SZABÓ BORBÁLA: Telefondoktor
Egyszemélyes bohózat Göttinger Pál előadásában
Időpont és helyszín: július 24., 19:30; Pajta - a hivatal udvarán
Esőhelyszín: Közösségi tér az egészségház emeletén - Kossuth Lajos utca 97.
Rossz idő esetén a rendezvény látogatása csak a védettségi igazolvány és a személyi igazolvány együttes felmutatásával lehetséges. A terem befogadóképessége 100 fő.
Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni július 22-ig, Szász-Pungur Csengénél, az alábbi elérhetőségek egyikén lehet:
Tel.: +3620387 0899
e-mail: kultura@gonyu.hu
A rendezőség a változás jogát fenntartja.
Gönyű Község Önkormányzata és a Kulturális Bizottság szervezésében
Egyszemélyes bohózat Göttinger Pál előadásában
Időpont és helyszín: július 24., 19:30; Pajta - a hivatal udvarán
Esőhelyszín: Közösségi tér az egészségház emeletén - Kossuth Lajos utca 97.
Rossz idő esetén a rendezvény látogatása csak a védettségi igazolvány és a személyi igazolvány együttes felmutatásával lehetséges. A terem befogadóképessége 100 fő.
Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni július 22-ig, Szász-Pungur Csengénél, az alábbi elérhetőségek egyikén lehet:
Tel.: +3620387 0899
e-mail: kultura@gonyu.hu
A rendezőség a változás jogát fenntartja.
Gönyű Község Önkormányzata és a Kulturális Bizottság szervezésében
Gratulálunk! Kiválasztásra kerültek a közel 150 jelentkezőből azon szervezetek, melyek bekerültek a KAP 2021 programba! Május második felében indul a rendelkezés, addig is igyekszünk sok hasznos információt hozni a szervezetekről, a rendelkezés menetéről, és egyéb érdekességekkel is jelentkezünk!
forrás: MagNet Facebook https://www.facebook.com/
2020. március 16., hétfő 07:13
A koronavírus terjedése miatt az oktatási intézmények mellett bezárták az összes színházat Magyarországon, több nagy tavaszi- és országos hatású fesztivál kénytelen lemondani vagy halasztani programjait. A színházi, a cirkuszi alkotók és a táncművészek is létbizonytalanságba kerültek, aggódnak, mi lesz velük, ha az intézkedések pár hétnél tovább tartanak. Van, aki összeszámolni sem meri, mennyi tartaléka van, és akad, aki azon töpreng, hogy elmegy takarítani.
Mácsai Pál igazgató szerint a színpad kiemelt fertőzésveszéllyel járó hely, ha viszont a Rómeót játszó színész nem öleli meg a Júliát játszó színésznőt, akkor nincs értelme próbálni. A 24.hu-nak arról is beszélt, a legnagyobb baj, hogy nem lehet felkészülni a következő időszakra, hogy nem lehet tudni, mi vár ránk,
“mert ezt a színdarabot még nem játszották sehol, a dramaturgia ismeretlen”.
A Katonában egyelőre két hétre álltak le, az igazgató Máté Gábor még gondolni sem akar rá, mit jelentene, ha minden jegyet vissza kellene váltaniuk. Az RS9 Színházat vezető Lábán Katalin szerint előfordulhat, hogy a színészeik egy részének a színházban kell majd aludniuk, mert nem fogják tudni fizetni az albérletüket.
„Már régen nem közalkalmazott a színházi dolgozók jelentős része, igen sokan már régen nem kapunk fix fizetést, betegszabadsággal és egyéb garanciákkal. A színházban dolgozók elsöprő többsége kisvállalkozó, vagy minimális alapbér mellett legalábbis részben az.
Ha hetekig vagy hónapokig nem játszunk, az a nagy színházak bizonyos irodai dolgozóit kivéve szinte mindannyiunk megélhetésére drámai hatással lesz”
– mondta Lengyel Anna dramaturg, a PanoDráma alapítója, aki hozzátette, a helyzet pszichés hatásaira is fontos figyelnünk.
“Azok a színészek, akik számlásként dolgoznak, annyi munkát vállalnak, hogy nyáron is meg tudjanak élni, tehát most nemcsak a tavaszi bevételeinktől esünk el, hanem a nyári megélhetésünk is kockán forog. A párommal a félretett pénzünket fogjuk felélni” – fejtette ki a Színház Online-nak név nélkül nyilatkozó pályakezdő színésznő, aki ennek ellenére szerencsésnek érzi magát, mert egy társulat tagjaként abban biztos lehet, hogy a későbbiekben lesz munkája.
Kiss Ernő Zsolt, a Madách Színház művésze az Nlc.hu-nak mondta el, noha napi sorozat szereplője, átfutott a fején, miből fognak vásárolni, hogyan fizetik majd a számlákat: “Nekünk is van hitelünk, mint sokaknak. Szóval elég kétségbeejtő a helyzetünk. Mára kicsit lehiggadtam, és úgy döntöttünk a feleségemmel, hogy megpróbálunk nyugodtak maradni, a gyermekünkre koncentrálni és annak örülünk, hogy egészségesek vagyunk.”
A hét éve szabadúszóként dolgozó Makra Viktória is borúsan látja a saját helyzetét: “Amióta kijöttem az egyetemről, voltak fentek és lentek, de sosem aggódtam, hogy miből fogok megélni, bíztam benne, hogy mindig lesz valami munkám. És lett is.
De jelenleg 100 ezer forint van a bankszámlámon.
Márciusban nagyon sok előadást játszottam volna, abból akartam megélni májusig. Életemben először komolyan aggódom” – fogalmazott a színésznő.
A független alkotókat és társulatokat támogató Manna Produkció vezetőjét arról kérdeztük, milyen hatása lehet a koronavírusnak az alternatív szférára. Gáspár Anna azt válaszolta, a teljes leállás teljes bizonytalanságot eredményez. „A napokban több ezer alkotónak szűnt meg a kereseti lehetősége, rengetegen váltak munkanélkülivé. Ez maga a csőd azoknak a művészeknek, akik hónapról hónapra élnek az előadások játszása után kapott megbízási díjakból, illetve a színházi neveléssel foglalkozó társulatoknak, akiknek a közönsége az iskolákból kerül ki. És komoly károkat, feszültséget okoz a hirtelen jött szünet a színházaknak, az ott dolgozó művészeknek, háttérmunkásoknak, a jegyértékesítő hálózatoknak és a nézőknek is.
Nem tudom, hogy ebből a helyzetből hogy lehet újraépíteni a bizalmat és a biztonságot.
Félek, hogy ha fel is oldják a jelenlegi korlátozásokat, nem fogunk tudni egyhamar visszazökkeni a régi kerékvágásba” – nyilatkozta a Manna vezetője, aki azt is hozzátette, rendkívül érzékeny időpontban történt mindez.
Ugyanis hétfőn, március 16-án kell beadni a teljes független előadó-művészeti terület számára kiírt működési pályázatokat: „Tehát miközben mindenki benne van a válságmenedzsmentben, a következő egy éves helyzetünket szignifikánsan meghatározó pályázat benyújtásának felelősségéről is szólnak ezek az órák”.
Gáspár Anna arról számolt be, minden művész lejátszott, de még ki nem fizetett előadásdíját igyekezett eljuttatni hozzá – ezzel párhuzamosan próbálja behajtani a megrendelőktől, színházaktól, cégektől a függőben lévő produkciós díjakat: „Van, akitől január óta várom a kiegyenlítést, csak hogy láttassam a helyzet másik oldalát is. Pályázati támogatásokból fenntartott színházi műhelyként nagyon nehéz helyzet, hogy miként tartsuk fenn a bejelentett munkaviszonyokat, mikor nincs munka, de ha felfüggesztjük a státuszt, akkor épp attól esnek el a munkatársaink, ami most talán a legfontosabb, a társadalombiztosítástól.
Igyekszem mindenkit megnyugtatni, aki épp próbál, és rávenni őket, hogy függesszék fel a munkát a saját egészségük védelmében – természetesen a részarányos próbadíjak azonnali kifizetésével.
Nyilván vannak következményei, ha a kialakult helyzet miatt nem tudjuk teljesíteni mondjuk egy pályázatban vállalt kötelezettségünket, de most dönthetünk együtt úgy, hogy ha nem sikerülne módosítani a pályázat megvalósításának feltételeit a támogatónál, akkor inkább visszaadjuk a támogatást. Független színházi műhelyként, ahol rendszerint projektalapon dolgozunk a művészekkel, nincs „bemutatókényszerünk”, ezért vagyunk függetlenek. Miközben most látszik igazán, hogy mennyire sérülékeny ez a rendszer” – mondta a Manna vezetője.
A korlátozás bevezetése után, péntek 13-án, „Az ügynök halála” premierjén tért volna vissza a színpadra a Terápia sorozatból jól ismert Czintos József színművész Szatmárnémetiben. Az előadás rendezője, Bérczes László, lévén az Ördögkatlan társigazgatója, az alkotó és a fesztiválszervező oldaláról is látja a kialakult helyzetet: “Próbáltunk becsülettel az utolsó pillanatig – hiszen ez a dolgunk.
A koronavírusos járvány terjedését befolyásolni nem tudjuk – azon túl, hogy betartjuk az ezzel kapcsolatos szabályokat -, ezért hát azt tesszük, ami rajtunk múlik.
Az csak rajtunk múlik, jól végezzük-e a dolgunkat. A dolgunk pedig az, hogy jól megszervezzük ezt a számunkra és még sokezer ember számára kedves, „szívünk-csücske” találkozót, az Ördögkatlant”.
Sütő András, színész a Drót.eu oldalán fejtette ki nem fél az anyagi kártól ami érte és ami érni fogja, de félti a szeretteit, a családját: “Ha távolabbról szemlélem, akkor pedig minden szülőt és nagyszülőt féltek. Féltem a nővérem, aki az egészségügyben dolgozik. A hazámat féltem, mert úgy érzem nincsen erre a járványra valójában felkészülve, de úgy érzem a világ sincs. A tehetetlenségben annyi jót azért találok, hogy
felértékelődnek a gondolatok, a fantázia, az álmok, a kapcsolatok, a pillanatok és a művészet is. Könyvek, filmek, zenék. Mert segítenek.”
Szalai Kriszta színész-rendező és író összes munkáját lemondták, de saját bevallása szerint ő is a “lelki haszonra” koncentrál, a békére, a csöndre. “Viszont vannak, akik albérletben élnek, gyermekkel és most fizetés nélkül maradnak, nem tudnak tisztulni, mert kajára sem lesz pénzük, ha csak nem jön az összekapaszkodás vagy az égi segítség. Na erre kéne egy alapot létesíteni! Amint bajban lesznek emberek, akik fizetés nélkül maradnak, akkor lépjünk együtt!” – írta Facebook oldalán az alkotó.
Az összefogás jegyében indult el a művészek támogatását célzó #neváltsvisszajegyet mozgalom, amelyre többek közt Ábel Anita színésznő is felhívta a figyelmet: “A szívem egy darabja a színházé. Ezért kérlek #neváltsvisszajegyet.
Ha megtartjuk a jegy árát és nem a szánktól vesszük el a falatot, akkor már segítünk! A színházaknak a jegyárbevétel a működés egyik alappillére.”
Addig is amíg újranyitnak a színházak az alkotók többsége folytatja a munkát. Bizakodnak a hatásos megelőzésben, tervezik áprilisi műsoraikat és számos teátrum jelentkezik élő közvetítésekkel.
Szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe az Élő közvetítések koronavírus idején c. csoportot, amely számos kulturális élményt tesz elérhetővé. És bízunk benne, hogy Formanek Csaba rendezőnek igaza lesz, aki a Drót.eu-oldalán úgy vélekedett:
“Egészen biztosan csodás és katartikus időszak lesz, amikor újra kinyithatnak a színházak, és a visszatartott energiák kiáradhatnak. (…)
Tartsunk ki, ne féljünk segítséget kérni, ha szükséges, és adni, ha lehetséges. Abban bízom, hogy ha lezajlik ez az egész nehéz időszak, abból valamilyen értelemben mégis gazdagabban jövünk ki, mint ahogyan belefutottunk.”
forrás: Színház Online, Drót.eu
Egy hiánypótló tehetségpont: Manna
Van egy alkotóműhely, a Manna, amely – nomen est omen – „táplálja” a független előadó-művészetet. Bemutatkozási lehetőséget nyújt egyéni alkotóknak és alkalmi társulatoknak, forrást teremt az előadásaikhoz, és menedzseli azokat. A produkciós iroda vezetője, motorja, Gáspár Anna több mint tíz éve meghatározó szereplője a szcénának.
Kezdődhetne úgy a színházszakmai életrajza, hogy „már kora gyerekkorában is …”?
Már óvodáskoromban sokat szerepeltem, és attól fogva a színház felé vitt az utam. Habár közgazdasági-külkereskedelmi szakközépiskolába jártam, de ott is megtaláltam az irodalmi színpadot. Többször felvételiztem a Színművészetire, sikertelenül. Aztán az Új Színház színészképző stúdiójában kötöttem ki, ahol sok mindent tanultam a színházról, miközben angol–magyar szakon tanultam a Károli Gáspár Egyetemen. Vörös Róbert dramaturg ajánlott be 2003-ban Alföldi Róberthez, akinek éppen asszisztensre volt szüksége. Korábban nem dolgoztam rendezőasszisztensként, de bíztam abban, hogy ismerem az előadások születésének folyamatát, és sejtem, hogy mire van szükségük a színészeknek. Jól sikerült a közös munka, és később is többször dolgoztunk együtt, például Törőcsik Marival és Garas Dezsővel a Szentendrei Teátrumban. Ezek az évek szinte felértek egy főiskolával. Az Új Színházban a stúdió elvégzése után is sokáig játszottam kisebb szerepeket, majd több független előadásban kaptam lehetőséget, de az asszisztensi munkák is többször megtaláltak, sok rendezővel és társulattal dolgoztam együtt.
Mi késztette arra, hogy belevágjon a művészeti menedzselésbe, és hogyan jutott el a Manna megalapításáig?
Az asszisztensi munkában már egy teljes folyamatot fog össze az ember, amikor utazik egy előadás, az ő feladata megfogni a színpad négy sarkát, és letenni egy másik földrajzi ponton. A színészet mellett nagyon szerettem ezeket a színházi háttérmunkákat is. Egyre több művész keresett meg, hogy tudnék-e nekik is segíteni utaztatni az előadásukat, és ebből született meg a saját produkciós műhely ötlete. 2008-ban tíz színházi szakemberrel együtt megalapítottuk a Manna Egyesületet. Az első másfél év csak erről az építkezésről szólt, a kapcsolatteremtésről, és akkor még új területként a pályázatírásról. Kellett idő ebbe beletanulni, bölcsészként. Az angol-magyar szak után, nagyjából egy időben a Manna indulásával kezdtem a Budapesti Kommunikációs Főiskolán (ma: Budapesti Metropolitan Egyetem) az Arts & Business menedzsment szakot.
A kapcsolati tőkén kívül nyilván anyagi tőke is kellett az induláshoz. Honnan teremtették elő?
Az egyesület tagjai adták össze az induló- tőkét, ami nagyon csekély volt, később pályázatok útján jutottunk forrásokhoz. 2009-ben pályáztunk először kulturális projekttel, és rögtön sikerrel jártunk. Iskolákba vittünk egy olyan cigány nép- mesékből összeállított, élőzenés előadást, ami közelebb hozta a gyerekeket ehhez a kultúrához. Az igazi színész osztálytermekben, linóleumszagú tornatermekben is képes illúziót kelteni, könynyen és örömmel mennek vele a gyerekek. Azóta is meghatározó élmény mindenki számára, amikor nem színházakban, hanem iskolákban játszunk. A pályázatokon folyamatosan nyertünk, erősebb lett a kapcsolati hálónk, növekedtünk, kiépült egy komplett infra- strukturális háttér – díszlet- és jelmezraktárral, irodával, állandó munkatársakkal. Elértük az évi háromszázas előadásszámot, bérleteket játszottunk nagy színházban, független színházi fesztivált alapítottunk Zalaegerszegen, drámatáborokat tartottunk nyáron általános iskolákban, tehetséggondozó programot indítottunk. 2016-ban már szétfeszítette az egyesületi működési struktúrát a munka mennyisége, így a projekteket a Manna Produkció Nonprofit Kft. vitte tovább.
Jellemzően kik fordulnak a Mannához?
Egyrészt lelkes fiatalok, akik el akarják mondani a véleményüket a mai világról, a helyzetükről, és minden lehetőséget megragadnak, hogy színpadra vihessék az ötleteiket. Másrészt olyan művészek, akik régóta művelik a szakmát, és ég bennük a vágy, hogy valami mást adjanak a közönségnek, mint amit az anyaszínházuk diktál. Ha van egy téma a fejükben, mentort, professzionális hátteret keresnek hozzá, és sajnos ma nincs sok ilyen. A Manna olyan alkotóműhely, tehetségpont a független előadó-művészeti területen, ami hiánypótló – és nem csak a pályakezdők számára. Jó példa arra, hogy nem csupán a frissdiplomások vannak tele tervekkel, hogy Tordai Teri és Béres Ilona is hozzánk fordult, amikor Örkény özvegye felkérte őket, hogy ezt a két hangra írt művet olvassák fel a szerző születésének századik évfordulójára rendezett eseménysorozaton. A művésznők annyira beleszerettek Berényi Gábor Macskajáték-átiratába, hogy tovább akarták vinni. Hatalmas megtiszteltetésnek tartottam, hogy a Mannát keresték meg ezzel az elképzeléssel, de közben arra is gondoltam: ezt nem független produkcióként, hanem a Nemzeti Színházban kellene játszaniuk. Elvállaltam, és megszületett A Szkalla lányok, amelyet majdnem százszor játszottunk, végigutaztuk vele az országot. A bemutató után pár évvel meghívták az előadást a Nemzetibe, hogy a Bajor Gizi szalonban legyen rendszeresen repertoáron. Nagyon-nagyon jó érzés volt, hiszen független előadásként született, de mégis elért oda, ahova álmodtuk.
A taotámogatás, majd a megszüntetése hogyan érintette a törekvéseit?
Fontos bázisa volt évekig a működésünknek, mert kiszámítható volt. Mivel a tao alapja a jegybevétel volt, az évek során próbáltuk növelni a jegyértékesítésünket. Persze az évi majd’ négyszáz előadásunk nem eredményezett a számával arányos, tetemesebb összegű bevételt, mert megmaradt a szerelem, továbbra is sokat játszottunk iskolákban, ahol nem árultunk jegyeket. A tao megszűnése ezen a területen, ahol nincsenek delegált állami támogatások, csak pályázatiak – amiket vagy megnyerünk, vagy nem – különösen nagy veszteség. Ráadásul ez determinált egy kapcsolatot a cégek és a színházak között, olyanok is támogatták a kultúrát, akiknek korábban eszükbe sem jutott, és voltak vállalatok, amelyekkel hosszú távú együttműködéseket is lehetett kötni. A tao megszűnésével eltűnt az egyetlen forrás, amivel valóban tervezni lehetett, a pótlására a színházaknak kiírt tematikus pályázatokban pedig az a csapda, hogy az esetek nagy többségében nem arról szólnak, amire a Mannát felkérik az alkotók. Ha a szándékok nem találkoznak, vagyis ha a pályáztatók nem találják el, mi fontos az alkotóknak, vagy az alkotók nem formálják át az ötleteiket arra, amire éppen pénzt kaphatnak, rés keletkezik. Az elmúlt időszakban ezt a taóval át lehetett hidalni. Most nem tudjuk. Vagy ki fog kiírni pályázatot egy független bábszínház megalapítására? Vannak olyan komplex projektjeink, amelyeket – a nem pontos célmegjelöléssel kapott – taotámoga
tásból lehetett finanszírozni annak idején. Most támogatókat kell találni, mert ezekre a számunkra fontos ügyekre kiírt pályázatok nincsenek.
Ha előrenéz a 2020-as évre, mit lát?
Ködöt. Annyi tudható, hogy a költségvetés harminchét-milliárdot szán erre az előadó-művészeti területre, de egyelőre egyáltalán nem tudjuk a szétosztás szempontjait, sem az irányát.
A magánmecenatúra ébredezik?
Sajnos kevéssé, de mi igyekszünk ébresztgetni őket. A Manna esetében ez azért nehéz, mert inkább szakmai brand, és a nézők, külső személők számára nehezen vagyunk azonosíthatók. Nincs saját játszóhelyünk, nincsenek összegyűjtve egy helyre az előadásaink. Nem is célunk egy színházban hangsúlyozni, hogy az a mi produkciónk. Olyanok vagyunk, mint a kakukk, aki mindig egy másik madár fészkébe rakja a tojásait – megpróbálunk beleolvadni annak az adott színháznak a kínálatába, és azt a közönségréteget kiszolgálni, amelyik oda jár. A Manna szakértelme éppen az, hogy melyik előadást melyik színházba helyezzük el, ahol a legjobban illeszkedik a repertoárba. A brand építése-épülése inkább a szakmai körök felé egyértelmű, így nehéz a szponzorokkal való kapcsolódás is. Olykor egy-egy művész vállalkozó barátaitól érkeznek adományok, de ez elenyésző.
Mit tekint a Manna küldetésének?
Ernyőszervezetként sok-sok egyéni alkotót képviselünk, professzionális színházi háttérrel bábáskodunk a produkciók megszületésénél, és segítjük a tovább- élésüket. Missziónknak tekintjük, hogy oda vigyünk előadásokat, ahonnan nem jutnak el az emberek színházba, illetve olyan szerzőket, művészeket mutassunk be, akiknek a létezéséről addig nem is tudtak, de páratlan élményt nyújtanak a közönségnek. Kevés szervezet fektet időt, energiát és pénzt a produkciók utógondozásába. Nagyon következetes vagyok abban, hogy ha létrehozunk valamit, akkor azt folyamatosan menedzseljük, karbantartjuk, odafigyelünk rá. Így van olyan program, ami már a kétszázadik előadásához közelít, és több, ami elérte a bűvös százat.
Így aztán előbb-utóbb mindenki a Mannánál köt ki.
Ezt nem tudom cáfolni. (Nevet.)
Mi az ars poeticája?
Weöres Sándor Tíz lépcső című versének első sora: „Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad!”
forrás: http://www.artisbusiness.hu
Egy régi urbánus bölcsesség szerint, akkor válik az ember gyereke igazán felnőtté, amikor megtanul nemet mondani. Evolúciós szorongásunk vezet mindig a könnyebbnek vélt út felé, amikor is belső késztetéseink ellenére, az jön ki a szánkon, amit a másik hallani akar. Egy semmi máshoz nem fogható érzés az, amikor az ember tudja, hogy igazából pont az ellenkezőjét gondolja annak amit a nyelve megformál, miközben belül zsigerből kiabálja egy hang: hogy ezt ne csináld! De mégis csináljuk... Jobb esetben tudva, hogy ezzel persze tévúton indulunk el saját valóságunk szövevényes világában, rosszabb esetben pedig fogalmunk sincs róla, hogy az életünk, a kapcsolataink miért nem jutnak soha nyugvópontra.
Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy mennyire lenne más az életünk, ha nem félve a reakcióktól, saját magunk gyengeségeitől, nemet mernénk mondani, még ha a környezetünk látszólag boldogabb is lenne egy igennel... Valóban így lenne ez? Tényleg nem vagyunk képesek feldolgozni az igazságot? Tényleg nem tudjuk felismerni, hogyha nemet mondunk valamire, vagy valakinek, azzal magunkra mondunk igent?!...
Örök dilemmák ezek, amik minden egyes nap árnyékként vannak jelen az életünkben, és amikkel nem könnyű szembesülni. Ha egy jó humorú, felszabadító élménnyel szeretnétek szembenézni a saját igenjeitekkel, és persze a nemekkel is, akkor gyertek el a Club 70 pannonhalmi színházába és nézzétek meg, hogy boldogul ezekkel a kérdésekkel és válaszokkal Békés Dénes a sikeres nőgyógyász. Nevetés, dilemmák, mély gondolatok, és persze katarzis, Göttinger Pál páratlan alakításával. Jegyek még korlátozott számban kaphatók hétfőn és szerdán 15 és 19 óra között a Rába Hotelben a Jegypénztárosnál. Több információért pedig csekkoljátok a Club 70 honlapját!
- “Menjetek, szuper!”
- “Ezt megnézném megint, annyira jó volt”
- “Jó humorú, lendületes előadás volt, remek színészi alakítással.”
- “Nagyon jól szórakoztam!”
- “Nagyon jó darab! Nézze meg, aki teheti!”
- “Nagyon tetszett! Nem csak jól megírt, szórakoztató darab volt, de fantasztikus színészi teljesítmény amit láthattam. Gratulálok, és köszönöm az élményt!”
- “Göttinger Pál hatalmasat alakított, fantasztikus színész!”
- “Nagyon jó darab és alakítás. Két alkalommal is láttam.”
- “A Göttinger Pál fantasztikusat alakított. Komoly teljesítmény 1,5 órát úgy előadni, hogy észre sem vettem az idő múlását. A darab sem semmi - végül is az élet maga egy szeletben, sok fordulattal, humorral, kérdésekkel…”
- “Fantasztikus előadás, Göttinger Pál alakítása egészen rendkívüli színészi teljesítmény! Gratulálok!”
- “Fantasztikusan tehetséges művész, remek - humoros előadás !”
- “Sokat nevettünk.”
- “Féltem, hogy egy színész nem tudja végig fokozni a hangulatot, de igen! Szinte hallottam, láttam a vonal túlsó oldalán lévőket is.“
- “Nagyon tetszett a darab, épp egy ilyen humoros előadást szerettünk volna szerda estére. Remek alakítás, amit a hangszínekkel és változatos mimikával tett Göttinger Pál színessé. Le a kalappal a 90 perces önálló esthez!”
- “Remek kikapcsolódás, Jó humorú, pörgős,remek nagy színészi alakítás!”
- "Szenzációs előadás, fergeteges színészi teljesítmény. Nagyon jó, szórakoztató."
- "Nagyon jó darab, kiváló színész!"
- "Jó alakítás, szép teljesítmény!"
- "Szuper darab, kiemelkedő színészi teljesítmény, lehengerlő, vidám élmény!"
„Senkit nem hagyunk egyedül a halállal” – interjú Gáspár Annával a Manna Matiné haláli bábos napjáról
Október 27-én, a halottak napja előtti vasárnapon a halállal foglalkozó bábelőadásokat láthatunk az újbudai B32-ben. Mennyire piacképes a halál? Miért jó elbábozni az elmúlást? És miért kakukktojások a független bábelőadások? A Manna Produkció vezetőjével, Gáspár Annával beszélgettünk.
Emlékszel még, hogyan találkoztál a művészetben először a halállal?
A szüleim mesélték, hogy ovis koromban az esti mese végén, amikor a Füles mackó elköszönt, és lefeküdt aludni, én mindig zokogtam. Felnőttként visszagondolva már tudom, hogy a kisgyereknek az elalvás pillanata is olyan szorongással teli lehet, mint a halállal való szembenézés, mert nem biztos benne, hogy másnap felébred. Ha filmélményt keresek, akkor a Hófehérke volt meghatározó, amit kisiskolásként láttam moziban, és bár abban is összekapcsolódik a halál és az elalvás, inkább az a szorongató érzés ragadott torkon, amit a gonosz boszorkány megjelenése hozott. A halálfélelemre emlékszem élesen, nem a halállal való szembesülésre. Most úgy érzem, hogy békében vagyok a halállal. Elfogadtam, hogy a hétköznapi élet része, amiben sokat segített, hogy foglalkoztam a témával, és a családomban is nyitottan beszélgetünk erről.
Miért tartottad fontosnak, hogy a halál témája köré szervezzetek egy Manna Matinét?
Az Új bábszínház Újbudán sorozatban független bábelőadásokat mutatunk be a B32-ben az egész évadban, és amikor kerestük az előadásokat, feltűnő volt, hogy több is foglalkozik közülük a halállal. Úgy éreztem, érdemes ezeket külön csokorba szedni és így bemutatni, hiszen mi, európaiak, nehezen tudunk beszélni erről a témáról. A keleti filozófiák vagy a mexikói halottkultusz sokkal természetesebben viszonyul az elmúláshoz. A halottak napja közeledtével minden családban előkerülhet ez a téma, és ha ezekkel az előadásokkal akár csak egy emberben kinyitunk egy ajtót, hogy beszélni tudjon arról, ami szorongatja, már megérte.
A bábszínház nyelvén könnyebb beszélni a halálról?
A báb alapvetően stilizál, és elidegeníti annyira a helyzetet, hogy az segítsen megfogalmazni a halálhoz tapadó félelmeket. A bábművészet alapja, hogy hogyan lesz egy élettelen tárgyból élő.
Ezek az előadások azért fogalmaznak bábokkal, mert van bennük valami, amit egy élő szereplő nem tudna megjeleníteni.
Hogyan nyúl ez a három előadás az elmúláshoz?
A három előadás három különböző korosztálynak szól. Az Alszanak a halakat tízéves kortól ajánljuk, mert a gyerekek nyelvén, az ő gondolataikat megfogalmazva beszél a témáról. Szilágyi Bálint rendezte vizsgaelőadásként az SZFE-n, és egy tízéves kislány monológja, aki elveszíti az öccsét, és a temetőbe járva keresi a magyarázatot, a békét.
Tizennégy éves kortól ajánljuk a Mesebolt Színház Tamás könyve című darabját, ami holokauszttörténet is egyben: egy gyerekről szól, aki megtalálja a nagypapa tárgyait, és elkezdi felgöngyölíteni, hogy mi történhetett a családban. A halál és a családi titkok mellett a felnőttek dilemmái is megjelennek: hogyan lehet az elmúlásról mesélni a gyereknek, és mit szűr le egy tinédzser a holokauszttörténetből?
Felnőtteknek szól az Alaine – Ideje a meghalásnak, amit Markó-Valentyik Anna bábszínész Ladányi Andrea rendezővel formált mély, izgalmas monoelőadássá Polcz Alaine szövegeiből és Karády Katalin dalaiból. Ha a halálról és az elmúlás elfogadásáról beszélünk, akkor azt gondolom, hogy Polcz Alaine és ez az előadás kihagyhatatlan.
Milyen érzékenyítő foglalkozások kísérik az előadásokat?
Fontosnak tartottuk, hogy a gyerekeknek szóló előadásokhoz legyenek feldolgozó foglalkozások, és megadjuk nekik a lehetőséget, hogy ne maradjanak egyedül azzal, amit felhoznak belőlük a látottak, hanem szakemberekkel beszélhessenek, gondolkodhassanak róla. A kisiskolás kortól ajánlott Alszanak a halak előtt ráhangoló foglalkozás lesz 19 órától, az előadás után pedig Révész Renáta gyásztanácsadó és pszichológus beszélget a rendezővel és a nézőkkel – ő az a szakember, aki már az előadás készítésekor is együtt dolgozott Szilágyi Bálinttal. A középiskolásoknak is szóló Tamás könyve után drámafoglalkozást tartanak a szombathelyi bábszínház szakemberei. Fontos, hogy senkit nem hagyunk egyedül az élménnyel, és törekszünk arra, hogy ez ugyanolyan családi bábszínházi élmény lehessen, mint bármelyik vasárnap, és ne féljenek attól a szülők, hogy ijesztő lesz a gyerekeknek erről hallaniuk.
Nem rizikós tematikus napot szervezni a halál köré, amikor egy független bábszínházi előadásra amúgy is nehéz becsalogatni a közönséget?
Felmerült az előkészületek során is a kérdés, hogy piacképes-e a halál, de erre nyilván az a válasz, hogy nem. Számunkra ez misszió. Nem azon fogjuk lemérni a nap sikerét, hogy hány család ült be az előadásokra, hanem azon, hogy akik ott lesznek, azokban elindítanak-e valamit a látottak. Itt lehetőséget adunk a beszélgetésre, de ha valaki csak olvas róla, hogy lesz egy „haláli bábos nap”, és elbeszélget otthon a vacsoránál arról, hogy érdemes-e halálról szóló bábelőadásokból színházi eseményt tartani, már megérte.
Milyennek látod a független bábszínházi előadások helyzetét?
A Mannának az egyik fontos vállalása, hogy pályakezdő előadóknak adunk bemutatkozási lehetőséget. Három éve a teljes bábrendező osztályt taníthattam az SZFE-n, és mivel pont akkor írtak ki egy pályázatot bábelőadásokra, a diákokkal a kurzus keretén belül elkészítettük, benyújtottuk, és mind az öten nyertek. De nem a bemutatóig nehéz elvinni egy produkciót, hanem utána életben tartani. Ezért elkezdtem játszóhelyeket keresni a fővárosban az öt bábelőadásnak. Budapesten két csodálatos, nagy múltú bábszínház is működik, de mindkettőnek megvan a saját arculata, társulata és évadterve, ezért nem funkcionálnak befogadó színházként.
A többi játszóhelynél pedig az okoz nehézséget, hogy a legtöbb igazgató elszalad a báb szó hallatán. Egy gyerekelőadást még csak-csak befogadnak, de bábost nem.
Miért?
Általában nem sikerül bevonzaniuk a gyerekközönséget. Vagy arra hivatkoznak, hogy nem tudnak gyerekelőadásokat elindítani a felnőttrepertoár mellett, vagy hogy a zenés élőszereplős gyerekdarabok működnek, más nem. Végül az újbudai B32 Galéria és Kultúrtér nyitott volt rá, hogy befogadja a végzős rendezőhallgatók előadásait. Azóta majdnem három év eltelt, és idén már úgy indult az évad, hogy minden hónap második vasárnapján van bábszínház, és bérletes előadásokat szervezünk. Délelőtt gyerek-, este felnőttelőadást tartunk, mert nekünk is fontos, hogy lehántsuk a bábhoz kötődő sztereotípiákat, miszerint ez egy kicsiknek szóló műfaj. Nem véletlenül találta ki a Budapest Bábszínház „a báb nem korosztály” szlogent. A Manna Új bábszínház Újbudán sorozatában a vidékiek és a szakma régi független motorosai is helyet kapnak a pályakezdők mellett: a zalai Ziránó Színház, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház, a pécsi MárkusZínház, a Tintaló Társulás vagy az egyszemélyes előadásival szinte új műfajt teremtő Fabók Marcsi is bemutatkozhat.
Miért a tehetséggondozás a missziód?
A Mannában nem mi határozzuk meg, mi lesz a következő évadunkban, hanem az, hogy ki kopog be az ajtónkon az ötletével. Produkciós szervezetként azoknak a művészeknek adunk infrastrukturális hátteret, akik csak most kezdik, vagy csak egy produkcióra állnak össze, vagy még nem elég erősek, hogy maguk tudjanak egy produkciót létrehozni. Legyen az egy befutott rendező, aki mondjuk a Liliomot a Vidámpark óriáskerekénél szeretné megrendezni – mert ilyen felkérést nem fog kapni senkitől –, vagy akár Szilágyi Bálint, aki egy olyan átforgatható marionettel képzeli el a következő előadását, ami nincs az egész országban sehol, de mi segítünk, hogy elkészüljön. Pár éve elgondolkodtam, hogy ha én választanék, kivel dolgoznék szívesen. Arra jutottam, hogy a pályakezdőknek szeretnék lehetőséget adni, a végzős egyetemistáknak vagy a független diplomátlanoknak, akik szétrobbannak az alkotói vágytól, és megérteni, miért szerettek bele ebbe a szakmába, hogy engem is emlékeztessenek rá, miért csináljuk ezt az egészet.
A fiatalokat mentorálom is, hogy lássák, milyen közegbe érkeznek, és megtanulják a piac törvényszerűségeit. Ma már nem az a világ van, amikor egy rendező a főiskola elvégzése után megkapta a közalkalmazotti állását a kőszínházban, és megmondták neki, mikor kell Moliére-t, és mikor Három nővért rendeznie.
Ha egy fiatal rendező nem tudja felépíteni és menedzselni önmagát, és nem tud válaszolni azokra az alapvető kérdésekre, hogy milyen közönségnek készíti az előadást, és hogyan tudja azokhoz eljuttatni, akkor nehezen fog boldogulni.
A Mannán és a Fügén kívül nem tudnék rámutatni szervezetre, aminek van állandó tehetséggondozó programja, és a fiatalok brandépítésével foglalkozik. Ez nehezített pálya. Sokkal könnyebb eladni valakit, aki már befutott és ismerik az emberek, mint olyan előadásokat menedzselni, amelyekről csak én tudom, hogy jók, mert a közönség most hall először a rendezőről, a szerzőről vagy a főszereplőről.
És hogyan lehet rávenni a közönséget, hogy beüljön a számára ismeretlen alkotó ismeretlen előadására?
Az a feladatom, hogy megtaláljam a független előadásoknak azt a játszóhelyet, ahol a közönség ízlés szempontjából a legközelebb áll azokhoz, akiknek meg szeretnénk mutatni a produkciónkat. A magyar néző helyre jár, tehát ha például katonás, akkor mindent megnéz a Katonában, azt is, aminek nem ismeri a rendezőjét vagy a szerzőjét, mert ha ott játsszák, vélhetően azt az ízlésvilágot képviseli, amit szeret. A mi előadásaink olyanok, mint a kakukktojások. Úgy kell becsempésznünk őket egy színház repertoárjába, hogy a néző azt érezze, pont olyan, mint a többi – vagyis, ha abba a színházba szokott járni, ugyanúgy megnézi a Manna előadását is, mint a többit.
Mondasz példát?
A Telefondoktor című bohózatot 2011 óta játsszuk. Szabó Borbála írta, Orosz Dénes rendezte, Göttinger Pál játssza. Ez a csapat a Bárkához kötődött a premier idején, így evidens volt, hogy ott játsszuk, mert ott biztosan fogják kedvelni és keresni a nézők. Aztán sajnos pár hónapon belül bezárt a Bárka, és új helyszínt kellett keresni. A Komédiumra esett a választás, ahol a Telefondoktor pontosan illett a repertoárba. Ezt az is igazolta, hogy amint kitűztük ott a dátumokat, rögtön elkeltek a jegyek két hónapra előre. Semmit nem kellett csinálnunk, a színház közönsége vette a lapot. Aztán két hónap múlva megszűnt a Komédium is, újabb ötlet kellett. Göttinger Pál akkor már dolgozott a Momentán Társulattal, adta magát, hogy átvigyük az ő saját helyszínükre, az Ó utcai Impróba az előadást. Az eredmény lehangoló volt. Tíz néző. Húsz néző. Elmaradt előadás. Tudtuk, hogy ismét váltani kell. A Tháliában akkor volt igazgatóváltás, és mivel lecserélték a repertoárt, bekopogtam hozzájuk a Telefondoktorral. A vezetőség bizalmat szavazott az ismeretlennek. Azóta telt házzal megy Göttinger Pál monója a Tháliában, és már lassan a 200. előadást ünnepeljük. Ez tökéletes példája annak, hogy mennyit számít, ha jól lövöd be a színházat. A Tháliában, ahol a nagyszínpad is tele van szórakoztató előadással, ott a kisszínpadon egy magyar írónő kortárs darabjára is beülnek az emberek, amitől máshol lehet, hogy megrettennének.
De látni kell, hogy ebben sok-sok év munkája van a Mannának és a befogadó színháznak is. A függetlenek a nyitott, érzékeny és kockázatot vállalni képes színházi helyszínek nélkül nem tudnának életben maradni. Ahogy most a B32 odaállt a független bábszínház felépítésének ötlete mellé, vagy a Bethlen Téri Színház a Találkozások Tehetségprogram mögé, az nagyon fontos eleme annak, hogy a Manna tehetséggondozó és szakmai programjai működni tudjanak.
forrés: https://www.kortarsonline.hu
Ha egész életedben boldog akarsz lenni, kezdj el teniszezni! - tartja magát a mondás azok között, akik rendszeresen teniszeznek és nem is tudnak - mert nem is lehet - megszabadulni e szenvedélyüktől. Ugyanezt vallják azok is, akik ha csak tehetik, részt vesznek a Hunguest Hotels Társasági Tenisztornán, amelyet a társasági tornák magyar Wimbledonjának is neveznek. A tenisz, a kultúra és a gasztronómia e nagy találkozása most ünnepelte 25. születésnapját.
Ötcsillagos teniszesemény, a nyárutó nagy társasági happeningje költözött a minap a Hunguest Hotels Zrt. egerszalóki Saliris Resort Spa&Conference Hoteljének minden igényt kielégítő környezetébe. Itt ünnepelte huszonötödik születésnapját a magyar tenisztörténelemben is egyedülálló Hunguest Hotels Társasági Tenisztorna, amely igazi unikum a társasági tenisz műfajában. Jelenlegi és exminisztert, cégvezetőket, üzletembereket, ügyvezető igazgatókat, alkotmánybírót, helyettes államtitkárt, országgyűlési képviselőket, professzorokat, főorvosokat, laptulajdonosokat, egyetemi tanárokat, gazdasági szakembereket hozott össze ismét a tenisz iránti közös szenvedélyük.
A jubileumi teniszverseny ezúttal is a tenisz, a kultúra és a gasztronómia nagy találkozását jelentette, amelyen ezúttal a torna történetét felidéző interjúkötetet, valamint az ugyancsak a verseny históriáját bemutató …és tovább pattog a teniszlabda című filmet is bemutatták (mindkettőt a Regös Média készítette). Színre lépett Göttinger Pál a Telefondoktor című egyszemélyes bohózattal, exkluzív pezsgő- és osztrigakóstoló színezte a programot, de persze a boldog békeévek hangulatára emlékeztető, minőségi sporthagyományt és szórakozást egyszerre jelentő, a résztvevők által is különleges életérzésként jellemzett Hunguest Hotels Társasági Tenisztorna huszonötödik születésnapján is küzdelmes játszmák zajlottak vegyespárosban, női és férfi párosban.
Az ünnephez gálavacsora, születésnapi torta és tűzijáték is dukált, a Hunguest Hotels Saliris Resort Spa&Conference Hotelje pedig kényelmes körülményeket teremtett ahhoz, hogy a résztvevők minél jobban érezhessék magukat és készülhessenek fel a mérkőzésekre. A Huguest Hotels Zrt. vezérigazgatójának, Hülvely Istvánnak a gáláns támogatása mellett a HGS PR Ügynökség – Forgács István, Varga Judit és munkatársaik - professzionális szervezőmunkája is lehelt újra életben tartó oxigént e társasági tenisztornába, melyről huszonöt éven keresztül mindenki felsőfokban beszélt. Amelyen a közös nevező a tenisz szeretete, amely száműzi a politikai hovatartozást, ahol csupán a tenisz életöröme, a barátság, a jó hangulat számít, ahová ha valakit meghívnak, az mindig örömmel érkezik.
S ahová mindig örömmel érkezett a teniszről könyvet is író, szenvedélyesen teniszező Székhelyi József színművész, rendező is, aki éppen a 2018-as Hunguest Társasági Tenisztorna előtt néhány nappal hunyt el. Rá is emlékeztek a torna huszonötödik születésnapján az esemény történetét felidéző filmben, melyben Székhelyi József is megszólalt és azt mondta: Lehet tenisz nélkül élni, de minek?
forrás: http://mixonline.hu/
2019. április 18. - Deszkavízió
Majdnem napra pontosan nyolc évvel ezelőtt mutatták be a Manna Produkció előadását, a Telefondoktort. Szabó Borbála mai napig friss, és rendkívül szórakoztató egyszemélyes bohózatát Orosz Dénes (Poligamy, Coming Out) vitte színpadra, akinek ez volt az első színházi rendezése. A Telefondoktor szerepét a bemutatója óta Göttinger Pál játssza, aki idén április 30-án lép századik alkalommal a közönség elé a Thália Színházban ezzel a produkcióval.
Békés Dénes, a harmincas éveiben járó sikeres nőgyógyász véletlenül bezárja magát a rendelőjébe. Ekkor kezdődnek a problémák, Dénes ugyanis nem mer igazat mondani, és miközben megpróbál kiszabadulni a “fogságból”, hazugságai önálló életre kelnek a rendelőn kívül. Telefonál, és egyre elkeseredettebben próbálja helyrehozni a helyrehozhatatlant. Képes lesz megoldani minden problémát, vagy kénytelen lesz elkezdeni igazat mondani?
Az április 30-i előadás után különleges közönségtalálkozóra hívják az alkotók az érdeklődőket. A darab főhősének jellembeli változásairól, a füllentés, a hazugság és az önáltatás lélektanáról beszélget majd egy pszichológus szakértővel, Dr. Piczkó Katalinnal Göttinger Pál színész-rendező, és a szerző, Szabó Borbála író.
forrás: https://deszkavizio.hu/
A Telefondoktor előadást 100. alkalommal játsszuk a Thália Színházban. Az ünnepi előadás után egy különleges közönségtalálkozón vehetnek részt a nézők. Dr. Piczkó Katalin pszichológus beszélget az alkotókkal, Göttinger Pál színész-rendezővel és Szabó Borbála írónővel a darab főhősének jellembeli változásairól, a füllentés, a hazugság és az önáltatás lélektanáról.
2019. április 30., kedd, 19:30
Játssza: Göttinger Pál
Írta: Szabó Borbála
Rendezte: Orosz Dénes
Jegyár:250 kr (nézőinket vendégül látjuk egy kis süteményre és italra)
Jegyeket csak elővételben és a következő módon vehettek:
Küldjétek el a jegyrendeléseteket a következő címre: magyarszinhazstockholm.2016@gmail.com címre.
A jegyek árát csakis a visszaigazolásunk után fizessétek be vagy SWISH-en a 0736500165 számra, vagy utaljátok át a következő számlára a Handelsbanken-be: 6118-444117091. A befizető nevét feltétlenül tüntessétek fel. A jegyeket a megrendelő mail címére küldjük ki.
A Telefondoktor főszereplője Békés Dénes, a harmincas éveiben járó sikeres nőgyógyász. Az alaphelyzet roppant egyszerű: a nőgyógyász az előző héten beletörte a kulcsot a rendelője zárjába. Ugyanez megismétlődik vele most is. Ezt már fél bevallani, így hazugságokba keveredik, mindenkinek azt mondja, amit az hallani szeretne. Miközben a rendelőből próbálja telefonon megoldani ezt az aprónak tűnő kellemetlenséget, kis hazugságai önálló életre kelnek odakinn, ő pedig egyre elkeseredettebben próbálja helyrehozni a lassan helyrehozhatatlant.
Az előadást különösen felpezsdiíti, hogy a beszélgetések során látszik ahogy a közönség hozzáképzeli a nem hallott mondatokat a telefon másik végén. Göttinger pedig szuggesztíven jeleníti meg a szenvedőt, aki azért annyi önismerettel rendelkezik, hogy a darab végén összegezze, hogy gyávasága a hibás mindenért... Hát igen, jól jöhet mindannyiunknak, hogy futólag magunkba nézzünk és végiggondoljuk, hogy nem túlságosan hasonló-e a mi életmódunk is e doktoréhoz.
A MaNNa produkciós iroda előadása. A vendégjáték a Magyar színhaz - Stockholm szervezése Magyarország stockholmi Nagykövetsége támogatásával.
forrás: https://www.facebook.com
Telefondoktor - a kisfilm akkor készült, mikor a Szabó Borbála darabjából készült előadást 100. alkalommal játszottuk. A filmben az aznapi orvos és szüléskörüli segítő szakemberek beszélnek arról, hogy számukra mennyire hiteles a főszereplő szülészorvos karaktere... és hogy miért ajánlják az előadást mindenkinek.
Elismerték a szociális szférában dolgozók munkáját. Az önkormányzat szerda délután tartotta hagyományos ünnepségét a szociális munka napja alkalmából. A rendezvényen elismeréseket is átadtak, azt követően pedig egy színházi előadáson, majd állófogadáson vettek részt a megjelentek.
A szociális munka napja alkalmából azokat köszöntötték, akik nap mint nap a rászorulók, a bajba jutottak és a hátrányos helyzetűek megsegítésén fáradoznak. Munkájukért és „szeretetszolgálatukért” Dénes Sándor polgármester mondott köszönetet, idézve Teréz anya gondolatát: „Nagy dolgokat tenni nem tudunk, csak kicsiket, nagy szeretettel.”
– Mások életének a segítése sok esetben egy-egy odanyújtott kéz, egy mosoly, vagy egy jó szó révén valósul meg, nem pedig a történelem kerekének megváltoztatásával – hangsúlyozta Dénes Sándor.
A hagyományokhoz híven idén is átadtak két elismerést. A NESZI Idősek Otthonában két évtizede irodai munkát végző Kiss Zsuzsannának példamutatóan ellátott, sokrétű tevékenységét köszönték meg.
– Nyugdíj előtt állok, a következő évben vagy években megyek nyugdíjba. Ez az elismerés így, a pályafutásom végén nagyon jólesik – fogalmazott Kiss Zsuzsanna.
A Nagykanizsai Család- és Gyermekjóléti Központ munkatársa, Zámbóné Sorok Sarolta családgondozóként kezdte pályafutását 1997-ben, 2012 óta pedig a családsegítő csoport vezetője.
– Nekem ez az első és eddigi egyetlen munkahelyem. Bízom benne, hogy nagyon sok embernek tudtam, tudtunk a kollégáimmal segíteni. Ez egy olyan hivatás, ahol sokszor kevés a sikerélmény és a megbecsültség, de ha csak egy embernek is tudunk segíteni, az kárpótol mindenért – mondta Zámbóné Sorok Sarolta.
Az elismerések átadását követően az ünnepség résztvevői – utcai szociális munkások, családsegítők, a gyermekjólét és az idősellátás szakemberei, szociális intézmények és karitatív szervezetek munkatársai – a Telefondoktor című bohózatot nézték meg Göttinger Pál főszereplésével. A szociális munka napja november 12-én van, és 1997 óta ünneplik világszerte.
forrás: https://kanizsaujsag.hu
Neves művészek és szórakoztató darabok érkeznek Esztergomba - Összeállította a 2018/19-es színházi műsorfüzetét az esztergomi művelődési ház.
SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK
2018/19
Szeptember 22-én, szombaton:
Köszönet a közönségnek - ÉVADNYITÓ VIGADALOM
A Művelődés Háza előtti téren
Benne:
15 órától gyermekprogramok (lsd. a gyermekműsoroknál)
18 órától:
John Godberg: ÁPRILIS PÁRIZSBAN - romantikus vígjáték
„Bet és Al házasok. Szívből utálják egymást. Az állástalan férfi bizarr képeket fest, a boldogtalan nő különböző bulvár lapok nyereményjátékain indul. Egyszer csak nyernek egy romantikus hétvégét Párizsba. Muszáj lesz elmenni... Vajon hogy működik a szerelem fővárosa? Képes csodát tenni?" - ahogy a színlapon is olvasható.
Horgas Ádám, a darab rendezője így vélekedik a darabról: "Pompás, sokrétegű, szerethető kamaradarabnak tartom. Borús, fanyar humorú mű, mégis tele van optimizmussal. Drámai, mély szomorúsággal, ugyanakkor remek humorral beszél arról, hogy hogyan mennek tönkre az emberi kapcsolatok."
Szereplők: Botos Éva, Szirtes Balázs
Rendező: Horgas Ádám
A Mozsár Műhely előadása
20 órától:
A BLUES LIFE BAND KONCERTJE
Az előadások ingyenesek!
Október 12-én, pénteken 19 órakor ŐSBEMUTATÓ!
Balassi Bálint: SZÉP MAGYAR KOMÉDIA
a Babits Mihály Kamaraszínház előadásában
Az előadással nem titkolt célunk, hogy Balassi Bálint alakját és életművét közelebb hozzuk a fiatalokhoz. Ugyanakkor szeretnénk, ha az előadás megerősítené Balassi Bálint esztergomi kultuszát, hogy a helyiek a magukénak érezzék a költőt, aki jóllehet nem a Városok Városában született, mégiscsak ott találta meg az örök csendességet, lelki békességet.
Balassi/Credulus: Szakács Tibor
Sylvanus: Viczián Ottó Jászai-díjas
Julia: Bacsa Ildikó
Licida/Dienes: Báhner Péter
Galathea: Kéner Gabriella
Briszeida/Echo: Maronka Csilla
Zenekar: Sic Transit Folk Műhely
Látvány: Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas
Dramaturg: Szemes Péter
Rendező: Kaj Ádám
Belépő: 2.500 Ft
Október 23-án, kedden 19 órakor
SZÉP SZERELMEM, MAGYARORSZÁG!
Ünnepi díszeladás az 1956-os forradalom emlékére
Közreműködik: Nemcsák Károly és Tolcsvay Béla
A két neves művész 10 éve rendületlenül járja a Kárpát-medencét léleknemesítő műsorával, amelyben elhangzanak - a teljesség igénye nélkül - Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre, Juhász Gyula, József Attila, Wass Albert, Szép Ernő szebbnél szebb, haza- és emberszeretetről szóló költeményei, valamint - Tolcsvay Béla emblematikus dalai mellett - megzenésített versek és (nép)dalok is.
Az előadás ingyenes!
Október 30-án, kedden 19 órakor
Szakonyi Károly: ADÁSHIBA - komédia
Szakonyi Károly legendás, elsöprő erejű komédiája, az Adáshiba meghódította a magyar és az európai színpadokat, s közel fél évszázada töretlen népszerűségnek örvend. Bódog és Bódogné gyerekeiket várják haza, hogy megünnepeljék legkisebb fiuk születésnapját. Megérkeznek a testvérek, rendre zajlik a családi vacsora, minden adott a meghitt összejövetelhez: puncstorta, krumplipüré, Holdra szállás. Ám mindez csak ránézésre felhőtlen és idilli, valójában látszatkapcsolatok lelketlen hálója, ami az örökkön jelenlévő, a bámulásig imádott tévéképernyő köré szőtte magát. Kusza fecsegések, locsogó mindentudás és lelki-szellemi közöny összjátéka csupán e családi ünnep. Itt nincs helye a mélyebb gondolatoknak, a váratlan bejelentéseknek, de még a csodáknak sem. Még a meghökkentő csodák sora is észrevétlen marad, s csak egyetlen dolog képes kizökkenteni megszállott figyelmüket: az adáshiba. Az elragadóan mulatságos történet kíméletlen aktualitással mutat rá a 21. század kortüneteire, a mindennapjaink sekélyességére, és arra, hogy a csodák ideje mára már jóvátehetetlenül elmúlt. Sokszínű humorral, bravúros nyelvezettel és parádés szereposztással kivételes színházi élményt ígér az előadás.
Szereplők:
Bódog: Kaszás Mihály
Bódogné: Vándor Éva
Vanda: Eke Angéla
Dönci: Smál-Szilaj Gábor
Saci: Tövispataki Beáta
Imrus: Georgita Máté Dezső
Emberfi: Havasi Péter
Szűcs úr: Ivaskovics Viktor
Rendező: Dicső Dániel
a Váci Dunakanyar Színház előadása
Belépő: 2500,-
November 9-én, pénteken 19 órakor ŐSBEMUTATÓ!
Vörös István: TALÁLKOZÁSOK ÖNMAGAMMAL
Miért ne lehetne eljátszani egy belső találkozás történetét?
Miért ne épülhetne ilyen jelenetek sorából egy teljes önfeltárás, a személyiség élveboncolása.
A két színésznő ugyanazt az embert játssza, de nem ugyanazt az ént.
Korántsem a tudathasadás bemutatása a cél. Szó sincs itt ilyesmiről.
Egy normális, de talán az átlagosnál több problémával terhelt személyiség viviszekcjára teszünk kísérletet.
Nem tudathasadás, de a tudatalattiba besöpört, és feldolgozni nem tudott dolgok mégiscsak elkezdik élni a saját életüket.
Témánk tehát a tudatalatti, és az ahhoz való viszonyunk?
Igen is, nem is.
Meg kell tudnunk, mi van a tudatalattiban? Nem mindig.
A darabunk esetében azonban egy elhallgatott, elfelejtett történet titkai bontakoznak ki, és a nyomozás szinte egy krimi ritmusát veszi fel.
Bűncselekmény is van, és gyanúsan nincs gyanúsított.
De a józan én nyomozóvá lép elő, hogy föltárja saját múltjának sötét foltjait és így mind a kettőjüket eljuttassa a katartikus önmegértéshez,
vagyis az egymásra találáshoz, és az egymás árnyékába való beolvadáshoz.
Játsszák: Bacsa Ildikó, Kéner Gabriella
Rendező: Kaj Ádám
Belépő: 2500,-
November Szántó Armand – Szécsén Mihály – Fényes Szabolcs:
PAPRIKÁSCSIRKE, AVAGY STEX ÉS NEW YORK
zenés vígjáték két részben (2 óra 40 perc)
Íme a Gergely Theáter hamisítatlan titkos receptje:
Végy egy jobb sorsra érdemes magyar családot (Csomor Csilla, R.Kárpáti Péter), akik új vállalkozásba kezdenek. Fűszerezd meg egy anyóssal (Csonka Zsuzsanna) akit még az ellenségednek sem kívánnál. Ízlés szerint paprikázd fel a hangulatot egy inassal (Szabó Máté) és egy szobalánnyal (Némedi Varga Tímea). Főzd meg jól poénokkal, ízesítsd dallal, tánccal és egy professzorral (Pelsőczy László).
És ha Mr. Kenedy (Heller Tamás) és lánya, Lilian (Laurinyecz Réka) megérkezik, ne felejts el teríteni. De ne 13 személyre!
Forgács Frigyes vállalkozó és családja, dúsgazdag vacsoravendégeket vár New Yorkból. Egy kiváló magyar ötlet megvalósításához tőkéstárs kell és egy pompás vacsora, mely nagy reményekre jogosít. Ám a „drága” anyós, aki mindenhez ért, azt is tudja, hogy 13-an ülni az asztalhoz nem szerencsés. Így lesz Forgácséknál vacsora vendég a saját inasuk és szobalányuk is. Hogy miként alakul ez a nagyszabású üzlet, arról Fényes Szabolcs, Szécsén Mihály és Szántó Armand gondoskodik.
Belépő: 2.500,-
November Szabó Borbála: TELEFONDOKTOR – bohózat (90 perc)
Békés Dénes, a harmincas éveiben járó, sikeres nőgyógyász véletlenül bezárja magát a rendelőjébe. Ezzel kezdődnek a problémák. Vagy nem, talán nem is ezzel kezdődnek: hanem azzal, hogy nem mer igazat mondani. Mindenkinek azt mondja, amit az hallani szeretne. Miközben a rendelőből próbálja telefonon megoldani ezt az aprónak tűnő kellemetlenséget, kis hazugságai önálló életre kelnek odakinn, ő pedig egyre elkeseredettebben próbálja helyrehozni a lassan helyrehozhatatlant - mindvégig bezárva. Vajon képes lesz-e Békés Dénes elrendezni ezt a délutánt (és vele az egész romba dőlni látszó életét), újra egybesodorni a két óvodás gyermeke, egy link barátja, annak naiv barátnője, valamint öko-bio-liberális-waldorfos felesége, szélsőjobboldali érzelmű idős édesanyja és egy paciensének éppen születőfélben lévő kisbabája által darabokra cincált szálakat - vagy kénytelen lesz elkezdeni igazat mondani?
Játssza: Göttinger Pál
Látvány: Csík Melinda
Rendezte: Orosz Dénes
A Manna Egyesület produkciója.
Produkciós vezető: Gáspár Anna
Belépő:2.500,-
December MAUDE ÉS HAROLD – vígjáték két felvonásban (75 perc+50 perc)
A Körúti Színház előadása Szereplők: Esztergályos Cecília, Lipták Péter, Maronka Csilla, Oroszi Tamás, Placskó Emese és mások
Hogy mi a közös Maudeban és Haroldban? Első ránézésre semmi, hiszen Harold egy fiatal, búskomor arisztokrata férfi, Maude pedig, nos hát... Maude egy jelenség. Az egyetlen közös bennük, hogy mind a ketten imádnak temetésekre járni, éppen így találkoznak. A furcsa megismerkedéstől egy kalandos hét veszi kezdetét, autólopással, fókával, faültetéssel, tánccal, zenével, kis szerelemmel, és sok nevetéssel. Esztergályos Cecília remek humora varázslatossá teszi Maudeot, akibe a végén mindenki szerelmes lesz, még Harold is, akit Lipták Péter alakít. A darab páratlan érzékenységgel mondja ki a nagy igazságot: az élet szép, csak szeretni kell, csak nevetni kell!
Szereplők: Esztergályos Cecília, Lipták Péter, Maronka Csilla, Oroszi Tamás, Placskó Emese és mások
Belépő: 2.500,-
Január: Márai Sándor: A GYERTYÁK CSONKIG ÉGNEK – színjáték két részben
Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás ösvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végig beszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.
Szereplők: Rékasi Károly, Nemcsák Károly, Molnár Zsuzsanna, Holczinger Szandra, Botár Endre
Rendező: Csiszár Imre
A József Attila Színház előadása
Belépő: 3.000,-
Február: A MEDVE NEM JÁTÉK! – székely pajzán történetek
A Turay Ida Színház előadása
Szereplők: PÁSZTOR ERZSI ÖRÖKÖS TAG, Kossuth-díjas Érdemes Művész, Jászai Mari-díjas
továbbá Berecz István a "Fölszállott a páva" győztese, Boros Ádám, Nyírő Bea, Győri Péter, Kovács Dézi, Szántó Szandra, Frech Zoltán, Valázsik Péter, Cservenák Vilmos, Topolcsányi Laura
Egy csíki falu színjátszóköre megelégeli, hogy a pestiek szerint: székely az, akinek a sör nem ital, az asszony nem ember, a medve pedig nem játék.
Jókedvükben létrehoznak egy színjátékot, amiben ötvöződik a székely humor és pajzánság a tánccal, zenével, énekkel.
Pásztor Erzsi Kossuth-díjas művészünk és fiatal művészeink mellett a legnépszerűbb magyar mesemondó, Berecz András fia, a „Fölszállott a páva” győztese, Berecz István koreográfus, székely narrátor is színre lép a pajzán komédiázásban.
Rendező: Szerednyey Béla Jászai Mari-díjas
Belépő: 3.000,-
Március: Charles Laurence: RÉMES SZÜLETÉSNAP (Alice élete)
vígjáték 2 részben
Ha valami rémes, akkor az egy temetéssel kezdődő születésnap. Alice, egy szobrász özvegye, a klasszikus bombanő. Ez a napja azonban csupa bosszúság. A régi baráttal való élcelődés közepén beállít egy erőszakos fiatal újságírónő, aki Alice elhunyt férjének titkait akarja megírni. A biztonság kedvéért hoz egy call boyt magával, aki majd ráveszi az "öregasszonyt" a beleegyezésre. Ám Alice másképp képzeli születésnapját..
Szereplők: Détár Enikő, Bardóczy Attila, Tornyi Ildikó, Varjú Kálmán
Rendező: Bányai Gábor
A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közreműködésével kerül színre.
Belépő: 2.500,-
Március 28-án, csütörtökön 19 órakor
M/ÁMOR, VAGY AMIT AKARTOK - zenés vígnépszínművelet –
(1 óra 45 perc szünet nélkül)
Makkoshotyka polgármesterének egyetlen lánya holnap, Szent András napján tartja esküvőjét a falu volt TSZ-elnökének fiával. Az egész község lázasan készül, ám - ahogy az már lenni szokott - a dolgok nem mennek simán. Az esküvő előtti éjjelen a falu új kocsmárosa és az ősi családi recept alapján készült pálinka jól megkavarja a szerelmesek életét. Előbukkannak a legféltettebb titkok, meg a sámándob, meg a kisgömböc és minden szál összegabalyodik.
Shakespeare Szentivánéji álma egy magyar falusi környezetbe ágyazva. A tündérek lakta erdőt falusi kocsmára, Puck varázsnedűjét pedig egy jófajta kisüsti pálinkára cseréljük... Mert minek a varázslat, ha a valóság is meghökkentő dolgokra képes?
A Terminal Workhouse és a Manna Kulturális Egyesület közös előadása.
Szereplők: Gerlits Réka, Géczi Zoltán, Molnár Gusztáv, Kálóczi Orsolya/Bakonyi Alexa
Belépő: 2500,-
Április 11-én, csütörtökön KÖLTÉSZET NAPI ELŐADÁS
Április Neil LaBute: VALAMI CSAJ(OK) (90 perc 1 szünettel)
Neil Labute 2005-ben írt Valami csajok című komédiáját még abban az évben bemutatták Londonban, 2013-ban pedig film készült belőle.
Az előadás különlegessége lesz, hogy a komédia négy különböző női karakterét ugyanaz a színésznő, Pokorny Lia játssza.
Egy középkorú férfi nősülni készül, s elhatározza, végigjárja az élete nagy szerelmeit. Valamennyiükkel hasonló szállodai szobában találkozik, más-más városokban (az első az első szerelem, a második az érzéki, a harmadik a különleges, a negyedik az igazi), de nem lel megnyugvást, a nők sokkal többet értek-érnek nála, egy elrontott, gyáva élettel kell szembenéznie a végén… Szórakoztató előadás, ha az összes nőt ugyanaz a színésznő játssza – bravúrszerep!
A Rózsavölgyi Szalon előadása
Szereplők: Pokorny Lia, Őze Áron
Rendező: Németh Kristóf
Belépő: 2.500,-
Május: Charles Laurence: NAGYON NAGY Ő
vígjáték két részben a Spirit Színház előadásában
Komédia egy dundi könyvesbolt-tulajdonos nőről, aki kiadja lakását meleg barátjának és könyvesboltbeli alkalmazottjának. Hármuk viszonyára az állandó csipkelődés és az egymásért a végsőkig ragaszkodó barátság jellemző. Betoppan egy férfi vásárló, akinek nagyon megtetszik a nő, és randevúra hívja. A randevú jól sikerül, de a férfi pár hónapra kiküldetésbe utazik, csak utána folytathatják az ismerkedést. Főhősnőnk ez alatt az idő alatt látványos átalakuláson megy át. A férfi karácsonyi visszatérése azonban nem várt fordulatot tartogat.
Szereplők: Gubik Ági, Tölgyesy Zoltán, Varjú Kálmán, Hajdú László
Belépő: 2.500,-
Helyet az Ifjúságnak! – Bérletes előadások középiskolásoknak és örökifjaknak!
December: Balassi Bálint: SZÉP MAGYAR KOMÉDIA
a Babits Mihály Kamaraszínház előadásában
Az előadással nem titkolt célunk, hogy Balassi Bálint alakját és életművét közelebb hozzuk a fiatalokhoz. Ugyanakkor szeretnénk, ha az előadás megerősítené Balassi Bálint esztergomi kultuszát, hogy a helyiek a magukénak érezzék a költőt, aki jóllehet nem a Városok Városában született, mégiscsak ott találta meg az örök csendességet, lelki békességet.
Balassi/Credulus: Szakács Tibor
Sylvanus: Viczián Ottó Jászai-díjas
Julia: Bacsa Ildikó
Licida/Dienes: Báhner Péter
Galathea: Kéner Gabriella
Briszeida/Echo: Maronka Csilla
Zenekar: Sic Transit Folk Műhely
Látvány: Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas
Dramaturg: Szemes Péter
Rendező: Kaj Ádám
Február: Borgesson-Long-Singer-Shakespeare:
S.Ö.R. – Shakespeare Összes Rövidítve
Kálid Artúr, Kálloy Molnár Péter, Tóth Gáspár András
Aki szereti Shakespeare műveit, s ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy valamennyit megismerje, ám úgy ítéli meg, hogy élete hátralévő része valószínűleg nem lesz elegendő ehhez, cseppet se búslakodjon. Bízza rekeszizmai működtetését a “Nem Komplett Shakespeare Művek” három jókedvű, vagány munkatársára: Kálloy Molnár Péterre, Kálid Artúrra és Gáspár Andrásra, akik a nehéz körülmények ellenére (a nézők állandóan közbenevetnek) derekasan végrehajtják a már-már reménytelennek tűnő feladatot: bemutatják a “Komplett Shakespeare”-t…
A “S.Ö.R.”-t (Shakespeare Összes Rövidítve) 1994-ben az évad legnépszerűbb előadásává választották.
Április: A PADLÁS – musical két felvonásban
A padlás – mely Sztevanovity Dusán meséjéből született, Presser Gábor zenéjével – minden idők legsikeresebb magyar zenés játéka, amelyet az 1988. január 29-én mutattak be a Vígszínházban Marton László rendezésében. A víges előadás sikere három évtizede töretlen, és már több generáció felnőtt A padláson. Sok egykori gyermeknéző ma már a saját kislányával, kisfiával érkezik, hogy együtt élhessék át a csodát. A darabot vígszínházi ősbemutatója óta már majdnem az összes vidéki színház a műsorára tűzte.
Szereplők: Pintér Tibor, Ilyés Jenifer, Várfi Sándor és sokan mások
A Sziget Színház előadása
A bérlet ára: 5.500 Ft, szólójegyek ára 2.500 Ft
„Színészlegendák” – bérlet
Február ŐNAGYSÁGA KABARÉJA – zenés játék
Medgyaszay Vilma és Vidor Ferike a magyar kabaré történetének két nagy énekesnője. Róluk szól a számos ismert kuplét feldolgozó zenés darab.
Medgyaszay a mindenkori nagyasszony, Vidor Ferike az örök cselédlány figurájával aratott sikert Nagy Endre kabaréjában, ahol a művésznők a szövegíró Gábor Andor kegyeiért is vetélkedtek. A női rivalizálás fortélyaira épülő játék során új életre kelnek a régi dalok, a pesti ember életformájának és életérzésének halhatatlan kifejezői.
1913-ban, Nagy Endre kabaréjának fénykorában Medgyaszay Vilma és Vidor Ferike országos hírű művésznők, számtalan kuplé és sanzon népszerű előadói. A kulisszák mögött a két művésznő régóta rivalizál egymással. A vetélkedés nemcsak a közönség kegyeiért, hanem a kabaré háziszerzője, Gábor Andor szívéért is folyik. Medgyaszay a női trükkök sorozatát követi el, hogy az ő számai után a költő már ne tudjon Vidornak új verset írni. Már-már úgy tűnik, a nagystílű Medgyaszaynak kedvez a szerencse, amikor váratlan fordulat következik a kabaré életében…
Az előadás a huszadik század elejének híres sanzonjait, kupléit eleveníti fel.
Szereplők: Medgyaszay Vilma – ZAKARIÁS ÉVA
Vidor Ferike – MÉRAI KATA
Író: FRÁTER ZOLTÁN
Zongorán kísér: ERŐSS CSABA
Rendező: HÁDA JÁNOS
Március JÁVOR „PALI” UTOLSÓ MULATÁSA – zenés időutazás
Jávor Pál – Benkő Péter
Harmonikás – Rusz Milán
Prímás - Mikó István/Suki István/Lakatos Mihály
1959. augusztus
A Városmajori Kórház udvarában, egy kórterem ablaka alatt muzsikus cigányok zenéjükkel gyógyítgatják beteg társukat. Váratlanul megjelenik Jávor Pál, a színészlegenda, a magyar film korabeli királya, aki szintén a kórház ápoltja. Mulatni szeretne, még egyszer… És szeretné elmondani mindenkori „bizalmasainak”, a cigányzenészeknek mi történt vele eddigi élete során: kik voltak a szülei, miként lett színész, hogyan ismerte meg a feleségét, mi történt vele a koncentrációs táborban és hogyan fogadták a hollywoodi álomgyárban. Mondandójába belesűríti véleményét és végigvezet minket a magyar film és színjátszás hőskorán.
Mindeközben szeret, imádkozik és mulat, mulat, mulat….
Turay Ida Színház
Április ÉDES RÓZÁM! DÉRYNÉ SZERELMES ÉLETE
Déryné – Csomor Csilla
Rendező: Őze Áron
Jelmez: Makány Márta, Csomor Csilla
A színen egy nagykendős öregasszony-Déryné. Asztalán gyertya, könyvecske. Írja emlékiratait. Közben megelevenednek élete eseményi, látja az arcokat, kik körülvették hajdan,hallja hangjukat,beszél velük… Mosolygós gyermekből érett asszonnyá válik,de csak látszólag,és csak a színpadon,mert egész életében gyermek marad,ki örökké keresi útját és szerelmét. Déry,kinek nevét köszönheti,kezdeti mézes-mázos hízelkedése durva agresszióba csap, folyamatos fizikai bántalmazásnak,lelki terrornak van kitéve. Dübörgő sikereket él a színpadon,közben végtelenül magányos.Még betegségében és áldatlan állapotában is csak a szent hivatásának él. A mű lerántja a leplet a XIX.század színházi és társadalmi kulisszáiról.Reformkori kuriózum egyben,hiszen a korról alig maradtak fenn ilyen jellegű dokumentációk.
Turay Ida Színház
A bérlet ára: 6.000 Ft, a jegyek ára 2.500 Ft
forrás: http://www.infoesztergom.hu/