Címke:
cupido és a halál

Kórus a medencében: Kultúrfürdő 2010

Másfél hónapig – augusztus 5. és szeptember 11. között - tart, mégis legalább egy évre elegendő látni és hallani valót kínál a Kultúrfürdő 2010 programsorozat. A rendezvényt nonprofit alapon működtető Halastó Kulturális Egyesület estéről estére más előadókat szerepeltet – mindezt különböző budai helyszíneken, a rendezvénynek ugyanis jelenleg önálló koncerttere sincs. A Kultúrfürdő kínálatáról, indulásáról és hátteréről Szálka Zsuzsanna szervezővel beszélgettünk.

Találka a Frankelben
A Kultúrfürdőről egy koncert kapcsán, ismerőseimtől hallottam először; a Tai Chi Teachers fellépésére mentünk, a helyszín pedig a Frankel Leó utcai mű-törökfürdő volt – legalábbis akkor így tudtuk. A bejáratnál derült ki, hogy ez – jelenleg – csak ideiglenes találkozóhely a programsorozat látogatói számára, fürdőhelyet ugyanis jogi viták miatt idén nem használhatják a szervező Halastó Kulturális Egyesület. A mintegy 20-30 fős közönséget ezután a Ganz öntödei múzeumába kalauzolták át; itt, harangok, kályhák és öntőformák között tartott hangsúlyosan környezettudatos koncertet a Tai Chi – az ipari tárlatot pedig akár zenehallgatás közben is be lehetett járni.

Fürdőből templomba
Mint később megtudtam, a Ganz-beli fellépés csak egy volt a Halastó programjai közül. A Kultúrfürdőt már harmadik éve rendezik meg, augusztus és szeptember között, helyszínként pedig egészen idáig a törökös hatású, ám valójában a 20. század elején Ray Rerzső tervei alapján épített népgőzfürdőt használták. A Halastó kórusa a kupolában adta elő – fürdőköpenyben és papucsban – a Cupido és a Halál című barokk operát, de fellépett Krétakör társulata, és rendeznek kiállításokat, gyerekprogramokat is itt. A fürdő rendszeres használata ugyanakkor nehézségekbe ütközik. Bár a Halastó minden ehhez szükséges engedélyt megkapott, egy magánszemély fellebbezése miatt mégsem rendezhetnek a helyszínen programokat – mesélte megkeresésemre Szálka Zsuzsanna, a csoport egyik szervezője. A jól bevált terem helyett így most a környező fürdőkben, múzeumokban kell vendégeskedniük, ahol – Szálka elmondása szerint – szerencsére örömmel fogadták őket. A Kultúrfürdő 2010 programja így mindig másutt látható – hogy hol, azt a látogatók is csak az utolsó percekben tudják meg: fürdő előtti járdaszakasz állandó találkozó ponttá vált, s a szervezők innen kísérik a közönséget az aktuális helyszínre. Szerveztek már koncertet a Királyfürdőben, ahol a Presto kamaraegyüttes és a Kupola Zenekar lépett fel, de a Szilágyi Dezső téri templomban is, a Barokk Bringa trió közreműködésével. A programsorozat nonprofit jellegű: az előadók legnagyobb része pedig ingyen játszik; a közönség sem jegyet vesz, hanem adományt ad – avat be a részletekbe Szálka – a Halastó tagjai pedig önerőből, munka mellett tartják fent ezt a programsorozatot, a maguk és mások örömére. A programfelhozatalt a fesztivál blogoldalán ismerhetik meg az érdeklődők, belépőt kérni pedig a kulturfurdo@gmail.com címen lehet kérni tőlük. A cikk megjelenésének napján, vagyis csütörtökön például a W. H. formáció adja elő Shakespeare megzenésített szonettjeit, pénteken pedig Jónás Vera és Csongrádi Gábor tart csillagnéző koncertet a Kultúrfürdő szervezésében.


A Halastó Egyesületről
A Halastó 2004 tavaszán alapult, mint kórus, Halas Dóra és Tóth Árpád karvezető szakos hallgatók szervezésével – és innen, a két név összevonásával született az a 2006 óta működő kulturális egyesület elnevezése is. A mintegy nyolcvan tagot számláló társulat kezdetekben a kórusimprovizáció Magyarországon kevéssé ismert műfajával kísérletezett, ám idővel eljutottak a színházig is; összművészeti produkciójuk, az énekelt-eljátszott Cupido és a Halál már a Bárka színpadán kapott helyett, a már ismert törökfürdő mellett. A társulat 2009 tavaszán oszlott fel, illetve vált szét több, csoportra: a kórustevékenységet a Soharóza és a Csíkszerda együttesek vitték tovább, melyek rendszeresen fellépnek a Kultúrfürdő fesztiválon is. Mint Szálka Zsuzsanna elmondta, a szétválástól függetlenül tartanak azért közös produkciókat: a következő nagy fellépésre 2011 januárjában júniusában kerülhet sor, amikor egy meseoperát fognak színre vinni – tette hozzá, ennél többet azonban nem akart elárulni.



Koncz Tamás

Profi amatőrök masque-ja

(A Cupido és a Halál a Halastó Kórus előadásában)
Siklódi Csilla, 2009-06-30 [ Operabemutatók ]
2009. június 26.
Bárka Színház - Stúdió

CHRISTOPHER GIBBONS - MATTHEW LOCKE -
JAMES SHIRLEY:
Cupido és a Halál

Halastó Kórus
Dramaturg: Nényei Pál
Rendezte: Göttinger Pál

Két hétvégén hat előadásban volt látható a Bárka Stúdióban annak a kora barokk udvari játéknak (masque) modern változata, amely eredetileg a főúri szórakoztatást szolgálta a 16-17. században. Ezekben jellemzően mitológiai témákat dolgoztak fel tánccal, zenével, és kisebb (prózai) szerepekben a nemes hölgyek és urak is felléphettek.

Nem idegen tehát a műfajtól, hogy amatőrök is részt vegyenek az előadásban, de egyáltalán nem jellemző az, hogy egy amatőr társulat vállalkozzon arra a nehéz feladatra, amit egy barokk "zenés darab" színpadra állítása jelent. Teszik mindezt úgy, hogy a nézők már az első percektől felszabadultan szórakoznak, és egyáltalán nem a műkedvelő előadásokon megszokott elnéző mosollyal figyelik a színpadi csetlés-botlást.

A Cupido és a Halál előadásáról beszámolva a legszigorúbb mércével mérve is csak dicsérni lehet a kórus hangzását, szépen szólt a zenekar, ötletes a rendezés, magával ragadó a játék. Az amatőr jelzőt ez esetben csupán annyiban használhatjuk, amennyiben a szereplők nem megélhetési tevékenységéről beszélünk. Minden más tekintetben sokkal inkább amateur-ök ők, a szó eredeti értelmében, akik szeretetből (amo, amas, amat... - első latinlecke) teszik azt, amit. Civil életükben lehetnek profi zenészek, IKZE-díjas zeneszerzők, tanárok, építészek, vagy kőfaragók és balett-táncosok, de a színpadon elsősorban kórustagok, játszótársak, akiknél az együtténeklés, együttjátszás szeretete átsüt minden mozdulatukon.

Ez azonban nem volna elegendő a magas színvonalú produkció létrehozásához, rengeteg munka is van emögött. A szereplők a háttérben sem estek ki szerepükből, az előadás gördülékenységét a feladatok pontos ismerete és fegyelmezett elvégzése biztosította. A kórus összeszokottságában, a kidolgozott, tiszta, szép hangzásban, a pontos dinamikában is érezhető volt, hogy a magas színvonal nem a véletlen, hanem a következetes gyakorlás eredménye. A kórus működése mellett az előadás másik erőssége a minden részletre való odafigyelés volt. Nagyon ritkán lehet olyan produkcióval találkozni, amikor minden stílusban van tartva, semmi nem lóg ki a sorból. A rendező tökéletesen megoldotta azt a nehéz feladatot is, hogy miképp lehet a barokk dagályosságát, ma már nevetségesnek tűnő érzelmeit a humor eszközével fogyaszthatóvá tenni.

A darab szerzője, James Shirley az angol dráma nagy időszakának, a Shakespeare-t közvetlenül követő generációnak legismertebb színházi szerzője, akinek munkásságát derékba törte Cromwell parlamentjének puritán rendelete, amely megtiltotta a színházak működését (1642). Shirley tanító lett, néhány kivételtől eltekintve ezután csak iskolai darabokat írt. Az egyik ilyen kivétel pont a Cupido és a Halál, a portugál nagykövet előtt bemutatott masque, amelyet még ugyanebben az évben, majd 1659-ben újból kiadtak a zenei anyaggal együtt. A korszakból ez az egyetlen megmaradt teljes partitúra, ennek 1951-ben elkészült a modern kiadása.

Mivel a 17. században a zeneszerzők az előadókra bízták, hogy melyik hangszer mikor játsszon, e mostani produkció hangszerelése a kórus tagjait dicséri. A hangszer-összeállítást a lehetőségekhez tudták igazítani, a különböző szereplők megszólalásához társított hangszerek, hangszercsoportok a jellemábrázolást is segítették. Most zökkenő nélkül beilleszthetők voltak az olyan nem-barokk hangszerek, mint a szaxofon, didgeridoo, de szerepet kaphatott a szájdob (beatbox) is.

A korszakról, a darabról és az előkészítő munkáról szóló fontos információkat elolvashattuk a műsorfüzetben is, amely valójában fotókkal kiegészített, jegyzetekkel ellátott szövegkönyv volt. Az előadáshoz igazodva erre is jellemző a humoros hangvétel, és érezhetően nem csak az olvasóknak, de készítőiknek is öröme telik/telt benne. Az alkotómunkába betekintést nyújtó rész (23. jegyzet) és a szerelem orvosi leírása (26. jegyzet) ugyanolyan természetességgel jelennek meg egymás mellett, mint a színpadon a szakmai igényesség és a határtalan jókedv. A műsorfüzet líraelemző része (28. jegyzet) például olyan, mint Karinthynál a jó tanuló felelete.

Nem véletlen, hogy a 2008-ban tartott szakmai bemutató után gyorsan elterjedt a produkció jó híre, és már a Wikipedia nagyon korrekt angol szócikke is tudja, hogy az 1919-es Glastonbury Festival után a Halastó Kórus mutatta be másodjára a darabot. (Kár, hogy a rájuk mutató link nem találja meg az együttes honlapját...)
Nem csoda, hogy a 2009-es Bárka-beli előadásokra már elővételben elkelt minden jegy. Reméljük, hogy a siker nyomán a társulat további produkciókra kap lehetőséget. Nekünk, a Halastó partján ülőknek lenne nagyon jó, ha minél többen részesülhetnénk abban az élményben, amelyet a Cupido és a Halál megtekintése jelent.

Cupido és a Halál - Bárkával a Halastón

Írta: EveCarrot
2009. június 30. kedd, 09:00

A Cupido és a halál című barokk kisopera (masque) tavalyi munkabemutatója- és előadásai után, idén hivatalosan is bemutatásra került. Hat teltházas alkalmat tudhat a kórus maga mögött, hat olyan napot, amikor is a „gyanútlan” néző egy merőben szokatlan világba csöppent, ha erre a darabra váltott jegyet. Fürdőruhás, jó arc srácok jöttek elő a sötétből, hogy jól megmutassák nekünk mit tudnak, hogy megnevettessenek, szórakoztassanak, pillanatokra elvarázsoljanak. Kellemes kis estét élhettünk át; utána olyan igazi jó szívvel hajtottuk le a fejünket a párnáinkra. Dehogy mi van itt? Milyen kórus ez? Hogy jön ide egy kisopera? S pláne a bikini meg az úszónadrág? Olvassanak tovább, s mindenre fény derül!


A Halastó kórus 2004-ben alakult. A két karnagy, Halas Dóri és Tóth Árpi vezetéknevének összevonásából született meg a kórus igen találó neve. Aztán már csak pecabotot kellett bedobni ebbe a bizonyos tóba, s összefogdosni a halacskákat. Halak jöttek, halak mentek, de a kórus azóta is aktívan működik. Nem is akárhogyan!

A kórusokról az átlagembernek egészen lohasztó képe van; egy rakás unalmas ember, unalmas dolgokról énekel, miközben igazából csak azzal van mindenki elfoglalva, hogy fölszedjen végre egy csajt vagy pasit, aki valamennyire megjárja. Na, ezt a képet most tessék széjjel tépni, mindjárt festünk helyette egy újat.

A Halastó természetesen foglalkozott klasszikus zenével, de egytől egyig válogatott, valamilyen módon különleges művekkel, amelyekkel már önmagukban is felhívták magukra a figyelmet. Azonban az igazi különlegessége ennek a csapatnak, a kórusimprovizáció volt. Néhány egyszerű dalocska és különböző kézjelek biztosítanak itt kapaszkodót, minden más a pillanatnyi állapot, egymásra hangoltság függvénye. Az eredmény eszményi, érdemes legalább az életben egyszer meghallgatni őket, mikor impróznak. Telt az idő, s elérkezett a 2008-as év. A vezetők feltúrták a Zeneakadémia (bizonyára jó poros) archívumát, és rátaláltak a Cupido és halál című 17. századi, késő barokk kisoperára, melyet Matthew Locke és Christopher Gibbons szerzett. Lefordították, s átdolgozták a saját szájuk íze szerint. Az alapgondolatokon kívül semmi nem maradt, ami a barokk világot idézné. A klasszikus formákat széttörték, majd a szilánkokból olyan produkciót építettek fel, ami még belefér a műfaj tágan vett kereteibe, ahol a történet is megmarad, de már nem az, ami.

A darab most már nem halott emberek, halott és elavult gondolatait közvetíti, hanem élő világot láttat, olyan élőt amilyenek a szereplők maguk is. A Cupido és a halál igazából róluk szól. Ezért is kerülhetett ilyen közel hozzánk a produkció. Persze, most elemezgethetnénk az apróbb hibákat; igen, néhol volt egy-egy hamis hang, és persze bizonyos prózai részek sem úgy hatottak, mintha Sinkovits Imre mondta volna. És olykor az sem volt világos, hogy épp hol tartunk a történetben; de ez mind-mind igazából lényegtelen. Hogy miért is? Mert ezek a fiatalok most fogták magukat, s minden tartalék energiájukat bevetve létrehoztak valamit, ami érték.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a tagok többsége hobbi-kórista, tehát amit csinált a múlt évben, s most, a Bárka színházban, azt „szerelemből” csinálta. A szabadidejüket, a kapcsolataik ápolását feláldozva gyakoroltak fáradhatatlanul.

S hogy mit láthattunk tulajdonképpen a színpadon? Ahogy beléptünk a terembe már visszafogott zene szólt, néhány kórustag adta meg az alaphangulatot. Aztán elkezdődött maga az előadás. A történet arról szól, hogy Cupido és a Halál fegyverzetét kicseréli egy számító, de egyben vicces kedvű inas, s ezután elszabadul a pokol. Fürdőruhás szerelmesek hullnak porba Cupido nyilai nyomán, s ősi ellenségek szíve gyúl szenvedélyre a Halál nyilainak tüzében. Strandhangulat, sok-sok homok(os), könnyed, humoros párbeszédek uralták az estét. A mű ’happy end’-el zárul, a veszélyes fegyverek visszakerültek gazdáikhoz, mi pedig ezután megihattuk a jól megérdemelt ásványvizeinket a büfében. Az este páratlan volt, a víz pedig drága. Halastó, köszönjük az élményt!



Cupido és a halál
Rendező: Göttinger Pál
Bárka Színház

Egy fórumbejegyzés a Cupidóról

2009. 06. 25. 14:59 abigel007 (647)
így viszont benevezek újra Cupidora, mert nagyon szerettem
úgyis muszáj ösmerkedni Göttinger Palival már csak Haydn feje végett is :P
fergeteges előadás, ám itt már abszolút jogos a műkedvelő jelző
miután nem színészekkel, hanem egy "amatőr" kórussal volt dolga
az opera műfaj ne ijesszen meg senkit, egyébként sem az, masque a becsületes neve, csak úgy végképp nem tudnánk, hogy eszik avagy isszák :P
sok a próza, ám van zene és tánc is
és rengeteg kreativitás és csapatmunka (a fordítás, a dramaturgia, a hangszerelés, a műsorfüzet, díszlet, jelmez, testfestés, kellékek, koreográfia mind-mind a lelkes tagokat dícséri)
meg kórusimpro, aminek a létezéséről eddig ebben a formájában még nem is hallottam, de rohadt jó és szívet melengető érzés - az igazat megvallva a végén a sötétben be is csatlakoztam ;D
és sokszor bizony szépen - mármint csúful :) - elbánnak az eredeti barokk szöveggel, a megírt zenével
ebből aztán igencsak szórakoztató előadás kerekedett
már a Tengerennél is az volt az érzésem, hogy Pali mindenkiből a maximumot hozza ki, ez az érzés most csak fokozódott, ennyi remek színész nem teremhet csak úgy egy kórusban, a szereposztás hihetetlenül találó ugyanis
a nemannyiraprofizmus is leginkább csak egy-két elkapott oda nem illő vigyorból, izgulós hangszínből vagy a főszereplő orbitális beszédhibájából derül ki (azé túlélhető...)
a nyárhoz illően hamisítatlan a strandfíling (homokálló cipő ajánlott! - mondjuk a strandtűsarkún lehidaltam kissé... :P), tán mintha még labdafújás is lett volna (bár arra már megvan a bevált emberem :D), az istenek fegyverzetéről nem is beszélve (nem tidzsura vannak hangolva :P)... szóval ezer meg egy szempontból ajánlott
ja és helyreállt a világ rendje, mer a legjobb pasik mégiscsak a basszus szólisták ;PPP
ámbátor biztos lesz, aki Kétségbeesik ;P
lényeg, hogy akit Cupido brutálisan legyilkol, az az Elíziumban még üdvözülhet ;)

Cupido kritika a Magyar Nemzetben

Szerelem és halál
Zenés-prózai példázat zavarokkal és stilizált formanyelvvel
2009. június 22. 00:00


Pethõ Tibor
Hazánkban sohasem játszott, erkölcsi tanulságokkal szolgáló, különböző műfaji elemeket hatásosan kombináló, úgynevezett masque-ot mutattak be az elmúlt hét végén a Bárka Színházban egy amatőr kórus, zenekar és színjátszó csoport előadásában. Az egyfelvonásos előadást Göttinger Pál vitte színre.

Mi történik akkor, ha Cupido és a Halál a tengerparti fövenyen lévő fogadóban száll meg, s az inas összecseréli fegyvereiket? A szerelem pusztulást, a halál gyilkos jelenléte pedig szerelmet szül, derül ki az ősbemutató ajánlójából. Akaratlan, szinte természetes szembenállásuk (s összekapcsolódásuk) következményei mögött kétségtelenül mély, de igazából evidenciának tűnő filozófiai gondolatok húzódnak. Ezeket túl egyszerűen interpretálva könnyen a közhelybölcselkedésbe mehetne át a rendezés. Jelen esetben ez semmiképpen nem következik be, úgy tűnik, Göttingerék pontosan látták a veszélyt, mi lenne, ha túl egyértelműen fogalmaznának. Viszont óvakodásukból egy másik irányú túlzás született: az absztrakcióra való törekvés. Ennek mindenáron való erőltetése sok esetben széttrancsírozza az előadás szövetét. A kezdő jelenetben még mindenki számára világos a helyzet: a túlfűtött fogadós (Rácz Lőrinc) meséli erotikus álmait „ásító inasának” (Sztojanov Georgi). Majd allegorikus figurák – többek között az Ostobaság, az Őrültség, a Kétségbeesés – tűnnek fel a lídói környezetben. Attribútumaik alapján azonban felismerhetetlenek, legalábbis az utolsó sorból. Szerencsére tudják, hogy szükségünk van mankóra, ezért a belépéskor minden néző kapott egy szövegkönyvet. Ez alapján menet közben kideríthető a személyazonosság. A továbbiakban is rászorul a közönség a kis füzetre, főleg, mikor a társulat egyébként lényegi részét jelentő kórus énekelni kezd, majd zenei betétekkel folytatódik a cselekmény. Jobb lenne persze, ha az előadás önmagában is működne, s mi könnyedén eldobhatnánk a mankót.
Felmerül a kérdés: mi szükség van az egyébként szép pillanatokat is eredményező, elsősorban a tömegjeleneteinek grandiózusságában erős rendezésnek arra, hogy ennyire szertelenül, összevissza legyen elvont? A biztató összetételű, ám láthatóan félamatőr társulat előtt két lehetőség állt kétségtelenül, amikor a darabra rábukkantak: vagy nagyon hosszú, kitartó munkával, szinte vért izzadva megpróbálnak olyan erősen stilizált formanyelvet használni, amely másodlagossá teszi a színészi alakítást, vagy pedig szándékosan rájátszanak az amatőr jellegre. Göttinger rendezése feltehetőleg az előbbit választotta, azonban sajnos megállt félúton. Így az a benyomása a külső szemlélőnek, hogy színészképzésben nem, vagy alig részesült fiatalok akaratlanul is megpróbálnak úgy viselkedni, mintha profik lennének. Ez olyan szembeötlő hiba, amit nem tud eltakarni sem a felemás stilizáltság, sem pedig a túlzásba vitt absztrakció. Ugyanakkor a tömegjelenetek megkomponált zűrzavara, a záró rész bizarr, tavaszébredésre s horrortörténetekre egyaránt emlékeztető képe az óriáslepedővel kétségtelenül a legsikerültebb, s a folytatás biztató ígéretét hordozó vonása a rendezésnek.
(Matthew Locke–Christopher Gibbons–James Shirley: A Cupido és a Halál. Bárka Színház, Halastó. Rendező: Göttinger Pál.)

Opera fürdőköpenyben

Opera fürdőköpenyben

DÖMÖTÖR ÁGI2009. 06. 17., 11:28Utolsó módosítás: 2009. 06. 17., 11:29
SZÍNHÁZ | BÁRKA SZÍNHÁZ (VIII., ÜLLŐI ÚT 82.) 20.00

Operát ajánlunk, de nem akármilyet: híre pletykák útján terjed, mindenki el van ájulva tőle, jegyet kéz alatt lehet kapni rá, egyszóval szerencsés, aki bejut rá. Tavaly egy nyolcvanfős hobbikórus a Frankel Leó úti elhagyatott törökfürdőben színre vitte a Cupido és a Halál című barokk kisoperát, de nem szokványos módon: műanyag vízipisztolyokkal, fürdőruhában és fürdőköpenyben adták elő a darabot, azzal a céllal, hogy a 400 éves mű hasonló szórakoztató élményt nyújtson a nézőknek, mint keletkezésének korában. Az előadástGöttinger Pál rendezte, az egyik legtehetségesebb rendező a generációjában, aki már a Merlinben, a Bárkában bebizonyította, hogy tele van fiatalos, friss ötlettel (ő rendezte a tavalyi POSZT-díjas Love and Money-t és Varró Dániel és Szabó Borbála Líra és Epika című gyermekelőadását is a KOMA társulattal). Az előadás nagy sikert aratott, olyannyira, hogy bár százan fértek be egy előadásra, hírverés nélkül is minden este teltház lett. A sikerre való tekintettel a fiatal csapat idén is előveszi a Cupido és a Halál tréfás kalandjait elmesélő darabot, bár most nem kapták meg a jó hangulatú és akusztikájú törökfürdőt a produkció helyszínéül, így a Bárka Színház egyik termében láthatják a nézők a homokkal felszórt előadást június utolsó két hétvégéjén.



Az előadás alapjául szolgáló kisopera a 17. században született, szerzői Matthew Locke és Christopher Gibbons. A kottákra a Halastó kórus karnagyai, Halas Dóra és Tóth Árpád a Zeneakadémia archívumában bukkantak rá évekkel ezelőtt, a darabot akkor még Magyarországon senki nem mutatta be. A történet egy vígjátéki alapszituációval kezdődik: Cupido és a Halál egy fogadóban szállnak meg, ahol az Inas összecseréli fegyvereiket, így a Halál kiszemeltjei olthatatlan szerelemre gyúlnak egymás iránt, ellenben Cupido az egymásnak választott szerelmeseket halálra sebzi. Ebből aztán támad egy kis kalamajka. A kórus egy lelkes társaság, amiben akad végzett és még nem végzett zeneszerző hallgató, amatőr zenész, építész, orvos, művészettörténész, mérnök, védőnő, informatikus, botanikus, játszótér-tervező, tanár, óvónő, gimnazista, egyetemi hallgató. Maga a rendező is beszáll az előadásba, a kedves szakállas Göttinger Pál furulyázik. Nézz előzetest!


_______________________________________________________

Előadások:
június 19., 20., 21., 26., 27., 28.

Cupido és a Halál a Bárkán!

Cupido és a Halál 2009




Kedves Nézőink!

Hatalmas meglepetésünkre kiderült a Cupido és a Halál c. operánk helyszíne:

Bárka Színház
1082 Budapest, Üllői út 82.

Kíváncsian és nagy szeretettel várunk mindenkit!

Üdvözlettel,
Halastó

június 19. (p), 20. (szo), 21. (v), 26. (p), 27. (szo), 28. (v)
Az előadások este 8 órakor kezdődnek.



Cupido sajtóközlemény és leírás

Cupido és a Halál egy fogadóban szállnak meg, ahol az Inas összecseréli fegyvereiket, így a Halál kiszemeltjei olthatatlan szerelemre gyúlnak egymás iránt, ellenben Cupido az egymásnak választott szerelmeseket halálra sebzi. Így indul a Cupido és a Halál című barokk kisopera története. Ehhez a darabhoz nyúlt Magyarországon először a 2004-ben alakult Halastó kórus. Tavaly tartott egy baráti munkabemutatót, ami a vártnál nagyobb sikert hozott (az öt előadásból öt teltházas lett úgy, hogy semmiféle hírverést nem szerveztek köré), ezért az alkotók idén is színpadra állítják hat alkalommal.

"abba a szerencsés helyzetbe jutottam, hogy láttam a Halastó kórus Cupido és a Halál című barokk operáját. Érdekes módon nem is a bennem lakó sznob élvezkedett a leginkább, hanem a limonádéra mindig szomjas szórakoztatóipari kisfogyasztó. Túlzás nélkül mondhatom, végigröhögtem az első 20 perc döbbenet után az egészet, a végén pedig összecsokiztam a gatyámat. Úgy jöttem ki a Lukács-fürdővel szemben lévő, az előadásnak helyet adó romos törökfürdőből, mint az egyszeri tinédzser az első szopatás és ecstasy-élmény után a Bedből."
TBG, http://index.hu/kultur/klassz/0827barokk/

A Cupido és a Halál egy 17. századi, késő barokk kisopera, szerzői Matthew Locke és Christopher Gibbons. A darab rendezője, Göttinger Pál 2008-ban csatlakozott a Halastóhoz, amikor a karnagyok felkérték, hogy segítsen színpadra vinni a kisoperát.

előadások időpontjai:

június 19. (péntek)
június 20. (szombat)
június 21. (vasárnap)
június 26. (péntek)
június 27. (szombat)
június 28. (vasárnap)

további információ és jegyek* az előadás honlapján:


*update: a jegyek - számunkra is hihetetlen sebességgel - idén is elfogytak. minden napra külön várólistát indítottunk, melyekre még érdemes feliratkozni a jegyrendelő oldalon.



XVII. századi angol masque*
Zeneszerzok: Matthew Locke és Christopher Gibbons
Szöveg: James Shirley

A Cupido és a Halál

A Cupido és a Halál egy 17. századi, késő barokk kisopera. Vannak benne beszélt és énekelt dialógusok, áriák és táncjelenetek. Körülbelül másfél óra hosszú.

A Halastó kórus

A Halastó kórus egy vegyeskar, amely 2004-ben alakult. Részletesen lásd a http://halasto.com oldalon.

A produkció

Bár nem színészek, hanem amatőr énekesek vagyunk, most mégis összművészeti színházat csinálunk, méghozzá olyat, amelyben tulajdonképpen darab minden résztvevője és munkatársa a Halastó tagja. Vagyis mi játszunk a hangszereken, mi szervezzük a helyszínt, a kellékeket, magunk tervezzük a saját jelmezünket, magunk fordítottuk le a darabot, mi varrtuk az elíziumi ponyvát, mi terveztük a honlapot és így tovább.

A szinopszis

Cupido és a Halál egy fogadóban szállnak meg, ahol az Inas összecseréli fegyvereiket, így a Halál kiszemeltjei olthatatlan szerelemre gyúlnak egymás iránt, ellenben Cupido az egymásnak választott szerelmeseket halálra sebzi. Mellékszálként megismerkedhetünk a Kétségbeesés alakjával, aki elkeseredettségében mindent megtesz, hogy rátaláljon a halálra. A darabban megjelenő Természet nem képes elviselni a cseréből fakadó tragédiákat, így megoldást nem találván elalszik. A végső megoldást Merkúr hozza, aki a fegyvereket visszacseréli némi megkötést szabva a jövőre nézve: Cupido csak a szegények között tarolhat, a Halál karja pedig nem érhet el a művészekig… Merkúr dolga végeztével felébreszti az alvó Természetet, kinek törékeny lelke azonban még mindig nem képes továbblépni a Szerelmesek hiábavaló halálán, ezért Merkúr felfedi előtte hollétüket: boldogan ücsörögnek trónjaikon az Elíziumban. A Természet elégedett, helyreáll a béke.

A darabválasztás

A Halastó kórus karnagyai, Halas Dóra és Tóth Árpád a Zeneakadémia archívumában találtak rá a kisoperára még évekkel ezelőtt, amelyet a feljegyzések szerint eddig Magyarországon még nem mutattak be. A kórus egy kortárs és egy barokk műsor után új, kreatív lehetőségeket keresett, a Cupido és a halál színpadra állítása alkalmasnak látszott arra, hogy szerteágazó kreativitásunkat kielégítse - bár arról természetesen fogalmunk sem volt, hogy ez mi mindent jelent. Hamar rájöttünk, hogy nem célunk a darab autentikus eloadása, mivel erre kevés megfelelően képzett ember van ma Magyarországon. A Halastó szemléletéhez közelebb áll az a cél, hogy a mű mondanivalója hasonló élményt nyújtson, mint keletkezésének korában. Ami azt is jelenti, hogy a néző egy közvetlen eszközökkel megvalósított, kortárs produkció résztvevője lehet.

A rendező

E cél érdekében rugalmasnak kellett lennünk a rendezésben, a hangszerelésben és különböző zenei megvalósítások terén is (amilyen például improvizáció betoldása). Olyan rendezőt kerestünk, aki méltányolja az ilyen elképzeléseinket, és szerencsénk volt. Göttinger Pál nemcsak zenei beállítottsággal rendelkezik, hanem - képzett színházi rendező létére - megvan benne az amatőrökre jellemző lelkesedés is. Olyannyira, hogy tavalyi bemutatónk óta ő is tagja a Halastó kórusnak.

*A Cupido és a Halál műfaja

A Cupido és a Halál egy masque. Mi az a masque?

Mondjuk, hogy az udvari szórakoztató ipar egy formája, amely főleg a 16. században és a 17. század elején virágzott. Van benne zene és tánc, éneklés és színjátszás, sőt díszlet és jelmez is, hogy teszem azt, az udvari építész is kifejezhesse tiszteletét patrónusának. Időnként az éneklést nem igénylő szerepeket udvari hölgyek és urak játszották. VIII. Henrik például előszeretettel szerepelt ilyen darabokban (ő persze valamennyire zenész volt, még dalokat is írt, wow!). A történet alapját mitológiai sztorikból merítik, amely a darab végére etikai drámává növi ki magát. Sokszor kortárs politikai és társadalmi üzenetet rejtett az allegória. Az angol színházi hagyományokban fontos szerepet játszott még a "dumbshow" (némajáték), amely közjátékként funkcionált a műben, például előfordult, hogy a tiszta zenei közjátékokat pantomimmel kísérték. A műfaj neve utal eredetére is: a néphagyomány szerint olyan előadásokból fakad, ahol maszkokat viselő színészek megleptek egy-egy nemes urat saját otthonában, énekeltek és táncoltak, ajándékkal kedveskedtek neki. Az előadás végén közös táncra hívták a ház népét és persze felfedték kilétüket.

A Cupido és a Halál című masque-ot 1653. március 26-án mutatták be először Angliában a portugál nagykövet előtt. Ez a tény ellentmondásban áll azzal az általános nézettel, hogy Oliver Cromwell ideje alatt Anglia egyöntetuen ellenséges lett volna a színházi élettel szemben. A történetet James Shirley angol drámaíró szerezte Ezópusz egyik meséjébol merítkezve. Miután 1642-ben Angliában bezárták a színházakat, Shirley iskolai tanárként kereste kenyerét, mely időszak alatt színdarabokat is írt diákjai számára. A Cupido és a Halál című darab is ebbe a kategóriába tartozik, bár inkább hasonlít egy udvari masque-ra, mint Shirley többi iskolai darabjára. Abban azonban eltér a masque műfajától, hogy a végén hiányzik a közös tánc a közönséggel, továbbá a prózai és zenei részek közötti arány miatt sokkal inkább az opera felé tolódik a mű.

Megint bikinibe bújik Cupido és a Halál

2009.06.04. 14:32 - Index

Június végén újabb hat előadással jelentkezik a Halastó kórus sikeres darabja.

Cupido és a Halál egy fogadóban szállnak meg, ahol az Inas összecseréli fegyvereiket, így a Halál kiszemeltjei olthatatlan szerelemre gyúlnak egymás iránt, Cupido az egymásnak választott szerelmeseket halálra sebzi. Így indul a Cupido és a Halál című barokk kisopera története, amihez Magyarországon először a 2004-ben alakult Halastó kórus nyúlt. Tavaly tartott egy baráti munkabemutatót, amiről TBG kollegánk is lelkesen beszámolt. Az öt előadásból öt teltházas lett, ezért az alkotók idén is színpadra állítják hat alkalommal.

Az előadás időpontjai június utolsó két hétvégéje (június 19., 20., 21., 26., 27., 28.), az online jegyvásárlás június 4-én, csütörtökön indul. Ennek úgy viszik hírét, hogy szerdánként az összpróba után valahol Budapest belvárosában elénekelnek egy-egy kórustételt a darabból.

A Cupido és a Halál egy 17. századi, késő barokk kisopera, szerzői Matthew Locke és Christopher Gibbons. A darab rendezője, Göttinger Pál 2008-ban csatlakozott a Halastóhoz, amikor a karnagyok felkérték, hogy segítsen színpadra vinni a kisoperát.

A Kultúrfürdőről a Budai Liberális Újságban

Budai kult-túra — Retkes Attila sorozata
Film, színház, muzsika a Törökfürdőben

Új sorozatunkban olyan II. kerületi kulturális színtereket mutatunk be, amelyek a kerület hagyományos művelődési intézményei (Marczibányi Téri Művelődési Központ, Klebelsberg Kultúrkúria stb.) mellett nemcsak színesítik, gazdagítják a kínálatot, hanem újfajta kultúrafelfogást, finanszírozási modellt is képviselnek. A sorozatot a kalandos sorsú, Frankel Leó úti Törökfürdővel nyitjuk, ahol idén júliustól szeptember végéig szólt a klasszikus zene, az opera, a jazz, de filmvetítéseket és gyerekprogramokat is tartottak. Három hónapra sikerült átmenteni a Rózsadomb lábához a megszűnt belső-erzsébetvárosi romkocsmák atmoszféráját, miközben — a Halastó Egyesületnek köszönhetően — komoly kulturális érték teremtődött.

A Frankel Leó úti malomtóval szomszédos Törökfürdőről ma már kevesen tudják, hogy valójában nem a török hódoltság idejéből származik: építési engedélyét 1893-ban adta meg a Fővárosi Tanács, a beruházó a Szent Lukácsfürdő Részvénytársaság volt.Félholddal koronázott csúcsdíszA terveket a kor egyik neves építésze, Ray Rezső készítette, és — mint a Hild-Ybl Alapítvány elemzésében olvasható — „az épület törökös jellegét a romantikus építészetből átmentett polikróm sávozás, a török kupolák nyolcszögű formája, a félholddal koronázott csúcsdísz” adta meg. A mű-törökfürdő évtizedeken át népgőzfürdőként működött, de a II. világháború után medencéje megrepedt, vize szivárogni kezdett, szennyezte a forrásokat, így 1965-ben végleg bezárták. Az 1970-es évek elején a már igencsak leromlott állapotú épületet a ma is látható rom kivételével lebontották. A BUVáTI szakemberei ekkor három különböző tervet készítettek a terület rehabilitációjára, de sajnos egyik sem valósult meg: a lepusztult rom és az egykori épület hűlt helye Bel-Buda egyik szégyenfoltja. A terület jelenleg a főváros tulajdonában van, kezelését sokáig a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. végezte. Velük hozott létre közös projektcéget a Dakar-raliról ismert autóversenyző, Szalay Balázs, aki a telket 99 évre bérbe vette, és ott szállodát szeretne építeni. Ezt azonban környezetvédők és barlangkutatók a bíróságon megtámadták, így ma még nem lehet tudni, mi lesz a mű-törökfürdő további sorsa.Irodalmárok, képzőművészekA romos állapotú törökfürdő, mint kulturális színtér a kilencvenes évek elején bukkant fel. A Magyarországon élő amerikai Peter B. Kellner 1993-ban hozta létre a Törökfürdő Alapítványt, amelynek elsődleges célja „a magyar irodalom, művészetek, kultúra ápolása érdekében olyan folyóirat megjelentetése, amely új értékorientációval és színárnyalatokkal gazdagíthatja a kulturális életet.” A Törökfürdő című lap tizenhat számot élt meg, és a mai negyvenes értelmiségiek számára meghatározó élményt jelentettek azok a felolvasóestek is, amelyeket az Egyetemi Színpad mellett leggyakrabban a Frankel Leó úton, a fürdő romos épületében rendeztek.Az irodalmárok mellett a képzőművészek is megjelentek a Törökfürdőben: 1992 és 1996 között Kozári Hilda rendezett itt folyamatosan kiállításokat; úgy, hogy a budapesti művészeti főiskolákkal, az újlak Csoporttal és az Fiatal Képzőművészek Stúdiójával is együttműködött. Négy év alatt többek között Anne Arden McDonald, Kozári Hilda, Eike, Július Gyula, Várnai Gyula, Sue Saxon, Heimo Waller, Lisi Breuss mutatta be itt munkáit. Az Artportal.hu beszámolója szerint a Törökfürdő épülete „a modernista eszményi kiállítási térrel szemben kiváló terepül szolgált helyspecifikus művek létrehozására, illetve kihívást jelentett a művészeknek, mivel a tér erőteljes karaktere reagálásra késztette őket. Az időjárási viszontagságoknak kiszolgáltatott épületbelsőben egynapos kiállításokat rendeztek. A rendszertelen anyagi támogatás és az adminisztratív nehézségek miatt a kiállítóhely megszűnt.”Jönnek a muzsikusokIdén nyáron — Szalay Balázzsal kötött megállapodásuknak köszönhetően — a Halastó Kulturális Egyesület vette birtokba a hányatott sorsú Törökfürdő területét. Halas Dóra, az egyesület elnöke — aki négy évvel ezelőtt, még zeneakadémistaként, Tóth árpáddal közösen hozta létre a Halastó Kórust — elmondta: a több mint negyventagú énekkarban a hivatásos muzsikusok mellett művészettörténész, mérnök, védőnő, informatikus, botanikus, játszótér-tervező, tanár, óvónő, menedzser, egyetemi hallgató is együtt énekel. Júliusban a Cupido és a Halál című, 1653-ban keletkezett, angol barokk kisoperát — amelynek zenéjét Matthew Locke és Christopher Gibbons, szövegét James Shirley írta — mutatták be a Törökfürdőben. „Beszélt és énekelt dialógusok, áriák és táncjelenetek alkotják a másfél órás kisoperát, amelyet Göttinger Pál rendezésében mutattunk be” — mondja Halas Dóra.
Augusztusban és szeptemberben, Halastó-Malomtó Kultúrfürdő címmel, oldottabb formában, egy kicsit a belső-erzsébetvárosi romkocsmák hangulatát is felidézve folytatták a kulturális programsorozatot. Többször fellépett a Halastó Kórus, emellett barokk kamaraest, jazzkoncertek, gyerekprogramok, filmvetítések zajlottak a Frankel Leó úton; a többi között Ferzan Özpetek kultfilmjét, a Törökfürdőt is levetítették. Mivel a Halastó Egyesület nonprofit szervezet, belépődíjat egyetlen rendezvényen sem kértek, csak adományokat fogadtak el költségeik fedezésére. A vendégeket zsíroskenyérrel, lilahagymával és forró teával várták, s csak arra kérték őket: hozzanak meleg ruhát, prokrócot és bögrét, „mert hűl az idő és túl sok a műanyag szemét.”
Retkes Attila