Címke:
kortárs drámafesztivál

Nélkülözések - Kortárs Drámafesztivál V.

A szombati napunk azzal kezdődött, hogy nem tudtuk befizetni a rezsit, holott a munkanélküli segélyek mellett még feketemunkából is kaptunk húszezret. A Szociopoly nevű interaktív színházi előadás a Szputnyikon belül létrehozott Mentőcsónak és a GYEREGyerekesély Egyesület koprodukciójában jött létre. Céljuk az előítéletek lerombolása a mélyszegénységben élők megélhetésével kapcsolatban, ehhez pedig egy magyar munkanélküli családokra átírt Monopolyt játszatnak a nézőkkel, amelyet gyakran szakítanak meg szakértői magyarázatokkal, illetve egy-egy, színészekkel eljátszott jelenettel. Ezúttal nem mentünk végig az egész pályán, az alkotók legújabb munkájukat csupán illusztrálták a külföldi vendégeknek. Mint elmondták, állami támogatás híján koprodukciókra való lehetőséget és mecénásokat keresnek, részben a Szociopoly adaptálására, részben idén megvalósuló új projektjeikre, amelyekben egyaránt lesz hagyományosabb színházi előadás és újabb társasjáték is.

Történt mindez egy, a külföldieknek készült prezentációsorozat keretében a Jurányiban. Az épületbe időközben ellátogatott a Mikulás is, a büfé asztalait egy kellemes hangulatú karácsonyi vásár és a hozzátartozó DJ einstandolta. Ebédre ettől függetlenül sem volt lehetőség, a Szociopoly után forró váltásban következett A csemegepultos naplója. Ötvös András játékos bohóckodását és a szellemes tárgy animációs megoldásokat nem lehetett nem szeretni (az előadásról írt kritikánkat lásd itt). A kisszínpadra kitalált koncepció nagyszerűen működött a Jurányi nagytermében is.

A közönségtalálkozón, amelyen Göttinger Pál rendező képviselte az alkotókat, mert Ötvösnek át kellett rohannia a Katonába, a nézők elsősorban az előadás pesti jellegét emelték ki, és szóba került a szinkrontolmács is. Őszintén szólva, beletelt tíz bosszantó percbe, amíg megszoktam a közelemben ülők fülhallgatóiból áradó, angol nyelvű mormogást, de a külföldi vendégek elismeréssel jelezték, hogy a tolmács kivételesen jó munkát végzett azzal, ahogy visszaadta Ötvös hanghordozását.

Estére két párhuzamos programot terveztek, ám Pintér Béláék Bárkibármikor című előadása, Csákányi Eszter betegsége miatt, elmaradt. Ebből fakadóan az odatartó fesztiválozók is a Mu Színház felé vették az irányt, ám a nézőteret még ilyen „felturbózott” közönséggel sem sikerült megtölteni.

Slaub Daubnerová szóló táncelőadása ráadásul nem is aratott egyértelmű sikert. Akivel csak beszéltem az este hátralévő részében, a képek és a fények dicsérete mellett, hangsúlyozta, hogy a produkció mögül hiányzott a „koncepció” vagy az „üzenet”, ami értelmezhetővé vagy egységessé tette volna az előadást. Az Untitled Francesca Woodman fotóművész élete és cím nélküli kompozíciói előtti hommagenak készült és Daubnerová, akárcsak Woodman, a saját testét tette művészete alapjává, foglalta keretekbe és fényképezte folyamatosan, míg végül a szó valódi és átvitt értelmében is eltűnt egy hatalmas vászonban. A kivetített, de részben, a fotóapparátussal kitakart és ezért olvashatatlanná tett filozófiai szövegek, a nőiességgel összefüggő ruha és öltözködés szimbolika iszonyú komplexitása és a félhomályban, rovarként mozgó test elvontsága aligha gyakorolhatott hatást szombat este, a fesztiválon megfáradt és egyébként is nagyrészt Pintér Bélára áhítozó közönségre.

Nem így az Auróra sör és bor ellátmánya. A szórakozóhelyen először láttam a fesztiválközönség idősebb generációját is. Az elmúlt napokban összeszokott baráti társaságok egyre több asztalt toltak össze, miközben a pincében a Sonar Bistro zenélt körülbelül harminc főnek. Összességében kellemes és családias záró buli volt. Ma, vasárnap pedig az utolsó programok következnek, Kárpáti Péterrel, Tengely Gáborral és Zsótérral. Hölgyeim és Uraim, az olvasó szemüvegeket be lehet izzítani: eljött a finálé ideje!

(2014. december 6.)

Hajnal Márton

forrás: http://7ora7.hu

Az Orlai Produkció ajánlata a hétre

Erre a hétre ajánljuk!

december 4 - Római vakáció (Veszprémi Petőfi Színház)
december 5 - Bagoly és Cica (Belvárosi Színház)
december 6 - Római Vakáció (Belvárosi Színház)
december 6 - A csemegepultos naplója (Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház)
december 7 - Happy Ending (Belvárosi Színház)
december 7 - Hitted volna? (Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház)

www.orlaiprodukcio.hu

Diary of the Guy at the Deli Counter

Orlai Productions, Budapest

by Ildikó Lőkös and Pál Göttinger
based on the novel of the same title by Márton Gerlóczy
Jurányi Art Incubator House, Chamber Room
Saturday, 6 December, 3pm
100 minutes without a break
Performed in Hungarian with simultaneous English translation
Post-ShowTalk
Tickets:


Performed by: András Ötvös
Assistant to the production: Zsuzsa Jánoska
Dramaturg: Ildikó Lőkös
Assistant to the director, puppets and visual design: Jankó Schneider
Directed by Pál Göttinger
Date of first night: 17. October, 2014

WHO – Márton Gerlóczy was born in 1981, in Budapest. He wrote his first novel when he was 21 years old; this novel (Igazolt hiányzás [Verified Absence], 2003) was an instant literary success. It became a cult book, and it made Gerlóczy a favourite author of his generation. Since then hehaspublished several novels. In his novels, Gerlóczy usually writes about topics that have a great influence of the society of today, often within everyday stories. GerlóczyMárton is a provocative author with a fresh voice in the Hungarian literary scene.

Pál Göttinger was born in 1983, Budapest. He graduated the University of Theatre and Film Arts in 2007, in the class of Gábor Székely. He received professional training in Poznan and in London. Since 2012 he is a frequent contributor to Momentán Company, a Budapest based improvisational theatre company. In the season of 2010/2011 he was a member of the Bárka Theatre in Budapest, after that he was a member of the Csiky Gergely Theatre at Kaposvár until 2013. Now he is a member of the Hungarian Theatre at Pest. He won the award for best directing in 2008 at the Alternative Theatre Festival, for a.N.N.a an adaptation of Attempts on Her Life by Martin Crimp. He won Junior Prima Award in 2011.

Orlai Productions was founded by Tibor Orlai in 2010. In the last four years, he has produced about 50 performances.OrlaiProductions has brought out several world and Hungarian premieres of contemporary plays, which are at the same time popular with the audience, and are respected by the critics.

WHAT – The novel’s time and way of speaking plays with the present tense of diary writing. While the main character tells us about his day, everything happens to him all over again. That is the reason that we chose to play it as a monodrama. Also a monodrama is always a milestone in an actor’s career. There is the possibility to shine. There is loneliness, vulnerability, and there is gleeful self-entertainment. He has the attention solely.

‘It was the director’s idea to present the play as a monologue, an animated adult puppet show. He asked for the help of one of the best puppeteers and puppet show directors, Jankó Schneider. […] The main idea was that the guy has a lot of time on his hands, so he amuses himself. […] I did not aim to be a realistic butcher or delicounterworker, instead, I wanted to be a realistic preschooler, who is closed into a playhouse. Jankó and Pali figured out casting, and they gave the different roles to the sausage, to the ketchup, to the grater, etc. The job was special because of the puppetry. I havealways admired the puppeteers, but from now I admire them more’- Interview by Rita Szentgyörgyi with András Ötvös (Rita Szentgyörgyi: Egyszercsakmegelevenedikegyvirsli, magyarnarancs.hu)

WHY – “That half year was artificial reality. Working at the deli and chasing girls. I did both of them intentionally, because of the novel. They were roles. I had these adventures so that I can write about a lot of these impressions in the book.’ (Zoltán Csicsely: GerlóczyMárton: Húskészítményekrőlésnőkrőlírtam (interview), 7ora7.hu)

‘It is not just that you can peek into the habits of the ‘inhabitants’ of the Supermarket, into their daily life. But between the vendor and the buyer, we can see the kind or ugly faces of Humanity.’ (Anita Pataki: Zsírbantocsogóélvezet, kultography.blog.hu)

‘Behind the irony and the cynicism, there is sympathy. Thereisturning to one another, seeing the face of the other. András Ötvös balances this diversity, so that neither side of his character suppresses the others. Every movement is valid, more precisely they are valid to the character.’ (Lilla Turbuly: Hatórásállás, 7ora7.hu)

KÖZELEG A KORTÁRS DRÁMAFESZTIVÁL BUDAPESTEN

November 28. és december 8. között 12. alkalommal kerül megrendezésre a Kortárs Drámafesztivál Budapesten, amely külföldi előadások, konferencia, workshop, felolvasószínház, kerekasztalbeszélgetés, koncertek mellett idén is a legfrissebb és leginspirálóbb színházi előadásokat, projekteket mutatja be magyar szemleprogramjában.

A fesztiválra meghívott produkciókat több mint száz, az elmúlt évadban és az idei évad elején bemutatott, hazai és határontúli előadás közül választotta ki a héttagú zsűri. Kulcsár Viktória (produkciós vezető), Lőkös Ildikó (dramaturg), Németh Ákos (drámaíró), Szűcs Katalin Ágnes (kritikus), Ugrai István (produkciós vezető), Urbán Balázs (kritikus), Varga Anikó (kritikus) választása azért épp ezekre az előadásokra esett, mert ezek formai-tartalmi progresszivitást, vitaképességet, a valóságra adott reflexiót magában hordozó előadások, vagyis kérdések feltételére késztetik a közönséget.

A fesztivál idén kitüntetett figyelmet fordít és számos programot szentel a fiatal magyar (nyelvű) drámaírásnak: látható lesz Mikó Csaba legújabb drámája, egy egész napos rendezvény keretében a magyar drámaírás jelenéről és jövőjéről beszélgetnek szakértők és pályakezdő drámaírók, akiknek a műveiből részleteket hallhat a közönség. Bemutatásra kerül a Marosvásárhelyen drámaíró szakon végzett Potoczky László Strodzsegon című darabja a Yorick Stúdió előadásában, Sebestyén Aba rendezésében. Fiatalok beszélgetnek magyar drámák külföldi műfordítóival a Fesztiválklubban, továbbá sor kerül a DráMAI mesék: kortárs magyar gyerekdarabok című kötet könyvbemutatójára is.

Magyar szemleprogram (Hungarian Showcase Programme)

A fesztivál gerincét tehát részben kőszínházakban, részben független műhelyekben született, a jelenünkre reagáló és reflektáló színházi előadások adják. A rendezők között megtalálhatók a legbefutottabbak mellett a pályakezdő fiatalok is. Lesznek magyar előadások, lesznek magyar érintettségű külföldi előadások és lesz egy külföldi előadás is.

A két részben magyar, részben külföldi előadás a fesztivál kiemelkedő eseménye. Az egyik előadás azért, mert első alkalommal fordul elő a fesztivál történetében, hogy egy kortárs magyar drámaíró művének az ősbemutatóját németországi vendégjátékként tekintheti meg a közönség. Ez Mikó Csaba, a magyar társadalom egyik kibeszéletlen kérdéséről, a múlt értelmezéséről szóló Apátlanok című drámája a regensburgi városi színház (Theater Regensburg) előadásában.

A szerző 2005-ben vált Németországban ismertté, amikor a Heidelberger Stückmarkt elnevezésű kortárs drámafesztiválon elnyerte az Európai Szerző díjat. A rákövetkező évben a heidelbergi színház be is mutatta darabját. A művet Arpad Dobriban és Stephanie Junge fordította le német nyelvre, akik azóta is azon munkálkodnak, hogy megismertessék Mikó drámáit a német közönséggel. Már négy darabját fordították német nyelvre.

A másik előadás azért, mert nem olyan gyakran láthatók határon túli együttesek munkái Budapesten. A GroundFloor egész Romániában ismert és elismert csapat, számos kitüntetést és díjat kaptak már munkáikért, gyakran szerepelnek hazai és külföldi fesztiválokon, Budapesten azonban kevesen ismerik őket. A szexuális identitásról szóló interdiszciplinális Parallel című előadást ketten rendezték, Sinkó Ferenc a Kolozsvári Állami Magyar Színház színésze, Leta Popescu pedig rendezőként végzett a kolozsvári egyetemen, jelenleg Magyarországon a K2 Színházzal dolgozik, bemutatójuk 2014 decemberében várható.

A további előadásokról:

A revizor Bodó Viktor rendezésében a korrupció természetéről szól mai magyar viszonyokra adaptálva az eredeti drámát. Kiss-Végh Emőke Bovary Emmája különleges környezetben, varrógépek között mesél a férjes asszony lélektanáról. A Színház- és Filmművészeti Egyetemről érkező Tajtékos napok szembe megy a magyar játszási hagyománnyal.

A Mohácsi-testvérek előadása, az e föld befogad avagy SZÁMODRA HELY emlékezésre késztet. A Forte Társulat a másság tolerálására kérdez rá Irtás című előadásával. A csemegepultos naplója, Ötvös András fergeteges báb-monodrámája szeretetről, ridegségről, életről és halott húsról mesél. Pintér Béla új előadásában, aBárkibármikorban az ÉLET nevű drogot ismerhetjük meg.

Az Állampolgári ismeretek fiatal alkotói kíméletlenül szembesítik közönségüket kialakított értékrendjük visszásságaival. A Hungari című koncertszínház a kivándorlás témáját feszegeti Kárpáti Péter chat- és blogszövegein keresztül. Zsótér Sándor kecskeméti előadása, az Egy hosszú nap elutazik az éjszakába egy idillinek tűnő amerikai család széthullását mutatja be számunkra is ismerősen. A szlovák performer-rendező Sláva Daubnerová Untilted című előadását egy tragikus sorsú amerikai fotóművész képei inspirálták, témája a múlandóság.

Visitors’ Programme

A Kortárs Drámafesztivál részint azzal a céllal jött létre, hogy párbeszédet alakítson ki a magyar és a nemzetközi színházi szakma képviselői között. A fesztivál szervezőinek legfőbb célja a kezdetek óta változatlan: a magyar színházat nemzetközileg ismertté tenni. Épp ezért jött létre ez a szakmai látogatói program, melynek keretében nemzetközi színházi szakemberek, neves fesztiváligazgatók, színikritikusok, színházvezetők, dramaturgok, drámaírók és kutatók érkeznek Budapestre, idén tizennégy különböző országból, hogy megnézzék a zsűri által összeállított Hungarian Showcase programját angol nyelvű feliratozás vagy szinkrontolmácsolás segítségével. A vendégek az előadások után személyes találkozó keretében beszélgethetnek az alkotókkal, ez lehetőséget biztosít majdani együttműködésekre is – ahogy ez nem egyszer történt már a fesztiválnak köszönhetően. A Visitors’ Programme résztvevői az előadások megtekintése és szakmai találkozók mellett idén nemzetközi konferencián is részt vehetnek, valamint ellátogathatnak a Kortárs Drámafesztivállal egy időben zajló szabadkai Desiré Central Station Nemzetközi Regionális Kortárs Színházi Fesztiválra és a kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválra is.

Nemzetközi konferencia és workshopok

December 5-én a Heinrich-Böll-Stiftung a fesztivállal együttműködésben és annak szakmai programjaként workshopokkal kiegészített nemzetközi konferenciát tart a Jurányi Produkciós Közösségi Produkciós Inkubátorházban Ingyen kultúra? – Egy új színház reménye vagy a remény színháza? címmel. Az egynapos konferencia délelőtti részében két panelbeszélgetés zajlik majd nemzetközi résztvevőkkel, míg délután két párhuzamosan zajló workshop közül választhatnak az érdeklődők.

Az első panbeszélgetést a berlini Holzmarkt cooperative elnökének előadása nyitja, amit aztán kerekasztalbeszélgetés követ a kultúrateremtésről önfenntartó módon. Ezt az idei fesztivál mottójaként is szolgáló remény színházáról szóló beszélgetés követi, külföldi és magyar résztvevőkkel egyaránt. Délután az egyik workshopon a résztvevők (magyar színházak sajtósai, PR-osai, közönségkapcsolati munkatársai) a digitális média és a web2 nyújtotta promóciós lehetőségekkel ismerkedhetnek meg a művészet világában. A másik workshopot pedig a Szputnyik Hajózási Társaság Mentőcsónak Egysége tartja új előadásuk a Szociopoly kapcsán, egy általuk kitalált színházi műfajról, a színházi társasjátékról.

Kerekasztalbeszélgetés

November 29-én különleges témáról, a magyar drámaírás jövőjéről tart beszélgetés-sorozatot a Kortárs Drámafesztivál. Gyakran hallani ugyanis, hogy milyen nehéz helyzetben van a kortárs magyar dráma, kevés a bemutató, kevés lehetőség van a bemutatkozásra. Mások szerint viszont ennek épp az ellenkezője igaz. Sok tehetség bukkan fel, akik be is mutatkozhatnak akár kőszínházakban, akár a „független” szférában. Dramaturgok, befutott drámaírók segítik őket, több fórumot teremtve, akár intézményesített keretek közt is. Lőkös Ildikó a tapasztalatokról, a drámaírás jövőjéről és különböző aspektusairól beszélget Forgách Andrással, Horváth Péterrel, Kárpáti Péterrel, Solténszky Tiborral, Upor Lászlóval, akik bemutatják egy-egy tanítványukat is. A beszélgetések között a K2 színészei a fiatal drámaírók szövegeiből olvasnak fel. Az est fénypontjaként pedigPotoczky László (Marosvásárhelyen, drámaíró szakon végzett drámaíró) Strodzsegon című művének ősbemutatójára kerül sor.

Szakmai kísérőprogram

A tavalyi sikerre való tekintettel, idén is lesz Industry Series, azaz kifejezetten szakmabelieknek szóló műhelyfoglalkozások. A fesztivál idén lehetőséget biztosít azoknak, akiknek az előadása végül nem került be a szemleprogramba, hogy prezentáció keretében mutassák be előadásukat a fesztivál külföldi vendégeinek. Ezáltal remélhetőleg újabb kapcsolatok és szakmai együttműködések születnek hazai és külföldi színházak, társulatok között.

Fesztiválklub

Az idei fesztiválklubbot, aminek a 2014-ben újonan megnyílt közösségi tér, az Auróra ad otthont, idén a fesztivál önkéntesekből és gyakornokokból álló kreatív csapata szervezi, akik mind felsőfokú művészeti és színházi képzésben vesznek részt. A délutántól késő estig tartó programsorozatban felolvasással egybekötve bemutatásra kerül a nemrég megjelent DráMAI mesék: kortárs magyar gyerekdarabok című kötet, lesz improvizációs délután a Momentán Juniorral, bemutatkoznak fiatal zenei együttesek, de játszik majd a Harmadik Figyelmeztetés nevű színészzenekar is. December 6-án a záróbulit a Sonar Bistro tartja.

Forrás: Kortárs Drámafesztivál / http://www.szinhaz.hu/

Kortárs Drámafesztivál – Ajánló

“Pintér Béla, Bodó Viktor, Mohácsi János, Zsótér Sándor, Horváth Csaba – mi a közös bennük? … Mindegyiküknek látható lesz előadása a Kortárs Drámafesztiválon november 28. és december 7. között. Ott lesz még többek közt, Kárpáti Péter és a HOPPart, Ötvös András húsos monodrámája, Fehér Balázs Benő rendezése a Színművészetiről, a Dollár Papa Gyermekei, Tengely Gábor és a kolozsvári GroundFloor Group korhatáros előadásai, Mikó Csaba Apátlanokja német kiadásban, a szlovák Sláva Daubnerová kritikusdíjas performansza. Meg persze jön sok színházi szakember 12 országból, lesz nemzetközi konferencia az önfenntartó kultúrateremtésről és színházi jövőképekről, szimpózium a kortárs magyar drámaírás jövőjéről, felolvasószínház, koncertek, fesztiválklubos őrületek az Aurórában…” írja a KDF csapata.

A fesztivál egy nagyon komoly céllal született és már a 10. évén is túljutott, ezzel lassan hagyományt teremtve. Ez a cél pedig, hogy a kortárs előadások és drámák – születtek akár itthon vagy külfödön, kő vagy független színházakban – egy fesztivál keretein belül kibontakozhassanak és egy közös kommunikációs felületen elérhetővé, vizsgálhatóvá váljanak. Egyre komolyabb feladat Magyarországon képviselni egy irányzatot vagy stílust, mivel a feltételeket nehéz megteremteni és rengeteg visszássággal kell megküzdeni. Nagy felelősség. Ezért úgy gondolom, hogy a felelősség tudatában a fesztivál egy nagyon erős színházi motivációból kell, hogy építkezzen, a szervezők és az alkotók részéről is, amiből létrejött ez a színes és nyitott program.

Rengeteg fontos és érdekes előadást nézhet meg az ember 10 nap alatt. Szóval hajrá!

NOVEMBER 28., Péntek

20:00 Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Színházterem
Mikó Csaba: DIE VATERLOSEN [Apátlanok] (90 perc)
német nyelven, magyar feliratozással
R.: Michael Lippold
Theater Regensburg
Közönségtalálkozó


NOVEMBER 29., Szombat

14:00 – 22:00 Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Kamaraterem

HOGYAN KÉPZELIK EL A FIATALOK A MAGYAR DRÁMAÍRÁS JÖVŐJÉT?

beszélgetés-sorozat a kortárs magyar drámaírásról, felolvasással egybekötve

NOVEMBER 30., Vasárnap

19:00 Vígszínház

Gogol: A REVIZOR

magyar nyelven, angol feliratozással

R.: Bodó Viktor

Vígszínház

http://vigszinhaz.hu/jegyinformacio/

DECEMBER 4., Csütörtök

17:00 Párisi Udvar, Je Suis BelleShowroom

Gustave Flaubert, Alexandre Dumas, Jacques-Henri Bernardin de Saint-Pierre, Walter Scott: BOVARY EMMA (50 perc)

magyar nyelven, angol feliratozással
R.: Ördög Tamás
Dollár Papa Gyermekei


20:00 Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Színházterem

PARALLEL (60 perc)

angol nyelven, magyar feliratozással
R.: Sinkó Ferenc és Leta Popescu
A GroundFloor Group és a ColectivA koprodukciója, Kolozsvár
Közönségtalálkozó


DECEMBER 5., Péntek
10:00 – 13:30 Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Színházterem
KULTÚRATEREMTÉS ÖNFENNTARTÓ MÓDON

nemzetközi konferencia és workshop
angol-magyar szinkrontolmácsolással

a Heinrich-Böll-Stiftung rendezvénye, együttműködésben a Kortárs Drámafesztivállal

14:30 – 16:00 Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Műhelyek, Próbatermek
KULTÚRATEREMTÉS ÖNFENNTARTÓ MÓDON / WORKSHOPOK
angol nyelven

15:00 Színház- és Filmművészeti Egyetem, Ódry Színpad, Padlás
Boris Vian: TAJTÉKOS NAPOK (150 perc)
magyar nyelven, angol szinkrontolmácsolással
R.: Fehér Balázs Benő
Színház- és Filmművészeti Egyetem


19:00 Örkény István Színház

Kovács Márton – Mohácsi testvérek: E FÖLD BEFOGAD, AVAGY SZÁMODRA HELY
(145 perc, szünet nélkül)
magyar nyelven, angol szinkrontolmácsolással
R.: Mohácsi János
Örkény István Színház


20:00 Szkéné Színház

Helen Edmundson: IRTÁS (130 perc, szünet nélkül)
magyar nyelven, angol szinkrontolmácsolással
R.: Horváth Csaba
A Szkéné Színház és a Forte Társulat közös előadása


DECEMBER 6. Szombat
10:00 – 13:30 Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Kamaraterem/Galéria
MŰHELYFOGLALKOZÁSOK SZAKMABELIEKNEK (Industry Series)
Speed Dating és magyar együttesek prezentációi
angol nyelven

15:00 Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Színházterem
Gerlóczy Márton: A CSEMEGEPULTOS NAPLÓJA (100 perc, szünet nélkül)
Színpadra alkalmazta: Lőkös Ildikó – Göttinger Pál
magyar nyelven, angol szinkrontolmácsolással
R.: Göttinger Pál
Orlai Produkciós Iroda


20:00 Átrium Film- Színház
Pintér Béla: BÁRKIBÁRMIKOR (130 perc)
magyar nyelven, angol szinkrontolmácsolással
R.: Pintér Béla
Pintér Béla és Társulata


20:00 MU Színház

Sláva Daubnerová (SK)

UNTITLED / SZÖVEG NÉLKÜL
Előadó, rendező, koncepció: Sláva Daubnerová
Producer: P.A.T. kortársszínházi platform

http://www.mu.hu/hu/ticket

22:00Auróra – Fesztiválklub
FESZTIVÁLBULI


DECEMBER 7., Vasárnap

11:00 Krétakör Bázis, Visitors’ Programme rendezvény, kizárólag a VP résztvevői számára
Schilling Árpád, Zsabezsinszkij Éva és a társulat: LÚZER (100 perc)
filmvetítés magyar nyelven, angol feliratozással, utána beszélgetés
R.: Schilling Árpád
Krétakör

14:30 Stúdió K

Mark Ravenhill: ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK (110 perc)
magyar nyelven, angol feliratozással
R.: Tengely Gábor
MaNNa Produkció és Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis közös előadása




14:30 Trafó Kortárs Művészetek Háza, Kontra Klub
Kárpáti Péter: HUNGARI (140 perc, egy szünettel)
magyar nyelven, angol feliratozással
R.: Kárpáti Péter
HOPPart Társulat


19:30 Kecskeméti Katona József Színház, Ruszt József Stúdió

Eugene O’Neill: EGY HOSSZÚ NAP ELUTAZIK AZ ÉJSZAKÁBA

(170 perc, egy szünettel)
magyar nyelven, angol feliratozással
R.: Zsótér Sándor
Kecskeméti Katona József Színház


A programváltoztatás jogát fenntartjuk. Frissülő programunkért látogass el a honlapunkra

www.dramafestival.hu

https://www.facebook.com/Contemporary.Drama.Festival.Budapest

forrás: http://kulturbazis.hu

Indul a Kortárs Drámafesztivál!

,,Idén immár 12. alkalommal rendezzük meg a Kortárs Drámafesztivált Budapesten november 28. és december 8. között.
A fesztivál küldetése az, hogy minden évben bemutassa a kortárs magyar színházművészet legújabb eredményeit.
Az idei programban együtt láthatók a fiatal/abb színházi generációnak és a magyar színházi élet elismert képviselőinek munkái (Soós Attila, Kovács Dániel, Kárpáti Péter, Tengely Gábor, Göttinger Pál, Horváth Csaba, Pintér Béla, Mohácsi –testvérek, Zsótér Sándor, Schilling Árpád).
A program megmutatja, milyen tematikai sokszínűség és korszerű színházi megoldások jellemzik a mai magyar színházat. A fesztivál keretében bemutatunk szerzői darabokat, színházi projekteket, többműfajú előadásokat, helyspecifikus produkciókat és fizikai színházi előadásokat is. A színházi előadások mellett nemzetközi konferencia, felolvasószínházi sorozat, kerekasztal-beszélgetés a kortárs magyar drámaírásról és fesztiválklub –programok is színesítik és teszik teljessé a fesztivál kínálatát.” Szilágy Mária, a Kortárs Drámafesztivál vezetője

A Kortárs Drámafesztivál keretén belül a Jurányi Házban három előadás tekinthető meg.

Mikó Csaba: Die Vaterlosen (Apátlanok): 2014. november 28. 19.00

GroundFloor Group: Parallel: 2014. december 4. 20.00


Kortárs Drámafesztivál Budapest 2014

Több mint tíz év, csaknem száz külföldi előadás, több száz külföldi vendég több mint félszáz országból, öt kontinensről – a Kortárs Drámafesztivál Budapest története számokban. Örömmel adjuk hírül, hogy idén is, immár 12. alkalommal rendezik meg a fesztivált, 2014. november 26. és december 7. között. A hagyományokat folytatva a program középpontjában továbbra is a kortárs magyar drámák és színpadi alkotások, illetve színházi projektek bemutatása áll. Ezeket egyrészt az elmúlt évad előadásai, másrészt a 2014 / 2015-ös évad első felének bemutatói közül válogatja a fesztivál zsűrije.

NOVEMBER 28. Péntek 

20:00 Theater Regensburg Mikó Csaba:
DIE VATERLOSEN
[Apátlanok] (90 perc)
R.: Michael Lippold
német nyelven, magyar feliratozással
Közönségtalálkozó Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Színházterem

NOVEMBER 29. Szombat

14:00 - 22:00
HOGYAN KÉPZELIK EL A FIATALOK A MAGYAR DRÁMAÍRÁS JÖVŐJÉT?
kerekasztal-beszélgetés a kortárs magyar drámaírásról, felolvasással egybekötve
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Kamaraterem

20:00 A FÜGE Produkció és a Kortárs Drámafesztivál Budapest / SzínMűHely Alapítvány közös produkciója
KULTÚR
R.: Kovács Dániel
Közönségtalálkozó
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Színházterem

DECEMBER 4. Csütörtök

17:00 Dollár Papa Gyermekei
Gustave Flaubert, Alexandre Dumas, Jacques-Henri Bernardin de Saint-Pierre, Walter Scott:
BOVARY EMMA
(50 perc)
R.: Ördög Tamás
magyar nyelven, angol feliratozással
Párisi Udvar, JeSuisBelle Showroom

20:00 GroundFloor Group és a ColectivA koprodukciója, Kolozsvár
PARALLEL (60 perc)
R.:Sinkó Ferenc és Leta Popescu
angol nyelven, magyar feliratozással
Közönségtalálkozó
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Színházterem

DECEMBER 5. Péntek 

10:00 - 13:30
ÖNFENNTARTÓ KULTURÁLIS MŰKÖDÉS
nemzetközi konferencia
angol-magyar szinkrontolmácsolással
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Színházterem

14:30 - 16:00
ÖNFENNTARTÓ KULTURÁLIS MŰKÖDÉS / WORKSHOPOK
angol nyelven
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Műhelyek, Próbatermek

15:00 Színház- és Filmművészeti Egyetem
Boris Vian: TAJTÉKOS NAPOK
(150 perc)
R.: Fehér Balázs Benő
magyar nyelven, angol feliratozással
Ódry Színpad, Színház- és Filmművészeti Egyetem

19:00 Örkény István Színház
Kovács Márton – Mohácsi testvérek: E FÖLD BEFOGAD, AVAGY SZÁMODRA HELY
(145 perc, szünet nélkül)
R.: Mohácsi János
magyar nyelven, angol feliratozással
Örkény István Színház
20:00 A Szkéné Színház és a Forte Társulat közös előadása
Helen Edmundson: IRTÁS
(140 perc, szünet nélkül)
R.: Horváth Csaba
magyar nyelven, angol felirattal
Szkéné Színház

DECEMBER 6. Szombat

10:00 - 13:30
MŰHELYFOGLALKOZÁSOK SZAKMABELIEKNEK
(Industry Series)
Speed Dating és magyar együttesek prezentációi
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Kamaraterem/Galéria

15:00 Orlai Produkciós Iroda Gerlóczy Márton:
A CSEMEGEPULTOS NAPLÓJA (100 perc, szünet nélkül)
Színpadra alkalmazta: Lőkös Ildikó – Göttinger Pál
R.: Göttinger Pál
magyar nyelven, angol tolmácsolással Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Színházterem

20:00 Pintér Béla és Társulata
Pintér Béla: BÁRKIBÁRMIKOR
(130 perc)
R.: Pintér Béla
magyar nyelven, angol tolmácsolással
Átrium Film-Színház

22:00
FESZTIVÁLBULI

DECEMBER 7. Vasárnap

11:00 Krétakör
Schilling Árpád, Zsabezsinszkij Éva és a társulat:
LÚZER (100 perc)
R.: Schilling Árpád
filmvetítés magyar nyelven, angol feliratozással, utána beszélgetés
Krétakör Bázis, Visitors’ Programme rendezvény

14:30 MaNNa Produkció és Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis közös előadása
Mark Ravenhill:
ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK (110 perc)
R.:Tengely Gábor
magyar nyelven, angol feliratozással
Stúdió K

14:30 HOPPart Társulat Kárpáti Péter:
HUNGARI
(140 perc, egy szünettel)
R.: Kárpáti Péter
magyar nyelven, angol feliratozással Trafó Kortárs Művészetek Háza, Kontra Klub

19:30 Kecskeméti Katona József Színház Eugene O’Neill:
EGY HOSSZÚ NAP ELUTAZIK AZ ÉJSZAKÁBA
(170 perc, egy szünettel)
R.: Zsótér Sándor
magyar nyelven, angol feliratozással Kecskeméti Katona József Színház, Ruszt József Stúdió

A fesztivál rendezője
Creativ Média Színházi Ügynökség és Szolgáltató Bt.
SzínMűHely Alapítvány

A GYÁVA

Nézőművészeti Kft. és Manna Kulturális Egyesület

Helyszín: KOLIBRI PINCE Budapest, VI. Andrássy 77.
Időpont: 2011. december 1. 17:00

Időtartam: 105' (előadás+feldolgozó beszélgetés)

Jegyek:
061 311-0870; 061 312-0622
kolibri@szinhaz.hu

Magyarországon is egyre népszerűbb és egyre inkább a társadalmi felelősségvállalás terepévé válik az ifjúsági és a tantermi színház. A Nézőművészeti Kft. elnevezésű produkciós műhely a magyar ifjúsági színház talán legfontosabb képviselője, a Kolibri Színház segítségével hozta létre A gyáva című előadását, mely dokumentarista módszerrel dolgozza fel egy drogos fiú történetét. Az előadáshoz feldolgozó foglalkozás is kapcsolódik.


Szereplők 

Kovács Krisztián
Scherer Péter


Alkotók 

Kovács Krisztián
Scherer Péter
Gyulay Eszter
Surány Judit

Angol tolmács: Göttinger Pál

Rendező 
SCHERER Péter


A gyáva arra tesz kísérletet, hogy a drogproblémáról, amely napjainkban egyre több fiatal és egyre több család életét teszi pokollá, megpróbáljon leplezetlenül, az érintettek szemszögéből beszélni. A produkció a Krétakör előadásaiból és a Jancsó-filmekből ismert kíváló színész, Scherer Péter rendezése. A Nézőművészeti Kft és a Manna Kulturális Egyesület közös előadásának szövegkönyve a kábítószer függőségükről valló emberek személyes dokumentumai, valamint az alkotók (Kovács Krisztián, Scherer Péter, Gyulay Eszter és Surányi Judit) írásai alapján készült.

„És van elvonás és van hidegrázás és hátfájás és fogfájás és fejfájás és a lábad fáj és minden fáj, aztán van drogambulancia, van rivotril, van depridol, meg recept, meg altató, meg nyugtató, ez megnyugtató. És nincs pénz, nincs kocsi, nincs ruha, nincs nő, nincs nyár, nincs telefon, nincs lakás és nincs lélegzet, nincs pihenés, nincs megállás és nincs segítség, és nincs esély és nincs isten sem ember, és nincs anya és nincs apa és nincs remény és nincs testvér, és nincs remény…”

Egy fiatal fiú mesél gondolatairól, érzéseiről, a családjával való ellentmondásos kapcsolatáról, és arról, hogyan kezdett drogozni. Egy apa mindezt végignézi, végighallgatja és végigéli. Zavarba ejtően személyes párbeszédek és belső monológok, humoros és keserű helyzetek az élet rendhagyó sorsfordulatai közé ékelve. Hol csúszhatnak el a szándékok? Miért választjuk a „könnyebb” utat, ha úgy érezzük, az életünk zsákutcába ért?

„Bár a tantermi színház fogalmában mindkét tag lényeges, elsődleges a színház, a magas esztétikai színvonalon megszülető előadás, amelyhez valamilyen módon kötődik egy, a látottak közös feldolgozását célzó program is. Természetesen nem egy kőszínházban már játszott produkció iskolai vendégszereplése jelenti a tantermi színházat, hanem olyan előadást, amely eleve osztálytermi közegbe készül. Ennek tartalmi és formai kritériumai egyaránt speciálisak. A diákokat csak olyan produkcióval lehet megszólítani, amelyről úgy érzik, közük lehet hozzá, mert a problémáikat olyan nyelven fogalmazza meg, amely számukra ismerős. Ebből következően a tantermi előadások – akár kortárs szöveget, akár klasszikus drámát visznek színre – probléma-centrikusak. Másfelől az alkotóknak maximálisan igazodniuk kell a mindenkori adottságokhoz és körülményekhez, tehát a produkciók a szó köznapi és grotowski-i értelmében szegény színháziak. További feltétel az interaktivitás, amely az előadáson belül éppen úgy megnyilvánulhat, mint az azt kísérő foglalkozásokon. Ez azt jelenti, hogy az előadóknak egyszerre kell improvizálni is tudó színésznek, moderátornak, a nézők partnerének lenniük. 

A tantermi színház kisközösségeket szólít meg, s épít arra, hogy közönsége egy adott osztály összeszokott közössége. Ez nem azt jelenti, hogy esetenként több osztály, akár egy egész iskola diákjai előtt is ne lehetne érvényes és hatásos előadást tartani, de ilyenkor nyilvánvalóan más előadói és feldolgozói eszközökre van szükség, mint egy klasszikus tantermi projektnél. Mindebből talán érzékelhető, hogy ez a forma sem közvetlenül, sem elsődleges célját tekintve nem a színházra nevelés ügyét szolgálja – erre más színházi foglalkozások léteznek –, de járulékosan felkeltheti vagy fenntarthatja a színház mint művelődési-szórakozási alkalom iránti érdeklődést. 

Scherer Péter rendezte A gyáva elsősorban Kovács Krisztián nagyszerű, a gyerekekkel interaktív kapcsolatot is fenntartó alakításának köszönhetően teszi átélhetővé a drogfogyasztás hatásait, s teszi lehetővé, hogy a prevencióról, a drogok hatásáról lehessen eszmét cserélni.” (Nánay István, Revizor)

„Az előadás egy heroinista fiúról szól, aki igyekszik kijutni az anyagba zárt világból, »a bűnből«, de neki ezt nemcsak egyedül kell megoldania, hanem az egész világgal szemben. Ugyanis a jó szándékú, de kétségbeesett, korlátolt apja képtelen segíteni neki; másra pedig aligha számíthat akkor, amikor a társadalomnak sokkal szeretettebb tagja a hajléktalanokat csikkel égető, lehugyozó »bátor« alak, mint egy »drogos«. Fájdalmas az előadás realitása, hogy a mai Magyarországon a gyengébbeket megalázó, fenyegető agresszorok a haza egyre inkább becsült tagjai, s a minderre normálisan reagáló, érzékeny embereket pedig egyre kevésbé viseli el ez az ország. Pedig épeszű az, aki a mai valóságba belebolondul, aki menekülne tőle; aki meg túllép rajta, megalkuszik vele, hát az a gyáva. Az előadás igazsága nyugtalanító. […] Ebben a nemesen egyszerű színházban a szűken vett történetnél persze sokkal többről van szó: szembesülünk, hogy a magunk és mások meg nem értése következtében hogyan siklik ki egy élet. Borzasztó közelségbe kerültünk ehhez.” (Proics Lilla, Fidelio)

SZÖVEGEK SÜTEMÉNNYEL


Felolvasószínházi sorozat / KDF 2009

Az angolszász területen kedvelt felolvasószínházi műfaj, a PPP (Play, Pie, Pint) mintájára az idei Kortárs Drámafesztiválon süteménnyel és itallal várták a nagyérdeműt a darabok felolvasása közti szünetben. A két délután azonban nem emiatt volt kellemes. MIKLÓS MELÁNIA BESZÁMOLÓJA.

Négy kortárs külföldi drámával ismerkedhettünk meg a Merlin Színház csordultig megtelt kistermében, ahol a dramaturgokból, drámaírókból, fordítókból és rendezőkből álló szűk színházi szakma csak elvétve képviseltette magát. Noha a műfaj „piaci” szándékai szerint előválogatott börzeként alapanyagot kínál leendő produkciók megszületéséhez, az alkotók tudhatnak valamit, vagy legalábbis tudják, hogy mit keressenek és hol. A felolvasószínház ezért a szövegek és a színház iránt érdeklő nézők beavatásának és szórakoztatásának sajátos eseményévé vált, amely – az elmúlt évek tapasztalatai alapján – nálunk is egyre népszerűbb. Hogy mennyire adekvát e produkciókat ősbemutatónak, illetve magyarországi bemutatónak nevezni, az a jelen írás keretein túlmutató kérdés, másrészt szintén a marketing területére vezető hívószó. A felolvasószínház vonzerejét ugyanis éppen az egyszeriség adja. A sorozatban egy darab képezett több szempontból is kivételt: Caryl Churchill Hetedik mennyország című drámája, amelyet plusz programként a K.V. Társulat a szeptemberi bemutató helyszínén, a MU Színházban megismételt. A kortárs angol írónő 1979-es szövege volt ilyenformán a legkevésbé aktuális, és az egyetlen, amely olvasható Upor László fordításában az általa szerkesztett Churchill-drámakötetben.

A drámák kiválasztásának célja a nálunk ismeretlen vagy kevésbé ismert szerzők darabjainak bemutatásán túl a külföldi tendenciák megismertetése, és noha az idei négy (plusz egy) szöveg alapján értelmetlen lenne a kortárs drámát illetően messzemenő következtetéseket levonni, az összehasonlítás kényszere és a saját életünkkel való párhuzamok, valamint a szövegek közti áthallások észrevétele elkerülhetetlen. Tematikusan a szó szerint és/vagy metaforikusan értett utazás kapcsolja össze a darabokat: a helyhez kötöttség, a változ(tat)ás vágya illetve az arra való képtelenség, amely egyének és kisközösségek, idegenek és helyiek viszonylatában utaztatja a képzeletet – feloldódó országhatárok, kollektív emlékezetek, személyiségrétegek, identitások és nemi szerepek között –, aminek az erőszak és a horror éppúgy otthonos közege, mint a párhuzamos világok misztikumának irracionalitása. Ha formailag nézzük a darabokat, David Greig és Churchill drámái tekinthetők a leginkább dramatikusnak; kezdő- és záróprodukcióként keretbe foglalták a sorozatot, melynek izgalmas szövegei egyrészt a filmszerűségükkel, másrészt a narráció túlsúlyával és az elbeszélt cselekményre való (ön)reflexiós technikák alkalmazásával jellemezhetők.

David Greig (1969) skót drámaíró, rendező és dramaturg 1993-ban írt drámája, az Európa számtalan bemutatóval és háromszori kiadással a háta mögött hazájában sikerdarabnak számít. A történet egy vasúti pályaudvaron és egy bárban játszódik egy határmenti kisvárosban, valahol Európában. A határokat épp eltörölték, a rendszer felbomlott, és a funkcióját vesztett állomást üzemen kívül helyezik. A megszűnő munkahelyek felkorbácsolják az indulatokat. Forgács Péter rendező erős és látványos formát rendelt Markó Róbert fordításához, amely éppen annyira emeli el az elhangzó drámát a felolvasástól, hogy színházszerűvé alakítja, ugyanakkor a szövegre és annak működésére irányítja a figyelmet. Nem egy lehetséges előadás megoldását vizionálja tehát, hanem a szövegolvasást, -értelmezést és -befogadást segíti meg a szereplők által a Merlin fekete falaira rajzolt krétarajzokkal. (A legötletesebb példa, amikor a kocsmában részegedők egymás alá rajzolják kiürített poharaikat, mindig az utolsón tartva kezükben a krétát, s annak szintjéhez igazítva-csavarva testük tartását.) A cselekmény a pályaudvaron ragadt idegenek, apa és lánya körül forog, akikről kiderül, hogy háborús menekültek, és papírokra van szükségük. Ők az otthontalanná vált szerencsések Adele, a pályaudvari hordár szemében, aki az utazásról szőtt ábrándjaiban látja a megoldást az életére, ezért védelmébe veszi őket. Miközben egyre többet tudunk meg az előtörténetükből és halad előre az ügy, úgy árnyalódik a pályaudvar mögötti közösség képe és bontakozik ki az idegengyűlölet. Ennek megfelelően egyre több a képregényes rajzolt felület is – menetrendtábla, gyerekrajz-perspektívában ábrázolt vonat és sínpár, busz, bőröndök, tűzhely, poharak, uszító feliratok stb. –, amelyek a dráma végi tűzben úgy semmisülnek meg, hogy a gyújtogatók lemossák a falakat. A káoszt, a biztonság elvesztését és a hiányt a rendezés ezzel a színházi gesztussal teremti meg, amit a szöveg elsősorban a lokalizálhatatlansággal érzékeltet. Számtalan város és irány megneveztetik, ahová el lehetne innen menni, de végig nem tudjuk beazonosítani, hogy hol vagyunk, ami egyrészt lerombolja az „európai álom” illúzióját, másrészt aktuálissá teszi a témát. Emiatt válik zavaróvá, hogy a délszláv háborúra való konkrét utalások mégis behatárolják az évtizedet, és ezáltal gyengítik a hatást.

Dea Loher (1964) próza- és drámaírónő Az utolsó tűz című munkáját tavaly Németországban az év drámájává választották, és azóta két rendezésben is színre került. A kilenc szereplős darab tematikailag kevésbé izgalmas, dramaturgia és szövegszervezés tekintetében viszont annál inkább. Bodor Böbe rendezésében az előadás hagyományos felolvasás, néhány jelzésszerű díszletelemmel: a szereplők, egy kisváros lakói háttal ülnek és csak jelenetben fordulnak felénk, kivéve az anyát és az apát, akik végig egy fehér kanapé két sarkán láthatók, közöttük egy üres párna, a fiuk hiányának helye. Az ő halálának története a dráma kiindulópontja, amelynek a városba érkezett idegen az egyetlen szemtanúja. A fájdalom kimondhatóságáért és a bűnösök megtalálásáért folyó küzdelem tétje azonban a ciklikusan újrakezdődő emlékezés során nem egyszerűen a vakító nyári napfényben történt véletlen baleset rekonsturálása, hanem az ahhoz vezető hétköznapi bűnök és sorsok megrajzolása. Mindenki érintett a fiú halálában, ezért emlékezik a saját életére, amelynek ez az eset képezi a viszonyítási cezúráját. A központozás nélküli szöveg ritmusát a külső és belső nézőpontok monológokon belüli váltakozása, valamint a szereplők ugyanazon eseményekhez kapcsolódó kommentárjai és az azokból kibomló történetszálak szervezik. Mindenről közvetlen tudomást szerzünk, de az érintett szereplő kívülről, a közösség szemével is láttatja magát, miközben a nézőtérnek mesél és az ő lehetséges kérdéseiket és a válaszait is beleszövi a monológba, amelynek egy-egy mozaikdarabját mondja tovább a saját szempontjából a következő megszólaló. A szöveg a filmsorozatok dramaturgiája szerint építkezik: minden szereplő köré önálló történet-epizód terebélyesedik. A szálakat az író végül úgy varrja el, hogy például a mágikus realizmus titokzatosságával eltünteti a szereplőit (az apa eggyé válik a természettel), másrészt osztatlanná teszi a szöveg egy részét, és ahol a kontextusból nem derül ki, hogy ki beszél, a rendezőre bízza a felosztást. Ily módon választás kérdése az is, hogy mikor és melyik szereplő hagyható el. A dráma többféle értelmezést és megoldást kínáló nyitott mű – amely ebben a feldolgozásban (a szövegkönyvet Szilágyi Mária fordítása alapján Markó Róbert készítette) az anya és az idegen kiszámítható szerelmi történetének középpontba helyezésével fokozatosan elveszíti az izgalmát.

Greg McArthur (1969) többször színre vitt, 2002-es hóemberének szereplői harmincas fiatalok, akik nem Európában élnek, hanem Kanadában, mégis elvágyódnak; északra költöznek, a jégmező szélére, ahol mindig vakítóan süt a nap. Arról ábrándoznak, hogy történik valami, ami megváltoztatja az életüket, és miközben pornófilmekkel és kábszerezéssel ütik el az időt, a fikció játékosan valósággá realizálja a képzelet tudattalanból feltörő vágyait és félelmeit. Az eseményeket itt is egy halott gyerek feltűnése indítja be, akire a magányosan élő, skizoid hajlamú meleg fiú, Jude talál rá. A jégbe fagyott gyerek elhozza számukra a reményt, egyben megtestesíti a hiányt: Jude-nak ő lesz a társa, kijár hozzá éjszakánként és házat épít köré; Denver odahív egy régészt, hogy azonosítsák a tudományos szenzációnak képzelt leletet; a nő ahelyett, hogy belátná a helyzet banalitását, kalandvágytól fűtötten összejön vele; Marjorie, Denver élettársa pedig a régésznőben látja azt a személyt, aki majd szikével előszedi belőle az emlékeit. A halott gyerek átka horrorba fordítja a történéseket. A levágott ujjai a fridzsiderben, a hullához odafagyó test, a tetem melletti közösülés, a leszakadó kar, a szikével összevagdosott has, a majdnem gyilkossággal végződő hullarablás erős képei és jelenetei megidézik a műfaj irodalmi és filmes hagyományát. Az egész olyan, mintha egy Stephen King-könyvet olvasnánk, ám az abból készült filmet is látjuk, megspékelve a Helyszínelők és a Dr. Csont típusú sorozatok ironikus áthallásaival és néhány direkt utalással (Féktelen folyó, Rettegés az Elm utcában). Göttinger Pál rendezése szabadjára engedi a képzelet működését: a színészek fotelekben ülve olvassák a Deres Péter fordította szöveget, mögöttük egy-egy fehér (jég)tábla, és csak jelenetben kerülnek fénybe. A nézőkkel való erős szemkontaktus felerősíti a dráma emlékmesélős, kommentáló jellegét, ugyanakkor titokzatosságot teremt és borzongást vált ki, amit jazz-zene betétek oldanak fel.

A szlovén író, dramaturg és performer, Simona Semenić (1975) a tavalyi Kortárs Drámafesztiválon mutatkozott be a hazai közönségnek az Én, az áldozat című felolvasószínházi előadással. (Kritikánk az előadásról itt olvasható - a szerk.) Legfrissebb darabja, az 5kisfiu.si hasonlóan „kegyetlen” minimálszínházi szöveg, a felnőttek világából másolt gyermeki brutalitás témájára írt egyetlen jelenet kibontása. Tíz év körüli kisfiúk játszanak a hétvégi titkos gyülekezőhelyükön – play station- és (rajz)filmhősöset, papás-mamást, buzis-neonácist és harekrisnást, amiben nemcsak a tanult és médiamanipulált viselkedésminták rajzolódnak ki, hanem a (háborús) erőszakban gyökerező patriarchális társadalom képe is, évtizedekre visszamenőleg és előre. Forgács Péter a felolvasás elhagyásával ismét kötött formában rendezte meg az előadást: a fiúkat a szerzői instrukcióval megegyezően lányok játsszák, akik a bemutatkozó prológust, illetve a fiúk későbbi életét összefoglaló epilógust élőben mondják, a játékok gyorsan pörgő dialógusai pedig felvételről szólnak, amit a színészek némafilmszerűen szinkronizálnak. A játék a félig kidolgozottság ellenére is működik, és jól érzékelteti a belsővé vált külvilág értékrendszerének zűrzavarát.

Szerző: Miklós Melánia

Párhuzamos monológok

KDF (Kortárs Drámafesztivál) felolvasószínházi sorozat


Négy különböző országból (UK, DE, CA, SI) jövő, kortárs szerző drámája, príma süteménnyel és kávéval egybekötve, két nap leforgása alatt. Nem a hagyományos módon eljátszva, felolvasva. Az eredmény érdekfeszítő, szorongató, újszerű. A díszletek nélküli, szűk helységben a fantázia tere kitágul. A figyelmet kevésbé irányítják, mint máskor.
Véletlen egybeesés vagy kortárs sajátosság? A választott írásmód mindegyik művet összeköti. Huszonegyedik századi monománia. Nem lehet megkerülni, vagy áthatolni. Beláthatatlan, önálló létezésforma. Töredezett sorsok. Néha-néha összeér egy-egy mondat, de fejben kell összetákolni az egészet. Vagy sikerül, vagy nem. Lehet, hogy a hézag a lényeg?! Éppen az, amit nem lehet kipótolni. ’Az élet soha nem kész…’ - mormog maga elé Suzanne…
Na, de haladjunk szépen sorjában! Kezdjük mindjárt, David Greig: Európa c. drámájával. Egy kelet-európai koszfészekben vagyunk, egy vonatállomáson pernahajderekkel és megkeseredett alakokkal körülvéve. A hangosbemondón kisvártatva közlik, hogy a vonatok ismeretlen ideig, nem közlekednek. Két idegen: apa és lánya rekednek itt. Nem tudnak továbbutazni. A sötét falakat egyre jobban beborítják: a menetrend, az elhaladó vonatok, a kocsmában legurított kupicák rajzolatai. A szereplők krétával írják fel a falra, amit még kell. Nem lévén díszlet, se kellék - furmányos ötlet! Forgács Péter rendezése szellemes, játékos, cseles. Aztán persze le is mossák, amit kell. A rendszerellenes üzeneteket ugyanúgy, mint a korbácsütések nyomait. Úgy se látja utána senki. Lehet várni, kétségbeesni, inni vagy átállni a többségi oldalra. Lázadni és megszökni is lehet. De hisz Európa szabadon átjárható?! Igen, de az olvasztótégelyben más szabályok szerint ildomos közlekedni. Aki kilóg a sorból, az takarodjon! Vissza oda, ahonnan jött! Európa hatalmas, álságos, félelmetes képet ölt. Életnek van álcázva a halál is.
A következő mű: Dea Loher: Az utolsó tűz - az intimszféra köreit rója. A téma teljesen más, de a szereplők itt is elbeszélnek egymás mellett. Párhuzamos monológok nyomán összeálló párhuzamos történet. Mindenki a maga oldalát meséli. Egy kisfiút elgázolnak. Ki a tettes, ki az áldozat? Teljes igazság nincs, csak részigazság.
Apa (Lázár Balázs) és anya (Szoták Andrea) egy fehér kanapén ül. A háttérben egy piros, négyzet alakú kép lóg a falon. A szülők előtt, forgós székekben helyezkednek el: a szomszédok, a szeretők, a vélt vagy valós gyilkosok. Ahogy egy-egy ember a székével együtt befordul a nézőtér felé, belekezd a maga verziójába. A kis Edgart nem létezik többé. Elütötte valaki! Aztán persze az eset kapcsán kiderül egy s más. Tárgyilagosan önsajnálnak, arcrángások nélkül szenvednek. Mindegyiküknek meg van a maga baja: kielégületlenség, amputált mell, háborús trauma, állástalanság stb.
Az édesanya Suzanne gondosan megtervezte az életét. Elérte, amit akart. Tisztes férj, aranyos kisfiú, szerető anyós. És tessék! Egy szerencsétlen baleset miatt, kezdheti az egészet elölről. A nagymamát minden nap emlékeztetni kell az unoka halálára. Újra meg újra. Aztán szerencsére elhallgat a nagyi, akárcsak a kis Edgart. Leesik a tantusz! Valójában mindenki szarik nagy ívben a gyerekre! Halála megváltást hoz. A piros négyzet a falon nem egy milliókat érő festmény, hanem Edgartka pipacsokkal benőtt sírja. Senki nem látogatja meg soha. Új életet kezdenek nélküle. A dráma egy meg nem született, halott gyermeké. Kiiktatható, leakasztható kis négyzet a fekete falon. Ürügy a nyomorra.
A következő darabban is van egy halott kisfiú. (Grag MacArthur: hóember) Ezúttal jégbe fagyva. Úgy látszik, ez menő mostanság, meg a monológok. A házaspár: Margery (Szoták Andrea) és Denver (Elek Ferenc), az újdonsült barát: Jude (Jaskó Bálint) és a kutatónő: Kim drámája ez. Lecsupaszítva legalábbis. Valójában sokkal több. Fájdalmas és kacagtató egyszerre. Hétköznapi emberek tengetik mindennapjaikat valahol fenn Északon. Elszigetelve élnek. Nincsen nekik semmijük, csak egymás, meg kicsinyes kísérleteik a kitörésre. Jude a be nem teljesült vágyakat hozza Denver a videótékás életébe. Pornókat néznek nap - nap után. Margery a frigid feleség belenyugszik. Vékony a határ, amely elválaszt a boldogságtól, mégis áthidalhatatlannak látszik a távolság, amit meg kell tenni érte. Jude elfuserált családban nőtt föl, egyedül él. Elpusztították, most ő pusztít. Képtelen a boldogságra, mert fel sem ismeri, mitől lehetne az. Rátalál a halott gyerekre. Jön Kim (Urbanovits Krisztina) az archeológusnő olyan, mint James Bond nőben, de semmi nem változik meg tőle. A bezártság, a végtelenített magány marad. A hóember c. nagyon is fájó, közben vicces is. A figurák kisszerű képzelgései teszik azzá. Önirónia van bennük. Meglepően igazi!
Végezetül marad egy teljesen másként megjelenített alkotás (Simona Semenic: 5kisfiu.si). Indokolt, de nehéz elviselni a színrevitelt! Egyszerre elragadó és elidegenítő a közeg, melyet a rendező Forgács Péter felmutat. Ilyenek voltunk? Az elején bemutatkozik az öt fiú (ez esetben négy lány: Bata Éva, Cseh Judit, Gerlits Réka, Petrik Andrea, Trokán Nóra jeleníti meg őket), a végén megtudjuk, melyikkel mi lett. Nem mintha nem éreznénk, mi lesz velük. Eleve bukásra vannak ítélve. A személyes bemutatkozásokat követően, a dialógusok mindvégig kihangosítva hangzanak el. Eközben a fiúk ’csak’ illusztrálják az eseményeket. Játszanak, nem playbackelnek! Nincsenek mindig szinkronban. Erőpróbáló követni, nem is sikerül sokszor. Olyan érzés, mintha kandi-kamerán át leskelődnénk. Az öt, nyolcéves fiú játéka egyre jobban eldurvul. Az alagsorban kegyetlen játékok sora következik: számítógépes pókemberes, vérfertőző papás-mamás, neonáci-buzizós aztán krisnakiirtós. Hátborzongató. Nem biztos, hogy ezt látni akarjuk. Nincs más választás, ilyen a világ. Ez van.
Sivár a kép, ami a négy dráma nyomán testet ölt. Se nem kecsegtető, se nem hazug.

-hesse-

Caryl Churchill: Hetedik mennyország

(Cloud 9)

MU Színház, 2009. november 23. 20 óra
Budapest, XI. Kőrösy József utca 17.
160 perc, egy szünettel, magyar nyelven

Jegyvásárlás: +36 1 466-4627 és edit@mu.hu

A K.V. Társulat előadása a Kortárs Drámafesztiválon.

Fordító: Upor László
Versek: Háy János
Rendező: Göttinger Pál

Szereplők:
Földi Ádám, Felhőfi-Kiss László, Pavletits Béla, Bodor Böbe, Urbanovits Krisztina, Száger Zsuzsanna, Terhes Sándor, Szoták Andrea

A Hetedik Mennyország abszurd humorú tragikomédia, amely a szexualitás és a nemi identitás, a nő és a férfi családban betöltött szerepének kérdését két különböző társadalmi közegbe és korszakba helyezve vizsgálja. Az első részben a viktoriánus Angliában vagyunk, ahol egy gyarmati tisztviselő családjának mindennapjait nézzük végig. Folyamatosan kerülnek felszínre a látszólag „mintaszerűen” élő család tagjainak rejtett szexuális vágyai, vonzódásai amelyek egy idő után óhatatlanul ütköznek a kor társadalmi elvárásaival, erkölcsi normáival. A második rész ugyanezeket a kérdéseket a száz évvel későbbi Angliában vizsgálja újra. Ám az idő a „hetedik mennyországban” nem merev konstrukció…

forrás: http://dramafestival.hu

Kortárs Drámafesztivál - felolvasószínházak a fesztivál ideje alatt


Az angolszász nyelvterület színházi fesztiváljain nagy népszerűségnek örvendenek az úgynevezett PPP-rendezvények. A három P feloldása: Play, Pie, Pint – vagyis egy kortárs színdarab felolvasószínházi előadása mellé egy szelet pitét és egy italt is kap a nagyérdemű. Ennek hazai meghonosításával próbálkozik meg az idén a Kortárs Drámafesztivál Budapest, melynek a kezdetektől profilja, hogy kortárs külföldi színdarabokat mutasson be a magyarországi szakmának és a közönségnek.
European Fire – két felolvasás egy szünettel

David Greig (UK): Európa + Dea Loher (DE): Az utolsó tűz

Merlin Színház, Kamaraterem, 2009. november 21. 17 óra
Budapest, V. Gerlóczy utca 4.
200 perc, egy szünettel, egy kávéval, egy süteménnyel, magyar nyelven

Jegyvásárlás: +36 1 318 9844 és kovacs.andrea@merlinszinhaz.hu és merlin.jegy.hu


David Greig (UK): Európa (Europe)

Fordító: Markó Róbert
Rendező: Forgács Péter

David Greig 1969-ben született Edinburghban. Nigériában nőtt fel. Később a Bristol Egyetemen drámaírást tanult, napjaink egyik legismertebb skót drámaírója és színházrendezője. Darabjait többek között a Royal Court, a londoni Nemzeti Színház, a Royal Shakespeare Company játssza. Jelenleg a skót Nemzeti Színház dramaturgja. Első bemutatója 1992-ben, Glasgowban volt.

Magyarul mindezidáig egyetlen műve volt elérhető: az A kozmonauta utolsó üzenete a nőnek, akit szeretett az egykori Szovjetunióban című darabot Upor László ötlete és fordítása alapján

az Előszínpad olvasta fel 2004-ben. A Kortárs Drámafesztiválon bemutatott Europe (Európa) című darabját 1993-ban írta, azóta számos előadásban került színre szerte a kontinensen, könyvformátumban pedig háromszor is megjelent Nagy-Britanniában.


Dea Loher (DE): Az utolsó tűz (Das letzte Feuer)

Fordító: Szilágyi Mária
Rendező: Szabó Máté

Dea Loher 1964-ben született Traunsteinben, Németországban. Germanisztikai és filozófiai tanulmányok után egy évet Brazíliában töltött, majd visszatérve Heiner Müllertől és Yaak Karsunkétól tanult színpadi írást Berlinben. Jelenleg szabadúszó próza- és drámaíróként dolgozik a német fővárosban. Első bemutatóját 1991-ben, az Ernst Deutsch Theaterben tartották.

Magyarországon a Kortárs Drámafesztivál mutatja be először a nagyközönségnek. A Das letzte Feuer (Az utolsó tűz) című darab az írónő legfrissebb drámai alkotása, melyet először 2008-ban, a hamburgi Thalia Színházban mutattak be, Andreas Kriegenburg rendezésében.



SnowBoys – két felolvasás egy szünettel, egy beszélgetéssel

Greg MacArthur (CA): hóember + Simona Semenic (SI): 5boys.si

Merlin Színház, Kamaraterem, 2009. november 22. 16 óra
Budapest, V. Gerlóczy utca 4.
200 perc, egy szünettel, egy kávéval, egy süteménnyel, magyar nyelven

Jegyvásárlás: +36 1 318 9844 és kovacs.andrea@merlinszinhaz.hu és merlin.jegy.hu

Greg MacArthur (CA): hóember (snowman)

Fordító: Deres Péter
Rendező: Göttinger Pál

Greg MacArthur Kanadában, Quebecben él, darabjait angolul írja. Drámaírói karrierje 1993-ban indult, amikor Angels and Devils című, első darabja színre került Torontóban. Európában 2006-ban, Londonban mutatkozott be Get Away című drámájával, melyet David Dorrian rendezett.

A Kortárs Drámafesztiválon felolvasott snowman (hóember) című színdarab 2002-ben született, azóta nyolc változatban került színre – hétszer Kanadában, egyszer Dél-Afrikában.

Simona Semenic (SI): 5boys.si

Fordító: Lukács György
Rendező: Forgács Péter

Az 1975-ben született Simona Semenic behatárolhatatlan kortárs színházi alkotó: író, dramaturg, producer, előadóművész és perfomer. Hírnevét generációjának egyik legtehetségesebb, legegyénibb hangú szerzőjeként alapozta meg hazájában, Szlovéniában. Jelenleg a Glej Színház művészeti vezetője.

Magyarországon tavaly, a 7. Kortárs Drámafesztivál keretében ismerhette meg a közönség és a szakma: Én, az áldozat című monodrámája, melyet Szan(d)tner Annával közösen játszott, a rendezvénysorozat talán legkiemelkedőbb sikere volt. A fesztivál legújabb darabját mutatja be, mely a 5boys.si címet viseli.



Caryl Churchill (UK): Hetedik Mennyország (Cloud 9)

MU Színház, 2009. november 23. 20 óra
Budapest, XI. Kőrösy József utca 17.
160 perc, egy szünettel, magyar nyelven

Jegyvásárlás: +36 1 466-4627 és edit@mu.hu

A K.V. Társulat előadása a Kortárs Drámafesztiválon.

Fordító: Upor László
Versek: Háy János
Rendező: Göttinger Pál

Szereplők:
Földi Ádám, Felhőfi-Kiss László, Pavletits Béla, Bodor Böbe, Urbanovits Krisztina, Száger Zsuzsanna, Terhes Sándor, Szoták Andrea

A Hetedik Mennyország abszurd humorú tragikomédia, amely a szexualitás és a nemi identitás, a nő és a férfi családban betöltött szerepének kérdését két különböző társadalmi közegbe és korszakba helyezve vizsgálja. Az első részben a viktoriánus Angliában vagyunk, ahol egy gyarmati tisztviselő családjának mindennapjait nézzük végig. Folyamatosan kerülnek felszínre a látszólag „mintaszerűen” élő család tagjainak rejtett szexuális vágyai, vonzódásai amelyek egy idő után óhatatlanul ütköznek a kor társadalmi elvárásaival, erkölcsi normáival. A második rész ugyanezeket a kérdéseket a száz évvel későbbi Angliában vizsgálja újra. Ám az idő a „hetedik mennyországban” nem merev konstrukció…

Greg McArthur: hóember

(snowman)

felolvasó a Kortárs Drámafesztiválon

szereplők:
Elek Ferenc, Jaskó Bálint,
Urbanovits Krisztina, Szoták Andrea
rendező: Göttinger Pál

Merlin Színház, 2009. november 22. 16:00


Greg MacArthur Kanadában, Quebecben él, darabjait angolul írja. Drámaírói karrierje 1993-ban indult, amikor Angels and Devils című, első darabja színre került Torontóban. Európában 2006-ban, Londonban mutatkozott be Get Away című drámájával, melyet David Dorrian rendezett. A Kortárs Drámafesztiválon felolvasott snowman (hóember) című színdarab 2002-ben született, azóta nyolc változatban került színre - hétszer Kanadában, egyszer Dél-Afrikában. A drámát, az első magyar nyelvre lefordított MacArthur-opust Göttinger Pál rendezi.

Észak-Kanada, jégmezők, világvége. Itt éldegél a kevéssé becsületes, konyhafilozofálásra igencsak hajlamos videotékás, mozdíthatatlan egymásrautaltságban a feleségével. Egyetlen társuk egy fiatal fiú, a szépséges Jude, akire minden kibeszéletlen hétköznapi perverziójukat kivetítik: szó esik társas magányról, kielégítetlenségről, titkolnivaló hajlamokról. Mígnem a végtelen hómezőkön jégbe fagyva emberi tetem kerül elő, s erre már a nagyvárosi tudomány is felkapja a fejét. De legyőzheti a tudomány a természetet? Vagy megőrzi a jég titkait a regimentnyi vigyázó hóember? Szereplők: Elek Ferenc, Jaskó Bálint, Szoták Andrea, Urbanovits Krisztina Fordító: Deres Péter. Asszisztens: Markó Róbert. Rendező: Göttinger Pál

Pénteken indul

8. Kortárs Drámafesztivál

Az idén nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre a Kortárs Drámafesztivál, 2009. november 20. és 28. között. A 2009. évi Kortárs Drámafesztivál Budapest programja a korábbi évekhez hasonlóan nemzetközi, magyar, felolvasószínházi és kísérő programblokkra tagolódik, emellett a fesztiválklub is színes, határátlépő eseményekkel várja az érdeklődőket.

Beköszöntő - Szilágyi Mária, fesztiváligazgató
Tizenkét éve fogtunk neki először, nyolcadszor rendezzük meg az idén - és hisszük, hogy a Kortárs Drámafesztivál Budapest a megalapítása óta eltelt tucatnyi esztendőben (cseppet sem tucatelőadásaival) megtalálta helyét a hazai színházi életben, és a magyar színház fontos hírvivője lett Európa-szerte. Mert ez alapvető kettős célunk: a világ drámaírásának és színházának új, idehaza ismeretlen útjait megmutatni a hazai közönségnek és szakmának; és innovatív hazai alkotóműhelyeket bemutatni magyar és külföldi vendégeinknek.
Utóbbi törekvés szolgálatában áll magyar szemleprogramunk, melynek előkészítése - az egyre színesebbé váló hazai kortárs színházi kínálat miatt - minden eddiginél több időt vett igénybe. A programban megtalálhatók elmúlt és idei évadbeli bemutatók; a legfiatalabb és a legismertebb magyar alkotók munkái; színdarabra, szövegre és improvizációra épülő előadások; független műhelyek és kőszínházak produkciói, s ezek együttműködéséből született alkotások egyaránt. Úgy érezzük, olyan programot kínálunk, melyet büszkén mutathatunk meg a Budapesten élő, dolgozó, turistáskodó külföldieknek és a fesztiválra érkező csaknem hatvan külföldi színházi szakembernek - Visitors' Programme-unk és idei tudományos konferenciánk résztvevőinek.
A konferencián azt vizsgáljuk, miként változott a színházművészet és a drámaírás a rendszerváltást követő húsz évben nálunk és Közép-Kelet-Európában. A témát elméleti és gyakorlati oldalról egyaránt körbejárjuk, neves elméleti és gyakorló színházi szakemberek segítségével. A rendezvény jelentőségét növeli, hogy ebben a témában ilyen széles spektrumú eszmecserét még nem rendeztek a régióban: mindösszesen tizenegy országból várunk előadókat.
Nemzetközi programunkban négy előadást mutatunk meg a hazai közönségnek - vezérelvünk a produkciók progresszivitása mellett olyan alkotókat bemutatni, akik ha ismertek is, de még nem jártak Magyarországon. A legfiatalabb generációt Rona Žulj drámaíró és Antal Attila rendező képviselik, akik a szabadkai Kosztolányi Színház színeiben debütálnak Budapesten. Mindeddig a marosvásárhelyi Yorick Stúdiót is csak hírből ismerhette a fővárosi közönség - a fiatal csapat különleges, román-magyar koprodukcióban készült múltfeldolgozó előadással mutatkozik be. Bár az észt Teater No99 társulata is igen fiatal, a csapat máris európai hírnévnek örvend, köszönhetően az előadásaikat jellemző rendkívüli színháznyelvnek, mellyel immár a KDF nézői is megismerkedhetnek. Csakúgy, mint az idén az Új Színházi Realitások díjával kitüntetett világhírű Pippo Delbono unikális expresszív mozgásszínházával, melyet nemzetközi programunk megkoronázásának szánunk.

Bár nemzetközi programunk hagyományos részéről, a vendégország-programról az idén a szűkös anyagiak miatt le kellett mondanunk, mégsem lehetünk elégedetlenek: nemzetközi programunkban az idén a Trafó - Kortárs Művészetek Házával közösen két olyan társulatot is bemutatunk a Kortárs Drámafesztivál közönségének, akik bár Európa-szerte ismertek és elismertek, mindezidáig nem jártak Magyarországon: az olasz Compagnia Pippo Delbonót és az észt No99-et.
A Compagnia Pippo Delbono Ez az ordas sötétség (Questo buio feroce) című produkcióját hozza el a Kortárs Drámafesztiválra. Az idén a wrocławi fesztiválon az Új Színházi Realitások Európai Díjjal kitüntetett rendező által kialakított sajátos színházesztétika-munkamódszer kamatozik az Ez az ordas sötétség esetében is. Az előadás erős és intenzív képekkel operáló, magával ragadó performatív látványszínház, amely a szöveget csupán kiindulópontnak tekinti. Az előadás nem kérdez, nem állít semmit. Egész egyszerűen mesél. Dadogva, meg-megállva, szavakat, hangokat, képeket keresve, mégis szabatosan adja elő Delbono megrendítő vallomását. A halálba vezető mágikus utazás a közönségben generál kérdéseket; a nézőt különös, szokatlan lelkiállapotba ringatja. Így az Ez az ordas sötétség időtlen és mégis high-tech danse macabre, amely az utolsó pillanatok csodálatos (ön)teremtő erejét idézi meg, s egyúttal a hús-vér valóság földhözragadtságát is megsemmisíti. Mert nem a beteg ember szenvedését mutatja meg, hanem az élettől búcsúzó ember vágyakozását az élet iránt - olyan helyzetben, amikor ez már teljesen irreálisnak tetszik.
Nem véletlen, hogy az észt Teater No99-et Európa-szerte gyakran rokonítják a Krétakör Színházzal. A csapat ugyanis állandó társulattal dolgozik; relatíve hosszú és intenzív workshopmunkával hozza létre produkcióit; jelentős mértékben épít kiváló színészeinek improvizációira; előadásainak tere nem csupán díszlet, de szerves, nem egyszer aktív része a produkciónak; emellett pedig gyakran állít klasszikus műveket új, kortárs fénytörésbe. Ojasoo és csapata egy ilyen meghökkentő adaptációval-átirattal mutatkozik be hazánkban: a Tamás bátya kunyhója a néger sztereotípiák játékos, drámai erejű felelevenítése, mely a szinte teljes Nyugat-Európát bejáró Teater NO99 legújabb előadásának első külföldi vendégjátéka.
Ám nemcsak a jelen, hanem a jövő lehetséges „sztárjait" is bemutatjuk nemzetközi programunkban. A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Nevet a nap című előadásával egy fiatal drámaíró - a horvát Rona Zulj - és egy fiatal rendező - Antal Attila - debütál Magyarországon; a marosvásárhelyi Yorick Stúdió és a bukaresti dramAcum 20/20 című előadása pedig a vásárhelyi társulat első budapesti megmutatkozása. Az előadást, mely az 1989-es „fekete március" eseményeit dolgozza fel - 1990. március 19-én és 20-án Marosvásárhelyen összecsapott a román és a magyar tömeg, a harcokban mindkét oldalon többen életüket vesztették vagy megsebesültek -, az a Gianina Carbunariu rendezte, aki 2007-ben mady-baby.edu című produkciójával zajos sikerrel szerepelt a Kortárs Drámafesztiválon.
Magyar programunk számszerűen és esztétikailag is gazdagabb a tavalyinál: a magyar showcase-programban - azaz a külföldi vendégeink szánt magyar színházi szemleprogramban - öt nap alatt hét előadást mutatunk be. Olyan innovatív produkciókat válogattunk az elmúlt és az idei évad terméséből, amelyek igazi hungarikumok: felmutatják a kortárs magyar színház erényeit és eredményeit; ugyanakkor kompatibilisek a világszínház eseményeivel és törekvéseivel is: nem másolják azokat, hanem párbeszédbe lépnek velük. A Fédra Fitness és a Szörprájzparti című előadások rendezője maga a szerző, Tasnádi István és Kárpáti Péter. Generációjuk harmadik fontos drámaíróját, Háy János mutatja be a Szabadkai Népszínház A Gézagyerek című produkciója. De vannak olyan alkotói, rendezői előadások is, amelyek kifejezésmódjában nem(csak) a szövegé a központi szerep; a színészi játék, a koreográfia, a mozgás, a jelmez, a tér egyenrangú vagy hangsúlyosabb szerepet kap. Ilyen a Maladype Színház két produkciója, a Balázs Zoltán rendezte Tojáséj és a Zsótér Sándor rendezte Lorenzaccio; a Gergye Krisztián által jegyzett Találkozás; Pintér Béla és Társulata Párhuzamos óra című előadása.
A magyar showcase előadásai egyrészt a fesztivál Visitors' Programme-jának részeként funkcionálnak: a 2005 óta futó látogatói program keretében nemzetközi színházi szakembereket, neves fesztiváligazgatókat, színikritikusokat hívunk Budapestre Európából és a tengerentúlról, s számukra komplex, egész napos szakmai programokat szervezünk, valamit biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a kortárs magyar színház legizgalmasabb alkotóival, műhelyeivel és előadásaival megismerkedjenek. Vendégeket várunk Írországból (Ulster Bank Dublin Theatre Festival), Skóciából (Traverse Theatre), Németországból (New Plays from Europe 2010-Theatre Biennial of Staatstheater Wiesbaden, Festival Theaterformen, Salzburger Festspiele), Lengyelországból (Krakowskie Reminiscencje Teatralne), Örményországból (HIGH FEST International Performing Arts Festival), Iránból (Fadjr International Theatre Festival), Dél-Koreából (SeoulPerforming Arts Festival) és Észak-Amerikából (HERE Arts Center, Performance Space 122, American Theatre Magazine, New York University Tisch School of the Arts). Külön örömünkre szolgál, hogy Kanada frankofon és angol nyelvterületéről nyolcfős delegációt fogadhatunk, melynek tagjai a legjelentősebb nemzetközi színházi fesztiválok képviselői.
Másrészt úgy érezzük, kár kihagyni azt a lehetőséget, amit a Budapesten élő, dolgozó, tanuló, turistáskodó külföldiek jelenthetnek a magyar színház számára - közönségként és a magyar színház hírnökeiként. Ezért ebben az évben arra vállalkozunk, hogy megnyerjük őket a kortárs magyar színháznak. Az eddigieknél nagyobb és szélesebb körű promóciós munkával igyekszünk felhívni a figyelmüket a színházi életünk értékeire. Éppen ezért a magyar showcase-programban szereplő előadásokat nyelvileg elérhetővé tesszük a külföldi közönség számára: angol nyelvű feliratozást vagy szinkrontolmácsolást biztosítunk.
Felolvasószínházi sorozatunk azt a célt szolgálja, hogy a hazai közönség és szakma Magyarországon mindeddig ismeretlen, de nagy érdeklődésre számot tartó drámai alkotásokkal és alkotókkal ismerkedhessen meg. A sorozat részeként skót, német, szlovén és kanadai színdarabokat mutatunk be, abban a reményben, hogy az előadások alapjaként szolgáló szövegek a közeljövőben teljesen szcenírozott előadás formájában is láthatók lesznek a magyar színpadokon. A programunkban a skót David Greig, a kanadai Greg MacArthur, a német Dea Loher és a szlovén Simona Semenic egy-egy drámája szerepel. David Greig Europe című darabja azért lehet különösen érdekes a magyar színházi szakma és a közönség számára, mivel azt tematizálja, miként tekintenek Nyugat-Európa „hatalmi pozícióban" levő állampolgárai Közép-Kelet-Európára, így hazánkra. Greg MacArthur snowman című munkája a korunkban olyannyira jellemző elszigetelődés, a „társas magány" jelenségéről rajzol hiteles képet. Dea Loher legújabb, Das letzte Feuer című, a Stücke '08 - 33. Mülheimer Theatertage, a kortárs német drámák fesztiváljának díjnyertes darabja a jóléti társadalom árnyékos oldalán élők hiábavaló boldogság-keresését mutatja be. A tavalyi kortárs drámafesztiválon nagy sikerrel debütáló Simona Semenic 5kisfiu.si című drámája pedig arról mesél, hogy korunk egyre digitalizálódó világában hogyan épülhetnek emberi kapcsolatok, és valóban érvényes-e még a „gyermeki naivitás" fogalma.
Kísérőprogramunkban tudományos rendezvények, színházi nevelési program és közönségtalálkozók szerepelnek.
A rendszerváltás 20. évfordulójának apropóján háromnapos nemzetközi konferenciát szervezünk, amely előadások, viták és kerekasztal-beszélgetések formájában azt vizsgálja, hogyan alakult, változott a drámaírás és a színház a rendszerváltást követő húsz évben a visegrádi országokban és Közép-Kelet-Európában. A rendezvény jelentőségét növeli, hogy ez az első regionális hatókörű vizsgálat-eszmecsere a témában. Külön érdekesség a konferencia OFF-szekciója, amelyben nem a régió országaiból származó, de Közép-Kelet-Európa színházát kutató tudósok elemzik az elmúlt húsz év színházát és drámaírását. A rendezvényre három földrész tizenegy országából csaknem kéttucat előadó érkezik, elméleti szakemberek és gyakorló színházi emberek egyaránt.
Az iskola írója - Az író iskolája színházi nevelési program rendszeresen a Drámafesztivál egyik legnagyobb sikert arató rendezvénye. A program célja, hogy kortárs drámák olvasására és azokról való gondolkodásra vegye rá a középiskolás diákokat. A rendezvény keretében a fesztivál idejére egy-egy középiskolai osztály vendégül lát egy-egy drámaírót, akinek művet kiválasztotta és előre elolvasta, s fiatal rendezők és a drámaíró segítségével a gimnazisták a gyakorlatban tapasztalják meg, hogyan lesz az ötletből dráma, a drámából pedig színházi előadás. Az iskola írója - Az író iskolája színházi nevelési programot a Kortárs Drámafesztivál 2009-től a határon túli alkotókra is kiterjeszti: Hatházi András színész-drámaíró és Sebestyén Aba rendező, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió vezetője látogat el egy budapesti középiskolába.
A fesztivál nemzetközi előadásai után a Színházi Kritikusok Céhének tagjai moderálnak beszélgetéseket az alkotókkal és a közönséggel Kritikus óra - K.O. címmel.
Szeretettel, ízletes ételekkel-italokkal és számos izgalmas előadással-performansszal várja az érdeklődőket a fesztivál klubja, a Merlin. A programban szerepel egyetemi színházi projekt (Kiss Márton: Cucc), formabontó színházi koncert (Ágens és a Kodály-módszer) és kreatív fashion performance (Recikli-bicikli) egyaránt. Utóbbi két rendezvény ősbemutató lesz.
Kortárs Drámafesztivál