Címke:
hárman a padon

Online a Hárman a Padon Benedek Miklós, Egri Márta és Gálvölgyi János szereplésével!

Egy felemelő történet az utolsó nagy kalandról és az újonnan talált barátságról: az Orlai Produkció Hárman a Padon című előadása november 19 és november 24 között megtekinthető online, az eSzínház oldalán, Göttinger Pál rendezésében, három legendás színész előadásában.

Aldo Nicolaj mélyen emberi darabja a „vasnemzedék”, a leélt és végigküzdött XX. század végén élő idős képviselőinek mindennapjait mutatja be egy lakótelepi padon. A hajdan erős férfiak – egy mogorva, rozoga úriember és egy másik, hasonlóan magányos társ – a szelíd és jókedvű nővel találkoznak ezen a kis téren.

Bár idegenként indulnak, a rendszeres találkozások során lassacskán barátokká válnak. A céltalan várakozás, a feleslegesség és a magány szürkesége helyét fokozatosan átveszi az egymásba kapaszkodás biztonsága, a derűs életszeretet, és a valahová tartozás megnyugtató rutinja.

Ez az újonnan feltöltődött energia végül új kalandvágyat szül: elhatározzák, hogy még egyszer, utoljára, belevágnak egy közös, izgalmas vállalkozásba.

Az előadás a generáció utolsó képviselőiről szóló szívmelengető, ezerszínű palettát tárja a néző elé Benedek Miklós, Egri Márta és Gálvölgyi János szereplésével.

„Három magányos ember találkozik egymással a parkban egy padon. A két férfi, akit Benedek Miklós és Gálvölgyi János játszik, nem ismeri egymást. Ott találkoznak életükben először, és lassan barátság szövődik közöttük. Szívmelengető, hogy a szerző behoz a történetbe egy magányos nőt is, mert bizonyára úgy gondolja, nő nélkül nem teljes az élet. Hármasban eltöltik egymással az idejüket. A két férfit a gyermekeik vették magukhoz, és cudarul bánnak velük. Azért szeretnek délutánonként a parkban sétálgatni, hogy minél kevesebbet legyenek otthon. Eltervezik, hogy együtt megszöknek majd valahova, nagyon messzire, hogy ne találják meg őket a gyerekeik” – mesélte egy interjúban Egri Márta.

„A Hárman a padon kamaradarab, társalgási dráma. Szerepdarab, rosszul tűri a rendezői ravaszkodást. Van hatása önmagában a történetnek, de annak is, hogy pont őket hármójukat látjuk a színpadon. Belépnek, már annak elképesztő súlya van. Hatalmas tapasztalattal rendelkeznek, és persze többet tudnak a figurákról, mint én” – mesélte a produkcióról Göttinger Pál rendező.


„Ez a szerep felidézte a fiatalságomat” – Interjú Egri Mártával

Mintha Aldo Nicolaj rájuk, Egri Mártára, Benedek Miklósra és Gálvölgyi Jánosra írta volna a Hárman a padon darabját. Öregségről, halálról, álmokról, a szeretet hiányáról is szól, meg humorról, igaz barátságról. Benedek halála után – egyértelmű volt – mással nem lehet tovább játszani. A felvétel maradt. A Göttinger Pál rendezte előadást most az eSzínház közvetítésében láthatjuk. Ennek kapcsán Egri Mártával beszélgetett Marton Éva.

Nem szeretem visszanézni magam, mert akkor mindig találok olyat, amit máshogy csinálnék és utólag csak bosszankodnék.

Benedek Miklós halálával nekem az előadás újranézése már nem csak a darabról szólt.

Ez a másik oka, hogy nehezen nézném vissza, mert annyira elevenen él bennem az előadás, ahogy hárman együtt játszottuk. Az a kép, ahogy ülünk együtt a padon. Nem biztos, hogy lesz rá erőm.

Milyenek voltak a próbák? Azt tudom, hogy a covid miatt először csak online tudtátok bemutatni az előadást…

A „fiúkat” nagyon régről ismerem, egy generáció vagyunk. Gálvölgyivel a Színművészetin egy évfolyamra jártunk, de most először játszottunk együtt. Benedek Micuval annak idején sokat dolgoztunk tévé-játékokban. Itt kerültünk most össze újra. Nagyon meg voltam hatva, hogy engem választottak a partnerüknek. Olyannyira, hogy egyfolytában őket néztem a próbákon. Ehhez tudni kell, hogy velem ellentétben ők végig a színpadon maradnak. Nekem látszólag könnyebb szerep jutott, hisz időnként bemegyek, valamit közbeszólok a beszélgetésükbe, majd kimegyek. Számomra az jelent kihívást, hogy amikor újra bemegyek, ugyanazon a hőfokon, ugyanazokkal az energiákkal kell belépjnem és egyenrangúvá válnom velük. Kettőjük játéka rendkívüli, élvezték a szöveget, élvezték a közös játékot, hogy együtt lehetnek. Sokáig ment ez így, mígnem egyszer Gálvölgyi megkérdezte tőlem: mikor fogod megcsinálni a dolgodat. Ez nagyon sokat segített, akkor kezdtem el komolyan foglalkozni a karakteremmel, azzal, hogy milyen is Ambra.

A színdarab három magára maradt, idős, magányos ember története. A nő ugyanolyan magányos, mint a két férfi, akik a gyerekeikkel laknak, ennek ellenére lelkileg nagyon egyedül érzik magukat. Ráadásul a nő el is veszti őket a végére, kihagyják egy végül meg nem valósuló, de nagy szökési tervből. Az én karakterem csak látszólag erős és kiegyensúlyozott, lassan derül ki róla, mennyi terhet cipel. Rengeteg humorral és iróniával él az előadás, emberi sorsokat villant fel, nagyon jó a szövege, tele van költői képekkel. Sokat dolgoztunk vele.

Az előadás a két férfira épít. Mi Ambra szerepe ebben a hármasban?

Egy próba után rájöttem, hogy itt nekem NŐ-nek kell lennem. Karakterszerep, de magát a nőiségét kell képviselnie, a kacér, kihívó asszonyt. Luigi La Pagliának (Benedek Miklós) tetszik ez a hölgy, Ambrat is megérinti a férfi humora, kedvessége. Szóval még egy halvány szerelmi szál is felsejlik a történetben. Ez a szerep felidézte bennem a fiatalságomat, a fiatalkori énemet, amikor flörtölhettem a férfiakkal.

A két nagyon különböző karakter, Luigi, a mindig elégedetlen morgós öregúr és Libero Bocca, az életvidámabb a végére mély barátságot kötnek. 

Gálvölgyi Boccaja energiával teli, fitogtatja az erejét, sportos, büszke arra, hogy még mindig milyen fittnek néz ki. Luigi valóban az örök morgó, elégedetlenkedő, látszólag savanyú figura, akiről kiderül, valójában mennyi finomsága jellemzi. Ő a naivabb, a sérülékenyebb.

A pad jelenti számukra a szigetet, a boldogságot?

Bár mindkettőjük családban él, a gyerekeik nem nagyon törődnek velük, a pad jelenti számukra az életet. Itt ismerkednek meg, itt találkoznak minden délután, s itt mélyül el napról napra a barátságuk. A nő nagyon szeretne velük lenni, kikezd, kacérkodik a két öreggel, így születik meg az ő hármasuk.

A mű eredeti címe A vasnemzedék. Mire utal?

Amikor még erejünk teljében voltunk, hittük, hogy befolyásolhatjuk a világ alakulását. Ők a háborús nemzedék, akik mindent kibírtak, mindig fel tudtak állni és tovább menni. Van egy múltjuk, egy történelmi hátterük, erőt kaptak a szüleik nemzedékétől és ez is alakította egyéni sorsaikat.

Halálról beszélgetnek, de közben nagy terveket szőnek, álmokat kergetnek. 

Egyidősek, nagyon hasonló harcokat vívtak az élet örömeiért, a megélhetésért, a család fenntartásért. Nagyon értik egymást, azonosan gondolkodnak a világról, és tulajdonképpen a nő is ezért tud kapcsolódni hozzájuk.

Benedek Miklósnak a fia elvesztése utáni ez az előadás jelentette a színpadi visszatérést. Ráadásul olyan szöveget mond, ami azért feltéphet sebeket. Nagyon nehéz lehetett neki. Titeket, a próbákat hogyan érintette mindez?

Neki ez a szerep valóban a visszatérés volt egy meghatározó tragédia után. Ennek szellemében folytak a próbák. Miközben tudtuk, mindannyian tudtuk, nem beszéltünk erről és mindent megtettünk, hogy jól érezze magát közöttünk. 

A szerepe szerint arról beszél, hogy a legkedvesebb lányát elveszítette egy balesetben…

Amikor ezek a mondatok elhangzottak, pontosan tudtam, éreztem, a saját fájdalmából fogalmaz. Embertpróbáló lehetett, de éppen ezért igyekeztünk mindent megtenni, hogy kicsit könnyebb legyen neki. Tudom, hogy Miklósnak örömet okozott a játék, már csak a személyes vonatkozás miatt is. Olyan erővel beszélt, hogy lehetett érezni, abban az ő megélt élményei köszönnek vissza. Három évadon keresztül játszottuk. Fájdalmas volt Micu elvesztése… Nagyon szerettem őt barátként, színészként is. Közel áll hozzám, mint ahogy Gálvölgyi Jani is.

Arról is szól a darab, hogyan lehet jól megélni az öregséget, hogy mi van az idősekkel és mi a fiatalok felelőssége ez ügyben…

Akárhol élünk, ez egy örökérvényű felvetés. Engem is egyre többet foglalkoztat az öregség, hogy mi lesz majd akkor, ha… Ezért fontos a Hárman a padon, mert ezzel a témával foglalkozik és a kiszolgáltatottságunkkal.

Az egyik legszebb jelenet a nagy szökés meghiúsulása. Ugye nem kell, hogy megvalósuljon, elég álmodozni róla?

Jó erről álmodozni, de drukkolunk is, hogy sikerüljön nekik. Abba is belegondolok, hogy mi lett volna, ha tényleg nekivágnak a nagy kalandnak, hogy eljussanak egy szigetre. Mi lett volna?

Fiatalon, gondolom, szívesen beugrik a színész idős karakterekbe is. Mi van akkor, amikor már fogynak a szereplehetőségek, szűkül a pálya? Feszít?

Egyáltalán nem. Próbálok önazonos lenni. A fiatal szerepek már megvoltak, és örülök annak, ha találnak vagy én találok magamnak olyan szerepeket, amelyek a koromnak megfelelőek, mert ezekről most tudok a legtöbbet gondolni, mondani. Anya, nagymama szerepekre mindig szükség lesz, nem aggódom. A drámairodalomnak több nagy nőalakja van ebből a korosztályból is. Sokszor beszélnek arról, hogy fiatalítani kell a társulatokat, ami rendben van, de a korosztályokat meg kell tartani, akkor egészséges. Szeretem a tatabányai csapatot, jó velük dolgozni. Úgy érzem, egyelőre szükség van rám. Az, hogy kettőt játszom egy évben – idén a Mégis kinek az élete, és az Én és a kisöcsém című bemutatókat – teljesen rendben van. Jut időm máshol is fellépni, például a Gólem Színházban, Orlainál, a Rózsavölgyiben, a MáSzínházban, ahol most is akadna nekem feladat. De ez még a jövő zenéje… Hogy meddig van ránk szükség, erről szól a Hárman a padon – ez attól is függ, meddig van még energiánk, kíváncsiságunk, munkabírásunk. Azt gondolom, ameddig bírod, csináld és csinálhasd. De szeretnék oda eljutni, hogy ha már nem bírom, méltósággal vonulhassak vissza.

Szerző: Marton Éva

forrás: https://szinhaz.online

Nem az öröklétre születtünk – ferencvárosi kultúrkohó

Jaj, de szép a karácsonyfa… van zsákodban minden jó… sietve menve lássátok… lángos csillag állt felettünk… és a többi. Itt van mindjárt a Jézuska, hoz ajándékot mindenkinek a Ferencvárosban. Például kulturális programokat, azoknak is, akik gonoszak voltak másokkal egész évben. Most itt a lehetőség, hogy változtasson mindenki az életén, még a halála előtt.

Pénteken (dec 20.) délután 4-től karácsonyi buli lesz a Mester Galériában. Közös évzárás és lehetőség, hogy megismerkedjünk a csapattal, meghallgassuk a Mester Színműhely tanulóinak koncertjét, kézműveskedjünk, vagy megtekintsük a Jelky-Art-Mix V. című legújabb kiállítást. A belépés ingyenes.

Ma öttől nyitja kapuit a Budapest Park első téli fesztiválja is, a kétnapos Winterfest, jó melegben, az MVM Dome-ban, ahol két napon át nyolc „parkos” produkciót láthatunk, és partizhatunk hajnalig. Ma a Blahalouisiana, a Vad Fruttik, Bérczesi Robi, a Punnany Massif, a Lil Frakk & Friends és az Elefánt lesz a nagykoncert.

Másnap, szombaton (december 21.) ugyanitt este hattól Aurevoir., aztán Ivan & the Parazol, SISI, Margaret Island, Járai Márk és ByAlex, plusz záró techno-parti.

De a tuti buli második fejezetét megelőzően még szombat délelőtt a fiatalabb korosztálynak 11-től Csodaváró betlehemest mutat a Müpában a Magyar Állami Népi Együttes. Ez a hagyományos, de minden évben új produkció a karácsonyi ünnepkörről mesél mától kezdve december 28-ig minden nap, összesen kilenc előadásban. Van, amikor egy nap kétszer egymás után. Lesznek benne bohókás hóemberek, szépséges hótündérek és táltosparipák is.

Egészen más műfajban készülődnek ma az ünnepekre a Duna túlpartján a Dürer kertben 16.30-tól a Nagy Karácsonyi Punkünnepen. Érdemes átkelnie annak, aki kedveli az egyszerű zenéket és a régi csibészeket. Játszik a Végállomás, a The Buttholes, aztán 25 éves jubileumi koncertet ad a Nem Mind1 zenekar; a dorogi Graveyard At Maximum az eredeti felállásban tér vissza, de a 30 éves Macskanadrág és a 15 éves Don Gatto is köszöni szépen, utálja az elnyomó rendszereket, és nem rest ennek hangot adni, amióta létezik. Lesz 40 éves Elit Osztag buli, Hatóságilag Tilos, HétköznaPI CSAlódások, Prosectura és a Fegyelmező Részleg Fehérvárról.

Közben a Fotelbárban 18.40-tól a Nem Az A Punk, Aki… című könyv frissen megjelent második részéről, az azzal együtt megjelent lemezről és a ’90-es évekről beszélgetnek a szervezők, a zenészek és a kiadó. (Ráadásul, teljesen véletlenül, szerénytelenségem is a szerzők között található.)

Este héttől a Stúdió K-ban ismét megy a Prudencia Hart különös kivetkezése. Igazi karácsonyi, hóviharos, kocsmás, lebegős horrorsztori kultúrantropológusoknak és partiarcoknak, amit szívesen megnéznék még többször magam is. Hogy miért, azt alig egy éve, a bemutató tiszteletére megírtam ezen a helyen, az akkor még egy hónapos csecsemő Kilenconline-on A halál és a kocsmatündér címmel.

Vasárnap (december 22.) a világhírű Budapest Bike Maffia Nagy Szendónapjára virradunk a kerületi Élesztőben. Reggel nyolckor kezdődik a jótékonykodó szendvicsgyártás és a csomagok összeállítása, aztán zajlik 12 órán keresztül.  A hozzávalót ők adják, az önkéntes csatlakozóktól az elkészítésben és a csomagok kiszállításában várják a segítséget. Az étel olyan intézményekbe jut el a kerületben és még tovább, ahol nincs kaja, illetve muszáj kiegészíteni az étkezést. Ha az állam nem gondoskodik, majd mi gondoskodunk jelszóval. A karitatív munka mellett a közösségi szórakozás is szerepet kap itt, hiszen neves előadók és dj-k is játszanak a Másik Szobában. Így telik jól, bulizva a jótékonykodás. Jobb, mint egy szociális minisztérium.

Estére jól tesszük, ha átkelünk a Dunán megint, felszállunk az állóhajóra, és megkeressük az Orr stúdiót. Ott vár minket ugyanis, ki tudja hány év után újra Szentpétervár legkultikusabb, rezsimeken átívelő underground zenekara a N.O.M. (Nyeformalnaja Organizacja Malagyózsi) koncertje. Bemutatnak egy új lemezt elképesztő jelmezeikben, régi szokásuk szerint, és készítettek hozzá 3D-vetítéseket is.

Másnap hétfő (december 23.), nem mozdulunk ki. Rendet rakunk, sütünk, főzünk, várjuk a sült galambot, és nézzük a Netflixet. Legjobb, ha a minden idők egyik legjobb irodalmi művéből készült Száz év magányt tekintjük meg nyolc részben. Na, nem mintha tökéletes volna, de eléggé rendben van, és legalább meg merte csinálni valaki. Maga az író, García Márquez azt vallotta, hogy regénye a mozi ellen készült, és nem járult hozzá életében a megfilmesítéséhez. Sosem értettem, hogy a színházi adaptációhoz akkor vajon miért, hiszen a filmen sokkal több lehetőség van a varázslatok ábrázolására, de minden zseninek megvan a maga spirituális bogara, amit tiszteletben kell tartani. Halála utánra nem rendelkezett viszont a kolumbiai író, ami megint csak zseniális húzás, így hitelesíti a regény mondanivalóját, megteremtve magának a lehetőséget az örök életre. Persze az lenne a jó, ha mindenki olvasna ma is, ám a fiatal generációk sajnos egyre kevésbé kultiválják a könyveket. Bizonyos műveket viszont muszáj megismerniük, ha másképp nem, a filmek által. Maradjunk abban, hogy aki olvasta a mágikus regényt ötvenszer, az azért, aki meg nem, az azért nézze meg a filmet, amely a képzeletbeli dél-amerikai falu, Macondo alapítói, a Buendía család transzcendens életét meséli el, és azt a varázslatos, ám kemény világot mutatja be, ahol az idő is másképp telik. Kolumbiában forgatták és spanyol nyelven, ahogy azt Gabriel García Márquez kívánta volna. Ursula karakterét sajnos nagyon nem találták el szerintem, és számos emberi csodát sem sikerült kibontaniuk, de igen erős képek, jelenetek és karakterek is születtek. Jó, hogy a Netflix megkapta az író fiának áldását végül, aki a sorozat executive producere is lett, mert innentől kezdve jöhetnek a cifra próbálkozások, a Száz év magány százórás verziója, Száz év magány-fesztiválok sora, és szövődhet az álom egy új médián keresztül tovább és még tovább. Mert az élet bizony egy álom, egy tűnő csoda, semmi más.

Javaslom viszont, hogy a nyolc rész felét hagyjuk meg másnapra, karácsony szent napjára, hogy ne süljön ki a szemünk. Ha mégis szívesen kimozdulna valaki, az mozizhat sok emberrel együtt is, a Müpában a 110 éves a magyar animáció sorozat keretében. Ott ugyanis Gémes József 1984-es, Daliás idők című filmjét vetítik este héttől. Ezzel a legendás alkotással meg az a mágia történt, hogy a Toldi-trilógiát az alkotó eredetileg a kép és a zene nyelvén álmodta meg, aztán forgalmazási okokból, ergo a gyengébbek kedvéért, végül mégis kapott narrációt. Sebaj, mert így is kivételes, a 19. századi romantikus festészetet megidéző látványban lehet része a nézőnek, sőt beszélhet is róla. A filmklub meghívott vendége a rendező egykori munkatársa, Békési Sándor. A vetítés utáni beszélgetést pedig Barkóczi Janka, a filmklub házigazdája vezeti.

Ha kedd december 24.), akkor karácsony. Ma nyer értelmet a szombati munkanap, amelynek eredményeképp meghitt családi körben vagy meghitt magányban fejezhetjük be a Száz év magányt a Netflixen, esetleg átnyergelhetünk az e-színház oldalára, amit a Covidnak köszönhetünk, és nézhetünk színházi közvetítéseket, amelyekben újra láthatjuk azokat a kedves kortárs színészeinket, akik ebben a földi valóságban már nincsenek velünk. Héttől a Kvartettet teszik hozzáférhetővé Szilveszterig. Spiró György öncsalási mechanizmusokról mesélő darabját a Vígszínház tűzte műsorra anno, Marton László rendezésében.  A drága Börcsök Enikő, „Börcsi” játssza benne a feleség szerepét. Csak nekünk, csak most, hogy emlékeztessen minket arra, érdemes a színház tükrében megnézni magunkat időnként. Egyébként számos közvetítést választhatunk még itt, szóval érdemes böngészni.

Szerdán (december 25.) 19.00-tól például online premier lesz. A Hárman a padon című előadás is látható mostantól a nemrég elhunyt Benedek Miklóssal. Aldo Nicolaj darabja, Göttinger Pál rendezése három idős emberről szól, akik rendszeresen találkoznak egy padnál, és barátok lesznek. „Micu” remek partnerei Egri Márta és Gálvölgyi János, akiknek innen is kívánunk jó egészséget, boldog karácsonyt és még sok újabb előadást.

Csütörtökön (december 26.) ismét film, de nem otthon. Egy izgalmas, premier előtti vetítés érdekében kimozdulhatunk a Terézvárosig. Nem árt a mozgás a zaba után, 18.30-tól az Egy csiga emlékiratait vetítik a Művészben. Grace Pudel szívszorító és ugyanakkor szívmelengető története a veszteségről, az újrakezdésről iszonyú aktuális ebben a világban, ebben az országban. Az 1970-es évek Ausztráliájában játszódó filmben Grace és ikertestvére, Gilbert a nehézségek ellenére is próbálnak megmaradni egymásnak, még akkor is, amikor árván és egymástól elválasztva különböző nevelőcsaládokhoz kerülnek. A kitartásról és szeretetről szóló mozit nagyon ajánlom az aktuális uralkodónak, családjának, minisztereinek és összes bűntársaiknak az ünnepekre. Bár kevésbé hiszek abban, hogy felpislákol bennük valami halvány felelősségérzet, mint a feltámadásban, de egy esély a megvilágosodásra mindenkinek jár. Adam Elliot ausztrál animációs filmje egyébként január 9-től lesz látható a mozikban, szóval, hajrá, mindenki.

Artner Sisso

forrás: https://kilenconline.hu

Hárman a padon - vetítés az eSzínházban


VETÍTÉSI IDŐPONTOK AZ ESZÍNHÁZ OLDALÁN.

Aldo Nicolaj darabja három idős ember történetét meséli el, a 'vasnemzedék' utolsó néhány élő képviselőjének nyugdíjas napjait. A leélt és végigküzdött XX. század vége egy zsúfolt lakótelepen éri őket. A nő szelíd és jókedvű maradt, de a két férfi, akik valaha erős fiúk, bátor katonák, szorgos munkásemberek, derék családapák, büszke, öntudatos férfiak voltak - most már emlékeken merengő, rozoga, mogorva úriemberek. Ki egyedül, ki a családjától éppen csak megtűrten, de mindenképpen magányosan éldegél... és lejár erre a kis térre, hogy a padon üldögélve várakozzon cél nélkül. És szót váltson azzal, aki hasonlóan járt.

Nem ismerik egymást, de lassacskán, ahogy rendre összefutnak a padnál... barátok lesznek. A barátságuk pedig fokozatosan feltölti őket, a kiürültség érzetét felváltja a valahová tartozás biztonsága, az újonnan felvett szokások megnyugtató rutinja.

A feleslegesség, a szeretet nélküliség, a céltalanság szürkesége alól kibomlik az életszeretet, az egymásba kapaszkodás, az örök szövetséges-keresés ezerszínű, derűs palettája. Ebből az újra megtalált biztonságból pedig új tetterő születik - így elhatározzák, hogy még egyszer, utoljára: belevágnak egy kalandba.


Szereplők:

Libero BOCCA – Gálvölgyi János

Luigi LA PAGLIA – Benedek Miklós

AMBRA – Egri Márta


Alkotók, közreműködők:

Díszlet: Ondraschek Péter

Jelmez: Cselényi Nóra

Plakát: Csáfordi László


Rendező: Göttinger Pál

Rendező munkatársa: Skrabán Judit



Benedek Miklós élet- és pályamozaikok

Benedek Miklós egy interjúban, talán hatvanéves korában mesélt arról, hogy annak ellenére, hogy tősgyökeres pesti, elköltözött. Amikor megkérdezték tőle, mégis, hova, azt felelte: Budára. Mi, óbudaiak persze tudjuk, hogy a harmadik kerületet választotta új otthonául. Mivel azonban a magánélet és a színészet között éles határt húzott, ezzel a ténnyel be kell érnünk. Olyan nagyformátumú és korszakos színészegyéniség pályaívét, mint amilyen Benedek Miklósé, lehetetlen egybefogni, ezért nem is próbálkozunk ezzel. A hely szelleme miatt az Óbudai Társaskörben vállalt fellépéseiről, ezzel összekapcsolhatóan a legendás Budapest Orfeum című előadásról lesz szó és a kései vallomásos interjúinak időszakáról, amely, akárhogyan nézzük, egy különösen megrendítő utolsó felvonás.

Az Óbudai Társaskörben

„1978. október 21-én, a Krúdy centenárium évében monstre Krúdy-emléknapot és kiállítást tartottak a Petőfi Irodalmi Múzeum és az Óbudai Könyvbarát Kör együttműködésében. Előadóként népszerű és fiatal színészek, Bencze Ilona, Agárdy Gábor és Benedek Miklós léptek fel” – olvasható Benedek Miklós első jegyzett óbudai Kiskorona utcai fellépéséről, Varga Luca átfogó, a Frankel Leó Művelődési Ház időszakot felidéző tanulmányában. A Társaskör archívumából kiderül, hogy számos fellépés követte ezt: 1988. október 15-én a Magyar Rádió Karinthy Színpada nyilvános felvételén működött közre, majd közel egy évtized múlva, 1996. november 22-én A szecesszió az irodalomban és a zenében című előadáson, amely egy kétnapos programsorozat része volt. 2007-ben egy egyszemélyes pódiumelőadáson láthatta a közönség, a beszédes A Benedek címmel, ami ismét a Magyar Rádió Karinthy Színpadának jóvoltából került Óbudára, és ez is Kaposy Miklós szerkesztésében-rendezésében, ahogyan 1988-ban is. „A mindig elegáns, szarkasztikus humorú művésztől ezen az esten sok érdekes részletet tudhatunk meg a színészmesterség műhelytitkairól, a film- és tévéforgatásokról, külföldi vendégjátékokról és a budapesti éjszakában tett gyakori kirándulásairól” – szólt a címlap összefoglalója. Az újabb évtized már két színházi estét hozott közreműködésével a Kiskorona utcai árnyas udvarra. 2018 nyarán Szabó Máté rendezésében egy kortárs brit darab férfi főszerepét játszotta Ullmann Mónika mellett (Simon Stephens: Heisenberg, az Orlai Produkciós Iroda előadása), majd 2019 nyarán Fesztbaum Béla állított össze egy a régi pesti kabarét megidéző estet Café Mennyország címmel, amelyben Benedek Miklós is színpadra lépett. Ezekről az estekről, előadásokról az Óbudai Társaskör saját archívumában az előadások színlapjait, a kritikák, a visszhang újságkivágatait őrzi, mozgóképes felvételeket sajnos nem. 

Café Mennyország

Azért, hogy mégis autentikus képet kapjunk, Fesztbaum Béla színművész, ennek az estnek szerkesztő-rendezője és egyben szereplője segített felidézni a Café Mennyország keletkezését, természetét és Benedek Miklós jelenlétét 2019 nyárestjein. Harsányi Mária, a Társaskör akkori igazgatója kérte fel egy kabaréest megrendezésére. A kabarétréfákból, dalokból, párjelenetekből álló műsorban a fellépők több szerepet játszottak: Benedek Miklós, Pápai Erika, Kerekes József és Fesztbaum Béla alkotta az alkalmi társulatot. A Vígszínházban, ahol Benedek soha nem volt társulati tag, de amelynek stílusához és játékhagyományához zsigerileg vonzódott, ők ketten Fesztbaum Bélával akkor már tíz éve játszották együtt Molnár Ferenc Játék a kastélybanja híres szerzőpárosát, Turait és Gált. A játékstílusról, színpadi tempóról, dikcióról és poentírozásról ugyanazt gondolták.
Örömjátékként vettek részt a Marton László rendezte sikeres előadásban, amely jó ízléssel adja vissza a molnári szellemiséget, és amely százhetven előadást ért meg eddig.

Tudták egymásról, hogy azonos az érdeklődési körük. Sokat jelentett így a rendezőnek, hogy Benedek Miklós elfogadta a felkérést, és hagyta magát instruálni. „Betegségének jelei már mutatkoztak, de csodálatosan bepróbálta a jeleneteket, és tudott menni a szabadtéri, zenekaros feladatokkal. Az előadás emblematikus pontja volt, amikor Miklós egy Gábor Andor-monológot mondott el a síelésről, a téli sportokról, ami valójában saját életéről és művészetéről szólt önvallomásként, hogy vajon képes-e a nagy távot megugrani. Majd elénekelte Az ember egy léha című számot, amely érvényesen és szépen szólt a társaskör kertjében, és amit a közönség vastapssal és szeretettel fogadott.” Habár szó volt róla, hogy 2020 nyarán újra előveszik a Café Mennyországot, a Covid-járvány és a Benedek Miklós életében bekövetkezett tragédia miatt ez elmaradt. 2021 nyarán a Terézvárosi Nyáron adtak elő egy harmincperces keresztmetszetet a műsorból. Megkockáztatható az a kijelentés, hogy ebben a műfajban, amit annyira szeretett és amiben ennyire szerették, ekkor lépett fel utoljára.

Budapest Orfeum

A műfaji közelség miatt talán kihagyhatatlan, hogy e legendás előadás szóba kerüljön e kaleidoszkópszerű mozaikban. A Budapest Orfeum. 1907–1945 – egy korszak dalok, versek, jelenetek tükrében Benedek Miklós, Császár Angela és Szacsvay László trio-performansza 1979 és 1990 között háromszáznál többször futott. Kuplék, dalok, újsághírek, kabarétréfák hangzottak el előadássá szerkesztve. A XX. század első felének kataklizmákkal teli magyar történelmét villantották fel megrendítő erővel, és egy árnyalattal komorabb színt rajzoltak fel annál, mint amire az orfeum szó hallatán gondolnánk. Az előadás létrejöttében Orosz István zongoristának is vitathatatlan érdeme van, aki korán bekövetkezett haláláig zenészként volt része az előadásnak. A színházi hangulatot ugyanis élő zenével teremtették meg. Az egy estére készült, sokéves előtanulmányon alapuló, Benedek Miklós kezdeményezésére összeállított előadás (1979. december 19. Fészek Klub) egy évtizedig levehetetlen volt a Nemzeti Színház, majd a Katona József Színház műsoráról. Feszes tempója, egybeforrottsága, a letűnt polgári színjátszás és kabaréhagyomány átütő jellege kivételesen nagyot szólt a nyolcvanas években. Több felvétel készült róla, amely ma is könnyen hozzáférhető, kiadták hanglemezen is.
Akik ma nézik meg vagy hallgatják meg, a szikrázó tehetséget érzékelik, a dallamokat ugyanúgy nem tudják a fülükből kitörölni, a színészegyéniségek magukkal ragadják őket.

A színészeket újra és újra megkérdezték, hogy mondják el, mi a titok. Nem tudtak rá igazán válaszolni. Viszont azok, akik élőben látták, nem tudnak kitérni a magnetikus hatás elől. Sándor L. István átfogó, a műsort elemeire bontó, a kritikai hagyományt feldolgozó több mint harminc oldalas színháztörténeti tanulmányt írt az előadásról. Ferencz Győző Szép kis társadalom címmel írt 2019-es emlékezése a litera.hu-n, vagy Szigethy Gábor esszéje a Kortárs 2015 márciusi számban átélhetően adja át a primer nézői élményeket.

Karakterrajz

Benedek Miklós magáénak érezte a pesti kabaré világát, édesapja, Benedek Tibor e műfaj kimagasló tudású színésze volt, akit rajongásig szeretett, és akire mindig hasonlítani is akart. Öngyilkosságát soha nem tudta feldolgozni. Művelte és tanította is két színészosztályának a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a műfaj sajátosságait. Kimagasló intelligenciája, egyedi stílusa, drámai ereje korszakos színésszé tette, amit tudott a közönség és ő maga is. Ez magától értetődő volt. Ő tényleg azok közé a színművészek közé tartozik, akit anélkül is be tud azonosítani egy magyar néző, hogy akár csak egyszer is látta volna színpadon.

A nagy színészdíjakat mind megkapta, a Kossuth-díj után tagja lett a Halhatatlanok Társulatának is (Szinetár Miklós, volt osztályfőnöke adta át a díjat). Majd 2023 szeptemberében a 2000 óta létező különleges társaság, a Nemzet Színészei maguk közé választották. A feltételeknek Benedek Miklós maradéktalanul megfelelt.

Interjú-beszélgetések: az utolsó nagy szerep

Az elmúlt években a külső körülmények miatt nem tudott már annyit színpadra lépni, mint amennyit szeretett volna, de például Aldo Nicolaj Hárman a padon című előadásában a 6SZÍN-ben Göttinger Pál rendezésében, vagy Spiró György Az imposztorjának Bogusławskijaként, a nagy színészegyéniségként a József Attila Színházban (rendezte: Bagó Bertalan) új szereptanulásokkal is fellépett. A Játék a kastélyban Turaijaként is látható volt a Vígszínházban. S habár ritkábban tudott színpadra lépni, az utolsó pillanatig kapcsolatban maradt a közönséggel, számos kétszemélyes beszélgetőműsor vendége volt. Őszintén beszélt pályájáról és magánéletéről is, de végig megtartotta a távolságot e két világ között. Ezekből a beszélgetésekből kirajzolódott a szakma iránti elkötelezettsége, színházi ízlése, humora, zárkózott személyisége, intellektusa, a legélénkebben emlékeiben megmaradt színházi és tévéjáték-szerepei és szakmai sérelmei is. A Katona József Színházban töltött idejéből a Székely Gábor rendezte Füst Milán-darab, a Catullus sokszor szóba került. A Szacsvay Lászlóhoz fűződő, életre szóló barátságról mindig meleg szavakkal mesélt. Még Csernus Imre műsorába is elment. Többször szóba került az a készülő könyv is, amelybe Albert fia kezdeményezésére vágott bele.

Vajda Katalin készítette vele a beszélgetéseket és az ezekből megszülető memoárt, amely a Corvina Kiadó gondozásában jelenik meg.

A címe egy elegáns gesztus, amely Benedek Miklós védjegyévé vált – és mint rá jellemző színészi tulajdonság ellen nagyon is tiltakozott. A könyv címe: Maradok Tisztelettel, Benedek Miklós.

Rosszul kezdődik az év – Gálvölgyi János egy hét alatt kétszer gyászolt

Kevesebb mint 168 óra alatt két szomorú halálhírt is kapott a színművész

A múlt hét nagyon szomorú volt Gálvölgyi János számára. 2024. január 9-én reggel elhunyt Benedek Miklós, a színész kedves kollégája, akivel nem is olyan régen még a Hárman a padon című előadásban léptek együtt színpadra. „Miklós szenvedélyesen szerette a színházat, a kabarét. Most már dobálhatom a neveket, nincs aki elkapja” – mondta Gálvölgyi az ATV Egyenes beszéd című műsorában, ahol Benedek Miklósra emlékezett. Akkor még nem sejthette, alig néhány nap múlva újra azért hívja majd egy televíziócsatorna, hogy egy újabb gyászhír kapcsán kérdezzék őt. Szilveszterkor még telefonon is beszéltek a Heti Hetes atyjával, Ónodi Györggyel, és habár a munkakapcsolat régen véget ért közöttük, szoros kapcsolatban maradtak egymással. Így aztán nem csoda, hogy a jóbarát hétvégi halálhíre is szíven ütötte Gálvölgyit. „Gyuri nekem több mint 30 éves barátom, munkatársam volt. Az embernek eszébe jut, hogy az élet nagyon gyorsan mulandó. Nagyon jól írt, amit kevesen tudtak róla, és a ma már szidott, szeretett, emlegetett Gálvölgyi Show-nak is a 80 százalékát Gyuri írta” – nyilatkozta az RTL-nek a színművész.

Páratlan elegancia és csillogó intellektus – Benedek Miklóstól búcsúznak barátai és kollégái

„Egészen kivételes jelenség volt ő a magyar színházi életben: ahogy játszott, és ahogyan létezett, az is” – fogalmazott a Vígszínház társulata Benedek Miklós kapcsán. A magyar színjátszás legendás alakjáról több társulat, kollégái és barátai is megemlékeztek.

Amint arról beszámoltunk, életének 78. évében, méltósággal viselt betegség után elhunyt Benedek Miklós, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, érdemes és kiváló művész. A magyar színjátszás legendás alakjától megrendülten búcsúzott a teljes magyar kulturális élet.

Benedek Miklós utolsó színpadi szerepe az Orlai Produkció Hárman a padon című előadásában volt Egri Márta és Gálvölgyi János oldalán. Január 9-én az ATV Egyenes beszéd című műsorában Rónai Egon Gálvölgyi Jánossal beszélgetett, egyebek közt erről az előadásról is, amely kapcsán a színművész azt mondta, Benedek Miklóst mintha az is életben tartotta volna sokáig, hogy minél tovább „üljünk még így, hárman a padon.” A beszélgetésben emellett szóba kerültek a Benedek-család tragédiái is. Gálvölgyi úgy fogalmazott, mindig érzett Benedek Miklósban valamiféle keserűséget. „Olyan boldog voltam, amikor a Nemzet Színésze lett, mert tudom, hogy azt ő akarta. A Kossuth-díjat nagyon akarta. De ezek nem kárpótolják azért, ami történt. […] Túl kellett élnie, mert túl kellett élnie” – mondta.

Rónai Egon Facebook-oldalán arról írt,

az egyik legfinomabb, legelegánsabb, legkarakteresebb színész ment el közülünk.

„Két és fél éve, a családi tragédiát követően mégis, csak azért is ünnepeltünk: a Halhatatlanok Társulatának tagja lett. Azóta betegségre betegség érkezett, gyenge volt, de vissza akart térni a színpadra. Mától a valóságban is tagja a Halhatatlanok örök társulatának!” – írta, bejegyzésében pedig megosztotta egy korábbi interjúját a színművésszel.

Epres Panni, Benedek Tibor özvegye Instagram-oldalán egy videóval búcsúzott apósától, amelyen Benedek Miklós utolsó színpadi meghajlása látható.

„Nem lehet rögtön megszólalni. Még utána sem. Aztán a megrendüléstől és a sírástól még órákig nem. Így vagyunk mi. Meghalt egy Barátunk, Benedek Miklós.... Hogyan is lehet folytatni ezt a súlyos, megrázó mondatot?” – írta Facebook-oldalán a Kőszegi Várszínház társulata. Bejegyzésükben elárulták, mivel idén nyáron a Hyppolit, a lakájt mutatják be – amelynek 1984-es változata Benedek Miklós legendás szerepe volt –, úgy tervezték, hogy a színművész és Szacsvay László közösen meglepik az előadás rendezőjét, Őze Áront azzal, hogy váratlanul megjelennek a színpadon a bemutató napján. A társulat ezért meg is hívta őt 2024 nyarára Kőszegre. „Ez a meghívás örök meghívás marad már. Benedek Miklós hiányozni fog a nyarunkból (is). Stílusával, ízlésével, empátiájával, okosságával, humorával, színházi érzékével, a békebeli minőséggel” – zárták bejegyzésüket.

A Vígszínház társulata ugyancsak megrendülten búcsúzott Benedektől. Mint írták, bár nem volt társulati tag, kollégájuk és barátjuk volt, hiszen több előadásukban is szerepelt, például a Csókos asszonyban, a Ványa bácsiban és a Nórában. Emellett összesen 168-szor szerepelt a Játék a kastélyban című előadásukban Turaiként. „Utoljára 2023. december 13-án ebben az előadásban találkozhattak vele a vígszínházi nézők, és csodálhatták páratlan eleganciáját, szarkasztikus humorát, könnyed és fanyar játékstílusát. Egészen kivételes jelenség volt ő a magyar színházi életben: ahogy játszott, és ahogyan létezett, az is. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy közelről láthattuk őt, mi és a nézőink is.

Jellegzetes hangja és tartása, utánozhatatlan gesztusai, kedvessége, csillogó intellektusa és szellemessége velünk marad

– zárták bejegyzésüket.

Hevér Gábor színművész a Színház Online hasábjain emlékezett meg a Nemzet Színészéről, méghozzá saját története megosztásával, amelyben azt írta le, hogyan választotta Benedeket mesterének, és milyen, örökre szóló tanácsokkal látta el őt tanára.

Az Orlai Produkciós Iroda egy rövid, megható videóval búcsúzott Benedek Miklóstól.

A Vígszínház és a Belvárosi Színház is levette műsoráról Benedek Miklós utolsó két darabját

Amint arról beszámoltunk, Benedek Miklós 77 éves korában, méltósággal viselt betegség után elhunyt. A színésznek, az utóbbi években több súlyos betegsége is volt, emiatt többször visszavonult a színpadtól. Viszont két hónappal ezelőtt újra színpadra állt. Több színházban, több darabban is játszott.

A Vígszínházban, december 13-án állt utoljára színpadra. Ott a Játék a kastélyban című darabban játszott. Erről a menye, Epres Panni videót is készített, akkor még nem tudva, hogy az utolsó előadását örökítette meg. 

Óriási sikere volt

A vastaps természetesen nem maradt el a Játék a kastélyban című darab végén, amit a művész nagy örömmel fogadott. A színház a népszerű előadást még idén tavasszal is műsorra tűzte volna, ami a színész halála miatt elmarad.

Levették a műsorról

Sajnálattal tájékoztatjuk kedves Nézőinket, hogy a 2024. március 1-jére meghirdetett, Játék a kastélyban című előadás elmarad. A színdarab a 2023/24-es évadban már nem kerül műsorra– írta a Vígszínház közösségi oldalán.

Hárman a padon

Kereken a bemutató után két évvel játszotta utoljára a Hárman a padon című előadást Benedek Miklós. Akkor még sem ő, sem a játszótársai, Gálvölgyi János és Egri Márta sem tudták, ez lesz a Nemzet Színészének utolsó színpadra lépése.

Januárban akarták folytatni

„December 16-án volt az 51. előadás és abban maradtunk, hogy januárban játsszuk legközelebb és megint ülünk majd a padon. Huszonnegyedikén beszéltem Miklóssal, aki boldogan mondta, hogy előző nap hazajött a kórházból. Jó hangulatban volt” – emlékezett vissza Gálvölgyi János.

Nem lesz több előadás

Gálvölgyi János azt mondta, ezzel a szomorú halálesettel a Hárman a padon című előadás története is lezárult számára. „Az ember tudja, hogy ott üresen maradt egy hely, ahova nem ülhet le senki. Úgy, hogy ott mi ketten ülünk Egri Mártával, ott nem fog ülni más”.

Nincs több előadás

„Az Orlai Produkció nem tervezi a Hárman a padon továbbjátszását. Az előadás Benedek Miklósra, Egri Mártára és Gálvölgyi Jánosra készült, egyikőjük sem helyettesíthető. A padra más nem ülhet le” – tudatta a darabot színpadra állító produkciós iroda. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Marad tisztelettel, Benedek Miklós

Maradok tisztelettel, Benedek Miklós címmel márciusban jelenik meg az a kötet, amelyben a színész az élete és pályafutása fontos történéseit összegezte. A könyv bemutatását már nem érte meg, a sokszor zárkózottnak tűnő Benedek Miklósnak viszont láthatóan fontos volt, hogy részletesebben megossza életútját a nyilvánossággal.

„Mesélek a szüleim válásáról, hogy én anyámnál maradtam, pedig apámnál szerettem volna, a kisöcsémről, az amatőr korszakomról, a Ki mit tud?-ról, a főiskolai évekről, a Nemzeti Színházról, a Katonáról, közte a tévéjátékokról, más színházban történt szereplésekről, a visszatérésről a Nemzetibe, Prospero szerepéről. Beszélek apámról, az ő öngyilkosságáról, annak hatásáról rám, és az olimpiai bajnok vízilabdázó Tibor fiam haláláról. A betegségem is benne van” – mondta előzetesen életrajzi könyvéről a Nemzet Színésze, akinek halálát kedden reggel jelentette be a családja.

Benedek Miklós ötéves kora óta színész akart lenni, és szerinte gyerekként inkább az apahiány nyomasztotta, mintsem az apa nagysága. A híres kabarészínész, Benedek Tibor és anyja korán elváltak, ezután az édesanyja nevelte. „Nem voltak egyszerűek a viszonyok, anyám és apám tűz és víz. A válás után a bíróság anyámnak ítélt, de én többször meglógtam, mert apámmal szerettem volna lenni.”

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán Szinetár Miklós osztályába járt, közben az egyik osztálytársával, Vallai Péterrel megnyerték a Ki mit tud?-ot, paródia kategóriában. Több mint tíz évet töltött a Nemzeti, majd húszat a Katona József Színházban, amelynek alapító tagja volt. Benedek 1987-ben itt játszotta el egyik meghatározó színházi szerepét, Metellust Füst Milán Catullusában Udvaros Dorottya és Máté Gábor partnereként. Ő volt Jacques az Ahogy tetszikben és Cseleszta Béla Parti Nagy Lajos Mauzóleumában. Majd Schwajda György hívására 2002-ben a Katonából elszerződött az akkor újranyílt Nemzeti Színházhoz, ahol először eljátszotta Prosperót Shakespeare A vihar című drámájában, majd mások mellett Gyuriczát Az ötödik pecsétben és Lord Mayort a III. Richárdban.

Benedek Miklós színészetével kapcsolatban rendszeresen előkerült a „régi vágású” jelző, a karakteres hanghordozását és eleganciáját pedig szívesen használta is a színház. Több híres szerepe és rendezése is Molnár Ferenc-, Szép Ernő-művekhez kötődik, a Vígszínházban vendégként közel kétszázszor játszotta el Turai szerepét a Játék a kastélyban című Molnár-klasszikusban.

Pályafutása egyik legendás előadásában, a Budapest Orfeumban Császár Angélával és Szacsvay Lászlóval a rendszerváltás évében felélesztették az 1907 és 1945 közötti időszak dalait, és vele együtt a „sárga csillagos pesti humort”. Hasonlóan nagy sikerrel futott éveken át a Hyppolit, a lakáj a Játékszínben Verebes István rendezésében, amelyben Benedek a címszereplő komornyikot alakította Szacsvay, valamint Molnár Piroska partnereként. Szacsvay és Benedek kapcsolatából közben fél évszázados, legendás színészbarátság lett.

A korszerűtlenség problémája lényegében végigkísérte a pályája második szakaszát. Veiszer Alinda kérdésére, hogy 2007-ben miért távozott a Színművészetiről, ahol akkor már tizenöt éve tanított, Benedek azt válaszolta: az akkori rektor azt közölte vele, hogy

amit ő tud, az most nem kell.

„Gondolt a két világháború közötti irodalomra, a kabaréra, a sanzonokra, gondolom. Hogy az nem kell, nincs annak piaca.” Amikor 2008-ban Alföldi Róbert sem tervezett vele a Nemzeti Színház új társulatában, és szerződést bontott vele, a nyilatkozataiból jól érezhető volt, hogy ez éveken át bántotta őt.

Pedig Benedeket bevallása szerint inkább irodalmilag érdekelte a polgári miliő, az életmódját nem ehhez igazította.

„Öltözködésben azt próbálom képviselni, hogy farmerben, tornacipőben is lehet az ember tiszta és elegáns, nem kell feltétlenül öltönyben járni.”

A Színművészeti Egyetemen docenseként és osztályvezető tanárként dolgozott, tanítványa volt többek közt Gryllus Dorka, Haumann Petra, Németh Kristóf és Stefanovics Angéla. Az SZFE alapítványi átalakításakor ő is kiállt az egyetemi autonómia mellett.

Benedek azt tartotta, hogy a színészetet nem nagyon lehet tanítani, „talán csak mozogni, beszélni, meg olyan kis külsőségeket, mint bejönni a színpadra, kimenni a színpadról, és ami a kettő közé esik”, idézte Kellér Dezsőt. „De a tanítás az lényegében sok-sok beszélgetés. Megismerés. Kipuhatolni, hogy mi az, ami bennük van, hogy a meglevő tehetséget merre felé lehet irányítani.

A színészetnek az élvezhetőbb részét tanítottam. A szakma fekete humorát.”

A mindig fegyelmezett és távolságtartóan hűvösnek ható színész élvezettel játszott ugyanis a humorral is. „Benedek a legnagyobb komikusok képességeivel bír; a nevettetés közben a figura tragikumát is érezteti”, írta róla Nánay István egyik fontos szerepéről, Goldoni Mirandolina című darabjának Ripafratta lovagjáról. Benedek első színházi rendezése, a Galócza a parodisztikus játékstílusával szintén a Katona korai éveinek egyik legnagyobb vígjátéki sikere lett. És hogy mennyire jól állt neki a szatirikus stílus, azt Bereményi Géza A turné című filmjének bonvivánjaként is bizonyította, amit ő is az egyik legfontosabb munkájának gondolt.

– Mehet, Safranek, és üdvözlöm a kedves feleségét!

– Köszönöm, uram, de már egy éve önnel él.

A Benedek Miklós és Haumann Péter hangján elhangzó párbeszédet generációk fújják kívülről, Benedek adta ugyanis Mr. Fritz Teufel, a macskaszindikátus alvezérének hangját a Macskafogóban. De az ő hangján szólalt meg Sikló Simi kígyó Az erdő kapitányában, Sut, a tépett farkú róka a Vukban és a Csengetett, Mylord? Teddy Meldrumja is.

Számtalan tévé- és játékfilmben is feltűnt, emlékezetes az angol ékszerész, Mr. P. Smith szerepe A Pogány Madonnában, később pedig dolgozott Bacsó Péterrel a De kik azok a Lumnitzer nővérek?-ben, és Sas Tamás több filmjében is, az S.O.S. szerelem!-ben és a Presszóban, majd annak sorozatformátumában.

A színész szívesen mesélt arról az ívről is, ahogyan

a pályája elején még az ő neve mellé írták zárójelben, hogy „Benedek Tibor fia”, egy idő után pedig már az került a neve mellé, hogy „Benedek Tibor édesapja”.

Amikor a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó 2020 júniusában, 47 évesen meghalt, Benedek Miklós a média élénk érdeklődése ellenére nem vállalt nyilvános szereplést. Ezt három hónap múlva törte meg, de Rónai Egon ATV-s műsorában is mindössze annyit mondott: nem tud és nem szabad a történtekről beszélnie, a veszteség annyira érzékenyen érintette. Ezután már nem volt olyan interjú, amiben ne igyekeztek volna valamit megtudni Benedek gyászáról, a nehezen megnyíló színész ilyenkor általában néhány mondatra szorítkozott. Az RTL-nek pár hónapja azt mondta, naponta gondol a fiára,

mindenről eszébe jut – mindenről ő jut az eszébe.

Az apasághoz való viszonyáról viszont bátrabban beszélt, Veiszer Alindának azt mondta, hogy rossz és önző apának tartja magát, ellentétben Tiborral, aki sokkal jobban össze tudta egyeztetni a szakmáját a magánéletével.

„Én mindig úgy éreztem, hogy többet adok a szakmának, mint a családnak, a feleségemnek vagy a gyerekeknek.”

A színész egyébként soha nem sportolt, és ehhez általában mindig hozzátette, hogy

cserébe gyakran zsugázott, römizett.

„A Fészekben sokszor ott maradt a fizetésem, de másnap visszanyertem. Ezt a sportot űztem.”

Az utóbbi években elsősorban az Orlai Produkció előadásaiban volt látható, az egyik utolsó nagy szerepe pedig az öreg és cinikus lengyel színész, Bogusławski volt a József Attila Színházban, Spiró György Az imposztorában. Egyik utolsó beszélgetésében azt mondta, idősebb korára kicsit ő is cinikusabb lett, és inkább próbálja elhitetni magával, hogy jól érzi magát, még ha ez önbecsapás is. A kérdésre, hogy vajon a haláláig a színpadon lesz-e, Benedek Miklós azt válaszolta, hogy nem tudja, de valószínűleg igen. Decemberben még színpadon volt.

forrás: telex.hu

BENEDEK MIKLÓST GYÁSZOLJUK






2024. február 9-én kaptuk a hírt: elhunyt Benedek Miklós kollégánk, barátunk, alkotóközösségünk tagja.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1969-ben végzett Szinetár Miklós osztályában. 1969 és 1983, valamint 2003 és 2009 között a Nemzeti Színház, 1983 és 2003 között a Katona József Színház tagja volt. Tizenöt évig oktatott a Színművészeti Főiskolán.

Jászai Mari-díjas (1981), Érdemes és Kiváló művész (1989 és 2012), Kossuth-díjas (2016) színművész. Megkapta a Farkas–Ratkó-díjat (1978), a Rajz János-díjat (1978), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (1998). A Halhatatlanok Társulatának tagja (2020), a Nemzet Színésze (2023).

2011 óta játszik az Orlai Produkció előadásaiban. Színészként láthatták A nagy négyes, A folyón túl Itália, az Aranytó és a Heisenberg című produkciókban, színre vitte Molnár Ferenc Riviéra című darabját. Utolsó szerepe a Hárman a padon Luigi Lapagliája volt.

Velünk marad különleges lénye, eleganciája, humora, játékossága, mély emberismerete.

GÁLVÖLGYI JÁNOS: „BENEDEK MIKLÓS HŐSIESEN HARCOLT”



Gálvölgyi János színésszel emlékeztek a 77 éves korában elhunyt Benedek Miklósra az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Miklós hősiesen harcolt azért, hogy ott ülhessenek hárman a padon – mondta el Gálvölgyi János az ATV Egyenes Beszéd című műsorában felidézve, hogy Benedek Miklós a Hárman a padon című darabban tért vissza tavaly egy hosszú kényszerpihenő után az ő és Egri Márta társaságában.

Első alkalommal pedig a Madách Színházban a Napsugár fiúk hozta össze Benedek Miklóst és Gálvölgyit a színpadon.

Az adásban szóba került Benedek édesapja, Benedek Tibor is, akiről Gálvölgyi elmondta, hogy ő “egy keserű ember volt, és a Miklósban is mindig benne volt egyfajta keserűség”, pedig sikeres volt és többre is vitte az édesapjánál. Rónai Egon műsorvezető megemlítette, hogy Benedek Tibor öngyilkos lett, amikor Miklós fia 15-16 éves lehetett, majd pedig a színésznek a fiát is el kellett temetnie, az olimpiai bajnok vízilabdázó Benedek Tibort – mindkét esemény sorscsapásként kísérte el Benedek Miklóst.

“Miklóst nagyon megrágta az élet” 

– fogalmazott Gálvölgyi, aki elmondta, hogy sokat beszélgettek, és hiába volt Benedek a nemzet színésze, hiába kapott Kossuth-díjat – amelyekre egyébként nagyon vágyott – , ezek mégsem kárpótolták a színészt az átélt sorscsapásokért. Hozzátette, hogy mindemellett színészként a saját tragédiáit mindig a színházon kívül hagyta.

Gálvölgyi elárulta: december 24-én beszélt utoljára Benedek Miklóssal, aki akkor még jó hangulatban volt, éppen hazatért a kórházból, és azt tervezték, hogy januárban újra “együtt ülnek a padon”. Elmondta, hogy arra a bizonyos padra már senki sem fog ülni harmadikként ő és Egri Márta mellé.

Darvas Ivánt idézte Gálvölgyi: addig él egy színész, amíg él az a néző, aki még emlékszik rá – szerinte mindenkiben más marad meg Benedek Miklósból. Számára a barátsága, és “egy borzasztó nagy hiányérzet” marad meg.

“Miklós szenvedélyesen szerette a színházat, a kabarét” – sorolta Gálvölgyi. A covid alatt napi kapcsolatban voltak, ugyanazt olvasták, és azt mondja, egyre kevesebb kollégája van, akivel tud beszélgetni. “Most már dobálhatom a neveket, nincs, aki elkapja” – tette hozzá.

Forrás: ATV / szinhaz.online

Elmarad az összes Hárman a padon januárban

Sajnálattal értesítjük nézőinket, hogy a Hárman a padon 2024. január 11-én 19 órára, január 15-én 19 órára és január 25-én 19 órára a 6színbe meghirdetett előadásai betegség miatt elmaradnak.

Vásárolt jegyek esetén
A visszaváltás 2024. január 31-ig lehetséges.
A visszaváltást az alábbi linken tudják intézni az online jegyvásárlók:
https://www.jegy.hu/onlinejegyvisszavaltas

Személyes jegyvásárlás esetén a vásárlás helyén tudja a jegyet visszaváltani.

Bérletes jegyek esetén

1. Átcserélik a jegyet az Orlai Produkció bármelyik, a Belvárosi Színházban és a 6színben jelenleg is meghirdetett előadására.
Február végéig meghirdetett műsorunk itt található: https://orlaiprodukcio.hu/musor
Ebben az esetben 2024. január 31-ig küldjék el nekünk az orlai@orlaiprodukcio.hu e-mail címre az eredeti jegyet vagy másolatát, vagy minden egyes jegy 10 jegyű vonalkódját (PROGR a vége), valamint a kiválasztott előadás címét és dátumát. Mi válaszban küldjük az átcserélt jegyet.

2. Átcserélik az Orlai Produkció bármelyik, a Belvárosi Színházban és a 6színben 2024. január 1. és 2024. június 30. között a későbbiekben meghirdetésre kerülő előadására.
Ebben az esetben 2024. január 31-ig küldjék el nekünk az orlai@orlaiprodukcio.hu e-mail címre az eredeti jegyet vagy másolatát, vagy minden egyes jegy 10 jegyű vonalkódját (PROGR a vége). Mi válaszban küldjük az utalványt (technikai jegy), amelyet a Belvárosi Színházban és a 6színben 2024. január 1. és 2024. június 30. között a későbbiekben meghirdetésre kerülő előadásaink bármelyikére beválthatnak.

Megértésüket köszönjük.