Ötvös András tíz évig vetette bele magát Budapest és a Vásárcsarnok sűrűjébe, de A csemegepultos naplójának nincs vége: az előadás december 25-től január 1-ig látható az eSzínház oldalán.
2014-ben mutattátok be A csemegepultos naplóját. Hol tartott akkor az Orlai Produkciós Iroda színházként, és hogyan illett az előadás a repertoárba?
Ebben az időszakban kezdett kialakulni az a színészekből, rendezőkből álló alkotóközösség, amely ma is meghatározza az Orlai Produkció szellemi és művészi arculatát. Túlvoltunk Kulka János zenés estjein, bemutattuk Csákányi Eszterrel A hét asszonyát, Vári Évával az Edith Piafot és a Rose-t, elkészült Börcsök Enikővel a Nemsenkilény, tehát elkezdett formálódni egy monodráma-repertoár is, és ebbe lépett be A csemegepultos naplója.
Az ötlet a rendezőtől, Göttinger Palitól jött, aki olvasta Gerlóczy Márton regényét, és azt érezte, hogy remek színpadi alapanyagot talált. Számomra pedig egyértelműnek tűnt, hogy ezzel az alkotócsapattal, az adaptációt készítő Lőkös Ildikóval, a bábrendező Schneider Jankóval és Ötvös Andrissal egy olyan előadást hozhatunk létre, amely tökéletesen illeszkedik a koncepciónkba, nevezetesen abba, hogy erejük teljében levő művészeknek biztosítsunk izgalmas kihívást, hogy egy egyszemélyes játékban ne csak a szakmai tudásukat mutassák meg, de lehetőséget kapjanak arra is, hogy magukról valljanak egy fiktív karakteren és történeten keresztül.
Emiatt képezik továbbra is ilyen markáns részét az Orlai Produkció repertoárjának a monodrámák?
Abszolút. Nem szeretnék senkit megsérteni, és természetesen rengeteg ellenpéldát lehetne sorolni, de nem egyszer láttuk, hogy parkolópályára tett színészek próbáltak egyszemélyes produkciókkal visszakapaszkodni, és szinte kényszeresen, egyáltalán nem átgondolt téma- vagy darabválasztással, külső szem bevonása nélkül akarták bizonyítani, helyük van a szakmában. Ezzel szemben én azt hiszem, hogy a rendkívüli koncentrációt kívánó monodrámákat csakis a csúcson levő és valódi mondanivalóval rendelkező színészek játszhatják. Látva, hogy a mi monodrámáink hány egyszemélyes előadás megszületését inspirálták, talán nem túlzás azt állítani, hogy a műfaj reneszánszában van némi szerepünk.
Tíz évig játszotta Ötvös András A csemegepultos naplóját. Te mérföldkőnek tekinted az előadást az Orlai Produkció történetében?
Nem volt olyan mérföldkő, mint az első jelentős produkció, a Hat hét, hat tánc, a Belvárosi Színházban mint az első állandó budapesti játszóhelyen bemutatott Esőember vagy a rétegszínházi repertoárt elindító Fédra Fitness, de nagyon fontos és nagyon sikeres előadás volt. A premier a Kultkikötőben volt 2014 nyarán, Balatonföldváron csodálatos főpróbahetet töltöttünk. Emlékszem, a bemutató napján leszakadt az ég. A nagyszínpadon volt egy kamaratér kialakítva, a sátor fölött dörgött, zuhogott az eső, az egyik hangfal beázott, mindezek ellenére egy nagyon ihletett előadás született meg. Kétszázhússzor játszotta Andris egészen változatos helyszíneken, klasszikus színháztermektől pajtáig. 140-szer a Jurányiban, 80-szor vidéken, és voltak városok, Vác, Pécs, Debrecen vagy Nyíregyháza, ahova többször is visszahívták.
Hadd mondjak ellent neked, mert számomra egy szempontból mégiscsak új irányt jelentett: a történettel és a színházi formával egy fiatalabb generációhoz kapcsolódott az előadás, ráadásul a Jurányiban kapott helyet, amit szintén jelzésértékűnek gondolok.
A fiatalabb generációs fókusz valóban A csemegepultos naplójával indult, Andris után következett Tenki Réka az Egyasszonnyal, Keresztes Tamás Az egy őrült naplójával, Nagy Dániel Viktor a Leszámolás velem-mel, Járó Zsuzsa a 23 perccel, amelyek ráadásul fajsúlyos témákat érintő rétegszínházi előadások voltak. Ebbe a sorba kapcsolódik az elmúlt évadból Pálos Hanna a Mély levegővel, illetve Dékány Barnabás a Legjobban a nőktől féltem-mel, idén mutattuk be a Budapest Bábszínházzal az Akik már nem leszünk sosem-et Barna Zsomborral, és hamarosan látható Radnay Csillával a Hosszú virágzás.
A témaválasztásban számomra fontos, hogy az elhallgatott sorsoknak teret adjunk. A női dominancia számomra vállaltan ügy. Az, hogy a női történetek ennyivel markánsabbak, ha tetszik, őszintébbek, zsigeribbek, azért van, mert több a nőkről szóról alapanyag, tehát mintha omlanának azok a bizonyos falak, és mert a nők könnyebben vallanak magukról. A férfiakkal szemben más a berögzült társadalmi elvárás, emiatt szemérmesebbek, holott ugyanannyi szőnyeg alá söpört problémával kell nekik megküzdeni. A csemegepultos naplójában ugyan könnyedebb stílusban, nem kemény tragédiákat megélve, de mégiscsak egy traumafeldolgozást és felnövéstörténetet látunk.
Te miért szeretted az előadást?
Egyrészt ez volt az első találkozásom Ötvös Andrissal, aki akkor még a Katona színésze volt, majd alkotóközösségünk tagja lett, és hosszú távú, eredményes közös munka indult el. Másrészt pedig ez volt az első monodrámánk, amely egy fiatal alkotónak adott a pálya szempontjából meghatározó feladatot. Azt gondolom, ha majd színháztörténészek elemzik Andris pályáját, ezt az előadást nagyon komolyan fogják vizsgálni.
És szerencsére van belőle egy felvétel, amely december 25-től január 1-ig az eSzínházon megnézhető.
Bizarr azt mondani, és tényleg sokszoros idézőjelben használom a kifejezést. hogy ez a Covid szerencséje. Akkor a Színház TV-nek köszönhetően rögzítettük, és rendkívül hálás vagyok Légrádi Gergelynek, hogy az eSzínházon kap újabb életet. Azt érzékelem, határozott igény van rá, mert ez mégiscsak egy emblematikus előadás, és érdemes újranézni. Maga a felvétel kifejezetten jó hangulatban készült, és ugyan a lezárások miatt nézők nélkül, de a felszabadultság és a játéköröm a képernyőn is átjön.
2024 májusában volt az utolsó előadás A csemegepultos naplójából. Producerként hogyan élted meg a búcsút? Egyáltalán: mi volt az oka, hogy lekerült a repertoárról?
A csemegepultos naplójában egy fiatal férfi vall magáról, aki épp befejezte az egyetemet, keresi az útját, a helyét a világban. És mint minden huszonéves, belemegy az éjszakába, csajozik, sodródik, bemegy egy csomó zsákutcába. Majd fokozatosan elkezd figyelni az emberekre, egyre empatikusabb lesz, lekopnak róla a tüskék. Ahogy ebben a történetben megjelenik a hetente egyszer három deka sonkát vevő nyugdíjas, szép lassan átkerülnek az értékhangsúlyok, és fél év csemegepultozás után kimondja, mit is szeretne csinálni, és komolyan véve magát, a terveit megteszi az első lépést a felnőtté válásban. Ezzel az élethelyzettel sokan tudtak azonosulni a nézők közül, és az sem véletlen, hogy az alkotók épp ezt a témát választották.
Amikor Andris a 40. életévébe lépett, felhívott, az azt mondta: „Tibor, úgy érzem, ezt az előadást már nem szabad játszanom.” És pontosan értettem, mert egészen mást jelent egy 29 éves ember útkereséséről beszélni 29 évesen, mint 39 évesen.
Hiába volt a produkció a csúcson, hiába lehetett volna még könnyedén telt házzal műsoron tartani, a színészi hitelességnél és önazonosságnál nincs fontosabb. Nagyon nagyra tartom Andrist, hogy meghozta ezt a színházi szakmában is példaértékű döntést. Én minden előadást úgy élek meg, mintha az a gyerekem lenne, már csak azért is, mert az előkészületektől a bemutatóig körülbelül annyi idő telik el, mint a fogantatástól a születésig. Nem is teszek különbséget közöttük. Az elengedés pedig – bár nehéz helyzet – a produceri munka része, ráadásul az előadás élettartama miatt többször is megtörténik, így rákészülhet az ember a végső búcsúra.
Az olvasópróbáig az én kezemben van az összes szál, akkor viszont jelentős részüket átadom a rendezőnek és a többi alkotónak. A bemutató egy újabb elengedési pont, akkortól az előadás a színészekkel éli a maga életét. Ezt persze lehet befolyásolni marketingeszközökkel, de a produkció önállóan járja az útját. És aztán meg kell hozni a végső nagy döntést, amikor kimondjuk, ennyi volt. A könnyebb és az egyértelmű eset az, ha nincs néző, ha már nem lehet gazdaságosan játszani az előadást.
Ha viszont lenne még néző, de mégis levesszük a műsorról, mindig közösen döntünk a rendezővel és leginkább a színészekkel, hiszen ők azok, akik estéről estére kiteszik a színpadra a lelküket. Ezek persze sosem könnyű döntések, mert mindenki fél a befejezéstől, felvállalni azt, hogy ebben ennyi volt.
A csemegepultos naplója esetében picit más a helyzet Ugyan az előadás színpadi élete lezárult, de a felvétel és a streaming miatt megmaradhat a közönség számára a folyamatos jelenlét. Sőt az is lehet, hogy amikor már mi, akik létrehoztuk, rég nem színházzal foglalkozunk, vagy akár már nem is leszünk, ez a felvétel meglesz, és utódaink is nézni fogják.
A vetítést itt érhetik el.
2014-ben mutattátok be A csemegepultos naplóját. Hol tartott akkor az Orlai Produkciós Iroda színházként, és hogyan illett az előadás a repertoárba?
Ebben az időszakban kezdett kialakulni az a színészekből, rendezőkből álló alkotóközösség, amely ma is meghatározza az Orlai Produkció szellemi és művészi arculatát. Túlvoltunk Kulka János zenés estjein, bemutattuk Csákányi Eszterrel A hét asszonyát, Vári Évával az Edith Piafot és a Rose-t, elkészült Börcsök Enikővel a Nemsenkilény, tehát elkezdett formálódni egy monodráma-repertoár is, és ebbe lépett be A csemegepultos naplója.
Az ötlet a rendezőtől, Göttinger Palitól jött, aki olvasta Gerlóczy Márton regényét, és azt érezte, hogy remek színpadi alapanyagot talált. Számomra pedig egyértelműnek tűnt, hogy ezzel az alkotócsapattal, az adaptációt készítő Lőkös Ildikóval, a bábrendező Schneider Jankóval és Ötvös Andrissal egy olyan előadást hozhatunk létre, amely tökéletesen illeszkedik a koncepciónkba, nevezetesen abba, hogy erejük teljében levő művészeknek biztosítsunk izgalmas kihívást, hogy egy egyszemélyes játékban ne csak a szakmai tudásukat mutassák meg, de lehetőséget kapjanak arra is, hogy magukról valljanak egy fiktív karakteren és történeten keresztül.
Emiatt képezik továbbra is ilyen markáns részét az Orlai Produkció repertoárjának a monodrámák?
Abszolút. Nem szeretnék senkit megsérteni, és természetesen rengeteg ellenpéldát lehetne sorolni, de nem egyszer láttuk, hogy parkolópályára tett színészek próbáltak egyszemélyes produkciókkal visszakapaszkodni, és szinte kényszeresen, egyáltalán nem átgondolt téma- vagy darabválasztással, külső szem bevonása nélkül akarták bizonyítani, helyük van a szakmában. Ezzel szemben én azt hiszem, hogy a rendkívüli koncentrációt kívánó monodrámákat csakis a csúcson levő és valódi mondanivalóval rendelkező színészek játszhatják. Látva, hogy a mi monodrámáink hány egyszemélyes előadás megszületését inspirálták, talán nem túlzás azt állítani, hogy a műfaj reneszánszában van némi szerepünk.
Tíz évig játszotta Ötvös András A csemegepultos naplóját. Te mérföldkőnek tekinted az előadást az Orlai Produkció történetében?
Nem volt olyan mérföldkő, mint az első jelentős produkció, a Hat hét, hat tánc, a Belvárosi Színházban mint az első állandó budapesti játszóhelyen bemutatott Esőember vagy a rétegszínházi repertoárt elindító Fédra Fitness, de nagyon fontos és nagyon sikeres előadás volt. A premier a Kultkikötőben volt 2014 nyarán, Balatonföldváron csodálatos főpróbahetet töltöttünk. Emlékszem, a bemutató napján leszakadt az ég. A nagyszínpadon volt egy kamaratér kialakítva, a sátor fölött dörgött, zuhogott az eső, az egyik hangfal beázott, mindezek ellenére egy nagyon ihletett előadás született meg. Kétszázhússzor játszotta Andris egészen változatos helyszíneken, klasszikus színháztermektől pajtáig. 140-szer a Jurányiban, 80-szor vidéken, és voltak városok, Vác, Pécs, Debrecen vagy Nyíregyháza, ahova többször is visszahívták.
Hadd mondjak ellent neked, mert számomra egy szempontból mégiscsak új irányt jelentett: a történettel és a színházi formával egy fiatalabb generációhoz kapcsolódott az előadás, ráadásul a Jurányiban kapott helyet, amit szintén jelzésértékűnek gondolok.
A fiatalabb generációs fókusz valóban A csemegepultos naplójával indult, Andris után következett Tenki Réka az Egyasszonnyal, Keresztes Tamás Az egy őrült naplójával, Nagy Dániel Viktor a Leszámolás velem-mel, Járó Zsuzsa a 23 perccel, amelyek ráadásul fajsúlyos témákat érintő rétegszínházi előadások voltak. Ebbe a sorba kapcsolódik az elmúlt évadból Pálos Hanna a Mély levegővel, illetve Dékány Barnabás a Legjobban a nőktől féltem-mel, idén mutattuk be a Budapest Bábszínházzal az Akik már nem leszünk sosem-et Barna Zsomborral, és hamarosan látható Radnay Csillával a Hosszú virágzás.
A témaválasztásban számomra fontos, hogy az elhallgatott sorsoknak teret adjunk. A női dominancia számomra vállaltan ügy. Az, hogy a női történetek ennyivel markánsabbak, ha tetszik, őszintébbek, zsigeribbek, azért van, mert több a nőkről szóról alapanyag, tehát mintha omlanának azok a bizonyos falak, és mert a nők könnyebben vallanak magukról. A férfiakkal szemben más a berögzült társadalmi elvárás, emiatt szemérmesebbek, holott ugyanannyi szőnyeg alá söpört problémával kell nekik megküzdeni. A csemegepultos naplójában ugyan könnyedebb stílusban, nem kemény tragédiákat megélve, de mégiscsak egy traumafeldolgozást és felnövéstörténetet látunk.
Te miért szeretted az előadást?
Egyrészt ez volt az első találkozásom Ötvös Andrissal, aki akkor még a Katona színésze volt, majd alkotóközösségünk tagja lett, és hosszú távú, eredményes közös munka indult el. Másrészt pedig ez volt az első monodrámánk, amely egy fiatal alkotónak adott a pálya szempontjából meghatározó feladatot. Azt gondolom, ha majd színháztörténészek elemzik Andris pályáját, ezt az előadást nagyon komolyan fogják vizsgálni.
És szerencsére van belőle egy felvétel, amely december 25-től január 1-ig az eSzínházon megnézhető.
Bizarr azt mondani, és tényleg sokszoros idézőjelben használom a kifejezést. hogy ez a Covid szerencséje. Akkor a Színház TV-nek köszönhetően rögzítettük, és rendkívül hálás vagyok Légrádi Gergelynek, hogy az eSzínházon kap újabb életet. Azt érzékelem, határozott igény van rá, mert ez mégiscsak egy emblematikus előadás, és érdemes újranézni. Maga a felvétel kifejezetten jó hangulatban készült, és ugyan a lezárások miatt nézők nélkül, de a felszabadultság és a játéköröm a képernyőn is átjön.
2024 májusában volt az utolsó előadás A csemegepultos naplójából. Producerként hogyan élted meg a búcsút? Egyáltalán: mi volt az oka, hogy lekerült a repertoárról?
A csemegepultos naplójában egy fiatal férfi vall magáról, aki épp befejezte az egyetemet, keresi az útját, a helyét a világban. És mint minden huszonéves, belemegy az éjszakába, csajozik, sodródik, bemegy egy csomó zsákutcába. Majd fokozatosan elkezd figyelni az emberekre, egyre empatikusabb lesz, lekopnak róla a tüskék. Ahogy ebben a történetben megjelenik a hetente egyszer három deka sonkát vevő nyugdíjas, szép lassan átkerülnek az értékhangsúlyok, és fél év csemegepultozás után kimondja, mit is szeretne csinálni, és komolyan véve magát, a terveit megteszi az első lépést a felnőtté válásban. Ezzel az élethelyzettel sokan tudtak azonosulni a nézők közül, és az sem véletlen, hogy az alkotók épp ezt a témát választották.
Amikor Andris a 40. életévébe lépett, felhívott, az azt mondta: „Tibor, úgy érzem, ezt az előadást már nem szabad játszanom.” És pontosan értettem, mert egészen mást jelent egy 29 éves ember útkereséséről beszélni 29 évesen, mint 39 évesen.
Hiába volt a produkció a csúcson, hiába lehetett volna még könnyedén telt házzal műsoron tartani, a színészi hitelességnél és önazonosságnál nincs fontosabb. Nagyon nagyra tartom Andrist, hogy meghozta ezt a színházi szakmában is példaértékű döntést. Én minden előadást úgy élek meg, mintha az a gyerekem lenne, már csak azért is, mert az előkészületektől a bemutatóig körülbelül annyi idő telik el, mint a fogantatástól a születésig. Nem is teszek különbséget közöttük. Az elengedés pedig – bár nehéz helyzet – a produceri munka része, ráadásul az előadás élettartama miatt többször is megtörténik, így rákészülhet az ember a végső búcsúra.
Az olvasópróbáig az én kezemben van az összes szál, akkor viszont jelentős részüket átadom a rendezőnek és a többi alkotónak. A bemutató egy újabb elengedési pont, akkortól az előadás a színészekkel éli a maga életét. Ezt persze lehet befolyásolni marketingeszközökkel, de a produkció önállóan járja az útját. És aztán meg kell hozni a végső nagy döntést, amikor kimondjuk, ennyi volt. A könnyebb és az egyértelmű eset az, ha nincs néző, ha már nem lehet gazdaságosan játszani az előadást.
Ha viszont lenne még néző, de mégis levesszük a műsorról, mindig közösen döntünk a rendezővel és leginkább a színészekkel, hiszen ők azok, akik estéről estére kiteszik a színpadra a lelküket. Ezek persze sosem könnyű döntések, mert mindenki fél a befejezéstől, felvállalni azt, hogy ebben ennyi volt.
A csemegepultos naplója esetében picit más a helyzet Ugyan az előadás színpadi élete lezárult, de a felvétel és a streaming miatt megmaradhat a közönség számára a folyamatos jelenlét. Sőt az is lehet, hogy amikor már mi, akik létrehoztuk, rég nem színházzal foglalkozunk, vagy akár már nem is leszünk, ez a felvétel meglesz, és utódaink is nézni fogják.
A vetítést itt érhetik el.
forrás: https://szinhaz.online
Akár bérletet is vehetsz az előadásokból, megéri, sok minőségi produkciót kínálnak online.
Bár a pandémia alatt eleget néztünk otthonról színházi előadást, azért ez egy elég kényelmes lehetőség, és ma is sokan választják a nézőtéri szék helyett a kényelmes fotelt/kanapét. Ezek a minőségi produkciók azonban már nincsenek repertoáron, és ha lemaradtunk róluk, vagy pont, hogy láttuk, és újra megnéznénk, van hova nyúlni. Annak is jó ötlet, aki meglepetésnek szánja a jegyet, de nem tudja, épp azon a napon ráér-e az ajándékozott. Ezek az előadások ugyanis több napig láthatóak, vagy állandóan fent vannak az eSzínház kínálatában. Válogattunk néhány produkciót, amelyet az ünnepek környékén megnézhettek, sőt, bérletként is ajándékba adhatjátok.
Az első blokkban azok közül emelünk ki párat, amelyek bármikor megnézhetőek.
1. Operabeavató: Bánk bán 1-10. – Delta Produkció
Kihagyhatatlan az Operabeavató, Dinyés Dániel zeneszerző és karmester, valamint Göttinger Pál rendező sorozata. Azoknak is ajánlom, sőt nekik különösen, akik eddig nem szerették, nem ismerték az operát, sőt idegenkedtek tőle. Tapasztalat, hogy Dinyéssel és Göttingerrel, valamint a neves operaénekesekkel előadott rendkívül szórakoztató produkció után az is kicsit átértékeli magában a műfajt, aki azt hitte, lehetetlen ezt megszeretni, hiszen még az is hosszú perceken át énekel, akit már leszúrtak. Jelenleg Erkel Bánk bánjából 10 rész látható az eSzínházon.
2. József és testvérei – Örkény István Színház
Az Örkény Színház egyik igen fontos előadása volt a József és testvérei. Thomas Mann művéből Gáspár Ildikó készített színpadi adaptációt, amit mindenki lehetetlen vállalkozásnak tartott. De az élet a dramaturg-rendezőt igazolta: kultikus produkcióvá vált a József és testvérei, még úgy is, hogy három felvonásos. Három színészgeneráció látható a Gáspár Ildikó és Ascher Tamás rendezte József főszerepeiben: a legfiatalabb (az akkor 1 éve diplomás) Patkós Márton az ifjú Józsefként, Polgár Csaba a fiatal Jákobként és az érett Józsefként, valamint Gálffi László az idős Jákobként és Potifár apjaként. Gyakorlatilag az Örkény majdnem egész társulata szerepelt benne. Mácsai Pál alapító igazgató egy interjúban elmesélte: egy nagyregény adaptációját akarták bemutatni, első körben a Bűn és bűnhődésre gondoltak Polgár Csabával a főszerepben, amelyet szintén Ascher rendezett volna és Ildikó lett volna a dramaturg. Hazafelé taxizott a Körúton egy beszélgetés után 2016 májusában, és látta a Vígszínházon a következő évad műsorát, amely a Dosztojevszkij-művel kezdődött. „Éppen elvették előlünk a darabot” – gondolta Mácsai, és júniusig el kellett dönteniük, mit fognak játszani helyette. Gáspár Ildikó előállt azzal két héttel később, hogy a József és testvéreit színpadra alkalmazná. „Utolsó utáni pillanatban sem jutott volna ez eszembe”, tette hozzá Mácsai, „mivel csak elolvasni a regényt egy komplett nyár”. Szeptemberben viszont letett egy példányt a dramaturg-rendező, annyira őrült gondolat volt, csak igent lehetett mondani rá.
3. A nagy füzet – Forte Színház
Ikonikus fizikai színházi előadás a Horváth Csaba vezette Forte Társulattól sok-sok valódi zöldség- és tésztakellékkel (sütőtökök, krumplik, káposztalevelek, póréhagymák). A magyar származású, Svájcban élő Agota Kristof (Kristóf Ágota) kisregényéből készült színdarab Horváth Csaba rendezésében egy hónappal előbb került a Szkéné Színház színpadára, mint a mozikba a Szász János által rendezett film. Míg utóbbiban a bántalmazó nagymamát Molnár Piroska játszotta (meg is kapta érte a Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál díját), a színdarabban Andrássy Máté kopaszon, szoknyában alakította ezt a szerepet.
Az ikerpár gyerekeket a háború elől a szülők a nagymamához menekítik, aki nem bánik a gyerekekkel kesztyűs kézzel, sőt. Mindenért meg kell dolgozniuk, és meg kell edzeniük magukat, ha túl akarják élni ezt a gyötrelmet. Megtartják azonban apjuknak tett ígéretüket: napjaikról naplót vezetnek.
4. A talizmán – Katona József Színház
2000-ben mutatta be a Katona Nestroy művét Máté Gábor rendezésében. 150 előadást ért meg, 9 évig tartották repertoáron. Élete egyik legnagyobb bukásából élete egyik legnagyobb sikere lett – nyilatkozta a 3 felvonásos bohózatról a főszereplő Nagy Ervin. Szentendrén mutatták be A talizmánt, ami igazi formáját a kőszínházban kapta meg, amikor papírdíszletet terveztek hozzá, ez sok játéklehetőséget adott a színészeknek. Ha nem is volt akkora sikere, mint a Portugálnak és a Top Dogsnak – mindkettő több mint 400 előadást ért meg –, imádta a közönség. Pedig nemcsak egyszerű vígjáték volt, hanem társadalomkritika is a kirekesztett vörös hajúakról (burkolt antiszemitizmus). Sok remek alakítás született az előadásban, de Fullajtár Andreáé egészen kiemelkedő volt az özvegy Von Cypressenburgnéként.
5. Mennyekbe vágtató prolibusz. – Weöres Sándor versei, Sufni
Újabb Katonás produkció, de teljesen más műfaj: Fekete Ernő 2010-től hét éven át, 101 alkalommal, hatalmas sikerrel játszotta a Sufniban a Weöres Sándor-versekből összeállított produkcióját. Molnár Gál Péter kritikus a NOL-on írt a produkcióról: „Fekete Ernő nem szaval. Nem verset mond. Nem színészi eszközeivel színezi ki a verseket. Elmond. Közvetít. Érti a költőt. Minek következtében hallgatói is értik. Szereti a költőt. Miért is mindnyájan a zsúfolt sufniban szorongók szeretjük Weörest. Nem áll a színész a költő elé, ezért azután mindkettejüket egyszerre szerethetjük.”
Az eSzínházon látható felvételt 2021 tavaszán vették fel egy külső helyszínen, Tarnóczi Jakab és Török Marcell rendezésében.
6. Kalucsni, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház
„Családi dráma, kivándorlós dráma, barokkos világpusztulás” – írta második drámájáról Dragomán György. A Kalucsni látlelet a mindenkori diktatúráról, a hazugsággal és megfélemlítéssel tönkretett emberi életekről. A történetet a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban Szikszai Rémusz színész-rendező állította színpadra. A darabot Dragomán 2005-ben írta, Cseicsner Otilia rendezett belőle hangjátékot 2011-ben, majd Visky András vitte színre Kolozsváron 2016-ban. Később Máté Gábor csinált belőle vizsgaelőadást az Ódry Színpadon. 2019-ben jött Szikszai Rémusz nyíregyházi rendezése, és legutóbb tavaly, a tatabányai Jászai Mari Színházban Göttinger Pál állította színpadra.
A Kalucsni a kommunista Romániában zajlik, nem sokkal a rendszerváltozás előtt, a nyolcvanas évek végén. Egy család történetét látjuk, amely megpróbál kitelepülni. Fojtogató légkör, amiben azt érzi mindenki, hogy képtelenség élni. Hiszen az életükbe beköltözött a hatalom, és kisajátította azt.
Vannak olyan előadások, amelyek időszakosak, csak pár hétig láthatóak. Lehet, hogy később visszatérnek újra az eSzínház repertoárjára, de az is lehet, hogy nem.
7. ’84 – Örkény István Színház (Látható: 2025. december 19.-2026. január 31.)
Orwell 1948-ban írt disztópiája, az 1984 – a 36 évvel későbbi jövőben játszódik. 2020 szeptemberében, a darab bemutatójakor pont 36 évvel voltunk a regény fiktív kora után. A színdarabot Mikó Csaba írta és Widder Kristóf rendezte, hárman játszották: Bajomi Nagy György, Zsigmond Emőke és Mácsai Pál. Szinte egy időben készült a Szegedi Nemzeti Színházban egy másik színpadi verzió Orwell művéből, amelyet Horgas Ádám készített és rendezett. (A bemutató 2020. október 9-én volt.) Egyik előadás alkotói sem voltak túl boldogok, hogy a pandémia kiszámíthatatlanná tette az előadás játszását. Az Örkény produkciója Bajomi Nagy György súlyos betegsége miatt többször elmaradt, jó, hogy készült belőle felvétel, amely újra megnézhető.
8. Mária országa – Szegedi Nemzeti Színház (Látható: 2025. december 19.-2026. január 31.)
Ha már a Szegedi Nemzetit említjük, íme egy díjnyertes előadás, amely megtekinthető az eSzínházon: Székely Csaba történelmi bohózata, a Mária országa. Az ősbemutatót 2022 áprilisában tartották, a szerző megkapta érte a Kortárs Magyar Dráma díját. A 2023-as eSzínházi Fesztiválon közönségdíjat vehetett át a produkció, és a legjobb női főszereplőnek járó díjat pedig Botos Éva.
A királydrámában a középkori Magyarország egyik kevéssé ismert története elevenedik meg – árulásokkal, intrikákkal és váratlan szerelmi viszonyokkal. Elképzelhető, hogy az országot egy nő vegye át? – kiderül, ha megnézitek Alföldi Róbert rendezését.
9. A csemegepultos naplója – Orlai Produkciós Iroda, Füge Produkció (2025. december 25.-2026. január 01.)
2014-ben mutatták be a Gerlóczy Márton művéből a Lőkös Ildikó által dramatizált darabot, amelyet Göttinger Pál állított színpadra. Ötvös András parádés alakítása 10 éven át bejárta az országot, de budapesti otthona a Jurányiban volt. Gerlóczy A csemegepultos naplója megírása előtt bő fél évet dolgozott a pesti Nagyvásárcsarnokban, egy piaci árus ismerőse csemegepultjában. Szabad idejében pedig tudatosan csajozott, hogy az élmények regénnyé sűrűsödjenek benne.
A történetben az írói ambíciókkal nem sokra jutott Márczy Lajos elhatározza, hogy beleveti magát az élet sűrűjébe. A két csemegeboltot működtető piaci kofa, Joli megtanítja neki a szakmai alapokat, majd beállítja a lóhús-termékeket árusító üzlet pultjába. Lajos élete innentől a vásárlók, a lakótársai és a szabadidejében felszedett nők között zajlik. Egy idő után azonban már maga sem tudja, hogy a húst keresi a nőben, vagy a nőt a húsban.
Bérlet: Hatféle ünnepi bérletet árul az eSzínház. Ünnepi klasszikusokat, színházi előadásokat és koncerteket rakott egybe karácsonyra. A legolcsóbb bérlet 5900 forint (2 előadással), a legdrágább 12.990 forint négy előadással és két koncerttel.
Bár a pandémia alatt eleget néztünk otthonról színházi előadást, azért ez egy elég kényelmes lehetőség, és ma is sokan választják a nézőtéri szék helyett a kényelmes fotelt/kanapét. Ezek a minőségi produkciók azonban már nincsenek repertoáron, és ha lemaradtunk róluk, vagy pont, hogy láttuk, és újra megnéznénk, van hova nyúlni. Annak is jó ötlet, aki meglepetésnek szánja a jegyet, de nem tudja, épp azon a napon ráér-e az ajándékozott. Ezek az előadások ugyanis több napig láthatóak, vagy állandóan fent vannak az eSzínház kínálatában. Válogattunk néhány produkciót, amelyet az ünnepek környékén megnézhettek, sőt, bérletként is ajándékba adhatjátok.
Az első blokkban azok közül emelünk ki párat, amelyek bármikor megnézhetőek.
1. Operabeavató: Bánk bán 1-10. – Delta Produkció
Kihagyhatatlan az Operabeavató, Dinyés Dániel zeneszerző és karmester, valamint Göttinger Pál rendező sorozata. Azoknak is ajánlom, sőt nekik különösen, akik eddig nem szerették, nem ismerték az operát, sőt idegenkedtek tőle. Tapasztalat, hogy Dinyéssel és Göttingerrel, valamint a neves operaénekesekkel előadott rendkívül szórakoztató produkció után az is kicsit átértékeli magában a műfajt, aki azt hitte, lehetetlen ezt megszeretni, hiszen még az is hosszú perceken át énekel, akit már leszúrtak. Jelenleg Erkel Bánk bánjából 10 rész látható az eSzínházon.
2. József és testvérei – Örkény István Színház
Az Örkény Színház egyik igen fontos előadása volt a József és testvérei. Thomas Mann művéből Gáspár Ildikó készített színpadi adaptációt, amit mindenki lehetetlen vállalkozásnak tartott. De az élet a dramaturg-rendezőt igazolta: kultikus produkcióvá vált a József és testvérei, még úgy is, hogy három felvonásos. Három színészgeneráció látható a Gáspár Ildikó és Ascher Tamás rendezte József főszerepeiben: a legfiatalabb (az akkor 1 éve diplomás) Patkós Márton az ifjú Józsefként, Polgár Csaba a fiatal Jákobként és az érett Józsefként, valamint Gálffi László az idős Jákobként és Potifár apjaként. Gyakorlatilag az Örkény majdnem egész társulata szerepelt benne. Mácsai Pál alapító igazgató egy interjúban elmesélte: egy nagyregény adaptációját akarták bemutatni, első körben a Bűn és bűnhődésre gondoltak Polgár Csabával a főszerepben, amelyet szintén Ascher rendezett volna és Ildikó lett volna a dramaturg. Hazafelé taxizott a Körúton egy beszélgetés után 2016 májusában, és látta a Vígszínházon a következő évad műsorát, amely a Dosztojevszkij-művel kezdődött. „Éppen elvették előlünk a darabot” – gondolta Mácsai, és júniusig el kellett dönteniük, mit fognak játszani helyette. Gáspár Ildikó előállt azzal két héttel később, hogy a József és testvéreit színpadra alkalmazná. „Utolsó utáni pillanatban sem jutott volna ez eszembe”, tette hozzá Mácsai, „mivel csak elolvasni a regényt egy komplett nyár”. Szeptemberben viszont letett egy példányt a dramaturg-rendező, annyira őrült gondolat volt, csak igent lehetett mondani rá.
3. A nagy füzet – Forte Színház
Ikonikus fizikai színházi előadás a Horváth Csaba vezette Forte Társulattól sok-sok valódi zöldség- és tésztakellékkel (sütőtökök, krumplik, káposztalevelek, póréhagymák). A magyar származású, Svájcban élő Agota Kristof (Kristóf Ágota) kisregényéből készült színdarab Horváth Csaba rendezésében egy hónappal előbb került a Szkéné Színház színpadára, mint a mozikba a Szász János által rendezett film. Míg utóbbiban a bántalmazó nagymamát Molnár Piroska játszotta (meg is kapta érte a Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál díját), a színdarabban Andrássy Máté kopaszon, szoknyában alakította ezt a szerepet.
Az ikerpár gyerekeket a háború elől a szülők a nagymamához menekítik, aki nem bánik a gyerekekkel kesztyűs kézzel, sőt. Mindenért meg kell dolgozniuk, és meg kell edzeniük magukat, ha túl akarják élni ezt a gyötrelmet. Megtartják azonban apjuknak tett ígéretüket: napjaikról naplót vezetnek.
4. A talizmán – Katona József Színház
2000-ben mutatta be a Katona Nestroy művét Máté Gábor rendezésében. 150 előadást ért meg, 9 évig tartották repertoáron. Élete egyik legnagyobb bukásából élete egyik legnagyobb sikere lett – nyilatkozta a 3 felvonásos bohózatról a főszereplő Nagy Ervin. Szentendrén mutatták be A talizmánt, ami igazi formáját a kőszínházban kapta meg, amikor papírdíszletet terveztek hozzá, ez sok játéklehetőséget adott a színészeknek. Ha nem is volt akkora sikere, mint a Portugálnak és a Top Dogsnak – mindkettő több mint 400 előadást ért meg –, imádta a közönség. Pedig nemcsak egyszerű vígjáték volt, hanem társadalomkritika is a kirekesztett vörös hajúakról (burkolt antiszemitizmus). Sok remek alakítás született az előadásban, de Fullajtár Andreáé egészen kiemelkedő volt az özvegy Von Cypressenburgnéként.
5. Mennyekbe vágtató prolibusz. – Weöres Sándor versei, Sufni
Újabb Katonás produkció, de teljesen más műfaj: Fekete Ernő 2010-től hét éven át, 101 alkalommal, hatalmas sikerrel játszotta a Sufniban a Weöres Sándor-versekből összeállított produkcióját. Molnár Gál Péter kritikus a NOL-on írt a produkcióról: „Fekete Ernő nem szaval. Nem verset mond. Nem színészi eszközeivel színezi ki a verseket. Elmond. Közvetít. Érti a költőt. Minek következtében hallgatói is értik. Szereti a költőt. Miért is mindnyájan a zsúfolt sufniban szorongók szeretjük Weörest. Nem áll a színész a költő elé, ezért azután mindkettejüket egyszerre szerethetjük.”
Az eSzínházon látható felvételt 2021 tavaszán vették fel egy külső helyszínen, Tarnóczi Jakab és Török Marcell rendezésében.
6. Kalucsni, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház
„Családi dráma, kivándorlós dráma, barokkos világpusztulás” – írta második drámájáról Dragomán György. A Kalucsni látlelet a mindenkori diktatúráról, a hazugsággal és megfélemlítéssel tönkretett emberi életekről. A történetet a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban Szikszai Rémusz színész-rendező állította színpadra. A darabot Dragomán 2005-ben írta, Cseicsner Otilia rendezett belőle hangjátékot 2011-ben, majd Visky András vitte színre Kolozsváron 2016-ban. Később Máté Gábor csinált belőle vizsgaelőadást az Ódry Színpadon. 2019-ben jött Szikszai Rémusz nyíregyházi rendezése, és legutóbb tavaly, a tatabányai Jászai Mari Színházban Göttinger Pál állította színpadra.
A Kalucsni a kommunista Romániában zajlik, nem sokkal a rendszerváltozás előtt, a nyolcvanas évek végén. Egy család történetét látjuk, amely megpróbál kitelepülni. Fojtogató légkör, amiben azt érzi mindenki, hogy képtelenség élni. Hiszen az életükbe beköltözött a hatalom, és kisajátította azt.
Vannak olyan előadások, amelyek időszakosak, csak pár hétig láthatóak. Lehet, hogy később visszatérnek újra az eSzínház repertoárjára, de az is lehet, hogy nem.
7. ’84 – Örkény István Színház (Látható: 2025. december 19.-2026. január 31.)
Orwell 1948-ban írt disztópiája, az 1984 – a 36 évvel későbbi jövőben játszódik. 2020 szeptemberében, a darab bemutatójakor pont 36 évvel voltunk a regény fiktív kora után. A színdarabot Mikó Csaba írta és Widder Kristóf rendezte, hárman játszották: Bajomi Nagy György, Zsigmond Emőke és Mácsai Pál. Szinte egy időben készült a Szegedi Nemzeti Színházban egy másik színpadi verzió Orwell művéből, amelyet Horgas Ádám készített és rendezett. (A bemutató 2020. október 9-én volt.) Egyik előadás alkotói sem voltak túl boldogok, hogy a pandémia kiszámíthatatlanná tette az előadás játszását. Az Örkény produkciója Bajomi Nagy György súlyos betegsége miatt többször elmaradt, jó, hogy készült belőle felvétel, amely újra megnézhető.
8. Mária országa – Szegedi Nemzeti Színház (Látható: 2025. december 19.-2026. január 31.)
Ha már a Szegedi Nemzetit említjük, íme egy díjnyertes előadás, amely megtekinthető az eSzínházon: Székely Csaba történelmi bohózata, a Mária országa. Az ősbemutatót 2022 áprilisában tartották, a szerző megkapta érte a Kortárs Magyar Dráma díját. A 2023-as eSzínházi Fesztiválon közönségdíjat vehetett át a produkció, és a legjobb női főszereplőnek járó díjat pedig Botos Éva.
A királydrámában a középkori Magyarország egyik kevéssé ismert története elevenedik meg – árulásokkal, intrikákkal és váratlan szerelmi viszonyokkal. Elképzelhető, hogy az országot egy nő vegye át? – kiderül, ha megnézitek Alföldi Róbert rendezését.
9. A csemegepultos naplója – Orlai Produkciós Iroda, Füge Produkció (2025. december 25.-2026. január 01.)
2014-ben mutatták be a Gerlóczy Márton művéből a Lőkös Ildikó által dramatizált darabot, amelyet Göttinger Pál állított színpadra. Ötvös András parádés alakítása 10 éven át bejárta az országot, de budapesti otthona a Jurányiban volt. Gerlóczy A csemegepultos naplója megírása előtt bő fél évet dolgozott a pesti Nagyvásárcsarnokban, egy piaci árus ismerőse csemegepultjában. Szabad idejében pedig tudatosan csajozott, hogy az élmények regénnyé sűrűsödjenek benne.
A történetben az írói ambíciókkal nem sokra jutott Márczy Lajos elhatározza, hogy beleveti magát az élet sűrűjébe. A két csemegeboltot működtető piaci kofa, Joli megtanítja neki a szakmai alapokat, majd beállítja a lóhús-termékeket árusító üzlet pultjába. Lajos élete innentől a vásárlók, a lakótársai és a szabadidejében felszedett nők között zajlik. Egy idő után azonban már maga sem tudja, hogy a húst keresi a nőben, vagy a nőt a húsban.
Bérlet: Hatféle ünnepi bérletet árul az eSzínház. Ünnepi klasszikusokat, színházi előadásokat és koncerteket rakott egybe karácsonyra. A legolcsóbb bérlet 5900 forint (2 előadással), a legdrágább 12.990 forint négy előadással és két koncerttel.
forrás: https://port.hu/
Május 23-án látható utoljára A csemegepultos naplója.
„A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik. Ők mentettek meg, hogy újra embernek érezhessem magam.”
A fiatal pesti író egy szép napon két dolgot határoz el: hogy egyedülálló lesz és hogy csemegepultos lesz. Hogy színt vigyen az életébe. Beleveti magát Budapest – és a Vásárcsarnok – sűrűjébe. Egy darabig minden jól alakul… Gerlóczy Márton regényét Lőkös Ildikó írta színpadra és Ötvös András elevenítette meg. Az előadást Göttinger Pál rendezte, a kolbászok, a májasok, a kolozsvárik segítségével játszott tárgyanimációt Schneider Jankó készítette
Az előadás bemutatója 2014. július 10-én volt. A próbaidőszakra Göttinger Pál így emlékezett vissza a 2023. április 22-i 200. előadás előtt: „A felkészülés asztali része kizárólag szövegezésből állt – az előadásból magából csak a játékteret találtuk ki előre, de az egyes történésekből semmit. Azok mind próbán születtek, hármunk közös invenciójaként (Ötvös András, Schneider Jankó és Göttinger Pál – a szerk.). Szóval előre csak a szöveg volt a kulcskérdés, de ott is volt már nekem egy irodalmi felolvasáshoz készített korábbi változatom, szóval nem kellett nulláról indulni. A kompakt, maga körül forgó játékteret Szalai József kaposvári szcenikus csinálta, az eszközöket Hordós András válogatta össze. Aztán ezzel az egésszel (emlékszem, nagy húsos ládákba volt minden pakolva) bezárkóztunk a Jurányiban a kamaraterembe, és ki se jöttünk, csak mikor pár héttel később Földvárra kellett menni, ahol az első bemutató volt. Memlaur Imre világította, de túl korán voltunk, nem volt még elég sötét, közben meg a főpróbán szakadt az eső, a nézők egy ponyva alatt ülve is áztak, és ahogy verte a ponyvát az eső, nem is hallottak semmit. Lényegében feladtuk, beültünk sörözni utána, és megbeszéltük, hogy végünk van. Aztán másnap gyönyörű, tiszta volt az este, ragyogott a díszlet, sivítva nevettek az emberek, és akkor egy nagy levegőt vett és felszállt az egész, elszabadult, és azóta is röpül. Nagyszerű érzés volt az út hazafelé.”
A csemegepultos naplója a Jurányi Házon kívül járt Budapest több művelődési házában, a Karinthy és a Thália Színházban, illetve a 6színben, a Petőfi Irodalmi Múzeumban és a Benczúr kertben, Aradon, Baján, Balatonbogláron, Balatonfüreden, Budakalászon, Cegléden, Debrecenben, Dunabogdányban, Egerben, Esztergomban, Fonyódon, Gödöllőn, Győrben, Gyulán, Hajdúhadházon, Jászberényben, Kisújszálláson, Komáromban, Kőszegen, Miskolcon, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Pécsett, Sopronban, Szegeden, Szentendrén, Szentesen, Szolnokon, Szombathelyen, Sződligeten, Tatabányán, Tiszalúcon, Vácon, Veszprémben, Zalaegerszegen, Zsámbékon, némely városba többször is visszatért a stáb. Az előadásból készült felvétel online sugárzásra, meghívták a Deszka Fesztiválra, a Kerekdomb Fesztiválra, a Művészetek Völgyébe, az Ördögkatlan Fesztiválra, a POSZT-ra, a Vidor Fesztiválra, a MOST Feszten pedig Ötvös András a legjobb alakítás díját nyerte el.
2024. május 23-án, összesen 220 előadás után búcsúzunk A csemegepultos naplójától. Köszönet mindenkinek, aki hozzájárult a sikerhez!
„A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik. Ők mentettek meg, hogy újra embernek érezhessem magam.”
A fiatal pesti író egy szép napon két dolgot határoz el: hogy egyedülálló lesz és hogy csemegepultos lesz. Hogy színt vigyen az életébe. Beleveti magát Budapest – és a Vásárcsarnok – sűrűjébe. Egy darabig minden jól alakul… Gerlóczy Márton regényét Lőkös Ildikó írta színpadra és Ötvös András elevenítette meg. Az előadást Göttinger Pál rendezte, a kolbászok, a májasok, a kolozsvárik segítségével játszott tárgyanimációt Schneider Jankó készítette
Az előadás bemutatója 2014. július 10-én volt. A próbaidőszakra Göttinger Pál így emlékezett vissza a 2023. április 22-i 200. előadás előtt: „A felkészülés asztali része kizárólag szövegezésből állt – az előadásból magából csak a játékteret találtuk ki előre, de az egyes történésekből semmit. Azok mind próbán születtek, hármunk közös invenciójaként (Ötvös András, Schneider Jankó és Göttinger Pál – a szerk.). Szóval előre csak a szöveg volt a kulcskérdés, de ott is volt már nekem egy irodalmi felolvasáshoz készített korábbi változatom, szóval nem kellett nulláról indulni. A kompakt, maga körül forgó játékteret Szalai József kaposvári szcenikus csinálta, az eszközöket Hordós András válogatta össze. Aztán ezzel az egésszel (emlékszem, nagy húsos ládákba volt minden pakolva) bezárkóztunk a Jurányiban a kamaraterembe, és ki se jöttünk, csak mikor pár héttel később Földvárra kellett menni, ahol az első bemutató volt. Memlaur Imre világította, de túl korán voltunk, nem volt még elég sötét, közben meg a főpróbán szakadt az eső, a nézők egy ponyva alatt ülve is áztak, és ahogy verte a ponyvát az eső, nem is hallottak semmit. Lényegében feladtuk, beültünk sörözni utána, és megbeszéltük, hogy végünk van. Aztán másnap gyönyörű, tiszta volt az este, ragyogott a díszlet, sivítva nevettek az emberek, és akkor egy nagy levegőt vett és felszállt az egész, elszabadult, és azóta is röpül. Nagyszerű érzés volt az út hazafelé.”
A csemegepultos naplója a Jurányi Házon kívül járt Budapest több művelődési házában, a Karinthy és a Thália Színházban, illetve a 6színben, a Petőfi Irodalmi Múzeumban és a Benczúr kertben, Aradon, Baján, Balatonbogláron, Balatonfüreden, Budakalászon, Cegléden, Debrecenben, Dunabogdányban, Egerben, Esztergomban, Fonyódon, Gödöllőn, Győrben, Gyulán, Hajdúhadházon, Jászberényben, Kisújszálláson, Komáromban, Kőszegen, Miskolcon, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Pécsett, Sopronban, Szegeden, Szentendrén, Szentesen, Szolnokon, Szombathelyen, Sződligeten, Tatabányán, Tiszalúcon, Vácon, Veszprémben, Zalaegerszegen, Zsámbékon, némely városba többször is visszatért a stáb. Az előadásból készült felvétel online sugárzásra, meghívták a Deszka Fesztiválra, a Kerekdomb Fesztiválra, a Művészetek Völgyébe, az Ördögkatlan Fesztiválra, a POSZT-ra, a Vidor Fesztiválra, a MOST Feszten pedig Ötvös András a legjobb alakítás díját nyerte el.
2024. május 23-án, összesen 220 előadás után búcsúzunk A csemegepultos naplójától. Köszönet mindenkinek, aki hozzájárult a sikerhez!
forrás: https://orlaiprodukcio.hu
Fontos számunkra a frissesség, a repertoár állandó megújulása, a legújabb nemzetközi sikerek és a magyar ősbemutatók műsorra tűzése. Ez pedig azzal jár, hogy időről időre el kell búcsúznunk még a sikerdaraboktól is.
A darab rengeteg humorral és szeretettel mutatja be, hogy csodák márpedig történhetnek. Bármikor. A főszerepeket Hernádi Judit és Kern András alakítják.
Részletek és jegyvásárlás itt.
A komikus helyzetekben bővelkedő anya- lánya történet mindenekfelett arról szól, hogy sohasem késő az őszinteség. A főszerepben Hernádi Judit és Péter Kata látható.
Részletek és jegyvásárlás itt.
A fiatal pesti író egy szép napon két dolgot határoz el: hogy egyedülálló lesz és hogy csemegepultos lesz. Beleveti magát Budapest és a Vásárcsarnok sűrűjébe. Gerlóczy Márton regényét Ötvös András eleveníti meg a kolbászok, a májasok, a kolozsvárik segítségével.
Részletek és jegyvásárlás itt.
A meglepő komikus játszmákkal és szópárbajokkal teli vígjátéknak, amely kapcsolatokról, viszonyokról, hazugságról és igazságról szól őszintén és cinkos humorral.
Részletek és jegyvásárlás itt.
Hitted volna? – május 7.
A darab rengeteg humorral és szeretettel mutatja be, hogy csodák márpedig történhetnek. Bármikor. A főszerepeket Hernádi Judit és Kern András alakítják.
Részletek és jegyvásárlás itt.
Becéző szavak – május 17.
A komikus helyzetekben bővelkedő anya- lánya történet mindenekfelett arról szól, hogy sohasem késő az őszinteség. A főszerepben Hernádi Judit és Péter Kata látható.
Részletek és jegyvásárlás itt.
A csemegepultos naplója – május 23.
A fiatal pesti író egy szép napon két dolgot határoz el: hogy egyedülálló lesz és hogy csemegepultos lesz. Beleveti magát Budapest és a Vásárcsarnok sűrűjébe. Gerlóczy Márton regényét Ötvös András eleveníti meg a kolbászok, a májasok, a kolozsvárik segítségével.
Részletek és jegyvásárlás itt.
Egy apró kérés – május 26.
A meglepő komikus játszmákkal és szópárbajokkal teli vígjátéknak, amely kapcsolatokról, viszonyokról, hazugságról és igazságról szól őszintén és cinkos humorral.
Részletek és jegyvásárlás itt.
A február 14-én 19 órára meghirdetett A csemegepultos naplója című előadás betegség miatt elmarad.
Az előadás pótlására április 11-én 20 órakor kerül sor. A február14-re-ra megvásárolt jegyek automatikusan érvényesek. Nézőink 2024.február 16-ig tudnak nyilatkozni visszaváltásról.
Megértésüket köszönjük.
Gerlóczy Márton regényét Ötvös András eleveníti meg, a kolbászok, a májasok, a kolozsvárik segítségével. (2023.12.15. 19:00) Jegyek online és a színház elérhetőségein!
Novemberben is izgalmasabbnál izgalmasabb műsorral készülnek a budapesti színházak, mi pedig összegyűjtöttük azokat az előadásokat, amiket semmiképp sem szabad kihagyni az ősz utolsó hónapjában.
Gyilkosság az Orient Expresszen
Hóakadály, sikoly, lövés. Rettegni lehet, kiszállni nem. Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús. Annyira gyanús, hogy bele is hal. A gyilkos pedig közöttünk van, hölgyeim és uraim… és nem is biztos, hogy egyetlen áldozattal beéri. A 3D mozi élőben élmény egyedülálló látványvilágot ad a klasszikus krimi színházi változatának, amit Magyarországon először a Thália Színház nagyszínpadán láthatja a nagyközönség.
Thália Színház | 2023. november 16., 17., 18., 19. | Weboldal
Kizárólag az utókor számára
Janikovszky – lánykori nevén Kucses – Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között, 1938-tól 1944-ig vezette a naplóját. Negyedik naplófüzetének borítóján ceruzával írva ez áll: „Kizárólag az utókor számára.” A bejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben vált felnőtté, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben igyekezett derűvel szemlélni az életet, szembesült a vészkorszak legdurvább intézkedéseivel, amelyek saját családját is érintették. A leendő írónő hol kacagtató humorral, hol szívszorító iróniával mesél barátairól és szerelmeiről, kíméletlenül elemzi saját magát, miközben a háttérben végig ott ketyeg a világtörténelem kegyetlen órája.
6szín | 2023. november 4., 26. | Weboldal
Utas és holdvilág
Szerb Antal regényét senkinek nem kell bemutatni, azonban az előadásban a rendező 2002-es rádiójátékát veszi alapul, amelyet Turay Tamás felkérésére és közreműködésével készített Szerb Antal klasszikus regényéből. A rádiójátékra playbackelő színészek számára az előadás próbafolyamata komoly színészi tréninggel ér fel, egy másik színész hangjának testet adni olyan feladat, mellyel más helyzetben nem találkoznak. A TÁP Színház különleges vizualitású playback-előadással tiszteleg Szerb Antal kultregénye előtt, a nagyjából öt óra hosszúságú előadás pedig kétségtelenül rendhagyó és merész kísérlet a regény világának megidézésére!
Trafó | 2023. november 16., 17. | Weboldal
A csemegepultos naplója
„A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik. Ők mentettek meg, hogy újra embernek érezhessem magam.” – A fiatal pesti író egy szép napon két dolgot határoz el: hogy egyedülálló lesz és hogy csemegepultos lesz. Hogy színt vigyen az életébe. Beleveti magát Budapest – és a Vásárcsarnok – sűrűjébe. Egy darabig minden jól alakul, majd idővel egyre izgalmasabb lesz a történet. Gerlóczy Márton regényét Ötvös András eleveníti meg a kolbászok, a májasok, a kolozsvárik segítségével.
Jurányi Ház | 2023. november 27., december 14. | Weboldal
Árvák
Az előadás egy igazáb ütős felütéssel indul: Danny és Helen ünnepi vacsorára készülődnek, amikor belép Helen öccse, Liam, csurom véresen. Dennis Kelly kamaradrámája egy lebilincselő krimi történetén keresztül mesél az előítéletekről, a gyűlöletkeltésről, a társadalmi rétegek szétszakadásáról, a társadalomban pattanásig feszülő félelemről és bizonytalanságról, vagyis arról, ami a legjobban meghatározza a mindennapjainkat.
Marcibányi téri Művelődési Központ | 2023. november 27. | Weboldal
+1: Víg-Budapest koncert
Megszámlálhatatlan nagyszerű és népszerű dal született a csodás Budapestről. Ki ne hallott volna már dalban mesélni a vén Budai hársfákról, a pesti nőkről, a holdas éjről a Dunán, a Ligetről, a Józsefvárosról, vagy akár arról a bizonyos Duna-parti csónakházról. Budapest 150. születésnapja alkalmából a Vígszínház társulata zenés időutazásra hívja közönségét egy exkluzív gálakoncert keretében. Az est során a régi Pest-Buda megidézésétől ismert és újra felfedezett dalok szárnyán végigrepülünk a város és a Vígszínház közös történetén olyan nagyszerű szerzők közreműködésével, mint Kálmán Imre és Presser Gábor, hogy aztán Cseh Tamás Budapestjét érintve megérkezzünk a színházban már ismerten csengő GRUND-ra.
Vígszínház | 2023. november 18. | Weboldal
forrás: https://funzine.hu/
Egy őrült naplója
2023. OKTÓBER 27. PÉNTEK, 19:00
Gogol Egy őrült naplója című „pétervári elbeszélését” állítja színpadra Bodó Viktor monodráma formájában.
A történet főszereplőjét, a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő, vagy már eleve labilis valóságérzékelésű hivatalnokot Keresztes Tamás játssza, aki nem először kap főszerepet Bodó-előadásban, rá épült a Katona József Színház-beli híres Ledarálnakeltűntem is amely érdekes párhuzamként szintén egy kiszolgáltatott kisember kényszerű ámokfutását mutatta be.
Az Egy őrült naplója új változatának szövegkönyve több fordítás és az eredeti orosz példány összevetésével készül. Keresztes Tamás mellett az előadás másik fontos „szereplője”, a környezetet és atmoszférát megteremtő loop lesz, amelynek segítségével élőben születik meg az előadás zenéje. Mi vagyunk őrültek, vagy a világ őrült meg körülöttünk? – erről is szól Gogol 1834-ben játszódó története, és a kérdés ma is ugyanolyan aktuális.
Szereplő:
Keresztes Tamás (Axentyij Ivanovics Popriscsin)
Leenane szépe
2023. NOVEMBER 4. SZOMBAT, 19:00
Fekete komédia
A NÉZŐMŰVÉSZETI KFT ELŐADÁSA
FORDÍTOTTA: UPOR LÁSZLÓ
Valahol az Isten háta mögött éldegél anya és lánya, módszeresen gyilkolva egymás idegrendszerét, időtlen idők óta.
És mindez jó eséllyel folyna még így a végtelenségig, hacsak a Dooley testvérek nem kavarnák fel, a már amúgy is lábszagú, állóvizüket… Martin McDonagh ír drámaíró neve ma már főleg kultikus filmjei miatt csenghet ismerősen (In Bruges/Erőszakik, Három óriásplakát Ebbing határában) A hazánkban korábban Piszkavas címen is játszott első színdarabja, hasonlóan filmjeihez, egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk történet.
Az előadás elnyerte a 2023-as Vidor Fesztivál legjobb kamarszínházi előadásnak járó Pierrot-díjat
Szereplők
MAG............................... MUCSI ZOLTÁN
MAUREEN..................... HAY ANNA
PATO.............................. KOVÁCS KRISZTIÁN
RAY................................ KATONA LÁSZLÓ
Alkotók
DÍSZLET: JUHÁSZ NÓRA
DÍSZLET KIVITELEZÉS: JÁTÉKNAP CSAPAT
JELMEZ: PIRITYI EMESE
ZENE: KRISZTIK CSABA
DRAMATURG: GYULAY ESZTER
FÉNY: ILYÉS RÓBERT LEÓ
ASSZISZTENS: KÓTI ESZTER
A RENDEZŐ MUNKATÁRSA: SZŐNYI FRANCISKA
RENDEZŐ: KOVÁCS LEHEL
Micimackó meséi
2023. NOVEMBER 9. CSÜTÖRTÖK, 10:00
– gyermekmusical –
Pesti Művész Színház Fogi Gyermekszínház előadása
E bájos mesét bizonyára minden kisgyermek ismeri már, de most végre színpadon is életre kel e csodás történet, melyben találkozhatunk Micimackóval, Malackával és a Százholdas Pagony többi lakójával.
Szereposztás
Micimackó......................... Bodrogi Attila / Fogarassy András
Róbert Gida....................... Boros Ádám / Vinyarszki János
Malacka............................. Fogarassy Bernadett / Gerencsér Alexandra
Füles.................................. Fogarassy András / Fekete István
Tigris, Nyuszi..................... Lénárt László / Bárkány Miklós
Kanga................................ Szabó Zsuzsa / Balázs Andrea
Zsebibaba.......................... Fogarassy Gergő
Alkotók
Díszlet: Halász G. Péter
Rendező: Nádházy Péter
A Nulladik Perc
2023. NOVEMBER 17. PÉNTEK, 19:00
Egy új korszak hajnala két részben. Játszódik Párizsban, az 1900-as világkiállítás idején, áprilisban.
„Most meg még majd maguk akarják nekem elmagyarázni, hogy mi a szerelem, nézzenek oda. Én azt itt mindenkinél jobban tudom. Amikor az a mogorva uszályos megjelent a rakparton azzal a kicsike feleségével, azonnal mondtam is a kikötő népének, rakodóknak, orgazdáknak, gyilkosoknak, veteránoknak, képzőművészeknek, hogy ez a nyomorult kis gerlepár a védelmem alatt áll, én az ő boldogságukat nem hagyom, mert itt magas színvonalú szerelemről van szó, és én azonnal felismerem az ilyet, mert jegyszedő voltam az operában, és ki vagyok képezve. Sajnálom, hogy végül vérontás lett belőle, ráadásul itt ez a világkiállítás is, nyakunkon a 20. század, és azt sem kéne félvállról venni, meg nekem még fel is kéne mosnom, húslevesem is oda van téve, szóval végeztünk itt, vitéz urak?” (Pötyi néni rendőrségi vallomásának részlete, Párizs, 1900. április)
Szereplők
Udvaros Dorottya (Mme Pie, kikötői asszonyság)
Grisnik Petra (Pötyi mama, hajléktalan nő)
László Lili (Georgette, Marcel felesége)
Pataki Ferenc (Marcel, a Belleville nevű uszály tulajdonosa és kapitánya)
Rohonyi Barnabás (Henry, rakodómunkás)
Ficzere Béla (Môle, rakodómunkás, háborús veterán)
Alkotók
Író: Göttinger Pál
Dramaturg: Nagy András
Díszlettervező: Ondraschek Péter
Jelmeztervező: Cselényi Nóra
Plakáttervező: Csáfordi László
A rendező munkatársa: Perényi Luca
Rendező: Göttinger Pál
Producer: Orlai Tibor
Előadás hossza: 2 óra 15 perc szünettel
Egy Este Máté Péter Dalaival
2023. NOVEMBER 19. VASÁRNAP, 17:00
Máté Péter legszebb dalait gyűjtötte egy csokorba Beszkid József és Toldi Tamás azzal a céllal, hogy ápolják a Művész emlékét, munkásságát.
A zenészlegenda, Máté Péter, legszebb dalait gyűjtötte egy csokorba Beszkid József és Toldi Tamás (többszörös arany és platinalemezes szerző, előadóművész, Vác város művészeti díjasa) azzal a céllal, hogy ápolják a Művész emlékét, munkásságát.
Műsorukat, már bemutatták az ország több pontján is és a közönség, minden alkalommal, odaadó tapssal jutalmazta meg a produkciót. A szólistákat, mindig kiváló zenészek kísérik, ami magas nívót garantál.
A műsor időtartama, kb. 90 perc.
Lélegezz
2023. NOVEMBER 26. VASÁRNAP, 15:00
A Nő és a Férfi. A Férfi gyereket szeretne. A Nő nem. Vagyis inkább igen. Mert végülis ez lenne az élet értelme és célja.
De várjunk csak! Mekkora lesz egy újszülött ökológiai lábnyoma? Nem a túlnépesedett bolygót kéne inkább megmenteni? Utódok helyett fákat ültetni?
Pálos Hanna és Vizi Dávid zsigeri összjátéka egyetlen hömpölygő párbeszédben meséli el a gyerekvállalás dilemmáiba belebonyolódó Nő és Férfi szélsőséges és felkavaró történetét.
A Katona József Színház előadása
Szereplők:
Pálos Hanna(N) Vizi Dávid(F)
Író: Duncan Macmillan
Fordító: Tóth Krisztina
Dramaturg: Török Tamara
Díszlet- és jelmeztervező: Füzér Anni
Fénytervező: Balázs Krisztián
Asszisztens-súgó: Héricz Anna
Rendező: Forgács Péter
Előadás hossza: 1óra 20perc szünet nélkül
Vackor
2023. NOVEMBER 30. CSÜTÖRTÖK, 10:00
bábelőadás kicsiknek
Aranyszamár Bábszínház előadása
Vackor, a piszén pisze kölyökmackó iskolás, ám nem érzi jól magát. Az osztálytársai csak ritkán barátkoznak vele és szegény gyakran ügyetlenkedik az órákon.
Tanító nénije hiába kedves, ő az erdőbe vágyakozik. Egy nap, mikor egyedül ücsörög a teremben míg társai az udvaron fogócskáznak kiszagolja, hogy a padtársa nagymamája vajas-mézes kiflit csomagolt az unokájának tízóraira. Vackor sajnos nem bír ellenállni a kísértésnek és fölfalja az uzsonnásdobozból az összes finomságot. A finom falatok után igazi dőzsölésbe kezd: mind egy szálig megeszi a társainak csomagolt szendvicseket, gyümölcsöket. Mikor észbe kap, már késő – igazi pusztítást végzett a tanteremben. Szégyenében és ijedtében elszalad, nem mer szembesülni az osztálytársai – és leginkább a Tanító néni – haragjával.
Vackor a nagyvárosba menekül, ahol riadtan próbálja megtalálni a helyét. A járókelők mogorvák, s mivel a közlekedési szabályokat sem ismeri, ügyetlenkedésével komoly dugót okoz, amit csak egy rendőr segítségével tudnak megoldani. Az igazoltatás groteszk szituációja elől elmenekül és egy parkban talál menedéket. Mikor végre egy kis nyugalomra lel az ismerős környezetben, sajnos ismét a korgó gyomra miatt kerül bajba: étvágyát a fagylaltárus portékájának kifosztásával csillapítja. Most azonban nem sikerül elmenekülnie, letartóztatják és bizony börtönbe kerül. A rácsok mögött már-már végképp kétségbe esne, mikor egyszer csak szabadon engedik. Kiderül, hogy a fagylaltárus kérte meg a rendőröket, hogy engedjék szabadon. A jóságos bácsi üzletet ajánl a megszeppent mackónak: ha segít neki a fagylaltárulásban míg meg nem térül az okozott kár, megtanítja a finomságok elkészítésére. Vackor boldogan és lelkesen tanul, sokat segít a bácsinak, lassan a parkban is igen megszeretik a vevők. Kis idő elteltével igazán összebarátkoznak jótevőjével, a fagylalt üzlet felvirágzik. Itt az idő, hogy hazainduljon, és otthon is szembenézzen tettei következményeivel.
Mikor hazaér valóban bajba kerül: a sok igazolatlan hiányzás miatt vizsgáznia kell írásból és matematikából. Amikor azonban minden feltett kérdésre helyesen válaszol, mindenkit lenyűgöz. Vackor elmeséli kalandjait a nagyvárosban, osztálytársait pedig fagylaltfőzéssel engeszteli ki. Ő lesz a legnépszerűbb kölyökmackó az iskolában.
Egy életem - Mucsi Zoltán
2023. DECEMBER 1. PÉNTEK, 19:00
Az Egy életem sorozatban híres művészek mesélnek az életükről, a számukra meghatározó pillanatokról és történetekről a Momkult színpadán. A forgatókönyvet itt valóban az élet írja.
„Én a világbékét várom ettől az estétől és hogy az emberiség jobbá válik. Meg, hogy megoldás születik végre a klímaválságra. De ha ezeknek csak kis része valósul meg a történeteimen keresztül, akkor sem leszek csalódott.” – mondta Mucsi Zoltán.
Rendező-producer: Lévai Balázs
Dramaturg: Gyulay Eszter
Grincs, aki elrabolta a karácsonyt
2023. DECEMBER 7. CSÜTÖRTÖK, 10:00
A Grincs egy cinikus, zsémbes zöld szőrmók története, aki el akarja lopni a karácsonyt, ám végül egy kislány őszinte ünnepi lelkesedése szívhez téríti. Vicces és szívmelengető történet a karácsony lényegéről és az optimizmus megtörhetetlen erejéről...
Pesti Művész Színház Fogi Gyermekszínház előadása
A Grincs magányosan éldegél barlangjában a Kobak hegyen, egyetlen társasága hűséges kutyája, Max. A barlang tele van mindenféle találmánnyal és szerkentyűvel, melyek a házigazda mindennapi kényelmét szolgálják, így a Grincs csak akkor látja szomszédait Kifalván, amikor kifogy az élelemből. Kifalva minden évben karácsonykor megzavarja hősünk magányát az évről évre egyre nagyobb, fényesebb és hangosabb ünnepléssel. Amikor a Kik bejelentik, hogy idén háromszor nagyobb lesz a karácsony, a Grincs rájön, hogy csupán egy módon biztosíthatja a csendet és a békességet: el kell lopnia a karácsonyt. Úgy dönt tehát, hogy Mikulásnak adja ki magát, sőt, terveihez csapdába ejt egy nyafka rénszarvast is, hogy legyen, aki húzza a szánját. Eközben odalent Kifalván Cindy-Lou Ki, egy kislány, akiben túlcsordul a karácsonyi vidámság, a barátaival azt tervezi, hogy csapdába ejti a karácsonyi köreit rovó Mikulást, hogy megköszönhesse neki a sok segítséget, amit túlterhelt édesanyjának nyújt. Ahogy közeledik a karácsony, félő, hogy a jószándékú terv ütközni fog a Grincs jóval ármányosabb ügyködésével...
A csemegepultos naplója
2023. DECEMBER 15. PÉNTEK, 19:00
"A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik.
Ők mentettek meg, hogy újra embernek érezhessem magam.”
Előadás hossza: 1óra 35perc szünet nélkül
A fiatal pesti író egy szép napon két dolgot határoz el: hogy egyedülálló lesz és hogy csemegepultos lesz. Hogy színt vigyen az életébe. Beleveti magát Budapest – és a Vásárcsarnok – sűrűjébe. Egy darabig minden jól alakul…
Gerlóczy Márton regényét Ötvös András eleveníti meg, a kolbászok, a májasok, a kolozsvárik segítségével.
Előadja: Ötvös András
Színpadra alkalmazta:
Lőkös Ildikó – Göttinger Pál
Dramaturg: Lőkös Ildikó
Produkciós asszisztens: Jánoska Zsuzsa
A rendező munkatársa: Schneider Jankó
Rendező: Göttinger Pál
Régi Karácsony
2023. DECEMBER 17. VASÁRNAP, 10:00
Előadásunkat ajánljuk mindenkinek, gyerekeknek, felnőtteknek, s a két kor között rekedteknek.
Aranyszamár Bábszínház előadása
A karácsonyi készülődésben, lótás-futásban, sürgés-forgásban jó néha megpihenni. Megpihenni és gondolatban, lélekben készülni az ünnepre. Lelkünket pedig mi is nyitná meg könnyebben, mint a mesék. Különösen, ha azok, lélektől lélekig ható fajtából valók.
A „Csodakalács” című népmese és Fekete István „Éjféli látogatók” című novellája épp ilyenek. Ezért mondjuk, meséljük, mutogatjuk, énekeljük, játsszuk el őket, megidézve rég volt Karácsonyokat.
Lehet, hogy ma már nem úgy ünnepelünk, mint „akkor”, s a gondjaink is mások, de a lényeg, a szeretet igénye, hiánya, parancsa ugyanaz maradt.
Előadja:
Baranyai Anita, Érsek- Csanádi Gyöngyi
Zenész: Honyecz Ferenc
Díszlet, báb: Szalay György
Időtartam: 40-45 perc
Hogy szeret a másik
2023. DECEMBER 27. SZERDA, 19:00
Vígjáték
Három házaspár.
Két hely. Két idő.
Eközött kell ugrálni, különben baj lesz.
Három házaspár. Két hely. Két idő. Eközött kell ugrálni, különben baj lesz. Frank a főnöke Bobnak és Williamnek. Bobnak viszonya van Frank feleségével, és állandó vitái a sajátjával. William felesége viszont ok nélkül gyanakszik, hogy férje megcsalja. A titkos szerelmesek folyamatosan azt hazudják otthon, hogy William házasságának megmentésén dolgoznak. Mindenki gyanakszik
mindenkire, és egyre szövevényesebb a helyzet, csak a virtuóz egyensúlyozás képes rendet teremteni a káoszban. Vagy célravezetőbb lenne az igazság?
Szereplők:
Ötvös András, Grisnik Petra, Pataki Ferenc, Ullmann Mónika, Nagy Dániel Viktor, Edvi Henrietta
Rendező: Göttinger Pál
A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
forrás: https://www.programturizmus.hu/
A Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházban láthatjátok az Apád előtt ne vetkőzz, A csemegepultos naplója, az Egyasszony, az Egy őrült naplója, az Irodai patkányok, a Megyek utánad, a Tapasztalt asszony előadásainkat.
A MagNetnél az ügyfelek dönthetnek a Bank által felajánlott támogatási keretösszeg szétosztásáról társadalmi ügyek javára. Nagy örömünkre, a Jurányi Ház is bekerült abba a 13 összefogásba, akik az idén támogatáshoz jutnak az ügyfelek döntése által.
A cél: Napelem a Jurányi tetejére!
Támogasd a Jurányi zöldenergiás megújulását, kulturális energiaközösségek létrejöttét a MagNet Bank #Közösségi_Adományozási_Program keretében!
Amennyiben egyetértesz a célokkal és a MagNet Bank ügyfele vagy, nem kell mást tenned, mint IDE kattintva https://www.magnetbank.hu/NetBank/ugyfel/index.xhtml felajánlani a bank Rád eső nyereségrészét az ügyünk támogatására!
Köszönjük, ha a Magyar Természetvédők Szövetsége javára rendelkezel, hogy a kampány alatt elérjük a szükséges 10 millió Ft-os célt!
A kampány részleteit itt találjátok: https://juranyihaz.hu/hu/hir/kozossegbenazenergia
Várunk benneteket előadásainkon a Jurányiban, Udvaros Dorottyát pedig a Belvárosi Színházban láthatjátok, A nulladik percben.
Szeptember 2-án és 3-án, azaz a Pozsonyi Piknik hétvégéjén nézőink kedvezményes áron szerezhetik be az Orlai Produkció bérleteit és jegyeit, sőt különleges páros ajánlatokkal is készülünk, amelyek kizárólag ezen a két napon lesznek érvényesek!
Figyeljék honlapunkat, Facebook- és Instagram-oldalunkat, nézzék e-mailjeiket: a részletek csak augusztus 31-én lesznek nyilvánosak!
Várjuk Önöket online és személyesen egyaránt!
Figyeljék honlapunkat, Facebook- és Instagram-oldalunkat, nézzék e-mailjeiket: a részletek csak augusztus 31-én lesznek nyilvánosak!
Várjuk Önöket online és személyesen egyaránt!
forrás: https://orlaiprodukcio.hu
Kedves Nézőink!
Szeptemberi és októberi előadásainkra már kaphatók a jegyek, és a rendkívül kedvező árú, 3 előadásra érvényes szabadbérleteket is megvásárolhatók. Érdemes minél előbb beszerezni a jegyeket és a bérleteket is, mert bár nagyon szeretnénk a jelenlegi árakat megtartani, az emelés nálunk is egyre inkább elkerülhetetlennek tűnik.
Jegyek: https://orlaiprodukcio.jegy.hu/
Bérletek: https://orlaiprodukcio.hu/berlet
