A kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója szerint az intézmény nemcsak szervezeti, hanem szemléleti átalakuláson is keresztülmegy, amelynek célja egy újra gondolkodó, közösségépítő kulturális központ létrehozása. Nagy Viktor a Fideliónak árulta el: Szász János náluk rendez jövőre, ami szintén fontos mérföldkő a színház életében.
Tavaly beszélgettünk a kaposvári színház jövőjéről, hogy tapasztaltad, volt olyan, amit teljesen el kellett engedned az akkor megfogalmazott terveidből?
Nem engedtem el semmit. Én egy rendkívül konok ember vagyok – maradjunk ennél a szónál. Valójában pontosan tudtam, hogy mi mindenen szeretnék változtatni, de azt is, hogy nem lehet mindent egyszerre. Éppen ezért már az első pillanatban fogtam a kis kockás füzetemet, és felírtam azokat a dolgokat, amelyeket semmiképp nem szabad elengednem. Nehogy majd valami megengedőbb pillanatomban azt mondjam: jó, ezzel ráérünk foglalkozni. Több folyamathoz idő és türelem kell. Lehet sok mindent egy év alatt is kipipálni, kapkodni is ér, de én inkább azt szeretném, hogy a ciklus végére egy olyan átmenet történjen, ami talán nem látványos, de nagyon is érzékelhető és tapintható változásokat hoz a színház és az egész kaposvári kulturális ökoszisztéma életében. Mert itt nemcsak a színházról van szó, hozzánk tartozik az Agóra, a Szivárvány Kultúrpalota, a Dorottya Rendezvényközpont és a nagy fesztiválok is – a Rippl-Rónai Fesztivál és a Rigó Jancsi Napok.
Hogy lehet ennyi teendőt egyáltalán koordinálni?
Zsámbéki Gábor mondását, miszerint „nem szabad együgyűnek” lenni, sosem fogom, sőt nem is akarom kiverni a fejemből. Nem is tudnám: összesen 150 ember munkája tartozik hozzám.
Azt, hogy közművelődéssel a színháznak dolga van, egyáltalán nem élem meg teherként.
Sőt, rengeteg ötletem van ennek a kulturális ökoszisztémának az összefogására – hiszen ha a Csiky Gergely Színházra mint egy művelődési intézményháló bázisára gondolunk, mindjárt nem csak a színház számára nyerjük meg a közönséget. A példa, amit tavaly hoztam, miszerint el kell érni, hogy a régiós települések minket válasszanak, elindult. Illetve komoly kapcsolatot építettem ki az iskolákkal, kifejezetten sokan váltották ki a gyerekbérletet, rengeteg osztály jön az előadásainkra. A közönségszervezéssel egyáltalán nem volt semmiféle probléma az elmúlt időszakban sem, csupán úgy érzem, jó, ha én is ott vagyok meggyőzőerőként.
A 2025/2026-os évadot még nem te raktad össze, hanem örökölted, mégis, milyen változást hozott a Csiky életébe a jelenléted? Mennyire szólsz bele a munkába?
Hangulatában szerintem biztosan érzékelhető a változás. Én nagyon próbákra bejárós igazgató vagyok. Az egyik első dolgom volt, hogy az irodámban működőképessé tegyem a nagy képernyőt, mert folyamatosan látni akarom, mi történik a színpadon. Nem azért, mert bárkit ellenőrizni szeretnék, hanem mert én is ebből tudok dolgozni. Odaköltöztettem a környékemre Szalai Bettit, a színházi titkárt is, mert jó, ha minden ügy közel van hozzám. Nem akarok úgy működni, hogy bizonyos dolgokról nem tudok, vagy valami „eltűnik” útközben. Szeretem hallgatni a műsorhangot, miközben dolgozom.
Azt hiszem, a kollégák érzik rajtam, hogy nyitott és érdeklődő vagyok, le lehet ülni velem beszélgetni arról, hogy mit gondolunk egy darabról, egy jelenetről. A mikromenedzsmentet ritkán alkalmazom, de volt rá példa ebben az évadban is. Előfordult, hogy egy próbafolyamatnál úgy éreztem: bizonyos változások nem történnek meg, és a főpróbahéten szerettem volna elmondani a véleményemet az alkotóknak. Nem azért, mert nálam lenne a bölcsek köve, hanem mert ha valamit őszintén gondolok, akkor miért fogjam vissza magam? Persze, ezt mindig alaposan átgondolom. Nem akarok visszaélni ezzel a helyzettel, de építő jelleggel igenis szeretnék hozzászólni bizonyos folyamatokhoz. Azt látom a társulaton, hogy teljes nyitottsággal fordulnak felém. Valószínűleg ez a személyiségemből is fakad: az ajtóm nyitva van, bármikor bejöhetnek.
Ezt igazolom, amikor pár hónapja a kaposvári színházban jártam, tényleg nyitva volt.
Igen, az esetek kilencven százalékában így van. Alig fordul elő, hogy magamra csuknám az ajtót, az tényleg csak akkor történik meg, amikor nagy a baj. Egyébként bárki jöhet hozzám kis vagy nagy ügyekkel, kérdezhetnek, beszélhetünk. Igyekszem segíteni nekik. Ugyanakkor nincsenek illúzióim: egy nap huszonnégy órából áll, és rengeteg más feladat is van a színház ügyei mellett. Ezért is fontos, hogy a következő évadban már nem egyedül csinálom ezt, hanem lesz mellettem társ is,
Mészáros Tiborral szétváltak útjaink, a jövő évadtól Hargitai Iván lesz a segítségem.
Azt gondolom, hogy vele mint Székely Gábor-tanítvánnyal igazán egy követ fogunk fújni. A beszélgetéseink során az derült ki, hogy nagyon egyfelé gondolkozunk, nem lesznek komoly ízlésbeli vitáink.
Nemrég láttam nálatok a Ruminit, amelyben talán két szerepet leszámítva a kaposvári hallgatók alkotják a gárdát – nagyon jó energiája van a fiatal csapatnak. Milyen szoros a kapcsolat a színház és az egyetem között?
A kötődés erős, és szerintem kár lenne nem kihasználni ezt a lehetőséget – most egy visszaépítkezési időszak jön ebből a szempontból. Én, amikor csak tudok, ott vagyok a vizsgákon, figyelem a fiatalokat. Idő kell persze, hogy mindenkit megismerjek, de már most is hívunk hallgatókat a következő évadba dolgozni. És nemcsak a színészekről van szó. A kaposvári egyetem látványtervező szakával is szeretnénk szorosabban együttműködni. Bozóky Marával (díszlet- és jelmeztervező, a MATE Rippl-Rónai Művészeti Intézetének oktatója – a szerk.) például azt találtuk ki, hogy minden évadban legyen olyan előadás, amelynek a díszletét és jelmezét hallgatók készítik. A következő évad első gyerekelőadásán, a Holdbéli csónakoson hat egyetemista fog együtt dolgozni. Az az elképesztő energia, amiről te is beszéltél a Rumini kapcsán, igaz tud lenni a háttérmunkára is.
Az a lelkesedés, amit ezek a fiatalok hoznak, nagyon inspiráló.
Jövőre lesz nálunk Valahol Európában, ami két szempontból is fontos: egyrészt sosem volt még Dés László-mű ezen a színpadon, másrészt ez az egyik legjobb anyag arra, hogy a környék iskolásait megközelítsük. Több kulisszajárást is tervezünk tartani, minden fronton be akarjuk bizonyítani, hogy ez a generáció is aktív, alakító résztvevője a színháznak.
A legfontosabb feladatként tavaly azt jelölted ki, hogy a közönségből közösséget formáljatok, hogy halad ez a folyamat?
Nagyobb a bizalom a nézők felől, ez egyértelmű. Ez első körben az én személyemnek szól, de ezzel nem nagyzolok, sőt hangsúlyozom: irgalmatlan felelősséggel jár, hiszen ha hibázom, az sokakban összetörheti az illúziókat. Én egy dolgot tudok mondani vagy tenni:
a lehető legtöbb időt eltölteni azzal, hogy másokat meghallgassak, még mielőtt bármiféle döntéseket hoznék.
Illetve a közösségépítésben szeretnék minél nagyobb részt vállalni. Kezdve azzal, hogy ebben az évadban volt a Csiky 70-beszélgetéssorozat, amely az idén hetvenéves társulat múltját igyekezett egy kicsit fölgöngyölíteni. No, nem azért, hogy gyertyát gyújtsunk, és egy üres megemlékezés felé tereljük a dolgot, hanem hogy azok az alkotók – Molnár Piroskától Pogány Juditon, Jordán Tamáson, Ascher Tamáson át Koltai Róbertig –, akik sokat tettek ezért a színházért, mesélhessenek. Ebből a hetven évből akadnak még bőven felelevenítendő órák, percek, pillanatok, úgyhogy a sorozatot továbbvisszük. Egyébként roppant népszerű lett ez a programunk. Egyrészt a közönségnek szüksége van a nosztalgiázásra, másrészt a mi alkotóinkat is érdeklik ezek a beszélgetések, a pályakezdőkről nem is beszélve. Emellett – ahogyan azt tavaly is mondtam – a büfében elkezdtünk filmklubot tartani az elmúlt évtizedek ikonikus előadásaiból. És azt látom, hogy ennek eredménye nem a vágyódó emlékezés, egymás vállonveregetése, hanem a ráeszmélés arra az irgalmatlan munkabírásra, amelyről ezek a falak mesélni tudnának. Kaposvár nem az üres fecsegés terepe volt, hanem egy gondolkodó színház. És én nagyon szeretném, ha ez újra ilyen lenne.
A bérletes előadásokat már meghirdettétek, mi volt a vezérlő elv az évadtervezésnél?
A leglényegesebb az volt, hogy a népszínházi vonalat ne rúgjuk fel teljesen, ugyanakkor szerettem volna olyan anyagokat is behozni a nagyszínpadra, amelyek nem feltétlenül könnyen fogyaszthatók. Ilyen például az Ifjúság édes madara, amely talán az évad legkeményebb vállalása – ezt Hargitai Iván rendezi. Fontos volt számomra, hogy a történetmesélés megmaradjon. Nem szeretném, ha a Csiky valamiféle elefántcsonttoronyba zárkózó, öncélú „költői színház” lenne, de igenis szeretném gondolkodásra késztetni a nézőket, és kiszorítani a számomra ízléstelen anyagokat. Közben persze ott volt az idő szorítása is. Gyakorlatilag egy hónap alatt kellett összeraknunk a következő évadot. Februárban már biztos volt, hogy nem mehet tovább minden ugyanúgy, és villámgyorsan kellett döntéseket hozni. Ráadásul közben olyan helyzetekkel is szembesültem, hogy egy teljes alkotócsapat – rendező, író, mindenki – felállt egy produkcióból évad közben. Ott voltunk három-négy héttel a bemutató előtt, és új alkotókat kellett keresnünk. Így indult az évadunk. Éppen ezért számomra alapelv, hogy novemberre kész legyen a következő szezon. Nem lehet úgy dolgozni, hogy hat darab hever az asztalon, és majd lesz valami. Ötven anyagot kell végigolvasni, végiggondolni, és abból kiválasztani azt a hatot vagy nyolcat, amely nem megalkuvás, hanem következetes és átgondolt döntés eredményeként kerül az évadba.
Tavaly azt mondtad, Kaposvár neked „igazodási pont”, egy év után hogy látod, milyen egy igazodási pontot vezetni?
Amikor visszajöttem, az volt az érzésem, mintha el sem mentem volna. Egy olyan közeg fogadott vissza, amelyben 1998 és 2008 között éltem és dolgoztam. Csakhogy most már nem az a helyzet, hogy én figyelem, mások hogyan oldanak meg dolgokat. Most nekem kell megoldásokat felmutatnom. És közben azt is látni kell, hogy a színház valójában nem demokratikus intézmény – legalábbis nem teljesen. Itt döntéseket kell hozni, és ehhez minden tudásra és segítségre szükség van. Volt egy időszak, amikor magamra maradtam ezzel az egésszel, és ezt nem kívánom senkinek. De most már kezd kialakulni az a csapat, amellyel hosszú távon is együtt lehet gondolkodni. Azt érzem, hogy talán a 2027/2028-as évad lehet az első olyan évünk, amely már igazán olyan lesz, amilyet szeretnék.
És az milyen?
Számomra a kamaraszínpad az egyik legfontosabb hely. Olyan progresszív, kísérletező előadásokat szeretnék ott látni, amelyek képesek megszólítani azokat a fiatal nézőket is, akik ritkábban járnak színházba. Mindig úgy emlékszem vissza Kaposvárra, mint egy műhelyre. Olyan hely, ahol „kézzel készült dolgok” születtek, egyedi előadások, egyedi gondolatok. Én ezt a műhelyjelleget szeretném újra felépíteni. Nem akarok finomkodni abban sem, hogy szülessenek kortárs anyagok. Szeretném ösztönözni az írókat, akár drámaíró pályázatokkal is.
Kaposváron rengeteg történet van, rengeteg konfliktus, rengeteg izgalmas alapanyag. Ezeket vétek lenne nem felhasználni.
Azt szeretném, hogy a színház újra gondolkodó hely legyen. Hogy az alkotóknak ügyük legyen, amit csinálnak. Hogy ne csak „lejátszani” akarjunk szerepeket, hanem valóban valamit létrehozni. Ez az, amit szeretnék visszaépíteni Kaposváron.
Meséltél arról is, hogy Szász Jánossal újra dolgozhattok együtt.
Igen. December óta beszélgetünk erről. Ősrégi a munkakapcsolatunk, és amikor idekerültem, felhívtam, hogy jó lenne egyszer újra együtt dolgozni. Most pedig már biztos, hogy nálunk tér vissza: jövőre Dragomán György Kalucsni című drámáját rendezi meg. Ez most egy páratlanul izgalmas alkotói folyamatnak ígérkezik. És igen, valahol János is egy igazodási pont, úgyhogy itt a helye Kaposváron.
forrás: https://fidelio.hu/
Szász János a Csiky Gergely Színházban rendez
Szász János állítja színpadra Dragomán György Kalucsni című darabját Kaposváron, ezzel teljessé vált a Csiky Gergely Színház 2026/2027-es évadjának programja.
Az intézmény azt írta, hogy a több éves külföldi tartózkodás után hazatérő színházi és filmrendező elsőként a Csiky Gergely Színházban vállalt rendezői feladatokat.
A színház tíz bemutatót tervez 2026/2027-ben, ebből a Kalucsni volt az, amelyet Nagy Viktor igazgató nem árult el áprilisban, az elsősorban a műsortervről tartott társulati ülésen. Újságírók erre irányuló kérdésére akkor csak annyit mondott: a tizedik premier igazi szenzációnak ígérkezik.
Felmentették Szász János filmrendezőt elsőfokon
A nagyszínpadi felnőtt bérletes előadások között október 2-ától látható Eisemann Mihály, Halász Imre és Békeffi István Egy csók és más semmi című zenés vígjátéka Göttinger Pál rendezésében, november 6-ától Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című színműve Hargitai Iván színrevitelében, és december 18-ától William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátéka, amelyet Fejes Szabolcs rendez.
Dés László, Nemes István, Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter Valahol Európában című musicaljének premierje 2027. április 2-án, Ray Cooney A miniszter félrelép című bohózatának bemutatója május 14-én lesz, előbbit Kéri Kitty, utóbbit Kelemen József rendezi.
A gyermekbérletes előadások sorában szerepel november 19-étől Weöres Sándor A holdbeli csónakos című zenés mesejátéka Bezerédi Bendegúz rendezésében, valamint 2027. február 18-ától a Cirkuszkocsival a sarkvidéken át című mesejáték, melyet Jules Verne regénye alapján Mikó Csaba alkalmazott színpadra és Bereczki Csilla rendezett.
A teátrum legújabb közleményében kitért rá, hogy a bérletes előadások mellett három mű gazdagítja a repertoárt: a kamaraszínpadon látható Kalucsni mellett Jeli Viktória Csukás István meséi alapján írt Mesék Süsünek című mesejátéka Benedek Dániel rendezésében, valamint a stúdió színpadon a Gombos Péter által jegyzett Fekete lyuk. A Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával, a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal együttműködésben megvalósuló drogprevenciós előadást Fándly Csaba állítja színpadra.
A 2025/2026-os évad végével távozik Mészáros Tibor művészeti vezető és Boros Bence színművész. A következő évadtól Hargitai Iván állandó rendezőként csatlakozik a színházhoz, ahova visszatér Hüse Csaba színművész, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Intézet hallgatói közül pedig gyakorlati évre érkezik Gali Petra, Nagy Lídia, Rónai Sára és Szegedi Áron.
A teátrum tovább építi kapcsolatát a felsőoktatási intézménnyel, az új évadban látványtervező szakos hallgatóknak is lehetőséget biztosít tapasztalatszerzésre, szakmai körökben történő bemutatkozásra – tették hozzá.
A színház a most záruló évadban 11 bemutatót, 337 előadást tarott, a nézők száma mintegy 90 ezer volt. A vasárnap tartott évadzáró társulati ülésen a színművészek és a művészeti állomány tagjai Komor István emlékgyűrűvel ismerték el Kisari Zalán színművész munkáját, a társulatért legtöbbet dolgozó kollégának járó Fogaskerék Díjjal Pál Katalint jutalmazták.
Az évadban a legtöbb előadást játszó színművésznő és színművész Kaszás Csenge (119), illetve Stefánszky István (122) lett, Az évad színművésznője és színművésze közönségdíj átadására az utolsó előadást, a Hegedűs a háztetőn című musicalt megelőzően került sor: a közönség Mészáros Sára és Kisari Zalán alakításait díjazta.
Szász János állítja színpadra Dragomán György Kalucsni című darabját Kaposváron, ezzel teljessé vált a Csiky Gergely Színház 2026/2027-es évadjának programja - tájékoztatta a teátrum közleményben az MTI-t.
Az intézmény azt írta, hogy a több éves külföldi tartózkodás után hazatérő színházi és filmrendező elsőként a Csiky Gergely Színházban vállalt rendezői feladatokat.
A színház tíz bemutatót tervez 2026/2027-ben, ebből a Kalucsni volt az, amelyet Nagy Viktor igazgató nem árult el áprilisban, az elsősorban a műsortervről tartott társulati ülésen. Újságírók erre irányuló kérdésére akkor csak annyit mondott: a tizedik premier igazi szenzációnak ígérkezik.
A nagyszínpadi felnőtt bérletes előadások között október 2-ától látható Eisemann Mihály, Halász Imre és Békeffi István Egy csók és más semmi című zenés vígjátéka Göttinger Pál rendezésében, november 6-ától Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című színműve Hargitai Iván színrevitelében, és december 18-ától William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátéka, amelyet Fejes Szabolcs rendez.
Dés László, Nemes István, Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter Valahol Európában című musicaljének premierje 2027. április 2-án, Ray Cooney A miniszter félrelép című bohózatának bemutatója május 14-én lesz, előbbit Kéri Kitty, utóbbit Kelemen József rendezi.
A gyermekbérletes előadások sorában szerepel november 19-étől Weöres Sándor A holdbeli csónakos című zenés mesejátéka Bezerédi Bendegúz rendezésében, valamint 2027. február 18-ától a Cirkuszkocsival a sarkvidéken át című mesejáték, melyet Jules Verne regénye alapján Mikó Csaba alkalmazott színpadra és Bereczki Csilla rendezett.
A teátrum legújabb közleményében kitért rá, hogy a bérletes előadások mellett három mű gazdagítja a repertoárt: a kamaraszínpadon látható Kalucsni mellett Jeli Viktória Csukás István meséi alapján írt Mesék Süsünek című mesejátéka Benedek Dániel rendezésében, valamint a stúdió színpadon a Gombos Péter által jegyzett Fekete lyuk. A Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával, a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal együttműködésben megvalósuló drogprevenciós előadást Fándly Csaba állítja színpadra.
A színház beszámolt arról, hogy a 2025/2026-os évad végével távozik Mészáros Tibor művészeti vezető és Boros Bence színművész. A következő évadtól Hargitai Iván állandó rendezőként csatlakozik a színházhoz, ahova visszatér Hüse Csaba színművész, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Intézet hallgatói közül pedig gyakorlati évre érkezik Gali Petra, Nagy Lídia, Rónai Sára és Szegedi Áron.
A teátrum tovább építi kapcsolatát a felsőoktatási intézménnyel, az új évadban látványtervező szakos hallgatóknak is lehetőséget biztosít tapasztalatszerzésre, szakmai körökben történő bemutatkozásra - tették hozzá.
Kiemelték, a színház a most záruló évadban 11 bemutatót, 337 előadást tarott, a nézők száma mintegy 90 ezer volt. A vasárnap tartott évadzáró társulati ülésen a színművészek és a művészeti állomány tagjai Komor István emlékgyűrűvel ismerték el Kisari Zalán színművész munkáját, a társulatért legtöbbet dolgozó kollégának járó Fogaskerék Díjjal Pál Katalint jutalmazták - jegyezték meg.
Közölték, az évadban a legtöbb előadást játszó színművésznő és színművész Kaszás Csenge (119), illetve Stefánszky István (122) lett, Az évad színművésznője és színművésze közönségdíj átadására az utolsó előadást, a Hegedűs a háztetőn című musicalt megelőzően került sor: a közönség Mészáros Sára és Kisari Zalán alakításait díjazta.
Az intézmény azt írta, hogy a több éves külföldi tartózkodás után hazatérő színházi és filmrendező elsőként a Csiky Gergely Színházban vállalt rendezői feladatokat.
A színház tíz bemutatót tervez 2026/2027-ben, ebből a Kalucsni volt az, amelyet Nagy Viktor igazgató nem árult el áprilisban, az elsősorban a műsortervről tartott társulati ülésen. Újságírók erre irányuló kérdésére akkor csak annyit mondott: a tizedik premier igazi szenzációnak ígérkezik.
A nagyszínpadi felnőtt bérletes előadások között október 2-ától látható Eisemann Mihály, Halász Imre és Békeffi István Egy csók és más semmi című zenés vígjátéka Göttinger Pál rendezésében, november 6-ától Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című színműve Hargitai Iván színrevitelében, és december 18-ától William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátéka, amelyet Fejes Szabolcs rendez.
Dés László, Nemes István, Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter Valahol Európában című musicaljének premierje 2027. április 2-án, Ray Cooney A miniszter félrelép című bohózatának bemutatója május 14-én lesz, előbbit Kéri Kitty, utóbbit Kelemen József rendezi.
A gyermekbérletes előadások sorában szerepel november 19-étől Weöres Sándor A holdbeli csónakos című zenés mesejátéka Bezerédi Bendegúz rendezésében, valamint 2027. február 18-ától a Cirkuszkocsival a sarkvidéken át című mesejáték, melyet Jules Verne regénye alapján Mikó Csaba alkalmazott színpadra és Bereczki Csilla rendezett.
A teátrum legújabb közleményében kitért rá, hogy a bérletes előadások mellett három mű gazdagítja a repertoárt: a kamaraszínpadon látható Kalucsni mellett Jeli Viktória Csukás István meséi alapján írt Mesék Süsünek című mesejátéka Benedek Dániel rendezésében, valamint a stúdió színpadon a Gombos Péter által jegyzett Fekete lyuk. A Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával, a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal együttműködésben megvalósuló drogprevenciós előadást Fándly Csaba állítja színpadra.
A színház beszámolt arról, hogy a 2025/2026-os évad végével távozik Mészáros Tibor művészeti vezető és Boros Bence színművész. A következő évadtól Hargitai Iván állandó rendezőként csatlakozik a színházhoz, ahova visszatér Hüse Csaba színművész, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Intézet hallgatói közül pedig gyakorlati évre érkezik Gali Petra, Nagy Lídia, Rónai Sára és Szegedi Áron.
A teátrum tovább építi kapcsolatát a felsőoktatási intézménnyel, az új évadban látványtervező szakos hallgatóknak is lehetőséget biztosít tapasztalatszerzésre, szakmai körökben történő bemutatkozásra - tették hozzá.
Kiemelték, a színház a most záruló évadban 11 bemutatót, 337 előadást tarott, a nézők száma mintegy 90 ezer volt. A vasárnap tartott évadzáró társulati ülésen a színművészek és a művészeti állomány tagjai Komor István emlékgyűrűvel ismerték el Kisari Zalán színművész munkáját, a társulatért legtöbbet dolgozó kollégának járó Fogaskerék Díjjal Pál Katalint jutalmazták - jegyezték meg.
Közölték, az évadban a legtöbb előadást játszó színművésznő és színművész Kaszás Csenge (119), illetve Stefánszky István (122) lett, Az évad színművésznője és színművésze közönségdíj átadására az utolsó előadást, a Hegedűs a háztetőn című musicalt megelőzően került sor: a közönség Mészáros Sára és Kisari Zalán alakításait díjazta.
forrás: https://www.muvesz-vilag.hu/
Már hét Árpád-házi genetikai vérvonalhoz tartozó történelmi személyt azonosítottak a kutatók, Szász János hazatér Amerikából és Kaposváron rendez, megkezdődött az Országos Színházi Találkozó Debrecenben, már jelentkezhetnek a fiatalok a Cinemira Filmfesztivál videóversenyére, és megalakult a Magyar Jazzművészek Fóruma – hírösszefoglalónk.
Genetikai módszerekkel azonosították Vak Béla király maradványait
A Magyarságkutató Intézet kiemelt kutatása során a székesfehérvári csontkamra (osszárium) több mint 400 genomjának elemzésével II. (Vak) Béla király maradványait is kétséget kizáróan sikerült meghatározni. A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszék Archeogenetikai Kutatócsoportjának kutatása során három új egyént azonosítottak, amelyek a férfiági Árpád-házi (R-ARP) genetikai vonalat hordozzák – tette közzé a hírt az MTI. Korábbi kutatások alapján eddig négy R-ARP-ot hordozó egyént ismert a tudomány: III. Bélát, Szent Lászlót, egy Árpád-kori (HU52) és egy ma élő, ismeretlen személyazonosságú egyént. Ezzel a felfedezéssel jelenleg már hét ismert R-ARP-ot hordozó egyént tartanak számon. Az egyik újonnan azonosított egyén II. (Vak) Béla (1131–1141) magyar király. A második személy Szent László másodfokú rokona, aki valószínűsíthetően apai nagybácsi, míg a harmadik egyén apai ágon kapcsolódik az Árpád-vonalhoz, feltehetően egy távolabbi, de tudatosan vállalt dinasztikus rokonság révén. A genetikai eredmények arra is rávilágítottak, hogy II. Béla, III. Béla és HU52 esetében északi, viking kori egyénekkel is kimutatható rokoni kapcsolat. Ennek a magyarázata a Kijevi Rusz dinasztikus házasságában kereshető.
Genetikai módszerekkel azonosították Vak Béla király maradványait
A Magyarságkutató Intézet kiemelt kutatása során a székesfehérvári csontkamra (osszárium) több mint 400 genomjának elemzésével II. (Vak) Béla király maradványait is kétséget kizáróan sikerült meghatározni. A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszék Archeogenetikai Kutatócsoportjának kutatása során három új egyént azonosítottak, amelyek a férfiági Árpád-házi (R-ARP) genetikai vonalat hordozzák – tette közzé a hírt az MTI. Korábbi kutatások alapján eddig négy R-ARP-ot hordozó egyént ismert a tudomány: III. Bélát, Szent Lászlót, egy Árpád-kori (HU52) és egy ma élő, ismeretlen személyazonosságú egyént. Ezzel a felfedezéssel jelenleg már hét ismert R-ARP-ot hordozó egyént tartanak számon. Az egyik újonnan azonosított egyén II. (Vak) Béla (1131–1141) magyar király. A második személy Szent László másodfokú rokona, aki valószínűsíthetően apai nagybácsi, míg a harmadik egyén apai ágon kapcsolódik az Árpád-vonalhoz, feltehetően egy távolabbi, de tudatosan vállalt dinasztikus rokonság révén. A genetikai eredmények arra is rávilágítottak, hogy II. Béla, III. Béla és HU52 esetében északi, viking kori egyénekkel is kimutatható rokoni kapcsolat. Ennek a magyarázata a Kijevi Rusz dinasztikus házasságában kereshető.
Szász János hazatér és a Csiky Gergely Színházban rendez
Szász János állítja színpadra Dragomán György Kalucsni című darabját Kaposváron, ezzel teljessé vált a Csiky Gergely Színház 2026/2027-es évadjának programja. Az MTI idézi a színház közleményét, melyben hírül adják, hogy a többéves külföldi tartózkodás után hazatérő színházi és filmrendező elsőként a Csiky Gergely Színházban vállalt rendezői feladatokat. A színház tíz bemutatót tervez 2026/2027-ben, a nagyszínpadon kerül közönség elé az Egy csók és más semmi című zenés vígjáték Göttinger Pál rendezésében, Az ifjúság édes madara Hargitai Iván színrevitelében, és a Szentivánéji álom, amelyet Fejes Szabolcs rendez. A Valahol Európában című musical kaposvári premierje 2027 áprilisában, A miniszter félrelép bemutatója májusban lesz, előbbit Kéri Kitty, utóbbit Kelemen József rendezi.
Megkezdődött az Országos Színházi Találkozó Debrecenben
Hétfőn megkezdődött az Országos Színházi Találkozó (OSZT), amelynek idén a debreceni Csokonai Nemzeti Színház ad otthont. A rendezvény versenyprogramjában egy hét alatt 14 előadást láthat a közönség, hét nagyszínpadi és hét stúdió-előadás verseng egymással. A találkozóra 72 társulat 108 előadással jelentkezett, a válogatás öt hónapon át zajlott. A bemutatók mellett úgynevezett off programok is várják az érdeklődőket, köztük kerekasztal-beszélgetések, kiállításmegnyitó, táncbemutatók, családoknak és gyermekeknek szánt események. A megnyitóünnepség után a Csokonai Fórum Simor Ottó Orfeumában mutatták be a Zene szól, a láng ég. Kezdődjön a játék című könyvet, amely a debreceni operaénekes legenda, „az ország legszebb basszusa”, Tréfás György életéről szól.
Iskolai zaklatással is lehet nevezni a Cinemira Filmfesztivál videóversenyébe
A szervezők MTI-hez is eljuttatott közleménye szerint idén a mesterséges intelligencia, az iskolai zaklatás (bullying), az identitáskeresés és a kedvenc zenék témák között választhatnak a Cinemira Filmfesztivál videóversenyébe jelentkező húsz éven aluliak. Maximum másfél perces filmekkel és videóklipekkel jelentkezhetnek a fiatalok. A nevezési határidő mind a négy kategória esetében szeptember 13. A döntőbe jutott alkotásokat a Cinemira Filmfesztiválon mutatják be október 24. és 31. között. A díjátadót október 31-én tartják.
Szász János állítja színpadra Dragomán György Kalucsni című darabját Kaposváron, ezzel teljessé vált a Csiky Gergely Színház 2026/2027-es évadjának programja. Az MTI idézi a színház közleményét, melyben hírül adják, hogy a többéves külföldi tartózkodás után hazatérő színházi és filmrendező elsőként a Csiky Gergely Színházban vállalt rendezői feladatokat. A színház tíz bemutatót tervez 2026/2027-ben, a nagyszínpadon kerül közönség elé az Egy csók és más semmi című zenés vígjáték Göttinger Pál rendezésében, Az ifjúság édes madara Hargitai Iván színrevitelében, és a Szentivánéji álom, amelyet Fejes Szabolcs rendez. A Valahol Európában című musical kaposvári premierje 2027 áprilisában, A miniszter félrelép bemutatója májusban lesz, előbbit Kéri Kitty, utóbbit Kelemen József rendezi.
Megkezdődött az Országos Színházi Találkozó Debrecenben
Hétfőn megkezdődött az Országos Színházi Találkozó (OSZT), amelynek idén a debreceni Csokonai Nemzeti Színház ad otthont. A rendezvény versenyprogramjában egy hét alatt 14 előadást láthat a közönség, hét nagyszínpadi és hét stúdió-előadás verseng egymással. A találkozóra 72 társulat 108 előadással jelentkezett, a válogatás öt hónapon át zajlott. A bemutatók mellett úgynevezett off programok is várják az érdeklődőket, köztük kerekasztal-beszélgetések, kiállításmegnyitó, táncbemutatók, családoknak és gyermekeknek szánt események. A megnyitóünnepség után a Csokonai Fórum Simor Ottó Orfeumában mutatták be a Zene szól, a láng ég. Kezdődjön a játék című könyvet, amely a debreceni operaénekes legenda, „az ország legszebb basszusa”, Tréfás György életéről szól.
Iskolai zaklatással is lehet nevezni a Cinemira Filmfesztivál videóversenyébe
A szervezők MTI-hez is eljuttatott közleménye szerint idén a mesterséges intelligencia, az iskolai zaklatás (bullying), az identitáskeresés és a kedvenc zenék témák között választhatnak a Cinemira Filmfesztivál videóversenyébe jelentkező húsz éven aluliak. Maximum másfél perces filmekkel és videóklipekkel jelentkezhetnek a fiatalok. A nevezési határidő mind a négy kategória esetében szeptember 13. A döntőbe jutott alkotásokat a Cinemira Filmfesztiválon mutatják be október 24. és 31. között. A díjátadót október 31-én tartják.
Megalakult a Magyar Jazzművészek Fóruma
Új szakmai szervezet jött létre a magyar jazz és improvizatív zene képviseletére. A Magyar Jazzművészek Fóruma célja, hogy egységes szakmai platformot biztosítson a műfaj alkotói, előadói és oktatói számára, valamint elősegítse a jazz méltó intézményi, kulturális és társadalmi elismerését Magyarországon. A szervezet megalakulásával egy időben nyilvánosságra hozta A magyar jazz helyzete és fejlesztési irányai című stratégiai dokumentumát, amely átfogó képet ad a hazai jazzélet jelenlegi helyzetéről, kihívásairól és a műfaj jövőjét érintő fejlesztési javaslatokról – közölték a kezdeményezők hétfőn az MTI-vel. A fórum alapító tagjai között a hazai jazzélet meghatározó előadói, zeneszerzői és oktatói találhatók: Ajtai Péter, Ávéd János, Bacsó Kristóf, Borbély Mihály, Cseke Gábor, Dés András, Dés László, Dresch Mihály, Lukács Miklós, Fekete-Kovács Kornél, Fenyvesi Márton, Gőz László, Gyányi Marcell, Gyémánt Bálint, Harcsa Veronika, Hárs Viktor, Pátkai Rozina, Szabó Dániel, Szalóky Béla és Oláh Krisztián. A szervezet által kidolgozott stratégiai dokumentum teljes változata ide kattintva is elérhető.
Új szakmai szervezet jött létre a magyar jazz és improvizatív zene képviseletére. A Magyar Jazzművészek Fóruma célja, hogy egységes szakmai platformot biztosítson a műfaj alkotói, előadói és oktatói számára, valamint elősegítse a jazz méltó intézményi, kulturális és társadalmi elismerését Magyarországon. A szervezet megalakulásával egy időben nyilvánosságra hozta A magyar jazz helyzete és fejlesztési irányai című stratégiai dokumentumát, amely átfogó képet ad a hazai jazzélet jelenlegi helyzetéről, kihívásairól és a műfaj jövőjét érintő fejlesztési javaslatokról – közölték a kezdeményezők hétfőn az MTI-vel. A fórum alapító tagjai között a hazai jazzélet meghatározó előadói, zeneszerzői és oktatói találhatók: Ajtai Péter, Ávéd János, Bacsó Kristóf, Borbély Mihály, Cseke Gábor, Dés András, Dés László, Dresch Mihály, Lukács Miklós, Fekete-Kovács Kornél, Fenyvesi Márton, Gőz László, Gyányi Marcell, Gyémánt Bálint, Harcsa Veronika, Hárs Viktor, Pátkai Rozina, Szabó Dániel, Szalóky Béla és Oláh Krisztián. A szervezet által kidolgozott stratégiai dokumentum teljes változata ide kattintva is elérhető.
forrás: https://kultura.hu/
Teljes lett a műsorterv és kiderült az is, ki lett az év színművésze.
Szász János állítja színpadra Dragomán György Kalucsni című darabját Kaposváron, ezzel teljessé vált a Csiky Gergely Színház 2026/2027-es évadjának programja - tájékoztatta a teátrum közleményben az MTI-t.
Az intézmény azt írta, hogy a több éves külföldi tartózkodás után hazatérő színházi és filmrendező elsőként a Csiky Gergely Színházban vállalt rendezői feladatokat.
A színház tíz bemutatót tervez 2026/2027-ben, ebből a Kalucsni volt az, amelyet Nagy Viktor igazgató nem árult el áprilisban, az elsősorban a műsortervről tartott társulati ülésen. Újságírók erre irányuló kérdésére akkor csak annyit mondott: a tizedik premier igazi szenzációnak ígérkezik.
A nagyszínpadi felnőtt bérletes előadások között október 2-ától látható Eisemann Mihály, Halász Imre és Békeffi István Egy csók és más semmi című zenés vígjátéka Göttinger Pál rendezésében, november 6-ától Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című színműve Hargitai Iván színrevitelében, és december 18-ától William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátéka, amelyet Fejes Szabolcs rendez.
Dés László, Nemes István, Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter Valahol Európában című musicaljének premierje 2027. április 2-án, Ray Cooney A miniszter félrelép című bohózatának bemutatója május 14-én lesz, előbbit Kéri Kitty, utóbbit Kelemen József rendezi.
A gyermekbérletes előadások sorában szerepel november 19-étől Weöres Sándor A holdbeli csónakos című zenés mesejátéka Bezerédi Bendegúz rendezésében, valamint 2027. február 18-ától a Cirkuszkocsival a sarkvidéken át című mesejáték, melyet Jules Verne regénye alapján Mikó Csaba alkalmazott színpadra és Bereczki Csilla rendezett.
A teátrum legújabb közleményében kitért rá, hogy a bérletes előadások mellett három mű gazdagítja a repertoárt: a kamaraszínpadon látható Kalucsni mellett Jeli Viktória Csukás István meséi alapján írt Mesék Süsünek című mesejátéka Benedek Dániel rendezésében, valamint a stúdió színpadon a Gombos Péter által jegyzett Fekete lyuk. A Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával, a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal együttműködésben megvalósuló drogprevenciós előadást Fándly Csaba állítja színpadra.
A színház beszámolt arról, hogy a 2025/2026-os évad végével távozik Mészáros Tibor művészeti vezető és Boros Bence színművész. A következő évadtól Hargitai Iván állandó rendezőként csatlakozik a színházhoz, ahova visszatér Hüse Csaba színművész, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Intézet hallgatói közül pedig gyakorlati évre érkezik Gali Petra, Nagy Lídia, Rónai Sára és Szegedi Áron.
A teátrum tovább építi kapcsolatát a felsőoktatási intézménnyel, az új évadban látványtervező szakos hallgatóknak is lehetőséget biztosít tapasztalatszerzésre, szakmai körökben történő bemutatkozásra - tették hozzá.
Kiemelték, a színház a most záruló évadban 11 bemutatót, 337 előadást tartott, a nézők száma mintegy 90 ezer volt. A vasárnap tartott évadzáró társulati ülésen a színművészek és a művészeti állomány tagjai Komor István emlékgyűrűvel ismerték el Kisari Zalán színművész munkáját, a társulatért legtöbbet dolgozó kollégának járó Fogaskerék Díjjal Pál Katalint jutalmazták - jegyezték meg.
Közölték, az évadban a legtöbb előadást játszó színművésznő és színművész Kaszás Csenge (119), illetve Stefánszky István (122) lett, Az évad színművésznője és színművésze közönségdíj átadására az utolsó előadást, a Hegedűs a háztetőn című musicalt megelőzően került sor: a közönség Mészáros Sára és Kisari Zalán alakításait díjazta.
Szász János állítja színpadra Dragomán György Kalucsni című darabját Kaposváron, ezzel teljessé vált a Csiky Gergely Színház 2026/2027-es évadjának programja - tájékoztatta a teátrum közleményben az MTI-t.
Az intézmény azt írta, hogy a több éves külföldi tartózkodás után hazatérő színházi és filmrendező elsőként a Csiky Gergely Színházban vállalt rendezői feladatokat.
A színház tíz bemutatót tervez 2026/2027-ben, ebből a Kalucsni volt az, amelyet Nagy Viktor igazgató nem árult el áprilisban, az elsősorban a műsortervről tartott társulati ülésen. Újságírók erre irányuló kérdésére akkor csak annyit mondott: a tizedik premier igazi szenzációnak ígérkezik.
A nagyszínpadi felnőtt bérletes előadások között október 2-ától látható Eisemann Mihály, Halász Imre és Békeffi István Egy csók és más semmi című zenés vígjátéka Göttinger Pál rendezésében, november 6-ától Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című színműve Hargitai Iván színrevitelében, és december 18-ától William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátéka, amelyet Fejes Szabolcs rendez.
Dés László, Nemes István, Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter Valahol Európában című musicaljének premierje 2027. április 2-án, Ray Cooney A miniszter félrelép című bohózatának bemutatója május 14-én lesz, előbbit Kéri Kitty, utóbbit Kelemen József rendezi.
A gyermekbérletes előadások sorában szerepel november 19-étől Weöres Sándor A holdbeli csónakos című zenés mesejátéka Bezerédi Bendegúz rendezésében, valamint 2027. február 18-ától a Cirkuszkocsival a sarkvidéken át című mesejáték, melyet Jules Verne regénye alapján Mikó Csaba alkalmazott színpadra és Bereczki Csilla rendezett.
A teátrum legújabb közleményében kitért rá, hogy a bérletes előadások mellett három mű gazdagítja a repertoárt: a kamaraszínpadon látható Kalucsni mellett Jeli Viktória Csukás István meséi alapján írt Mesék Süsünek című mesejátéka Benedek Dániel rendezésében, valamint a stúdió színpadon a Gombos Péter által jegyzett Fekete lyuk. A Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával, a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal együttműködésben megvalósuló drogprevenciós előadást Fándly Csaba állítja színpadra.
A színház beszámolt arról, hogy a 2025/2026-os évad végével távozik Mészáros Tibor művészeti vezető és Boros Bence színművész. A következő évadtól Hargitai Iván állandó rendezőként csatlakozik a színházhoz, ahova visszatér Hüse Csaba színművész, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Intézet hallgatói közül pedig gyakorlati évre érkezik Gali Petra, Nagy Lídia, Rónai Sára és Szegedi Áron.
A teátrum tovább építi kapcsolatát a felsőoktatási intézménnyel, az új évadban látványtervező szakos hallgatóknak is lehetőséget biztosít tapasztalatszerzésre, szakmai körökben történő bemutatkozásra - tették hozzá.
Kiemelték, a színház a most záruló évadban 11 bemutatót, 337 előadást tartott, a nézők száma mintegy 90 ezer volt. A vasárnap tartott évadzáró társulati ülésen a színművészek és a művészeti állomány tagjai Komor István emlékgyűrűvel ismerték el Kisari Zalán színművész munkáját, a társulatért legtöbbet dolgozó kollégának járó Fogaskerék Díjjal Pál Katalint jutalmazták - jegyezték meg.
Közölték, az évadban a legtöbb előadást játszó színművésznő és színművész Kaszás Csenge (119), illetve Stefánszky István (122) lett, Az évad színművésznője és színművésze közönségdíj átadására az utolsó előadást, a Hegedűs a háztetőn című musicalt megelőzően került sor: a közönség Mészáros Sára és Kisari Zalán alakításait díjazta.
forrás: https://kapos.hu
A kaposvári Csiky Gergely Színház és Kulturális Központ tíz bemutatót tervez a 2026/2027-es évadban, amelynek műsortervét Nagy Viktor igazgató vázolta fel a teátrumban tartott társulati ülésen.
A direktor azt mondta, a nagyszínpadi felnőtt bérletes előadások között október 2-ától látható Eisemann Mihály, Halász Imre és Békeffi István Egy csók és más semmi című zenés vígjátéka Göttinger Pál rendezésében, november 6-ától Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című színműve Hargitai Iván színrevitelében, és december 18-ától William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátéka, amelyet Fejes Szabolcs rendez.
Dés László, Nemes István, Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter Valahol Európában című musicaljének premierje 2027. április 2-án, Ray Cooney A miniszter félrelép című bohózatának bemutatója május 14-én lesz, előbbit Kéri Kitty, utóbbit Kelemen József rendezi.
Nagy Viktor kitért arra, hogy a gyermekbérletes előadások sorában szerepel november 19-étől Weöres Sándor A holdbeli csónakos című zenés mesejátéka Bezerédi Bendegúz rendezésében, valamint 2027. február 18-ától a Cirkuszkocsival a sarkvidéken át című mesejáték, melyet Jules Verne regénye alapján Mikó Csaba alkalmazott színpadra és Bereczki Csilla rendezett.
Csukás István örököseinek engedélyével új előadás készül az író meseuniverzumából: a Mesék Süsünek című darabot Jeli Viktória írta, Benedek Dániel rendezi és az Összpróba Alapítvány, a Kultkikötő valamint a Csiky Gergely Színház közös produkciójaként először a nyáron szabadtéren, majd a kaposvári teátrum kamaraszínpadán láthatja a közönség. A kilencedik bemutató a Gombos Péter által írt Fekete lyuk című drogprevenciós, beavató színházi előadás lesz. A tizedik premiert egyelőre nem árulta el a direktor, de úgy fogalmazott: igazi szenzációnak ígérkezik.
Az ülésen Nagy Viktor emellett bejelentette, hogy Hüse Csaba színművész visszaszerződik a társulathoz, Hargitai Iván pedig állandó rendezője lesz a színháznak.
Nagy Viktor az ülés után újságíróknak hangsúlyozta, a céljuk továbbra is az, hogy a színház közösségi térként működjön, ahol generációk találkozhatnak, és közös élményeken keresztül kapcsolódhatnak egymáshoz. Szeretnék, ha az együttgondolkodás generációkon átívelő lenne, az ifjak és az idősebbek a színházban találkozva tudnának beszélgetni egymással, mert erre nagy szükség van.
Bérletvásárlásra és -megújításra április 21-től van mód, a régi bérletesei helyét június 26-áig tartja fenn a színház. Az online bérletvásárlás július 1-jétől lehetséges a teátrum weboldalán.
forrás: https://papageno.hu
A korai időpont ellenére is megtelt színművészekkel és érdeklődőkkel a Hunyadkürti György Kamaraszínpad kedden reggel, ahol megtartották a teátrum társulati ülését. A Csiky Gergely Színház következő évadjának legfontosabb híreiről is szó esett az ülésen és egy nagy bejelentést is tettek.
A Csiky Gergely Színház igazgatója, Nagy Viktor elmondta: a 2026/2027-es évadra tíz új bemutatóval készülnek, amelyek közül kilencet már most nyilvánosságra hoztak, egyet pedig még titok övez, ám azt hatalmas meglepetésnek szánják.
Új rendező érkezik, visszatér Hüse Csaba a Csikybe
Nagy Viktor elmondta, hogy a következő évad egyik legfontosabb pillére, hogy a színházhoz szerződik Hargitai Iván, akit kiváló alkotónak nevezett. A direktor szerint a rendező az elmúlt időszakban többször járt Kaposváron, figyelte a társulat munkáját, és aktívan részt vett az új évad kialakításában.
Tapsvihar fogadta a bejelentést, miszerint Hüse Csaba visszatér a kaposvári társulathoz.
Mindenki nagyon várja, hogy újra a Csiky színpadán láthassák a népszerű művészt.
Hét produkció már ismert a tízből
A szezon első premierje az Egy csók és más semmi lesz, amelyet Göttinger Pál rendez, bemutatója 2026. október másodikán lesz. Ezzel párhuzamosan indulnak a próbák Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című művéből, amelyet Hargitai Iván állít színpadra. Még ugyanebben az évben érkezik William Shakespeare Szentivánéji álom című klasszikusa, Fejes Szabolcs rendezésében, melynek december 18-án lesz a bemutatója. A következő évben, április 2-án mutatják be a felnőtt nagyszínpadi kínálat egyik kiemelt produkcióját, a Valahol Európában című musicalt, amelyet Kéri Kitty rendez. Ezt követően Ray Cooney népszerű bohózata, A miniszter félrelép érkezik, amely Kelemen József rendezésében zárja majd a nagyszínpadi premierek sorát.
A Jókai-bérlet ifjúsági előadásai között a következő évadban William Shakespeare Szentivánéji álom című klasszikusa, valamint a nagy sikerű Valahol Európában musical kap helyet.
A gyermek- és családi produkciók között szerepel Weöres Sándor A holdbeli csónakos című darabja, Melis László zenéjével, Bezerédi Bendegúz rendezésében, MATE-s látványtervezőkkel kiegészülve; november 19-én lesz a bemutatója. A következő évben, de még ebben az évadban érkezik a Jules Verne regénye alapján, Mikó Csaba színpadi alkalmazásában készülő Cirkuszkocsival a Sarkvidéken át, amelyet Bereczki Csilla rendez.
Ez a bérletes előadások sora.
Plusz kettő előadást is elárult a vezető: új Süsü-előadás és drogprevenciós darab is érkezik
A nagy érdeklődésre való tekintettel Nagy Viktor két bérleten kívüli előadásról is beszámolt; meglepetésként jelentette be, hogy a Csukás István örökösök engedélyével új produkció készül a népszerű meseuniverzumból. A Mesék Süsünek című új darabot Jeli Viktória írta, rendezője pedig Benedek Dániel lesz. Ez koprodukcióban valósul meg az Összpróba Alapítvány, a Kultkikötő és a Csiky Gergely Színház és Kulturális Központ együttműködésében. A produkció nyáron szabadtéri bemutatóként debütál, majd később a kaposvári kamaraszínpadra is megérkezik.
A kilencedik bejelentett produkció a Fekete lyuk című darab, amelyet Gombos Péter írt; drogprevenciós, beavató színházi előadás lesz, amely egy fontos és sokszor elhallgatott társadalmi problémáról kíván beszélni. A darabot Fándly Csaba rendezi.
A következő évadban több közönségkedvenc produkció is műsoron marad Kaposváron. Továbbra is látható lesz az Abigél, a Bolha a fülbe, az Életrevalók, a Hegedűs a háztetőn, valamint a családi közönség körében népszerű Rumini és a széttáncolt cipellők. Nagy Viktor arról is beszélt, hogy a Meseautót felújítják, így megújult formában térhet vissza a repertoárba. A kamaraszínpadi előadások közül tovább viszik az Acélmagnóliák és a Művészet című produkciókat, míg a kamarakávézó programsorozatban a Dunakanyar marad műsoron és a tantermi előadások közül a Cyber Cyrano szintén folytatja útját városunkban.
Egy premiert még titok övez
Az igazgató arról is beszélt, hogy a tizedik bemutató címét még egy ideig homály fedi, ám az érkező produkciót már most igazi szenzációként emlegette. Mint mondta, a szereposztás és az időzítés végső egyeztetése még zajlik, ezért a közönségnek egy kicsit tovább kell várnia, mire lehull a lepel az évad nagy meglepetéséről.
Az új évad összeállításánál az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a színház továbbra is valódi közösségi tér maradjon, ahol generációk találkozhatnak egymással. A teátrum egyik legfontosabb küldetése párbeszédet indítani a nézők között, olyan élményt adni, amely a színház kapuin kívül is tovább él. Azt szeretnénk, hogy a közönség ne felejtse el a látottakat, amikor kilép az épületből, hanem az előadások gondolkodásra késztessenek, beszélgetéseket indítsanak el fiatalok és idősebbek között egyaránt.
– emelte ki Nagy Viktor.
A bejelentett premierek, a visszatérő közönségkedvencek, az új társulati tagok érkezése és a még titokban tartott meglepetés alapján minden adott ahhoz, hogy a Csiky Gergely Színház következő szezonja emlékezetes, sokszínű és kiemelkedően erős évad legyen.
A 9 bejelentett produkció teljes listája
A Csiky Gergely Színház igazgatója, Nagy Viktor elmondta: a 2026/2027-es évadra tíz új bemutatóval készülnek, amelyek közül kilencet már most nyilvánosságra hoztak, egyet pedig még titok övez, ám azt hatalmas meglepetésnek szánják.
Új rendező érkezik, visszatér Hüse Csaba a Csikybe
Nagy Viktor elmondta, hogy a következő évad egyik legfontosabb pillére, hogy a színházhoz szerződik Hargitai Iván, akit kiváló alkotónak nevezett. A direktor szerint a rendező az elmúlt időszakban többször járt Kaposváron, figyelte a társulat munkáját, és aktívan részt vett az új évad kialakításában.
Tapsvihar fogadta a bejelentést, miszerint Hüse Csaba visszatér a kaposvári társulathoz.
Mindenki nagyon várja, hogy újra a Csiky színpadán láthassák a népszerű művészt.
Hét produkció már ismert a tízből
A szezon első premierje az Egy csók és más semmi lesz, amelyet Göttinger Pál rendez, bemutatója 2026. október másodikán lesz. Ezzel párhuzamosan indulnak a próbák Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című művéből, amelyet Hargitai Iván állít színpadra. Még ugyanebben az évben érkezik William Shakespeare Szentivánéji álom című klasszikusa, Fejes Szabolcs rendezésében, melynek december 18-án lesz a bemutatója. A következő évben, április 2-án mutatják be a felnőtt nagyszínpadi kínálat egyik kiemelt produkcióját, a Valahol Európában című musicalt, amelyet Kéri Kitty rendez. Ezt követően Ray Cooney népszerű bohózata, A miniszter félrelép érkezik, amely Kelemen József rendezésében zárja majd a nagyszínpadi premierek sorát.
A Jókai-bérlet ifjúsági előadásai között a következő évadban William Shakespeare Szentivánéji álom című klasszikusa, valamint a nagy sikerű Valahol Európában musical kap helyet.
A gyermek- és családi produkciók között szerepel Weöres Sándor A holdbeli csónakos című darabja, Melis László zenéjével, Bezerédi Bendegúz rendezésében, MATE-s látványtervezőkkel kiegészülve; november 19-én lesz a bemutatója. A következő évben, de még ebben az évadban érkezik a Jules Verne regénye alapján, Mikó Csaba színpadi alkalmazásában készülő Cirkuszkocsival a Sarkvidéken át, amelyet Bereczki Csilla rendez.
Ez a bérletes előadások sora.
Plusz kettő előadást is elárult a vezető: új Süsü-előadás és drogprevenciós darab is érkezik
A nagy érdeklődésre való tekintettel Nagy Viktor két bérleten kívüli előadásról is beszámolt; meglepetésként jelentette be, hogy a Csukás István örökösök engedélyével új produkció készül a népszerű meseuniverzumból. A Mesék Süsünek című új darabot Jeli Viktória írta, rendezője pedig Benedek Dániel lesz. Ez koprodukcióban valósul meg az Összpróba Alapítvány, a Kultkikötő és a Csiky Gergely Színház és Kulturális Központ együttműködésében. A produkció nyáron szabadtéri bemutatóként debütál, majd később a kaposvári kamaraszínpadra is megérkezik.
A kilencedik bejelentett produkció a Fekete lyuk című darab, amelyet Gombos Péter írt; drogprevenciós, beavató színházi előadás lesz, amely egy fontos és sokszor elhallgatott társadalmi problémáról kíván beszélni. A darabot Fándly Csaba rendezi.
A következő évadban több közönségkedvenc produkció is műsoron marad Kaposváron. Továbbra is látható lesz az Abigél, a Bolha a fülbe, az Életrevalók, a Hegedűs a háztetőn, valamint a családi közönség körében népszerű Rumini és a széttáncolt cipellők. Nagy Viktor arról is beszélt, hogy a Meseautót felújítják, így megújult formában térhet vissza a repertoárba. A kamaraszínpadi előadások közül tovább viszik az Acélmagnóliák és a Művészet című produkciókat, míg a kamarakávézó programsorozatban a Dunakanyar marad műsoron és a tantermi előadások közül a Cyber Cyrano szintén folytatja útját városunkban.
Egy premiert még titok övez
Az igazgató arról is beszélt, hogy a tizedik bemutató címét még egy ideig homály fedi, ám az érkező produkciót már most igazi szenzációként emlegette. Mint mondta, a szereposztás és az időzítés végső egyeztetése még zajlik, ezért a közönségnek egy kicsit tovább kell várnia, mire lehull a lepel az évad nagy meglepetéséről.
Az új évad összeállításánál az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a színház továbbra is valódi közösségi tér maradjon, ahol generációk találkozhatnak egymással. A teátrum egyik legfontosabb küldetése párbeszédet indítani a nézők között, olyan élményt adni, amely a színház kapuin kívül is tovább él. Azt szeretnénk, hogy a közönség ne felejtse el a látottakat, amikor kilép az épületből, hanem az előadások gondolkodásra késztessenek, beszélgetéseket indítsanak el fiatalok és idősebbek között egyaránt.
– emelte ki Nagy Viktor.
A bejelentett premierek, a visszatérő közönségkedvencek, az új társulati tagok érkezése és a még titokban tartott meglepetés alapján minden adott ahhoz, hogy a Csiky Gergely Színház következő szezonja emlékezetes, sokszínű és kiemelkedően erős évad legyen.
A 9 bejelentett produkció teljes listája
Egy csók és más semmi
Az ifjúság édes madara
Szentivánéji álom
Valahol Európában
A miniszter félrelép
A holdbeli csónakos
Cirkuszkocsival a Sarkvidéken át
Mesék Süsünek
Fekete lyuk
Az ifjúság édes madara
Szentivánéji álom
Valahol Európában
A miniszter félrelép
A holdbeli csónakos
Cirkuszkocsival a Sarkvidéken át
Mesék Süsünek
Fekete lyuk
forrás: https://www.sonline.hu/
A keddi társulati ülésen az is kiderült, hogy Hüse Csaba visszatér Kaposvárra.
A Csiky Gergely Színház igazgatója, Nagy Viktor azt is elmondta: az évad összeállításában több rendező is részt vett, így például az érkező Hargitai Iván mellett Göttinger Pál, Fejes Szabolcs, Kéry Kitti és Kelemen József.
Az egyik legfontosabb igényünk és célunk, hogy a színház egy olyan közösségi tér legyen, ahol generációk találkozhatnak.
A tervek szerint az úgynevezett beavató színházi munka is folytatódik, például a Gombos Péter által írt Fekete lyuk című darabbal, ami egy drogprevenciós előadás lesz.
NAGYSZÍNPADI BEMUTATÓK:
Eisemann-Halász-Békeffi: EGY CSÓK ÉS MÁS SEMMI zenés vígjátékát Göttinger Pál rendezi az évad elején.
A második előadás Tennessee Williams: AZ IFJÚSÁG ÉDES MADARA című színműve lesz Hargitai Iván rendezésében.
Majd egy Shakespeare vígjáték következik, mégpedig a SZENTIVÁNÉJI ÁLOM, melyet Fejes Szabolcs állít színpadra.
A VALAHOL EURÓPÁBAN című musicalt Kéry Kitty rende.
Végül Kelemen József egy bohózattal zárja a premierek sorát, Ray Cooney: A MINISZTER FÉLRELÉP című remekművével.
GYERMEKBÉRLETES ELŐADÁSOK:
Weöres Sándor: A HOLDBELI CSÓNAKOS zenés mesejátéka Bezerédi Bendegúz rendezésében.
Jules Verne regénye alapján a CIRKUSZKOCSIVAL A SARKVIDÉKEN ÁT Bereczki Csilla irányításával.
A Csiky Gergely Színház igazgatója, Nagy Viktor azt is elmondta: az évad összeállításában több rendező is részt vett, így például az érkező Hargitai Iván mellett Göttinger Pál, Fejes Szabolcs, Kéry Kitti és Kelemen József.
Az egyik legfontosabb igényünk és célunk, hogy a színház egy olyan közösségi tér legyen, ahol generációk találkozhatnak.
A tervek szerint az úgynevezett beavató színházi munka is folytatódik, például a Gombos Péter által írt Fekete lyuk című darabbal, ami egy drogprevenciós előadás lesz.
NAGYSZÍNPADI BEMUTATÓK:
Eisemann-Halász-Békeffi: EGY CSÓK ÉS MÁS SEMMI zenés vígjátékát Göttinger Pál rendezi az évad elején.
A második előadás Tennessee Williams: AZ IFJÚSÁG ÉDES MADARA című színműve lesz Hargitai Iván rendezésében.
Majd egy Shakespeare vígjáték következik, mégpedig a SZENTIVÁNÉJI ÁLOM, melyet Fejes Szabolcs állít színpadra.
A VALAHOL EURÓPÁBAN című musicalt Kéry Kitty rende.
Végül Kelemen József egy bohózattal zárja a premierek sorát, Ray Cooney: A MINISZTER FÉLRELÉP című remekművével.
GYERMEKBÉRLETES ELŐADÁSOK:
Weöres Sándor: A HOLDBELI CSÓNAKOS zenés mesejátéka Bezerédi Bendegúz rendezésében.
Jules Verne regénye alapján a CIRKUSZKOCSIVAL A SARKVIDÉKEN ÁT Bereczki Csilla irányításával.
forrás: https://kapos.hu/
A kaposvári Csiky Gergely Színház és Kulturális Központ tíz bemutatót tervez a 2026/2027-es évadban, amelynek műsortervét Nagy Viktor igazgató vázolta fel kedden a teátrumban tartott társulati ülésen.
A direktor azt mondta, a nagyszínpadi felnőtt bérletes előadások között október 2-ától látható Eisemann Mihály, Halász Imre és Békeffi István Egy csók és más semmi című zenés vígjátéka Göttinger Pál rendezésében, november 6-ától Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című színműve Hargitai Iván színrevitelében, és december 18-ától William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátéka, amelyet Fejes Szabolcs rendez.
Dés László, Nemes István, Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter Valahol Európában című musicaljének premierje 2027. április 2-án, Ray Cooney A miniszter félrelép című bohózatának bemutatója május 14-én lesz, előbbit Kéri Kitty, utóbbit Kelemen József rendezi - tette hozzá.
Nagy Viktor kitért arra, hogy a gyermekbérletes előadások sorában szerepel november 19-étől Weöres Sándor A holdbeli csónakos című zenés mesejátéka Bezerédi Bendegúz rendezésében, valamint 2027. február 18-ától a Cirkuszkocsival a sarkvidéken át című mesejáték, melyet Jules Verne regénye alapján Mikó Csaba alkalmazott színpadra és Bereczki Csilla rendezett.
Az igazgató szólt arról is, hogy Csukás István örököseinek engedélyével új előadás készül az író meseuniverzumából: a Mesék Süsünek című darabot Jeli Viktória írta, Benedek Dániel rendezi és az Összpróba Alapítvány, a Kultkikötő valamint a Csiky Gergely Színház közös produkciójaként először a nyáron szabadtéren, majd a kaposvári teátrum kamaraszínpadán láthatja a közönség.
A kilencedik bemutató a Gombos Péter által írt Fekete lyuk című drogprevenciós, beavató színházi előadás lesz - jegyezte meg a direktor, aki a tizedik premiert egyelőre nem árulta el, de úgy fogalmazott: igazi szenzációnak ígérkezik.
A társulat nagy tapssal fogadta Nagy Viktor bejelentetését, hogy Hüse Csaba színművész visszaszerződik a társulathoz, és Hargitai Iván állandó rendezője lesz a színháznak.
Nagy Viktor az ülés után újságíróknak hangsúlyozta, a céljuk továbbra is az, hogy a színház közösségi térként működjön, ahol generációk találkozhatnak, és közös élményeken keresztül kapcsolódhatnak egymáshoz. Szeretnék, ha az együttgondolkodás generációkon átívelő lenne, az ifjak és az idősebbek a színházban találkozva tudnának beszélgetni egymással, mert erre nagy szükség van - fejtette ki.
A Csiky Gergely Színház az eseményt követően kiadott és az MTI-hez is eljuttatott sajtóközleményében azt írta, hogy a bérletvásárlásra és -megújításra április 21-től van mód, a régi bérleteseik helyét június 26-áig tartják fenn, az online bérletvásárlás július 1-jétől lehetséges a csiky.hu oldalon.
A direktor azt mondta, a nagyszínpadi felnőtt bérletes előadások között október 2-ától látható Eisemann Mihály, Halász Imre és Békeffi István Egy csók és más semmi című zenés vígjátéka Göttinger Pál rendezésében, november 6-ától Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című színműve Hargitai Iván színrevitelében, és december 18-ától William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátéka, amelyet Fejes Szabolcs rendez.
Dés László, Nemes István, Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter Valahol Európában című musicaljének premierje 2027. április 2-án, Ray Cooney A miniszter félrelép című bohózatának bemutatója május 14-én lesz, előbbit Kéri Kitty, utóbbit Kelemen József rendezi - tette hozzá.
Nagy Viktor kitért arra, hogy a gyermekbérletes előadások sorában szerepel november 19-étől Weöres Sándor A holdbeli csónakos című zenés mesejátéka Bezerédi Bendegúz rendezésében, valamint 2027. február 18-ától a Cirkuszkocsival a sarkvidéken át című mesejáték, melyet Jules Verne regénye alapján Mikó Csaba alkalmazott színpadra és Bereczki Csilla rendezett.
Az igazgató szólt arról is, hogy Csukás István örököseinek engedélyével új előadás készül az író meseuniverzumából: a Mesék Süsünek című darabot Jeli Viktória írta, Benedek Dániel rendezi és az Összpróba Alapítvány, a Kultkikötő valamint a Csiky Gergely Színház közös produkciójaként először a nyáron szabadtéren, majd a kaposvári teátrum kamaraszínpadán láthatja a közönség.
A kilencedik bemutató a Gombos Péter által írt Fekete lyuk című drogprevenciós, beavató színházi előadás lesz - jegyezte meg a direktor, aki a tizedik premiert egyelőre nem árulta el, de úgy fogalmazott: igazi szenzációnak ígérkezik.
A társulat nagy tapssal fogadta Nagy Viktor bejelentetését, hogy Hüse Csaba színművész visszaszerződik a társulathoz, és Hargitai Iván állandó rendezője lesz a színháznak.
Nagy Viktor az ülés után újságíróknak hangsúlyozta, a céljuk továbbra is az, hogy a színház közösségi térként működjön, ahol generációk találkozhatnak, és közös élményeken keresztül kapcsolódhatnak egymáshoz. Szeretnék, ha az együttgondolkodás generációkon átívelő lenne, az ifjak és az idősebbek a színházban találkozva tudnának beszélgetni egymással, mert erre nagy szükség van - fejtette ki.
A Csiky Gergely Színház az eseményt követően kiadott és az MTI-hez is eljuttatott sajtóközleményében azt írta, hogy a bérletvásárlásra és -megújításra április 21-től van mód, a régi bérleteseik helyét június 26-áig tartják fenn, az online bérletvásárlás július 1-jétől lehetséges a csiky.hu oldalon.
forrás: https://marcaliportal.hu
Kedd délelőtt tartotta évadbejelentő ülését a Csiky Gergely Színház, ahol a 2026/27-es évad terveiről és új színházi munkatársak érkezéséről szó esett.
A következő évadban új rendező csatlakozik a társulathoz: Hargitai Iván szerződik a színházhoz. Az új évadban látható darabokat többek között Göttinger Pál, Fejes Szabolcs, Kéri Kitti és Kelemen József rendezi.
– Legfontosabb törekvésük, hogy a színházban egy olyan közösségi teret hozzanak létre, ahol generációk találkozhatnak – mondta Nagy Viktor színházigazgató. Hozzátette: – Egy színház egyik legfontosabb küldetése, hogy olyan párbeszédet indítson el, amely annak falain kívül is élővé válik, és reméljük, a következő évad ehhez megfelelő alapot ad.
Az évadbejelentő ülésen továbbá azt is bejelentette Nagy Viktor, hogy Hüse Csaba Színművész is visszatér a Csiky Gergely Színházba.
A tervek szerint a következő évadban műsorra kerül többek között az Egy csók és más semmi, Az ifjúság édes madara, a Szentivánéji álom, a Valahol Európában és A miniszter félrelép. A kínálatban gyermekelőadások is szerepelnek, például Weöres Sándor A holdbeli csónakos című műve, valamint a Cirkuszkocsival a sarkvidéken át.
Fontos társadalmi kérdésre is felhívják a figyelmet
Gombos Péter Fekete lyuk című előadása drogprevenciós céllal kerül majd színpadra.
– Erről a témáról beszélnünk kell, ez itt van, nem takargathatjuk. Ebben a színházi előadásban felszínre hozzuk ezeket a sötét ügyeket – fogalmazott Nagy Viktor.
A következő évadban összesen tíz bemutatót terveznek, ezek közül egyelőre egy produkció részleteit nem hozták nyilvánosságra.
A következő évadban új rendező csatlakozik a társulathoz: Hargitai Iván szerződik a színházhoz. Az új évadban látható darabokat többek között Göttinger Pál, Fejes Szabolcs, Kéri Kitti és Kelemen József rendezi.
– Legfontosabb törekvésük, hogy a színházban egy olyan közösségi teret hozzanak létre, ahol generációk találkozhatnak – mondta Nagy Viktor színházigazgató. Hozzátette: – Egy színház egyik legfontosabb küldetése, hogy olyan párbeszédet indítson el, amely annak falain kívül is élővé válik, és reméljük, a következő évad ehhez megfelelő alapot ad.
Az évadbejelentő ülésen továbbá azt is bejelentette Nagy Viktor, hogy Hüse Csaba Színművész is visszatér a Csiky Gergely Színházba.
A tervek szerint a következő évadban műsorra kerül többek között az Egy csók és más semmi, Az ifjúság édes madara, a Szentivánéji álom, a Valahol Európában és A miniszter félrelép. A kínálatban gyermekelőadások is szerepelnek, például Weöres Sándor A holdbeli csónakos című műve, valamint a Cirkuszkocsival a sarkvidéken át.
Fontos társadalmi kérdésre is felhívják a figyelmet
Gombos Péter Fekete lyuk című előadása drogprevenciós céllal kerül majd színpadra.
– Erről a témáról beszélnünk kell, ez itt van, nem takargathatjuk. Ebben a színházi előadásban felszínre hozzuk ezeket a sötét ügyeket – fogalmazott Nagy Viktor.
A következő évadban összesen tíz bemutatót terveznek, ezek közül egyelőre egy produkció részleteit nem hozták nyilvánosságra.
forrás: https://kaposvarmost.hu
2025. január 28. • Bóta Gábor
Molnár Piroska ezerféleképpen, roppant kifejezően tud ülni. Az is lehet, ehhez hozzásegítette, hogy nagyon megromlott a járása. Már a Keresztanyu címszerepét is úgy vállalta el, hogy abban ülhet. De a Ványa bá előadásában is jobbára ücsörög a Madam Bizsu-t pedig végig üli, úgy is énekel.
Nem feltétlenül könnyebb színpadon jelentőségteljesen ülni, mint akrobatikázni.
Fenemód kell összpontosítani, hogy a látszólagos moccanatlanság is érdekes legyen. Több mint 20 éve láttam Csomós Marit ilyen talentumosan ülni a Radnóti Színházban a Medea címszereplőjeként, Zsótér Sándor rendezésében, akinek egy időre mániájává vált a színészek ilyen „röghöz kötése”.
De azóta soha senki meg sem közelítette ezen a téren Csomóst. És most itt van Molnár Piroska, aki tán még felül is múlja.
Csak úgy tudunk belépni a Thália Színház Arizona Stúdiójába, hogy karnyújtásnyira tőle elmegyünk mellette. Önkéntelenül is megbámuljuk, mint egy kiállítási tárgyat. Kicsit olyan, mint Madame Tussaud panoptikumában valamelyik viaszbábú. Múzeumi darab, egy legendássá lett, némiképp misztikus figura előbűvölése a múltból. Most még, amennyire csak tud, mozdulatlan, de amint lehet, megelevenedik.
Végig nézi annak a világnak a megelevenedését, főleg az 1930-as évekét, amikor Budapest telis-tele volt műsoros éjszakai lokálokkal, és ő ezekben tanyázott éjszaka-hosszat. Rejtélyes alak volt, fura nénike, talpig felékszerezve dekkolt egy sarokban, figyelt, és érdekes történeteket mesélt. Most Molnár Piroska teszi ezt az ő képében, pontosan a néhai elegáns Arizona Mulató helyén, ahol Madam Bizsu törzsvendég volt.
Teszi ezt Göttinger Pál rendezésében, Sóvári-Fehér Anna, Hevesi László, Bordás Barbara partnerségével, Dinnyés Dániel zongorakíséretével.
Kopik a test
Pár éve még azzal riogatott minket, hogy ott hagyja a pályát, de szerencsére nem tette. Bár az Emberi hang című első és valószínűleg utolsó önálló estjén a Rózsavölgyi Szalonban már beszélt arról, hogy kopik a test, nehezére esik a járás, az is, ha sokat kell állni, de a nagy-nagy színészete egyáltalán nem kopott meg.
Az Emberi hang című estjén idősen is a vérforraló Carmen áriáját énekelte, egyáltalán nem tűzpirosba öltözötten, ahogy szokták, hanem fekete estélyiben, nem is igézően vonagló, csábos testtel, ahogy szintén szokták, de lázas tekintettel, belső lobogással, szétáradó hanggal, szóval abszolút hitelesen.
Dalok és összekötő szövegek segítségével visszamerengett az életére. Néhány éve még vagány vállalással kislányt is játszott a mostani szakmai otthonában, a Thália Téli Kertre keresztelt stúdiójában, a jelentősen átalakított egykori Mikroszkóp Színpadon, a Bernd Róza előadásában, a fölöttébb tehetséges és újító kedvű Tarnóczi Jakab rendezésében, merész ötlettel, a férfiak között őrlődő címszereplő kishúga volt.
Naiv, mindenre rácsodálkozó kislány. Hatalmas élettapasztalatával ezt is képes volt elhitetni, kislányabb volt a kislánynál. Tiszta lény, aki nemigen érti, mitől őrlődik fel a nővére, de azt egyre inkább érzi, hogy valami nincs rendben, aztán amit a zsigereivel „felfog”, az mind jobban tudatosul is benne.
Ugyanitt A koponya című fekete humorral teli, horrorba átcsapó vígjátékban egy egészen más stílusba is beleilleszkedik. Gyakran és szívesen játszik a Rózsavölgyi Szalonban. A Kései találkozásban és a romance.com-ban is az időskori magány, megperzselődés, szerelem témakörét járják körbe szelíd iróniával, fájdalommal, humorral, kedves partnerével, Jordán Tamással.
A kaposvári színház fénykorának vezető művészeként, meglehetősen karakteres és talentumos rendezők alaposan megedzették. Megtanult látástól vakulásig dolgozni, egyéni, akár meghökkentő értelmezéseket elfogadni, ha ezekben volt logika.
Ascher Tamás rendezésében, a Jelenetek egy kivégzésből című darabban például eljátszotta a végletek végletét. Galactia festőnőt adta, aki az életet nem is két, hanem ezer kanállal habzsolja. Mohón és ellenállhatatlanul falja a férfiakat, óriási, féktelen lakomákat rendez, harsány, belevaló, kikerülhetetlen nőstény, ha szükségét érzi, szembemegy az egész világgal.
Ugyanakkor kifinomult, elmélyült, a belső rezdüléseire és a környezetére érzékenyen figyelő művész, létkérdéseken dilemmázó, felelősségteljes értelmiségi. Egyszerre vásárian, vérbően, féktelenül komikus és letaglózóan tragikus.
Kész volt már hozzá a teljes színészi eszköztára. De parádézhatott a Csárdáskirálynőben is, mint Cecília.
A rendhagyó, Mohácsi János által rendezett előadásból amúgy országos botrány lett, amikor közvetítette a tévé.
Mohácsi ugyanis Kálmán Imre operettjébe belelátta keletkezésének idejét, az I. világháborút, kínkeservet, gyötrelmet, halált vegyített szép, fülbemászó dallamokkal, megmutatta az ábrándvilág és a rögvaló közti ordító különbséget, és ez sokaknak nem tetszett.
De Molnár igen jó partner volt ebben, hiszen hozni tudta a szerepkör igényelte negédességet, csillogást, sztárságot éppúgy, mint a dermesztő kiábrándultságot, elkeseredettséget, kiégettséget.
És persze kiválóan énekelt, ami mindig is jellemző volt rá. A nagy négyesben, a Belvárosi Színházban, egyenesen operaénekesnőt alakított, aki már művészotthonba vonult vissza, de egyszerre csak újra fel kell lépnie.
Nem olyan, mint amilyennek képzelik
Abszolút nem olyan, mint amilyennek általában azok képzelik, akik nem ismerik.
Nyoma sincs benne annak a harsányságnak, poént poénra halmozó sziporkázásnak, mint amilyennek a Munkaügyek című sorozat alapján a legtöbben gondolják. Csendes, halk szavú, végtelenül humánus, a tanítványai gondjait is mindig a lelkén viseli.
Érdeklik a kollégái, akik zöméhez képest meglehetősen sokat jár színházba. Empátiával fordul mások felé. Persze tudjuk, hogy a színpadi lét közel sem egyenlő a színész életével, de engem mégis többször meglepett, amikor megkérgesedett, elaljasult embereket játszott dermesztően hitelesen, mert ez, legalábbis látszólag, annyira távol áll az alkatától.
Soha nem értettem, hogy ezeket a jéghideg alakokat honnan bányássza elő magából? Adta még Kaposváron, Az öreg hölgy látogatásának szülőfalujába bosszú- és vérszomjasan hazalátogató perszónáját, aki valamikori sérelmeit akarja elállatiasodott módon, előre eltervezetten, temérdek pénzével bárkit lefizetve, gyilkosságra is rávéve, megtorolni.
Rinocéroszbőrű nagyanyát játszik Szász János A nagy füzet című, Karlovy Varyban nagydíjat nyert filmjében. Egy végletekig megkeményedett embert, aki unokáit a lehetetlenül kegyetlen, elviselhetetlenül zord körülmények között, akár a barbársággal határos módszerekkel, túlélésre tanítja, ha törik, ha szakad.
De volt a Mesél a bécsi erdőben olyan nagyanya is, aki a csecsemő unokáját egyenesen a halálba küldi. A Bors néniben viszont, a Kolibri Színházban, több századszor bájjal, szelíd humorral, egészségtől, kiegyensúlyozottságtól, telivér harmóniától kicsattanó anyóka volt, aki életörömre, játékosságra, mámoros boldogságra tanít. Eszelős végleteket jár be a pályáján.
A nehezebb utat választotta. A Katona József Színház alapító tagjaként benne lehetett volna a tutiban. Megbecsülten meg is állapodhatott volna. De okos szimattal rájött, hogy annyi kiváló színész között jó, ha évenként egyszer kap igazi, nagy labdát. Meg amúgy is középkorú volt már, a fiatal szerepeket eljátssza előle az ifjúság, az idősebb figurákat az előtte járó jeles nemzedék, gondolta.
Kaposváron viszont, ahol akkor kétségtelenül az ország egyik legjobb színháza működött, még fiatal szerepeket is alakíthatott, de már idősebbeket szintén. Ezt felmérte, és egy huszárvágással visszaszerződött oda. Ott jóformán le se jött a színpadról.
Adódott olyan szezon, hogy hat fontos bemutatója volt. Szerepei számát tekintve hazai rekordokat döntöget.
Lidérces alakok
Több mint húsz esztendeig játszott Kaposváron, és több mint tízig a Nemzetiben. Alföldi Róbert rendezésében, a Vadászjelenetek Alsó- Bajorországból előadásában falusi asszonyt adott, aki rájön, hogy homoszexuális a fia, és ezért, leginkább a környezete hatására, kitagadja.
Szomszédai bigottsága, gyűlölete átragad rá is. Így saját vérét taszítja el magától, teszi üldözötté, és közvetve hozzájárul a halálához. Megint egy lidérces alak. Ahogy A tanítónő Nagyasszonyaként is az volt az a nő, aki szintén tönkreteszi a fiát, mert nem engedi, hogy hozzámenjen az alacsony származásúnak ítélt tanítónőhöz.
Molnár a fennhéjázó előítéletesség tragikomikus természetrajzát mutatta be. A korlátoltsággal vegyített önképűség szobrát mintázta, azt a mifelénk oly gyakori embertípust, akit kitermelt a lefelé húzó magyar ugar. És aki akár gombamód szaporodik. Kisszerűsége fontos tényezővé válik. Ez a nagy színésznő ismeri a pitiáner kártevők lelkületét is. Tudja őket úgy ábrázolni, hogy röhögjünk rajtuk, és mégis megálljon a rettenettől a levegő.
És képes habkönnyűen szórakoztatni is. Soha nem felejtem el a Hyppolit, a lakájban, a Játékszínben, Schneidernéként, a felkapaszkodott újgazdag urizáló feleségeként.
Csupán majmolja az előkelőséget, csak utánozni igyekszik a művelteket, és ettől újra és újra röhejessé válik, hiszen hazugságon alapszik az egész élete. Ahogy hazugságon alapult Hitler náci propagandaminiszterének titkárnője, Brunhilde Pomselnek élete is. 103 évesen állt dokumentumfilmesek kamerája elé, és még akkor is bőszen tagadta, hogy ő bármiről is tudott volna.
Az Egy német sors előadásában, monodráma formájában, Molnár tolószékben ülve mondta és mondta Pomsel farkasvaksággal teli önfelmentéseit, és betöltötte a 6SZÍN színpadát. Bár Gobbels egykori titkárnőjének szavai hazugul kozmetikázzák a valóságot, Molnár egész jelenléte igazságot árasztott.
Belebújt ennek a nőnek a bőrébe, de valahogy mégis érződött a véleménye, mert óhatatlanul ott volt a deszkákon saját személyiségének tisztasága, hitele, humánuma. Az Emberi hang nem véletlenül volt az önálló estjének a címe.
Mindenét odaadta a pályának
Időnként hallatja a hangját társadalmi kérdésekben is. Ekkor is igencsak emberien.
Erős a szociális érzékenysége. Mindenét odaadta a pályának. Amikor választásra került a sor, hogy férjével, a nemrég elhunyt Eötvös Péter zeneszerzővel, akit fenntartás nélkül szeretett, külföldre tart-e a később be is következő világkarrierje érdekében, az itthon maradást választotta, a magánéletéért képtelen volt feladni a pályáját.
Túlélte azt is, hogy közös fiúk 26 évesen tragikus körülmények között meghalt. Másnap felment a színpadra, mert a Csárdáskirálynő előadásának élő televíziós közvetítése volt, és hatalmas lélekerővel, remekül eljátszotta Cecíliát, mókázott, ha arra volt szükség, de ott volt a mély fájdalom is az alakításában.
Amúgy is jellemző rá, hogy a tragikumot és a komikumot kiválóan tudja vegyíteni.
Az szintén jellemző, hogy amikor két Bors néni előadás között átvette a Kossuth-díját, azt a Kolibri Színház öltözőjében felejtette, mert valószínűleg akkor is inkább koncentrált a produkcióra, a játékára, mint a díjra.
Azt szokta mondani, hogy annyit ad vissza a pálya, amennyit belefektet a színész. Ő tényleg szinte az egész eddigi életét rááldozta. De rengeteget kap vissza is.
Tényleg csaknem az egész ország fenntartás nélkül szereti, mert nem „csak” nagy színész, hanem ritkaságszámba menően emberi is.
forrás: https://tudas.hu
Dinyés Dániel zeneszerző és karmester. A zenés színház, opera, operett elismert szakértője. Az Operaházban és minden hazai Nemzeti Színházban dolgozott az elmúlt 20 évben, 2020–2023 között a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója volt. Az Operabeavató című sorozata, melyet Göttinger Pál rendezővel 2013 óta csinál, máig töretlen sikerrel szolgálja a zenei ismeretterjesztést. 2023-ban a Magyar Zene Házával közös projektbe fogott. A ma alkotó összes zeneszerzőt igyekszik megszólítani egy podcast sorozatban, melynek célja, hogy létrejöjjön egy pillanatkép a mai korunkról, és hogy milyen sokfajta és remek alkotók dolgoztak egymás mellett a 2000-es évek elején Magyarországon, vagy épp innen elindulva a nagyvilágban. Dinyés Dániellel a zeneszerzőkkel folytatott beszélgetésekből leszűrhető tapasztalatokról beszélgettünk. Zeneszerzős beszélgetések A magyar zeneszerzők különleges rétegét képezik a társadalomnak. Szinte láthatatlanok vagyunk, észrevétlenül hatunk azokra az embertársainkra, akikhez eljut a kortárs zene. A beszélgetéseink, az egymással való kapcsolódásunk izgalmas és szükséges. A zeneszerzős beszélgetések célja, hogy halljunk egymásról, informálódjunk a legérdekesebb témákról, amik még ha csak nekünk érdekesek is, annál inkább szeretnénk róluk tudni.
A zeneszerzős beszélgetések készítői: Dobszay-Meskó Ilona és Móricz Máté.
Több színházban és egy éppen most futó tévésorozatban is játszik, könyves podcast műsora van. A közelmúltban mégis egy „privát akcióval” robbantotta fel a netet. A Hazatalálsz sorozat apropóján durva cikk jelent meg róla az Origóban. Nem hagyta, beleállt, saját facebook oldalán egy nagyon erős fotósorozattal válaszolt a cikkre, a testszégyenítő kommentekre. Magáért, a családjáért, sokakért, akik nem tudják, nem merik hallatni a hangjukat. Grisnik Petra színésznővel Marton Éva beszélgetett a XV. kerületi KultCast15 podcastsorozat legújabb részében.
Grisnik Petra gyerekkorától tudta, számára egyetlen út létezik. Tizenhárom évesen játszott először kőszínházban. A színház világa mai napig elvarázsolja, ez számára a legnagyobb öröm. Nem belebújik az egyes szerepekbe, hanem az adott karaktereket találja meg önmagában, magából építkezik.
„Olyan közegben, ahol az ember megérzi, hogy elfogadják olyannak, amilyen, ahol engedik tévedni, hibázni, rossznak lenni, ahol egymásról le tudjuk venni ezeket a terheket, az nagyon biztonságos.”
Számára Kaposvár – ott tanulta a színművészetet, majd hat évig a Csiky Gergely Színház tagja volt – jelentette ezt a biztonságot, a barátokat, a szakma tanulását: „Olyan mag, ami kiirthatatlan, nagyon vigyázok rá, hogy ne essen baja” – mesélte. S bár hat év után otthagyta Kaposvárt – irtózatosan nehezen lépte meg. „Úgy éreztem, ha kihúzom az ajtón a gurulós bőröndöt, felnőtt leszek” – nyilatkozta.
S hogy mit jelent a szabadúszó lét? Bizonytalanságot, meg számos lehetőséget.
Kipróbálni magát megannyi karakterben, monodrámában, vígjátékban és tragédiában, kisszínházban meg nagyszínpadon. „Minden szerepemtől tanulok valamit arról, hogyan lehetne jobban csinálni egy kicsit. A színháznak megvan az a varázsa, hogy olyan történeteket állít elénk, amik nagyon sűrítve tartalmazzák egy ember teljes élettörténetét” – mondja. Grecsó Krisztián Vera című regényét maga írta át, s alkalmazta színpadra. A Hannibál tanár úr című drámát tíz év után most újra játssza.
Én minden szerepemnek örülök. Az a gyermeki őszinte öröm, a játszás öröme, hogy színésznő leszek, bele van ragadva a lelkembe.
Attól tudok boldog, elégedett színész lenni, hogy nem úgy állok hozzá, mi az a kevés, amivel meg kell elégednem, hanem hogy megint kaptam valamit” – mondta.
Grisnik Petra gyerekkorától tudta, számára egyetlen út létezik. Tizenhárom évesen játszott először kőszínházban. A színház világa mai napig elvarázsolja, ez számára a legnagyobb öröm. Nem belebújik az egyes szerepekbe, hanem az adott karaktereket találja meg önmagában, magából építkezik.
„Olyan közegben, ahol az ember megérzi, hogy elfogadják olyannak, amilyen, ahol engedik tévedni, hibázni, rossznak lenni, ahol egymásról le tudjuk venni ezeket a terheket, az nagyon biztonságos.”
Számára Kaposvár – ott tanulta a színművészetet, majd hat évig a Csiky Gergely Színház tagja volt – jelentette ezt a biztonságot, a barátokat, a szakma tanulását: „Olyan mag, ami kiirthatatlan, nagyon vigyázok rá, hogy ne essen baja” – mesélte. S bár hat év után otthagyta Kaposvárt – irtózatosan nehezen lépte meg. „Úgy éreztem, ha kihúzom az ajtón a gurulós bőröndöt, felnőtt leszek” – nyilatkozta.
S hogy mit jelent a szabadúszó lét? Bizonytalanságot, meg számos lehetőséget.
Kipróbálni magát megannyi karakterben, monodrámában, vígjátékban és tragédiában, kisszínházban meg nagyszínpadon. „Minden szerepemtől tanulok valamit arról, hogyan lehetne jobban csinálni egy kicsit. A színháznak megvan az a varázsa, hogy olyan történeteket állít elénk, amik nagyon sűrítve tartalmazzák egy ember teljes élettörténetét” – mondja. Grecsó Krisztián Vera című regényét maga írta át, s alkalmazta színpadra. A Hannibál tanár úr című drámát tíz év után most újra játssza.
Én minden szerepemnek örülök. Az a gyermeki őszinte öröm, a játszás öröme, hogy színésznő leszek, bele van ragadva a lelkembe.
Attól tudok boldog, elégedett színész lenni, hogy nem úgy állok hozzá, mi az a kevés, amivel meg kell elégednem, hanem hogy megint kaptam valamit” – mondta.
Testszégyenítésről, önismereti kihívásokról, horvát származásáról, Kaposvárról és a TV2-s munkájáról is beszélt Grisnik Petra színész, a TV2 Hazatalálsz című sorozatának szereplője Veiszer Alinda műsorának legújabb részében. A teljes beszélgetést havidíjért cserébe ezen a felületen lehet megnézni.
Az interjú első részében azokról a fotókról beszéltek, amikkel Grisnik az őt ért internetes bántalmazásra reagált. Azután döntött a figyelemfelhívó poszt mellett, hogy az Origo Imádja meztelenül mutogatni magát a TV2 legújabb sorozatának színésznője címmel válogatást közölt az Instagram-posztjaiból, amiken művészi jellegű félaktokon szerepel. A fotókra aztán ő több sértő kommentet is kapott („mindig tátott szájjal röhögni”, „valahogy csak el kell nyerni azt a szerepet”), végül ezeket felhasználta a saját fotósorozatában.
Grisnik erről most azt mondta, először csak jót röhögött az Origo cikkén, de aztán elolvasta a kommenteket is, azok pedig bántották. De főleg az anyját és a nővérét. És bár azt tanították neki, hogy ilyen esetekben ne reagáljon, mintha a csúfolódók, a bántalmazók nem is lennének, de ezt a gondolatot inkább megfordította: „nem akarok úgy csinálni, mintha én nem léteznék”. Ezért állt ki saját maga mellett, úgy, hogy a gyűlölettel teli kommenteket kreatívságba fordította át.
Arról is beszélt, sok önismereti munkán van túl, terápiára járt, sok sérülést okozott neki, hogy gyerekként ufónak tűnt, sokat csúfolták, amiért lányként nagyon magas volt. De ez egész életét végigkísérte, most is, felnőttként, épp erre az interjúra menet is ráordított valaki az utcán, hogy „aztakurva, mekkora vagy”. De „nem élhetek ennek a bűvöletében, nem határozhatom meg ez alapján, és nem várhatom el, hogy majd a világ megváltozik. Nekem kellett munkát fektetnem abba, hogy ezt a fájdalmat ne hordozzam állandóan, ne legyek én egy áldozatszerepben a saját önképemben”.
Közben úgy is érzi, van abban valami sorsszerű, hogy a karrierjében csupa olyan szerep találta meg, amikben valamilyen módon középpontban van egy gyerek, akivel valami súlyos dolog történik. Ezek a gyerekek viszont nem úgy reagálnak a körülöttük kialakult helyzetre, ahogy ő tette a saját fiatalkorában. Ezért pedig nagyon hálás, mert ezekből ő tanult.
Megemlítette a horvát származását, azt, hogy ő kétnyelvűként nőtt fel, és hogy ha hazamegy Pécs mellé, akkor még mindig horvátul beszél sok emberrel, a Kaposvári Egyetem színművész szakára is horvát meg bosnyák népdalokkal készült. Az egyetemen egyébként ijesztőnek tartotta, hogy akkoriban még csak három évig tartott a képzés, és hogy csupán ennyi idő után kikerülnek onnan rengetegen a színi világba. Mondták is nekik, hogy „ez bizony nehéz lesz”.
Ha ma, ebben a közéleti légkörben felvételizne, akkor mindenhova beadná a jelentkezését, Kaposvár mellett a mai Színház- és Filmművészeti Egyetemre is, mert „én nem ítélkezem senki felett. Nincs másik járható út egyszerűen. Olyan már nincs, mint a hetvenes években, hogy én bekopogok egy színházhoz, hogy »kérem, én ezt szeretném csinálni, foglalkozzanak velem«, nem fognak veled foglalkozni. Az már egy másik kérdés, hogy ebben a szellemi közegben akarsz-e iszonyatos energiákat fektetni abba, hogy megőrizd magad”.
Azt „nagyon gyászolta”, amikor egy darabjának rendezőjét, Mohácsi Jánost kitették a kaposvári színházból. A színházat akkoriban Rátóti Zoltán vezette, aki ma az SZFE rektora. Úgy érezte, „az lehetetlen, őt miért? Hát nem veszed ki a jenga-toronyból a legalsó elemet, hogy hadd dőljön, boruljon minden!” De azt is tudta, hogy ez egy meghatározó pillanata volt a felnőtté válásának, mert rájött, nem lesz olyan, hogy ezekkel az emberekkel negyven évig kollégák lesznek. Több kirúgás is volt, más színházigazgatók alatt is, a színház pedig szerinte elkezdett leépülni, többen boldogtalanok lettek, ő pedig azért jött el onnan, mert nem akart boldogtalan lenni.
Bár apja vidéki polgármester volt, olyan emléke nincs, hogy arról beszélgettek volna, kire kéne szavazni, maximum a kampányidőszakban egy-egy erősebb mondásra felkapták a fejüket, és azt otthon kibeszélték.
És mindezzel hogy kapcsolódik össze a TV2, ahol ő most egy sorozatban szerepel? A castingon nagyon jól érezte magát, végül csak egy órája volt rá összesen, hogy eldöntse, akar-e a sorozatban szerepelni vagy sem. A mérlegelésnél viszont egyáltalán nem gondolt arra, hogy a TV2 erősen kormányközeli csatorna. „Én értem, és felnézek mindenkire, akinek ilyen típusú elvei vannak, hogy húz egy vonalat, hogy oda én nem megyek, nekem ez a vonal valószínűleg máshol van. Többek között azért is, mert én tíz éve várok egy ilyen lehetőségre”.
forrás: https://telex.hu
Most kellene minden szakmai fórumnak veretes címlapokon, aranybetűkkel felköszöntenie azt az embert, aki egy igazi kincs, aki a teljes eddigi életét a színháznak adta, akinek mindig volt rám még egy perce, aki sosem hagyta, hogy rossz kávét igyak, vagy olyasmi miatt sírjak, ami nem éri meg. Nem is vettem észre, milyen sokat tanultam tőle, pedig minden nap megköszönhetném neki. Isten éltesse az embert, aki világéletében azon munkálkodott szívvel-lélekkel, hogy mi láthatóvá válhassunk - úgy, hogy ő mindig láthatatlan. Boldog születésnapot a fickónak, aki úgy tudott engem látni, mint soha senki. Ez a kép 10 éves már, de még mindig a kedvencem. Ő csinálta. (Muszáj ezt kitennem, közös képünk nincs is, mindig nála van a kamera...)
Imre Memlaur, legyél mindig boldog!
Azt kérem a kerek születésnapodra, hogy még egyszer az életben hadd álljak a fényedben.
Jó? Millió csók!
Pintér Noémi (11. b) és Szemelyácz Hanna (12. f) interjúja Grisnik Petra színésznővel, volt diákunkkal.
N: Pintér Noémi 11/b
H: Szemelyácz Hanna 12/f
P: Grisnik Petra
Grisnik Petra:
1986-ban született Pécsett. Horvát nemzetiségi családban nőtt fel, Kökényben. A pécsi Miroslav Krleža Horvát Általános Iskolában, majd a Leőwey Klára Gimnáziumban tanult. Már gyerekként fellépett 1999-től a Pécsi Horvát Színházban. 2008-ban végzett a Kaposvári Egyetem színművész szakán. Gyakorlatát a kaposvári Csiky Gergely Színházban töltötte, melynek tagja volt 2008-2014 között. 2014-től szabadúszó.
N: Az első kérdésem az, hogy van-e a Leőweyből meghatározó emléked?
P: Sok nagyon jó emlékem van. Az egyik az, hogy magyar fakultációs voltam Mihalik Zsolt tanár úrnál, és ő nekem egy meghatározó ember az életemben, sokat tanultam tőle az életről is. Sok eredményemet köszönhetem neki, mert rengeteg versenyre felkészített és ösztönzött. Nagyon megmaradt, hogy felnőttként kezelte a diákokat és nagyon sok kortárs irodalmat olvastunk. Azt éreztem, hogy nem csak a hivatását, hanem a diákjait is komolyan veszi és ez nekem iszonyú jó érzés volt.
Az egy meghatározó élményem, hogy nagy bizalom van a tanárok részéről az iskolában. Én eszméletlen rossz voltam reál tantárgyakból és a matek, illetve a fizika tanárom is elfogadták, hogy én ilyen vagyok és nem fogok olyan szenvedéllyel rajongani ezekért a tantárgyakért, mint ők. Megkértek, hogy tegyen meg, amit tudok és ne legyen baj, de nagyon szurkoltak nekem, mert látták, hogy másból meg jó vagyok.
Nem utolsósorban a színjátszókör Zalay Szabolccsal. Egészen mélyen meghatározó élmény volt és nagyon formálta, hogy hogyan nézek a színházra még most is, mert sokféle színjátszó volt a suliban meg úgy külön is, de ebben a körben éreztem azt, hogy azért vagyunk ott együtt, hogy mindenki felszabadíthassa azt az energiáját, amiről azt érzi, hogy ebben tudná a legjobban kifejezni magát. Az teljesen mindegy volt, hogy te hogyan nézel ki, milyen a testalkatod, milyen személyiség vagy, dadogsz-e stb. Nem ez volt a meghatározó, hanem hogy elég szeretettel és odaadással akarsz-e tenni valamit a közösségért. Ha akartál, akkor nagyon jó társakat találtál és én mai napig ezt gondolom a színházról is, hogy akkor a legjobb a munka, ha mindenki azért van ott, mert ott szeretne lenni.
Meg nyilván emlékezetes, hogy az első szerelmem a Leőweyben volt és a Szent István tér nekem örökre az a hely, ahol az első csókomat kaptam.
N: Akkor ez a színjátszókör neked nagy inspiráció volt a jövőre nézve?
P: Igazából én már sokkal előbb tudtam, hogy ezzel akarok foglalkozni. A Leőweybe jelentkezés is úgy jött, hogy én horvát nemzetiségű családban nőttem fel és horvát óvodába, illetve általános iskolába jártam és létezik a mai napig gimi is, de én amiatt választottam a Leőweyt, mert hallottam arról, hogy ott élénk színjátszókör van. Az tény, hogy abból a szempontból meghatározó dolog, hogy megerősített benne, hogy én ezt akarom. Én 13 éves korom óta játszok színházban, az teljesen más keretek között zajlik és segített abban, hogy megtudtam, hogy ez egy szeretetteljes, örömteli dolog, amit jó csinálni és amit én képzelek a színházról, az igaz.
N: Mikortól tudtad, hogy a színészi pálya érdekel?
Erről a legélénkebb emlékem az, hogy 6 évesen voltam életem első felnőtt színházi előadásán, mert apukám is játszott benne, (ez a Pécsi Horvát Színházban volt) és apukám megengedte, hogy megnézzem. Már előtte is voltam gyerek darabokon, de arra konkrétan emlékszem, hogy megnéztem az előadást és eldöntöttem, hogy ha ilyen van, akkor én ezt akarom csinálni és kész. Nem tudom leírni ezt az érzést. Körülbelül 10 évvel később derült ki, hogy emlékszem az összes dalszövegre, kívülről. Valószínűleg már előtte is volt rá fogékonyságom, de nem emlékszem. Arra viszont igen, hogy a szüleim reménykedtek, hogy majd kinövöm, vagy ez, mint apukámnak egy hobbi lesz és rendes ember lesz belőlem, de sajnos nem lehetett engem eltántorítani.
N: A következő kérdésem az lenne, hogy a pályafutásod alatt mik voltak a leghatározóbb szerepeid és ha van, mi volt a kedvenced?
P: Ez jó nehéz kérdés. A pályafutásom alatt, körülbelül 80 produkcióban vettem részt. Az van, hogy ez személyiségtípustól függ és én alapvetően egy nagyon szerelmes alkat vagyok és nagyon tudok lelkesedni, ezért nekem a színház olyan, mint egy drog. Ez meg történik veled egy évben 3-4-szer és azt érzed, hogy ez izgalmas, mert tök új. Mindig ez van velem, hogy eszembe jut egy kedvencem, akkor eszembe jutna egy másik. Persze vannak mérföldkövek, mint például a ‘Játék a Kastélyban’, amit Kaposváron játszottam és az azért volt különleges, mert abban egy női szerep van és az én vagyok. Nagyon fiatal voltam és ezt Mohácsi János rendezte, aki egy korszakalkotó rendező és nekem ez egy akkora lehetőség és öröm volt, hogy azt le se tudom írni. Ez egy 4 és fél órás előadás és nagyon próbára teszi az embert és amikor megcsinálod és azt érzed, hogy sikerült, akkor az már egy nagy dolog. Jönnek nehéz szerepek, feladatok, és néha úgy érzem, hogy inkább visszaadom a diplomámat. Rá kell jönni ilyenkor, hogy nem a csinálás a lényege, hanem pont az, hogy kell mázli, tehetség, önbizalom és sok jó ember, mert a színházat nem lehet egyedül csinálni. Én ott vagyok egy feladattal, persze, de azon kívül még 50 másik ember is azon dolgozik és ez baromi jó érzés. Nekem is ugyanannyi felelősségem van azért az emberért, aki felsöpri a színpadot, mint neki értem és ez elképesztően összetett dolog és ilyenkor az ember hajlamos azt mondani, hogy “az én szerepem az sok, meg nehéz”, de egy csavar vagyok egy gépben, nem lehet ezt így felfogni. Vannak olyan szerepek, amikre ajándékként tekintek, azért mert sokat tanulok belőle vagy átlendít egy nehéz szakaszon.
H: Ezt én már régóta szerettem volna megkérdezni, hogy én láttalak a Verában/Verát játszani és amikor ott tapsoltunk, akkor láttam, hogy neked ez egy megható pillanat volt. Akkor azon kezdtem el gondolkodni, hogy mindig, amikor látok személyes darabokat, akkor úgy érzem, hogy aki játssza annak ez szívügye és, hogy mennyire igaz az, hogy egy szívügy miatt a színész választja a szerepet, vagy ez hogyan működik?
P: Ahány monodráma, annyiféle, tehát van olyan, hogy valaki nagyon közel érzi magához az anyagot és azt meg szeretné csinálni. Van olyan is, amikor kitalálnak egy projektet és akkor meghívnak téged. A Veránál úgy volt, hogy ez eredetileg a Kőszegi Várszínház produkciója és ott a művészeti titkár, Gelencsér Ildikó felhívott, hogy olvassa ezt a regényt és csak az én hangomat hallja és ezzel csinálni kell valamit. Beadtak egy pályázatot, hogy ebből monodrámát lehetne csinálni és, hogy én mit szólnék ehhez. Én majdnem lefejeltem az asztalt, hiszen ehhez nagy bizalom kell és nem én találtam ki, hogy szerepeljek benne, hanem valaki azt mondja, hogy ő úgy érzi, hogy nekem ezzel dolgom van. Akkor a Kolibriben próbáltam, és hazafelé a próbáról bementem a könyvesboltba és megvettem a könyvet. A 45 perces úton rácuppantam és teljesen kikészültem már a 3.oldalon, mert kiderült, hogy Vera első szerelme egy vörös hajú, szeplős fiú és onnantól nem tudtam elszakadni a gondolattól, hogy én kezdek majd vele valamit és én úgy is olvastam végig, és ez nem véletlenül talált meg engem. Amikor a Katlanban játszottam, akkor teljesen készen voltam a végén, mert 3 hónapja nem ment az előadás és rettegtem, hogy mi fog történni, de csodás közönség volt és mágikus érzés volt játszani.
N: Milyen fajta művek a kedvenceid?
P: Az a szerencsés alkat vagyok, aki mindig annak örülök, ami van. A személyiségemnek is fontos része, hogy mint egy óvodás a nyalókának úgy tudok örülni. Szabadúszó vagyok, sokszor félek, hogy van-e munka, szóval mindennek örülök. Abból a szempontból meg baromi szerencsés vagyok, hogy már mindenféle műben szerepeltem és sokfajta karaktert játszottam. A klasszikustól, a kortárs, modern műveken át a bohózatig. Ezeken kívül, musicalben és gyerekdarabokban is játszottam. Az a helyzet, hogy nekem van egy ilyen nem hétköznapi alakom, amiből adódik, hogy karakterszínész vagyok és ritkán játszom a főszerepet, ami meg abból a szempontból tök jó, hogy akkor én már játszottam 8 éves kislányt és 88 éves asszonyt, tehát ezek mind izgalmas szerepek. Abból a szempontból is szerencsés vagyok, hogy 2, maximum 3 olyan munkám, amire azt mondtam, hogy ez nem volt jó, nem szeretném csinálni, de tényleg nagyon kevés.
H:Mi az, ami neked fontos abban, hogy egy előadás alatt ki tudj teljesedni vagy találj valami újat? Mi az, ami hajt?
P: Az, hogy velem mi van az az én magánügyem. Például ez az egész zenés színház dolog. Nagyon szeretek énekelni, de nekem ez egy szorongást keltő helyzet és nehezen tanulok meg táncolni, de ekkor nekem az a dolgom, hogy mondjuk a 4 órás táncpróba után én ott maradok 2 órát, ez az én magányügyem. Ez arról szól, hogy én azt szeretném, hogy én és az előadás is jó legyen és erre törekszik valószínűleg minden színész és sok múlik azon, hogy ki mennyi energiát rak bele, illetve a körülmények is befolyásolják a darabot, de elsősorban a legfontosabb, hogy a nézőnek jó legyen. Az nem fontos, hogy nekem most fáj valamim vagy a többi színésszel milyen volt a kapcsolatom, hanem, hogy aki nézi, az azt érezze, hogy ez a legjobb hely, ahol most lehet. Mindenkinek így kellene hozzáállni, mert így lesz egy előadás élvezhető. Ideális esetben mindenki úgy áll neki, hogy ez lesz a legjobb előadás, mert ha úgy állnának hozzá, hogy életem alakítását fogom itt letolni, akkor az egy nagyon görcsöltető állapot, tehát én így nem tudom, hogy jól játszok-e, hát azt majd mondja meg valaki utána. Semmi közöm hozzá, én azt csinálom, amit közben érzek.
H: Nem úgy gondoltam, hogy nagyot alakítani, hanem, hogy jól érezni magad a szerepben
P: Ja, értem. Hát figyelj én ezzel kapcsolatban is szerencsés vagyok. Én úgy csinálom, hogy nekem jó legyen. Vannak olyan kollégáim, akik abból szerzik az energiájukat, hogy szenvednek és nekik több figyelemre van szükségük. Nekem erre nincs szükségem, mert annyi tehetséges és kreatív emberrel vagyok körülvéve, hogy érezném magam rosszul?
N: Az előadás előtti szorongást te, hogyan vezeted le?
P: Én szerencsére nem szorongok. Az izgulásnak rengeteg fajtája van, de persze van, aki tényleg szorong. Nekem két fajta van. Az egyik az 2 éve van, amióta a Verát csinálom, akkor halálfélelmem van és van a másik, hogy az izgulás inkább adrenalin löketett ad. Aztán rájövök, hogy nem kell izgulni, mert igenis én 100%-ot beletettem a felkészülésbe és akkor igenis sikerülni fog.
N:Neked volt már olyan, hogy valami bakit vétettél a színpadon? Például elestél vagy rosszul mondtad a szöveget
P: Rengeteg. Ezt meg kell tanulni, hogy lehet, hogy színész vagyok, de egyben egy ember is, szóval mindig ott van baki esélye. Minden színésszel megtörtént már az úgynevezett “függöny”, hogy állsz a színpadon és mintha egy függönyt lecsapnának előtted, és se kép, se hang és nem tudsz megszólalni, ez olyan, mint egy rövidzárlat. Az emberi agy kapacitása véges, szóval megesik, hogy fordítva mondja a színész a szöveget. A másik kérdésed, hogy estem-e már el. Iszonyatosan sokszor. Volt, hogy feldagadt az arcom és nem tudtam beszélni. Ez két felvonás között történt és csak azt éreztem, hogy szeretnék beszélni, de nem tudok. Megtörtént már az is, hogy elszakítottam a bőrlebenyt az ujjaim között, de az az ideális, amikor a néző ezeket nem veszi észre és nem kell félbeszakítani az előadást.
N: Az előadás közben neked mennyire zavaró, hogy valaki mondjuk “csúnya arccal” néz rád vagy a telefonját nézi?
P: Attól függ. A monodrámám esetében, amikor csak én vagyok és a közönség, akkor iszonyú érzés és ez nem feltétlen tettekben, hanem inkább az energiában mutatkozik meg. Az a dolog, amitől kivagyok, az a rezgő telefon. Olyan dühös leszek tőle, hogy szavakba nem tudom önteni. Ha valaki képes volt rezgőre állítani, akkor kérdem én, miért nem lehetett némára állítani? A telefonozáshoz meg csak annyit fűzök hozzá, hogy ő fizette ki a jegyét, ha őt most jobban érdekli, hogy mi van a facebookon, hát lelke rajta. Igenis látszik, amikor valaki ránéz a telefonjára. Én, ha ki is zökkenek a szerepből, akkor inkább szomorú vagyok, mint mérges. Sokszor elmondják, hogy meg kell tisztelni a színházat, színészeket azzal, hogy kiöltözöl, amiről én azt gondolom, hogy butaság, azzal tisztelsz meg, ha a figyelmedet rám fordítod. Az, hogy valaki “csúnyán néz rám”, az már egyáltalán nem zökkent ki, az sem, ha valaki kimegy az előadásról. Volt olyan, hogy valaki kiment a Veráról és utána odajött hozzám, hogy elnézést, hogy kiment, de ő egy örökbe fogadott gyerek és nem akart 100 másik ember előtt sírni.
H: Van olyan dolog, amit szerinted máshogy látsz/csinálsz, mert színésznő vagy?
P: Nagyon rosszul hazudok, ami néhány embernek furcsa, mert lehet mondani, hogy ‘Dehát eljátszod’, de nem, nem megy. A másik, ami nagyon praktikus egyébként, hogy empatikus vagyok és emiatt tudok kommunikálni emberekkel.
N: Te például vettél észre olyat, hogy az életben átvetted egy karakter szokásait, beszédformákat vagy beszédstílust?
P:Szerencsére az ember nagyon sokat tud tanulni a szerepeiből. Én egy nagyon visszahúzódó kisgyerek voltam, nem mertem kiállni. Most ahogy kapom ezeket a vagány kisgyerekeket, akik odaszólnak, rájöttem hogy nekem is ezt kellett volna csinálnom és tényleg nagyon sok dolog van, amit eltanulok a szerepeimtől. Van sok olyan szófordulat, meg vannak olyan szövegek, amiket annyira megszerettem, hogy aztán így használom. Szerintem ilyen esetben mindig hozzá tesz a karakter valamit az emberhez.
N: Most volt a covid helyzet, mennyire volt neked nehéz szabadúszóként szerepet vállalni?
P: Nekem az volt a legnehezebb, hogy az emberekkel való kapcsolat hiányzott. Egyébként szabadúszóként mindig nehéz szerepeket vállalni, de ezzel sajnos meg kell tanulni együtt élni, ha valaki szabadúszó. A covid alatt volt pár dolog, ami segített. A karantén alatt elkezdtem a munkatársammal egy beszélgetős műsort, ahol sok érdekes emberrel interjúzok.
N: Említetted, hogy alakítottál egy beszélgetős műsort, aminek, ha jól tudom, Lakott Sziget a neve, erre mi adta az inspirációt?
P: Az inspiráció alapvetően az volt, hogy én nagyon szeretem a podcasteket. A covid alatt rengeteget futottam és futás közben nem tudok nagyon zenét hallgatni, ezért inkább podcasteket hallgattam.
N:Szóval mondtad, hogy nem szeretsz szerepelni tévéműsorokban, de most láttam, hogy az HBO Go-n szerepelsz egy filmben, aminek az a címe, hogy Ember a tűzből.
P: Van pár munkatársam, akik ebben nagyon jók, de ez az egész mozgóképes film, nagyon más a színészethez képest, máshogy kell csinálni, másokra kell figyelni. A színpadon olyan, mint az életben, ott élőben ott vagyok, látom ott anyámat. A filmes forgatásnál sok a kamera. Egy nap borzalmasan fárasztó. A színpadon sokkal több dologból is ki tudod mutatni az érzelmeidet, az arcodból, a mozgásból. A filmben nem kell semmit csinálnod, mert eszközökből megoldják.
N: Neked mennyire fontos a visszajelzés?
P: Volt egy eset, amikor egy lány ott maradt csak azért, hogy elmondja nekem, hogy “Köszönöm, két éve nem nevettem és te most meg nevettettél” és nincs az az Oscar-díj, ami ezt felülmúlná. A visszajelzés a legfontosabb, mert abból tudja a színész, hogy hogyan szerepelt.
N:A negatív visszajelzésekre mit szoktál reagálni?
P: Huszonévesen megrázott, de harminc év felett már kinőttem.
N: Nekem van egy ismerősöm, aki rajong érted, mindig tudja, hogy hol fogsz játszani…
P: Ez fantasztikus. Nem is tudtam, hogy van ilyen.
N: Ő gyerekszínész és erről jutott szembe, hogy neked milyen érzés gyerekszínészekkel dolgozni?
P: Ebben a kategóriában nincs nagy gyakorlatom, mert még nem volt olyan darab, amikor gyerekkel dolgoztam. Szoktam tartani gyerekeknek drámatábort, de nyilván az más.
N: Ha egy munkatársaddal nem találod meg az összhangot, az mennyire nehezíti meg a munkát?
P: Ha te jó színész vagy, akkor nem szabad, hogy befolyásolja a munkát. Nekem nem kell szeretni azt az embert, akit a darabban szeretek, az kell, hogy az illúzióját megteremtsem. Olyan biztos nem lesz, hogy mindenki ugyanúgy szeret mindenkit, de van egy olyan része, hogy muszáj találnod benne valami jót, elég valami kis apróság is, mert ha úgy mész fel a színpadra, hogy nem bízol benne, akkor senkinek sem lesz jó.
forrás: https://www.leoweypecs.hu/
2018-ban nyilatkozta: “Mindig kiábrándítónak találtam egy zeneszerző műsorfüzetben való leírását a darabjáról. Ugyanis elvész a zene által felkínált titok, titok, amely semmiféle más módon nem mondható el. Verbálissá tenni a miértet, nem zeneszerző dolga.”
Dinyes Dániel 1980-ban született Budapesten. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium zeneszerzés szakán tanult, Fekete Győr István tanítványaként. Zeneszerzői diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 2006-ban szerezte, ahol Vidovszky László volt a mestere. Már tanulmányai alatt a Magyar Állami Operaházban dolgozott korrepetítorként. 2004-2012 között a Nemzeti Színház több előadásának zenei vezetője, karmestere. 2008-2010 között a Bárka Színház, 2010-2012 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban dolgozott zenei vezetőként. Évekig a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára volt. 2017-től a Budapesti Operettszínház karmestere volt, majd 2020-tól a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója. Rendszeresen dolgozik több színházban és produkcióban is. Felesége Kolonits Klára operaénekes.
NYITÁNY – Szerémi Nórával
Adás: 2022.02.01.
A csokigyárak, virágárusok és csipkefehérnemű-készítők világnapján én is szeretnék elhelyezni itt hat darab szívecskét, méghozzá mindet Katalin Szemere nek, mert nagyon megtisztelő, hogy Presszózhattam vele, életem egyik legjobb beszélgetése volt!
Hallgassátok ma a Klasszik Rádióban, és hamarosan a podcast-felületeken!
„Helyettem is harcol értem” – mondja Grisnik Petra színésznő, a hétfői Presszó vendége, amikor Molnár Piroska színésznőről mesél. Ő javasolta ugyanis Junior Prima-díjra, mentora volt a Kiválóságok Klubjában, sőt Petra megkapta azt a díjat is, amelyet a Nemzet Színésze alapított Kaposváron.
A Presszóban szó lesz a kaposvári Csiky Gergely Színház legendás igazgatójáról, a nemrég elhunyt Babarczy László rendezőről, aki osztályvezető tanára volt a kaposvári egyetemen, és arról, hogy Grisnik Petra miért nem akart a budapesti színművészetire felvételizni. Hat év után miért mondott fel Kaposváron, szívesen lenne-e társulati tag más színházban, valamint miben egészen különleges a MáSzínház, ahol együtt játszik értelmi sérült és ép színházi ember.
Szó lesz arról, hogy sokan még mindig a magasságával vannak elfoglalva, és arról is, hogy mennyire önbizalomnövelő volt a beugrása az Orlai Produkciós Iroda egyik előadásában.
Hogy tetszett Grecsó Krisztiánnak az a monodráma, amelyet Vera című regényéből írt, majd el is játszott a színésznő? - kiderül hétfő este 7 órakor, a Klasszik Rádióban.
A beszélgetés hosszabb változata hétvégétől meghallgatható a Presszó podcast-csatornáin, a Spotify-on és a Mixcloudon.
A Presszóban szó lesz a kaposvári Csiky Gergely Színház legendás igazgatójáról, a nemrég elhunyt Babarczy László rendezőről, aki osztályvezető tanára volt a kaposvári egyetemen, és arról, hogy Grisnik Petra miért nem akart a budapesti színművészetire felvételizni. Hat év után miért mondott fel Kaposváron, szívesen lenne-e társulati tag más színházban, valamint miben egészen különleges a MáSzínház, ahol együtt játszik értelmi sérült és ép színházi ember.
Szó lesz arról, hogy sokan még mindig a magasságával vannak elfoglalva, és arról is, hogy mennyire önbizalomnövelő volt a beugrása az Orlai Produkciós Iroda egyik előadásában.
Hogy tetszett Grecsó Krisztiánnak az a monodráma, amelyet Vera című regényéből írt, majd el is játszott a színésznő? - kiderül hétfő este 7 órakor, a Klasszik Rádióban.
A beszélgetés hosszabb változata hétvégétől meghallgatható a Presszó podcast-csatornáin, a Spotify-on és a Mixcloudon.
forrás: Facebook