2023. június 3-án 11. alkalommal kerül megrendezésre a Kórusok Éjszakája nyári eseménye. Az évről évre megszervezett téli és nyári fesztivál ismét énekhanggal tölti meg Budapesten a Palotanegyedet. A Kórusok Éjszakája egy amatőr kórusfesztivál, célja, hogy felhívja a figyelmet, hogy énekelni bárhol és bármikor jó.
Az esemény 16 órakor az Éneklő Kerttel kezdődik a Múzeumkertben, mely során az ország minden szegletéből és külföldről érkező kórusok egy rövid bemutatkozóval ismertetik magukat.
A program helyszíneit a Palotanegyed izgalmas terei adják: a Vörösmarty Mihály Gimnázium, a PPKE Gesztenyés kert, a Nemzeti Múzeum, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kertje, a Szent Anna Kollégium, a Lőrinc pap tér 3., a Krúdy utca 11. és a Krisztus Király Plébánia Kápolnája.
Az est folyamán 25 kórus összesen 47 koncertet ad különböző műfaji kategóriákban (folk, hagyományos zene, könnyűzene, kortárs zene, gyerekkar), majd a fesztivál a Közös Énekléssel zárul a Pollack Mihály téren, mely során a közönség, a fellépők és a szervezők közösen tapasztalhatják meg az együtt éneklés örömét és varázsát. A szervezők szeretettel várnak kicsiket és nagyokat egyaránt!
Részletes információ az eseményen fellépő kórusokról, programról, valamint a jegyvásárlásról a Kórusok Éjszakája honlapján érhető el ide kattintva.
A Kórusok Éjszakáját Tóth Árpád művészeti vezetésével a Csíkszerda Egyesület önkéntesei, a Csíkszerda kóruscsalád tagjai szervezik.
forrás: https://papageno.hu
A Kórusok Éjszakája egy amatőr kórusfesztivál, a budapesti kulturális élet pezsgő rendezvénye. Idén hatodik alkalommal nem csak nyáron, hanem télen is megrendezzük a fesztivált, és a Kórusok Téli Éjszakáján a Magyar Zene Házában töltjük meg hanggal a telet 2023. február 25-én! Hiszünk benne, hogy énekelni mindenki tud, és a kóruskultúrának nem csak a klasszikus koncerttermekben van helye. Az együtt éneklés örömöt ad, lelkesít, megmozgat, összhangba hoz, közösséget teremt. Ennek szellemében hazai amatőr kórusok adnak összesen 30 koncertet az épület 5 párhuzamos helyszínén. A kórusokat hat kategóriába soroltuk: klasszikus, egyházzene, könnyű, kortárs, gyerekkórus; így minden koncertsávban többféle stílusból választhat a közönség. A fesztivál záróakkordja ismét a közös éneklés lesz, ahol a fesztivál záródalát éneklik a résztvevő kórusok és a közönség – együtt. Találkozzunk tehát a Városligetben, a Magyar Zene Házában február 25-én 18:00 órától! Jegyek elővételben a helyszín honlapján válthatóak január 12-étől, korlátozott számban pedig a helyszínen is kaphatóak lesznek.
Mikor és hol lesz a Kórusok Téli Éjszakája?
2023. február 25-én, szombaton 18:00 és 22:30 között Budapesten, a Magyar Zene Házában: 1146 Budapest, Olof Palme sétány. 3-5.
Jegyinformáció
Jegyeket a Magyar Zene Háza honlapján vásárolhatsz január 12-étől, illetve korlátozott számban a helyszínen is. A jegyek egységesen 2800 Ft-ba kerülnek.
Mit jelent az Éneklő Ház?
Az esemény nyitányaként, 18:00-kor és közepén, 20:00-kor a fellépő kórusok a Magyar Zene Háza előcsarnokában adnak 1-1 perces ízelítőt műsorukból, hogy a látogatók kedvük szerint választhassanak a koncertek közül.
Mi a Záródal?
Az este befejezéseként csapunk egy nagy közös éneklést! Rövid daltanítás után a közönség és a fellépők együtt éneklik el a Kórusok Téli Éjszakájának záródalát.
Felléphetek a kórusommal?
A Kórusok Éjszakájának programja megtelt. Azonban ne felejtsd el, hogy a rendezvény végén közös éneklés lesz, ahol mindenki fellépő!
Kik szervezik a Kórusok Éjszakáját?
A Kórusok Éjszakáját a Csíkszerda Egyesület önkéntesei szervezik.
forrás: https://korusokejszakaja.hu/
Elindult a jegyvásárlás! Vegyétek meg jegyeteket most, hogy biztosan ott legyetek!
Írjátok be a naptáraitokba február 25-ét! A Kórusok Téli Éjszakájának a Magyar Zene Háza ad majd otthont. Gyertek el, mi már alig várjuk!
A design-t pedig köszönjük Vesztl Fanninak!
Hallgassátok meg, milyen volt, amikor szombat este több százan énekeltük együtt a Kórusok Téli Éjszakája záródalát a Magyar Zene Házaban! Szerintünk még maszkon keresztül is gyönyörű volt. Köszönjük, hogy ott voltatok velünk!!!
A felvételért köszönet Orbán Ilónak!
A hét második felében fotókat is hozunk.
Örömmel adjuk hírül, hogy idén újra találkozhatunk, és együtt énekelhetünk a Kórusok Téli Éjszakáján! Büszkék vagyunk rá, hogy rendezvényünknek az új Magyar Zene Háza ad otthont! Kövessétek oldalunkat, hamarosan jövünk a részletekkel!
Grafika: Kühn Péter és György Máté
Jegyvásárlás: https://magyarzenehaza.com/
Háttérinterjú Szálka Zsuzsannával kortárs zenéről, ismeretterjesztésről, művész és közönség kapcsolatáról
Nevéről legtöbbünknek talán az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál ugrik be elsőnek, de szabadúszó kulturális menedzserként Szálka Zsuzsanna számos hazai és határokon átívelő klasszikuszenei projektben vállal aktív szerepet. A CEU mellett meghívott előadóként más egyetemeken is oktatja a kultúramenedzsment fortélyait.
PRAE.HU: Mit takar a kulturális menedzsment fogalma?
Én egész pontosan kulturális projektmenedzser vagyok, ez azt jelenti, hogy részt veszek a kreatív koncepció kialakításában, majd a szervezésben és a lebonyolításban is. Nem mondom meg, milyen darabokat játsszanak el a művészek, arra viszont jobban rálátok, hogy az adott program milyen közönséget és hogyan érhet el. Minden esetben közösen gondolkodom a művészekkel, illetve szorosan együttműködöm az adott projekt vagy fesztivál művészeti vezetőjével; az a lényeg, hogy optimálisan kiegészítsük egymást a projekt résztvevőivel. Alapvetően az a dolgom, hogy a projekt szálait másként, teljesebben átlássam és összefogjam, miközben a művészek a tartalom létrehozására koncentrálnak, ugyanakkor persze tudnom kell kommunikálni feléjük a felmerülő kérdéseket és megoldásokat. Szerintem akkor igazán jó egy projekt, ha a művész jól érzi magát benne, mégis tágul egy kicsit az addigi komfortzónája.
PRAE.HU: Hogyan tudod felmérni, hogy az adott projekt milyen közönségre számíthat?
Egyrészt sok helyen dolgoztam: voltam már a MÜPA nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársa, a Zeneakadémia rendezvényszervezési vezetője, a Kórusok Éjszakája alapító menedzsere, míg jelenleg az Ördögkatlan Fesztivál kamarazenei kurátora, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál igazgatója, nem olyan régóta pedig a Magyar Zene Háza szakmai koordinációért felelős vezetője vagyok. Mindez sokféle tapasztalattal és művészeti-intézményi kapcsolat kiépülésével járt. Emellett rengeteg előadásra járok, heti 2-3 kulturális esemény mindig benne van a naptáramban, amire elmegyek, tehát közönségként is aktívan jelen vagyok a művészeti életben. Szeretek beszélgetni az emberekkel, ebből is kiderül, kit mi érdekel vagy inspirál. Az Ördögkatlan például alapvetően nem a klasszikus zene közönségét célozza meg, de most már tudom, mit találnak relevánsnak, mi motiválhatja őket arra, hogy eljöjjenek akár egy komolyzenei koncertre is.
Egyetemen, különféle kurzusokon azt szoktam tanítani, hogy amikor egy projekten dolgozunk, előbb ki kell találni, mi az, ami minket, a projekt létrehozóit lelkesít, azután pedig fel kell mérni, mire mutatkozik igény vagy érdeklődés. Ennek a kettőnek kéz a kézben kell haladnia a megvalósítás során. A sikeres projekt titka, hogy a létrehozók, a résztvevők és a közönség is inspirációt nyerjen belőle.
PRAE.HU: Mi az, amit jól csinálunk Magyarországon, és mi az, amiben viszont külföldi gyakorlatokról kellene példát vennünk?
Nagyon eredeti ötletek merülnek fel a művészek részéről, kreatív elképzelések terén egyáltalán nincs elmaradásunk más országokhoz képest. Az viszont feladat lenne, hogy tágítsuk a közönség látókörét. Az érdeklődést célzottan progresszív irányba kellene terelni itthon, hogy sokkal többen és nagyobb mértékben legyenek fogékonyak a kortárs zenére.
Az is probléma, hogy a hazai oktatásban nagyon kevés a kulturálismenedzser-képzés. Sokféle kurzus indul itt-ott, de többségük esetében jobban fel kellene mérni, pontosan minek van igazán haszna és mire van kereslet, mert némelyik képzés egy idő után elhal. A legjobb talán a MOME Design- és művészetmenedzsment MA képzése, amely több éve stabilan működik. Viszont ebben sem mindegy, hogy melyik országhoz viszonyítjuk magunkat: Ausztriában például szintén nem fényes a helyzet. Hollandiában és Angliában tudok nagyon jó képzésekről. Rendkívül nehéz területről beszélünk, ahol esettanulmányok elemzésén keresztül kell gyakorlati ismereteket átadni. A CEU-n nemcsak példákat nézünk meg, hanem a kulturális projektmenedzsment kurzus végén a diákoknak végig is kell küzdeniük magukat azon a folyamaton, amely az alapötlet megszületésétől a tapsig tart – legyen szó akár a számi kultúráról, a ghánai öltözködés szimbólumrendszeréről vagy az iszlám örökség bemutatásáról Budapesten és Bécsben.
PRAE.HU: Mennyire van ma benne a köztudatban a művészeti menedzsment jelentősége?
Egyre inkább, ahogy a self-management is. A művészeknek muszáj megtanulniuk bizonyos művészeten kívüli kompetenciákat, mert nagyon kevesen lesznek közülük olyanok, akiket felkarol egy ügynökség és egyengeti a pályájukat. A menedzsment a sikeres karrier egyik kulcsa. Akadnak művészek, akik hihetetlen teljesítményt nyújtanak, mégsem válnak híressé, mert nem fordítanak erre gondot. És az ellenkezője is igaz: bizonyos művészek épphogy az átlag felett vagy átlagosan teljesítenek, mégis többen ismerik őket és több meghívást kapnak, mivel remekül tudják magukat menedzselni.
PRAE.HU: A művészek szívesen fogadják a segítségedet?
Nagyon! Rengeteg megkeresést kapok, akkor sem tudnék mindent elvállalni, ha napi 48 órában csak dolgoznék. Ha nem tudom végigvinni a projektet, le szoktam ülni a művészekkel néhány ötlet megvitatására, az is sokat számít. Művészi tartalmakat persze nem tudok létrehozni helyettük, de úgy tapasztalom, hogy kifejezetten szükségük van a nem-zenészekkel folytatott közös gondolkodásra, hiszen így más perspektívákat ismerhetnek meg.
PRAE.HU: Milyen változásokat, tendenciákat figyeltél meg a pályád során?
A közönség és a velük való kapcsolat is folyamatosan alakul. Szerintem buborékokban élünk, az Átlátszó Hang is egy színes és interaktív buborék; a 2014-es indulás óta egyre nagyobb érdeklődés övezi a fesztivált (az idei online nyitókoncert nézettsége meghaladta a 12.000 főt), tehát elmondhatjuk, hogy valószínűleg hozzájárultunk a budapesti közönség formálásához, fokozatos nyitásához.
Egyre fontosabb a különféle műfajok és művészeti ágak találkozása, illetve egyre nagyobb jelentőséget kapnak az ismeretterjesztő előadások és a művészekkel való közvetlen kapcsolatteremtés lehetőségei. Az Ördögkatlan esetében például gyakori, hogy a művészek nemcsak a fellépésük erejéig, hanem egész héten velünk maradnak, a családjukkal eljönnek a gyerekprogramokra, és bárki megismerkedhet velük. Ami a crossovert illeti, Hollandiában rengeteg ilyen típusú koncertet szerveznek, de ez sokszor sajnos a minőség rovására megy. Kevés az olyan projekt, ahol az ötlet és a művészeti megvalósítás is magas színvonalú; szerintem az Oranjewoud Festival azon kevesek egyike, amelyekről példát lehetne venni.
PRAE.HU: Sokszor halljuk, hogy a kortárs művészetnek, azon belül a zenének igen nehéz a helyzete. Szerinted ez miből fakad elsősorban, és mit lehet ellene tenni?
Úgy gondolom, a zeneszerzés-oktatás szintjén is sokkal többet kellene foglalkozni zeneszerző és közönség kapcsolatával. Komponáláskor vizsgálni kellene olyan kérdéseket, hogy az adott művel mit akar mondani a szerző, és hogyan szeretne kapcsolódni a közönségéhez. Sajnálatosan gyakran fordul elő, hogy a zeneszerzői inspiráció és zsenialitás megmutatkozik a darabban, csak éppen a kapcsolatteremtés hiányzik ‒ így nehéz bárkit is megszólítani... Az Átlátszó Hangon éppen ezért minden koncert előtt tartunk egy beavató workshopot, ahol interaktív módon mutatjuk meg a közönségnek, mi is történik az adott darabban.
PRAE.HU: Ez lenne a titka annak, hogy a kortárs zenét minél szélesebb körben elismertté és hallgatottá tegyük?
Részben igen. Ha ismeretterjesztő kontextusba helyezzük a műveket, az sokat segít a megértésben, befogadásban. Az is jó módszer, ha társművészetekkel ‒ vizuális művészetekkel, színházzal, irodalommal ‒ kapcsoljuk össze a zenét. Ebben az esetben is az a döntő tényező, hogy a közönségnek mi lehet releváns, és a zeneszerző hogyan tud ahhoz kötődni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a közönség mondja meg, mit és hogyan komponáljanak a szerzők, de teljesen kizárni a hallgatóságot és magunknak komponálni vagy előadni nem a legjobb megoldás. Bár évekig énekeltem és fuvoláztam, történelem-angol szakot végeztem és európai tanulmányokat, tehát nem vagyok zenész. Ez segítség: ha számomra nem jön át a szerzők és előadók üzenete, akkor biztosan el kell gondolkodnunk a művészekkel azon, hogyan segítsünk jobban, többet a laikus közönségnek.
forrás: https://www.prae.hu
Vasárnap este 6-tól újabb koncert az Ének a Három Hollóhoz eseménysorozat keretében!
Fellépő: Song Factory Budapest
Helyszín: Három Holló / Drei Raben
Házigazdák: Göttinger Pál m.v., Nitai Peter Kosik
Szervező: Kórusok Éjszakája
FB-esemény: https://www.facebook.com/events/3027319710847872
Ezért indítjuk el a Kórusok Éjszakája és a Három Holló Kávéház közös koncertsorozatát: július 18. és szeptember 12. között kéthetente vasárnaponként 18 és 20 óra között várunk titeket szeretettel a Három Hollóban. Hallgassátok velünk együtt a koncerteket, énekeljünk közösen, és a koncertek szünetében találkozzunk egymással, beszélgessünk és érezzük jól magunkat.
A koncerteken való részvétel ingyenes, de adományokat köszönettel elfogadunk. Várunk szeretettel minden érdeklődőt!
A részletes programot és a kórusokról baharangozót az eseményben találjátok majd.
Mi nagyon várjuk, hogy újra találkozzunk!
forrás: Facebook
A Kórusok Téli Éjszakáján Csepella Olivér (Csaknekedkislány) és Tóth Árpád (Csíkszerda) közös szerzeményét, a Szorítsatok című dalt adták elő. A zeneszerzővel beszélgettünk.
Az interjú a Kultúrpart Trend FM-en futó műsorában hangzott el 2021. március 3-án, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.
Az interjú a Kultúrpart Trend FM-en futó műsorában hangzott el 2021. március 3-án, a beszélgetőtárs Kalmár András volt.
forrás (és a meghallgatható beszélgetés) itt: https://kulturpart.hu/