Címke:
love and money

Titkok a jelenben

Nézőpont Színház: Love and Money


Pénz vagy szerelem, éhenhalás vagy önfeláldozás, sikertelenség vagy kiüresedés, érzelmek vagy értelem, munkamánia vagy szabadulás, illetve mindezek lelki síkjai a felületestől a legmélyebbig - alapvetően e kérdéseket tárgyaló, érdekes, kezdetben furának tűnő, ám a későbbiekben a néző figyelmét teljesen lekötő, töretlenül mai előadást láthattak mindazok, akik ellátogattak hétfő vagy kedd este a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kistermébe. A székelyudvarhelyi Nézőpont Színház Love and Money című produkciójával jött el Marosvásárhelyre és színültig töltötte a nézőteret. Nem hiába. Dennis Kelly darabja pergő, érdekes, izgalmas, egy különleges és mégis napjaink világára teljes mértékben jellemző történetet mesél el egyszerű, de mesteri módon. Öten játszanak több szerepet, a főszereplők általában ugyanazok. Történetük különböző, kezdetben egymáshoz látszólag nem, valójában nagyon is kötődő jelenetekből áll össze egységes sztorivá, amely az idősíkok keveredésével dobja fel a labdát nézőnek, színésznek egyaránt. 
Egy férfi, egy üzletember, egykori tanár áll a sötét szobában, akinek arcát csak hordozható számítógépe világítja meg. Új barátnőjével levelezik, leveleiket nézőinek tolmácsolja. Barátnője arra kéri: meséljen elhunyt feleségéről. Ő nem akar. Végül mégis beszélni kezd róla. Arról, hogy hogyan halt meg. És megindul a kegyetlenül őszinte, egyszerűségében megrázó vallomásáradat, a férfi múltja képekben, jelenetekben, amely két órán keresztül nem kímél sem Istent, sem embert. Elindítja a köldöknézés folyamatát, de teljes mértékben megkímél a pátosztól. Mint a mai társadalomban élő, munkamániás, lassan teljesen érzelem- és részvétmentessé váló, csak számokban, eladási statisztikákban, hitelekben gondolkodó ember lelkének lecsupaszított, emberségükről szinte teljesen elfeledkezett, agyonhajszolt, szakmailag sikeres és halandóságukat tudomásul nem vevő vázai, úgy jelennek meg előttünk a szereplők. A férfi felesége öngyilkos lett. De nem sikerült neki teljesen. Így végül hazaérkező férje ölte meg. Hogy megszabadulhasson felesége adósságaitól. Már nem szerette őt, hiába harcolt az érzés ellen. Felesége idegbeteg volt, megjárta a zárt osztályt. És a vásárlás volt a mániája. Férje otthagyta szeretett tanári állását, üzletembernek állt, hogy több pénzt szerezzen, sikeres legyen. Hiába. Minden elúszott az örökös vásárlások miatt. Állást keres volt nője cégénél. Aki egykor Istenben, most már csak a pénzben hisz. Miután teljesen megalázzák, a raktárra kerül. Az angolnyelv-diploma mégsem közgazdasági diploma… Felajánlják neki, ha gyorsan pénzre van szüksége, szopjon f..t a kamera előtt. Nem kellemes, de jövedelmező. Idősebb házaspár beszélget. Kiderül, faltörő kalapáccsal törték szét lányuk síremlékét. A giccses, hatalmas márványtömböt, amelyet férje állíttatott neki. Az özvegy ebbe teljesen beleroppan. És újraépítteti. A sales-osztály, a menedzseri tanács ünnepel. Új hitelkonstrukciót dolgoztak ki, amely a fizetésre képtelenekhez szól - magasabb kamattal. Működik. Rengetegen igénylik, rengetegen tönkremennek miatta. Az ember már csak számokat lát, és számoknak látja az embereket. A számok között megjelenik egy nő. Egy szimpatikus, kedves, örök álmodozó, e világtól idegen, tönkrement és idegbeteg nő. A férfi felesége. Akinek ő is felvette ezt a hitelt. Aki majdnem megmenti egy leszúrt ember életét, de amikor férjével találkoznak, azt csak az érdekli, hogy vásárolni volt-e az Oxford Streeten, majd dühöngve magára hagyja. Öreg kujon cserkészi be a fiatal lányt a sarki köpködőben, és ráveszi, hogy adja neki a bugyiját. Pornóban utazik az úriember, és megmutat neki egy képet, amelyen egy férfi épp f..t szop. Valamikor tanár volt az illető. Megmutatja, hogy bizonyítsa, nem árul zsákbamacskát, majd otthagyja a névjegyét. Egy nő jelenik meg a színen. Kedves, szimpatikus lány. A csillagokról, majd Isten láthatatlan és megtagadott valójáról mesél. Szerelmes. Társa megkérte a kezét és ő igent mondott. Egy fiatal tanárhoz megy feleségül. És alig várja, hogy elkezdődjön új, gyönyörű élete. 
Göttinger Pál rendezése egyszerű és ízléses színpadteret eredményezett. Egy perspektivikusan mélyülő fehér, a néző fele nyitott, minimal stílű szobában zajlik a játék nagy része, eléje csak néha lépnek ki a szereplők. Leginkább a férfi felesége. A szoba hol lakószoba, hol iroda, hol váróterem, hol kocsma, pusztán a díszlet pár elemének megváltozatásával. A fehér itt ridegség és nem tisztaság, a fények és tárgyak teszik a teret azzá, aminek éppen lennie kell. A szöveg viszi a játékot, és a játék méltó a szöveghez: természetes, egyszerű, megdöbbentően őszinte, kegyetlen és igen hiteles. Lecsupaszított és giccstől, pátosztól kímélő. Még a világvárosok emberölő tempójától és sikerorientációjától idegen néző számára is. Ez van - mondja a szerző, és elmesél egy mai nyelvezetű, szomorú, ám logikus történetet. Megkeveri az idősíkokat, meghagyja a következtetés lehetőségét. Ez van - mondják a játszók, és előadják ezt a történetet úgy, ahogyan megírták. Ez van - mondja a néző, és elgondolkodik rajta. Elgondolkodik, mert saját, díszletmentes korát látja benne, és önkéntelenül keresni kezdi a lehetséges megoldásokat. De megoldások nincsenek. A darabnak kérdései vannak, de válasza nincs. Nem ad fogódzót, nem szabadít fel, nem ítél el. Csak megmutat. A tettes áldozat, az áldozat tettes. Mindannyian függünk egymástól, nincs fehér és nincsen fekete. Nincsenek negatív és pozitív szereplők. Csak szereplők vannak, akik végigélnek egy történetet, felelősségük egymás felelőssége. Történetük pedig napjaink története - a csak önmagát látó, a szebb jövő reményében jelenét és önmagát, környezetét feláldozó, lelkiismeretében megfakult, a transzcendenstől eltávolodott, materiális, nagyvárosi emberé. Jelen, amitől titokban fél és amit soha nem vallana be önmagának. 
Dennis Kelly: Love and Money. Nézőpont Színház, Székelyudvarhely. Rendezte Göttinger Pál. Szereplők: Bartsch Kata, Kroó Ádám, Tamás Kinga, Viola Gábor, Magyari Tekla és Elek Ányos. 

Nagy Botond

Viola Gábor, a részecskegyorsító színész

Volt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színésze, két évig a budapesti Krétakör tagja, sok magyarországi színházban játszott, játszik. Jelenleg a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház színésze, mégis „szabadúszik”. A marosvásárhelyi születésű Viola Gábort (fotó) hétfőn és kedden este láthatta a közönség a Nemzeti Színház kistermében bemutatott Love and M
oney című előadásban.

– Miért mentél el annak idején a Tompa Miklós Társulattól?
– Itt kezdtem a pályafutásomat, öt évig voltam a színház színésze. Ha valaki fiatal, hajtja a megismerés. Ehhez hozzátartozik az utazás is. A konkrét ok az volt, hogy Schilling Árpád rendező elhívott Budapestre a Krétakör színházhoz. Ha nem tette volna, valószínűleg pár év múlva megteszi más, vagy elmegyek magamtól.
– Milyen tapasztalatokat gyűjtö
ttél, hogyan hatott rád a többéves „utazás”?
– A tapasztalatok nagy része els
üllyed az emberben, nem lehet konkrétan előhívni, megfogalmazni őket. Színészként persze pozitív hatással volt rám, hogy különféle színházak működését láttam, más volt a hangulat Tatabányán, mint például a székelyudvarhelyi Nézőpontnál. Hatottak rám az élmények, tapasztalatok, de azt most sem tudom megmondani, hogyan kell meginni a teát porcelán csészéből a színpadon.
– Hogyan látod a Nézőpont színház helyzetét?
– A Nézőpontot anyagilag rendbe ke
ll hozni. Ha ez sikerül, a magánszínház jó lehetőség lehet a szakmában arra, hogy az erdélyi és magyarországi színházkultúra közé épült falat lebontsa. Bartsch Kata is meg tudta tenni, hogy Londonból hazautazzon a Love and Money egy szerepéért, miért ne tehetné meg egy udvarhelyi színész, hogy Egerben játsszon?
– Miért jó színésznek lenni?
– A színház egy laboratórium: részecskegyorsító, ahol modellezed a világ ügyeit-bajait, ezáltal megismered, és válaszokat találsz rájuk. Mert művészet, és a művészet a megismerésről szól. 
- Melyik előadások, szerepek állnak hozzád a legközelebb?
– Többet felsorolhatnék, de nagyon nehéz különbséget tenni a szerepek között. Akkor érzem jól magam, ha tudom, hogy a szerepemnek helye van az előadásban, ha színészi munkám szervesen beépül a produkcióba.
– Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
– Nemsokára apa leszek, ezért a biztonság kerül előtérbe. Bár most a Nézőpont Színház tagja vagyok, valójában négy éve szabadúszó színészként tevékenykedem. Ezután is erős és pontos színházi előadások létrehozásán szeretnék dolgozni.
– Nem szeretnél leszerződni valahová? Meg lehet élni szabadúszóként?
– Nem rózsás az anyagi helyzetem, olyan életet éltem eddig, amely a szabadsággal volt azonos. Egy színházhoz leszerződni biztonságot hozhat. Érdekel a kolozsvári, a sepsiszentgyörgyi, a marosvásárhelyi, de a budapesti 
Katona József Színház is.
– Milyen színházi formában hiszel?
– A színházból eddig két irányt értettem meg: az egyik, amely kiszolgálja a közönséget, a másik irányt mutat neki, megszabja az ízlését. A formáló színházban hiszek, mert ez az alkotót is fontosnak tartja.



Kádár-Dombi Katalin




A fauteuil blogról

2009. jan. 6. 8:51 |

Tegnap este megnéztük a Love and Money (rend.: Göttinger Pál) című vendégjátékot a színház Kistermében (Nézőpont Színház Székelyudvarhely, Kroó Ádám független társulata), torokszorító előadás (Miskolcon botrányba fulladt, hogy utálom az ilyen reklámot!), remek színészekkel, és reggelre ébredve, ki gondolta volna még, arra éreztem késztetést, hogy leírjam az alábbi verset, ami azért furcsa, mert már letettem arról, hogy verset fogok írni (bár némelyek szerint a prózám versszerű), szóval itt van, tessék, aki látta az előadást, talán megfejtheti, mi köze lehet hozzá, én nem tudnám megmondani:

ott álltunk a

víz tükrén

a jégen

a tükör kifejezés

alapján arra

lehet következtetni

hogy tulajdonképpen

a víz alatt



van az igazi élet.


forrás: http://fauteuil.freeblog.hu

Love and Money – A Nézőpont Színház Marosvásárhelyen

Ajánló
[ 2009. január 04., 09:09 ]
Erdély első magántársulata, a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház 2009. január 5-én és 6-án este 7 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban mutatja be a Love and Money című előadását.
David és Jess tragédiába fulladó házasságával a szerző nem csupán az emberi kapcsolatok értékvesztését kívánja példázni. Dennis Kelly a lét alapvető kérdéseit teszi fel a nézőknek, arra kíváncsi, milyen értelemmel, tartalommal tudja megtölteni életét a modern nyugati ember. A darab szereplői nincsenek birtokában a válasznak, jobban mondva nem tudatosult bennük. Ők azzal, a társadalom által minden úton-módon beléjük sulykolt hittel ámítják magukat, hogy „ez az egész, (...) mindez rendben van”, ámbár szívük mélyén érzik, valami hiányzik. „Az élet egy nagy geci, és még meg is öregszünk” – fogalmazza meg életérzését brutális őszinteséggel az egyik szereplő. A Love and Money-ból valószínűleg soha senki nem próbál meg látványszínházat csinálni. Kelly minden egyes szavának helye és súlya van, a mondatok pörölyként zúzzák a társadalmi konvenciók falát, rámutatván, hogy a szépen dekorált falak mögött üresség tátong, amit pénz, siker, formális párkapcsolat nem, csupán emberi érzelmek, és a szeretet képes kitölteni. Göttinger Pál rendezői koncepciója hibátlanul simul rá Kelly szövegére: a mozgás, a gesztusok finomak, visszafogottak, nincs fölösleges póz. A szereplők nem játszanak rá a „hálás” szövegrészekre, minden egyes trágár szó természetesen hangzik, életízük van. A Bagoly Zsuzsa által elképzelt színpadkép jól illeszkedik a darab szelleméhez és a rendezői koncepcióhoz, egy, a fehér szín által dominált, steril, jól működő, ámde lelketlen világot varázsol a nézők elé. A Nézőpont Színház társulata (Kroó Ádám, Tamás Kinga, Magyari Tekla és Viola Gábor) a Love&Money előadásaira kiegészült két magyarországi színművésszel, Bartsch Katával és Elek Ányossal. A rendező, valamint Várady Zsuzsa fordító-dramaturg szintén magyarországiak. (Pengő Zoltán)
Jegyek a Nemzeti Színház jegypénztárában kaphatók. Az előadás megtekintése 16 éven felülieknek ajánlott.

forrás: erdely.ma

Beszámoló a közönségtalálkozóról

DENNIS KELLY 

Közönségtalálkozó a Merlinben

„– Úgy beszélek, ahogy írok, sose fejezek be egy mondatot”– mondta viccesen Dennis Kelly, a vasárnap esti Love & Money megtekintése után. A felületes nézõ akár egyet is érthetne eme kijelentésével, de a figyelmes hallgató a bemutató utáni beszélgetésen többre is szert tehetett. Nevezetesen a darab mögött meghúzódó, egyetértésemet is kivívó mély gondolatokra. Az író kifejtette: a hit az egyik fõ eleme a darabnak. Mint fogalmazott: „régen az emberek számára volt a hit, volt mibõl kiindulni, mihez visszatérni, kapcsolódni, valahova tartozni. Aztán jött a politika és az ideológiák, sokan elvetették a hitet, vagy áthelyezték meggyõzõdésük középpontját a fentiekbe. Persze manapság sem elhanyagolható a politika hatalma, de mégsem az a mérvadó.” Ma már ezek is a múlt ködébe vesznek, sokan már ezt is elutasítják, „szabadságunk” kézhez kapásával együtt járt a pénz elõtérbe kerülése. „Mindent a pénz mozgat”. 



A Love & Money gyorsan, szinte észrevétlenül pótolta az ûrt az ideológiai útvesztõk, esetleges csalódások helyén. Most a pénz van a hit helyett. Azonban mi lesz a 21. század emberével, ha már a pénz sem lesz elég?(Láss csodát, egy ideje minden áldott nap hallhatod az oly baljós gazdasági világválság kifejezést.) „Ezért mindenki felelõs, csak vannak, akik másoknál jobban”.
Szülõhazájában mostanra érett nem kis problémává az eladósodás (jobban belegondolva: kis hazánkban is egyre alattomosabban üti fel fejét e gonosz szörnyecske, gondolatának aktualitása körülleng minket). Emberek ezrei szegényednek el világszerte, hiszen a hitelkártya (figyelem a hitelek felvétele legalább ilyen veszélyes) használat korlátlan szabadságot ad, de csak ideig-óráig… aztán igaz lesz a mondás: a szabadságban ismered fel korlátaidat. Valós példája, mégpedig, hogy egy angol valóság-showban, ami az adósokról szól, még meglepõbb volt. (Vajon mi mikor jutunk el a sztárocskák imitált dzsungellel folytatott túlélõharcától idáig?)

Az egyik szereplõ, egy 24 éves lány, 78.000 (!) font adósságot halmozott fel, de mindezért nem tud felmutatni semmit (se ház, se kocsi, se család). Csupán elszórta az amerikai „single” sorozatok jól ismertetett módszerével: drága éttermek, italok, taxik, és no persze a vásárlás. Nem vagyok én ellene, sõt… 

Az ember azonban attól is ember, hogy fel tudja mérni, meddig ér a takarója… ha már ez sem sikerül, akkor érti csak meg Dennis igazságát: az „áldozat” õ maga, a pénz rabszolgája, szinte vegetatív állapotban, örök mókuskerékben, hatalmas csapdában vergõdik. Ekkor már nagy a baj. Jess sem menekült, a nyomás felemésztette. 

Szerelme Daviddel szemünk láttára semmisül meg. Életét nem tudja tovább kezében tartani. Érzelmes, nagy pillanat. Vissza lehet-e fordítani a visszafordíthatatlant? 

Végletekbe esni sem tanácsos. Az élet robotjában megfásult, hangya módjára dolgozó, jó kis katona éppúgy pusztulásra ítéltetett, mint a pénzt görcsösen elkölteni akaró szenvedélybeteg. A kérdés csak az, ki meddig bírja. A szerencsésebbek kihúzzák addig, amíg már nem áll módjukban végiggondolni… Az arany középút megtalálása hosszútávon, (leendõ) unokáinkat szemünk elõtt látva, nem lehet megoldás. A szerzõ üzenete egyszerû és mégsem az: a pénzcentrikus világfelfogás maga rossz, nem szabad, hogy mindent a tõke irányítson. Milyen igaz: naponta hallhatjuk, nem David az egyetlen, aki gyilkol a pénz miatt… Mindenki felelõssége megváltoztatni világunkat, ne feledjük: a kis dolgokból lesznek a nagyok.

Ha megfogott e gondolat, közel áll hozzád, látnod kell a Love & Money-t!

A társulat kiváló, fiatal, tehetséges és valóban energikus. Nem kis bátorságra vall, ugyanakkor sikerüket is tükrözi a Székelyudvarhelyen tartott hét elõadás. A darab jelenetei eredetileg hat pályakezdõ rendezõnek készültek, késõbb állt össze Dennis Kelly számára egésszé. Mint mondta, a szöveg bármennyire töredezett lehet, ha az információ összetartja. Gyors fejszámolás után megállapította, most vasárnap látta harmadszor a Love & Money-t, a londoni, svájci elõadás után nálunk, Budapesten. Lényegében különbözik a három felfogás, de az erõs érzelmi töltésû pillanatok ugyanazok, a beszéd ritmusából következtetni lehet a cselekményre. A Nézõpontszínház elõadása – bevallása szerint –, különösen elnyerte tetszését. 

A közönségtalálkozó maroknyi, ámde meglehetõsen érdeklõdõ hallgatósága családias hangulatú, késõ éjszakába nyúló, felemelõ diskurzus részese lehetett. 
Köszönettel tartozunk a rendezõ: Göttinger Pál – humorban bõvelkedõ –, kreatív tolmácsolásának.

2008.12.02.

József Ingrid (1985) 
E-mail: jozsefingrid@freemail.hu

forrás: PR Herald

Az emberek kimondják, hogy fuck

2008. 12. 01. 10.34 Hírextra

A Miskolcon botrányt okozó Love and Money című darab írója, Dennis Kelly szerint a beszélt nyelvben a "fuck", illetve más, durvább kifejezések is gyakran elhangzanak, ezért természetes, hogy egy kortárs drámában ezek helyet kapnak. A vasárnap esti budapesti előadás díszvendége hozzátette, hogy senkit sem állt szándékában megsérteni, de ha mégis így történt, azért elnézést kér.

"Hallottam a miskolci színházban történtekről és igencsak meglepett a dolog, eddig még sehol sem fordult elő hasonló eset, legalábbis a Love and Money előadásain nem" - mondta el Dennis Kelly az MTI-nek a Merlin Színházban tartott előadás után, hangsúlyozva, hogy a Love and Money a legkevésbé ellentmondásos darabja.

"Én emberekről írok darabokat, olyanokról, mint én, vagy ön, vagy bárki más" - jegyezte meg az alkotó, hozzátéve, hogy a Love and Money nem a durvaságról, hanem a hitről és emberi érzésekről szól.

A művész felidézte, hogy a tabutémákat feszegető, brutális jeleneteket is tartalmazó Osama the Hero (Oszama, a hős) című drámája több helyen, így Belgiumban és Hollandiában is váltott ki ellenérzéseket a közönségből. Az Oszama bin Ladent példaképének tekintő fiúról szóló darab előadása közben többen elhagyták a nézőteet, de olyan színházlátogató is akadt, aki egy erőszakosabb jelenetnél elájult.

A székelyudvarhelyi Nézőpont Színház előadása a darabban elhangzó obszcén kifejezések miatt váltott ki nemtetszést a Miskolci Nemzeti Színház közönségének egy részéből. A teátrum Ráadás Bérlettel rendelkező nézői közül többen nyugdíjasok, illetve iskoláskorú fiatalok.

A Nézőpont Színház vezetője, Kroó Ádám azóta elnézést kért a miskolci színház vezetőségétől és közönségétől, amiért az előadásról küldött anyagaikban és plakátjukon nem szerepelt korhatárra vonatkozó figyelmeztetés. A botrányba fulladt vendégelőadás nézőinek ajándékjegyet ajánlott fel a teátrum.

Dennis Kelly darabját számos helyen nagy sikerrel játszotta az első magyar erdélyi magánszínház társulata, a Pécsi Országos Színháztalálkozón a női főszerepet játszó Bartsch Kata a legjobb 30 év alatti színész díját kapta.

Az egy fokozatosan széteső, majd tragédiába torkolló kapcsolat történetét elmesélő drámát Göttinger Pál állította színpadra, további szereplői Kroó Ádám, Tamás Kinga, Viola Gábor, Magyari Tekla és Elek Ányos.

Az 1970-ben született, Londonban alkotó Dennis Kelly a kortárs brit drámairodalom egyik legmeghatározóbb egyénisége. Legfontosabb műveiben (Debris, Osama the Hero, After The End, Love and Money) Kelly a gyermekek kegyetlen naivitásával csodálkozik rá az őt körülvevő világra, érzékenyen tapint rá a mai nyugati társadalmakban való mindennapi létezés feloldhatatlan ellentmondásaira. Ő fordította angolra Kárpáti Péter A negyedik kapu című drámáját, amelyet a londoni Nemzeti Színház mutatott be 2004-ben.


Forrás: MTI

Dennis Kelly érkezik!

A vasárnap esti előadást nézi a szerző, a Londonból pár napra idelátogató
Dennis Kelly,
utána pedig beszélgetésen vesz részt a nézőkkel és az alkotókkal. Várunk benneteket szeretettel!

Love & Money
Merlin Színház
Budapest, Gerlóczy utca 4.
www.merlinszinhaz.hu

2008. november 30. 19h

„A trágár beszéd nem lehet öncélú”

A Nézőpont színház előadása a budapesti Merlin vendége lesz, a darabot nemrégiben a miskolci közönség is láthatta. Az erdélyi teátrum most így hirdeti országszerte produkcióját: Az előadás, amely Miskolcon botrányt okozott.


A Love@Money című vendégelőadás után a miskolci színház közleményt adott ki (az Északban is megjelent), amiből kiderült, voltak, akik otthagyták, mások utólag kritizálták obszcenitása miatt. A Miskolci Nemzeti Színház hírül adta akkor, mivel jogosnak tartják és megértik a nézők felháborodását, ezért „az őket ért erkölcsi és anyagi kárért a teátrum vállalja a felelősséget”, és felajánl egy ingyenes színházjegyet azoknak, akiknek a produkció csalódást okozott.
Most, hogy az erdélyi színház ezzel az esettel „reklámozza” előadását, kérdeztük meg Halasi Imrét, a miskolci színház igazgatóját, kíván-e lépni az ügyben. Válasza: nem. Szerinte elég volt az a bizonyos közlemény. (Egyébként magán a „botrány” szón is csodálkozik, ő úgy látja, nem volt semmiféle botrány. Nem fütyülték ki a színészeket, „csak” néhányan hazamentek a szünetben.)
– Bevallom, nekem sem tetszett az előadás – jegyezte meg. – Ezért is értettem meg a tiltakozókat.

Nem voltak sokan egyébként, tíz alatt volt azon nézők száma, akik igényelték a kárpótló tiszteletjegyet.

– Az esetek 99 százalékában megnézem a meghívott előadásokat – mondta még. – Mivel helyettesítenünk kellett egy másik produkciót, gyorsan kellett döntenem. A darabot maguk a székelyudvarhelyiek ajánlották, a büdzséből is kitelt, és még POSZT-díjasok is voltak, adta magát, hogy őket válasszam. Ma már tudom, gyanakvóbbnak kellett volna lennem.
Halasi Imre szerint ritka, hogy a nézőknél „kiüsse a biztosítékot” egy előadás, bár van rá példa, ő úgy látja: főleg az alternatív daraboknál fordul elő. "Legutóbb" Pintér Béla együttese bukott meg Miskolcon, néhány éve a Parasztopera című előadással. (A színiigazgató mondta, az előadás után néhány felháborodott levelet kapott pedagógusoktól.)

Megjegyeztük, több olyan előadás van (például Spiró György: Csirkefej című darabja), ahol fontos szerepet kapnak a trágár szavak: ez a modern daraboknál gyakori. Miért akkor mégis a tiltakozás? A színiigazgató úgy látja, nem a káromkodással volt a baj. A Portugál című előadás – szintén „csúnya beszéddel” tűzdelt –, évek óta sikerrel megy a színházban, soha senki nem tiltakozott a darab ellen. A trágár beszéd nem lehet öncélú, kell, hogy oka legyen a darabban. A Love@Money-ban nem volt.

„A botrányos Love&Money.

Amelyet azóta számos helyen sikerrel játszottak, meghívták a Kisvárdai színháztalálkozóra, legutóbb pedig a Krétakör által szervezett dunaPart Platformon láthatta a közönség. A Pécsi Országos Színháztalálkozón Bartsch Kata (Jess) a legjobb 30 év alatti színész díját kapta.” Ez olvasható a székelyudvarhelyi előadás reklámszövegében. (Ami azért csúsztatás, mert a kisvárdai találkozó és a POSZT is hamarabb volt, mint a miskolci „botrány.”) Vajon milyen lehet ez a darab? Az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) honlapjáról idézünk néhány véleményt.

Kiragadott mondatok:

Nagyon úgy tűnt, hogy van egy erősen közepes darab, aminek a megmentésére történik egy kísérlet, nagyon komoly invencióval. És ez hol sikerült, hol nem. A végére inkább a nem felé billen a dolog.
Tasnádi István

...én nem ismertem a darabot, teljesen szűzen ültem be. És amikor azt mondom, hogy nem értettem, akkor valójában egy rettenetes hiányérzet fogalmazódott meg bennem. Számtalanszor elveszítettem a fonalat.
Telihay Péter

Azt érzem, hogy lehet, hogy valahol, Angliában van olyan közeg, ahol ez nagyon horzsol, de itt nem.
Tasnádi István

A Merlinben láttam az előadást, és ott egyszerűen mindenkit leütött a lábáról. Sikongattak a végén, és hihetetlen vastaps volt.
Kukorelly Endre

Csak azért jöttem el ide minden nehézséget leküzdve, hogy megköszönjem Kukorelly Endrének, hogy kiválasztotta ezt az előadást, nektek pedig azt, hogy kiválasztottátok ezt a darabot, és meg mertétek csinálni. Noha tényleg lehetnek apró színházi, szakmai kifogásaink, de nekem egészében nagyon tetszett az előadás, és az volt a benyomásom, hogy a körülöttem ülőknek is.
Rezes Zsuzsa

Nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy nekem borzasztóan tetszett az előadás. Azt gondolom, hogy nagyon sokféleképpen lehet színházat csinálni, és nekem úgy tűnt, hogy ők ehhez a fajta szöveghez egy adekvát formát találtak. Lenyűgözött a színészeknek a játéka, hogy milyen levegősen játszanak, hogy mennyire nem törekszenek arra, hogy belemenjenek a mélyébe, vagy hogy az extrémitásig vigyék. Ez fogott meg, és a mozaikszerűsége.
Bellus Attila

„Jó reklám volt nekünk“

– A Merlin színház küldhette önökhöz a levelet, ők minden lehetőséget kihasználnak, hogy sikerre vigyék az előadást. A botrány szóval pedig mindent jól el lehet adni – magyarázta a történteket Kroó Ádám, a Nézőpont színház vezetője. Aki még elmondta, teljesen egyedi eset volt a miskolci, soha korábban nem fogadták rosszul az előadásukat, még a meglehetősen konzervatív Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen sem.
– Nagyon sajnáljuk, ha csalódást okoztunk, de a darab nyelvezete szerves része az előadásnak, hazug lenne, ha a káromkodás helyett árnyaltabb kifejezéseket használna. 
Kroó Ádám elmondta, már az előadás alatt érezték, nem olyan a darab fogadtatása, mint máskor. Néhány idős hölgy és úr ült a nézőtéren, sokat sóhajtoztak, „már közben gondoltuk, se nekünk, se nekik nem jó ez így”. Ez volt a délutáni előadás, az esti már hatalmas siker volt, a színész állítja, vissza is tapsolták őket.
– Az az igazság, a darab fiatalokról szól, fiataloknak.
Kroó Ádámék úgy gondolják, jó reklám volt nekik, ami Miskolcon történt. A Merlinben mindenesetre több jegyet adtak el a hétvégi előadásukra, mint várták. A botrányban kicsit felelősnek érzi magát. A plakáton mindenesetre azóta ott áll: 16 éven felülieknek.

Eddig egy botrányos előadásra emlékszik a Miskolci Nemzeti Színház történetéből Mikita Gábor muzeológus, ez pedig Zsótér Sándor rendezésében a Wojzeck című darab volt a ’90–es évek elején. Ebben Kuna Károly színművész több perces jelenetben meztelenül mutatkozott a színpadon, ezért a középiskolai igazgatók kivetették az előadást az ifjúsági bérletes sorozatból. Volt még egy darab, ahol bár háborgott néhány néző, de mivel Jancsó Miklós rendezéséről volt szó, a közönség eleve számított rá, hogy ez a Csárdás királynő kicsit más lesz, mint a többi. Így a meztelen női test látványa nem váltott ki botrányt 1980–ban. Mikita Gábor tapasztalatai szerint a közönség a színháztól tiszta, katartikus élményt vár, ezért váltanak ki ellenérzést azok az előadások, melyekben trágár beszéd hallható, meztelen színészek vagy naturális szexjelenetek láthatók.

A botrányos Love and Money a Merlinben!

A Miskolcon botrányt okozó előadás újra látható!


Dennis Kelly, a Love and Money színdarab angol írója is megnézi november 30-án a Nézőpont színház vendégjátékát a Merlinben. A Miskolcon botrányt okozó előadást azóta számos helyen sikerrel játszották, meghívták a Kisvárdai színháztalálkozóra, legutóbb pedig a Krétakör által szervezett dunaPart Platformon láthatta a közönség.
2008.11.25 17:00, ma.hu

Az előadás botrányba fulladt a miskolci színházban, mert túl sok volt a káromkodás, így voltak, akik otthagyták, mások utólag kritizáltak obszcenitása miatt egy csütörtöki vendégelőadást a Miskolci Nemzeti Színházban; a csalódott nézőknek ajándékjegyet ajánlott fel a teátrum.

A negatív kritikát a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház Love and Money című előadásában elhangzott obszcén kifejezések váltották ki - közölte a Miskolci Nemzeti Színház kommunikációs és marketingvezetője.

Árvai Judit közölte: az első magyar erdélyi magánszínház vezetője, Kroó Ádám elnézést kért a miskolci teátrum vezetőségétől és közönségétől, amiért az előadásról küldött anyagaikban és plakátjukon nem szerepelt korhatárra vonatkozó figyelmeztetés.

A Ráadás bérlettel rendelkező nézők között ugyanis több nyugdíjas, valamint iskolás fiatal található. Nekik, illetve az őket kísérő pedagógusoknak feltétlenül tudniuk kellett volna az olykor meglehetősen szókimondó kifejezésmódról - fejtette ki a kommunikációs vezető.

Hozzátette: mivel azonban erre nem készülhettek fel, a Miskolci Nemzeti Színház jogosnak tartja és megérti azon nézőinek felháborodását, akik a trágár szavak miatt nem tudták, nem akarták végignézni az előadást.

- "Az őket ért erkölcsi és anyagi kárért a fentiek miatt a teátrum vállalja a felelősséget", és felajánl egy ingyenes színházjegyet azoknak, akiknek a Love and Money csalódást okozott.

Az előadás a Kroó Ádám vezetésével működő Nézőpont Színház harmadik bemutatója. A Csongor és Tünde és Az arab éjszaka után kortárs angol darabot állítottak színpadra. A három fős társulat három vendégszínésszel, a kaposvári Bartsch Katával, a marosvásárhelyi, de Magyarországon dolgozó Viola Gáborral és a Kaposváron frissen végzett Elek Ányossal egészült ki az alkalomra, a látvány megtervéséhez Bukarestből hívtak szintén friss végzős díszlettervezőt, Bagoly Zsuzsát.

A magyar szöveget a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem dramaturghallgatója, Várady Zsuzsa készítette.

A rendező, Göttinger Pál Székely Gábor osztályában végzett a színművészeti egyetemen, a darabbal és a szerzővel londoni szakmai gyakorlata során ismerkedett meg.

A produkció egy héthetes, "bentlakásos", táborszerű próbafolyamat végeredménye, a nap 24 órájában együtt lévő színészek és alkotók közös munkája, egy fiatal, a határontúli és a magyar színházi életben magát meghatározni igyekvő társulat friss, energikus bemutatkozása.

Szereplők: Bartsch Kata, Kroó Ádám, Tamás Kinga, Viola Gábor, Magyari Tekla és Elek Ányos

Díszlet: Bagoly Zsuzsa
Dramaturg: Várady Zsuzsa
Rendezte: Göttinger Pál

Időpont: november 30-án, vasárnap, 19:00
Helszín: Merlin Színház (Budapest, Gerlóczy u. 4.)

forrás: kulturport.hu

A Merlin közleménye

VÁLTOZÁS

A november 19-re meghirdetett G. B. Shaw: Szent Johanna című előadás technikai okok miatt ELMARAD.
Helyette a Nézőpont Színház: Dennis Kelly: Love & Money című előadását tűzzük műsorra.
A jegyek érvényesek az előadásra vagy visszaválthatók a Merlin jegypénztárában.

MÍVELD AZ ANYÁDAT!

2008.11.11. 04:30:00
Szerző: Kóbor Ló
Ha már modern és mai és színház, akkor ott repkedjenek ám a bazmegek, különben már nem is modern, nem is mai, nem is színház. - Trágárkodjunk művészien!
Hír:
„Voltak, akik otthagyták, mások utólag kritizáltak obszcenitása miatt egy csütörtöki vendégelőadást a Miskolci Nemzeti Színházban; a csalódott nézőknek ajándékjegyet ajánlott fel a teátrum.
A negatív kritikát a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház Love and Money című előadásában elhangzott obszcén kifejezések váltották ki - tájékoztatta a Miskolci Nemzeti Színház kommunikációs és marketingvezetője az MTI-t. Árvai Judit közölte: az első magyar erdélyi magánszínház vezetője, Kroó Ádám elnézést kért a miskolci teátrum vezetőségétől és közönségétől, amiért az előadásról küldött anyagaikban és plakátjukon nem szerepelt korhatárra vonatkozó figyelmeztetés. A Ráadás bérlettel rendelkező nézők között ugyanis több nyugdíjas, valamint iskolás fiatal található. Nekik, illetve az őket kísérő pedagógusoknak feltétlenül tudniuk kellett volna az olykor meglehetősen szókimondó kifejezésmódról - fejtette ki a kommunikációs vezető.
Hozzátette: mivel azonban erre nem készülhettek fel, a Miskolci Nemzeti Színház jogosnak tartja és megérti azon nézőinek felháborodását, akik a trágár szavak miatt nem tudták, nem akarták végignézni az előadást. Az őket ért erkölcsi és anyagi kárért a fentiek miatt a teátrum vállalja a felelősséget, és felajánl egy ingyenes színházjegyet azoknak, akiknek a Love and Money csalódást okozott."
Nekem ugyan erről szagosan bűzlik a reklámpróbálkozás, de ha így, akkor így. Most azonban nem a Miskolci Nemzeti Színházzal és nem is a Nézőpont Színház - szerintem baromi jó - csapatával foglakozunk, hanem konkrétan a bazmeg, a fasz és társaik kapcsolatával, mint művészi kifejezőeszközzel. Egy részlet következik:
ANYA
Mér menjek ki - hova? - és monta a rádió - hogy a - na - tudod -
APA
Mer kimész bazmeg - azér - és majd hazajön bazmeg és akkor is úgy lesz -
ANYA
Hogyhogy hazajön?
APA
Hazajön - és akkor én leszek kijelölve - én leszek a izéje - na - én leszek neki - én leszek a gyámja - ez az - és az legalább havi négyszáz - érted - mer engem jelölnek ki - mert most azt lehet - erős kölök - jó erős kölök - majd elmegy melózni - francnak kell a szakma - ez megkeres rögtön legalább négy rongyot - ötöt - erős kölök bazmeg - érted - mennyit eszik egy ilyen - mondd hogy ezret megeszik maj kap még nem tudom - egy rongyot - marad kettő - marad három - érted - úgyhogy most menjél a kurva anyádat - rakjál rendet -
ANYA
Rendet rakok neked - kihajítom a hülye könyveket -
APA
Na csak azt próbáld meg te szemét - csak azt próbáld meg -
ANYA
Kihajítom - mesék - hetvenhét magyar népmese - egy ilyen vén állat - és meséket olvas -
APA
Mer azok szépek bazmeg - és semmi közöd hozzá - hogy én micsinálok - verd a seggedet a földhöz hogy itt lehetsz - úgyhogy most takarodjá be - és az lesz amit én mondok!
Anya bemegy. Csönd.
Na. - Mer itt az lesz - ahogy én akarom.
Befelé indul a lakásába.
Mi megy abba a kurva tévébe?
Bemegy, bevágja az ajtót.
A duma Spiró György Csirkefej című, azóta klasszikussá vált művének utolsó oldaláról származik. (Megrázó és ledöbbentően gyönyörű egyébként.) A darab a nyolcvanas évek közepén forgatta fel fenekestől a magyar színházi életet, gyűlölték és imádták, azóta már csak imádják. Nem is lehet mást tenni. Spiró trágár nyelvezetében ugyanis hangyafasznyi öncélú kifejezés sem volt. Nem ezzel akarta eladni darabját, bár tudta ő is: be fog jönni. Be is jött, s ez nem csak Gobbi Hilda zsenialitásának köszönhető (hiszen őrá írta az egészet), hanem annak is: valaki először emelte be művészi szinten a bazmegolást a szépirodalomba. Spiró egy adott korszak adott társadalmi rétegének adott stílusát vetette papírra, s bár sokan kiakadtak rajta, igazából belekötni senki sem tudott. Hacsak azzal nem, hogy „fújdeundorító" és „jajdetrágár". Amely bizonyos szempontból igaz is lehet, csak éppen már a kutyát sem érdekli. Spiró- bár voltak előzményei- a Csirkefejjel történelmet írt.
Stílusnál maradva, ezek után vált el a szar a víztől. A dologból divat lett, a divat pedig lökte magát, s a tehetségteleneket is előre. A tehetségekkel együtt. Még szakmai körökben is - ettől a kifejezéstől a frász töri az embert - komoly vitákat generált a trágárkodás, mint színpadi kifejezőeszköz. Pontosabban: mi minősül még művészi értéknek, s honnan egy öncélú marhaság az egész, amely csak arra jó, hogy némi pluszmarketinggel becsábítsa a színházba a gyanútlan félnótásokat. A Drámaíró Kerekasztal például egy esztendőn belül kétszer is fontosnak tartotta megvitatni a problémát, igaz, közelebb nem nagyon jutottak a megoldáshoz. Mivel nincs.
Nem akarnék teljesen elmélyedni a hígjában. Mint említettem, okos emberek foglalkoznak a kérdéssel. A téma szakértője, a zseniális Háy János külön is foglalkozott a dologgal. Neki személyesen is meggyűlt a baja a trágár kifejezések miatt. 2006-ban például Beregszászon a református közösség jelentette fel az elöljáróságon egy előadása miatt, amelyben eléggé hemzsegett a hemzsegnivaló. (Itt jegyezzük meg: Háy sem öncélúan használja a mocskosságokat. Amikor leírja, annak ott helye van.) Előtte pedig több szegedi polgár követelte, hogy a szerző a büdös életben többet ne publikálhasson a Tiszatáj című lapban, ahol a következő „merényletet" követte el: "Nem basznak a csávók, / úgy néznek ki. / A strandon azért / a pinát lesik / emlékezetből / áll a faszuk"
No, az vesse rá az első követ...
A nyers kifejezések mellőzése egészen a Csirkefejig általános volt. Még a bíróságokon is körülírták, finomították a dolgokat. Galgóczi László nyelvész írja, hogy a közösülésre utaló szavak mindig enyhe formában kerültek a jegyzőkönyvekbe, régesrégen például így: „míveld az anyádat!" Ez zavarbaejtően szép kifejezés.
Mikor életszerű a trágárkodás a színpadon? Akkor, ha indulatból fakad, legyen az bármilyen indulat. Ha kötőszóként használja a színész, máris bukta, halott, kényszerű selejt. Nevetséges és zavaró. Főleg hamis. Egressy Zoltán, a Portugál című darab szerzője említi:
„Minthogy a darab egy falusi kocsmában játszódik, és minthogy abszolút mértékben realista alaphelyzetekből indul ki minden jelenet, a természetességhez hozzátartozik egy-egy káromkodás. Akkor lenne a dolog nemigaz, ha nem hangzana el. Tudom persze, hogy a színpad nem utca. Hogy minden másként hat. Már csak ezért is nagyon lényeges, hogy a színészek ne játsszanak rá a durvaságokra, hanem - ahogy az életben - teljesen harmonikusan használják a szalonképes és a szalonképtelen kifejezéseket (már ha a bazmeget szalonképtelennek nyilvánítjuk) Az előadások során ugyanakkor további káromkodások is bekerültek a szövegbe, amit részint sajnálok, részint megértek, hiszen az indulat, a feszültség akár tudatalatti, civil vehemenciákat is ébreszthetnek a színpadon lévőkben, és úgy érzik, a Portugál egyes szituációiban nem kell visszafogni magukat, a darab világába „belefér" némi cifrázás. Bár mondom, ennek nem örülök túlzottan."
A helyzet úgy áll, hogy a nézők egyre kevesebb százaléka kíváncsi a színház „tükörfunkciójára." A panellakó káromkodik otthon eleget. Nem feltétlenül akarja ezt a jó szokását a teátrumokban viszontlátni. A dolog időnként kikerülhetetlen a színpadon, mint Egressy is említi fentebb. A baj az, hogy egyre vékonyabb az indoklási felület. Az őszödi beszéddel a közéletben teljesen elfogadott dologgá vált a trágárkodás. Politikusok, újságírók, közszereplők használják szemrebbenés nélkül a válogatott cifraságokat. A két kereskedelmi főmocsok valóságsóiban már a csiklókra is kamera van aggatva, sőt, az már nem is celeb (ezért a szóért pedig faszkorbácsot annak, aki beépítette a magyar médiacirkuszba), aki nem szopik-nyalik-rejszolik-elélvezik-dugik-baszik-maszturbákolik. Na, ezek után bemegy a jóember a színházba és pontosan ugyanezt kapja az arcába.
Hazánk legnagyobb hírességei jelen pillanatban kivétel nélkül olyan emberek, akiknek vagy láthattuk már a nemi szerveit, vagy hallottuk őket cefetül káromkodni. Minősíti őket, de bennünket ugyanúgy. A színpadi trágárkodás éppen ezért kezdhet el visszaütni. Időnként nem is a „prűd" színházfogyasztók miatt. Inkább azért, mert kezdődik a csömör időszaka. Még a végén trendi lesz az oly sokszor lenézett és megvetett „hagyományos" színházat szeretni.
Legközelebb folytatjuk, a témában bőven van még.
Hogy verje tele vele bele!
forrás: www.napielet.hu 

Színpadi beszéd



2008. november 12. 00:00 Utolsó módosítás:2008. november 12. 17:48

Ingyenjegy ígéretével nyomatékosították a Miskolci Nemzeti Színház vezetői, hogy elnézést kértek azoktól a nézőktől, akik november 6-án a kamaraszínházban a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház előadásában megnézték Dennis Kelly Love & Money című előadását. A műben gyakran elhangzó trágár kifejezések miatti "kárpótlás" eddig példa nélküli megoldás, emellett Kroó Ádám, a vendégelőadást tartó színház igazgatója is megkövette a közönséget. A Nézőpontot az utolsó pillanatban hívták meg, miután egy másik vendégelőadást lemondtak. Halasi Imre igazgató utólag hibának tartja, hogy a miskolci színházból senki nem látta előzőleg a tulajdonképpen 18 éven felülieknek szóló előadást. Igaz, jó referenciának tűntek az addigi kritikák, valamint az, hogy a darabot Magyarországon sok helyen játszották, s most is műsoron van a budapesti Merlin Színházban. Miskolcon más a közönség - kommentálta a történteket az igazgató. Ennek némiképp ellentmond, hogy az ötszáz néző közül csak egy reklamált a Love & Money előadása után, aztán pedig csak hatan kértek a másik előadásra szóló ingyenjegyből. A színpadi trágárságról azóta folyik a vita Magyarországon, hogy 1986-ban bemutatták Spiró György darabját, a Csirkefejet. Olyanra is volt már példa, hogy egy vaskosabb kifejezésektől hemzsegő darabnak két változata futott: Háy János Pityu bácsi fia című darabját feleannyi káromkodással játszotta el a Thália társulata Beregszászon, mint az anyaszínházban, tekintettel az előbbi helyszín konzervatívabbnak vélt közönségére. Néhány hete a Sirály alternatív kulturális központ Gecy című előadása után csuklyás alakok inzultálták az előadás rendezőjét és nézőit (HVG, 2008. október 4.), bár a szalonképtelen színpadi kifejezések akkor inkább ürügynek tűntek.
forrás: HVG

Vigyázat! Szókimondó szövegek!

Vigyázat! Szókimondó szövegek!

Akarsz körszakállt?*

2008.11.09. 11:54 drumlin

Olvasom a hírekben, hogy a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház Love and Money című előadása obszcén kifejezésekkel sokkolta a nyugdíjasokat. Voltak, akik otthagyták, mások utólag kritizáltak obszcenitása miatt a csütörtöki vendégelőadást a Miskolci Nemzeti Színházban; a csalódott nézőknek ajándékjegyet ajánlott fel a teátrum.

Láttam a darabot, és úgy tűnik, magas lehet az ocsmánysági küszöböm, nekem nem tűnt fel benne az "obszcenitás". Persze ettől még lehet, hogy nyomokban tartalmazott explicit szövegeket, de erről az jut eszembe, hogy tegye fel a kezét az a magyar nyugdíjas, legyen színházbajáró, vagy sem, akinek nem szalad ki a száján egy-egy akurvaéletbe, egy könnyed bazmeg, esetleg nem morzsolt el néha félve egy ateremburáját összeszorított ajkai között. Ha pedig mégis annyira kényesek vagyunk, és annyira kínozza jóérzésünket a káromkodó szereplő, hogy nem viseljük el a színpadon, ugyan már a színház falain kívül is mi járjunk elöl jó példával.

Már hallom az érvelést, miszerint a színháznak illene tanító-nevelő jellegűnek lennie, és példát mutatnia, pl. nyelvhasználatban vagy morális téren. Ez talán így is van, de ha a darab témája/hangulata indokolja, miért ne csússzon be egy-egy apicsába; egy kortárs, napjainkban játszódó anyagot akár még életszerűbbé tehet, ha nem miltoni szerkezetekben beszélnek a szereplők. Félreértések elkerülése érdekében: nem azért kampányolok, hogy az Úr válasza "küzdj és bízva bízzál, baszod!" legyen, csak mert modernek vagyunk, de nem Kroó Ádám és Viola Gábor fogja erkölcsi romlásba dönteni nemzetünket. Zárójelben: persze a tévéhez hasonlóan (l. színes karikák) a színházak is figyelmeztethetik előre a nézőket, ha egy adott előadásnál korhatáros anyagra lehet számítani.

És persze vannak ocsmánysági fokozatok.

forrás: szinhaz.blog.hu

Botrány a miskolci színházban: túl sok volt a káromkodás

Love and Money
Botrány a miskolci színházban: túl sok volt a káromkodás

2008. november 08. 11:27



Voltak, akik otthagyták, mások utólag kritizáltak obszcenitása miatt egy csütörtöki vendégelőadást a Miskolci Nemzeti Színházban; a csalódott nézőknek ajándékjegyet ajánlott fel a teátrum.

A negatív kritikát a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház Love and Money című előadásában elhangzott obszcén kifejezések váltották ki - közölte a Miskolci Nemzeti Színház kommunikációs és marketingvezetője. Árvai Judit közölte: az első magyar erdélyi magánszínház vezetője, Kroó Ádám elnézést kért a miskolci teátrum vezetőségétől és közönségétől, amiért az előadásról küldött anyagaikban és plakátjukon nem szerepelt korhatárra vonatkozó figyelmeztetés. A Ráadás bérlettel rendelkező nézők között ugyanis több nyugdíjas, valamint iskolás fiatal található. Nekik, illetve az őket kísérő pedagógusoknak feltétlenül tudniuk kellett volna az olykor meglehetősen szókimondó kifejezésmódról - fejtette ki a kommunikációs vezető.

Hozzátette: mivel azonban erre nem készülhettek fel, a Miskolci Nemzeti Színház jogosnak tartja és megérti azon nézőinek felháborodását, akik a trágár szavak miatt nem tudták, nem akarták végignézni az előadást. "Az őket ért erkölcsi és anyagi kárért a fentiek miatt a teátrum vállalja a felelősséget", és felajánl egy ingyenes színházjegyet azoknak, akiknek a Love and Money csalódást okozott.

forrás: hvg.hu

Világpiacra törő platform

Világpiacra törő platform
Székelyudvarhelyi előadóművészek Nézőpontja érvényesült a dunaParton
Kánya Gyöngyvér, Budapest | 2008-11-05 07:31:58


A székelyudvarhelyi Nézőpont Színház is bemutatkozik Budapesten, a november 13. és 17. között első ízben megrendezésre kerülő dunaPart Kortárs Magyar Előadóművészeti Platformon.

A színházat is el kell adni. Fontos, hogy ne csak a magyar, hanem a külföldi országok is vevők legyenek a legfrissebb magyar előadóművészeti produkciókra, egyáltalán eljuthassanak hozzájuk. Ennek elősegítése érdekében jött létre – jó tíz éves megkésettséggel – Magyarországon a Trafó – Kortárs Művészetek Háza és a Krétakör szervezésében a dunaPart, aminek célja a mai magyar független színház- és táncélet alkotóinak nemzetközi megismertetése, a lehetséges jövőbeli kapcsolatok kiépítése.

„Most van itt az együttgondolkodás, az összefogás ideje, fontos, hogy tapasztalatainkat megosszuk egymással, tanuljunk abból, amit a szakemberek mondanak, hogy a nemzetközi piacokon is megjelenhessünk” – vélekedett Gáspár Máté, a Krétakör ügyvezető igazgatója, a platform szervezője.

Széles körű szakmai konzultáció és hosszas vita után végül 25 alkotó/társulat mutatkozhat be a négynapos mustrán, melyre körülbelül hatvan külföldi menedzsert és intézményvezetőt várnak, akik sajátköltségükön vállalják az utazást, illetve néznek és elemeznek minél több produkciót. S a végén, ha minden jól megy, valamelyiket hazájukba is elcsábítják.

Schneider Márta kulturális szakállamtitkár (középen) szerint vidéki városokba is el kell vinni a produkciókat

Fotó: Kánya Gyöngyvér

Schneider Márta kulturális szakállamtitkár (középen) szerint vidéki városokba is el kell vinni a produkciókat

A nemzetközi szakemberek mellett természetesen érdeklődő közönségre is számítanak a platform szervezői, illetve Kroó Ádám, a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház vezetője és művészei, akik november 13-án csütörtökön este a Merlin Színházban mutatják be Love and money című darabjukat. A Göttinger Pál rendezte előadás igazán sikeresnek mondható, folyamatosan játsszák, főszereplője, Bartsch Kata a legjobb, harminc év alatti színésznő díjával távozhatott a Pécsi Országos Színházi Találkozóról.

„Ha független színházról van szó Erdélyben, akkor mi vagyunk az egyetlenek. Nagyon örülök neki, hogy meghívtak” – fogalmazott lapunknak Kroó Ádám.

A most első ízben megrendezett szemlét a szervezők kétévente szándékozzák megismételni, azért, hogy a valamilyen rendszerességgel itt-ott megjelenő, jelenleg tizenkét magyar társulat számát növelni tudják. Segítséget – tízmillió forint támogatást – most a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztériumtól kaptak, a szükséges többi pénzt – ötmillió forintot – támogatóktól, pályázatokból, illetve saját forrásból fedezték.

„Fontos, hogy mi nem vásároltunk meg előadásokat, sem helyszíneket, mindenkit együttműködésre hívtunk, a színészek sem kapnak fizetést” – szögezte le Gáspár Máté.



forrás: Új Magyar Szó

Love and Money Miskolcon!

Dennis Kelly: Love and money, Miskolc

A székelyudvarhelyi Nézőpont Színház előadása a Miskolci Nemzeti Színházban

Szereplők:
Bartsch Kata, Kroó Ádám, Tamás Kinga, Viola Gábor, Magyari Tekla, Elek Ányos

Rendező: Göttinger Pál

Dennis Kelly Love & Money című darabja egy szerelemmel és illúziókkal teli kapcsolat teljes amortizációjának története egy olyan társadalomban, ahol az önazonosságot csak a tulajdon képes megtestesíteni. David és Jess tragédiába fulladó házassága nem csupán az emberi kapcsolatok értékvesztését kívánja példázni. Az előadás a lét alapvető kérdéseit feszegeti, arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen értelemmel, tartalommal tudja megtölteni életét a modern nyugati ember. Az egyre súlyosabb adósságokba keveredő házaspár személyisége fokozatosan esik szét a számlák ellen folytatott élethalálharcban. Vajon van-e esélyük visszafordítani a visszafordíthatatlant?

A székelyudvarhelyi Nézőpont Színház produkciója szerepelt a 2008-as POSZT versenyprogramjában, és Bartsch Kata kapta a POSZT legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díját.

Kezdési időpont:2008. 11. 06., 17:00
További időpontok:2008. 11. 06., 20:00

POSzT-roll

Térey János a hazai színházban ritka gyakorlatot követve, a Radnóti Színház felkérésére írt drámát a mai magyar helyzetről. A minimalizált történet egy White Box nevű budai étteremben játszódik, ahol viszonylag jól kereső, művészekből, orvosokból, ügyvédekből álló társaság verődik össze egy téli este. Térey szövege a beszélgetés könnyed, önmagát alakító formáját használja a drámaiság ellenpontozására: a csipkelődéstől a mélyen sértő megjegyzésekig skálázó fecserészések a kapcsolati válságok viszonyrendszerét világítják be kíméletlen fénnyel.



Varga Anikó



POSzT-roll



(Részlet)



Térey János a hazai színházban ritka gyakorlatot követve, a Radnóti Színház felkérésére írt drámát a mai magyar helyzetről. A minimalizált történet egy White Box nevű budai étteremben játszódik, ahol viszonylag jól kereső, művészekből, orvosokból, ügyvédekből álló társaság verődik össze egy téli este. Térey szövege a beszélgetés könnyed, önmagát alakító formáját használja a drámaiság ellenpontozására: a csipkelődéstől a mélyen sértő megjegyzésekig skálázó fecserészések a kapcsolati válságok viszonyrendszerét világítják be kíméletlen fénnyel. Bagossy Levente háromszintes emelvényből álló díszlete – amit a szakmai zsűri a legjobbnak ítélt –, egyszerre étterem és a budai polgárok felsőbbrendűségére asszociáló tér. Kiválóan lehet rá alkalmazni a helyzetenként változó hatalmi hierarchiát a szereplők közt (az étteremtulajdonos Csányi Sándor áll a piramis magaslatán, míg a Schneider Zoltán alakította Henrik, az Erdélyből átszármazott frusztrált operakritikus végtelen magányába temetkezve ücsörög a legalsó szinten), de a szöveg zeneiségét is kiemeli. Bagossy László rendezése átgondoltan érzékeny, a színészek is kiválóak, egy pillanatig sem unatkozunk, ami sokban Térey tehetségének, a szöveg minőségének köszönhető. Ugyanis egy adott ponton a díszlet színházi lehetőségei kimerülnek, a stilizáció statikussá válik, bemerevül, akárcsak A Nagyratörőben.
Ha már kortárs magyar, akkor a KoMa; ritka öröm, hogy ez a kezdeményezés is helyt kapott a válogatásban, a fiatal színészek alakította társulat nevében is megfogalmazott célja, hogy a kortárs magyar drámairodalmat vigyék színre. Garaczi László Plazmájából az együttes közös munkája révén jött létre az előadás, rendező nélkül, azt is példázva, hogy csupán a színészi játékra hagyatkozva miként lehet bravúros színházi előadást csinálni.
Hogy mennyire nem tud diktatórikus szempont lenni a kortárs szöveg igénye, mi sem bizonyítja jobban, mint a debreceni Csokonai Színház előadása. A Vidnyánszky Attila rendezte Úri muri nem Móricz színdarabján, hanem a regény saját adaptációján alapul, ennek dramaturgiai alapelve, hogy a színpadi világ alapállapotává teszi az „úri murit”, egyetlen hatalmas panorámába sűrítve a történet minden mulatozás-jelenetét. A monumentálisan álomszerű vízió kibontásának időt hagyott a rendező: közel 4 órás előadásban terül ki a színpadon a móriczi világ. Nézőként végigkövetjük a buli hullámzásait, a féktelenül eufórikus italozást, a részegség mélypontjain meg-megújuló mulatozási kedvet, a dzsentri önpusztítás és értelmetlen nagyvonalúság minden ostoba (ám komikus) poénját. E fővonalba szövődik bele párhuzamosan a főszereplő feleségével és szeretőjével való viszonya. Szakhmáry Zoltán (Trill Zsolt) két végpont közt ingadozik: sem a marcona, pénzes feleség (Szűcs Nelli), sem a tanyán elrejtett szőke, törékeny szépségű szerető (Tenki Réka) nem teheti boldoggá, ahogyan a gazdaságát megreformáló ötletei is végtelenül elrugaszkodottak saját erejéhez, tőkéjéhez és a közeg kultúrájához képest.
A Nézőpont Színház Love&Money, és a szombathelyi Kamara Savaria Czukorshow című előadásai a kibeszélő műsorok átírásai miatt, de a civil, mindennapi beszéd- és magatartásmódok eltérő stilizációján alapuló színészi játék miatt is társíthatók. Dennis Kelly kortárs angol drámaíró Love&Money című szövegét Göttinger Pál rendezte meg Udvarhelyen, és bár a dráma egy, a feleség öngyilkosságával véget érő házasság történetén keresztül ad nem túl revelatív korrajzot a fogyasztói társadalom problémáiról, a színészi játék formátumos kísérletté teszi az előadást. Göttinger rendezése érdekes viszonyba állítja egymással a művit és a természetest: a nézőtér felé táguló fehér és multifunkcionális szobadíszlet, valamint az operazenei betétek a színháziasságot emelik ki, ám ebben a közegben a szereplők megnyilatkozásai hétköznapian közvetlenek. A természetes nem a művi direkt ellentéte az előadásban, hanem maga is önreflexíven megalkotott: Bartsch Kata darabvégi monológja épp ezért hiteles és több egy nem túl érdekes lány konyhafilozófiai stílben való fecserészésénél a végtelen univerzumról és benne az ember helyéről. A házasság történetét különálló és a sztorihoz közvetlenül nem kapcsolódó mozzanatok is alkotják: a feleséget alakító Bartsch utolsó monológja olyan visszapörgetés a film boldog elejére, ami a tragédia visszavonásának gesztusával rendezi újra ezeket a momentumokat – a megrázó épp az esetlegesen, téttelenül leélt, kiüresedett életek felmutatása. Bartsch nem véletlenül kapta meg a Fidelio-Súgó 30 év alatti színésznőnek járó díját.



Keresse az újságárusoknál az Irodalmi Jelen 2008 szeptemberi számát.

forrás: www.irodalmijelen.hu