FÉLIG ÜRES, FÉLIG TELE
Határon Túli Magyar Színházak XX. Fesztiválja, Kisvárda – 3. részNő a múltból. |
Figaro házassága |
Yvonne, burgundi hercegnő |
Love & Money |
Urbi et orbi |
Kapcsolódó cikkünk:
Varga Anikó: POSZT-os nap Kisvárdán
Göttingerrendezésének problémái véleményem szerint is nagymértékben a drámajellegéből fakadnak. A szöveg egy kifulladó, a feleség öngyilkosságáhozvezető házasság történetén keresztül a kapitalista világtermelési-fogyasztói hajszájának kissé didaktikus korrajzát jelenítimeg. A történet élesen tagolt retrospektív jelenetekből rakódik össze.Az elsőben a férj (Kroó Ádám) email-ezéséből szerzünk tudomást feleségeöngyilkosságáról. A perspektivikusan táguló sötét teret és Kroó arcát alaptop fénye világítja meg, miközben egy francia nőnek írt,kíméletlenül, de iróniával kitárulkozó leveleit olvassa fel. Alevelezés a történet felvezetéseként egyrészt túlnyújtott, ugyanakkordramaturgiai szempontból némiképp indokolt is: folyamatot vázol,amelyben a feltárulkozásra egyszer csak nem érkezik válasz, egyedülhagyva így a férfit az önmagával való szembenézésben. Egy másikjelenetben a szülők mesélik el abszurd sztorijukat a lány sírjánakszomszédságában emelet mauzóleum szétveréséről: ekkor a pénzt, amegalománia lehetőségét irigylő szólamokban mutatkozik meg torz módon alány elvesztése miatti fájdalom. Aztán jeleneteket látunk arról, hogy aférj munkát akar szerezni. Ekkor a főnöknő (Tamás Kinga), az ex-barátnőkíméletlenül megalázza volt szeretőjét.
Egymásik jelenetben az irodai munkások vallomása tagolja a feleség, Jess(Bartsch Kata) megszólalásait, melyekben a kiüresedés pótcselekvéseirőlbeszél: a buddhizmusban való elmerülés egyazon szinten és azonosfunkció szerint működik az önkép-erősítő vásárlással.
KiemelkedőBartsch Kata utolsó monológja, amelyben az emberi létről szólótriviális tudományos eszmefuttatást a köznapi beszéd tétova,visszavonó, akadozó egyszerűségével adja elő. Úgy gondolom, az előadásjelentősége, ereje nem annyira a közhelyesnek tűnő mondanivalóbanrejlik, mint inkább a nagyszerű színészi játékban, ami hiteles hangonszólaltja meg a mindannyiunkat érintő problémákat. A színészi játékérzékeny játékossággal stilizálja a civil, mindennapi beszéd- ésmagatartásmódot. Például Magyari Tekla és Viola Gábor egymás szavárabeszélő házaspárjában a pénztelenségből fakadó abszurd frusztrációkeveredik a tipikusan megkövült emberi viszonyok tüneteivel, TamásKinga főnöknője pedig a hatalmi helyzetbe került, szexista nő rafináltalázás-technikájának alapos tanulmányozására épül.
UrbánAndrás Urbi et Orbi című rendezése, a szabadkai Kosztolányi DezsőSzínház színészeinek zsigeri hatású produkciója is vitát generált. Aszakmai hozzászólók annak a törésnek az okait firtatták, amely élesenválasztja el egymástól az előadás első részének elementáris erejűgyónás-jeleneteit a második rész Heiner Müller és Pilinszky Jánosszövegeire épülő jeleneteitől. Véleményem szerint a törés az eltérőszínházi nyelvkezelésből adódik: Urbán előadása úgy épít a rituálisperformansz-színház elemeire és hagyományra, hogy a gyónásjelenetekszínházi helyzetét is ironikusan, reflexíven játssza ki, míg a másodikrész sokkal jobban bízik az elemi erő zártabb, metaforikusabb, kevésbéjátékos kinyilvánításában. Valóban nagy hatású Béres Márta, ErdélyAndrea, Mikes Imre Elek és Mészáros Árpád gyónása: a pizsamába és szexifehérneműbe öltözött színészek sorra színpadra kerülnek, hogy egymikrofon előtt, a nézőtér sötétjébe rejtőzött társaik kínos éserőszakos vallatására tárják fel leplezendő bűneiket. Talán ez egyszerpozitívan hatott a Rákóczi stúdió visszhangossága, ami a leplezés, azavar mozdulatait hatásosabbra nagyította, börtönné, kijárat nélkülikínzókamrává változtatva a teret.
Gazdagasszociációkat rejt az előadás, ami a bűn-bűnösség kérdéseit járjakörül. Ugyan ez a vizsgálat keresztény kontextusba helyeződik, számosdidaktikusan túlhasznált kellékkel és metaforával, mint például alánchordás, konzervhal-evés, vagy a bárány vérének csöpögtetése alámpabúrából. De a bűn problémáját mégsem kultúrafüggően, relatívkéntmutatja (a vallásos hatalmat téve felelőssé érte. Hiszen lehet, hogyonanizálni már nem annyira ciki a szexuálisan nyitottabb nyugatitársadalmakban, de az ölés tiltása nemcsak univerzálisan erős, hanemtitokzatosabb, megfoghatatlanabb tabun alapul. Alföldi Róbert a szakmaibeszélgetésen megjegyezte, hogy jóleső volt olyan előadást látni afesztivál programrengetegében, amelyben átütő az alkotók mély viszonyaaz előadás anyagához.
Csak egy laptop világít a színpadon, egy férfi mellkasára vetül a fény.Öltönyös férfi az e-mailjeiből olvas fel: egy nővel folytatottlevelezésének részleteit halljuk. Lassan építkezik anyálasanközhelyesen riszáló párbeszéd – a nézőtéren a visszafojtottdühtől néma csend van.
Alaptop fénye egy nappali divatosan steril fehér terét sejteti. Ugyanittlesz a későbbiekben iroda, bár, sebészeti váró a kiegészítőkkel –székek, bárpult stb. A tér azért stilizált, hogy takarékos legyen. Alevelezésből kiderül, hogy a férfinak nem volt türelme kivárni amaréknyi Xanax hatását, amivel a felesége véget akart vetni azéletének. Tevőlegesen a halálba segítette. Az ezután kezdődőtörténetben a szereplők napjaink középosztályának típusfiguráit,típusproblémáit mesélik el vagy mondják a nézők arcába. Látunk fiatallányt, aki nem veszi észre, mi vár rá, ambiciózus munkaerőt, hinni mársemmiben nem tudó kiégett, korosodót: én is voltam fiatal, olyan volt, mint a szerelem, jó, hogy elmúlt. Pontosgenerációs tikk a permanens fogyasztás a kávéautomatából.Visszafordíthatatlanul tragikus annak a sorsa, aki nem tud ebben avilágban élni.
A színdarab egy szövegopera. Nyitánnyal,nagyáriákkal, duettekkel és szólamokkal. A nyitány kissé vontatott, deutólag belátjuk, a mű így hat élettani pontossággal. A duettekben aszöveget a tökéletes zenei összhangra törekedve mondják a szereplők. Azösszes szólam felcsendül, amikor a nézőtérre szólnak ki az önfelmentőmenedzserszöveggel. A mezzoszopránnak van egy kis áriája, szép duettje– a kórházi váróban; és a végén a mindent feloldó gyönyörű nagyária –amiről azonban tudjuk, hogy csak illúzió.
Bartsch Kata átütőbájjal mondja el szöveg-nagyáriáját. A szerelemről beszél, a jövőről.Ebbe úgy keveri a tudománynépszerűsítő modern csillagászatot, agravitációt, hogy azzal is a szerelemről beszél – a szöveg szellemesenironizált. Ki gondolt ezalatt arra a tragédiára, amit pedig tudtunk?
Az előadás jeleneteit barokk operarészletek tagolják. Göttinger Pál,a rendező nem bízott a darab félreérthetetlen zeneiségében, pedigérezte – az előadás minden mozzanata erről tanúskodik. Egyetlenáriarészlet is tényleges zenei élményt adott volna a szövegről – érti aszerelemről szóló mesét, ugye, az is, aki egyszer sem volt szerelmes. Aszereplők, Magyari Tekla, Tamás Kinga, Elek Ányos, Kroó Ádám, Viola Gábor tudják a feladatukat, igyekezettel játszanak.
Szerkezeteszerint a darab horror. A végét látnunk kellett az elején, hogy ezzel atudással nézhessük a majdnem lineáris történetet, amelysztorizgatásszerűen ugrál – mint amikor az életünkből egyre többetmesélünk valakinek. Az elején tehát megtudjuk a történet végét, hogy agonosz – a pénz relációjában élő ember, szintetikusabban: a pénz – mára következő áldozata után csorgatja a nyálát. Mi pedig választhatunk,mit szeretnénk játszani: áldozatot vagy gonoszt.
| Határon Túli Magyar Színházak XX. Fesztiválja | | |
| Írta: Jurás László | |
| 2008. június 03. | |
|
Június 19. (csütörtök) Június 20. (péntek) Június 21. (szombat) Június 22. (vasárnap) Június 23. (hétfő) Június 24. (kedd) Június 25. (szerda) Június 26. (csütörtök) Június 27. (péntek) Június 28. (szombat) A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza |
| Kezdődik a huszadik! | |
2008. június 19. | |
Június 19-én, csütörtökön, amikor bele fele haladunk éppen a nyárba Kisvárdára gyűlnek a határon túli színészek, színházak, művészek, pártolók, bámulók és a neves közönség (reményeink szerint), hogy este hat órától ünnepélyesen megnyíljon a Határon Túli Magyar Színházak XX. Fesztiválja. Azután, pedig egészen június 28-ig parádés kísérőprogramokkal és 41 meghívott előadással mutatkozzanak be a színházak. Megmutatják magukat azok az előadások is, akik néhány hete jártak a POSZT-on (Pécsi Országos Színházi Találkozó), így a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című előadása Bocsárdi László rendezésében, a Love and Money Dennis Kelly kortárs angol szerző tollából, amelyet egy magánszínház, (ha jól értesültek vagyunk Erdélyben egyedülálló vállalkozás) a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház vítt színre, és semmiképp sem utolsó sorban a szabadkai Kosztolányi Színház Urbi et orbi című előadása Urbán András rendezésében, amely különdíjjal és egy rendkívül izgalmas ellentétekben gazdag posztos szakmai beszélgetéssel is büszkélkedhet. ▪ Természetesen, akad, aki azt gondolja, felesleges a kisvárdai válogatót Pécs felől megközelíteni, és teljeséggel igaza van. Hiszen itt annyi és oly sokféle sokfelől érkező és induló alkotást láthat a közönség. Emeljünk ki, hát, valami idevágót, a kerek évfordulót! Idézünk, tehát Darvai Nagy Adrienn művészeti tanácsadó köszöntőjéből: „A neves bukaresti kritikusnő tavaly például azt írta róla: »úgy tudom, a kontinensen is egyedülálló a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja ./.../ A magyar nyelvű színházi emberek számára pedig Kisvárda nem csupán egy hely, ahol az évad legjobb eredményeit csillanthatják meg, de a szó szoros értelmében vett műhely, továbbá olyan küzdőtér is, ahol a színházművészetről szerzett tapasztalatokat, elképzeléseket és véleményeket ütköztetni lehet.« (Alice Georgescu). ▪ S tegyük még hozzá a legfontosabbat: TALÁLKOZÓ. Egy olyan állandó összejövetel színtere, amely nemzetközileg fogja egybe a - mindenféle értelemben - egy nemzethez tartozókat, hogy a színházi nagycsalád öt országban élő tagjai legalább évente egyszer, együtt lehessenek. Így válhatott Kisvárda ebben a szétforgácsolt, kusza, gyűlölködő világban is biztos ponttá az életünkben. Mert Ön sem foglalkozott a korlátoltak gőgjével és bántó megjegyzéseivel, az irigyek gáncsoskodásával, de még a gazdasági helyzet romlásával sem, hanem szíves vendéglátóként, évről évre, érdeklődésével és szeretetével halmozza el az idelátogatókat.” ▪ Végezetül egy felsorolás: a szabadkai Népszínház Kicsik és polgárok, és a Szomorú vasárnap című előadásokkal, az Újvidéki Színház a Rocky Horror Show, a Bernarda Alba háza, és A rózsa két illata című előadásokkal, a Tanyaszínház A Pál utcai fiúk című előadással, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház pedig az Urbi et Orbi című előadással mutatkozik be. A fesztivál programja. vmmi.org |
A határon túli színházak huszadik fesztiválja kezdődik holnap Kisvárdán
[ 2008. június 18., 14:48 ]
Minden eddiginél színesebb kínálattal várja a színházkedvelőket Kisvárdára a holnap kezdődő, 20. Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja. A tíznapos rendezvényen 41 előadással vendégszerepel négy ország – Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna – huszonkét színházi társulata.
Bemutatkoznak az aradi, a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári magyar színházak, fellép a vásárhelyi Yorick Stúdió, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió és az udvarhelyi Nézőpont Színház társulata is a Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT) versenyelőadásként szerepelt Love& Money című produkciójával. A kisvárdai találkozó lehetőséget biztosít a végzős színművészeti szakos hallgatók bemutatkozására is. A jubileumi fesztivál kísérőprogramjaként könyvbemutatókat tartanak: többek között a Komp-Press Kiadó Színész-interjú sorozatának legújabb kötetét, Köllő Katalin Csiky András című könyvét ismerheti meg a közönség. A kávéházi beszélgetéseken neves színházi személyiségeket kérdeznek, akiknek pályája valamilyen módon a fesztiválhoz kötődik, például Kolozsvárról Hatházi András és Palocsay Kata, Nagyváradról Hajdú Géza és Körner Anna beszélgetnek Darvay Nagy Adrienne színháztörténésszel, szakíróval.
www.kronika.ro




