Szevasz, Tamás!

17.04

Szevasz Tamás!

(találkozunk Palkonyán a Malomparkban, úgy háromnegyed öt körül, gyertek, ha gondoljátok)

Pont Palkonyán voltunk. Merthogy a Faluházban játszottuk a Mulatságot. 2009. augusztus 7. volt, délután öt után jött az esemes Évától, hogy immár végképp elköszöntél tőlünk. Az előadás után a Hárságyi pincészethez mentünk a fiúkkal, koccintottunk, Szevasz, Tamás!

Azóta minden augusztusban. Tavaly a nagyharsányi focipályán gyűltünk ö
ssze. Dörgött, villámlott, leszakadt az ég. Mi néhányszázan gyakoroltuk az éneket – és amikor megszólaltak a harangok, kitisztult az ég. Talán odébbtoltál néhány felhőt, és ránk irányítottad a Napot, hogy jól láss bennünket. Mi pedig, ahogy tudtuk, énekeltük Bereményi Géza sorait: Csönded vagyok…
Ezen a nyáron Palkonyán gyűlünk össze (és egy pillanatra Brigire is gondolunk majd, aki tavasszal hagyott itt bennünket). Tízen, százan, sokan, jöjjön, aki úgy gondolja. Vagy mert már türelmetlenül várja az örkényesek koncertjét. Ők is velünk énekelnek majd. Ahogy a mi franciáink is, a Wombo.
Megtanulták, játsszák, mi meg rázendítünk:

Most elmondom, mid vagyok, mid nem neked.
Vártál ha magadról szép éneket,
dicsérő éneked én nem leszek,
mi más is lehetnék: csak csönd neked.

E szó jó: csönd vagyok, csönded vagyok.
Ha rám így kedved van, maradhatok,
ülhetsz csak tűrve, hogy dal nem dicsér,
se jel, se láng csak csönd, mely égig ér.

S folytatom mid vagyok, mid nem neked,
ha vártál lángot, az nem lehetek,
fölébem hajolj, lásd hamu vagyok,
belőlem csak jövőd jósolhatod.

Most elmondtam mid vagyok, mid nem neked.
Vártál ha magadról szép éneket,
dicsérő éneked én nem leszek,
mi más is lehetnék: csak csönd neked.

Éjszakázás, ilyesmi nem számít

rés a présen: Hogy telt az évadod?
Göttinger Pál: Eljöttem Kaposvárról. Nem volt könnyű, de azért nagy kedvvel vágtam az új feladatba - főrendező lettem a Pesti Magyar Színháznál. A rendezői munka mellett idéntől így egészen újfajta komplikációkkal és izgalmakkal foglalkozhattam. Fontosnak tartom, hogy a mi generációnk ne szakadjon el a nagy társulatos kőszínházasditól - meghívásokkal, darabválasztásokkal ezen ügyködtem. Emellett dolgoztam az operaháznál és a Kolozsvári Magyar Operánál, zenélek néha a Firkinben, játszom a Momentán Társulatban és a Tháliában aTelefondoktorban, besegítek a Halastó Kulturális Egyesület munkájába.
rap: Milyen friss munkát láthatunk tőled a nyári szezonban?
GP: A sors úgy hozta, hogy főleg új írások bemutatásával foglalkoztam eddig - az Orlai Produkciónak hála, most ezt folytathatom. Gerlóczy Márton A csemegepultos naplója című regényének színpadi változatát próbáljuk, monodrámát készítünk belőle, Ötvös András fogja játszani - a bemutató Balatonföldváron lesz, a Kultkikötőben, aztán pár nappal később a Katlanban is eljátsszuk majd. Közben Jeney Zoltán Rév Fülöp című új mesejátékát készítem elő a Magyar Színház számára.
rap: Mióta veszel részt az Ördögkatlan Fesztivál színházi szekciójában, mi a Katlannal való történeted?
GP: A bárkás Tengeren volt az első előadásom odalenn, a második Ördögkatlanon. Ugyanabban az évben Bérczes Laciék felkérésére megcsináltuk a fesztivál megnyitóját a Soharóza Kórussal. Azóta végig ott voltam, vagyok. Nagyon bízom a Bérczesékben, és szemlátomást ők is bennem - így megtaláltak a feladatok az évek alatt, lassacskán szervezővé váltam. Az egész éves mókuskerék után minőségi kikapcsolódás ezt csinálni, éjszakázás, ilyesmi nem számít.
rap: Már tavaly is hiányzott a Busz-Színház. Miért nincs, amikor olyan népszerű volt, és mit csinálsz idén helyette?
GP: Noha sokan benne lettek volna, nehéz volt főszervezőt találni hozzá. Kapa rendszerint forgat, a többiek is erre-arra járnak nyáron - én magam sem tudtam teljesen beleállni. Amikor a pécsi színészekből álló Faluturisták beindult, mi elengedtük a magunkét - más dolgokat csinálunk helyette, van hely bőven. Tavaly a Momentánnal játszottam, és állomásavatót tartottunk Pepével és Törőcsik Marival, idén Szikszai Rémuszékkal, Grisnik Petrával, kaposvári és pesti színészekkel Hrabal-vurstlit akarunk szervezni. Részt veszek a Cseh Tamás-megemlékezés kitalálásában is, két előadásom leutazik - van dolog bőven.
rap: Mondj tíz dolgot, amiért idén is érdemes a Katlant választani!
GP: Színház, koncert, irodalom, képzőművészet, workshop, családi programok, mezítlábasság, találkozások, oldott közvetlenség, jó emberek. Plusz egy: kiváló borok.

forrás: http://magyarnarancs.hu/

Ördögkatlan-műsorfüzet 2014

Sok izgalom, nagy készülődés után itt a műsorfüzet! (Ez persze csak dicsekvés, valójában így nem nagyon lehet elolvasni, ahhoz le kell tölteni: innen.)

Öt éve már

Öt éve már. Augusztus 7-én délután történt, éppen véget ért a Mulatság a palkonyai faluházban, Cseh Bori kilépett az előadásról, pittyegett a telefonja, ahogy az enyém is, Éva írt. 17.04 volt. Kinyitottam az sms-t, de hát tudhattam, mi áll benne. Szóval hogy… értitek.

Ő a mi védnökünk. Tamás, a dalnok, az indián, a barát. Ő az, akinek öreg és fiatal, felnőtt és gyerek csak annyit mondott mindig: „Szevasz, Tamás!”. Nem volt kérdés, hogy tegezed, hisz legszemélyesebb társad volt, pont olyan, mint te, egy ember, embertárs, aki csak neked énekelt mindig, neked meg neked meg mindenkinek külön-külön.

2014. augusztus 7-én délután kevés egyéb program lesz a Katlanban. Azt szeretnénk, ha minél többen összegyűlnénk 4 óra körül a nagyharsányi focipályán. Itt-ott valakik biztosan gitároznak majd, tán valaki a színpadra is fellép, ha kedve van – de a lényeg az, hogy segítséggel közösen megtanulunk Tamástól egy dalt. És ha minden úgy megy, ahogyan most álmodjuk, 17.04-kor sokszázan, talán ezren is, elénekeljük azt.

Együtt leszünk, nem szomorkodunk. Csak köszönünk: „Szevasz, Tamás!”

forrás: http://www.ordogkatlan.hu