről kapta a nevét. De a pöttyös ruháiról is könnyű felismerni. Szepes Mária mesesorozatának első része 1953-ban jelent meg, és azóta is megtalálható a gyerekszobák, óvodai csoportszobák könyvespolcain. A Móra Kiadó 2026-ban újragondolt grafikával is útjára indítja a sorozatot. Mézes Fanni illusztrátor játékosan modern képi világot alkotott meg hozzá. A friss illusztrációk azok tekintetét is megragadhatják, akik esetleg nem találkoztak Szepes Mária klasszikusával a családi könyvtárban. De azoknak is érdemes megismerniük „Panni új ruháját”, akik szeretik az eredeti képeket is. ? Miért jó olyan mesét olvasni, amely generációkon át jelen volt a családban? Ez nem csupán nosztalgia. Amikor egy nagyszülő az ölébe veszi az unokáját, és bevezeti a gyerekkora mesevilágába, akkor az élmény megosztásával szorosabb kapcsolódás jön létre. Persze ez csak olyan könyvekkel működik, amelyeknek a mai gyerekek számára is van mondanivalójuk. Pöttyös Panni, Péterke és Tamara történetei a barátságról, együttműködésről, vagyis olyan értékekről szólnak, amelyek minden korban egyformán aktuálisak. A felnőtt szereplők pedig szeretettel, türelmesen terelgetik a gyerekeket, akármilyen huncutságot művelnek a kicsik. A mesék különleges értéke a nagyszülő-unoka kapcsolat, valamint a kortárs kapcsolatok, barátságok alakulásának ábrázolása. 

Pöttyös Panni meséit ezért a mostani gyerekeknek, családoknak is érdemes megismerniük. A kiadó szándéka szerint nem tűnnek el a klasszikus, F. Györffy Anna által illusztrált kötetek sem, hiszen sok olvasó ezekhez a saját gyerekkorából ismerős mesekönyvekhez kötődik. A mai gyerekek azonban másféle vizuális ingerek között nőnek fel. Ráadásul a mindennapi tárgyaik, környezetük is eltér a szüleikétől, nagyszüleikétől – és attól, amivel az eredeti könyvekben találkozunk. Mézes Fanni rajzain egy számukra is otthonos közeggel találkoznak, ahol ráismerhetnek egy mai gyerekszoba elemeire meseolvasás közben. Az új képi világ arra is lehetőséget ad, hogy a Pöttyös Panni-meséken túl játékos kiadványok, foglalkoztatók is készüljenek, mert a gyerekek tevékenységeken keresztül is szívesen kapcsolódnak kedvenc karaktereikhez. ? Szepes Mária meséi az eredeti szöveggel kerülnek az új kiadásba, azonban újraválogatva. A tizenkét történettel egészen az óvodakezdésig kísérhetjük el Pannit. A formátum kisebb, kézbe illőbb, akár utazáshoz is tökéletes. Aki szívesen tölti a nyarat a Balatonon – épp úgy, mint Panni –, a balatonszárszói, illetve a balatonboglári Kultkikötőben színpadon is megnézheti a pöttyös ruhás kislány kalandjait 2026 nyarán. A Panni és Peti világát megidéző előadást Jeli Viktória írta és Göttinger Pál rendezi. 


Pöttyös Panni és Kockás Peti – A varázsházikó BEMUTATÓ





Pöttyös Panni alig várja, hogy iskolás legyen. Elviselhetetlen számára a várakozás. Mennyit kell még aludnia addig és hogyan fogja ő ezt az egy hetet kibírni? Szerencsére Mimi, a nagymamája tudja a megoldást. Nem kell hozzá más, mint egy varázsházikó, aminek annyi becsukott ablaka van, ahány napot aludnia kell még az iskoláig. Addig is Panni Kockás Petivel karöltve ellátogat még a Balatonra, ahol a bolondos fészer, az esti sütögetés tűzmanói, a barackszüret rakoncátlan gyümölcsei és egy paplan alól végigrettegett nyári vihar is a kalandjuk része lesz. Mindezt szüleiknek levélben lerajzolva mesélik el, hiszen írni még nem tudnak – de talán most utoljára ebben a formában, mert a nyár végén Pannit és Petit is várja már az iskolapad.

A Kultkikötő és az Összpróba produkciója Szepes Mária örökérvényű mesesorozatából válogatva viszi színpadra Panni történeteit, amik évtizedek óta kapaszkodót nyújtanak a vele egyidős gyerekeknek a hétköznapok gyakran korántsem magától értetődő és olykor igencsak bonyolult világához.



Szereplők:
Pöttyös Panni – Sóvári-Fehér Anna
Kockás Peti – Jámbor Nándor

Írta: Szepes Mária művei alapján írta Jeli Viktória

Jelmez, látvány: Cselényi Nóra

Díszlet: Szalai József, Hatvani Mónika

A rendező munkatársa: Eisenhauer Réka

Rendező: Göttinger Pál

Az előadás a Szepes Mária Alapítvány és a Móra Kiadó engedélyével jött létre. Illusztrálta: Mézes Fanni.
A Kultkikötő és az Összpróba Alapítvány legújabb gyerekelőadásának bemutatója.
Az előadást klimatizált helyiségben tartjuk és eső esetén sem marad el!

Ajánlott: 3 éves kortól.
A program hossza: kb. 55 perc

Játszóhely: Bajor Gizi Közösségi Ház (Balatonföldvár, Kőröshegyi út 1.)
Időpont: 2026. júl. 22. (Sze) 10:30
További információ, jegyek:
https://kultkikoto.hu/musor/pottyos-panni-es-kockas-peti-260722/


forrás: https://mora.hu

Balatonboglári gyerekprogramok 2026

Színházi előadások, koncertek gyerekeknek Balatonbogláron 2026-ban online jegyvásárlási lehetőséggel. A népszerű üdülővárosban gyermekprogramok, előadások várják a legkisebbeket egész évben. A nyári szezonban szabadtéri programokat, gyermekműsorokat is kínálnak a balatonboglári fesztiválok, rendezvények, melyekre szeretettel várják az érdeklődő családokat!

Bogyó és Babóca - Utazás álomországba

2026. július 9. csütörtök, 10:30
2026. augusztus 6. csütörtök, 10:30
Helyszín: KULTKIKÖTŐ - Balatonboglári Varga Béla Városi Művelődési Ház

Anya, csak még egy mesét… anya, még éhes vagyok… anya, laknak emberek az űrben… de miért? Ismerős? Nem is olyan egyszerű ez az elalvás esténként, annyi kérdés és annyi izgalmas történet foglalkoztatja a gyerekeket, pont mikor már aludni kellene.

A csigafiú és katicalány kalandjai a kisgyerekek nyelvén mesélnek azokról a helyzetekről, kapcsolatokról, jellegzetes problémákról, melyek a mindennapjaik részét képezik. Legyen szó barátságok születéséről egy pók barlangjában, hétköznapi konfliktusokról egy tönkretett hóember miatt, csínytevésekről, az esti lefekvés nehézségeiről vagy akár egy jelmezbálba készülés izgalmairól. A Bogyó és Babóca-mesék ismerős és befogadható helyzeteken keresztül szólítják meg mind a gyermekeket, mind pedig szüleiket. A bábelőadás színpadi valósággá varázsolja a gyermekek számára ezt az oly kedves és meghitt mesevilágot.

A Kultkikötő és az Összpróba produkciója Bartos Erika nagy sikerű mesesorozatából válogatva viszi színpadra a legkedveltebb történeteket, amelyek varázslatos világukkal kicsiket és nagyokat egyaránt elbűvölnek.

Játssza: Spiegl Anna

Bartos Erika meséi alapján írta: Jeli Viktória

Rendező: Mórocz Adrienn

Díszlet, jelmez, bábtervező: Molnár Anna, Király Betti

Az előadás hossza 45 perc, szünet nélkül és 3 éves kortól ajánlott.





Boribon nyaral

2026. július 16. csütörtök, 10:30
Helyszín: KULTKIKÖTŐ - Balatonboglári Varga Béla Városi Művelődési Ház

Marék Veronika népszerű mesesorozata nyomán készült Boribon Nyaral című zenés bábelőadást Mórocz Adrienn, a Thália Színház társulatának tagja játssza, meséjét a jól ismert Boribon dalokkal tarkítja.

Az előadás a nagy sikerű Boribon utazik, Boribon és a hét lufi, Boribon, a bajnok, Boribon kirándul és a Boribon pancsol című, a Pagony Kiadó gondozásában megjelent kötetek nyomán készült, amelyben Boribon és Annipanni néhánynapos tóparti nyaralásra készül.

Egy akkora tóhoz, ami majdnem olyan nagy, mint a tenger! Boribon azonnal pancsolni szeretne, csakhogy nyaralni menni nem ennyire egyszerű. Hogy miért nem az? Milyen kalandok közepette jutnak el a történet főszereplői – Boribon és Annapanni – a várva várt pancsolásig? Út közben milyen kalandokba keverednek a többi szeretett karakter, Süni, Nyuszi és Béka társaságában?

Kiderül az előadásból!

Játssza: Mórocz Adrienn
Rendező: Bercsényi Péter

Zeneszerző: Tallér Zsófia

Tervező: Lisztopád Krisztina

Dramaturg: Pallai Mara

Az előadás hossza: kb. 45 perc

Ajánlott: 3 éves kortól






Kippkopp és Tipptopp

2026. július 23. csütörtök, 10:30
Helyszín: KULTKIKÖTŐ - Balatonboglári Varga Béla Városi Művelődési Ház

Kippkopp, a gesztenyefiú tűvé teszi a rétet, hogy játszópajtást keressen magának. Ám hiába találkozik az erdő-mező állataival, senki sem ér rá játszani vele: mindenkinek fontosabb dolga van. Nemsokára a szél berepíti a rétre Tipptoppot, a gesztenyekislányt, aki éjszakai szállást keres magának. Ám sajnos nem tud segíteni neki senki, mert igazán nem tudja más, mire is van szüksége. Vagy talán mégis?

Marék Veronika varázslatos meséi alapján írt történet az egymásra találásról és barátságkötésről szól, arról, hogyan is vehetjük észre azt, ha valaki fontos nekünk.

Marék Veronika meséi alapján írta: Jeli Viktória

Játsszák: Hevesi László, Kövesi Csenge

Díszlet, jelmeztervező: Molnár Anna

Jelmezkivitelező: Kenyeri Orsolya

Díszletkivitelező: Hajdú Judit, Kakuszi Zoltán, Tóth Zsuzsanna

Rendező: Mórocz Adrienn

Az előadás hossza 45 perc.

Ajánlott 3 éves kortól.




Pöttyös Panni és Kockás Peti - A varázsházikó

2026. július 30. csütörtök, 10:30
2026. augusztus 20. csütörtök, 10:30
Helyszín: KULTKIKÖTŐ - Balatonboglári Varga Béla Városi Művelődési Ház

Pöttyös Panni alig várja, hogy iskolás legyen. Elviselhetetlen számára a várakozás. Mennyit kell még aludnia addig és hogyan fogja ő ezt az egy hetet kibírni? Szerencsére Mimi, a nagymamája tudja a megoldást. Nem kell hozzá más, mint egy varázsházikó, aminek annyi becsukott ablaka van, ahány napot aludnia kell még az iskoláig. Addig is Panni Kockás Petivel karöltve ellátogat még a Balatonra, ahol a bolondos fészer, az esti sütögetés tűzmanói, a barackszüret rakoncátlan gyümölcsei és egy paplan alól végigrettegett nyári vihar is a kalandjuk része lesz. Mindezt szüleiknek levélben lerajzolva mesélik el, hiszen írni még nem tudnak – de talán most utoljára ebben a formában, mert a nyár végén Pannit és Petit is várja már az iskolapad.

A Kultkikötő és az Összpróba produkciója Szepes Mária örökérvényű mesesorozatából válogatva viszi színpadra Panni történeteit, amik évtizedek óta kapaszkodót nyújtanak a vele egyidős gyerekeknek a hétköznapok gyakran korántsem magától értetődő és olykor igencsak bonyolult világához.

Szereplők:

Pöttyös Panni - Sóvári-Fehér Anna

Kockás Peti - Jámbor Nándor

Írta: Szepes Mária művei alapján írta Jeli Viktória

Rendező: Göttinger Pál

Ajánlott: 3 éves kortól.

Az előadás hossza: kb. 55 perc.






"CSIRIBIRI" - Halász Judit koncertje

2026. augusztus 14. péntek, 19:00
Helyszín: KULTKIKÖTŐ- Boglári Nagyszínpad

Halász Judit legnépszeűbb dalaiból hallható válogatás.

Halász Judit színészi pályafutásával párhuzamosan új műfajt teremtett előadóművészként. Magyar költők verseit évtizedek óta énekli - a magyar könnyűzene legjobbjainak megzenésítésében – méghozzá gyermekeknek. Generációk nevelkedtek fel lemezeinekhallgatása közben. 18 megjelent lemez után először egész estés filmkoncertet forgattak a művésznővel. A „Csirbiri” koncerten a filmkoncert zenei anyagából hallható válogatás, amely csokorba fogja Halász Judit egyedülálló pályafutásának legnépszerűbb alkotásait. Legutoljára 2021 őszén jelent meg lemeze „A vitéz, a kalóz, meg a nagymama”, majd ezt követően 2022 őszén egy válogatás lemez „Miénk a világ” címmel.

Legfontosabb küldetésének tartja fenntartani a családok, a gyerekek magyar költészet irántiérdeklődését és dalok formájában észrevétlenül szórakoztatva felhívni a figyelmüket az élet sok, fontos törvényére, amihez alkalmazkodnunk kell, ha a humanizmus etikája szerint akarunk élni. A gyerekek - Magyarországon elsőként – a Mosoly-Rend lovagjának választották.

A Vígszínház tagja, - a magyarországi UNICEF elnökségi tagja. A magyar állam Jászai Mari – és Érdemes Művész –díjjal, a Magyar Köztársasági Tiszti Keresztjével, valamint Kossuth díjjal jutalmazta eddigi munkáját.

A koncert hossza kb. 60 perc, szünet nélkül.


Pöttyös Panni új ruhája – friss grafikával jelent meg újra Szepes Mária felejthetetlen meséi

Ismeritek Pöttyös Pannit? Tudjátok, ő az a kislány, aki a bárányhimlős pöttyeiről kapta a nevét. De a pöttyös ruháiról is könnyű felismerni. Szepes Mária mesesorozatának első része 1953-ban jelent meg, és azóta is megtalálható a gyerekszobák, óvodai csoportszobák könyvespolcain. A Móra Kiadó 2026-ban újragondolt grafikával is útjára indítja a sorozatot. Mézes Fanni illusztrátor játékosan modern képi világot alkotott meg hozzá. A friss illusztrációk azok tekintetét is megragadhatják, akik esetleg nem találkoztak Szepes Mária klasszikusával a családi könyvtárban. De azoknak is érdemes megismerniük „Panni új ruháját”, akik szeretik az eredeti képeket is.

Miért jó olyan mesét olvasni, amely generációkon át jelen volt a családban? Ez nem csupán nosztalgia. Amikor egy nagyszülő az ölébe veszi az unokáját, és bevezeti a gyerekkora mesevilágába, akkor az élmény megosztásával szorosabb kapcsolódás jön létre. Persze ez csak olyan könyvekkel működik, amelyeknek a mai gyerekek számára is van mondanivalójuk. Pöttyös Panni, Péterke és Tamara történetei a barátságról, együttműködésről, vagyis olyan értékekről szólnak, amelyek minden korban egyformán aktuálisak. A felnőtt szereplők pedig szeretettel, türelmesen terelgetik a gyerekeket, akármilyen huncutságot művelnek a kicsik. A mesék különleges értéke a nagyszülő-unoka kapcsolat, valamint a kortárs kapcsolatok, barátságok alakulásának ábrázolása. Pöttyös Panni meséit ezért a mostani gyerekeknek, családoknak is érdemes megismerniük.A kiadó szándéka szerint nem tűnnek el a klasszikus, F. Györffy Anna által illusztrált kötetek sem, hiszen sok olvasó ezekhez a saját gyerekkorából ismerős mesekönyvekhez kötődik. A mai gyerekek azonban másféle vizuális ingerek között nőnek fel. Ráadásul a mindennapi tárgyaik, környezetük is eltér a szüleikétől, nagyszüleikétől – és attól, amivel az eredeti könyvekben találkozunk. Mézes Fanni rajzain egy számukra is otthonos közeggel találkoznak, ahol ráismerhetnek egy mai gyerekszoba elemeire meseolvasás közben. Az új képi világ arra is lehetőséget ad, hogy a Pöttyös Panni-meséken túl játékos kiadványok, foglalkoztatók is készüljenek, mert a gyerekek tevékenységeken keresztül is szívesen kapcsolódnak kedvenc karaktereikhez.Szepes Mária meséi az eredeti szöveggel kerülnek az új kiadásba, azonban újraválogatva. A tizenkét történettel egészen az óvodakezdésig kísérhetjük el Pannit. A formátum kisebb, kézbe illőbb, akár utazáshoz is tökéletes.Aki szívesen tölti a nyarat a Balatonon – épp úgy, mint Panni –, a balatonszárszói, illetve a balatonboglári Kultkikötőben színpadon is megnézheti a pöttyös ruhás kislány kalandjait 2026 nyarán. A Panni és Peti világát megidéző előadást Jeli Viktória írta és Göttinger Pál rendezi.

„Nyáron mi vagyunk a színház az országban” – szabadtéri körkép

„A Szabadtéri Színházak Szövetsége szenvedélyes színházcsinálók szakmai szervezete – ma már 17 jelentős tagintézménnyel az ország különféle részeiből. Folyamatosan bővülünk. Nyáron mi vagyunk a színház az országban. Ennyire gazdag szabadtéri színjátszás sehol máshol nincs a világban” – mondja Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke, aki egyben a Kőszegi Várszínház igazgatója is.

A szakmai szervezet 1997-ben alakult. Alapelveik között megfogalmazták, mit tekintenek szabadtéri színháznak, például ne csak befogadjon produkciókat, legyen saját bemutatója is. A csatlakozás kritériumai között pedig az is szerepel, hogy az intézmény legalább nyolc éve folyamatosan tevékenykedjen, együttműködjön a település önkormányzatával, vállaljon közszolgálati feladatokat is. „A szabadtéri színházaknak – változatos programkínálatokkal, fesztiválokkal – jelentős szerepük van a kulturális turizmus fellendítésében is akár történelmi helyeken, várfalak között, akár a Balaton vagy a Holt-Körös mellett, de a fővárosban is. Egyébként az egyik szakmai konferenciánk témája épp az lesz, milyen hatással vannak a szabadtéri színházak a kulturális turizmusra” – fogalmaz Pócza Zoltán.

2024 nyarán a szövetséghez tartozó szabadtéri színházaknak – három hónap alatt – összesen csaknem 400 ezer nézőjük volt, 30 saját bemutatóval várták a közönséget, és több mint 600 előadást játszottak. „Egyre több a koprodukció. Keressük a kőszínházi együttműködéseket, hiszen akkor a költségek is megoszlanak, másrészt nem egynyári produkciókat hozunk létre, hanem olyanokat, amelyeket ősztől továbbvihet repertoárján az adott társszínház” – magyarázza a szövetség elnöke.

Nézzünk példákat arra, hogyan készülnek a 2025-ös nyárra a szövetség tagintézményei.

„A Városmajori Szabadtéri Színpad Buda egyetlen nyári, prózai előadásokat is játszó színháza, amely a fővárosba hozza a legjobb vidéki és határon túli előadásokat, izgalmas független társulatok produkcióit, továbbá koncertekkel, kertmozival, táncelőadásokkal, gyerekprogramokkal és egyéni estekkel várja nézőit 2025 nyarán is” – említi Benkő Nóra igazgató, aki újabb öt évre elnyerte a színház vezetését.

A Kultkikötő a Balaton partján 2025-ben alapításának 20. évfordulójához érkezik. „Ünnepi évaddal készülünk. Például egyedülálló születésnapi koncertet ad a Budapest Bár: a zenekar színészekkel kiegészülve játszik majd a balatonboglári nagyszínpadunkon. A nyári kínálatot – az eddigi hagyományainkat folytatva – frissen bemutatott és nagy sikerű színházi előadások színesítik mind budapesti, mind vidéki kőszínházi és független formációk meghívásával négy helyszínünkön” – meséli Nagy Viktor, a Kultkikötő igazgatója.

A közelmúltban megszépült, csaknem 1000 férőhelyesre bővült Rózsakert Szabadtéri Színpad – a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház üzemeltetésében – 2025. május 31-én Szente Vajk Aranylakodalom című vígjátékának premierjével nyit, majd augusztus végéig valamennyi hétvégén saját és vendégprodukciók sora következik. „A Móricz Zsigmond Színház szervezésében megvalósuló Zenés VIDOR Nyár programjában már a fesztivált – 2025. augusztus 22–30. – megelőzően elkezdődik a jobbnál jobb zenés vígjátékok megmérettetése a Rózsakertben” – nyilatkozza Kirják Róbert igazgató.

A Kőszegi Várszínház 2025-ben öt ősbemutatót tervez. Pócza Zoltán közülük kiemeli: „A Wesselényi-féle összeesküvés kőszegi, a máig működő Arany Strucc szállodához kötődő eseményeiről íratunk egy darabot. Márai Sándor születésének 125. évfordulója lesz 2025-ben: Az igazi című regényének színpadi változatával készülünk erre az alkalomra. Folytatjuk a kreatív munkát a Mesebolt Bábszínházzal a 13. közös bemutatónkkal.”

A Szabadtéri Színházak Szövetségének tagjai: Agria Nyári Játékok (Eger), Esztergomi Várszínház, Gyulai Várszínház, Kisvárdai Várszínház, Kőszegi Várszínház, Kultkikötő (Balaton), Kvártélyház Szabadtéri Színház (Zalaegerszeg), Mandala Nyár (Nyíregyháza), Margitszigeti Színház, Nagyerdei Szabadtéri Játékok (Debrecen), Rózsakert Szabadtéri Színpad (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház), Szarvasi Vízi Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok, Szentendrei Teátrum, Városmajori Szabadtéri Színpad, Mézesvölgyi Nyár (Veres 1 Színház), Zsámbéki Nyári Színház.

forrás: https://fidelio.hu/

Kálid Artúr nyerte idén a szabadtéri színházak Gedeon Józsefről elnevezett díját

A Gedeon József Amfiteátrum-díj átadási ceremóniájával kezdetét vette a szabadtéri színházak szezonja. Az egyik legnagyobb hazai színházszakmai társaságként működő Szabadtéri Színházak Szövetségébe új tagokat választottak, és idén harmadik alkalommal rendeznek közösen találkozót.

A Szabadtéri Színházak Szövetségének tagjai egyhangú döntéssel Kálid Artúr színművésznek ítélték oda idén a Gedeon József Amfiteátrum-díjat. Pócza Zoltán, a Szövetség elnöke – egyben a Kőszegi Várszínház igazgatója – a díjat május 10-én este nyújtotta át 6SZÍN-ben, a G.Ö.R.CS. című előadás után, a színpadon.

Kálid Artúr meghatódva vette át a Gyulai Várszínház egykori, legendás igazgatójáról elnevezett díjat, köszönetet mondott érte, és arról is szólt: Gedeon József neve fogalom a színházi szakmában, hiszen rendkívül sokat tett a szabadtéri színházak érdekében.

A G.Ö.R.CS. című előadás – amelyben Kálid Artúr partnerei Gáspár András és Kálloy Molnár Péter – huszonnégy éve fut töretlen népszerűséggel, eddig több mint kétszáz alkalommal lépett színpadra benne Kálid Artúr, Gáspár András és Kálloy Molnár Péter, akiket egy másik, kultikussá vált előadás, a S.Ö.R. (Shakespeare Összes Rövidítve) című produkció összeszokott hármasaként is szívébe zárhatott a közönség, amit június 3-án háromszázadik alkalommal tűznek műsorra a 6SZÍN-ben.

Az idei díjazott, Kálid Artúr rendszeresen játszik nyári színházakban, első szabadtéri fellépése – még főiskolásként – a Margitszigeten volt 1991-ben a Porgy és Bess előadásában. Többször szerepelt Gyulán, a Városmajori Szabadtéri Színpadon, a Kultkikötőben és a Mézesvölgyi Nyáron, a Veres 1 Színház fesztiválján. A Kőszegi Várszínháznak eddig négy produkciójában játszott – főként Göttinger Pál rendezésében –, most készül az ötödikre: júliusban a Hyppolit, a lakáj címszerepét alakítja majd, amelyet Őze Áron rendez.

„Tíz éve vagyok szabadúszó, amióta megszűnt a Bárka Színház.

Mázlim van, mert folyamatosan jó feladatok találnak meg.

Nagyon jóleső érzés, hogyha valahol dolgozom, oda visszahívnak, mert szabadúszóként tulajdonképpen ez az egyetlen visszajelzésem. Illetve most a Gedeon József Amfiteátrum-díj, amely rendkívül megtisztelő” – nyilatkozta Kálid Artúr.

A május 10-én megtartott díjátadó hagyományosan azt is jelzi: elindult a szabadtéri színházak szezonja.

„A Szabadtéri Színházak Szövetsége szenvedélyes színházcsinálók szakmai szervezete – tizenhét tagintézménnyel az ország különféle részeiből. Nyáron mi vagyunk a színház az országban. És ennyire gazdag szabadtéri színjátszás sehol máshol nincs a világban” – említette Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke.

A szakmai szervezet 1997-ben alakult. Alapelveik között megfogalmazták, mit tekintenek szabadtéri színháznak, például ne csak befogadjon produkciókat, legyen saját bemutatója is. A csatlakozás kritériumai között szerepel az is, hogy az intézmény legalább nyolc éve folyamatosan tevékenykedjen, együttműködjön a település önkormányzatával, vállaljon közszolgálati feladatokat is. 2023 nyarán a Szövetséghez tartozó szabadtéri színházaknak – három hónap alatt – összesen csaknem 400 ezer nézőjük volt, 29 saját bemutatóval várták a közönséget, és 613 előadást játszottak. Többet, mint 2022-ben.

„Az előzetes nézői jelzésekből úgy tűnik:

ezen a nyáron rendkívül sokan kereshetik fel a szabadtéri színházakat

– folytatta Pócza Zoltán. – Tagintézményeink előadásai között egyre több a koprodukció. Keressük a kőszínházi együttműködéseket, hiszen akkor a költségek is megoszlanak, másrészt nem egynyári produkciókat hozunk létre, hanem olyanokat, amelyeket ősztől tovább vihet repertoárján az adott társszínház. Fontosnak tartom azt is: mind több szabadtéri helyszín kéri, hogy vegyük fel a tagjaink közé. Az elmúlt két közgyűlésünkön a Mandala Nyár, a Mézesvölgyi Nyár és a Rózsakert Szabadtéri Színpad csatlakozását hagytuk jóvá. Ezzel a Szabadtéri Színházak Szövetsége még erősebb érdekképviseleti szervezetté vált” – jegyezte meg a szövetség elnöke.

Szabadtéri Színházak Találkozója

A Szabadtéri Színházak Szövetsége 2024-ben is megrendezi a Szabadtéri Színházak Találkozóját, amelyet azzal a céllal hoztak létre 2022-ben, hogy a saját nyári előadásaik eljussanak máshova is, így e produkciók hosszabb ideig fennmaradhatnak. Az idei a harmadik Találkozó a Kultkikötő három helyszínén: Balatonbogláron, az Alsóörsi Amfiteátrumban és Balatonszárszón összesen hét előadást láthat a közönség – gyerekeknek és felnőtteknek szólókat egyaránt.

A Kultkikötő igazgatója, Nagy Viktor elmondta: „Az idén 19 éves Kultkikötő – a Szabadtéri Színházak Szövetségének tagjaként – ismét örömmel vállalta a Szabadtéri Színházak Találkozójának megszervezését és lebonyolítását, ahogyan tette ezt tavaly is. Külön megtiszteltetés számunkra, hogy a kaposvári Országos Színházi Találkozó – amely a Kultkikötővel egy vármegyében van – szintén a szárnyai alá vette a Szabadtéri Színházak Találkozójának ügyét.”

AUGUSZTUS 20-IG VÁRJA NÉZŐIT A KULTKIKÖTŐ!

Zenés és prózai színházi előadásokkal, egy különleges kiállítással és nagyon szerethető gyerekprodukciókkal várja közönségét a Kultkikötő augusztusban is a Balaton déli partján. A Karinthy Színház társulata mellett többek között Földes László Hobo, Fullajtár Andrea, Bezerédi Zoltán és Mertz Tibor is ott található a fellépők sorában.

Balatonföldváron augusztus első péntekjén az egyszerre megható és mulatságos Maggi és Lillemor című előadás gondoskodik a jó hangulatról. Maggi, az idősotthon alfanősténye új szobatársat kap: Lillemor régivágású úrihölgy, mindenben Maggi ellentéte. Kitör a háború. Határviszály. Öldöklő kézitusa. Noha a színdarab eredetileg két női színészre íródott, Földváron Bezerédi Zoltán és Mertz Tibor nem mindennapi játéka teszik felejthetetlenné a nyárestét. A sorban őket előbb Fullajtár Andrea követi majd, augusztus 11-én, EL! Karádyáda című zenés produkciójával, mely a csodás Karády Katalinnak állít méltó emléket, majd Göttinger Pál zárja a földvári előadások sorát, a remek humorú Telefondoktor című előadással.

Balatonbogláron augusztus első hétvégéjén a nagy sikerű zenés játék, A Pál utcai fiúk örökérvényű tanulságokkal átszőtt története elevenedik meg a színpadon. Augusztus 12-én Földes László Hobo érkezik a Balaton-partjára, Hé, Magyar Joe! című kétszereplős előadásával, amely 27 dalon keresztül mesél el egy 20. századi magyar sorstörténetet, a nyári szezon utolsó előadásaként pedig Esterházy Péter formabontó remekműve, a Tizenhét hattyúk története elevenedik meg a színpadon, Cserhalmi György rendezésében.

Balatonszárszón augusztusban a nevetésé lesz a főszerep: a hónap első hétvégéjén a Karinthy Színház Lököttek című fergeteges humorú előadása várja a közönséget, egy héttel később pedig szerelmi sokszögek, egymás elől menekülő párok, összeveszések és félreértések okozzák majd a bonyodalmat az Anconai szerelmesek című előadás első és második részében.

Egészen augusztus 13-ig vár az érdeklődőkre a Kultkikötő Kápolnatárlatok idei utolsó kiállítása, a Magyar Tenger Társasüdülő: a balatonboglári Vörös és Kék kápolnában Weiler Péter festőművész és a Balaton Offseason Instagram-oldalt működtető fotós, Bartha Dorka izgalmas múltidéző kollaborációja mutatja be a Balaton legkülönfélébb arcait és hangulatait.

Természetesen a legkisebbekről sem feledkezett meg a Kultkikötő legénysége ezen a nyáron sem: a gyerekeket bábelőadások, színházi produkciók, koncertek és kézműves foglalkozások várják. Jobbnál jobb produkciók bontanak vitorlát augusztusban a Mesés kikötőben:

János vitéz és Iluska, Lúdas Matyi, Holle Anyó, Százszorszép Bóbiska, a varázsénekű pelikánmadár, illetve Gombóc Artúr, Mirr-Murr és Süsü várják a családokat.

Színes repertoárral köszönti az augusztust a Kultkikötő

Koncertekkel, zenés és prózai színházi előadásokkal, egy különleges kiállítással és nagyon szerethető gyerekprodukciókkal várja közönségét augusztus 20-ig Földváron, Szárszón, Bogláron, Fenyvesen és Alsóörsön a Balaton szabadtéri színháza. A Karinthy Színház társulata mellett többek között Földes László Hobo, Fullajtár Andrea, Bezerédi Zoltán és Mertz Tibor, valamint a Budapest Bár zenekar is ott található a Kultkikötő fellépőinek sorában.

Balatonföldváron augusztus első péntekjén az egyszerre megható és mulatságos Maggi és Lillemor című produkció gondoskodik a jó hangulatról. Maggi, az idősotthon alfanősténye új szobatársat kap: Lillemor régivágású úrihölgy, mindenben Maggi ellentéte. Kitör a háború. Határviszály. Öldöklő kézitusa. Noha a színdarab eredetileg két női színészre íródott, Földváron Bezerédi Zoltán és Mertz Tibor nem mindennapi játéka teszik felejthetetlenné a nyárestét. A sorban őket előbb Fullajtár Andrea követi augusztus 11-én az El! Karádyáda című zenés produkcióval, mely a csodás Karády Katalinnak állít méltó emléket, majd Göttinger Pál zárja a földvári előadások sorát, a remek humorú Telefondoktor című előadással.

Balatonbogláron egy valódi közönségkedvenc, A GRUND – vígszínházi fiúzenekar dalaival vehet búcsút a közönség a júliustól a hónap utolsó szombatján, augusztus első hétvégéjén pedig a nagy sikerű zenés játék, A Pál utcai fiúk örökérvényű tanulságokkal átszőtt története elevenedik meg a színpadon. Augusztus 12-én Földes László Hobo érkezik a Balaton partjára Hé, Magyar Joe! című kétszereplős előadásával, amely 27 dalon keresztül mesél el egy 20. századi magyar sorstörténetet, a nyári szezon utolsó előadásaként pedig Esterházy Péter formabontó remekműve, a Tizenhét hattyúk története elevenedik meg a színpadon, Cserhalmi György rendezésében.

Balatonszárszón Udvaros Dorottya különleges dalokkal tarkított önálló estjével köszönhetnek el a júliustól a Kultkikötő nézői. Augusztusban a nevetésé lesz a főszerep Szárszón: a hónap első hétvégéjén a Karinthy Színház Lököttek című fergeteges humorú előadása várja a közönséget, egy héttel később pedig szerelmi sokszögek, egymás elől menekülő párok, összeveszések és félreértések okozzák majd a bonyodalmat az Anconai szerelmesek című előadás első és második részében.

A csodálatos környezetben található alsóörsi Kultkikötő Amfiteátrumban négy produkcióra válthat jegyet augusztusban a közönség. A hónap első péntekjén a Budapest Bár garantálja a tőlük megszokott hangulatot, Behumi Dórival, Frenkkel, Keleti Andrással és Kiss Tibivel a mikrofonok mögött. Egy nappal később Maggi és Lillemor szórakoztató történetét ismerhetik meg az északi part nézői, augusztus második hétvégéjén pedig a zenés színház két emblematikus darabja, a Valahol Európában és A Pál utcai fiúk vár a közönségre, a Pannon Várszínház tolmácsolásában.

Egészen augusztus 13-ig nyitva áll az érdeklődők előtt a Kultkikötő Kápolnatárlatok idei utolsó kiállítása, a Magyar Tenger Társasüdülő: a balatonboglári Vörös és Kék kápolnában Weiler Péter festőművész és a Balaton Offseason Instagram-oldalt működtető fotós, Bartha Dorka izgalmas múltidéző kollaborációja mutatja be a Balaton legkülönfélébb arcait és hangulatait.

“ELŐSZEZONBAN IS NAGYON KERESIK A KULTÚRÁT A NYARALÓK” – SIKERREL ZAJLOTT A SZABADTÉRI SZÍNHÁZAK TALÁLKOZÓJA

A Szabadtéri Színházak Találkozóját idén második alkalommal rendezték meg június 17. és 25. között. A Kultkikötő balatoni helyszínein – Balatonbogláron és Alsóörsön – 13 emblematikus produkciót láthatott a közönség a Szabadtéri Színházak Szövetségéhez tartozó színházak kínálatából. Nagyszínpadi és kamaraprodukciók érkeztek a Balaton partjára Szentendréről, Szegedről, Zalaegerszegről, Kőszegről, Gyuláról, Egerből, Szarvasról, a budapesti Városmajorból. Sikerrel zajlott a programsorozat. Pócza Zoltán, a szakmai szervezet elnöke hangsúlyozta: „Ez az egyhetes rendezvény felvezette a szabadtéri színházak nyári szezonját.”

Nagy Viktor, a Kultkikötő igazgatója elmondta: „Mint házigazdák örömmel szerveztük a Szabadtéri Színházak Találkozóját és adtunk teret a rendezvénynek a Kultkikötő balatoni helyszínein, a déli és az északi parton is. Ez az időszak előszezon a Balatonon. Ennek ellenére keresik a nyaralók a kulturális rendezvényeket, a helyiek pedig várják az újdonságokat. A Találkozó ugyan véget ért, de mindegyik szabadtéri színház – így a Kultkikötő is – beleveti magát a saját nyári rendezvényei megvalósításába.”

Az idei Szabadtéri Színházak Találkozója – a Szabadtéri Színházak Szövetségének kiemelt nyári eseménye – a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósul meg.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség Területfejlesztési Miniszter Hivatalának államtitkára nyitotta meg egy hete a Találkozót, s beszédében kiemelte: „Megérkezett a színházi évad 2023 nyarán a Balaton partjára. És úgy érkezett meg, hogy részévé vált a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Főváros 2023-as ünnepségeknek. Akkor, amikor megpályázta Veszprém az EKF címet, az volt a kiindulási alap, hogy ne csupán egy város legyen a kultúra fővárosa, hanem egy egész régió osztozzon ebben a lehetőségben, és így csatlakozott az egész Bakony-Balaton régió, 117 önkormányzat, 117 település. Ezt ünnepeljük itt is. Nagyon fontos, hogy legyünk elkötelezettek a kultúra mellett, mert a kultúra az, amely megerősít bennünket a nehézségekben is.”

Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke – egyben a Kőszegi Várszínház igazgatója – így fogalmaz: „Szenvedélyes színházcsinálók szakmai szervezete a miénk 14 tagintézménnyel az ország különféle részeiből. Azzal a céllal hoztuk létre a Szabadtéri Színházak Találkozóját, hogy a saját nyári előadásaink eljussanak máshova is, közös rendezvényen kerüljenek fókuszba, így e produkciók hosszabb ideig fennmaradhatnak. Tavaly a Városmajor adott helyszínt a Találkozóhoz, idén a Kultkikötő: Balatonbogláron és a természetbe ékelt Alsóörsi Amfiteátrumban összesen 13 előadást mutattunk be, gyerekeknek és felnőtteknek szólókat egyaránt. Emellett Színház a tölgyek alatt címmel szabadtéri kiállítás nyílt az idén 85 éves Margitszigeti Szabadtéri Színpad indulásáról Balatonbogláron. Köszönjük, hogy befogadott minket ez a kulturális értékekben gazdag térség, s bízunk benne, hogy igényes színházi tartalommal és innovatív szemlélettel mi is hozzájárultunk a kreatív régió sikeréhez.”

A szakmai szervezet elnöke hozzátette: „Magyarországon évről évre egyre többen választanak nyári úticélt annak alapján, hogy megnézik, van-e a közelben szabadtéri színház, esetleg valamilyen fesztivál, ahova családdal együtt is mehetnek, akár több generáció közösen. A szabadtéri színházak nyári kínálatához a legtöbb esetben már egy-egy saját fesztivál is hozzátartozik.”

Arról, hogy jövőre hol rendezik meg a Szabadtéri Színházak Találkozóját, melyik tagintézmény helyszínein, a Szabadtéri Színházak Szövetségének őszi közgyűlésén döntenek.

*

A Szabadtéri Színházak Szövetsége 1997-ben alakult. Már egy évvel korábban Gedeon József, a Gyulai Várszínház akkori igazgatója és Mátyás Irén, a Zsámbéki Nyári Színház akkori vezetője felvetették: a „szabadtérieknek” speciális a működésük, jó lenne egy külön szervezet, amely összefogná őket és a problémáikat, és szükséges az érdekképviselet. Alapelveik között megfogalmazták, mit tekintenek szabadtéri színháznak, például ne csak befogadjon produkciókat, legyen saját bemutatója is. A csatlakozás kritériumai között pedig az is szerepel, hogy az intézmény legalább nyolc éve folyamatosan tevékenykedjen, együttműködjön a település önkormányzatával, vállaljon közszolgálati feladatokat is.

A Szabadtéri Színházak Szövetségének tagjai: Agria Nyári Játékok (Eger), Esztergomi Várszínház, Gyulai Várszínház, Kisvárdai Várszínház, Kőszegi Várszínház, Kultkikötő (Balaton), Kvártélyház Szabadtéri Színház (Zalaegerszeg), Margitszigeti Színház, Nagyerdei Szabadtéri Játékok (Debrecen), Szarvasi Vízi Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok, Szentendrei Teátrum, Városmajori Szabadtéri Színpad, Zsámbéki Nyári Színház.

Balatoni nyári színház szabadtéren

Szombaton kezdődik a Szabadtéri Színházak Találkozója, amelyet egyszerre két balatoni helyszínen, Balatonbogláron és Alsóörsön tartanak meg. Június 17-én nyit és 25-ig tart az egyedülálló szabadtéri kulturális fesztivál, amely összekapcsolja az északi és a déli partot. A közönség kilenc nap alatt tizenhárom kultelőadást, sikerprodukciót láthat, amelyekben fellép többek között Borovics Tamás, Eperjes Károly, Kálid Artúr, Ladányi Júlia, Mester Viktória, Mohai Tamás, Peremartoni Krisztina, Radnay Csilla, Pál András, Poroszlay Kristóf, Szemenyei János és Vizi Dávid.

A Szabadtéri Színházak Szövetségének kiemelt nyári eseménye, amelynek a Kultkikötő a házigazdája, a Veszprém – Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósul meg. A Szabadtéri Színházak Szövetsége 1997-ben alakult. Jelenlegi tagjai: Agria Nyári Játékok (Eger), Esztergomi Várszínház, Gyulai Várszínház, Kisvárdai Várszínház, Kőszegi Várszínház, Kultkikötő (Balaton), Kvártélyház Szabadtéri Színház (Zalaegerszeg), Margitszigeti Színház, Nagyerdei Szabadtéri Játékok (Debrecen), Szarvasi Vízi Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok, Szentendrei Teátrum, Városmajori Szabadtéri Színpad, Zsámbéki Nyári Színház.

– Szenvedélyes színházcsinálók szakmai szervezete a miénk 14 tagintézménnyel az ország különféle részeiből – mondta Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke, a Kőszegi Várszínház igazgatója. – Azzal a céllal hoztuk létre a Szabadtéri Színházak Találkozóját, hogy a saját nyári előadásaink eljussanak máshová is, közös rendezvényen kerüljenek fókuszba, így e produkciók hosszabb ideig fennmaradhatnak. Az idei a második találkozó a Kultkikötő két helyszínén: Balatonbogláron és a természetbe ékelt Alsóörsi Amfiteátrumban. Köszönjük, hogy befogadott minket ez a kulturális értékekben gazdag térség, s ígérjük, igényes színházi tartalommal és innovatív szemlélettel mi is hozzájárulunk a kreatív régió sikeréhez.

Nyitóelőadások szabadtéren

Június 17-én, a Furcsa pár női változatának balatonboglári nyitóelőadása előtt a Színház a tölgyek alatt című kiállítás nyílik meg a Balatonboglári Kultkikötőben. A tárlaton az idén 85 esztendős Margitszigeti Szabadtéri Színpad történetéből láthatók fotók, plakátok, egyéb színháztörténeti dokumentumok. Az északi part is tart színházi nyitónapot: szintén június 17-én az alsóörsi Kultkikötő Amfiteátrumban Bella Máté és Karafiáth Orsolya díjnyertes komédiáját, a Macskadémont játssza a Szentendrei Teátrum remek zenékkel, Gergye Krisztián rendezésében és Szemenyei János „démonikus macskaalakításával”.

– A költészetet is beemeltük a Szabadtéri Színházak Találkozójának programjába. Fontosnak tartjuk a költőket megszólaltató színházi alkalmakat nyáron is – fogalmazott Nagy Viktor, a Kultkikötő igazgatója.

A Szabadtéri Színházak Találkozójának idei, Balaton-parti programjait június 17. és 25. között rendezik meg.

Egy szabad szellem története – a szabad ég alatt

Az alsóörsi Kultkikötő Amfiteátrumban a huszadik század magyar irodalmának egyik legkülönösebb alakját, Faludy Györgyöt idézi meg a kultikussá vált Tenyérvonalak című előadás június 22-én a Szegedi Szabadtéri Játékok vendégprodukciójaként Balogh Esperes Ákos szerkesztésében. Mint írják: aki ismeri Faludy életművét, annak azért lehet élmény, aki nem, annak a felfedezés örömét is kínálja az előadás Borovics Tamással és Poroszlay Kristóffal. Június 23-án egy másik szabad szellem alakját hozza egészen közel a közönséghez a Szénakutyák című előadás, amely „képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról”. Macskaszempontból láttatja a költészetet, az irodalmat, a világot, Weöres Sándort, aki 76 évesen halt meg, bár sosem öregedett meg. Kálid Artúr egyszemélyes „macskaremeklése”, Göttinger Pál darabja és rendezése a Kőszegi Várszínház vendégjátékaként a Balatonboglári Kultkikötőben lesz látható június 23-án.

Balatonboglári és alsóörsi kultelőadások

Június 24-én, ugyancsak a Balatonboglári Kultkikötőben tekinthető meg Az eszméimet nem cserélem című darab a Városmajor százéves története kapcsán. Az előadás, amely titkos irodalmi mulatság, zenés revü, képes irodalomkönyv – a Városmajori Szabadtéri Színpad vendégprodukciója, melyet Horváth János Antal rendező és Nyáry Krisztián irodalmár írtak meg közösen. A virágárus Majoros néni, a Városmajor parkjának állandó tartozéka igen jól ismeri a kortárs költőket, írókat. Neki mondják el ugyanis titkaikat Ady Endre és Nemes Nagy Ágnes, Karinthy Frigyes és József Attila, Polcz Alaine és Babits Mihály, Molnár Ferenc és Kosztolányi Dezső. Majoros néni kíváncsian hallgatja őket, olykor beleolvas a parkban felejtett kéziratokba.

A Kőszegi Várszínház és a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat közös produkciója június 22-én lesz Balatonbogláron, a Káosz című darabot adják elő Csábi Anna rendezésében. A darabot Mika Myllyaho finn drámaíró, színész írta, aki 2010 óta a Finn Nemzeti Színház igazgatója is. Egy trilógiájának középső műve ez, és három nő különös történetén keresztül végül is sikeresen elmossa a határokat a sajnálat és a humor, az együttérzés és a megvetés, a tragédia és a felhőtlen nevetés között. Részt vesz a szabadtéri fesztiválon az idén hatvanesztendős Gyulai Várszínház De mi lett a nővel? című produkcióval június 18-án Balatonbogláron, az Esztergomi Várszínház Isten komédiása című előadással június 23-án Alsóörsön és a zalaegerszegi Kvártélyház Szabadtéri Színház a Meseautóval június 25-én, szintén Alsóörsön.