Tisztelt Közönségünk,
A mai (november 26.) 16 órai Vízkereszti Gritti előadást betegség miatt sajnos le kell mondanunk.
Megértésüket köszönjük. Megvásárolt jegyeik a következő előadásra lesznek érvényesek, mely tavasszal várható! A pontos időpont kapcsán Szervezésünk fel fogja Önökkel venni a kapcsolatot év elején!
Köszönjük, hogy velünk vannak!
A véletlenek és a szerencse összjátékának tulajdonítja, hogy a színészi pályára került. Nővére, Bede- Fazekas Annamária személyében volt ugyan előd, aki „ taposta” előtte az utat, de sokáig esze ágába sem jutott a színészet. Mindenféle alkalmi munkákkal is próbálkozott, mígnem az Arany János Színház, majd a Nemzeti Színház stúdiósaként megjött a játékkedve. A Színművészetire második nekifutásra vették fel. Onnantól viszonylag egyenes pályát futott be. Szakmai élete gerincét a Nemzetitől a Pesti Magyaron át a Magyar Színházig névváltozáson átesett intézményben töltötte. Az idei évadtól a Thália Színház csapatát erősíti. Egy kritikus találó meghatározása szerint Bede- Fazekas Szabolcs sok száz lóerős színész, titkos színházi csodafegyver. Összetett, izgalmas alakítást nyújt az egyszerre agresszív, sebezhető, megalkuvó családapa szerepében a Thália- Télikert hazai Tracy Letts ősbemutatójában, a Killer Joe-ban.
Filmes és sorozatbeli sikereid, mint a Liza, a rókatündér szerelmes Zoltán zászlósa, a Tűzvonal, legutóbb a Drága örökösök mennyire hatottak vissza a további munkákra? Keresettebb színész lettél általuk?
Régen is a filmek által vált igazán ismertté egy színész. Ez esetleg visszahatott az életpályájára, és azáltal, hogy népszerűségre tett szert, özönlöttek a nézők a színházba. Ami engem illet, én hullámokban éreztem, hogy felfedeznek, de azt nem mondanám, hogy egy- egy film akkorát lendített volna a karrieremen, hogy egyik munkából estem volna a másikba.
Úgy látom, hogy hosszú évtizedeken keresztül kialakult az a trend, hogy mindig ugyanazt a 10-15 színészt hívták. Ezért rendkívül hálás vagyok Ujj Mészáros Károlynak, a Liza, a rókatündér rendezőjének, hogy első nagyjátékfilmesként be merte vállalni, hogy nem országos sztárt hívott a férfi főszerepre.
Az X- A rendszerből törölve című krimijében is számított rám.
Közel negyed századon át vezető színésze voltál a Pesti Magyar Színháznak, széles repertoárt terítettél a gyerekdaraboktól a klasszikusokon át a modernekig. Mi tartott ennyi ideig a sokféle krízist megélt társulatnál?
Alapvetően hűséges típus vagyok. A Thália Színház a harmadik színházam, amióta 1993-ban végeztem a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Három évet Nyíregyházán töltöttem, Verebes István igazgatása alatt, akinek rendkívül sokat köszönhetek. Számos minőségi feladattal bízott meg, igazából az ő keze alatt tanultam meg, amit elfelejtettem megtanulni a főiskolán vagy amit ellinkeskedtem. Nem azért szerződtem el a színháztól, mert rosszul éreztem volna magam, hanem mert egy tősgyökeres pesti csávó vagyok. Hiányzott a város, a szüleim, a rokonaim. A 90-es évek elején még nem épült meg Nyíregyháza felé autópálya, három órás túrába telt onnan hazautazni. Eljövetelem után felhívtam a főiskolai osztályfőnökömet, Iglódi Istvánt, akinek szintén sokat köszönhetek. Örömmel fogadott, így kerültem az akkori Nemzeti Színházba, ahol előtte stúdiós voltam. Nagyon jó és kevésbé jó éveket töltöttem a Pesti Magyarban, abban a szerencsés helyzetben, hogy amikor éppen nem kaptam nagy feladatokat, akkor forgattam vagy más színházakban vendégeskedtem.
Vajon az min múlott, hogy a Pesti Magyar Színház nem vívott ki magának egyenrangú helyet a budapesti színházi palettán?
Sokat gondolkodtam ezen, de nem tudtam megfejteni. Remek kollégákkal dolgoztam együtt, nagyon jó színészek vannak a társulatban hosszú évek óta. Nyilván a hely, a környék is közrejátszik, maga az épület is elavult. Valamiért valóban hányattatott sorsú színház, pedig nem kevesebb kiváló előadás született ott, mint bárhol másol. Picit a mostohagyereke lehetett a budapesti színházaknak. Talán bátrabban kellett volna becsábítani rendezőket, nyitni az újak felé, akik másfajta stílust, másfajta közönséget hoznak be.
Belekóstoltál a szabadúszó létbe is…
Miután közös megegyezéssel eljöttem a Pesti Magyarból, egy évig szabadúsztam. Fura érzésem volt amúgy, egyik pillanatban sajnáltam a 25 évet, a másikban azt éreztem, milyen jó, hogy szabad vagyok.
Novák Péterrel egy nagyon szép táncszínházas előadást készítettünk Csoóri Sándor Halálra táncoltatott lány című darabjából. Turnéztunk vele Erdélyben, játszottuk a Nemzeti Színházban, Komáromban, Dunaújvárosban. Őze Áron barátom meghívására szerepeltem a Vízkereszti Gritti c. előadásban, amit a Kőszegi Várszínházbeli ősbemutató után Dunaújvárosban játszunk tovább.
A vendégszínészkedés után mi döntött a Thália Színházba szerződés mellett?
Kálomista Gábor direktor, illetve Kelemen József főrendező hívtak nagy-nagy örömömre. Gábor csak annyit mondott, szeretnénk, ha odaszerződnél hozzánk.
Nagyon jó színháznak tartom a Tháliát, hihetetlenül erős a színészgárdája, izgalmas, jó ízlésű, nem mellékesen sikeres előadások jönnek ott létre. Kálomista Gábor jó „ gazdája” ennek a színháznak, Kelemen József főrendezővel, a frissen kinevezett művészeti vezetővel, Nagy Viktorral erős csapat jött létre. Nagy odafigyelést tapasztalok mindenki részéről mindenki felé a társulatban, a színészektől az öltöztetőkön át a titkárságig. Nagyjából mindenkit ismertem a társulatból, sokakkal forgattam vagy másutt játszottam együtt. Remekül érzem magam a Tháliában, boldog és hálás vagyok, hogy itt lehetek.
Kőkemény témájú előadásban debütáltál. Tracy Letts Killer Joe című fekete komédiájában Tarantino gyilkos humora keveredik McDonagh morálisan selejtes karaktereivel.
Mózes András rendező barátommal igyekeztünk a darab sötét oldalát ellenpontozni. A történet elég fekete ugyan, de közben a szereplőknek, a főszereplő Killer Joe-nak is, akit Szabó Győző alakít kiválóan, lehetősége van humort csempészni az előadásba. Körülötte sok-sok esendő, olykor ügyetlen,kissé szánalmas figura, az ő szánandóságukból meg a helyzetkomikumból is bőven fakad humor.
Ansel, a szerepem esetében az időnkénti döntésképtelenség, a morfondírozás, a gyávaság is a humor forrása. A néző lelkének jobbat tesz az a fajta hullámvasút, hogy egy keserű történetet elemelten, ellenpontozva lát. Az egyik pillanatban döbbenetet és torokszorító érzést tapasztal, a másikban nevet, mint ahogy a saját nyomorunkon is sokszor csak röhögni tudunk.
Texasban, a 90-es évek látszatra tőlünk messze lévő világában, egy ócska lakókocsiban játszódik ez a fullasztó, döbbenetes „ valóságshow”. Az anyagyilkosságra felbérelt bérgyilkos manipulálja, tartja függőségben megbízója családját.
Killer Joe ezeknek az embereknek az elpuskázott életét, a szegénységből fakadó romlottságát használja ki. Ansel családja nem kisebb dologra vetemedik, mint gyilkosságra, illetve a saját gyermekük áruba bocsátásra. Killer Joe egy hidegvérű, céltudatos gazember, ő ezekkel a dolgokkal erkölcsileg különösebben nem foglalkozik, megy a maga útján, azt teszi, ami számára előnyös. Mint ahogy ez a család is próbálja azt tenni, amiről úgy véli, hogy haszna lesz belőle. Az egészet átszövi az a fajta romlottság, hogy még a szövetségen belül is, amit kötnek egymással, elárulja egyikük a másikat.
A mai magyar valóságban is léteznek Killer Joe-k, akik visszaélnek mások anyagi kiszolgáltatottságával. Ez a társadalmi vetület is foglalkoztatott?
Épp valamelyik nap gondolkodtam azon, hogy milyen furcsán determinálódik az emberek élete. Sokszor azonos képességű gyerekek különböző környezetből indulnak el és ebben az elanyagiasodott világban annak a gyereknek nyilván nagyobb esélyei vannak a boldogulásra, akit a szülei különórára tudnak beiratni, külön nyelvtanárhoz járatnak, mindenféle segítséget, eszközöket meg tudnak venni neki. Egy nehéz körülmények közé született gyermek eleve hátránnyal indul, hiába rendelkezik jó képességekkel. Így aztán nagyon sokan elkallódnak felnőtt korukra. A Killer Joe-ban is egy félrecsúszott családról van szó: egy kissé visszamaradott, ám érzelmileg a leggazdagabb lány, egy fiú, aki drogárus lesz, mert nem jött be a vállalkozása, egy közepes autószerelő apa, egy presszóban felszolgáló anya. Azt látom, hogy hajlamosak vagyunk többet képzelni magunkról, máshová pozicionáljuk magunkat, mint ahová valóban tartozunk a tanulmányaink, a kulturáltságunk, a neveltetésünk alapján.
A te karaktered, Ansel inkább verbálisan brutális, valójában egy pipogya alak, aki végignézi ahogy a bérgyilkos szexuális szolgáltatásra kényszeríti a feleségét, az sem veri ki nála a biztosítékot, hogy a lányát megrontja…
Ismerjük ezt a típust, aki alapvetően egy beszari, félig- meddig döntésképtelen alak. Mérhetetlenül gyáva is, de bizonyos helyzetekben, amikor a saját igazát bizonygatja mégis megpróbálja eljátszani azt, hogy ő a döntéshozó, ő irányítja az eseményeket.
Valójában sodródik, miközben próbálja eljátszani azt, hogy „mindent én irányítok, minden tőlem függ, majd úgy lesz, ahogy én akarom”. Egy fenét, úgy lesz, ahogy az élet hozza. Egy helyen, a lánya letétbe helyezésekor Kill Joe-nál igyekszem megmutatni, ahogy a pici lelkiismeret-furdalást is elfojtja magában azzal az álságos indokkal, hogy a szűz lányának akár még a javára is válhat…
Kisiklott életeket, szétcsúszott karaktereket ábrázolni nagyobb kihívás, összetettebb színészi feladat?
Nagyon szeretem ezt a figurát, az előadást, a kollégákat, mindenkit, aki közreműködött a produkcióban az ügyelőtől az öltöztetőn át az asszisztensig. Nálam nincs olyan, hogy milyen típusú karaktereket szeretek. Mindig megpróbálom egy szerep igazságát, célját megtalálni, azt hogy az illető mit szeretne elérni. Rengeteg izgalmat hordoz magában, hogy ehhez a célhoz milyen rögös vagy egyenes úton tud eljutni. Ebben a darabban sem terv szerint történnek a dolgok, az élet totál felülírja azt. A végére kiderül, hogy mindenki átver mindenkit.
A nézők nyomasztó összképet visznek magukkal?
Az élet is nyomasztó, nem? A szomszédban háború zajlik, világméretű válság van, morálisan, erkölcsileg a szakadék szélén táncol a világ. De azért milyen csodálatos, hogy az előadás végén, ahogy egy néző ismerősöm megfogalmazta, Killer Joe és a lány, Dottie között érzelmi kapcsolat születik ezen a mérhetetlen mocskos szemétdombon.
A színészet mellett vannak lekötetlen energiáid, más irányú ambícióid, például, hogy kipróbált a rendezést?
Igyekszem tisztában lenni a saját határaimmal, a képességeimmel. Persze az ember gyarló, hajlamos olyasmit és belelátni magába, ami hiányzik belőle. Jelen pillanatban maximálisan kielégíti az ambícióimat, a vágyaimat, hogy játszom a Killer Joe-ban. És már nagyon várom, hogy elkezdjük próbálni új fordításban és címmel a Szentivánéji álmot, az egyik Mesterembert játszom benne. Olyan feladatok találnak meg, amelyek nagy örömet és boldogságot jelentenek.
Szerző: Szentgyörgyi Rita
forrás: https://szinhaz.online
KEDVES KÖZÖNSÉGÜNK! KEDVES BARÁTAINK!
A dunaújvárosi Bartók Színház rendkívüli társulati ülést tartott ma. Őze Áron igazgató és Csadi Zoltán művészeti igazgató arról tájékoztatta a teátrum munkatársait, hogy a Bartók Színház is sajnálatosan téli szünetre kényszerül: 2022. december 18-tól 2023. február 28-ig nem lesznek előadások az intézményben. „Az energiaválság tízszeresére emelte nálunk a rezsidíjakat, ezt sehogyan sem tudjuk kigazdálkodni. Nagyon szomorú vagyok, hogy a pandémia alatti kényszerleállások után most ismét egy hosszú kényszerszünetet kell beiktatnunk. Nem tudunk játszani a közönségnek. A színészek nem tudnak ebben az időszakban fellépni itt. Iszonyatosan nehéz lesz ez mindenki számára. Lelkileg, egzisztenciálisan”, mondta a társulati ülésen Őze Áron.
A dunaújvárosi Bartók Színházban jelenleg is zajlanak próbák: a Nincstelenek – Borbély Szilárd nagysikerű regénye – színpadi adaptációját Horváth János Antal rendezi. Hamarosan az Egy csók és más semmi próbái is elkezdődnek Göttinger Pál rendezésében; Schőn Tóni szerepét Oszvald Marika játssza. „Mindkét produkció bemutatóját még megtartjuk. A Nincstelenekét november 18-án, az Egy csók és más semmi premierjét december 16-án, és ezt játsszuk még másnap is. Majd bezár a színház. De inkább kényszerszünetnek mondanám, hiszen a színház háttérmunkája nem áll le, azt átstrukturáljuk. Döntésünket elfogadta a fenntartó, a Dunaújvárosi Önkormányzat, s jeleztük mindezt a szakminisztérium felé is”, fogalmazott Őze Áron. Kitért arra is: a kormányzat 25 százalékos megtakarítást vár a színházaktól, ezt csak ekképpen tudják megoldani. „Márciusban nyitunk. Ugyanakkor a 2022/23-as évad nem lehet hiányos. A téli szünet miatt nem lesz nyári szünetünk, meghosszabbítjuk az évadot. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a pandémia idején működtünk. A Bartók Színház idén nyáron már közös produkciót – Vízkereszti Gritti – mutatott be a Kőszegi Várszínházzal, és folytatjuk 2023 nyarán ezt az együttműködést. A napokban tárgyalunk arról, mi kerül színre ebben a koprodukcióban”, tette hozzá Őze Áron.
Csadi Zoltán művészeti igazgató arról beszélt: „Egy rendkívüli szakmai és közönségsikerrel induló évadunkat akasztotta meg – sajnos – az energiaválság. Színházunk azzal is takarékoskodik, hogy a tervezett bemutatók közül kettőt – Tartuffe és Holtverseny – a következő évadra halasztunk. A kényszerszünet idején is folytatjuk a háttérmunkát, például előkészítjük a Pinokkió bemutatóját, szervezni kezdjük az egyhetes MIKRO Fesztivált, amelyet először a múlt évadban rendeztünk meg, s felkészülünk a nyarat záró hagyományos Bartók Liget programsorozatra is.”
Őze Áron és Csadi Zoltán a társulati ülés végén kifejezték szolidaritásukat a színházakkal, a kollégákkal, a közönséggel.
A Kőszegi Várszínház a 40. ünnepi nyarát zárta. Több mint 8 ezren váltottak jegyet az előadásokra. Másfelől nagyjából 10 ezren látogatták a nyári kőszegi eseményeket, ugyanis számos jubileumi program ingyenes volt. Ősztől pedig a Kőszegi Várszínház három produkciója is repertoárra kerül más színházakban, azokkal együttműködésben. Szeptember 18-án a Szénakutyák – Képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról a budapesti FÉM Arts & Caféban mutatkozik be: a darabot Göttinger Pál írta, ő is rendezte, Kálid Artúr játssza. A Vízkereszti Gritti – Őze Áron rendezésében – a dunaújvárosi Bartók Színházban folytatja sikersorozatát. A Verát – amelyet Grecsó Krisztián kultregényéből Grisnik Petra írt színpadra, ő is adja elő Göttinger Pál rendezésében – a Pinceszínház fogadja be késő ősztől.
Pócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója azt mondja: „Rendkívül sikeres nyarat zártunk, teltházakkal játszottunk, és a közönség visszajelzései is megerősítettek minket, hogy a jubileumi évadunkban mindenki megtalálta a saját igényének megfelelő programot. Először rendeztük meg a Köz-Játék Színházi Fesztivált, amelyen főként kamaraelőadásokat mutattunk be, és már biztos, hogy folytatni szeretnénk jövőre is. Ugyanakkor már sokszor felvetődött bennünk, hogy bizonyos produkcióink tovább élhetnének máshol is, ne csak egynyári alkotások maradjanak.
Most, 2022 őszétől egyszerre három előadásunk is folytatja az útját más színházaknál – köszönhetően a szakmai nyitottságoknak, kooperációknak. A Kőszegi Várszínház egyébként »mániás együttműködő«. Abban hiszünk, hogy közösen többre megyünk, és izgalmas és inspiráló is más közösségekkel együtt gondolkodni. Szeretjük a kultúra ezen kis szövetségeit, és minden évben igyekszünk kiterjeszteni az együttműködéseink körét.”
A Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék – Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba írta a darabot a Kőszegi Várszínház felkérésére – a dunaújvárosi Bartók Színházzal közös produkcióban jött létre Őze Áron rendezésében. Nyáron Kőszegen volt az ősbemutató, a dunaújvárosi premiert pár napja tartották.
A Vera – amelyet Grecsó Krisztián kultregényéből Grisnik Petra adaptált színpadra, ő is játssza, Göttinger Pál rendezte – novembertől a Pinceszínházban látható, Sztarenki Pál igazgató örömmel emelte be a repertoárba.
A Szénakutyák – Képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról című darabot a költő műveinek és élete dokumentumainak felhasználásával írta és rendezte: Göttinger Pál. Játssza: Kálid Artúr. A budapesti premier ezen a héten lesz, szeptember 18-án a FÉM Arts & Caféban.
Nagy András PhD író, irodalmár, színháztörténész – aki segített a darab alapjául szolgáló anyag összeállításában – így ajánlja a Szénakutyák előadását:
„Weöres Sándor verseit mindenki ismeri, gyerekkorunktól mondjuk és szeretjük őket – de ismerjük-e az alkotót, a koravén gyereket, és az öregemberként is szinte gyermekien játékos kedvű költőt? Tudunk-e az életét szegélyező örömökről, tragédiákról, megpróbáltatásokról és mámorokról? Göttinger Pál bravúrosan megkomponált monodrámájában ezek a titkok nem közvetlenül tárulnak fel, hanem annak a macskának a szemszögéből, aki – más és más alakban – leghűségesebb és legodaadóbb társaként kísérte végig a költőt, s akinek különleges karaktere ugyanolyan sok rejtéllyel mutatkozik meg, mint Weöresé. Mindezt Kálid Artúr virtuóz alakításában láthatja a közönség, aki egyszerre jelenik meg veszedelmes irodalomkritikusként, odaadó feleségként, tudálékos professzorként, haragos villamosvezetőként és persze öntörvényű macskaként – no meg ezernyi más szerepben, ahhoz hasonlóan, ahogy maga a költő is megannyi alakváltozatán keresztül vált a magyar irodalom egyik legnagyobb és legvarázslatosabb alkotójává.”
Göttinger Pál pedig így fogalmaz a Szénakutyák színlapján Weöres Sándorról:
„A kortársak visszaemlékezései ezer oldalakra rúgnak, de a csodagyereket felfedező nagy elődök, a tehetségtől letaglózott kortársak és a mindent skatulyázni akaró utókor sem tudta igazán, hogy mihez kezdjen az utolsó olyan magyar költővel, aki kérdés nélkül mindenkié. Akinek bölcselete alázatra inti a legnagyobbakat is – és akinek a verseit először tanulja meg fejből minden magyar gyerek. Akit meg sem karcolt a kor, amelyben élt, pedig végig élte és végig írta a XX. századot.”
Pócza Zoltán még arra is kitér: „A Kőszegi Várszínház 2023 tavaszán szintén egy koprodukcióra készül a szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel közösen. A 2022/23-as évadban a gyerekszínházi bérletet mindenképpen fenntartjuk, és tervezünk emellett egy operabeavatót is középiskolásokkal. Abban is bízunk, hogy az idei nyári nagyszínpadi előadásunk, a Szentivánéji álom – Hegedűs D. Géza rendezésében – szintén tovább élhet, kaptunk már meghívásokat, tárgyalunk egyelőre. De az szinte bizonyos, hogy a Szabadtéri Színházak Találkozóján – amelyet jövőre a Kultkikötő balatoni helyszínein rendez meg a Szabadtéri Színházak Szövetsége a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében – ismét bemutathatjuk a Szentivánéji álmot.”
A Kőszegi Várszínház igazgatója egyben a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke is. Említi, hogy a szervezet 14 intézményének vezetői hamarosan összegzik 2022 nyarának szabadtéri tapasztalatait.
Az már egyértelmű: számos helyen rekordszámú közönség fordult meg.
forrás: https://szinhaz.online/
A 40. ünnepi nyarát záró Kőszegi Várszínház három produkciója is repertoárra kerül ősztől, más színházakkal való együttműködésben: a Szénakutyák a FÉM Arts & Caféban mutatkozik be, míg a A Vízkereszti Gritti című előadást a dunaújvárosi Bartók Színház, a Verát pedig a Pinceszínház fogadja majd be.
A Kőszegi Várszínház a 40. ünnepi nyarát zárta. Több mint 8 ezren váltottak jegyet az előadásokra és nagyjából 10 ezren látogatták a nyári kőszegi eseményeket, ugyanis számos jubileumi program ingyenes volt. Ősztől pedig a Kőszegi Várszínház három produkcióját is felvették más színházak a repertoárjukra.
Szeptember 18-án a Szénakutyák – Képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról a budapesti FÉM Arts & Caféban mutatkozik be: a darabot Göttinger Pál írta, ő is rendezte, Kálid Artúr játssza. A Vízkereszti Gritti – Őze Áron rendezésében – a dunaújvárosi Bartók Színházban folytatja sikersorozatát. A Verát – amelyet Grecsó Krisztián kultregényéből Grisnik Petra írt színpadra, ő is adja elő Göttinger Pál rendezésében – a Pinceszínház fogadja be késő ősztől.
Pócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója elmondta: „Rendkívül sikeres nyarat zártunk, teltházakkal játszottunk, és a közönség visszajelzései is megerősítettek bennünket abban, hogy a jubileumi évadunkban mindenki megtalálta a saját igényének megfelelő programot. Először rendeztük meg a Köz-Játék Színházi Fesztivált, amelyen főként kamaraelőadásokat mutattunk be, és már biztos, hogy folytatni szeretnénk jövőre is. Ugyanakkor már sokszor felvetődött bennünk, hogy bizonyos produkcióink tovább élhetnének máshol is, ne csak egynyári alkotások maradjanak. Most, 2022 őszétől egyszerre három előadásunk is folytatja az útját más színházaknál – köszönhetően a szakmai nyitottságoknak, kooperációknak. A Kőszegi Várszínház egyébként »mániás együttműködő«.
Hiszünk abban, hogy közösen többre megyünk,
és izgalmas, egyben inspiráló is más közösségekkel együtt gondolkodni. Szeretjük a kultúra ezen kis szövetségeit, és minden évben igyekszünk kiterjeszteni az együttműködéseink körét” – tette hozzá az igazgató, aki egyben a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke is. Pócza megemlítette, hogy a szervezet 14 intézményének vezetői hamarosan összegzik 2022 nyarának szabadtéri tapasztalatait. Az már egyértelmű: számos helyen rekordszámú közönség fordult meg.
A Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék – Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba írta a darabot a Kőszegi Várszínház felkérésére – a dunaújvárosi Bartók Színházzal közös produkcióban jött létre, Őze Áron rendezésében. Nyáron Kőszegen volt az ősbemutató, a dunaújvárosi premiert pedig nemrég tartották.
A Vera – amelyet Grecsó Krisztián kultregényéből Grisnik Petra adaptált színpadra, ő is játssza, Göttinger Pál rendezte – novembertől a Pinceszínházban látható, Sztarenki Pál igazgató örömmel emelte be a repertoárba.
A Szénakutyák – Képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról című darabot a költő műveinek és élete dokumentumainak felhasználásával Göttinger Pál írta és rendezte, Kálid Artúr szereplésével. A budapesti premier szeptember 18-án lesz, a FÉM Arts & Caféban.
Nagy András PhD író, irodalmár, színháztörténész – aki segített a darab alapjául szolgáló anyag összeállításában – így ajánlja a Szénakutyák előadását: „Weöres Sándor verseit mindenki ismeri, gyerekkorunktól mondjuk és szeretjük őket – de
ismerjük-e az alkotót, a koravén gyereket, és az öregemberként is szinte gyermekien játékos kedvű költőt?
Tudunk-e az életét szegélyező örömökről, tragédiákról, megpróbáltatásokról és mámorokról? Göttinger Pál bravúrosan megkomponált monodrámájában ezek a titkok nem közvetlenül tárulnak fel, hanem annak a macskának a szemszögéből, aki – más és más alakban – leghűségesebb és legodaadóbb társaként kísérte végig a költőt, s akinek különleges karaktere ugyanolyan sok rejtéllyel mutatkozik meg, mint Weöresé. Mindezt Kálid Artúr virtuóz alakításában láthatja a közönség, aki egyszerre jelenik meg veszedelmes irodalomkritikusként, odaadó feleségként, tudálékos professzorként, haragos villamosvezetőként és persze öntörvényű macskaként – no meg ezernyi más szerepben, ahhoz hasonlóan, ahogy maga a költő is megannyi alakváltozatán keresztül vált a magyar irodalom egyik legnagyobb és legvarázslatosabb alkotójává.”
Göttinger Pál így fogalmaz a Szénakutyák színlapján Weöres Sándorról: „A kortársak visszaemlékezései ezer oldalakra rúgnak, de a csodagyereket felfedező nagy elődök, a tehetségtől letaglózott kortársak és a mindent skatulyázni akaró utókor sem tudta igazán, hogy mihez kezdjen az utolsó olyan magyar költővel, aki kérdés nélkül mindenkié. Akinek
bölcselete alázatra inti a legnagyobbakat is
– és akinek a verseit először tanulja meg fejből minden magyar gyerek. Akit meg sem karcolt a kor, amelyben élt, pedig végigélte és végigírta a XX. századot.”
Pócza Zoltán ugyanakkor kitért arra, hogy: „A Kőszegi Várszínház 2023 tavaszán szintén egy koprodukcióra készül a szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel közösen. A 2022/23-as évadban a gyerekszínházi bérletet mindenképpen fenntartjuk, és tervezünk emellett egy operabeavatót is középiskolásokkal. Abban is bízunk, hogy az idei nyári nagyszínpadi előadásunk, a Szentivánéji álom – Hegedűs D. Géza rendezésében – szintén tovább élhet; kaptunk már meghívásokat, tárgyalunk egyelőre. Az szinte bizonyos, hogy a Szabadtéri Színházak Találkozóján – amelyet jövőre a Kultkikötő balatoni helyszínein rendez meg a Szabadtéri Színházak Szövetsége a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében – ismét bemutathatjuk a Szentivánéji álmot.”
forrás: https://fidelio.hu.html
Őze Áron rendezése július 1-jén debütált a Kőszegi Várszínházban, szeptembertől pedig a Bartók Színházban látható a víg farsangi atrocitás.
A történet 1532 farsangjára repíti vissza a nézőket, amikor a szultán támogatását élvező Alois Grittit, a velencei származású kereskedő-kalandort nevezik ki Magyarország kormányzójának. Néhány éves budai regnálása alatt azonban Gritti elveszti népszerűségét a polgárok körében, de még Nádasdy Tamás, a helyettese is ellene fordul.
Amikor Grittit egy megbízatás Konstantinápolyba szólítja, Nádasdy úgy dönt, hogy egy farsangi játékkal végképp a kormányzó ellen fordítja a lakosságot. A Bartók Színház és a Kőszegi Várszínház közös produkciója a farsangi játék elkészítésének folyamatát mutatja be, a merész terv megszületésétől az előre meg nem jósolható sikerig.
A Vízkereszti Gritti igazi karneváli játék, a műfajhoz illő harsány karakterekkel, rohanó eseményekkel, látványos fordulatokkal és keserédes komikummal.
Az előadás címszerepében Jegercsik Csaba látható, partnerei Vízkeleti Zsolt, Ágoston Péter, Göttinger Pál, Bede-Fazekas Szabolcs, Alberti Zsófia és Fekete Linda.
Az előadásról további információ a Bartók Színház honlapján érhető el.
forrás: https://fidelio.hu
Új bemutatónak, Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék című előadásnak tapsolt pénteken este a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza nagytermének közönsége. A darab műfaji megnevezése: víg farsangi atrocitás, eléggé sokat elmond arról, mire számíthat, aki beül a széksorokba.
BALLA TIBOR
Új bemutatóról beszélünk, ám ez csak félig igaz, hiszen a Hamlear előadással a névjegyét hangsúlyosan letevő Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba szerzőpáros újabb darabját már előttünk is látta közönség, ugyanis ez a Bartók Kamaraszínház és a Kőszegi Várszínház közös produkciója, nyári debütálása már július elején megtörtént Kőszegen, fergeteges fogadtatással. A Budán, 1532 farsangján, öt és fél évvel a mohácsi vész után játszódó, meglehetősen szabadszájúan megszólaló produkciót Őze Áron jegyzi rendezőként. „Szívem csücske ez a darab. Akik a Hamleart látták, már tudják nagyjából mire lehet számítani, hiszen „sziporka” szerzőkről van szó, fantasztikus szövegleleményekkel, és szerintem eléggé erős szereposztásban (Vízkeleti Zsolt, Jegercsik Csaba, Ágoston Péter, Göttinger Pál, Bede-Fazekas Szabolcs, Alberti Zsófia, Fekete Linda). Én rendezőként mindent elkövettem, hogy ez a darab működőképes legyen. Egy picit szól a színházi szakmáról is, a kiszolgáltatottságáról, hogy hogy használja fel a politika. Sikerül-e ez neki, vagy nem. Ilyenformán a hatalom és a művészetek kapcsolatáról is szól. De leginkább egy farsangi játék, amiben a néző kicsit bepillanthat a kulisszák mögé, hogy a színházcsinálás hogy is néz ki.”
Őze Áron elmondta, a kőszegi színpad szakmai szempontból egy nagyon nehéz helyszín volt, hiszen egy „csapdaszínpad” volt, ami azt jelenti, hogy ha egyszer bementek a színészek a színpadra, onnan már csak hátra, a színpad mögé volt kijárat, tehát ottragadtak a szereplők, és ez a rendezőnek sok álmatlan éjszakát okozott. Az itteni díszlet (tervező: Kovács-Yvette Alida) is ezt az udvart képezte le, de itthon már könnyebb a helyzet, mert vannak járások, ahol tudnak a színészek közlekedni, így több a lehetőség is. A rendező kijelentette, a koprodukció azért is jó, mert összeadják az erőiket a színházak. Nem csak anyagilag, díszletben, jelmezben, hanem a játszó színészek személyében is. Olyan kulisszatitkot is elárult, hogy ilyenkor, ha leülnek tárgyalni, akkor mindkét fél részéről elhangoznak igények, hogy ki szerepeljen benne. Ezúttal egy perc alatt megegyeztek a játszó személyekben. Arra a kérdésre, hogy a szüzsé olvasásakor is már az jelent-e meg a fejében, amit most láthattunk a színpadon, határozott igennel válaszolt. „De nyilván más is, már nem tudok elvonatkoztatni, hiszen túl vagyunk már nagyon jó hangulatú előadásokon, Kőszegen. Most már az én eredeti elképzelésemhez képest hozzá igazodott a darab jelenlegi állapota, és ezt látom annak, ahogy én ezt elképzeltem. Nagyon képlékeny ilyen szempontból a színház. Görcsösen ragaszkodni ahhoz, amit az első percben látok – mert tényleg látom ennek a világát, ritmusát, megvalósítását, díszletét jelmezét – nem szabad, mert ehhez szó szerint mindenki hozzáteszi a magáét. Mivel élő szerzőkről van szó, természetesen ők is. Már az elején elmondtam nekik, hogy én dramaturggal dolgozom ezen a szövegen, tehát nagyon sok mindent átír a gyakorlat. Mert a színház gyakorlatának is megvan a maga igazsága, és ezeket kell tudni egyeztetni. Hol dünnyögve, hol jókedvűen elfogadják. A végeredmény ezzel a szerzőpárossal mindig örömteli volt és sikeres.”
Őze Áron a Bartók igazgatójaként válaszolt arra a kérdésre, hogy a két színház között lesz-e folytatása ennek a fúziónak. „Folytatódik, és nagyon örülünk neki. Ez a közös munka annyira jól sikerült, hogy úgy tűnik, a Kőszegi Várszínháztól a jövő nyárra felkérést fogunk kapni, mégpedig arra, hogy a Bartók készítse el a jövő nyári nagyszínpadi produkciót Kőszegen. Úgyhogy megyünk vissza Kőszegre. Gyula meg fog sértődni, mert Gyulára is hívnak vissza bennünket rendszeresen, szeretnék, hogy ott is jelen legyünk. Meglátjuk. Egy színház életében egy nyár folyamán, ha tisztességgel apait, anyait belead, egy produkció készíthető el, én úgy gondolom, mert némi töltődés, pihenés is kell. Ez egyébként örömteli, hogy két megkeresés is van. Véleményem szerint egy nyári színháznak egyre fontosabb, hogy olyan partnereket találjon, akik színházi infrastruktúrával rendelkeznek, tehát meg tudják oldani a díszletgyártást, próbákat a saját helyszínükön. Egy darabnak a nyári bemutató után van egy második élete. Szomorú, ha másfél, két hónapi próba után van pár előadás, és eltűnnek ezek az értékek. Ha egy kőszínház áll partnerként egy produkció mögött, akkor van lehetőség továbbjátszani. Nem utolsó sorban visszük a technikai felszerelésünket, a műszaki állományunkat, a szaktudásukat, megkönnyítve a helyiek dolgát. Erre egyre jobban rájönnek a nyári színházak, hogy számukra ez egy jó kapcsolat.
A darab főszerepét Göttinger Pál rendező alakítja, ezúttal színészként, de decemberben az Egy csók és más semmi című zenés vígjáték rendezőjeként is viszontlátjuk majd. „Egy botcsinálta drámaszerzőt játszom ebben a darabban, amit nagy élvezettel próbáltam, már csak azért is, mert magam is botcsinálta drámaszerző vagyok. A Kőszegi Várszínház az előző években bemutatta több írásomat is. A valódi és az elképzelt szereplő tudott osztozni egymás fájdalmában. Ez egy a szükségesnél egy picit naivabb figura, akit a történések gyorsan megacéloznak. Egy olyan drámaszerzőről van szó, akinek a gerince szépen lassan beletörik a munkába, ahogy a megrendelő sorra-sorra kifejti a komplikált igényeit. Én nem vagyok egy különösebben sikeres férfi, és különösen sikeres drámaíró, úgyhogy jól elvoltam ezzel a szereppel. Nem kellett túl mélyre ásnom. Nem gondolom, hogy egy szereplőnek nagyon a színész valóságából kellene táplálkoznia. Úgy csinálunk, mintha nem mi lennénk, ez egy meglehetősen régi színházcsinálási forma, de nem megy ki a divatból. Inkább elképzelni szerettük volna ezt a fickót, hogy milyen lehet.” Bár lehet, hogy Őze Áron mást mondana, de ő úgy gondol magára, aki színészként könnyű eset a próbák folyamán. „Azért, mert tudom, hogy egy rendező mit hallana szívesen. Tudom, mi az, amit nem kell megkérdeznem, mert nekem kell tudni megoldani. Ők mind több rendezőt láttak már, mint én, én viszont sokkal több színészt láttam már, mint ők. Abban bízom, hogy ez kijön egálra.” Hogy Göttinger szerint miért érdemes beülni az előadásra? „Hogy láthassák ennek a szerzőpárosnak a kultúr-, irodalom-, és drámatörténetileg mélyen beágyazott történetet, ugyanakkor nagyon közönséges, farsangi komédiás kötetlenséggel elhangzó vicceit, lássanak minket bolondozni, és azért hogy tanuljanak a magyar történelemnek számomra eddig ismeretlen szeletéről. Én nem tudtam arról, hogy a Gritti Alajos valóban létezett, mint ahogy arról sem tudtam, hogy Bogádi, a híres, nevezetes magyar nemes azzal szerezte a nemességét, hogy a Rigómezei csatában egy zsák aranyat megevett, hogy ne jusson az ellenség kezére, és három nappal később hiánytalanul visszaszolgáltatta.
forrás: https://www.duol.hu/
Drága Közönségünk! Már javában próbáljuk Barta Lajos Szerelem című szenvedélyes vígjátékát, amelyről Kosztolányi Dezső írta az 1916-os vígszínházi premier után: „Az élet siralmas prózájában vitustáncot jár a három lány”. A magyar drámairodalom egyik legkiemelkedőbb színművét a „magyar három nővérként” is emlegetik. Szeptember 23-án mutatjuk majd be Czajlik József rendezésében és csodás szereposztásban: Kerekes Éva, Őze Áron, Kalmár Zsuzsa, Magyar Zsófia, Grgity Niki, Kiss Attila, Vrabecz Botond, Jerger Balázs, László Csaba, Gasparik Gábor.
A Szerelem is bekerült az őszi bérletünkbe.
Jegyárat nem emelt a Bartók Színház – másként spórolunk –, viszont elindítjuk a 2022/23-as évad Őszi Mecénás Bérletét, amely négy előadást tartalmaz:
- szeptember 10. szombat 19 óra: Győrei Zsolt – Schlahtovszky Csaba: Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék; víg farsangi atrocitás; rendező: Őze Áron
- október 1. szombat 19 óra: Barta Lajos: Szerelem; szenvedélyes vígjáték; rendező: Czajlik József
- november: Tatay Sándor: Kinizsi Pál; táncjáték; rendező, koreográfus: Vári Bertalan
- december: Eisemann Mihály – Békeffi István – Halász Imre: Egy csók és más semmi; zenés vígjáték – rendező: Göttinger Pál
Az Őszi Mecénás Bérlet megvásárlására színházunk jegypénztárában van lehetőség, ára: 9000 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak: 7500 Ft.
Köszönjük, hogy ezzel is támogatják a Bartók Színházat! 
További információk: http://bartokszinhaz.hu/berletes-eloadasok/
forrás. Facebook
Négyszázkilencven esztendőt ugrottunk vissza az időben Györei Zsolt és Schlachtovszky Csaba Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék című vígjátékával, vagy, mint ahogy az előadást meghirdették, a mókázó farsangi, „atrocitással”. Játékot láthattunk a játékban, mely során egy vidám kis „színtársulat” gúnyos előadást tervez, amelyben kifigurázza Magyarország kormányzóját. A készülő mű, ahogyan a szerzőjének motivációja is, átalakul lassacskán, más értelmet nyer. Kikerekedik egy kormányzó ellenes előadás. A szenzációs maskarába öltözött „színtársulat” már az első percben meghozta az étvágyat: „Túrós rétes, mákos rétes” – szólt a felvezető ének. A vígalomba ágyazott fergeteges-forgatagos cselekmény akár a jelenben is játszódhatna, de nem! Már az első percben azt érezhettük, hogy de jó volna együtt énekelni a torony udvarra bevonuló „cincogi bandával”. A poénokra éhes közönség nem maradt kielégítetlen, érezhettük, hogy a karnevál mindenkié, s remélhettük, hogy a színes forgatagban a szerelem sem csak amolyan „hettyenpitty”, hanem olyan, amely akár „diadalra is vergődhet”. A nagyszerű kecskerímekkel tarkított előadásbéli előadás kudarcba fulladt, nem úgy a valóságban. A toronyudvart bejátszotta a társulat. A Kőszegi Várszínház megrendelésére a Bartók Kamaraszínház közreműködésével létrejött előadás nagyszerű színészi játékkal ajándékozta meg a közönséget. Ősbemutatót láthattunk Vízkeleti Zsolt, Jágercsik Csaba, Ágoston Péter, Göttinger Pál, Bede-Fazekas Szabolcs, Alberti Zsófia és Fekete Linda alakításával. A rendkívüli jelmezek Cselényi Nórát dicsérik, a játéktérbe komponált díszlet Kovács-Yvett Alida munkája. A dramaturg Karácsony Ágnes, a rendező Őze Áron volt. Előadás után azzal keltünk fel a székekről, hogy valóban: „Karneválkor – ilyen szereposztással – minden lehet.”
TáF.
forrás: https://koszeg.hu
Ismét hangos sikert aratott július 1-jei esti bemutatójával az idén 40 éves jubileumát ünnepelő Kőszegi Várszínház. A helyiek felkérésére írt darab, a Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék – egy víg, farsangi atrocitás – Őze Áron rendezésében. A szórakoztató előadást még ma, szombaton este is láthatja a közönség.
A Kőszegi Várszínház negyven évvel ezelőtt, 1982 nyarán nyílt meg. Az idei, jubileumi szezon programjában több ősbemutatót is tartanak, de olyan fellépők is szerepelnek, akik az elmúlt négy évtized alatt még nem jártak a határ menti kisvárosban. Őze Áron rendezésében mutatták be július 1–én, pénteken este a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal együttműködésben – a Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék című előadást. A „víg farsangi atrocitásként" jellemzett darabot Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba írták, méghozzá a Kőszegi Várszínház felkérésére – tudtuk meg Pócza Zoltán igazgatótól.
Pócza Zoltán, igazgató a Kőszegi Várszínház Gritti bemutatójáról:
Pénteken este a Grittiben már másodszor láthatta a közönség Fekete Lindát, aki 8 évig volt a szombathelyi Weöres Sándor színház művésze, azonban idén először kapott felkérést Kőszegre, hogy szerepeljen a jubileumi évadban. Igaz, rögtön két előadásban is szerepet kapott. Egy héttel ezelőtt, június 25-én láthatták őt először a szabadtéri színház nagyszínpadán a Sue Fabisch és Johnny Rogers által jegyzett Anyatigrisek című világhírű musicalben.
Fekete Linda, a kőszegi fellépéseiről:
Pénteken este pedig a Grittiben ismét színpadra állt, ahol egy olyan szerepet osztottak rá, amelyben szinte felismerhetetlenné válik. Saját bevallása szerint azonban nagyon is élvezi, hogy így léphet színpadra. A szerepkiosztás előbb megvolt, mint maga a darab, a kabát tehát kész, és utána varrták rá a gombokat avagy a színészeket – fogalmazott Fekete Linda. Nagy örömmel jött vissza Vas megyébe játszani, és a közönség sem feledkezett meg róla, habár már lassan 4 éve elment Szombathelyről, de még mindig ugyanakkora szeretettel fogadja helyi közönség.
Őze Áron, Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató rendezésében mutatták be a Grittit, amelynek eredetileg „Színház születik“ volt a munkacíme. A Pócza Zoltán igazgató által vezetett intézmény azzal, hogy ismét darabokat íratott a jubileumi szezonra, gyakorlatilag a kezdetekhez nyúlt vissza, hisz 1982 nyarán, az 1532-es ostrom 450. évfordulóján Páskándi Géza „Az ígéret ostroma, avagy félhold és telihold“ című darabjával nyílt meg a Kőszegi Várszínház, amely darabbal emléket állítottak Jurisics Miklós kőszegi várkapitánynak, aki sikeresen verte vissza egykor a török haderőt.
Őze Áron először rendezett Kőszegen. Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék című darabja szintén az 1530-as évekbe repíti vissza a nőzőket – épp úgy, ahogy a kezdetek kezdetén a legelső kőszegi bemutató. A két író a Kőszegi Várszínház felkérésére írta a darabot, és a dunaújvárosi Bartók Színházzal koprodukcióban hozták létre. A szereplők között van Alberti Zsófia, Fekete Linda, Ágoston Péter, Bede-Fazekas Szabolcs, Göttinger Pál, Jegercsik Csaba és Vízkeleti Zsolt.
A Gritti egyébként nem egy fantázia név. Lodovico Gritti, vagy Gritti Alajos velencei kereskedő, bankár és politikus volt, I. Szulejmán oszmán szultán egyik minisztere, Magyarország kormányzója 1530-tól négy évig. Egy költői lelkületű adószedő, egy szende cemende, egy szakácsnőnek öltözött szultán, aki mindemellett írnok és segédszínész, és a többi, vérbő figura csetlés-botlásában voltaképpen a magát festő színház parádézik nagy kedvvel és leleménnyel a kőszegi vár színpadán. A karneváli játék műfajához illően harsány karakterek, rohanó események, látványos fordulatok és a keserédes komikum egyszerre sodorják magukkal és szögezik székéhez a nézőt", jegyzi meg Győrei Zsolt.
Három hónap alatt több mint száz különféle produkcióval, illetve új nézőtérrel, komfortosabb körülményekkel várják a közönséget. Olyan hangrendszert sikerült kiépíteni, amely a nézőtér minden pontján ugyanazt a hangélményt nyújtja.
Bányi Kriszta
forrás: https://volksgruppen.orf.at
Július 1-jén tartotta újabb ősbemutatóját a Kőszegi Várszínház. Őze Áron rendezésében mutatták be – a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal együttműködésben – a Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék című darabot. A „víg farsangi atrocitást” Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba írta, Őze Áron rendezte.
A Kőszegi Várszínház negyven évvel ezelőtt, 1982 nyarán nyílt meg. Az idei, jubileumi szezon programjában több ősbemutatót is tartanak, de olyan fellépők is szerepelnek, akik az elmúlt négy évtized alatt még nem jártak a határ menti kisvárosban.
A Pócza Zoltán igazgató által vezetett intézmény azzal, hogy ismét darabokat íratott a jubileumi szezonra, gyakorlatilag a kezdetekhez nyúlt vissza, hisz 1982 nyarán, az 1532-es ostrom 450. évfordulóján Páskándi Géza „Az ígéret ostroma, avagy félhold és telihold“ című darabjával nyílt meg a Kőszegi Várszínház, amely darabbal emléket állítottak Jurisics Miklós kőszegi várkapitánynak, aki sikeresen verte vissza egykor a török haderőt.
Őze Áron először rendezett Kőszegen. Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék című darabja szintén az 1530-as évekbe repíti vissza a nőzőket – épp úgy, ahogy a kezdetek kezdetén a legelső kőszegi bemutató. A két író a Kőszegi Várszínház felkérésére írta a darabot, és a dunaújvárosi Bartók Színházzal koprodukcióban hozták létre – számolt be a volksgruppen.orf.at.
Ajánló az előadás elé:
Budán járunk, 1532 farsangján, öt és fél évvel a mohácsi vész után. A szultán támogatásával Alois Gritti, velencei származású kereskedő-kalandor lett Szapolyai János király oldalán Magyarország kormányzója. Néhány esztendős budai tartózkodása alatt nemcsak a város polgárai körében veszítette el népszerűségét, de helyettese, Nádasdy Tamás is ellene fordult. Amikor Grittit végre Konstantinápolyba rendelik, Nádasdy elérkezettnek látja az időt arra, hogy egy farsangi játék (ludus magnus) bemutatásával végképp felszítsa a kormányzó elleni indulatokat.
A mi játékunk az ő játéka létrehozásának és bemutatásának kalandos históriáját meséli el, a merész terv megszületésétől az egyetlen előadás megjósolhatatlan szenzációjáig.
Egy költői lelkületű adószedő, egy szende cemende, egy szakácsnőnek öltözött szultán, aki mindemellett írnok és segédszínész, és a többi, vérbő figura csetlés-botlásában voltaképpen a magát festő színház parádézik nagy kedvvel és leleménnyel a kőszegi vár színpadán.
A karneváli játék műfajához illően harsány karakterek, rohanó események, látványos fordulatok és a keserédes komikum egyszerre sodorják magukkal és szögezik székéhez a nézőt.
SZEREPLŐK:
Szapolyai János – Vízkeleti Zsolt (idősebb úr, leereszkedően nyájas, a végén deus ex machinaként bukkan fel)
Gritti Alajos – Jegercsik Csaba (negyvenes, minden hájjal megkent, gátlástalan szerencselovag)
Nádasdy Tamás – Ágoston Péter (cinikus főnemes, túl a harmincon, törtető és ügyeskedő, hajlamos a köpönyegforgatásra)
Pozaka Pál – Göttinger Pál (fiatal, művészként álmodozó, fennkölt és naiv lélek, adóbehajtóként szőrszálhasogatón szabálykövető)
Kardos László – Bede-Fazekas Szabolcs (deák, játszó – negyvenes, örök vesztes és komikus mellékszereplő, folyton a háttérbe szorul, mindenki kihasználja, ő meg siránkozik)
Bogádi János – Vízkeleti Zsolt (deák, Gritti embere – középkorú, száraz bürokrata, fösvény harmincados (vámtisztviselő), mindenben a problémát látja; a nők bálványának hiszi magát)
Ibolyka – Alberti Zsófia (húsz körüli, könnyű erkölcsű, gyakorlatias és rámenős, ambiciózus szinte-szűz leány)
Befana Balázsné – Fekete Linda (élvhajhász vénasszony, amúgy varrónő)
Jelmeztervező Cselényi Nóra
Díszlettervező Kovács-Yvett Alida
Dramaturg Karácsony Ágnes
Rendező Őze Áron
Fotók: Ónodi Zoltán
forrás: https://szinhaz.online/
Az ember csak kapkodja a fejét: itt egy bemutató, ott egy vendégjáték, amott egy ősbemutató a 40 éves Kőszegi Várszínházban. A Vízkereszti Gritti direkt a születésnapra készült, ráadásul könyv formájában is megjelent – ez ritka kincs.
Az ember gyanakszik, de Gritti nem kitalált személy, bár egy idő után úgyis minden fikcióvá válik. Szóval Gritti 1532-ben – a kőszegi ostrom évében – épp Magyarország kormányzója volt, ellene forduló kollégái farsangi játékban készülnek kifigurázni őt (ha másképp nem lehet). Színház van hát a színházban, ide-odaszáguldunk W. Shakespeare, a commedia dell’ arte világa meg az úgynevezett valóság között. Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba a két szerző, játsszák: Vízkeleti Zsolt, Jegercsik Csaba, Ágoston Péter, Göttinger Pál, Bede-Fazekas Szabolcs, Alberti Zsófi, Fekete Linda. Jelmez: Cselényi Nóra. Díszlet: Kovács Yvette Alida. Rendező: Őze Áron. A Kőszegi Várszínház és a dunaújvárosi színház közös produkciója Kőszegen esett át a telt házas tűzkeresztségen: az ősbemutatón.