Címke:
thealter

Kezdődik a szegedi MASZK Egyesület színházi programja

Színházi előadásokkal, koncertekkel és a három évtizede befogadószínházként működő, száznyolcvan éves szegedi Régi Zsinagógát bemutató bejárással kezdődik a szegedi MASZK Egyesület tavaszi programja.

Pénteken kezdetét veszi a MASZK Egyesület tavaszi színházi programja Szegeden. Az első nap három együttes, a Pozvakowski, a Black Particles és a Lucy Dreamin' koncertezik a Régi Zsinagógában. Kedden pedig a KV Társulat és a Láthatáron Csoport Kiállok magamért című előadásával vendégszerepel Szegeden. Az alkotók olyan, gyermekotthonokban felnőtt embereket kerestek fel, akik nehéz gyermekkori körülményeik ellenére ma már példamutató, a társadalomba integrált életet élnek. Az interjúalanyok közül három ember életét és sorsát ismerhetik meg a nézők, az ő szövegeiket egészítik ki az író-rendező Czukor Balázs által írt fiktív dramatikus helyzetek.


Száznyolcvan éve, 1843. május 19-én avatták föl a Régi Zsinagógát. Az évforduló alkalmából az 1992 óta befogadószínházként működő épület múltját és jelenét ismerhetik meg az érdeklődők.

Május 21-én, vasárnap, Szeged napján, egy szegedi történetet, Grecsó Krisztián Vera című nagysikerű regényének színpadi adaptációját mutatják be az IH Rendezvényközpontban. A nyolcvanas évek Magyarországán, Szegeden élő kislány történetét Göttinger Pál állította színpadra, a monodrámát Grisnik Petra adja elő.

A Láthatáron Csoport Kenyértörés – krónika a görög-perzsa háborúkból című előadása, amely május 25-én látható, a szolidaritás és a háború viszonyát vizsgálja, de nem aktualizál, és nem ítélkezik: olyan univerzális kérdéseket feszeget, amelyek azóta léteznek, amióta az első ember fegyvert fogott a másikra. Az író-rendező Fábián Péter társadalmi ügyeket és személyes dilemmákat egyaránt feltérképező előadásban Ténosz szigetének lakóiként a nézőknek is fontos szerep jut, hiszen közösen hoznak meg egy életbevágó döntést az izgalmas színházi este végén.

Pénteken indul a szegedi MASZK kollekciója

Május végéig öt izgalmas produkciót láthatnak a nézők: két színházi előadással, egy tripla koncerttel és egy születésnapi találkozóval várják az izgalmas színházi élményre vágyókat a Régi Zsinagógában, valamint egy monodrámával az IH Rendezvényközpontban. Experimentális zene, az érvényesülés nehézségei, a háborúk mögött húzódó személyes sorsok, gyerekkor a nyolcvanas évekbeli Szegeden, a Régi Zsinagóga múltja és jelene – ezek köré épül a tavaszi program.

Május 12-én, pénteken a kulcsszavak az experimental, a postmetal, psychedelic rock. A szegedi Grand Café szervezésében három zenekar – a pozvakowski, a black particles és a Lucy Dreamin’ – lép fel a Régi Zsinagógában.

Május 16-án, kedden, a KV Társulat és a Láthatáron Csoport Kiállok magamért című előadása lesz megtekinthető, ami mindazon színházrajongókhoz szól, akik kíváncsiak, hogyan lehet támogató családi háttér nélkül, a sok buktató ellenére is sikeresen küzdeni, és megvalósítani az álmainkat. Az alkotók olyan, gyermekotthonokban felnőtt személyeket kerestek fel, akik a nehéz gyermekkori körülményeik ellenére ma már példamutató, a társadalomba integrált életet élnek. Az interjúalanyok közül három ember életét és sorsát ismerhetik meg a nézők, az ő szövegeiket egészítik ki az író-rendező Czukor Balázs által írt fiktív dramatikus helyzetek. A karakterek különböző szocio-kulturális hátterének köszönhetően a produkció nyelvezete is gazdag és sokszínű. A valódi élettörténeteken alapuló, egyszerre inspiráló és felkavaró történeteket Szegeden is jól ismert, kiváló színésznők elevenítik meg: Feuer Yvette, Háda Fruzsina, Kőszegi Judit, Száger Zsuzsa és Urbanovits Kriszta. Az EMMI „2021. Társadalmi Innovációja” díját elnyert előadást követően beszélgetésre invitálják a nézőket az alkotók.

Május 19-én 18 órakor az Ismerd meg a 180 éves régi Zsinagógát! című vezetett épületbejárásra várják a látogatókat, melynek apropója, hogy 180 éve, 1843. május 19-én avatták fel a Régi Zsinagógát. Az évforduló alkalmából az 1992 óta befogadószínházként működő épület múltját és jelenét szeretnék jobban megismertetni az érdeklődőkkel: mesélnek majd az épület történetéről, közös történetükről, a nézők bekukkanthatnak a kulisszák mögé, sőt, néhány különleges dokumentumot és fotót is lehet majd látni. A programra a belépés díjtalan.

Május 21-én, vasárnap – Szeged Napján – éppen egy szegedi történetet, Grecsó Krisztián Vera című nagysikerű regényének színpadi adaptációját mutatják be az IH Rendezvényközpontban, amely a könyvbemutatónak is helyet adott 2019-ben. Vera egy kislány a nyolcvanas évek Magyarországán, mégpedig Szegeden. Tanulja a világot, aminek a megértése bármikor nagy feladat lenne, de ebben az évtizedben különösen az. Valami nem stimmel a felnőttekkel, a fiúkkal, apával, anyával, a tanárokkal. A család sötét titkainak nyomozásábanaz, hogy ő egy gyerek, valójában nem hátrány, hanem olyan lehetőség, ami csak neki jutott. Csak ő tudja megemelni azt, ami már szinte agyonnyomja a felnőtteket. Úgyhogy nekilát, hogy mindennek a végére járjon… A monodráma a Junior Prima-díjas Grisnik Petra előadásában lesz látható, a kivételes darab rendezője Göttinger Pál.

Május 25-én, csütörtökön a Láthatáron Csoport Kenyértörés – krónika a görög-perzsa háborúkból című előadása zárja a MASZK Egyesület tavaszi programsorozatát a Régi Zsinagógában. Az elgondolkodtató előadás a szolidaritás és a háború viszonyát vizsgálja, de nem aktualizál, és nem ítélkezik: olyan univerzális kérdéseket feszeget, amelyek azóta léteznek, amióta az első ember fegyvert fogott a másikra. De mivel ezek a morális dilemmák nem csak a háború idején aktuálisak, az író-rendező Fábián Péter (ex-k2 Színház) és az alkotók lehetőséget kínálnak a nézőknek egy különleges színházi élményre. A társadalmi ügyeket és személyes dilemmákat egyaránt feltérképező előadásban – Ténosz szigetének lakóiként – a nézőknek is fontos szerep jut, hiszen közösen hoznak meg egy életbevágó döntést az izgalmas színházi este végén – közös érvelésre, beszélgetésre, véleménynyilvánításra invitálják a nézőket.

A Régi Zsinagóga programjaira online a Tixa oldalán (https://tixa.hu/maszk) lehet jegyet váltani, offline pedig a helyszínen előadáskezdés előtt 1 órával, a szabad helyek függvényében. Kedvezményes diák- és pedagógusjegy csak a helyszínen vásárolható, az adott igazolvány felmutatásával.

A Vera című előadásra online az IH Rendezvényközpont oldalán (https://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu) lehet jegyet venni, offline pedig az IH-ban nyitvatartási időben. Kedvezményes diákjegy itt is csak offline, személyesen vásárolható a diákigazolvány felmutatásával.

Indul a tavaszi szezon: Kenyértörés is lesz a régi zsinagógában

Hosszú téli szünet után májusban ismét kinyit az Alterra Kortárs Előadóművészeti Központ a régi zsinagógában. A szegedi MASZK Egyesület ebben a hónapban nemcsak ide, hanem az IH Rendezvényközpontba is szervez izgalmas kulturális programokat.


Álmok családi háttér nélkül

Május 16-án a KV Társulat és a Láthatáron Csoport Kiállok magamért című előadásával indul a tavaszi szezon a régi zsinagógában.

A kortárs színházi előadás létrejöttét több hónapos aktív társadalmi kutatómunka előzte meg. Az alkotók olyan gyermekotthonokban felnőtt személyeket kerestek fel, akiknek mára sikerült kitörniük a nehéz gyermekkori körülményeikből és példamutató, a társadalomba integrált életet élnek. Összesen tizenegy emberrel készült mélyinterjú, ezeket felhasználva született meg a dokumentumszínházi előadás szövegkönyve.

A Kiállok magamért mindazokhoz szól, akik kíváncsiak, hogyan lehet támogató családi háttér nélkül, sok ezer buktató ellenére is küzdeni, kitartani és megvalósítani az álmainkat. Az előadás hétköznapi hősei ezt tették, ezt teszik, és ezért lehetnek követendő példaképek nemcsak az állami gondoskodásban nevelkedőknek, de valamennyiünknek.

Történeteiket Feuer Yvette, Háda Fruzsina, Kőszegi Judit, Száger Zsuzsa és Urbanovits Kriszta mesélik el, az író-rendező Czukor Balázs.


Vera Szegeden Szeged napján


Szeged napján, május 21-én Grecsó Krisztián Vera című regényének adaptációja érkezik az egyesület szervezésében az IH Rendezvényközpontba.

Grecsó Krisztián regényének bemutatóját 2019 márciusában tartották Szegeden. Ezúttal a nagysikerű szegedi regény színpadi adaptációja érkezik a Kőszegi Várszínház és az Orlai Produkció előadásában az IH Rendezvényközpontba.

Vera egy kislány a nyolcvanas évek Magyarországán, Szegeden. Figyel, tanul. Tanulja a világot, aminek a megértése bármikor nagy feladat lenne, de ebben az évtizedben különösen is az...

A monodrámában Vera szerepében Grisnik Petrát láthatják a nézők, ő dolgozta át a regényt is színpadra, aminek rendezője Göttinger Pál.


Kérem, szavazzanak!

Május 25-én a Látóhatáron Csoport Kenyértörés – krónika a görög–perzsa háborúkból című előadását mutatják be a régi zsinagógában.

Az előadás a szolidaritás és a háború viszonyát vizsgálja, de nem aktualizál és nem ítélkezik: olyan univerzális kérdéseket feszeget, amelyek azóta léteznek, amióta az első ember fegyvert fogott a másikra.

De mivel ezek a dilemmák nemcsak háború idején aktuálisak, az író-rendező Fábián Péter és az alkotók lehetőséget kínálnak a nézőknek, hogy egymás érveinek megismerése és megvitatása után, közösen, de titkos szavazással hozzanak meg egy életbevágóan fontos döntést az izgalmas színházi este végén.


GRECSÓ: VERA - Szegeden!


Kőszegi Várszínház-Orlai Produkció: 
Grecsó Krisztián: Vera
monodráma

Vera: Grisnik Petra

A regényt színpadra átdolgozta: Grisnik Petra
Fény: Bakos Zoltán
Díszlet: Trifusz Péter
Zene: Táborszky Bence
Ötlet: Gelencsér Ildikó
A rendező munkatársa: Skrabán Judit
Rendező: Göttinger Pál

Grecsó Krisztián regényének bemutatóját 2019 márciusában tartottuk Szegeden – ezúttal a nagysikerű szegedi regény színpadi adaptációját mutatjuk be.
Egy kislány a nyolcvanas évek Magyarországán. Figyel, tanul. Tanulja a világot, aminek a megértése bármikor nagy feladat lenne, de ebben az évtizedben különösen is az. Tanulja a többi gyereket, hogy miben olyan, és miben más, mint azok. Tanulja a felnőtteket, akikkel (egyre inkább úgy érzi) nem stimmel valami. És ahogy elmerül a sok kis részletben, szépen lassan világossá válik számára: a körülötte lévők nem mondanak igazat. Nem úgy van semmi, sem a felnőttekkel, sem a fiúkkal, sem a tanárokkal, sem az apjával, az anyjával, a sosem látott nagyszüleivel, mint ahogy gondolta. És mialatt először lesz életében szerelmes, először csalódik másokban, először rúgja szét a biztonságot, amiben addig kisgyerek volt – azalatt arra is először döbben rá életében, hogy akikben a legjobban bízik, azok hazudnak neki.

Mit kezd a család sötét titkaival egy gyerek? Mit kezd a hallgatással, az évtizedekkel korábbi tragédia nyomaival, a pállott évtized kellemetlen szagával, a félrefordított tekintetekkel, az egyre kevesebb meggyőződéssel beléfojtott szóval? De a kiskamaszkor nem csak a trauma, hanem a trauma ellenszere is egyben – pont felnőtt annyira, hogy megértsen mindent, és pont gyerek annyira még, hogy ellenszereket találjon. Lehet, hogy az, hogy ő egy gyerek, valójában nem hátrány ebben a nyomozásban, hanem olyan lehetőség, ami csak neki jutott. Csak ő tudja megemelni azt, ami már szinte agyonnyomja a felnőtteket. Úgyhogy nekilát, hogy mindennek a végére járjon…

A színpadi mű Grecsó Krisztián képviseletében a Proscenium szerzői ügynökség Kft. engedélyével került bemutatásra.

Az előadás az Emberi Erőforrások Minisztériuma Előadó-művészeti Szervezetek Többlettámogatása címszó alatti EMT-E-19-0058 pályázati támogatás révén valósulhatott meg.

Az előadás hossza: 75 perc szünet nélkül

Foto: Trifusz Péter

A program a szegedi MASZK Egyesület szervezésében jön létre.

Jegyár:
– elővételben: 1-15. sor: 4900 Ft, 16-26. sor: 4500 Ft,
– előadás napján: 5500 Ft,
– diákigazolvánnyal 3500 Ft.


Jegyek kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online.

Fizetési lehetőségek: készpénz és bankkártya.

Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot!

Információk:
Telefonszám: 0662423638
E-mail: jegyinfo@ihrk.hu



Bulvárszínház, amit a kritikusok is díjaznak

Szeged - Orlai Tibor nem tiltakozik, ha azt mondják: minőségi bulvárszínházat csinál. Mindig jó történeteket választ népszerű színészekkel. Egyedülálló produceri tevékenységéért tavaly megkapta a színikritikusok különdíját. Három sikerprodukciójára, amit elhoz most Szegedre, órák alatt elkapkodták a jegyeket.
HOLLÓSI ZSOLT - DÉLMAGYARORSZÁG NAPILAP

Hat hét, hat tánc, Esőember, A szív hídjai – csak néhány az Orlai Produkciós Iroda előadásai közül, melyek óriási sikert arattak itt is. – Gyümölcsöző együttműködésünk alakult ki a szegedi színházzal. Úgy alakítjuk a repertoárt, hogy az ünnepi meghívásoknak eleget tudjunk tenni. Rendszeresen járunk máshová is, a veszprémi vendégbérletben évadonként 3-4 előadást is játszunk. Szekszárdon, Nagykanizsán, Gyulán, ahol nincsenek társulatok, évente többször is megfordulunk. Szeged az ország egyik kulturális centruma, ahol nagyon jó a közönség, érti és érzi a jó színházat; érzékeny, finom, együtt lélegzik az előadásainkkal, ezért a művészeink is szeretnek oda járni. Idén A csemegepultos naplójával a Thealter Fesztiválon is felléptünk, díjat is kaptunk – mondja Orlai Tibor producer, aki jelenleg már 18 előadásból álló hatalmas repertoárral rendelkezik. Budapesten a Belvárosi Színház a bázisuk, stúdió-előadásaikat a Jurányi Inkubátorházban és a Spinoza Színházban is játsszák. 

– Olyan produkciókat hozunk létre, amelyek széles közönségréteget szólítanak meg, ugyanakkor művészi mélységük is van. Rátaláltunk a saját arculatunkra, a nézőink már tudják, hogy nálunk milyen előadásokra számíthatnak – hangsúlyozza Orlai Tibor, aki egyedülálló produceri tevékenységéért tavaly megkapta a színikritikusok különdíját. Nem ez az első kritikusi díj, ami állami támogatás nélkül is sikeresen működő magánszínházához kapcsolódott: a Fédra Fitness, a Hat hét, hat tánc, A keresztanya is kapott már elismerést. 


Vendégjáték a nagyszínházban
Három produkciójával is vendégszerepel a nagyszínházban december 28-ától az Orlai-csapat.
– A folyón túl Itáliát mindenkinek ajánlom, aki már találkozott a családon belüli generációs problémákkal; Joe Dipietro komédiája ennek a megható, humoros helyzeteit mutatja be. A Bagoly és Cica arról szól, két eltérő ember hogyan tud egymásra hangolódni; hogyan tudják a legváratlanabb, legnehezebb helyzetekben önmagukat legyőzni, hogy egymást válasszák. Az Amadeusra különösen büszke vagyok, mert a címszerepet játszó Keresztes Tamás csodálatos színész. Fontos, hogy minél többen megismerjék. Az ő felfogása, színészi játéka és Mozart-figurája abszolút egyedülálló. Egyszerűen meg kell nézni! – fogalmaz Orlai Tibor, aki fontosnak tartja, hogy kortárs magyar darabokat is műsorra tűznek. Gerlóczy Márton darabja, A csemegepultos naplója nagy siker lett, külföldi fesztiválokra is eljuthatnak vele. Tasnádi Istvánnal és Parti Nagy Lajossal is dolgoztak, jövőre pedig Dés Mihály Pesti barokk című könyvének dramatizált változatát mutatják be.


– Nagy megtiszteltetésként, a megelőző évtized szívvel-lélekkel végzett munkájának eredményeként értékeltem az elismerést. Fontos azért is, mert jelzi: nemcsak a közönség, hanem a szűken vett szakma is elismeri a munkánkat. Számomra az a legfontosabb: jó-e az a színház, amit csinálunk. Szól-e valamiről? Hitelesek-e a színészi alakítások? Nem szeretném skatulyába zárni magunkat, nekünk is vannak olyan mély, elgondolkodtatóbb, kísérletibb előadásaink is, mint például a Happy Ending, ami nagy port vert fel. A jövőre tervezett bemutatóink is izgalmasak: Lukáts Andorral és Hámori Gabival a főszerepben, Gáspár Ildikó rendezésében februárban mutatjuk be a kortárs francia író, Florian Zeller Apa című abszurd, tragikus bohózatát, ami az Alzheimer-kórról szól. Júniusban jön a Hair Mohácsi János rendezésében Szabó Kimmel Tamással, Radnay Csillával, Lovas Rozival és Nagy Danival a főszerepben. Készülünk az Aranytó bemutatójára is; ez a darab Tolnay Klári és Mensáros László legendás előadása volt hosszú évekig, mi pedig Vári Évával és Benedek Miklóssal tűzzük műsorra. Ősszel a Száll a kakukk fészkére lesz az első premierünk Szabó Kimmel Tamással és Péterfy Borival a főszerepben – sorolja terveit a producer, aki társulati színház vezetésére nem tartja magát alkalmasnak.

– Közgazdász vagyok, nincs művészeti végzettségem, egy társulat építése másfajta képességeket, felkészültséget igényel, mint egy produkciós színház működtetése. Egy összeszokott társulat a műhelymunka révén képes különlegesen erős produkciókat létrehozni. Jó példa erre Budapesten a Katona József Színház vagy az Örkény Színház. Mi azzal is inspiráljuk a művészeinket, hogy olyanokat is összehozunk, akik nem vagy csak nagyon ritkán dolgoznak együtt. Magas színvonalú rendezői koncepcióval társulva ez olyan motivációt szokott jelenteni, ami különleges minőségű előadásokat eredményez. Így persze úgy járhatunk, mint az Amadeus-szal: az elfoglalt, népszerű színészeket nehéz egyeztetni.

ÖTVÖS ANDRÁS KAPTA A THEALTER JUNIORDÍJÁT

Október 3-án a Jurányi Inkubátorházban adták át a szegedi nemzetközi színházi fesztivált szervező MASZK Egyesület képviselői a díjat Ötvös Andrásnak, a budapesti Katona József Színház színészének, A csemegepultos naplója című Orlai Produkcióban nyújtott teljesítményéért.

Gerlóczy Márton regényét Lőkös Ildikó és az előadás rendezője, Göttinger Pál alkalmazta színpadra, a monodrámát nagy sikerrel mutatták be nyáron Szegeden.

A díjátadón Martinkovics Katalin, a MASZK Egyesület alelnöke köszöntőjében elmondta: a THEALTER fesztivál elsősorban – de nem kizárólag – a független alkotók bemutatkozási terepe, büszkék rá, hogy az elmúlt 24 évben több mint 30 ország közel 170 társulata mutatkozott be a városban, többen elsőként Magyarországon.

A fesztiválnak a kezdetektől fontos missziója, hogy friss, innovatív előadásokkal, fiatal alkotókkal találkozzon a közönség, a 2011-es fesztivált kifejezetten az utánpótlás bemutatásának szentelték, és épp a napokban zajlik a IV. THEALTER U21 plusz kisfesztivál, ahol szintén a pályakezdőké a terep. Fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy fiatalon tartsák a találkozót, ennek köszönhetően nem csak a színpadon kap lehetőséget ez a korosztály, de mostanra megfiatalodott a közönség, és idén a fesztivál lebonyolítását segítő önkéntes csapat harmada is fiatalabb volt, mint a közel negyedszázados THEALTER.

A juniordíj odaítélésére a fesztivál legfiatalabb színházcsinálói, a Tea for Two workshop hazai és határon túli, közép- és felsőfokú művészeti képzésben résztvevő hallgatói kaptak lehetőséget. A fesztivál plakátját idéző THEALTER-angyalt a legjobb férfialakítás díjaként ők ítélték oda Ötvös Andrásnak. A juniordíjat Balog József, a THEALTER művészeti vezetője adta át.

Szeged évtizedek óta részese a regionális és a nemzetközi színházi életnek – ezt kevés magyar város mondhatja el magáról. Ennek a jelenlétnek meghatározó alkotóeleme a THEALTER fesztivál. Júliusban 9 nap alatt, 11 helyszínen 7 ország 26 alkotócsoportja mutatkozott be a 24. alkalommal megrendezett nemzetközi színházi fesztiválon, több előadást meg kellett ismételni a nagy érdeklődésnek köszönhetően.

A fesztiválon második alkalommal díjazták a produkciókat. A kritikusok díját 2014-ben a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Rózsák című előadása kapta, a legnépszerűbb előadás közönségdíját pedig Pintér Béla és Társulata Titkaink című produkciója nyerte el.

Forrás: MASZK / szinhaz.hu



Pintér Béla és Társulata kapta a közönség angyalkáját

Véget ért a 24. Thealter színházi fesztivál. Balog József szerint soha nem szólt még ennyi előadás arról, hogy ég a város.
Nagyobb nézőszámmal zárt a 24. THEALTER, mint az elmúlt években. Annak ellenére is, hogy csak a programok harmadára szedtek jegyeket, 25 százalékkal többen ültek a régi zsinagóga, a Rongy kocsma vagy a kisszínház nézőterén.
A szombaton véget ért Szabad Színházak Nemzetközi Találkozóján 9 nap alatt 11 helyszínen 7 ország 26 alkotócsoportja mutatkozott be, amelyek közül a szentesi Horváth Mihály Gimnázium Gyűlölni nem... vagy a fővárosi Élőkép Társulat Pirosruhások című utcai performansza színt vitt a város napjaiba.
A Thealter ezúttal a fiatalok fesztiválja is volt. A fesztivál díszvendége, Urbán András, illetve Horváth Csaba, Gemza Péter és Mészáros Tibor tartott a színésznövendékeknek tréningeket, és többek között a k2 Színház és a KIMI is hozott előadást. A fesztivál legfiatalabb alkotói végül A csemegepultos naplója című előadást választották kedvencüknek: a Thealter-angyalnak nevezett szobrocskát Ötvös András színész kapta.
– Soha nem szólt még ennyi előadás arról, hogy „ég a város" – tekintette át a fesztiválprogramot Balog József. A THEALTER művészeti vezetője azonban nem csak a fiatalokat intette fesztiválzáró végszavával: – Csináljatok jó színházat, és legyetek jó közönség – mondta.
A záróünnepségen a közönségkedvencnek szánt angyalkát is átadták, Pintér Béla és Társulata Titkaink című előadása lett a legnépszerűbb produkció, míg a kritikusok a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Rózsák című előadását választották favoritnak.
– Az idei Thealter nem alkudott meg annak ellenére sem, hogy a külső körülmények arra kényszerítették volna, sőt megugrotta a szokott színvonalat. Minden napra jutott legalább egy olyan előadás, amely miatt érdemes volt felkelni – mondta Jászay Tamás színikritikus, a fesztivál szakmai munkatársa.
– A 24. Thealter keményen, határozottan, nyitottan és bátran véleményezett és kérdezett, azt csinálta, ami a dolga. Most ez a legtöbb, amit meg lehet tenni – összegezte élményeit.

Egy személyben

A CSEMEGEPULTOS NAPLÓJA – ELSŐ SZERELEM
A monodrámákban legalább egyvalaminek nagyon jónak kell lenni. Legszerencsésebb, ha a színész az.
Ez egy elnagyolt igazság, de talán van benne valami. Ugyan, a július 22-én kedden a Régi Zsinagógában játszott A csemegepultos naplója és a két nappal később, csütörtökön a Kisszínházban bemutatott Első szerelem című előadások írói ellen sem támadhat kifogás, hiszen az előbbi szerzője a sikeres fiatal regényíró Gerlóczy Márton, utóbbié a színházakban nem túl gyakran hallott/játszott – bár mostanában fut Pesten a Godot-ra várva Kulkával és Keresztes Tamással – Samuel Beckett, szóval ellenük egy rossz szót sem lehet mondani, szövegük azonban, színpadra állítás esetében, a legteljesebb mértékben ki van szolgáltatva a színésznek.
Ami sokszoros felelősség, mert az, hogy valaki például az egyik nővér szerepében nem telitalálat Csehovnál (szándékosan hozok női példát, hogy ne lehessen vonatkoztatni a cikk férfi színészeire), ha egyébként az egész előadás jó, feledhető, de, ha valaki egyszemélyben viszi vásárra bármely szerző művét, övé a balhé, mert nem csak önmagáért felel, de az irodalmi alapanyagért is. Magyarul: az interpretátor saját személyével – karakterével, habitusával, tehetségével – szinte újraírja a művet, hiszen egyféle olvasat keletkezik az által, hogy kiáll vele a színpadra.
Ez az egyik fontos szempont monodrámák esetében. A másik: a színházi alkotói szándék realizálása, nevezetesen az a színészi vágy, amely e lehetőség kapcsán kirándul az ensemble munkából, s az autentikus egyéni teljesítményt hivatott megmutatni. Nagy a tét, egy, de leginkább két órán át kell lekötni a közönség figyelmét úgy, hogy közben nem peregnek a képek, vagyis nem szövődik/bonyolódik a cselekmény.
Mondjuk, Beckettnél nincs ilyen veszély, ám az ő szálkás, távolságtartó, elvont, s valamiképp abszurdba hajló szövegeit igencsak furcsa dolog puhán és érzelmesen visszahallani.
A debreceni Csokonai Színház vendégjátékán (Első szerelem) ugyanis ez történt, s az ember csak találgathatott, hogy Mészáros Tibor miért ezzel a szerzővel/figurával érzett rokonságot, holott egészen másfajta fából faragták őket? A találkozás nem is jött össze, igen erősen kellett koncentrálni, és türelmesen önszuggerálni, hogy kövessük őt, s együttmaradjunk vele és a nyolcvan perces játékidővel – de nem érte meg.
S ebben Gemza Péter rendezőnek is felelőssége van, akitől – a műsorfüzet által tükrözött munkamegosztás szerint – a jelmezre (amivel nincs gond, szabványosan beckettes), továbbá a talányosan semmitmondó, de mégis túlcsorduló díszletre, de legfőképp a szépelgően öncélú, idegesítően lárpúrlár világításra rá lehetne kérdezni.
De persze nem kérdezünk, mivel ez nem interjú, csak elmélázunk azon, hogy a MONOdrámában egyszer csak átvonul a színen egy pucér nő (pedig Beckettnek hála, enélkül is értettük ám, hogy valaki szeretkezett hősünkkel), s erről rögtön eszünkbe jut, hogy ezen az alapon a Godot-ra várva című darabot is lehetne úgy színpadra tenni, hogy a háttérben Godot naturálisan kártyázik, vacsorázik, kezet mos, intézi az ügyeit, satöbbi, és esze ágában sincs odamenni, ahova a darab főszereplői szerint kéne.
Ezzel szemben Gerlóczy Márton szövege (A csemegepultos naplója) úgy simul Ötvös András kezére, mint a kesztyű, s Göttinger Pál rendező is úgy snittel, mintha klipet forgatna, minden fiatalos, gyors, pergő és kalandos, vagyis az van, ami: egy fiatal író a vásárcsarnokban impulzusokat gyűjt és él át. A találó díszletelem pörög-forog, a kreativitásnak köszönhetően a lehajtható deszkák presszópultot és hidat/felüljárót egyként megjelenítenek, s Ötvös mindezt maximális fordulatszámon használja, igen, Ő azonos Ő-vel, azt látjuk-halljuk, sőt többet, mint ami a szöveg.
Azt ne firtassuk, hogy melyik előadás adekvát a Thealter szellemiségével.
Ezekben az anyagilag/támogatásilag vérzivataros időkben nem is kell megkérdezni, hogy mi, miért került ide. Itt van.
A kényszerben benne van az erény: kitágul a világ, mindenféle színház a lábaink előtt hever.

Ibos Éva

ÉLMÉNYSZÁM

A leggondosabban összeválogatott színházi fesztiválokra is jellemző, hogy a valódi remekművek aránya eltörpül a tisztességesen elkészített, ám túl mélyre nem hatoló előadások mellett. A THEALTER ezen a téren is jobban teljesített, különösen a második három napon. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA, 2. RÉSZ.

Itt van mindjárt Pintér Béla legújabb, tavaly szeptemberi bemutatója óta máris kultikus státuszba emelkedett előadása, a Titkaink (kritikánkat ld. itt –a szerk). Pintér színpadán megint ott a felemelő rögvalóság, és ahogy szövődik a hazugságok és átverések hálója, az egyszerre tud röhögséges és sírnivaló lenni. Mindannyiunknak vannak titkai, mondja tárgyilagosan a tömött bajuszával, vastag szemüvegével, nyikorgó cipőjével egyenesen a nyolcvanas évekből betoppanó Pánczél elvtárs (Csákányi Eszter). És valóban, éppen ezek a kicsinyes vagy kimondhatatlan titkok ejtenek foglyul és kötöznek minket egymáshoz. 

Mert itt mindenki szem a láncban, így aztán a magánélet és a közösségi létezés színterei magától értetődő módon folynak egybe. Ami a táncházban elkezdődik, az a hitvesi ágyban folytatódik, amiről ma a parlament folyosóin suttognak, holnap már a szamizdat kiadványok címlapjára kerül. Dermesztő nyugalommal sodródunk a tragédia csúcspontja, a szükségszerű robbanás felé, hogy aztán hirtelen a mába ugorva megértsük, hogy ebben az országban megállt az idő. Nem volt, nem lesz, mert nem lehet itt jobb semmi sem. 

Ilyenkor igazán jólesik megmártózni a percemberkék által nem uralt vegytiszta szépségben. Ezt kínálja Urbán Andrásnak a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban bemutatott grandiózus előadása, a Rózsák. A hasonló című Tolnai Ottó-versciklusból készült, néhány éve ugyanitt bemutatott A kisinyovi rózsának ez most a szöveg nélküli változata, egészen pontosan csak néhány sűrű, gyémántkeménységű sor hangzik el az előadás elején Béres Márta szájából, a folytatás pedig unikális kalandra hívja az ámuló nézőt. A Rózsák ugyanis olyan, nem könnyen dekódolható, minden érzékszervre ható össz-művészeti alkotás, amiben az egyik megfejtésnek pontosan akkora létjogosultsága van, mint a másiknak. 

A nyomasztóan leszűkített, koromfekete térben fehér kórházi vaságy világít, amit hamarosan három férfi és egy női alak vesz körbe és foglal el. Groteszk cselekvések sorozatán keresztül teremtenek kapcsolatot egymással, illetve a kezük ügyébe kerülő tárgyakkal. Agyagtömbök, lécek, csipketerítő, lepedőnyi papírlapok, csöpögő víz, szalmabála, plüss zebrák, kitömött flamingók, cintányérok, diszkógömbök sodródnak egymás mellé a fokozatosan kinyíló, legvégül kozmikussá táguló színpadon. Játékosságukban is komoly asszociációk kapcsolják egymáshoz a különös kellékeket, amelyek egyre gyorsuló iramban egyre váratlanabb viszonyokba kerülnek, folyton előre- és visszautalva későbbi vagy korábbi megjelenéseikre. A fenséges előadás a forma, az anyag, a ritmus, az asszociáció lehetőségeit próbálgatja könnyed és káprázatos képekben. 

Tétje van a hazai kortárs táncos szcéna egyik legizgalmasabb együttműködését megvalósító trió, aDányi Viktória, Molnár Csaba, Vadas Zsófia Tamara alkotta csapat fesztiválról fesztiválra utazó, Nyúzzatok meg! című előadásának is. A jól érzékelhetően egymást mélyen inspiráló táncosok a független epizódok és/vagy gegek sorozatában mintha azt feszegetnék, mit tudunk egymással kezdeni mi, egymással összezárt, a másikra rászoruló emberek: elegánsan siklanak át a köztünk álló falakon, folyamatosan megkérdőjelezik a bevett megoldásokat, pajkosan újrarajzolják a biztosnak tűnő határvonalakat. A két zenész, Czitrom Ádám és Porteleki Áron a táncosokkal egyenrangú szereplője az előadásnak: ahogy a mutatós táncok egyre gyorsabban „romlanak el”, ugyanúgy hangolódnak le az ő hangszereik is a táncosok alkotó közreműködésének köszönhetően, akik végül csupaszon, szigorúan közhely- és sallangmentesen állnak előttünk.

Nézőjét teszi próbára a szegedi Homo Ludens Projekt és a MASZK Egyesület koprodukciójában megvalósult autósszínház, a CAR-MEN. Igen, így, egyes számban: a négy darab, negyedórás sétakocsikázásból (illetve egy esetben őrült rodeóból) álló, egymáshoz csak címében kapcsolódó minielőadást egyszerre egy ember nézheti, miközben egy vagy két színész csak most, csak neki játszik. A négy sztori nem egyformán jó: az arisztotelészi és brechti katarziselméletet összevető túrát erőltetettnek és – néha szó szerint – szájbarágósnak érzem, a bőrmaszkos-haldoklós betétet elviselhetetlenül nyomasztónak, szövegét meg nehezen követhetőnek, ami után valóságos felüdülés a partizános-gitáros, az élet vizét kutató nótajárat. A kedvencem mégis az őrült Übü papa és a szintén nem százas Petőfi összeeresztéséből született jelenet, ahol a rettegés és a röhögés között kell választanom. A jeleneteket rendező Benkő Imola és Kállai Ákos vitán felül hatásos kísérlete a játékos ember számára elfogadható szabályrendszer kimunkálásán dolgozik.

A színészt egészen másfajta kihívás elé állítja az Orlai Produkciós Iroda ősztől Budapesten is látható előadása, a Gerlóczy Márton vaskos regénye nyomán készült, Göttinger Pál rendezte és Schneider Jankófontos közreműködésével született A csemegepultos naplója. Ötvös András másfél órás jutalomjátéka bravúros teljesítmény: a színésznek bámulatosan áll a kezére az alkalmi csemegepult minden felszerelési tárgya sonkától a konzervdobozig, rúd szalámitól a játéklibáig, csomagolópapírtól a kapucnis felsőig. A szomorúan lelógó lángolt kolbászok között mérsékelt politikai korrektséget tanúsítva új húsokról (azaz új nőkről) ábrándozik az egyedülálló csemegepultos, aki körül csupa ismerős alak bukkan fel a piacról, a társasházból, a sarki kocsmából, s akiket Ötvös szellemesen, tűpontosan jelenít meg. A csemegepultos asztalánál egy kirobbanó formában lévő fiatal színész találkozik a rá szabott szereppel, illetve a szerep életre keltéséhez tökéletesen adekvát (báb)színházi nyelvvel. 

Szerző: Jászay Tamás

Itt a vége


Bemutatókkal és díjátadóval zárult a 24. THEALTER!

Második alkalommal adunk át fesztiváldíjakat Szegeden: a legnépszerűbb előadás közönségdíját Pintér Béla és Társulata Titkaink című produkciója nyerte el. A fesztivál kritikusdíját a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Rózsák című előadása kapja. A fesztivál legfiatalabb színházcsinálói, a Tea for Two workshop résztvevői Ötvös Andrásnak ítélték oda a THEALTER-angyalt, a Csemegepultos naplója című Orlai Produkcióban nyújtott kiemelkedő színészi teljesítményéért.
9 nap alatt, 11 helyszínen 7 ország 26 alkotócsoportja mutatkozott be a 24. szegedi nemzetközi színházi fesztiválon. A fesztivál fontos missziója, hogy minél többek számára tegye elérhetővé a programokat: több mint 70 eseményt kínáltunk az ide látogatóknak, de mindössze a programok egyharmadára kellett belépőjegyet váltani. Várakozásaink beigazolódtak: több előadást meg kellett ismételni a nagy érdeklődésnek köszönhetően, és az ingyenesen látogatható programok magasabb aránya ellenére a nézőszámot és a jegybevételt is 25%-kal tudtuk növelni az elmúlt évhez képest. A színházi előadások mellett ingyenes szabadtéri, irodalmi és szakmai programokkal vártuk az érdeklődőket. A fesztivál lebonyolításában 24 önkéntes volt a segítségünkre.

A fesztivál díszvendége Urbán András rendező, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatója volt. Az itthon Jászai Mari- és Párhuzamos Kultúráért-díjjal, Szerbiában pedig Vajdasági Magyar Művészeti Díjjal, Avantgárd Hagyományai Díjjal, valamint Joakim Vujić-díjjal kitüntetett alkotó két előadását láthatták a nézők.

A találkozó hagyományaihoz híven idén is képviseltette magát az utánpótlás, a fesztivál programjának újra kiemelt része volt a műhelymunka. A színházi képzésben résztvevő fiatalok részére meghirdetett THEALTER Tea for Two tréningkurzusok vezetésére a fesztivál díszvendége, Urbán András, Horváth Csaba, valamint Gemza Péter és Mészáros Tibor vállalkoztak. A workshop címe: Hallasd a hangod! – Antigone Realoded, a kurzusok résztvevői közösen dolgozva fogalmazták újra, igazították magukra a klasszikus dráma problematikáját. A munkafolyamatot fiatal színházi újságírók dokumentálták, az izgalmas tréningbemutatókat a fesztivál nyitó, illetve záró napján láthatta a közönség.

A találkozó programjában 4 premier, valamint az Újvidéki Színház Végel László regénye nyomán készült, többszörösen díjnyertes Neoplanta című előadásának magyarországi bemutatója is szerepelt. A produkciók közül 7 csak Szegeden volt látható, a fesztivál ideje alatt.

A fesztivál nyitó napján tartottuk a sex, drugs, gods & rock ’n’ roll című előadás ősbemutatóját, a produkció az Aradi Kamaraszínház, a MASZK Egyesület és a Bakelit Multi Art Center koprodukciójában készült, ősztől Aradon és Budapesten is látható lesz.

A színházi programok keresztmetszetet adtak a szegedi, illetve szegedi kötődésű alkotók munkáiról, és a közönség a Déli Vonal szellemében vendégül látott külföldi alkotók mellett bepillantást nyerhetett több határon túli magyar műhely munkájába is, valamint találkozhatott a hazai független szcéna legjobbjaival, fontos előadásaival.

Nagy érdeklődés kísérte a szabadtéri programokat is: korosztálytól függetlenül szerzett varázslatos élményeket a szegedieknek és az ide látogató turistáknak az Élőkép Színház Pirosruhásokja, és népszerű volt a szentesi Horváth Mihály Gimnázium végzős irodalmi-drámai tagozatosainak szintén az Antigoné-problematikára reflektáló Gyűlölni nem… című utcaszínházi produkciója, amely a 7. Ördögkatlan Fesztiválon is látható lesz.

A szakmai kísérő programok között idén is helyet kapott a kritikus szekció, a beszélgetések a THEALTER Rádió adásaival együtt meghallgathatóak a Rádió Mi, Szeged nonprofit, civil közösségi rádiójának honlapján: www.radiomi.hu/thealterradio.
Az eseményekről a fotókkal illusztrált THEALTER-blogok és az Ex-stasis, a fesztivál lapja is tudósított, és idén is forgattunk THEALTER Híradókat, melynek adásai szintén elérhetőek lesznek a fesztivál honlapján (www.thealter.hu), illetve a Facebookon (www.facebook.com/thealter).

Szeged évtizedek óta részese a regionális és a nemzetközi színházi életnek – ezt kevés magyar város mondhatja el magáról. Ennek a jelenlétnek meghatározó alkotóeleme a THEALTER fesztivál, amely a független színházak egyik legfontosabb hazai fóruma, megjelenési lehetősége, találkozási pontja a közönséggel – amely idén is igennel szavazott a függetlenekre Szegeden. 

Köszönjük mindazok munkáját és együttműködését, akik részt vettek az idei fesztivál előkészítésében és lebonyolításában, valamint fellépőinknek, partnereinknek, támogatóinknak, és természetesen a közönségünknek is a nagyszerű kilenc napos színházi ünnepet.
Forrás: thealter.hu

az a drága csemegepultos

szeretem a monodrámákat. nagyon tisztelem azokat a színészeket, akik monodrámával jönnek a thealterre. és egy vagy két órán keresztül visznek, valahova visznek, és én csak nézem és hallgatom, és megyek velük, és megyek velük a történetbe bele, és egyre jobban, és már azt hiszem, hogy ők én vagyok, és én vagyok ott a színpadon.

volt ezen a thealteren az elmúlt években jó pár nagy flessem, monodrámailag. pogány judit: pedig én jó anya voltam , melkvi bea emberi hangja, harsányi attila rudolf hess-e.
és biztosan volt még jó néhány jó, de ezek most nem jutnak eszembe.

gerlóczy márton könyvét nem olvastam. ötvös andrást még soha nem láttam színpadon. a párosítás azonban nagyon tetszett.

végig vinni egy ilyen hosszú előadást - hát nem tudom. óriási koncentrációt igényel, meg biztos szövegtudást. minde ez a kettő meg volt a darabban. meg a humor, meg hogy ötvös andrás pantomimeseket megszégyenítő módon játszott, jól használta a tárgyakat és jól kihasználta a tárgyak adottságait (ez nem az én mondatom, csak ide írtam), és nagyon klasszul megépítették a csemegepultot, ami variálható színpadi játékteret nyújtott.
na, abbahagyom a kritikusnak látszó dumát.

az előadás azért tetszett, mert nagyon jó aszöveg, és ötvös andrás nagyon jó színész. mert szinte ott voltam én is a csarnokban, láttam a láthatatlan figurákat, a vásárlókat, mert át tudtam élni a csemegepultos megalázottságát, vagy amikor egy-két jól irányzott verbális rúgással padlóra vitt egy-két hülyét.

és megértettem az érzékenységét is, amivel a bolond öreg szomszéd nénit szemlélte, amikor a gyűlölet átfordul szeretetbe, és megkedveli az öregasszonyt, aki valahogy minden ellenére próbál élni a maga kis pletykás, bosszúszomjas, gonosz, mégis esendő világában - egész en addig, amíg hagyják.

elképesztő száz percet ilyen fokozatban lenyomni. és amit még nagyon, ngyon szeretek: ötvös andrásnak is száz arcát láttam - volt részeg, hídról leugró őrült, kedves csemegepultos, bunkó csemegepultos, láttam a csajozós arcát, a kefélőset, az együttérzőt, a gondoskodót.

a vastaps megérdemelt volt -a könyvet meg el fogom olvasni.
remélem, ötvös andrást látjuk még majd a thealteren.

nyemcsok éva eső

KEZDŐDIK A 24. THEALTER SZEGEDEN

A kiváló minősítésű művészeti fesztivál július 18-26. között 11 helyszínen közel 70 programmal várja Szegeden a színházkedvelőket. A fesztivál díszvendége Urbán András rendező, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatója. A Jászai Mari- és Párhuzamos Kultúráért-díjas alkotó két előadását láthatják a nézők. A Rózsák című Tolnai Ottó-adaptációt saját társulatával, a KDSZ művészeivel állította színpadra, az Újvidéki Színház Végel László regénye nyomán készült, többszörösen díjnyertes Neoplanta című előadásának pedig szintén Szegeden lesz a magyarországi premierje. A találkozó hagyományaihoz híven idén is képviselteti magát az utánpótlás. A fesztivál programjának újra kiemelt része a műhelymunka. A színházi képzésben résztvevő fiatalok részére meghirdetett THEALTER Tea for Twotréningkurzusok vezetésére a fesztivál díszvendége, Urbán András, Horváth Csaba, valamint Gemza Péter ésMészáros Tibor vállalkoztak. A workshop címe: Hallasd a hangod! – Antigone Realoded, a kurzusok résztvevőiközösen dolgozva fogalmazzák újra, igazítják magukra a klasszikus dráma problematikáját, a munkafolyamatot fiatal színházi újságírók dokumentálják. A munka már elkezdődött, a tréningbemutatókat a fesztivál nyitó, illetve záró napján láthatja a közönség. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium csapata szintén az Antigoné problematikára reflektál a Gyűlölni nem…címmel készülő utcaszínházi produkcióval, és látható lesz a Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakközépiskola diákjaiból alakult Rokka formáció Kirakat című, verbatim színházi módszerrel készült előadása is. A fesztivál zárónapján visszatér Szegedre a fiatal, de igen sikeres k2 Színház, a Mielőtt az éj leszáll! című Brecht-adaptációval. A hazai független színházi előadások közül látható lesz a Forte Társulat – Szkéné Színház Horváth Csabarendezésében készült Irtás című előadása. A fesztiválon két alkalommal mutatják be Pintér Béla és Társulata Titkaink című produkcióját. A fizikai, illetve táncszínházi vonalat erősíti Fehér Ferenc Morgan and Freeman című friss bemutatója, amely elnyerte a Veszprémi Táncfesztivál Összművészeti díját, illetve Dányi Viktória – Molnár Csaba – Vadas Zsófia Tamara táncos-koreográfusok produkciója, a Nyúzzatok meg!. Az előadás elnyerte a 2013-as év legkiemelkedőbb hazai kortárs táncelőadásainak járó Lábán Rudolf-díjat, emellett a nagy múltú európai kortárstánc hálózat, az Aerowaves szakmai zsűrije tavasszal több száz jelentkező közül beválogatta az évad legjobb, fiatal alkotók által készített kortárstánc produkcióit felvonultató Aerowaves Spring Forward fesztiválra. Az Ágens Társulat Kurtizánképző című, interaktív színházi terápiája, valamint a Cirko-Gejzír Mozi-Manna Produkció: Kettős behatolás című felnőtteknek szóló produkciója a Rongy Kocsmában lesz látható. A debreceni Csokonai Nemzeti Színház Beckett Első szerelem című novellája alapján készített előadását Gemza Péter, az Orlai Produkciós Iroda friss bemutatóját, a Gerlóczy Márton regényéből készült A csemegepultos naplóját Göttinger Pál rendezte. Mindkét előadás ősbemutatóként került magyar színpadra. Szegedi produkciókban sem lesz hiány: az Art Nuans Merülés című bábetűdje, valamint a Barboncás TársulatHalálian jó története a Régi Zsinagóga udvarán lesz látható. A Régi Zsinagóga épülete elől indulnak a Homo Ludens Project és a MASZK Egyesület egyszemélyes színházi autói, a Car-Men előadásokkal. A MetanoiaArtopédia Jég-doktrínák – variációk a náci retorikára című alkotása két alkalommal lesz látható a Grand Caféban. A magyar produkciók nemzetközi kontextusát a főprogram negyedik pillére adja. A THEALTER karakterét megőrizve továbbra is a Déli Vonal szellemében, elsősorban Kelet- és Dél-Európa izgalmas színházai közül válogattak, és a hagyományoknak megfelelően vendégül látnak határon túli magyar alkotókat is. Visszatér Szegedre a szlovén Via Negativa a Mandićgép című, különleges produkcióval, melyben az elismert kőszínházi színész, Marko Mandić 15 év 37 klasszikus és kortárs drámai szerepeinek alakjait gyűjti egybe és értelmezi újra. Hosszú idő után újra látható lesz Szegeden egy közös előadással az izraeli Clipa Theater és a cseh Teatro Novogo Fronta. A Fegyvertelen erőkkel című előadáshoz kétnapos, nyitott workshop is társul, melyet tréningbemutató zár. Az izraeli Niv Sheinfeld-Oren Laor duó Kétszobás lakás című produkciója, amelyet az Izraeli Tánckritikusok Szövetsége a 2013-as év előadásának választott, a mozgás, a tánc, a gesztusok minimalista nyelvén beszél a határokról, amelyek a mindennapi életben körülvesznek és meghatároznak minket. Először jár Szegeden a Boca Loca Lab. A csehországi csapat az egyik úttörője a zenés színházi forma megújításának a cseh színpadon, a THEALTER-re a Tika Tika Politika című hangszínházi produkciójukat hozzák el. Elsőként szerepel a fesztiválon a kolozsvári Váróterem Projekt is. A 2009-ben, Kolozsváron végzett színészhallgatók kezdeményezéseként alakult társulat a város első, és azóta is egyetlen, társulati formában működő hivatásos magyar színtársulata, Szegeden az Advertego című, izgalmas színházi nyelven megszólaló előadást mutatják be. A fesztivál programjában helyet kapott az Aradi Kamaraszínház, a MASZK Egyesület és a Bakelit Multi Art Center új bemutatója is, melyet sex, drugs, gods & rock 'n' roll címmel Tapasztó Ernő rendezésében ősbemutatóként, a fesztivál első napján láthatnak a nézők. Színes, ingyenes kísérőprogramokban sem lesz hiány idén sem, az egész estés színházi előadások mellett zenei és irodalmi programot is kínálnak majd, az Élőkép Színház pedig Szeged utcáin szórakoztatja a nagyérdeműt a Pirosruhásokkal. A szakmai programok részeként Jászay Tamás vezetésével naponta összeül a kritikus szekció is. Idén is megjelenik az Ex-stasis, a fesztivál ingyenes lapja, lesz THEALTER Rádió, naponta frissülő THEALTER-blog, és mozgóképes tudósításokat is terveznek: idén is folytatódik a THEALTER Híradó sorozata. A fesztivál hagyományainak megfelelően vendégszerepel ajándékprogrammal, Méhes Csaba pantomimművész A pisztráng – pácban, körettel című pech-showjával a szegedi Csillag Börtön Dankó Pista fesztiválján. A THEALTER plakátját idén is Baráth Ferenc grafikusművész tervezte. A programsorozat fő helyszíne ebben az évben a Régi Zsinagóga, a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza és a Rongy Kocsma lesz, de a város számos pontján találkozhatnak a fesztivál programjaival a szegediek és a Dél-Alföld központjába látogatók. A július 18-án induló rendezvénysorozat fő támogatója Szeged MJV Önkormányzata. A szervezők fontosnak tartják, hogy a 2014-es THEALTER – hagyományainak megfelelően – idén is a szakma, a kultúrpolitika, de legfőképp az utca embere, azaz a közönség számára értéktartó és értékteremtő, a független színházi terület életképes és megújulni tudó arcát felmutató programsorozat legyen. A részletes programról a fesztivál honlapján: www.thealter.hu, valamint a Facebookon: www.facebook.com/thealter tájékozódhatnak az érdeklődők.