GÖTTINGER PÁL: szabadtéri színházak találkozója

Kálid Artúr nyerte idén a szabadtéri színházak Gedeon Józsefről elnevezett díját

A Gedeon József Amfiteátrum-díj átadási ceremóniájával kezdetét vette a szabadtéri színházak szezonja. Az egyik legnagyobb hazai színházszakmai társaságként működő Szabadtéri Színházak Szövetségébe új tagokat választottak, és idén harmadik alkalommal rendeznek közösen találkozót.

A Szabadtéri Színházak Szövetségének tagjai egyhangú döntéssel Kálid Artúr színművésznek ítélték oda idén a Gedeon József Amfiteátrum-díjat. Pócza Zoltán, a Szövetség elnöke – egyben a Kőszegi Várszínház igazgatója – a díjat május 10-én este nyújtotta át 6SZÍN-ben, a G.Ö.R.CS. című előadás után, a színpadon.

Kálid Artúr meghatódva vette át a Gyulai Várszínház egykori, legendás igazgatójáról elnevezett díjat, köszönetet mondott érte, és arról is szólt: Gedeon József neve fogalom a színházi szakmában, hiszen rendkívül sokat tett a szabadtéri színházak érdekében.

A G.Ö.R.CS. című előadás – amelyben Kálid Artúr partnerei Gáspár András és Kálloy Molnár Péter – huszonnégy éve fut töretlen népszerűséggel, eddig több mint kétszáz alkalommal lépett színpadra benne Kálid Artúr, Gáspár András és Kálloy Molnár Péter, akiket egy másik, kultikussá vált előadás, a S.Ö.R. (Shakespeare Összes Rövidítve) című produkció összeszokott hármasaként is szívébe zárhatott a közönség, amit június 3-án háromszázadik alkalommal tűznek műsorra a 6SZÍN-ben.

Az idei díjazott, Kálid Artúr rendszeresen játszik nyári színházakban, első szabadtéri fellépése – még főiskolásként – a Margitszigeten volt 1991-ben a Porgy és Bess előadásában. Többször szerepelt Gyulán, a Városmajori Szabadtéri Színpadon, a Kultkikötőben és a Mézesvölgyi Nyáron, a Veres 1 Színház fesztiválján. A Kőszegi Várszínháznak eddig négy produkciójában játszott – főként Göttinger Pál rendezésében –, most készül az ötödikre: júliusban a Hyppolit, a lakáj címszerepét alakítja majd, amelyet Őze Áron rendez.

„Tíz éve vagyok szabadúszó, amióta megszűnt a Bárka Színház.

Mázlim van, mert folyamatosan jó feladatok találnak meg.

Nagyon jóleső érzés, hogyha valahol dolgozom, oda visszahívnak, mert szabadúszóként tulajdonképpen ez az egyetlen visszajelzésem. Illetve most a Gedeon József Amfiteátrum-díj, amely rendkívül megtisztelő” – nyilatkozta Kálid Artúr.

A május 10-én megtartott díjátadó hagyományosan azt is jelzi: elindult a szabadtéri színházak szezonja.

„A Szabadtéri Színházak Szövetsége szenvedélyes színházcsinálók szakmai szervezete – tizenhét tagintézménnyel az ország különféle részeiből. Nyáron mi vagyunk a színház az országban. És ennyire gazdag szabadtéri színjátszás sehol máshol nincs a világban” – említette Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke.

A szakmai szervezet 1997-ben alakult. Alapelveik között megfogalmazták, mit tekintenek szabadtéri színháznak, például ne csak befogadjon produkciókat, legyen saját bemutatója is. A csatlakozás kritériumai között szerepel az is, hogy az intézmény legalább nyolc éve folyamatosan tevékenykedjen, együttműködjön a település önkormányzatával, vállaljon közszolgálati feladatokat is. 2023 nyarán a Szövetséghez tartozó szabadtéri színházaknak – három hónap alatt – összesen csaknem 400 ezer nézőjük volt, 29 saját bemutatóval várták a közönséget, és 613 előadást játszottak. Többet, mint 2022-ben.

„Az előzetes nézői jelzésekből úgy tűnik:

ezen a nyáron rendkívül sokan kereshetik fel a szabadtéri színházakat

– folytatta Pócza Zoltán. – Tagintézményeink előadásai között egyre több a koprodukció. Keressük a kőszínházi együttműködéseket, hiszen akkor a költségek is megoszlanak, másrészt nem egynyári produkciókat hozunk létre, hanem olyanokat, amelyeket ősztől tovább vihet repertoárján az adott társszínház. Fontosnak tartom azt is: mind több szabadtéri helyszín kéri, hogy vegyük fel a tagjaink közé. Az elmúlt két közgyűlésünkön a Mandala Nyár, a Mézesvölgyi Nyár és a Rózsakert Szabadtéri Színpad csatlakozását hagytuk jóvá. Ezzel a Szabadtéri Színházak Szövetsége még erősebb érdekképviseleti szervezetté vált” – jegyezte meg a szövetség elnöke.

Szabadtéri Színházak Találkozója

A Szabadtéri Színházak Szövetsége 2024-ben is megrendezi a Szabadtéri Színházak Találkozóját, amelyet azzal a céllal hoztak létre 2022-ben, hogy a saját nyári előadásaik eljussanak máshova is, így e produkciók hosszabb ideig fennmaradhatnak. Az idei a harmadik Találkozó a Kultkikötő három helyszínén: Balatonbogláron, az Alsóörsi Amfiteátrumban és Balatonszárszón összesen hét előadást láthat a közönség – gyerekeknek és felnőtteknek szólókat egyaránt.

A Kultkikötő igazgatója, Nagy Viktor elmondta: „Az idén 19 éves Kultkikötő – a Szabadtéri Színházak Szövetségének tagjaként – ismét örömmel vállalta a Szabadtéri Színházak Találkozójának megszervezését és lebonyolítását, ahogyan tette ezt tavaly is. Külön megtiszteltetés számunkra, hogy a kaposvári Országos Színházi Találkozó – amely a Kultkikötővel egy vármegyében van – szintén a szárnyai alá vette a Szabadtéri Színházak Találkozójának ügyét.”

forrás: https://fidelio.hu

“ELŐSZEZONBAN IS NAGYON KERESIK A KULTÚRÁT A NYARALÓK” – SIKERREL ZAJLOTT A SZABADTÉRI SZÍNHÁZAK TALÁLKOZÓJA

A Szabadtéri Színházak Találkozóját idén második alkalommal rendezték meg június 17. és 25. között. A Kultkikötő balatoni helyszínein – Balatonbogláron és Alsóörsön – 13 emblematikus produkciót láthatott a közönség a Szabadtéri Színházak Szövetségéhez tartozó színházak kínálatából. Nagyszínpadi és kamaraprodukciók érkeztek a Balaton partjára Szentendréről, Szegedről, Zalaegerszegről, Kőszegről, Gyuláról, Egerből, Szarvasról, a budapesti Városmajorból. Sikerrel zajlott a programsorozat. Pócza Zoltán, a szakmai szervezet elnöke hangsúlyozta: „Ez az egyhetes rendezvény felvezette a szabadtéri színházak nyári szezonját.”

Nagy Viktor, a Kultkikötő igazgatója elmondta: „Mint házigazdák örömmel szerveztük a Szabadtéri Színházak Találkozóját és adtunk teret a rendezvénynek a Kultkikötő balatoni helyszínein, a déli és az északi parton is. Ez az időszak előszezon a Balatonon. Ennek ellenére keresik a nyaralók a kulturális rendezvényeket, a helyiek pedig várják az újdonságokat. A Találkozó ugyan véget ért, de mindegyik szabadtéri színház – így a Kultkikötő is – beleveti magát a saját nyári rendezvényei megvalósításába.”

Az idei Szabadtéri Színházak Találkozója – a Szabadtéri Színházak Szövetségének kiemelt nyári eseménye – a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósul meg.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség Területfejlesztési Miniszter Hivatalának államtitkára nyitotta meg egy hete a Találkozót, s beszédében kiemelte: „Megérkezett a színházi évad 2023 nyarán a Balaton partjára. És úgy érkezett meg, hogy részévé vált a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Főváros 2023-as ünnepségeknek. Akkor, amikor megpályázta Veszprém az EKF címet, az volt a kiindulási alap, hogy ne csupán egy város legyen a kultúra fővárosa, hanem egy egész régió osztozzon ebben a lehetőségben, és így csatlakozott az egész Bakony-Balaton régió, 117 önkormányzat, 117 település. Ezt ünnepeljük itt is. Nagyon fontos, hogy legyünk elkötelezettek a kultúra mellett, mert a kultúra az, amely megerősít bennünket a nehézségekben is.”

Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke – egyben a Kőszegi Várszínház igazgatója – így fogalmaz: „Szenvedélyes színházcsinálók szakmai szervezete a miénk 14 tagintézménnyel az ország különféle részeiből. Azzal a céllal hoztuk létre a Szabadtéri Színházak Találkozóját, hogy a saját nyári előadásaink eljussanak máshova is, közös rendezvényen kerüljenek fókuszba, így e produkciók hosszabb ideig fennmaradhatnak. Tavaly a Városmajor adott helyszínt a Találkozóhoz, idén a Kultkikötő: Balatonbogláron és a természetbe ékelt Alsóörsi Amfiteátrumban összesen 13 előadást mutattunk be, gyerekeknek és felnőtteknek szólókat egyaránt. Emellett Színház a tölgyek alatt címmel szabadtéri kiállítás nyílt az idén 85 éves Margitszigeti Szabadtéri Színpad indulásáról Balatonbogláron. Köszönjük, hogy befogadott minket ez a kulturális értékekben gazdag térség, s bízunk benne, hogy igényes színházi tartalommal és innovatív szemlélettel mi is hozzájárultunk a kreatív régió sikeréhez.”

A szakmai szervezet elnöke hozzátette: „Magyarországon évről évre egyre többen választanak nyári úticélt annak alapján, hogy megnézik, van-e a közelben szabadtéri színház, esetleg valamilyen fesztivál, ahova családdal együtt is mehetnek, akár több generáció közösen. A szabadtéri színházak nyári kínálatához a legtöbb esetben már egy-egy saját fesztivál is hozzátartozik.”

Arról, hogy jövőre hol rendezik meg a Szabadtéri Színházak Találkozóját, melyik tagintézmény helyszínein, a Szabadtéri Színházak Szövetségének őszi közgyűlésén döntenek.

A Szabadtéri Színházak Szövetsége 1997-ben alakult. Már egy évvel korábban Gedeon József, a Gyulai Várszínház akkori igazgatója és Mátyás Irén, a Zsámbéki Nyári Színház akkori vezetője felvetették: a „szabadtérieknek” speciális a működésük, jó lenne egy külön szervezet, amely összefogná őket és a problémáikat, és szükséges az érdekképviselet. Alapelveik között megfogalmazták, mit tekintenek szabadtéri színháznak, például ne csak befogadjon produkciókat, legyen saját bemutatója is. A csatlakozás kritériumai között pedig az is szerepel, hogy az intézmény legalább nyolc éve folyamatosan tevékenykedjen, együttműködjön a település önkormányzatával, vállaljon közszolgálati feladatokat is.

A Szabadtéri Színházak Szövetségének tagjai: Agria Nyári Játékok (Eger), Esztergomi Várszínház, Gyulai Várszínház, Kisvárdai Várszínház, Kőszegi Várszínház, Kultkikötő (Balaton), Kvártélyház Szabadtéri Színház (Zalaegerszeg), Margitszigeti Színház, Nagyerdei Szabadtéri Játékok (Debrecen), Szarvasi Vízi Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok, Szentendrei Teátrum, Városmajori Szabadtéri Színpad, Zsámbéki Nyári Színház.

forrás: https://szinhaz.online/

Így nyírja ki a rezsidémon a szabadtéri színházakat: egyre szűkül a vidéki repertoár

Az emelkedő energia- és gázárak, a kétszámjegyű infláció komoly terhet rónak a részben, vagy egészben önkormányzati fenntartású intézményekre, aminek a következményeként több fővárosi és vidéki színház is kénytelen volt drasztikusan változtatni műsortervén. Ahogy korábban a HelloVidék körképéből is kiderült, nem egy vidéki színház hónapokra leállt. Közeleg a nyár, a kőszínházak bezárnak, helyette azonban nyitnak a szabadtéri színpadok. Ezért is gondoltunk arra, ezúttal a nyári játszóhelyek helyzetét járjuk körbe: mi várható, milyen jegyárakkal számolhatunk, mennyiben érintik őket is a kulturális megszorítások? Pócza Zoltánnal, a Szabadtéri Színházak Szövetsége elnökével interjúztunk, aki immár 6 éve vezeti a szervezetet, és aki nem mellesleg a Kőszegi Várszínház igazgatója is.

HelloVidék: Mennyire sikerül lefedni az egész országot, hány szabadtéri színház érdekeit képviselik?

Pócza Zoltán: Jelenleg 14 tagunk van, de várhatóan ősszel további két szabadtéri színházzal bővülünk. Azokat a hagyományos szabadtéri színházakat lefedjük, amelyek régóta működnek. Mi a megalakuláskor is szerettünk volna egy olyan szervezet lenni, amely reprezentatív. Nem mindenáron mindenkit befogadni, hanem alapvetően azokat, akik hosszú évek óta csinálják ezt, vagy önkormányzati fenntartásúak, önkormányzati támogatással működnek. Tehát elsősorban olyan helyi társadalomba beépült nyári színházak a tagjaink, amelyek szabadtéren saját bemutatókat is színre visznek. Mindamellett az óriási Margit-szigeti színpadtól a szegedi szabadtéren át a zalaegerszegi kvártélyházig, vagy a legkisebb zsámbéki színházig nagyon sokfélék vagyunk. Törekedtünk arra, hogy területileg is minél inkább lefedjük az országot.

Hogyan alakult a tagok létszáma az elmúlt években?

Bővültünk, és további bővülésre is lenne igény, de mivel az alapszabályban rögzítettük azt a kritériumot, hogy a szabadtéri színház minimum 8 éve kell, hogy működjön, valamint önkormányzati kapcsolódással és saját bemutatóval kell, hogy rendelkezzen, így nem tudunk mindenkit felvenni. A Nemzeti Kulturális Alapnak volt egy olyan pályázati kiírása, amelyben az országos szakmai szövetség tagjaként pluszpontokat lehetett szerezni, akkor nagyon sokan jelentkeztek hozzánk, de akik nem feleltek meg ezeknek a feltételeknek, azokat nem vettük fel. Természetesen tiszteljük azokat, akik másként működnek, de nekünk kicsit más a filozófiánk. Kicsit több akarunk lenni annál, mint egy olyan játszóhely, ahová csak kivisznek előadásokat. Szeretnénk új bemutatókat, olyan előadásokat létrehozni, amelyek minőséget és a játszóhelyhez kapcsolódva egyfajta szellemiséget is képviselnek.

A szegedi a legrégebbi szabadtéri színház, de melyik a legnagyobb?

A margitszigeti és szegedi a két legnagyobb. Szeged egy ideig nem volt a tagunk, de aztán számukra is fontos volt, hogy egy olyan szakmai szervezet tagjai legyenek, ahol saját problémáikról, örömeikről, célkitűzéseikről tudjanak beszélni. Hiszen ez a szövetség semminek nem a főnöke, nincs hivatala, hanem egyszerűen egy szakmai együttműködés, ahol eszmét tudunk cserélni egymással. Fontos szakmai kérdésekről tudunk egyeztetni, ahol őszintén tudunk beszélni. Ez egy eléggé szűk szakma, és a szabadtereknél nagyon rapid munkára van szükség, ami akkor valósulhat meg, ha megfelelő kompetenciákkal és kapcsolatokkal rendelkezünk. Tudjuk, kivel jó dolgozni, ki a megbízható, aki alkalmas erre a munkára. Hiszen vannak olyan kőszínházi kollégák, akiknek a szabadtér annyira nem terepük. Nehezebben alkalmazkodnak ehhez a környezethez. Nálunk általában nincs függöny szemből, rögtön egy nyitott térbe lépnek be a színészek, egészen más világítási, egyéb technikai lehetőségeink vannak. Fúj a szél, csepereg az eső, fütyülnek a madarak, egy kicsit más, mint egy dobozszínházban, a megszokott környezetben létezni. Viszont sok olyan művész van, aki ezt kifejezetten szereti. Felüdülésnek érzi, hogy ebben az időszakban egy kicsit szabadabban, térben is a közönséghez közelebb játszhat.

A szabadterek nagyon sok esetben beavató színházak is. Nyáron sok esetben olyan közönséget is vendégül látunk, akik nem járnak kőszínházakba, a bérletes előadáson nem fordulnak meg. Nyáron egy kicsit könnyebb elcsábítani őket, közben megszeretik ezt a műfajt, és azt mondják, hogy év közben is érdemes lesz eljárni színházba. Ezért is nagy felelősségünk van abban, hogy amit adunk, az minőségi legyen, még akkor is, ha az utóbbi időben – a nyári színházakról van szó - főleg szórakoztató előadásokról beszélhetünk.

Tényleg, mennyire népszerűek a szabadtéri színházak?

Tavaly félmillió nézőnk volt országosan, és több tucat bemutatót tartunk. Az utóbbi időben nagyon sok változás is érintett minket. Az elmúlt három év bebizonyította egyrészt, hogy szükség van ránk, hiszen amikor a pandémia miatt a színházak zárva tartottak, illetve most a rezsiemelkedés miatt sok kőszínház komoly problémákkal nézett szembe, addig mi nyitva lehettünk, mindvégig tudtunk játszani. Sőt tavaly, tavalyelőtt kifejezetten biztatást kaptunk arra, hogy a pandémia alatt elmaradt előadások helyett nyáron próbáljunk meg egy nagyon színvonalas, bőséges programkínálatot létrehozni, amihez a megfelelő pályázati támogatást is megkaptuk. Ha csak a Kőszegi Várszínházról beszélünk, az elmúlt két évben jóval gazdagabb programkínálatot tudtunk adni az embereknek, mint a korábbi években.

A nézőszám is nőtt a korábbi évekhez képest?

Igen, 2021-22 volt a csúcs. Ebben az is megjelent, hogy mi, szabadtéri színházak hozzá vagyunk szokva a nagyon gyors megoldásokhoz. Az egyik évben június elejétől, a másikban közepétől lehetett játszani. A szabadterek nagyon flexibilisek, az egész életünk erről szól. Alkalmazkodnunk kell az időjáráshoz, a környezethez, a pályázatokhoz, a gazdasági helyzethez stb. Ez felvértezett minket egy olyan tudással, hogy gyorsan tudjunk reagálni, és tudunk is élni a lehetőségekkel. Itt alapvetően nagyon pici stáb mozog, amihez profi színházi szakemberek társulnak, de a menedzsment általában mindig nagyon kis létszámú. A nyári időszakban aztán ezt a kis létszámot próbáljuk megnövelni. Ez a kőszínházaknak is jó, mert onnan alkalmazzuk a technikai, a műszaki és a művészeti kollégákat.

Nyáron mi vagyunk a színház! Tehát nem amatőr társulatokról van szó, hanem itt ugyanazokat a profi művészeket láthatják a nézők, akiket a téli időszakban a kőszínházakban, csak kötetlenebb, szabadabb környezetben.

Az emelkedő energia- és gázárak, a kétszámjegyű infláció a nyári színházaknál miként csapódik le?

Nálunk is lecsapódik, de kisebb mértékben, mint a kőszínházaknál. De egyre több szabadtéri színház dolgozik a többi időszakban is. Mi is hoztunk létre olyan kamaraelőadásokat, amelyeket később, a nyári szezonon túl is tudtunk utaztatni. A Kőszegi Várszínháznak most is úton van két produkciója. Ezt a részét megcsonkította a rezsiprobléma, nagyon sok színház, amelyiknek van belső játszótere, nem tudott nyitva tartani, de kevésbé cibált meg minket, mint a kőszínházakat. Erre is felkészültünk, amennyire lehetett. A nehézséget az adta, hogy nem lehetett előre tervezni, hogy mikor nyithatsz ki. Ezek a helyi önkormányzattól függtek. Nagyon sok helyen az önkormányzat erősen behúzta a kéziféket, ebből a szempontból eléggé kiszolgáltatottak voltunk.

De a költségeitek ugyanúgy emelkednek.

Minden költség emelkedik, legjobban a személyi költségek, hiszen lassan semmilyen területen nem lehet munkaerőt kapni, ez alól a színházak sem kivételek. Az energiaár-növekedés is érint minket is, nem mindegy, hogy a villanyszámla 1 vagy 10 millió forint. De az energiaköltség nyáron kisebb befolyásoló tényező, mint télen.

Ez mennyire jelenik meg az idei jegyárakban?

Ez mindenkinek az egyéni bátorságától függ. Ebben állami biztatás is van, hiszen a miniszter kijelentette, hogy közeledjünk a piachoz, fizessék meg a nézők kultúra árát! Van, aki ebben egy kicsit szelídebben gondolkozik, mert az embereknek érezhetően kevesebb pénz van a zsebükben. Tendencia-szerűen emelkedtek a jegyáraink, de nem olyan mértékben, ahogy az infláció megkövetelte volna. A nagyon népszerű programok esetében nagyobb arányú volt a növekedés, mert van néhány olyan program, amiért szinte bármennyit el lehet kérni, akkor is megtelik a nézőtér.

A magasabb kultúrát közvetítő előadások esetében visszafogottabb az áremelkedés. Nem szeretnénk ugyanis elveszíteni azt a közönséget, amelyik kultúrafogyasztóként nagyon fontos közeg, viszont fogyasztóként nincsenek olyan jó lehetőségei.

A színházban nagyon nagy számmal van jelen a senior korosztály, a középosztály, a pedagógusok, akiknek a fizetése nem követte le az elmúlt időszak drágulását, viszont igényes kultúra fogyasztók. Őket nem szeretnénk elveszíteni. És van a másik rész, amelyik úgy vágyik élményre, hogy hajlandó bármit fizetni, csak egy kicsit túllendüljön azon az apátián, ami az elmúlt 3 évben tapasztalható. Erről sokat beszélgettünk, és ez a realitás. Mi nem tudunk ettől elrugaszkodni, a piac azonnal beáraz minket. Esetünkben a jegyár jelentős része a teljes költségvetésnek, ami miatt nagyon jól kell meghatározni. Itt az állami pénzek nem úgy jönnek, mint egy állandó kőszínházi társulathoz, ahol a jegy árbevétel aránya általában alacsonyabb.

Mennyi lesz most a jegyár átlagosan?

Ez őrületesen változó, 2500-tól 15-25 ezerig. Ez attól függ, hogy a Margitszigeten egy nemzetközi sztár van, vagy Kőszegen egy kamaraelőadás.

Friss hír, hogy bizonyos nyári színházak idén egyáltalán nem kaptak állami támogatást.

Ez így van, ráadásul az idei évben elég későn, most június elején derültek ki az előadóművészeti támogatások. El lehet képzelni, mit jelent ez egy szabadtéri színház esetében, amikor a közönségünket már régen meg kellett volna találni az idei műsorfüzetekkel, de mi még azt se tudtuk, mire lesznek forrásaink. Tavaly ezeket a pályázati támogatásokat már januárban kihirdették, igaz, akkor választások voltak. Azt szoktuk mondani, hogy a biztos rossz hír is jobb, mint a bizonytalan jó. Ha tudod, hogy nem lesz támogatás, akkor a zsíros kenyeret sem veszed elő. De ha előveszed, és mégsem kapsz állami forrásokat, az nagyon rossz üzenet. A közönség türelmét is kellett kérnünk, mert így a programhirdetések jóval később történhettek meg, addig nem tehettünk kötelezettségvállalást, amíg nem volt fedezet. Az önkormányzatok adott esetben meg tudják előlegezni azt a pályázati pénzt, ami lehet, hogy csak augusztusban vagy szeptemberben folyik be, de ha még nincs döntés, nincs erről egy szerződés, addig nincs, aki ellenjegyezze ezt, hiszen nincs rá tényleges fedezet.

Tudsz olyan szabadtéri színházról, amelyik nem kapott támogatást, emiatt nem tud megnyitni?

Ilyenről nem tudok, de óriási különbségek vannak bemutatószámban. Nekünk tavaly öt saját bemutatónk volt, idén csupán egy lesz. Óriási különbség van abban is, hogy mit játszunk. Az a biztatás, hogy minél inkább a piacra kerüljünk, azt jelenti, hogy olyat játsszunk, ami tuti siker. Az nem biztos, hogy ez művészet. Mi mindig azért küzdöttünk, hogy azon kívül, hogy szórakoztassuk az embereket, ez minőségi szórakoztatás is legyen, magvas gondolatokat is tudjunk közvetíteni, amik fontosak, amiknek értelmük van. Ne csak bohózat legyen, hanem vígjáték, dráma vagy akár tragédia is. Ami felé ez a támogatási rendszer tol minket, az a bohózat. Kevesebb jó színvonalú, átgondolt és magasabb művészi színvonalú produkciót tudunk létrehozni, mert az jellemzően több pénzbe kerül. Ahhoz, hogy ki tudjunk állítani egy komplett Szentivánéji álmot, azzal a díszlettel, szereplőgárdával, amit például tavaly a Kőszegi Várszínházban volt, ahhoz bizony sok pénz kell. Ehhez képest idén a „Miért pont kivi” című darabunk, amit a Rózsavölgyivel hozunk létre közösen, sokkal kisebb volumenű lesz. Már csak azért is, mert a darabnak mindössze négy szereplője van. (Őze Áron rendezi, és Schneider Zoltán Varga Ádám , Takács Katalin és Kiss Anna játssza a szerepeket.) Másrészt a nyári színházak között vannak olyanok, akik nyertek annyi támogatást, hogy meg tudnák valósítani minden elképzelésüket, de ha ez csak júniusban derül ki, már nem tudnak új művészeket leszerződtetni. Képzeld el, hogyha ma megkeresem Hegedűs D. Gézát, hogy akkor egy hónapig dolgozz Kőszegen! Neki már le van szervezve a nyara.

A mostani előadó-művészeti többlettámogatás azonban abból a szempontból jót is hozott, hogy jövő augusztus 31-ig lehetett pályázni. Nagyon sokan úgy is pályáztak, hogy külön vették ezt az évet és a következőt. Mi is ezt tettük, így már most tudjuk a 2024-re kapott állami pénzeinket. Érdekes módon a minisztérium elkezdett egy szakmai munkát, de a miniszterváltozás miatt bizonyos dolgok lelassultak, miközben az adminisztráció nagyon keményen dolgozott azon, hogy a jövő évi alap már kiderüljön.

Van viszont egy nagyon jó hírünk, tavaly elkezdtük a szabadtéri színházak találkozóját a Városmajorban, és idén ezt két balatoni helyszínen fogjuk megvalósítani: az alsóörsi és a boglári szabadtéri színpadon. Tavaly ezt még a pandémiás támogatásból tudtuk megszervezni, idén pedig a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekten belül.

forrás: https://www.hellovidek.hu/

Balatoni nyári színház szabadtéren

Szombaton kezdődik a Szabadtéri Színházak Találkozója, amelyet egyszerre két balatoni helyszínen, Balatonbogláron és Alsóörsön tartanak meg. Június 17-én nyit és 25-ig tart az egyedülálló szabadtéri kulturális fesztivál, amely összekapcsolja az északi és a déli partot. A közönség kilenc nap alatt tizenhárom kultelőadást, sikerprodukciót láthat, amelyekben fellép többek között Borovics Tamás, Eperjes Károly, Kálid Artúr, Ladányi Júlia, Mester Viktória, Mohai Tamás, Peremartoni Krisztina, Radnay Csilla, Pál András, Poroszlay Kristóf, Szemenyei János és Vizi Dávid.

A Szabadtéri Színházak Szövetségének kiemelt nyári eseménye, amelynek a Kultkikötő a házigazdája, a Veszprém – Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósul meg. A Szabadtéri Színházak Szövetsége 1997-ben alakult. Jelenlegi tagjai: Agria Nyári Játékok (Eger), Esztergomi Várszínház, Gyulai Várszínház, Kisvárdai Várszínház, Kőszegi Várszínház, Kultkikötő (Balaton), Kvártélyház Szabadtéri Színház (Zalaegerszeg), Margitszigeti Színház, Nagyerdei Szabadtéri Játékok (Debrecen), Szarvasi Vízi Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok, Szentendrei Teátrum, Városmajori Szabadtéri Színpad, Zsámbéki Nyári Színház.

– Szenvedélyes színházcsinálók szakmai szervezete a miénk 14 tagintézménnyel az ország különféle részeiből – mondta Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke, a Kőszegi Várszínház igazgatója. – Azzal a céllal hoztuk létre a Szabadtéri Színházak Találkozóját, hogy a saját nyári előadásaink eljussanak máshová is, közös rendezvényen kerüljenek fókuszba, így e produkciók hosszabb ideig fennmaradhatnak. Az idei a második találkozó a Kultkikötő két helyszínén: Balatonbogláron és a természetbe ékelt Alsóörsi Amfiteátrumban. Köszönjük, hogy befogadott minket ez a kulturális értékekben gazdag térség, s ígérjük, igényes színházi tartalommal és innovatív szemlélettel mi is hozzájárulunk a kreatív régió sikeréhez.

Nyitóelőadások szabadtéren

Június 17-én, a Furcsa pár női változatának balatonboglári nyitóelőadása előtt a Színház a tölgyek alatt című kiállítás nyílik meg a Balatonboglári Kultkikötőben. A tárlaton az idén 85 esztendős Margitszigeti Szabadtéri Színpad történetéből láthatók fotók, plakátok, egyéb színháztörténeti dokumentumok. Az északi part is tart színházi nyitónapot: szintén június 17-én az alsóörsi Kultkikötő Amfiteátrumban Bella Máté és Karafiáth Orsolya díjnyertes komédiáját, a Macskadémont játssza a Szentendrei Teátrum remek zenékkel, Gergye Krisztián rendezésében és Szemenyei János „démonikus macskaalakításával”.

– A költészetet is beemeltük a Szabadtéri Színházak Találkozójának programjába. Fontosnak tartjuk a költőket megszólaltató színházi alkalmakat nyáron is – fogalmazott Nagy Viktor, a Kultkikötő igazgatója.

A Szabadtéri Színházak Találkozójának idei, Balaton-parti programjait június 17. és 25. között rendezik meg.

Egy szabad szellem története – a szabad ég alatt

Az alsóörsi Kultkikötő Amfiteátrumban a huszadik század magyar irodalmának egyik legkülönösebb alakját, Faludy Györgyöt idézi meg a kultikussá vált Tenyérvonalak című előadás június 22-én a Szegedi Szabadtéri Játékok vendégprodukciójaként Balogh Esperes Ákos szerkesztésében. Mint írják: aki ismeri Faludy életművét, annak azért lehet élmény, aki nem, annak a felfedezés örömét is kínálja az előadás Borovics Tamással és Poroszlay Kristóffal. Június 23-án egy másik szabad szellem alakját hozza egészen közel a közönséghez a Szénakutyák című előadás, amely „képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról”. Macskaszempontból láttatja a költészetet, az irodalmat, a világot, Weöres Sándort, aki 76 évesen halt meg, bár sosem öregedett meg. Kálid Artúr egyszemélyes „macskaremeklése”, Göttinger Pál darabja és rendezése a Kőszegi Várszínház vendégjátékaként a Balatonboglári Kultkikötőben lesz látható június 23-án.

Balatonboglári és alsóörsi kultelőadások

Június 24-én, ugyancsak a Balatonboglári Kultkikötőben tekinthető meg Az eszméimet nem cserélem című darab a Városmajor százéves története kapcsán. Az előadás, amely titkos irodalmi mulatság, zenés revü, képes irodalomkönyv – a Városmajori Szabadtéri Színpad vendégprodukciója, melyet Horváth János Antal rendező és Nyáry Krisztián irodalmár írtak meg közösen. A virágárus Majoros néni, a Városmajor parkjának állandó tartozéka igen jól ismeri a kortárs költőket, írókat. Neki mondják el ugyanis titkaikat Ady Endre és Nemes Nagy Ágnes, Karinthy Frigyes és József Attila, Polcz Alaine és Babits Mihály, Molnár Ferenc és Kosztolányi Dezső. Majoros néni kíváncsian hallgatja őket, olykor beleolvas a parkban felejtett kéziratokba.

A Kőszegi Várszínház és a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat közös produkciója június 22-én lesz Balatonbogláron, a Káosz című darabot adják elő Csábi Anna rendezésében. A darabot Mika Myllyaho finn drámaíró, színész írta, aki 2010 óta a Finn Nemzeti Színház igazgatója is. Egy trilógiájának középső műve ez, és három nő különös történetén keresztül végül is sikeresen elmossa a határokat a sajnálat és a humor, az együttérzés és a megvetés, a tragédia és a felhőtlen nevetés között. Részt vesz a szabadtéri fesztiválon az idén hatvanesztendős Gyulai Várszínház De mi lett a nővel? című produkcióval június 18-án Balatonbogláron, az Esztergomi Várszínház Isten komédiása című előadással június 23-án Alsóörsön és a zalaegerszegi Kvártélyház Szabadtéri Színház a Meseautóval június 25-én, szintén Alsóörsön.

forrás: https://magyarnemzet.hu

Nyár – Szabadtér – Költészet: érzelmi szabadsághármas a Balaton-parton

A költészetet is beemelte nyári fesztiválprogramjai közé a Szabadtéri Színházak Találkozója, amelyet június 17. és 25. között rendeznek meg a Kultkikötő balatonboglári és alsóörsi helyszínein. A szervezők fontosnak tartják a költőket megszólaltató színházi alkalmakat – nyáron is. Kultikus előadások láthatók, és még Nyáry Krisztián darabját is műsorra tűzik.

Az alsóörsi Kultkikötő Amfiteátrumban a huszadik század magyar irodalmának egyik legkülönösebb alakját – aki majdnem minden borzalmat átélt, ami a múlt századba belesűrűsödött –, Faludy Györgyöt idézi meg a kultikussá vált Tenyérvonalak című előadás. Aki ismeri Faludy életművét, annak azért lehet élmény, aki nem, annak a felfedezés örömét is kínálja az előadás Borovics Tamással és Poroszlay Kristóffal.

„A Tenyérvonalak azt a Faludyt állítja elénk, aki csupán költő szeretett volna lenni. Persze, csupán nem lehet költőnek lenni. Ám az legalábbis kérdés, hogy ezért mennyire kell pokolra menni. Szándéka ellenére regényhősnek kijáró élet jutott neki, mert mindennapjaiba minduntalan belépett a történelem. Az előadás is bizonyság rá: a pokol neki házhoz jött” – vélekedik az előadásról Bod Péter publicista. Vámos Miklós író pedig egyszer arról mesélt, mi mindent volt szerencséje megtudni a világ dolgairól Faludy Györgytől. Például, hogy

az ifjú Albert Einstein Faludy-frizurát hordott, de zoknit nem, hogy minél jobban hasonlítson a költőre.

Vagy azt, hogy egy cérnavékony fénypászma is életben tarthatja az embert, ahogy Faludy Györgyöt a recski, ablaktalan magánzárkájának kulcslyukán át „meleget adó” fény. A Tenyérvonalak – a Szegedi Szabadtéri Játékok vendégprodukciója – az alsóörsi Kultkikötő Amfiteátrumban kerül színre június 22-én, csütörtökön, 20.30-kor. Egy szabad szellem története – a szabad ég alatt.

Másnap, június 23-án egy másik szabad szellem alakját hozza egészen közel a közönséghez a Szénakutyák című előadás, amely „képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról”. Macskaszempontból láttatja a költészetet, az irodalmat, a világot, Weöres Sándort, aki

76 évesen halt meg, bár sosem öregedett meg.

Kálid Artúr egyszemélyes „macskaremeklése”, Göttinger Pál darabja és rendezése – a Kőszegi Várszínház vendégjátékaként – a Balatonboglári Kultkikötőben látható június 23-án.

forrás: https://fidelio.hu

SZABADTÉRI SZÍNHÁZAK TALÁLKOZÓJA | ALSÓÖRS, BALATONBOGLÁR | 2023 JÚNIUS 17-25.

Június 17-25. között rendezik meg a Szabadtéri Színházak Találkozóját a Kultkikötő alsóörsi és balatonboglári helyszínein, ahol 8 nap alatt, 10 szabadtéri színház 13 előadását nézhetik meg az érdeklődők a szabad ég alatt.

Városmajori Szabadtéri Színpad,Kőszegi Várszínház, Szegedi Szabadtéri Játékok, Szentendrei Teátrum – csupán néhány név azoknak a sorából, akik idén nyáron a Balaton északi és déli partján várják a közönséget a Szabadtéri Színházak Találkozóján, a Kultkikötő alsóörsi és balatonboglári helyszínein.

Az egykori kőbányából kialakított alsóörsi Kultkikötő Amfiteátrum szabadtéri színpadán június 17-én a Szentendrei Teátrum, a Pinceszínház és a Gergye Krisztián Társulat közös produkciója, a remek zenékkel tarkított Macskadémon nyitja a programok sorát. Június 22-én a Szegedi Szabadtéri Játékoknak köszönhetően Faludy György páratlan univerzumába utazhatunk a Tenyérvonalak – Faludy XX. százada című előadással. Június utolsó hétvégéjén is két emlékezetes produkció várja a nézőket. Pénteken az Esztergomi Várszínház és a Soproni Petőfi Színház Isten komédiása című előadása látható majd, mely Assisi Szent Ferenc életét dolgozza fel. Szombaton egy örök kedvenc, a Meseautó kínál remek kikapcsolódást. A Kvártélyház Szabadtéri Színház kis csavarral viszi színpadra a jól ismert történetet: az előadás különlegessége, hogy egy igazán nem mindennapi miliőben, egy roncstelepen játszódik. A legkisebbeket az északi parton A cica, aki haza akart menni című, bájos és humoros mese várja, a Kőszegi Várszínház és a Mesebolt Bábszínház előadásában.

A találkozó másik helyszíne a Kultkikötő boglári játszóhelye, a Balatonboglári Varga Béla Városi Művelődési Ház, illetve a mellette található szabadtéri színpad. Június 17-én a komédia mestere, Neil Simon Furcsa pár című darabja várja a nézőket, egy váratlan csavarral, a Szarvasi Vízi Színház előadásában. Június 18-án a Gyulai Várszínház De mi lett a nővel? című produkcióját tekintheti meg a közönség, melyben három férfi, három utazó szövi a szót – ki más, ha nem a nő körül. A Kőszegi Várszínház két előadással érkezik a Balaton déli partjára: a Káosz június 22-én arra keresi a választ, tényleg nagy baj-e, ha az ember néha kitör önmagából, a Kálid Artúr előadásában látható Szénakutyák pedig – egy nappal később – Weöres Sándor varázslatos világába repít. A találkozót Bogláron a Városmajori Szabadtéri Színpad Az eszméimet nem cserélem című produkciója zárja, mely egyszerre zenés revü, történelmi utazás, képes irodalomkönyv és parktörténet. A gyerekeket az Agria Nyári Játékok A rátóti csikótojással, az Összpróba és Kultkikötő Produkció pedig a Csukás-mese – Süsü és barátai és a Boribon nyaral című előadásokkal várja. A Margitszigeti Szabadtéri Színpad az intézmény hőskorára emlékező kiállítással érkezik a találkozóra.

ELŐADÁSOK

Június 17. SZOMBAT, 20:30 – KULTKIKÖTŐ – Boglári Nagyszínpad
FURCSA PÁR (Női változat) – Neil Simon – Szarvasi Vízi Színház

Június 17. SZOMBAT, 20:30 – KULTKIKÖTŐ – AMFI Alsóörs
MACSKADÉMON – Bella Máté, Karafiáth Orsolya – Szentendrei Teátrum

Június 18. VASÁRNAP, 10:30 – KULTKIKÖTŐ – Balatonboglári Varga Béla Városi Művelődési Ház
CSUKÁS-MESE – SÜSÜ ÉS BARÁTAI – Összpróba és Kultkikötő Produkció

Június 18. VASÁRNAP, 19:00 – KULTKIKÖTŐ – Balatonboglári Varga Béla Városi Művelődési Ház
DE MI LETT A NŐVEL? – A. P. Csehov – Gyulai Várszínház

Június 20. KEDD, 10:30 – KULTKIKÖTŐ – Balatonboglári Varga Béla Városi Művelődési Ház
A RÁTÓTI CSIKÓTOJÁS – Agria Nyári Játékok

Június 21. SZERDA, 10:30 – KULTKIKÖTŐ – Balatonboglári Varga Béla Városi Művelődési Ház
BORIBON NYARAL – Összpróba és Kultkikötő Produkció

Június 22. CSÜTÖRTÖK, 19:00 – KULTKIKÖTŐ – Balatonboglári Varga Béla Városi Művelődési Ház
KÁOSZ – Mika Myllyaho – Kőszegi Várszínház

Június 22. CSÜTÖRTÖK, 20:30 – KULTKIKÖTŐ – AMFI Alsóörs
TENYÉRVONALAK – Faludy XX. százada – Szegedi Szabadtéri Színház

Június 23. PÉNTEK, 19:00 – KULTKIKÖTŐ – Balatonboglári Varga Béla Városi Művelődési Ház
SZÉNAKUTYÁK – Göttinger Pál – Kőszegi Várszínház

Június 23. PÉNTEK, 20:30 – KULTKIKÖTŐ – AMFI Alsóörs
ISTEN KOMÉDIÁSA – Katona Imre – Esztergomi Várszínház

Június 24. SZOMBAT, 10:30 – Alsóörsi Eötvös Károly Művelődési Ház és Könyvtár
A CICA, AKI HAZA AKART MENNI – Kőszegi Várszínház – Mesebolt

Június 24. SZOMBAT, 20:30 – KULTKIKÖTŐ – Boglári Nagyszínpad
AZ ESZMÉIMET NEM CSERÉLEM – Városmajori Szabadtéri Színpad

Június 24. SZOMBAT, 20:30 – KULTKIKÖTŐ – AMFI Alsóörs
MESEAUTÓ – Kvártélyház Szabadtéri Színház

A szervezők a program- és időpontváltozás jogát fenntartják.

A Szabadtéri Színházak Találkozója a Veszprém-Balaton EKF 2023 program támogatásával jön létre.

Forrás: Kultkikötő / https://hellobalaton.hu/

Idén a Kultkikötő helyszínei adnak otthont a Szabadtéri Színházak Találkozójának

Idén a Kultkikötő helyszínein, Alsóörsön és Balatonbogláron rendezik meg a Szabadtéri Színházak Találkozóját, amelyen június 17. és 25. között számos színházi előadással, kiállítással, valamint gyermekprogrammal várják a közönséget.

A Szabadtéri Színházak Szövetsége az idei Szabadtéri Színházak Találkozójával csatlakozik a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programhoz – közölte Pócza Zoltán, az SZSZSZ elnöke szerdán az eseményt beharangozó budapesti sajtótájékoztatón. Felidézte, hogy a találkozót tavaly nyáron rendezte meg először az SZSZSZ hagyományteremtő céllal. A két helyszínen idén is a szövetség tagjainak legizgalmasabb színházi előadásait mutatják be egy rendhagyó színházi szemle keretein belül – tette hozzá. Ismertetése szerint a programválasztékban gyermek- és felnőttelőadások egyaránt szerepelnek, emellett számos kísérőprogrammal, többek között kiállítással és szakmai konferenciával is készülnek.

A rendezvény nyitóelőadása június 17-én alsóörsi Kultkikötő Amfiteátrumban Bella Máté és Karafiáth Orsolya Macskadémon című zenés komédiája lesz a Szentendrei Teátrum és Gergye Krisztián Társulatának közös produkciójában. Ugyanitt láthatja a közönség egyebek mellett a Szegedi Szabadtéri Játékok produkciójaként a Tenyérvonalak – Faludy XX. százada című előadást június 22-én, június 26-án pedig az Esztergomi Várszínház vendégjátékát, az Isten komédiását. A gyerekeket várja június 24-én a Kőszegi Várszínház és a Mesebolt Bábszínház közös darabja, A cica, aki haza akart menni.

A Boglári Nagyszínpadon június 17-én a Furcsa pár női változatát láthatja a közönség a Szarvasi Vízi Színház előadásában. Június 18-án Süsü és barátai várják a legkisebbeket az Összpróba és a Kultkikötő Produkció közös előadásaként. A Kőszegi Várszínház a Káosz, valamint a Szénakutyák című előadását hozza el a Boglári Nagyszínpadra. Az előadások mellett Színház a tölgyek alatt címmel fotókiállítás látható a rendezvény ideje alatt a 85 éves Margitszigeti Szabadtéri Színpad történetéről.

Pócza Zoltán beszámolt arról is, hogy a Szabadtéri Színházak Szövetségének 14 tagszínháza van, amelyek tavaly 53 bemutatóval és 560 előadással várták összesen csaknem 300 ezer nézőjüket. Az együttműködés fontosságát hangsúlyozva elmondta azt is, hogy a szövetség tagjai a VEB2023 EKF programja mellett a 10. Színházi Olimpia programjaihoz is csatlakoztak előadásaikkal.

Az eseményen Varga Richárd, az EKF irodalmi és színházi projektmenedzsere köszönetet mondott a pályázóknak, akik előadásaikkal kapcsolódnak az EKF programjaihoz. Mint hozzátette, a közreműködőknek köszönhetően a régióban olyan minőségi előadásokat láthat majd a közönség, amelyek között a klasszikus daraboktól kezdve a legújabb kísérletező műfajokig bezárólag mindenféle produkció szerepel.

Az eseményen részt vett Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere is, aki felidézte, hogy az előadások helyszíne az 1970-es évekig vöröskőbányaként funkcionáló kőfejtő volt, ahol a 2021-es rekultivációt követően egy 450 férőhelyes, félköríves, vöröskőből készült nézőtéret építettek a hegyoldalban. Mészáros Miklós, Balatonboglár polgármestere elmondta, hogy a város a művészetek széles spektrumával várja idén is az érdeklődőket. A színházi előadások mellett idén is rendeznek dzsessz- és borfesztivált, lesznek orgonakoncertek és szüreti fesztivált is tartanak.

Pócza Zoltán az eseményen – amelyen jelen voltak az SZSZSZ-hez tartozó intézmények vezetői is – átadta a Szabadtéri Színházak Szövetsége Gedeon József Amfiteátrum-díját, amelyet munkássága elismeréseként idén Cselényi Nóra jelmeztervezőnek, a kaposvári Csiky Gergely Színház örökös tagjának ítéltek oda. A találkozó programjairól további részletek a kultkikoto.hu oldalon olvashatóak.

(Via MTI)

forrás: https://szinhaz.org/

“ENNYIRE GAZDAG SZABADTÉRI SZÍNJÁTSZÁS MÁSHOL NINCS A VILÁGON” – JÖN A SZABADTÉRI SZÍNHÁZAK TALÁLKOZÓJA

Közös évadnyitó sajtótájékoztatót tartottak a Szabadtéri Színházak Szövetségéhez tartozóintézmények a budapesti Thália Színházban. Szóba került a Szabadtéri Színházak Találkozójának idei, Balaton-parti programsorozata, amelyet június 17. és 25. között rendeznek meg Balatonbogláron és Alsóörsön, a Kultkikötő különleges fesztiválhelyszínein, s amely a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programtámogatásával valósul meg. A szakmai szervezetben 14 rangos szabadtéri színház működik együtt. Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke – a Kőszegi Várszínház igazgatója – beszélt a Balaton-parti közös rendezvényükről, Nagy Viktor, a Szövetség egyik alelnöke – a Kultkikötő igazgatója – arról szólt, mennyire fontos, hogy minőségi kulturáliskínálat legyen a vidéki régiókban.

A sajtótájékoztató végén átadták a Szabadtéri SzínházakSzövetségének Gedeon József Amfiteátrum-díját, amelyet idén Cselényi Nóra Jászai Mari-díjas jelmeztervezőnek, a kaposvári Csiky Gergely Színház Örökös Tagjának ítéltek oda. A sajtótájékoztatón jelen voltak még a szabadtéri színházak vezetői, valamint Varga Richárd, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa irodalmi és színházi programjainak felelőse, Mészáros Miklós, Balatonboglár polgármestere, Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere is.

Hangulatos zenei felütéssel kezdődött a Szabadtéri Színházak Szövetségének budapesti sajtótájékoztatója: Nádasy Erika színművész énekelt – Mihalics János kísérte zongorán – a Macskadémonból, amely június 17-én a Szabadtéri Színházak Találkozójának alsóörsi nyitóelőadása lesz, s amely a Szentendrei Teátrum és a Gergye Krisztián Társulat közös produkciója.

Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke elmondta, a szakmai szervezet tavaly ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Akkor találták ki, legyen egy közös Szabadtéri Színházak Találkozója. „Mindannyian létrehozunk értékes saját produkciókat is nyaranta, amelyek – sok esetben – csak néhány előadást érnek meg a szabadtéri helyszíneken, ezért azt gondoltuk, nagyobb nyilvánosság elé is vihetnénk ezeket. 2022-ben volt az első Találkozó, akkor a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Annyira sikeres volt, hogy rögtön pályáztunk a következő ilyen rendezvényre. Tagtársunk, a Kultkikötő révén most bekapcsolódhattunk a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozatba, s annak támogatásával tudjuk megvalósítani a Szabadtéri Színházak Találkozóját június 17. és 25. között Balatonbogláron és Alsóörsön. Az idei közös rendezvényünk házigazdája tehát a Kultkikötő.”

Arról is beszélt, hogy 2022 nyarán a Szövetséghez szabadtéri színházaknak – három hónap alatt – összesen csaknem 300 ezer nézője, 53 saját bemutatóval várták a közönséget, és 560 előadást játszottak. „Nyáron mi vagyunk a színház az országban. S ennyire gazdag szabadtéri színjátszás sehol máshol nincs a világban”, említette Pócza Zoltán, aki külön köszöntötte a három évfordulós szabadtéri színházat: a Margitszigeti Szabadtéri Színpad idén 85, a Gyulai Várszínház 60, a Zsámbéki Nyári Színház 40 esztendős.

Ezt követően felolvasta Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosáért felelős kormánybiztos köszöntőjét a Találkozó kapcsán: „A színház jóval több, mint időtöltés, a szabadtéri színház pedig idén is jóval több, mint nyári szórakozás. A Szabadtéri Színházak Találkozója talán emiatt az egyik legjobb példája lesz annak, hogy egy szakma összetartása újabb közösségeket teremt az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés negyvenéves történetében. Amikor két ekkora kulturális esemény találkozik, azonnal kiderül, hogy a színház nem pusztán kiváló előadások sorozatát jelenti, hanem közösségteremtő erőt is. A Szabadtéri Színházak Találkozója két helyszínen, Balatonbogláron és Alsóörsön kapcsolódik a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozatához. Megtisztelő, hogy idei rendezvényünk közös lesz.”

Nagy Viktor, a Kultkikötő alapító igazgatója arról is beszélt: „Meg kell felelnünk az Európa Kulturális Fővárosa ethoszának, szellemiségének, értékrendjének. Köztük az együttműködés, a párbeszéd, vagy épp a környezettudatosság elvének. A Szabadtéri Színházak Szövetsége alapvetően az együttműködés és a párbeszéd híve.” Mesélt még a Találkozó programjairól is: 13 előadás (felnőtteknek és gyerekeknek is), 1 kiállítás és 1 szakmai konferencia is várja a közönséget, az érdeklődőket.

Varga Richárd, a Veszprém-Balaton 2023 EKF képviseletében hozzátette: „A színházi koncepciókidolgozásakor alapvetésként fogalmazódott meg bennünk, hogy szeretnénk a színházi előadásokat kimozdítani a klasszikus vagy klasszikusnak vélt terekből, szeretnénk erdőbe, a Balaton-partra, az utcákra, az emberek közé kivinni egyes produkciókat. Valójában ez inkább egyfajta visszatalálás az ünnepi értelemben vett hétköznapihoz, a színház ősi, eredeti közegeihez. A szabadtéri színház mint forma egyértelműen illeszkedett ebbe az elképzelésbe, ezért is volt szinte magától értetődő az EKF számára, hogy támogatni szeretné a Szabadtéri Színházak Találkozóját. Fontos volt számunkra az is, hogy a döntően Veszprémre koncentrálódó színházi programjaink mellett ez a fesztivál a régióba, a Balaton partjára visz majd érdekes és izgalmas előadásokat, így tökéletesen kiegészíti az EKF színházi programjait.”

Mészáros Miklós, Balatonboglár polgármestere és Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere is kitértarra, mennyire fontos a minőségi kultúra jelenléte a Balatonnál, hiszen a kultúra az innovátora a régió fejlesztéseinek is, és ehhez járul hozzá a Szabadtéri Színházak Találkozója is.

A sajtótájékoztató végén Pócza Zoltán átadta a Szabadtéri Színházak Szövetségének Gedeon József Amfiteátrum-díját, amelyet idén Cselényi Nóra Jászai Mari-díjas jelmeztervezőnek ítéltek oda, a kaposvári Csiky Gergely Színház Örökös Tagjának, aki eddig összesen több mint 300 produkcióhoz tervezett jelmezeket, a szabadtéri színházak közül legtöbbször a Kőszegi Várszínház előadásaihoz.

NÉHÁNY PLUSZ INFORMÁCIÓ

forrás: https://szinhaz.online

Szabadéri Színházak Találkozója 2023

Június 17. és 25. között az ország szabadtéri színházainak legizgalmasabb előadásai várják a közönséget Alsóörsön és Balatonbogláron, a Kultkikötő játszóhelyein, a Szabadtéri Színházak Találkozóján. 14 nem mindennapi produkció érkezik a Balaton északi és déli partjára: a színes választékban mindenki garantáltan találhat majd kedvére valót, zseniális költői élettörténetekbe kalauzoló monodrámák, szórakoztató nagyszínpadi közönségkedvencek, zenés és prózai darabok mellett kiváló gyermekszínházi előadások szerepelnek a repertoárban.

A találkozó előadásait itt tekintheti meg: https://bit.ly/3ATp0kn

A program a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával jött létre.

További információ: www.kultkikoto.hu

SZABADTÉRI SZÍNHÁZAK TALÁLKOZÓJA A KULTKIKÖTŐBEN

2023-ban a Kultkikötőt érte az a megtiszteltetés, hogy otthont adhat a Szabadtéri Színházak Találkozójának, mely kezdeményezést tavaly nyáron indította útjára a Szabadtéri Színházak Szövetsége, hagyományteremtő céllal. A találkozó keretében június 17. és 25. között az ország szabadtéri színházainak legizgalmasabb előadásai várják a közönséget Alsóörsön és Balatonbogláron, a Kultkikötő játszóhelyein. 14 nem mindennapi produkció érkezik a Balaton északi és déli partjára: a színes választékban mindenki garantáltan találhat majd kedvére valót, zseniális költői élettörténetekbe kalauzoló monodrámák, szórakoztató nagyszínpadi közönségkedvencek, zenés és prózai darabok mellett kiváló gyermekszínházi előadások szerepelnek a repertoárban.

jún. 17. (Szo) 20:30 | Macskadémon

jún. 17. (Szo) 20:30 | Furcsa pár (női változat)

jún. 18. (V) 19:00 | De mi lett a nővel? – A. P. Csehov

jún. 22. (Cs) 19:00 | Káosz – Mika Myllyaho

jún. 22. (Cs) 20:30 | Tenyérvonalak – Faludy XX. százada

jún. 23. (P) 19:00 | Szénakutyák – Göttinger Pál

jún. 23. (P) 20:30 | Isten komédiása – Katona Imre

jún. 24. (Szo) 20:30 | Az eszméimet nem cserélem

jún. 24. (Szo) 20:30 | Meseautó

Gyerekelőadások – Mesés Kikötő

jún. 18. (V) 10:30 | Csukás-mese – Süsü és barátai

jún. 20. (K) 10:30 | A rátóti csikótojási

jún. 21. (Sze) 10:30 | A rátóti csikótojási

jún. 24. (Szo) 10:30 | A cica, aki haza akart menni

A gyerekelőadások fedett helyszínen kerülnek megrendezésre, melyeket ezáltal rossz idő esetén is megtartunk.
A jegyvásárlással Ön is segíti négy évszakon át működő csapatunkat és azt, hogy maroknyi, ám annál lelkesebb stábunk továbbra is az igényes kultúra közvetítésén dolgozhasson.

forrás: https://kultkikoto.hu/

Idén is megrendezik a Szabadtéri Színházak Találkozóját

Tisztújító közgyűlését tartott a Szabadtéri Színházak Szövetsége. Pócza Zoltánt – a Kőszegi Várszínház igazgatóját – egyhangú szavazással újabb három évre választotta elnökévé a szakmai társaság.

Pócza Zoltán 2017 óta tölti be ezt a posztot. Alelnök maradt Horányi László, az Esztergomi Várszínház direktora. Másik alelnöknek Nagy Viktort, a Kultkikötő igazgatóját szavazták meg.

A közgyűlésen áttekintették a Szabadtéri Színházak Találkozójának idei, Balaton-parti programsorozatát, amelyet június 17. és 24. között rendeznek meg Balatonbogláron és Alsóörsön, a Kultkikötő hangulatos fesztiválhelyszínein. Arról is beszéltek a szakmai egyeztetésen, hogy mi lesz a szabadtéri színházak 2023-as pályázati támogatásával.

Miután a Szabadtéri Színházak Szövetségének tagszervezetei elfogadták Pócza Zoltán elnök beszámolóját a múlt évi jubileumi programjaikról, eredményeikről – akkor volt ugyanis 25 éves a Szövetség –, a tisztújítás is gyorsan zajlott. Ezt követően rátértek a színházigazgatók a Szabadtéri Színházak Találkozójára, amelyet ebben az évben második alkalommal rendeznek meg. Tavaly a Városmajori Szabadtéri Színpadon zajlott az eseménysorozat.

2023-ban a Kultkikötő a Szabadtéri Színházak Találkozójának házigazdája: az alsóörsi és a balatonboglári helyszíneiken 12 produkció, köztük felnőtt- és gyerekelőadások mutatkoznak be június 17. és 24. között. A Szabadtéri Színházak Találkozója idén kapcsolódik a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programjaihoz, amelynek keretében szakmai konferenciát is tartanak.A Szabadtéri Színházak Találkozója lehetőséget ad a szakmai szövetséghez tartozó színházak különféle nyári produkcióinak tovább élésére és bemutatására. „Mindannyian létrehozunk értékes saját produkciókat is nyaranta, amelyek – sok esetben – csak néhány előadást érnek meg. Azt gondoltuk, nagyobb nyilvánosság elé is vihetnénk ezeket”, jegyezte meg Pócza Zoltán a közgyűlést követően. Arról is beszélt: „Rendkívül nehéz helyzetben van a kulturális szféra. Az előadóművészeti szervezetek számára kiírt egyedi pályázatok között idén nincs külön támogatási kerete a szabadtéri színházaknak. Programokra ugyan pályázhatunk és pályázunk is mindannyian, de nem tudjuk időben meghirdetni a nyári rendezvényeinket, ha a szabadtéri színházak által beadott pályázatokat csak késve bírálják el. Legkésőbb április végén már tisztában kellene lennünk azzal, mire számíthatunk, vagy mire nem. Bízom benne, hogy a pályázat kiírói gondoltak arra is: a szabadtéri színházak májusban nyitnak. A mai szakmai megbeszélésünkön erről is szó esett.”

Szabadtéri Színházak Találkozója – 2023. június 17-24.

Alsóörsön, a Kultkikötő Amfiteátrumban tekinthetők meg: Bella Máté – Karafiáth Orsolya: Macskadémon (a Szentendrei Teátrum, a Pinceszínház és a Gergye Krisztián Társulat közös produkciója); Katona Imre: Isten komédiása (Esztergomi Várszínház); Bolba Tamás – Szente Vajk – Galambos Attila: Meseautó (Kvártélyház Szabadtéri Színház).

Az alsóörsi Eötvös Károly Művelődési Ház és Könyvtárban látható: Jill Tomlinson: A cica, aki haza akart menni (a Kőszegi Várszínház és a Mesebolt Bábszínház közös produkciója); Férfi és Nő 4X (Összpróba és Kultkikötő Produkció).

Balatonbogláron is számos előadás mutatkozik be: Neil Simon: Furcsa pár – női változat (Szarvasi Vízi Színház); Csukás-mese – Süsü és barátai (Összpróba és Kultkikötő Produkció); Csehov – Kiss Csaba: De mi lett a nővel? (Gyulai Várszínház); A rátóti csikótojás (Agria Nyári Játékok); Boribon nyaral (Összpróba és Kultkikötő Produkció); Göttinger Pál: Szénakutyák (Kőszegi Várszínház); Nyári Krisztián – Horváth János Antal: Az eszméimet nem cserélem – Titkos irodalmi mulatság és kesergés (Városmajori Szabadtéri Színpad).

A Balaton-partjára, Boglárra „költözik” kicsit a budapesti Margitsziget is: a 85 éves a Margitszigeti Szabadtéri Színpad történeti kiállítása tekinthető meg Színház a tölgyek alatt címmel.

színház szabadtér

forrás: https://papageno.hu

MI LESZ IDÉN A SZABADTÉRI SZÍNHÁZAKKAL? – PÓCZA ZOLTÁNT ÚJRA ELNÖKKÉ VÁLASZTOTTÁK

Tisztújító közgyűlését tartotta pénteken a Szabadtéri Színházak Szövetsége. Pócza Zoltánt – a Kőszegi Várszínház igazgatóját – egyhangú szavazással újabb három évre választotta elnökévé a szakmai társaság. 2017 óta tölti be ezt a posztot. Alelnök maradt Horányi László, az Esztergomi Várszínház direktora. Másik alelnöknek Nagy Viktort, a Kultkikötő igazgatóját szavazták meg. A közgyűlésen áttekintették a Szabadtéri Színházak Találkozójának idei, Balaton-parti programsorozatát, amelyet június 17. és 24. között rendeznek meg Balatonbogláron és Alsóörsön, a Kultkikötő hangulatos fesztiválhelyszínein. Arról is beszéltek a szakmai egyeztetésen, hogy mi lesz a szabadtéri színházak 2023-as pályázati támogatásával.

A Szabadtéri Színházak Találkozója lehetőséget ad a szakmai szövetséghez tartozó színházak különféle nyári produkcióinak tovább élésére és bemutatására. „Mindannyian létrehozunk értékes saját produkciókat is nyaranta, amelyek – sok esetben – csak néhány előadást érnek meg. Azt gondoltuk, nagyobb nyilvánosság elé is vihetnénk ezeket”, jegyezte meg Pócza Zoltán a közgyűlést követően. Arról is beszélt: „Rendkívül nehéz helyzetben van a kulturális szféra. Az előadó-művészeti szervezetek számára kiírt egyedi pályázatok között idén nincs külön támogatási kerete a szabadtéri színházaknak. Programokra ugyan pályázhatunk és pályázunk is mindannyian, de nem tudjuk időben meghirdetni a nyári rendezvényeinket, ha a szabadtéri színházak által beadott pályázatokat csak késve bírálják el. Legkésőbb április végén már tisztában kellene lennünk azzal, mire számíthatunk, vagy mire nem. Bízom benne, hogy a pályázat kiírói gondoltak arra is: a szabadtéri színházak májusban nyitnak. A mai szakmai megbeszélésünkön erről is szó esett.”

Szabadtéri Színházak Találkozója – 2023. június 17-24.

A Balaton-partjára, Boglárra „költözik” kicsit a budapesti Margitsziget is: a 85 éves Margitszigeti Szabadtéri Színpad történeti kiállítása Színház a tölgyek alatt címmel tekinthető majd meg a Szabadtéri Színházak Találkozója idején.

forrás: https://szinhaz.online

Csaknem 300 ezren látogatták a szabadtéri színházakat 2022 nyarán

2022. október. 25. kedd

A Start Plusz vendége Pócza Zoltán elnök, Szabadtéri Színházak Szövetsége, a Kőszegi Várszínház igazgatója.

Centenáriumi évad-retrospektív – Ahol a “szabadterek” találkoztak

Centenáriumát ünnepelte idén a Városmajori Szabadtéri Színpad. Az ünnepi nyári évadot a Szabadtéri Színházak Szövetségének (SZSZSZ) rendezvénye, a Szabadtéri Színházak Találkozója nyitotta meg. A fővárosi közönség 2022. június 1. és 8. között 9 emblematikus produkciót láthatott az SZSZSZ elsősorban vidéki színházainak a kínálatából válogatva. Nagyszínpadi és kamaraprodukciók érkeztek Kőszegről, Gyuláról, Szentendréről, a balatoni Kultkikötőből is.

Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke – egyben a Kőszegi Várszínház igazgatója – így fogalmazott: „Mivel 25 éves lett a Szabadtéri Színházak Szövetsége, kitaláltuk, hogy közös rendezvénnyel is megünnepelhetnénk a negyedszázados jubileumot. Ezért rendezzük meg idén először a Szabadtéri Színházak Találkozóját. Mindannyian létrehozunk rendkívül értékes saját produkciókat is, amelyeket most még nagyobb nyilvánosság elé tudunk tárni 2022. június 1. és 8. között a budapesti Városmajori Szabadtéri Színpadon.”

Zenés vígjátékkal nyitott a találkozó: Az Öreghíd alatt című előadást Göttinger Pál rendezte. Egy darab a szerelemről, sorsról, kötelességről, régi adósságokról, közösségről – az adott szóról. S arról, vajon miért választjuk az előttünk felragyogó számtalan lehetőség közül szinte mindig a lehető legrosszabbat… A Kőszegi Várszínház vendégjátéka június 1-jén volt látható, főbb szerepekben: Ullmann Mónikával, Grisnik Petrával, Kálid Artúrral, Epres Attilával, Trokán Annával.

Szinetár Dóra és Makranczi Zalán játszotta a Dunakanyar főszerepeit. Az előadást Szinetár Miklós rendezte. Valahol a Dunakanyarban egy férfi téved be még éppen zárás előtt egy presszóba gyors duplakávéra. Egy nő áll a pultban. Két középkorú, magányos, elbűvölő lélek találkozik. A néző Karinthy Ferenc könnyed iróniával, finomsággal és érzelmekkel teli, fanyar humorú, egyfelvonásos darabját nézve juthat el a kérdésig: tudunk-e egymáshoz kapcsolódni egy véletlenszerű, fura találkozással, amit csak úgy elénk hozott a sors? A Szentendrei Teátrum előadását június 2-án tekinthették meg a nézők a Városmajorban.

Az Őze Áron rendezte Hamlear Shakespeare két művének – Hamlet és Lear király – cselekményét fűzi egybe, azok egymásra rímelő viszonyait, konfliktusait összehangolva kínált nagyívű, a főhős ifjúkorától öregkoráig tartó, burleszk elemekkel át- meg átszőtt, ugyanakkor finom és igényes paródiát. A két szerző, Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba darabja nemcsak a dán királyfit, Hamletet hagyja életben, hogy utána Learként uralkodjon Britannia felett, hanem még belesző a történetbe egy magyar ikont, Bánk bánt is. Az alkotók által „harsány, abszurd, Monty Python-szerű komédiaként” meghatározott darabot jól játszható helyzeteket, izgalmas, számos, hosszú utat bejáró karakterekt és igazán egyedi nyelvi humor jellemzi. A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és a Gyulai Várszínház közös produkciójának főbb szerepeit: NagyErvin, Sipos Imre, Vasvári Csaba, Papp János, Jegercsik Csaba, Ágoston Péter és Kovács Vanda játszotta.

Grecsó Krisztián Libri-közönségdíjas regényéből készült Grisnik Petra monodrámája, a Vera Göttinger Pál rendezésében. Egy kislány a nyolcvanas évek Magyarországán. Figyel, tanul. Tanulja a világot, aminek a megértése bármikor nagy feladat lenne, de ebben az évtizedben különösen az. Tanulja a többi gyereket, tanulja a felnőtteket. Ahogy elmerül a sok kis részletben, szépen lassan világossá válik számára: a körülötte lévők nem mondanak igazat. Családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. A Kőszegi Várszínház produkciója a Városmajori Szabadtéri Színpad kisszínpadán volt átható június 4-én.

A június 5-én két alkalommal bemutatott Dalok a kamrából gasztrokoncert borkóstolóval társult, így különleges, kulturális és gasztronómiai élményt nyújtott a nézőknek. Az előadás Mautner Zsófi gasztroblogger konzulensi közreműködésével jött létre, és a karantén alatt megváltozott gasztronómiai szokásainkról szól. A Soharóza kórus a sütési-főzési szokások átalakulását a nagymamamódszerektől az aktuális hipszter trendekig, a takeaway-kultúrát és a karanténlét sok más elemét járja körbe. A Dalok a Kamrából a Catwalk Concert Productions és a Városmajori Szabadtéri Színpad első közös produkciója volt.

Darvasi László korunk egyik legkiválóbb magyar írója. Költői szépségű darabjában Karády Katalin (Bartha Boróka) élete szerepét alakította szívfájdító módon, hogy visszataláljon „az igazsághoz, / a normális, nappali fényhez, / a szabad levegőhöz, / a szélhez…” A mindenki által ünnepelt és rajongott dívát ezúttal a Gestapo 525-ös számú cellájába zárták. Szenvedéstörténetéből megváltástörténet lesz. A Gyulai Várszínház 2021-es ősbemutatóját, a Karády zárkája című előadást – Béres László rendezésében – június 6-án tekinthette meg a fővárosi közönség.

A Városmajori Szabadtéri Színpad 2021-ben bemutatott saját produkciója a Covid okán szociálisan elszigetelt fiatalokra fókuszál. Az elsősorban középiskolásokat célzó zenés színházi előadás, melynek zenei vezetője Beck Zoltán, a 30Y zenekar alapítója, Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékának átirata, melyben az eredeti dráma csupán kiindulópont. Az Ahogy teccik – nemtragédia című parafrázist a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei adták elő június 7-én.

Van, aki nem ismeri Süsü, Mirr-Murr vagy Gombóc Artúr nevét? Aligha! A Csukás István meséiből készült különleges előadás, a Kultkikötő és az Összpróba Alapítvány produkciója: a Süsü és barátai remek szórakozás nyújtott a családoknak.

Gergye Krisztián Társulata új produkciójában a képzőművészet és a tánc párhuzamaira fókuszált. A Szinesztézia című előadás performance-etűdök füzéréből áll, melyek két előadó, Nagy Csilla és Gergye Krisztián egy-egy gondosan kiválasztott műalkotásra adott reflexióit helyezik egymás mellé. Az előadás a Szentendrei Teátrum, a Kőszegi Várszínház és a Gergye Krisztián Társulata koprodukciójában készült a Ferenczy Múzeumi Centrum szakmai támogatásával.

forrás: https://varosmajoriszinpad.hu/

Megrendezték a Szabadtéri Színházak Találkozóját: ez hangzott el

Helyzetelemző és tervező közgyűlést tartott az idén 25 éves Szabadtéri Színházak Szövetsége, amelyhez országszerte immár 14 rangos tagintézmény tartozik. A szakmai szervezet a Kultkikötő egyik helyszínén, Balatonbogláron összegezte a tapasztalatait, illetve beszélte át a következő időszak lehetőségeit. 2022 nyarán – három hónap alatt – összesen csaknem 300 ezer nézője volt a nyári programjaiknak: 53 saját bemutatóval várták a közönséget, és 560 előadást játszottak.

Idén rendezték meg először a Szabadtéri Színházak Találkozóját, amely eseménynek a Városmajor adott helyet. „Jövőre is lesz ez a találkozó, akkor a Veszprém–Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozathoz kapcsolódóan Balatonbogláron és Alsóörsön, a Kultkikötő helyszínein és szervezésében, s már megítélték rá a támogatást” – jelentette be Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke a közgyűlésen.

Szóba került az is, milyen hatással lehet a szabadtéri színházakra az energiaválság, illetve az, hogy számos kőszínház jelezte, mivel télen zárnak, nyáron pótolják majd az elmaradt előadásokat. A Szabadtéri Színházak Szövetsége együttműködést ajánl a kőszínházaknak.

„Először rendeztük meg a Szabadtéri Színházak Találkozóját. Mindannyian létrehozunk értékes saját produkciókat is nyaranta, amelyek – sok esetben – csak néhány előadást érnek meg a szabadtéri helyszíneken. Azt gondoltuk, nagyobb nyilvánosság elé is vihetnénk ezeket. Sikerrel zárult a programsorozat, és már megítélték a támogatást a folytatáshoz, úgyhogy 2023-ban a Balaton partjára – Balatonboglárra és Alsóörsre – vihetjük a legjobb saját előadásainkat, a Kultkikötő helyszíneire. Ők is szervezik jövőre a rendezvényt a Veszprém–Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat keretében” – emelte ki Pócza Zoltán.

Nagy Viktor, a Kultkikötő alapító igazgatója hozzátette: „Meg kell felelnünk az Európa Kulturális Fővárosa ethoszának, szellemiségének, értékrendjének. Köztük az együttműködés, a párbeszéd, vagy épp a környezettudatosság elvének. A Szabadtéri Színházak Szövetsége alapvetően az együttműködés és a párbeszéd híve. Megnyugtató az is, hogy a tagintézmények közül már egyre többen csatlakoztunk az országos zöldszínházi hálózathoz, például a Kőszegi Várszínház, a Szentendrei Teátrum, a Városmajori Szabadtéri Színház és a Kultkikötő is. Terveink szerint június 16-25. között szerveznénk a Szabadtéri Színházak Találkozóját. Magyarország szabadtéri színházi kultúrájának sokszínűsége egyedülálló. Ezeknek a tereknek – változatos programkínálatokkal, fesztiválokkal – jelentős szerepük van a helyi közösségi élet szervezésében éppúgy, mint a kulturális turizmus fellendítésében.”

A közgyűlésen a 14 tagintézmény számolt be a nyári programjairól, tapasztalatairól, s egy kicsit a jövő évi tervekről is. Összesen 560 előadást játszottak idén, majdnem mindegyiket teltházzal. Pócza Zoltán, a szövetség elnöke szerint „Magyarországon évről évre egyre többen választanak nyári úti célt annak alapján, hogy megnézik, van-e a közelben szabadtéri színház, esetleg valamilyen fesztivál, ahova a családdal együtt is mehetnek, akár több generáció közösen. A szabadtéri színházak nyári kínálatához a legtöbb esetben már egy-egy saját fesztivál is hozzátartozik.”

Beszéltek a szabadtéri helyszínek 2022-es nyári terveiről is. „Sok minden függ az energiaválság alakulásától. Egyrészt kevesen tudják: a szabadtéri színházak többsége egész évben működik, ősszel, télen, tavasszal belső helyiségekben, terekben. Tehát a rezsikérdés minket is érint” – fogalmazott Pócza Zoltán.

A Szabadtéri Színházak Szövetségének balatonboglári közgyűlésén mindannyian egyetértettek abban: feladatuknak tekintik az együttműködésre törekvést, a környezettudatos szemléletformálást, a közös fellépést a szabadtéri színházak fejlesztése érdekében.

forrás: https://www.blikk.hu/

“Az elmúlt három év munkája hozta meg a gyümölcsét a centenáriumra” – Interjú Benkő Nórával

A fennállásának idén 100. évfordulóját ünneplő Városmajori Szabadtéri Színpad meghosszabbított játékrenddel, az eddiginél is gazdagabb programkínálattal és meglepetésekkel egyaránt készült a jubileumra. Az évadot két nagy programsorozat – az első alkalommal megrendezésre kerülő Szabadtéri Színházak Találkozója, valamint a 10. Városmajori Szabadtéri Szemle – foglalta keretbe, a kettő között közel 70 produkcióval, különleges és látványos koncertekkel, ősbemutatókkal, zenés és prózai előadásokkal, gyerekprogramokkal, táncelőadással, operettel, hazai és nemzetközi filmvetítésekkel várták a közönséget. Az évad végén Benkő Nórával, a Városmajori Szabadtéri Színpad ügyvezető igazgatójával ültünk le beszélgetni, hogy összegezzük az elmúlt hónapokat, valamint kicsit előre tekintsünk a jövőbe.

100 éves lett a Városmajori Szabadtéri Színpad. Hogyan ünnepeltétek a jubileumot?

Sokat gondolkodtunk azon, hogyan lehet egy ilyen évfordulót méltó módon megünnepelni. Szerintem jó döntés volt, hogy nem egy kiemelt eseményt állítottunk a középpontba, hanem az egész nyári szezont a jubileumnak szenteltük. Voltak évadon átívelő programok, mint például a Budasteppel közösen szervezett séták, amelyek során a résztvevők körbejárták a Városmajor területét, megismerhették az elmúlt 100 év történetét és a séta végén beleshettek a kulisszák mögé is. A születésnap jó alkalom volt arra, hogy mélyebben is megismerjük, és az év során különböző formában, különböző fórumokon megosszuk az érdeklődőkkel a városmajori parknak, valamint magának a színháznak a történetét. Az OSzMI, illetve más intézmények segítségével korábbi dokumentumok, plakátok és archív anyagok alapján bemutattuk intézményünk múltját a Száz éve a Városmajorban című kültéri kiállításunkban. Az évad elején hirdetett „A Te sztorid” felhívásunkban, arra kértünk mindenkit, hogy mesélje el a városmajori színházhoz fűződő emlékeiket, ezekből végül podcastek és írott anyagok is születtek.

Az előbb említettek mellett volt két kiemelt eseményünk: az egyik a saját produkciónk, a 100 év Major, avagy az eszméimet nem cserélem premierje, amelyben Nyáry Krisztián és Horváth János Antal a korábban itt élt írók és költők szemszögéből mutatta be az elmúlt 100 évet, a másik pedig a Kaddis-koncert, ami szintén a szívügyem volt. Aki olvasta Zoltán Gábor műveit, tudja, milyen borzalmak történtek a környéken 1944-45 telén. Erről mindenképpen szerettünk volna megemlékezni, ehhez pedig nem is találhattunk volna méltóbb előadást, mint Födő Sándor és Bíró Eszter koncertje.

Ahogy említetted, a 100 év Major volt idén a saját produkciótok. Milyen visszajelzések érkeztek a szakmától és a közönségtől?

Nagyon sikeres volt, mert egy izgalmas előadás született, de az mindig megosztó, ha egy írót vagy költőt más szemszögből láttatunk. Ha megmutatod egy költő emberi oldalát is, sokaknak tetszik, mivel ezáltal közelebb kerül hozzájuk. A fiatalok, akik látták az előadást, azt mondták, mennyire szuper lenne így tanulni az irodalmat. Szeretjük a nagy íróinkat, költőinket piedesztálra emelni, de nekik is megvoltak a hibáik, a gyengeségeik, tudtak szerelmesnek lenni és gyűlölni is – miközben természetesen zseniális alkotók voltak. Nagyon fontos megmutatni az emberi oldalukat, mert a művészetük is részben ebből táplálkozott. A Színművészeti előtt magyar szakos voltam az egyetemen, így rálátok az irodalomtanításra, amelynek nagy előnye lehet, ha az irodalmi alakokat élő, a ma emberének érzelmeit bíró emberekként mutatják be, hiszen a teljes világtörténelmet tekintve mintha csak „tegnap” éltek volna.

Az idei nyarat a Szabadtéri Színházak Találkozójával nyitottátok meg, ami az első ilyen kezdeményezés volt. Honnan jött az ötlet, hogy a Szemléhez hasonló sorozatot szenteljetek a rendezvénynek?

A Szabadtéri Színházak Szövetsége elnökének, Pócza Zoltánnak volt az az ötlete, hogy egy olyan programsorozatot szervezzünk, amelyben a szabadtéri színházak az elmúlt évek saját produkcióival mutatkozzanak be a fővárosi közönségnek. A legtöbb szabadtéri színházhoz hasonlóan a Városmajori Színpad is alapvetően egy befogadó tér, ahová meghívott előadások érkeznek, de van egy kötelezvény arra vonatkozóan, hogy évente legalább egy saját bemutatót tartsunk. Ezt mindenki máshogy értelmezi, nálunk ez azt jelenti, hogy az ötlettől a megvalósításig mindent mi csinálunk. Nekünk nincs társulatunk, varrodánk, ügyelőnk, súgónk – tehát semmink, ami egy produkció létrehozásához kellene. Ezért ilyenkor indul az egyeztetés (szerzővel, rendezővel, színészekkel, műszakkal stb.), ami iszonyatosan bonyolult. Több szabadtéri színház is hasonlóképpen működik, ezért is gondoltuk, hogy adunk ezekből a produkciókból egy kis ízelítőt. A Kőszegi Várszínház, a Gyulai Várszínház, a Szentendrei Teátrum és a Kultkikötő előadásai mellett a tavalyi két bemutatónk (Ahogy teccik – nemtragédia és a Dalok a kamrából – A szerk.) is szerepelt a repertoárban. Fontos, hogy a budapesti közönség előtt is megmutatkozhassanak ezek az előadások, nekünk befogadó színházként feladatunk ennek a lehetőségét megteremteni.

Mennyiben különbözik ez a Szemlétől, amelyben szintén vidékről hívtok előadásokat?

Nagyban. Egyfelől a Szövetség által kiválasztott előadások saját produkciók voltak, amelyeket a tagintézmények maguk neveztek a Találkozóra, míg a Szemlére határon innen és túlról mi válogattuk az előadásokat. Idén egyébként beemeltünk egy alternatív fővárosi előadást is (Átrium – Frivol – A szerk.) a versenyprogramba. Művészeti tanácsadóm, Peremartoni Krisztina az egész évadban járja az országot, rendíthetetlenül nézi az előadásokat, keresi azokat a produkciókat, amelyek megütnek egy bizonyos nívót és színvonalban is összehasonlíthatók egymással. Ez adja a díjak igazi értékét: a roppant erős mezőny. Persze, ez nem azt jelenti, hogy máshol nincsenek jó előadások, mert a versenyprogram összeállításakor több tényezőt is figyelembe kell vennünk: azt is néznünk kell, hogy az adott produkció beférjen a színpadunkra, le tudjuk egyeztetni és meg is tudjuk fizetni.

A Városmajori Szabadtéri Színpadon nemcsak színházi előadásokat lehet látni, hanem tánc- és balettelőadásokat, koncerteket, filmeket, gyerekprogramokat is, s ti adtatok helyet júniusban a Margónak is. Cél a műfaji sokszínűség, hogy a kultúra legtöbb területét lefedjétek?

Talán mondhatom, hogy Budapesten nincs még egy olyan nyári szabadtéri színház, ami több műfajban biztosít szórakoztatási lehetőséget a nézőknek. Egy többezres befogadóképességű helyen látványos, általában zenés előadások mennek, mert ekkora térben a próza, a mimika már nem él igazán meg. Nálunk viszont igen, ilyen téren abszolút hiánypótlóak vagyunk. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb színház Pesten található, Budán alig akad pár, de nyáron ők sem működnek. Éppen ezért feladatunk, hogy minden réteget megszólítsunk, minden igényt kielégítsünk. Ezért is hívunk többek között minőségi gyerekzenekarokat – sajnos a gyerekelőadás nyáron, 40 fokban, délelőtt, világítás nélkül halott ötlet lenne. A koncerthelyszínekkel nem tudjuk és nem is akarjuk felvenni a versenyt; több is van belőlük és mivel mi ültetett helyszín vagyunk, ahol alkoholt sem lehet fogyasztani a nézőtéren, nálunk teljesen más típusú élményre vágynak az emberek. Ezért inkább koncertszínházi produkciókat kívánunk nyújtani a közönség számára (Kern András Lövölde tere, a 30Y Restije Mucsi Zoltán közreműködésével vagy a már említett Kaddis), mely szempontot a koncertek válogatásánál jövőre még hangsúlyosabbá tesszük.

Arra gondoltam, hogy a táncelőadások széppé és felemelővé tennék a nyárestéket, a Győri Balett előadása tavaly igazolta is ezt. Idén már nemcsak őket, hanem a Román Sándor Entertainment és a Szegedi Kortárs Balett produkcióit is láthatták a nézők. A kertmozi ötlete pedig a múltból eredeztethető: egyfelől a Városmajori Színpad is így indult, másfelől eszembe jutottak azok a régi szép balatoni esték, amikor éjszaka a szabadtér alatt néztünk filmeket. Amikor beleírtam ezt a pályázatomba, akkor Budapesten még nem volt ekkora divatja ennek a típusú mozizásnak, de a Covid miatt a szabadtér felértékelődött, így mostanra erős lett a konkurencia, ezért ügyesen kell kiválasztani a filmeket. Idén azt találtuk ki, hogy a meghívott művészeink kedvenc filmjeit vetítjük le. Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy a fő profilunk továbbra is a színház. Nagy öröm számomra, hogy idén mindegyik színházi produkciónk teltházas lett, mert ez azt jelenti, hogy sikerült olyan előadásokat bemutatnunk, melyek után a nézők azt érezhették, hogy megérte eljönniük, mert minőségi szórakozást kaptak.

Nálatok véget ért az „évad”. Ennek ellenére jól gondolom, hogy nem dőlhettek hátra? Egyfelől ott van a Kristály Színtér, amit szintén ti üzemeltettek, másfelől hamarosan el kell kezdeni tervezni a jövő évet.

A Margit-szigeten, a Hajós Alfréd Sportuszoda mellett található Kristály Színteret februárban kaptuk meg üzemeltetésre, hogy egy új kulturális közösségi teret hozzunk létre. A városmajori színháztól teljesen eltérő működéssel: zárt térrel, kisebb befogadóképességgel. A Kristályba olyan dolgokat tudunk tervezni, amelyek specifikusan arra a térre alkalmasak, ilyenek például a táncszínházi előadások, a kiállítások és a bulik. Év végéig lesznek programok, aztán egy kis időre bezárunk. Április elején a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaival nyitjuk meg újra a helyet.

Visszatérve a Városmajori Színpadhoz: valóban, sokan azt gondolják, hogy mi nyáron dolgozunk, aztán pedig pihenünk. De a majorban nem áll meg az élet, egyfelől fel kell dolgozni az idei évadot (beszámolók, üzleti tervek készítése, stb.), másfelől ahhoz, hogy a jövő nyár is ilyen izgalmas és színes legyen, már most el kell kezdeni szervezni a programokat, márciusban már késő lenne lekötni azokat.

forrás: https://deszkavizio.hu/

RENDKÍVÜLI SIKERREL ZÁRULT A SZABADTÉRI SZÍNHÁZAK TALÁLKOZÓJA – JÖVŐRE A BALATON LESZ A HELYSZÍN

A szabadtéri színházak szezonja június 1-jén hivatalosan is kezdetét vette. Idén először rendezték meg a Szabadtéri Színházak Találkozóját június 1. és 8. között: a Városmajori Szabadtéri Színpadon 9 emblematikus produkciót láthatott a közönség a Szabadtéri Színházak Szövetségéhez tartozó színházak kínálatából. Nagyszínpadi és kamaraprodukciók érkeztek a Városmajorba Kőszegről, Gyuláról, Szentendréről, a balatoni Kultkikötőből is. Sikerrel zárult a programsorozat. A nyári évadnyitás egyik hagyományos eseménye a Szabadtéri Színházak Szövetségének díjátadása is volt: a Gedeon József Amfiteátrum-díjat 2022-ben – a szakmai szervezet tizennégy tagintézményének szavazatai alapján – Lőkös Ildikó Jászai Mari-díjas dramaturg nyerte el, aki évtizedek óta részt vesz számos szabadtéri színház munkájában. A díjat Pócza Zoltán, a Szövetség elnöke adta át.

Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke – egyben a Kőszegi Várszínház igazgatója – így fogalmaz: „Először rendeztük meg a Szabadtéri Színházak Találkozóját. Mindannyian létrehozunk értékes saját produkciókat is nyaranta, amelyek – sok esetben – csak néhány előadást érnek meg a szabadtéri helyszíneken. Azt gondoltuk, nagyobb nyilvánosság elé is vihetnénk ezeket, amihez külön ünnepi alkalmat adott az is, hogy 25 éves a Szabadtéri Színházak Szövetsége. Június 1. és 8. között a budapesti Városmajori Szabadtéri Színpad ezekkel az előadásokkal nyitott. Sikerrel zártuk a programot. Jövőre is megszervezzük. Felvettük a kapcsolatot a 2023-as Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa projekttel, folyamatosan tárgyalunk arról, hogy az ő égiszük alatt rendezzük majd meg a következő évi Szabadtéri Színházak Találkozóját. Bízunk benne, hogy akkor a Balaton partjára vihetjük a legjobb szabadtéri színházi előadásokat, a Kultkikötő helyszíneire, amely szintén a Szabadtéri Színházak Szövetségének tagja.”

Benkő Nóra, a Városmajori Szabadtéri Színpad igazgatója elmondta: „Örömmel adtunk helyet a Szabadtéri Színházak Találkozójának, amelyen a mi saját előadásaink is szerepeltek. Budapesten egy héten át fókuszba került az, hogy a szabadtéri színházak is létrehoznak egyedülálló produkciókat, amelyek nagyobb figyelmet érdemelnek. Jó volt a budapesti közönség visszajelzése.”

Pócza Zoltán az előzetes érdeklődések alapján egyébként úgy kalkulál: idén összesen nagyjából 500 ezer látogatóra számíthatnak a szabadtéri színházak, amelyek több mint 500 különféle előadással, programmal várják a közönséget. „A szabadtéri színházak helyszínei, akár a várak, a vizek, a természet, akár más történelmi terek is erősen meghatározzák egy-egy produkció hangulatát. Sokan a nyaralók közül úgy választanak úticélt, hogy legyen ott szabadtéri színház”, tette hozzá a Szövetség elnöke.

A SZABADTÉRI SZÍNHÁZAK TALÁLKOZÓJÁNAK előadásai:

Göttinger Pál: Az Öreghíd alatt (Kőszegi Várszínház); Karinthy Ferenc: Dunakanyar (Szentendrei Teátrum); Győrei Zsolt-Schlachtovszky Csaba: Hamlear, a dán királyfiból lett brit király (Bartók Színház és Gyulai Várszínház); Grecsó Krisztián: Vera (Kőszegi Várszínház); Dalok a Kamrából (Catwalk Concert Productions és Városmajori Szabadtéri Színpad); Darvasi László: Karády zárkája (Gyulai Várszínház); Ahogy teccik – nemtragédia (Városmajori Szabadtéri Színpad); Csukás-mese: Süsü és barátai (Kultkikötő és Összpróba Alapítvány); Szinesztézia (Szentendrei Teátrum, Kőszegi Várszínház és Gergye Krisztián Társulata).

forrás: https://szinhaz.online