Címke:
jászberény

Bábszínház felnőtteknek

Tudták Önök, hogy egy libamájkonzerv milyen jól beszél németül? És azt, hogy egy felmosófej mennyire idegesítően tud affektálni? És mit szólnak ahhoz az állításhoz, hogy egy fél füstöltsonka rendkívüli érzékiséggel bír? Akik megnézték csütörtök este a Főnixben A csemegepultos naplója című előadást, pontosan tisztában vannak ezekkel a tényekkel.

Ötvös András fiatal tehetsége olyan misztikus erővel keltette életre ezeket a hétköznapi tárgyakat és élelmiszereket, hogy a néző egy sokszereplős darab közönségének érezhette magát előadás közben. Gerlóczy Márton története szerint egy írópalánta vergődését követhetjük nyomon, aki a toll helyett egy csemegepult füstöltárui között keresi a megélhetéshez szükséges anyagi forrásokat és az élethez szükséges tapasztalatokat. A bölcsész elvontságával figyeli az embereket és kelti életre a lókolbászokat, a szalámikat, a konzerveket vagy a zöldségeket. Meg beszéli is a zöldségeket a bábfigurává avanzsált élelmiszerekkel, hogy mi nézők közben könnyesre kacagjuk magunkat. Miközben a csemegepult tárgyai életre kelnek, megismerjük a főszereplő életét, reményeit, lelki világát és – igaz a humor zsírpapírjába csomagolva –, de kapunk egy szépen, grammnyi pontossággal szeletelt keresztmetszetet is napjaink társadalmáról.

Göttinger Pál rendező tehetségéről már több ízben megbizonyosodhatott a berényi publikum. Ezúttal sem okozott csalódást, remek téma és szereplőválasztása, egyszerűségében nagyszerű díszletei ismét felejthetetlen estét szereztek a Főnix közönségének.

Tipikus... "Tablókép" a csemegepult mögül.

Az elmúlt csütörtök este ismét egy egyszemélyes darab volt műsoron a MaloM színházban. Nem először és nem is utoljára ebben az évadban. Ezúttal Gerlóczy Márton A csemegepultos naplója című regényét állította színpadra Lőkös Ildikó adaptációjában Göttinger Pál rendező. Ő már két alkalommal is bizonyította, hogy jó színházhoz elegendő egy jó regény, vagy novella és egy jó színész. Azt gondolom vagyunk néhányan, akik még emlékeznek a Telefondoktor című ugyancsak egy személyes darabra, ahol Göttinger Pál mint színész bizonyította a fenti állításomat. Így aztán jó előjelekkel indult ez az este.

A történet egyszerű, van egy tipikus író, valahol a pályája közepe(?) táján, aki úgy dönt, hogy vált. Tipikusan nem csak az élete egyik területén, hanem egyszerre többön is. Beköltözik egy tipikus bérházba, választ egy tipikus munkát... történetesen csemegepultosnak áll egy tipikus vásárcsarnokban és elkezdi feljegyezni a körülötte zajló tipikus eseményeket. Az már csak természetes, hogy nem telnek unalomban a napjai. Egy öreg bérházban azért a tipikus lakók között is zajlik az élet... természetesen van egy tipikus idős hölgy Köntös, aki egy kicsit szenilis, egy tipikus alkoholista Anti, aki egyébként megértő - "Had igyóóóóón"... egy tipikusan fiatal nő, aki még akár... de nem... ráadásul mint kiderül annak a bizonyos tipikus hölgynek az unokája. A másik játéktér egy tipikus vásárcsarnok, ami annyira tipikus, hogy bár Pesten van, de lehetne éppen Budán, vagy akár bármely más városban is... tipikus csemegepulttal és annak tipikus folyamatosan pörgő fiatal, bár az élet által jócskán megviselt főnök asszonyával... az ilyen tipikus vásárcsarnokokra jellemző tipikus árusokkal és természetesen a tipikus vásárlók hosszú sorával, a tipikus német turistáktól a tipikus újgazdag nagymenőig. És természetesen ott vannak a tipikus nők, a butácska cicababák, újságíró nő, és egy eladó sorban lévő "hegedűtarnárnő", na meg persze az ő tipikus, megfontolt, körültekintő szülei.

Mindebből a rengeteg tipikus dologból font Lajos a csemegepultos egy remek szórakoztató történet sort. Egyedül... Ebben játszótársa volt minden, ami egy csemege pult környékén fellelhető. Így lett egy darab rongyból Köntös az idő szomszédasszony, két konzervből német turista, a szalámikból társalkodó szülők, egy pár libából két liba és szinte minden mozdíthatóból lett valami tipikus. Sőt maga a díszlet is mozgatható volt ez által adott egy plusz lendületet az amúgy sem lanyha darabnak. Ötvös András fantasztikus ügyességgel keltett életre minden szereplőt, mindegy mi volt a keze ügyében, kölcsönözve nekik tipikus hangjukat, helyezve őket tipikus helyzetekbe. Mi meg kívülállóként jókat derültünk a finom jól időzített poénokon, jelezve, hogy ráismertünk ám az "ismerőseinkre", kivéve persze saját magunkra. És tényleg ebben a röpke másfél órában - észre sem vettük, hogy szaladt el - mindenkivel megismerkedhettünk, aki jelen lehet egy tipikus ember hétköznapjaiban, legyen az Lajos az író, vagy éppen a szomszédunk. Az már csak egy ráadás volt, hogy közben jó ízűeket nevettünk köszönhetően a főszereplő sziporkázó előadásának.

Szóval a múlt csütörtök nem egy tipikus színházi este volt... pontosabban igen ez egy tipikus színházi este volt a MaloM-ban, mert ott bizony tipikus, hogy ilyen darabokat, ilyen remek előadók tolmácsolásában láthatunk. Ha mégis tipikus valamiért, az legfeljebb az, hogy hozzá szoktunk az évek alatt... de nem szándékozunk leszokni róla.

Még el nem felejtem október 29-én este Csákányi Eszter érkezik, de ezúttal az érdeklődésre való tekintettel a Lehel Film-Színházba, majd két hét múlva Udvaros Dorottya lesz a vendég...

A hetedik te magad légy

Szeptember 24-én, Kulka János önálló estjével kel szárnyra immár hetedik alkalommal a Főnix Fészek Műhelyház színházi évada, mely sokszínű, színvonalas kulturális műsort ígér. Egyelőre a kulisszák mögött Várszegi Tibor igazgatóval szemezgettünk az izgalmasnak tűnő programok között.

Bútorzatában megújult a ház színpad mögötti „műhely” része. Mi változott és mindezekből mit érzékel majd a közönség?

A legfontosabb, hogy Szalai György önálló kiállítása helyet kapott a falaink között. A Jász Múzeumban most kiállított képeket egészítettük ki még néhány alkotással, az elmúlt hat év itt játszott előadásainak anyagából készült legsikerültebb fotókkal. Az állandó tárlatot Halászi János, a Magyar Művészeti Akadémia Felügyelő Testület elnöke avatja fel az évadnyitó alkalmával. Kevésbé látványos, de az itt fellépők, a dolgozók és a műhelymunkában résztvevők komfortérzetét növeli a bútorcsere, melyet az elmúlt hetekben végeztünk. Az önkormányzattól kaptunk irodabútorokat, hűtőszekrényt, a nagyon rossz állapotban lévő székeket leselejteztük. Még akadnak feladatok, megszüntetendő hiányosságok, de ezek nem akadályozzák a színház működését, egy későbbi ütemben a hátralévő felújításokra is sor kerül majd.

A nyár folyamán az udvar is megszépült, a növényzet parkká formálta a teret és a lépcső tetején egy látványos kompozíció is helyt kapott.

A parkot és az ott látható Főnix szobrot az évadnyitó alkalmával avatjuk fel egy kis ünnepség keretében. Várszegi Barna ötletéből, tizenkét jászberényi kötődésű, ám már nem itt élő fiatal összefogásából született a műhelyház jelképeként funkcionáló műalkotás. Az egykori tűzoltólaktanya udvarán, a tűzből újjászülető Főnix, az itt jelenlévő szellemiséget jelképezi. Az egyik berényi cég jóvoltából felajánlott hulladékfa, eredetileg tűzre szánt anyagából készült el a szobor egy szorgos hétvégén. A szobor anyagából adódó természete magában hordozza az enyészet törvényét, ugyanakkor az újjászületés reményét, a mindenkori megújulás lehetőségét, melyet itt mi is próbálunk megvalósítani.

A megújulás jegyében minden évad tartogat valami meglepetést, valami újdonságot a publikum számára. Az idén mire készüljünk, kiket láthatunk a Főnix színpadán?

A műsorpolitika hasonló lesz az előző évekhez, hiszen a színház befogadóképessége korlátozott. Egyeztetve a Lehel Film - Színház repertoárjával, mi elsősorban stúdiójellegű előadásokat hozunk, ám az előreláthatóan nagy nézőszámot vonzó műsorokat a mozi színpadára visszük, ha lehet. Ilyen lesz például az október végi Csákányi Eszter fémjelezte előadás. Az évadot Kulka János önálló estjével nyitjuk. Kiemelném Göttinger Pál rendezésében a Csemegepultos naplója című darabot. Közkívánatra ismét találkozhat a közönség a Thália Humorfesztivál díjnyertesével, Méhes Csabával. Visszatérő vendég Gál Tamás a kötelező olvasmányok középiskolásokra hangolt pazar feldolgozásaival. A Magyar Népmese Napját idén is megünnepeljük a Magyar Népmese Színház interaktív előadásával.

A Főnix befogadó színházként otthont adott határon túli társulatok bemutatkozásának is. Most is találkozhat a berényi közönség a méltán népszerű külhoni színházakkal?

Ezúttal tematikus rendbe szervezzük a külföldi magyar színházak bemutatkozását „Ki van a határon túl?” címmel. Az elnevezés azt hiszem magáért beszél, a határ túloldala csupán szemlélet és nézőpont kérdése. Gál Tamást a Felvidékről, a Beregszászi Színházat Kárpátaljáról várjuk. Újdonságként érkeznek az erdélyi Sepsiszentgyörgyről, Kolozsvárról, valamint a vajdasági Szabadkáról társulatok. Ez évtől kezdődően kőszínházak bemutatkozása felé is nyitunk. Terv szerint évente ugyanabból a városból három-négy előadást hozunk, természetesen olyat, ami ide befér. Idén a debreceni Csokonai Színház repertoárjából szeretnénk keresztmetszetet bemutatni. Továbbra is folytatjuk az együttműködést a Nemzeti Táncszínházzal, segítségükkel négy-hat előadást fogunk bemutatni. Közreműködésükkel ismét megrendezzük a Táncpanorámát, melynek időpontjáról még egyeztetések folynak.

A színházi előadások mellett komoly műhelymunkának, színháznevelési programnak is otthona a Főnix. Továbbfolytatódik ez a fajta munka?

Októberben a szentendrei Nyitott Kör társulat szervez foglalkozást középiskolásoknak. Egy háromnapos akkreditált pedagógus-továbbképzésnek is otthont adunk szintén októberben. Újból meghirdettük a Színjátszó Stúdiónkat, ezúttal magyar drámapedagógussal. Most kifejezetten a színészmesterségek iránt érdeklődő fiataloknak szánjuk a tanfolyamot. Lesznek nem feltétlen színjátszást oktató, de azzal összefüggő tanfolyamaink, mint például a medi-ball, vagy az autogén tréning illetve a meseterápia foglalkozás és egy mandala-festés is belefér az időnkbe.

Ezek szerint sikerült forrásokat találni a további működésre.

Rendszeres támogatást kapunk és tulajdonképpen abból élünk, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma színházak működésére kiírt pályázata ad számunkra. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mi az Előadó-művészeti Törvény hatálya alá tartozunk és az ebből jutó pályázati támogatásból működünk most is. A műhelyház épületének üzemeltetéséhez az önkormányzat szintén hozzájárul anyagilag. Ezek mellett lehetőségeinkhez mérten egyéb pályázati lehetőségekkel is élünk.

Telefonok közé zárva

Bekattanni bárhol, bárkinek sikerülhet. Változatos alaphelyzetekből lehet eljutni a tajtékzásig, vagy egy fajsúlyosabb ámokfutásig. Szabó Borbála Telefondoktor című egyszemélyes bohózatában Békés Dénes (minden bepörgött polgártársunk kenyérre kenhető amúgy), a jól menő nőgyógyász bezárja magát a rendelőjébe. Fájront van, indulna a gyerekeiért az óvodába, de beletöri a kulcsot a zárba. Nem ránt fegyvert, nem ragad fejszét, négy telefonnal próbálja bekötni magához a külvilágot, és ahogyan telik az ajtó mögé szorult ideje, úgy keveredik egyre kuszább hazugságokba a vonalak túlvégén vele szópárbajt vívókkal.

Az Orosz Dénes rendezte, Göttinger Pál játszotta, Jászberényben többszörösen bemutatott darab június 12-én a Malom Film-Színházba csalogatta be a közönséget. Göttinger nem is színész, inkább rendező, de könnyedén, üresjáratok nélkül elbírt a másfél órás előadással. Szerethetően izzadt bele a kék ingébe és a szemüvegébe.

Komótosan, betartva a fokozatosság elvét, borult ki az anyukája politikai vonzalmain, a lányaiért küldött barátja és annak szeretője ügyetlenségén, a szabadelvű nevelésben hívő felesége dührohamain, a felmentő lakatos késlekedésén, és az egyik páciensének szülési fájdalmain.

A Telefondoktor humora szimpatikusan visszafogott, végtére is: nem valamiféle apokaliptikus látomás ölt testet a színpadon, csak egy peches mozdulat következményei halmozódnak egyre nagyobb kupacba, kis korrajzzal megtoldva, jó tempóban, jól megírva.

Az orvos a házban (doktor hauz…) a végén egy újszülött világra jöttének örülhet, akinek majd, remélhetőleg, minden vicc új lesz.

Kun Tibor

Sokszereplős monodráma

Közkívánatra szombat este második alkalommal rendelt a Malom színház meghívására Jászberényben a Telefondoktor, akit ezúttal is óriási sikerrel alakított Göttinger Pál színész-rendező.

Szabó Borbála író története a humor nyelvét segítségül hívva tart tükröt a néző elé, hogy Békés Dénes esetlen figuráján keresztül önmagára ismerjen. A darabban a papucsférj nőgyógyász kálváriájának lehetünk tanúi, amint három folyton csörgő telefon segítségével megpróbálja kiszabadítani magát a rendelőjéből, ahová véletlenül bezáródott. Eközben szabadulni igyekszik összegubancolódott családi életének szövevényéből is. Békés Dénes úgy vergődik basáskodó felesége, zsarnok anyja, elkényeztetett lányai és hivatása fogságában, mint légy a pók hálójában. A komikus helyzet alapját az adja, hogy a doktor egy hét leforgása alatt másodszor töri bele a zárba a kulcsot, ezért nem tud elmenni ikerlányaiért az oviba. Ügyetlenségét a világért sem merné bevallani szigorú feleségének, inkább segítségül hívja egyik cimboráját, aki viszont extravagáns szeretőjét küldi a lányokért az óvodába… Gyávaságával ötvözött megfelelésvágyával Békés Dénes egy délután alatt alaposan összekuszálja családi viszonyainak szálait. Megpróbál telefonon intézkedni, de a kialakult helyzeten csak rontani tud.

Göttinger Pál úgy alakítja a szerencsétlenkedő nőgyógyász figuráját, hogy a néző közben tökéletesen maga elé tudja képzelni a vonal másik oldalán sápítozó felséget, a kisfiát szeretetével magához láncoló anyát, a hisztiző ikreket, a link barátot és annak ostoba szeretőjét, a mindenórás pácienst és férjét, valamint a szabadulást ígérő lakatost. A színész mimikájából, hanghordozásából, gesztikulációjából felépített játéknak köszönhetően a monodráma sokszereplős előadás érzését kelti a nézőben. A látszólagos spontaneitásra felépített darab első percétől az utolsóig képes fenntartani a nézőben a feszültséget, mely a szituációk közben nevetésben oldódik. Az irónia, önirónia befogadására nyitott közönség humorba ágyazott társadalmi túlkapásainkról, önmagunkkal és világunkkal szembeni képmutatásainkról kapott groteszk korrajzot. Bár a gegekből fakasztott mosoly szinte szünet nélkül jelen volt a nézők arcán, azért lelkünk mélyén ott derengett a tudat, valóban ilyen mismásolós, nevetségesen gyáva, mellébeszélős sokunk élete. A színdarab zenével alátámasztott drámaivá fokozott zenitjén, mintegy levezetve a másfél óra kacagást, a bohózat néhány pillanatra szinte a legkomolyabb drámai helyzetet vetítette a néző elé.

Göttinger Pál nagyszerű előadása méltán aratott zajos sikert a berényi közönség körében. Szerintem szívesen látnánk harmadszor is. 

Végéhez közeledik az évad - MalomSzínház, Jászberény

A Malom színház az év hátralévő napjaiban is különböző stílusú és sok féle érdeklődésre számot tartó előadással jelentkezik. A napokban Jászberényben tartózkodik a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely, mely nem újdonság a diákoknak és a tanáraiknak, hiszen rendszeresen tartanak osztálytermi előadásokat középiskolákban.

Most annyival bővül a programsorozatuk, hogy workshopokat, színházi kommunikációs tréningeket is tartanak délelőttönként.

Kisebbeknek, óvodásoknak, kisiskolásoknak mutatkozik be december 4-én a pécsi MárkusZínház: Mátyás király szárnyaicímű bábszínházi előadásával. A társulat és ez az előadás hazai pályán, és több alkalommal nemzetközi porondon, fesztiválokon is díjakat nyert. A nagy érdeklődésre való tekintettel dupláznak, mert a meghirdetett 15.00 órás előadáson kívül, délelőtt 11.00 órakor is tartanak egy előadást.

Az őszi-téli Malom színházi szezonban, december 10-én harmadik alkalommal látogat el városunkba kortárs táncegyüttes. Ez alkalommal a Hodworks, Hód Adrienn csoportja, Basse Danse című előadásukkal mutatkozik be. Ennek az improvizációs ,,testnyelvnek" a koreográfiája kiérdemelte a 2011-es év legkiválóbb táncelőadásának járó Lábán Rudolf-díjat.

Az adventi készülődés közepette december 11-én érdemes lesz egy pillanatra megpihenni, meghallgatni egy fiatalokból álló, tehetséges, újonnan alakult kórust, a Szent István Egyetem ABPK Jászberényi Campus Kórusát. Vezényel: Virágné dr. Juhász Nyitó Klára, zongorán közreműködik: Farkasné Szőke Tünde

December 12-én újra vendége lesz városunknak a celldömölki Soltis Lajos Színház: Menedék/Asylium című, műfaját tekintve mozgásdráma előadásával. Az ízig-vérig tehetséges színjátszó fiatalok így ajánlják a produkciót: "Mozgásszínházi előadás külső és belső utazóknak. A ,véletlenszerűen összeverődött emberek közös lélekörvénye egyetlen éjszaka alatt lezajló története, testekben elbeszélve.

Közkívánatra december 14-én, egy korábban már bemutatott előadással, a Telefondoktorral mulattatja majd a közönséget Göttinger Pál. Az egyszemélyes bohózat végére kiderül majd, hogy a darabokra cincált szálakat hogyan lesz kénytelen kibogozni a szereplő azáltal, hogy elkezd igazat mondani.

A szeptemberben megkezdett színházi műhelyek bemutatkozása december 18-án lesz látható JÁTÉK / PLAY/ OBRA címmel. Gaál Ildikó, Ashley Male és Clara Ruiz drámapedagógusok csoportjainak etűdökkel, játékokkal, dalokkal, akciókkal történő bemutatója nem csak családtagoknak, hanem az erre kíváncsi érdeklődőknek is jó szórakozást nyújthat.

December 19-én: Szeretet, Szépség, Szív, Szolgálat címmel Pitti Katalin Liszt-díjas Érdemes Művész az opera birodalmába kalauzolja el a nézőket. Közvetlenül karácsony előtt nagy szükségünk lesz ars poeticájára: ,,A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle."