Jaskó Bálint: „Ha egy jó rendezővel dolgozik az ember, úgy érzi, egy nyelvet beszélnek”
Bár a horrorfilmeket elkerüli és tinédzserként a nyomozók helyett az indiánokért rajongott, Jaskó Bálint most mégis fejest ugrott a Baker Street misztikus világába. A Thália Színház Sherlock Holmes és a Moriarty-rejtély című produkciójában a színész hét különböző karakter bőrébe bújik. Ennek kapcsán kérdezte a Fidelio.
Jaskó Bálint 2023 óta erősíti a Thália Színház társulatát, és bár elmondása szerint korábban elkerülte a Sherlock-univerzum, a mostani próbafolyamat során lenyűgözte őt Sir Arthur Conan Doyle hősének világa. A Ken Ludwig által írt darab különlegessége, hogy míg a címszereplőt (Zayzon Zsolt) és Watsont (Mózes András) fix színészek játsszák, a körülöttük lévő teljes világot mindössze három művész – Kövesi Csenge, Hevesi László és Jaskó Bálint – kelti életre.
A színész számára a produkció igazi fizikai és szellemi kihívás, hiszen összesen hét figurát formál meg: „Egy komoly táblázat állt össze a gyorsöltözésekből, elképesztő munka” – mesélte, hozzátéve, hogy a váltásokban van valami felszabadító játékosság.
Az egyik nagy kedvence például egy Hans nevű karakter, akinek mindössze négy mondata van, mégis minden próbán sikerül valami újjal megnevettetnie kollégáit.
Az előadás rendezője, Göttinger Pál a folyamat elején világossá tette: nem egy súlyos, társadalmi kérdéseket feszegető darab, hanem egy „egyszerűen csak jó” előadás létrehozása a cél.
„Bírom a gyors tempóját és a humorát. Inspirál, amikor az én egyik hülye ötletemre ő mond egy még annál is hülyébbet. Ha egy jó rendezővel dolgozik az ember, úgy érzi, egy nyelvet beszélnek, és hogy az előadásban az ő ötletei, a véleménye, egyénisége is benne van. Felszabadító Palival dolgozni, az elejétől kezdve azt érzem, hogy értjük egymást, ami nyugodt és bizalmi környezetet teremt” – fejtette ki Jaskó Bálint.
Azt is hangsúlyozta, hogy a nézőknek szüksége van a minőségi kikapcsolódásra: „Ha elfáradtam, tele van a fejem, akkor nincs kedvem olyat nézni, ami plusz, nehéz feladatokat ad nekem… Sherlock Holmes világa pont ilyen, misztikus, érdekfeszítő, más, de mégsem terhel meg.”
A színész szerint a szakmában hosszú ideig lenézték a szórakoztató műfajt, de ez a szemlélet szerencsére változóban van. A Thália színpadán egy látványvilágában klasszikus – pipázó, keménykalapos – Sherlock-adaptációt láthat a közönség, amely egyszerre épít a kollektív kulturális tudásra és a színészek improvizatív energiáira.
A teljes interjú itt olavsható.
Jaskó Bálint 2023 óta erősíti a Thália Színház társulatát, és bár elmondása szerint korábban elkerülte a Sherlock-univerzum, a mostani próbafolyamat során lenyűgözte őt Sir Arthur Conan Doyle hősének világa. A Ken Ludwig által írt darab különlegessége, hogy míg a címszereplőt (Zayzon Zsolt) és Watsont (Mózes András) fix színészek játsszák, a körülöttük lévő teljes világot mindössze három művész – Kövesi Csenge, Hevesi László és Jaskó Bálint – kelti életre.
A színész számára a produkció igazi fizikai és szellemi kihívás, hiszen összesen hét figurát formál meg: „Egy komoly táblázat állt össze a gyorsöltözésekből, elképesztő munka” – mesélte, hozzátéve, hogy a váltásokban van valami felszabadító játékosság.
Az egyik nagy kedvence például egy Hans nevű karakter, akinek mindössze négy mondata van, mégis minden próbán sikerül valami újjal megnevettetnie kollégáit.
Az előadás rendezője, Göttinger Pál a folyamat elején világossá tette: nem egy súlyos, társadalmi kérdéseket feszegető darab, hanem egy „egyszerűen csak jó” előadás létrehozása a cél.
„Bírom a gyors tempóját és a humorát. Inspirál, amikor az én egyik hülye ötletemre ő mond egy még annál is hülyébbet. Ha egy jó rendezővel dolgozik az ember, úgy érzi, egy nyelvet beszélnek, és hogy az előadásban az ő ötletei, a véleménye, egyénisége is benne van. Felszabadító Palival dolgozni, az elejétől kezdve azt érzem, hogy értjük egymást, ami nyugodt és bizalmi környezetet teremt” – fejtette ki Jaskó Bálint.
Azt is hangsúlyozta, hogy a nézőknek szüksége van a minőségi kikapcsolódásra: „Ha elfáradtam, tele van a fejem, akkor nincs kedvem olyat nézni, ami plusz, nehéz feladatokat ad nekem… Sherlock Holmes világa pont ilyen, misztikus, érdekfeszítő, más, de mégsem terhel meg.”
A színész szerint a szakmában hosszú ideig lenézték a szórakoztató műfajt, de ez a szemlélet szerencsére változóban van. A Thália színpadán egy látványvilágában klasszikus – pipázó, keménykalapos – Sherlock-adaptációt láthat a közönség, amely egyszerre épít a kollektív kulturális tudásra és a színészek improvizatív energiáira.
A teljes interjú itt olavsható.