Szabó Borbála Telefondoktor című egyszemélyes bohózata volt műsoron csütörtökön délután a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza második Mikro fesztiváljának programjában Göttinger Pál főszereplésével, Orosz Dénes rendezésében. Szűk másfél óra rekeszizompróba a kamarában.
BALLA TIBOR
Halló, Belváros! – az idősebbek agyába égett a kabaréjelenet leszedhető ajtajú NDK turmixgépestül, Egérkéstül, kilyukadt fürdőkádastul, Ravalpindistül, pedig az mindössze egy hatperces rádiós produkció volt Kern Andrástól. Gyanítom, hasonló sors várhat Szabó Borbála Telefondoktor című egyszemélyes bohózatára is, amelyben Göttinger Pál bő nyolcvan percen át hozza ugyanezt a színvonalat. Nem véletlen, hogy az előadást eddig 218 alkalommal játszotta már, és az sem, hogy egy hónappal ezelőtt már kitehették a Bartókban a minden jegy elkelt táblát a Mikro fesztivál ezen előadására.
Göttinger Pált nem kell bemutatni a helyi színházba járó közönségnek, sokoldalú személyiségét színészként és rendezőként egyaránt megismerhették saját bemutatókban, és már biztosan tudható, hogy ősszel visszatér a Bartók nagyszínpadára a Hyppolit, a lakájban Schneider Mátyás szerepében. Aki pedig nem ismerné, annak álljon itt egy kis sillabusz segítségként: Göttinger Pál Junior Prima-díjas szabadúszó színész, színpadi szerző és rendező, az Ördögkatlan Fesztivál munkatársa, tagja a Busz-Színház ördögi legénységének, és Dinyés Dániellel közösen operabeavató előadásokat is tart a Magyar Zene Házában. Mindebből csütörtökön a Böröcz György stúdiószínpadon „csak” színészi képességeit mutatta meg. De azt nagyon. Amolyan virtuóz módra. Mert ha azt, amit a kényszerűen rendelőjébe szorult nőgyógyász figurájával művelt, zsonglőrként mutatta volna be, könnyedén cirkuszi világszám lett volna belőle. A zsonglőr párhuzam nem is áll olyan messze a produkciótól, ugyanis lényegében végigtelefonálja ezt a szűk másfél órát, de három (ha pontos akarok lenni, négy) különböző készüléken, de olyan plasztikusan, hogy szinte kivetül elénk a waldorfos világlátású, szigorú vegán feleség, az önálló életet élni képtelen nyugdíjas édesanya, a cinkes „barát” és aranyparókás szeretőjének képe, és lelki szemeink előtt vele együtt távfelügyelünk egy szülést is.
Az alaphelyzet komédiáért kiált, főhősünk a rendelés végén éppen indulna az óvodába lányaiért, amikor egy óvatlan pillanatban beletöri a kulcsot a zárba. Belülről. Egy héten belül másodszor. Nem is meri megmondani az asszonykának, inkább segítségül hívja a régi havert, aki jön neki eggyel, mert korábban falazott neki nőügyeiben, hozná el az óvodából a lányokat. Csakhogy ő a barátnőjét küldi el combig érő csizmában. A Waldorf óvodában nem arat osztatlan sikert. De főhősünknél sem, mert ... No de ne spoilerezzük a sztorit! A lényeg, hogy a hazudozások végül káosszá, botránnyá dagadnak, amit a folyton csengő készülékeken keresztül próbál normális mederbe terelni több-kevesebb sikerrel. Ha ez nem lenne elegendő, még az egyik páciensénél is előrehaladott állapotban van a szülés, már hárompercesek a fájások, és a lakatos sem juthat el az orvoshoz, hogy kiszabadítsa. Aztán történik még valami, amitől főhősünk önmagára lel, és megfordítja élete folyását.
Mindezt úgy, hogy a nézőtéren dőlnek a nevetéstől. Egyrészt a szövegnek köszönhetően, másrészt, pontosabban leginkább Göttinger hihetetlen ritmusérzékének és impulzív színpadi jelenlétének köszönhetően. Egy pillanatnyi üresjáratot sem hagy, minden rezdülésének jelentősége van, és mindig, minden poént a megfelelő pillanatban, a megfelelő erővel, a megfelelő helyen csap le. Igazi profi. Olyannyira, hogy bár néha megközelíti a ripacséria mezsgyehatárát, de soha nem lépi át, pontosan tudja, meddig mehet el a poentírozás kijátszásával úgy, hogy még éppen ne legyen sok. Kivételes képesség. Főként, ha tudjuk, mennyire elkötelezett a minőségi színjátszás mellett, hogy a „komoly” tartalmakat mennyire komolyan veszi maga is.
A Mikro fesztivál eddig pontveszteség nélkül menetel előre.
forrás: https://www.duol.hu/
Egészen más arcát mutatta – ráadásul más arcával – Göttinger Pál csütörtökön este a Bartók nagyszínpadán kialakított játszó- és nézőtéren. Szénakutyák címmel Kálid Artúr fizimiskájában mesélt el mindent, amit érdemes tudni Weöres Sándorról.
A dokumentumjátékban Kálid Artúr egy macska bőrébe bújik. Weöres Sándor macskájának bőrébe. Mesél róla. Nála hitelesebben ki tudna a megöregedett testben is gyermeki költőről mesélni, hiszen szinte mindig, mindenhol vele volt. Még a hálószobában is, amikor a testi szerelemnek hódolt. De ki hinne egy macskának? A Mikro fesztivál vendégelőadásának nézőterén erre tettek kísérletet.
Göttinger Pál miután lejátszotta a Böröcz György stúdiószínpadon az előadást, komótosan átballagott a nagyszínpadon kialakított játéktér nézőterére, hogy megnézze saját rendezését. Ugyanis a Szénakutyák címmel futó képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról az ő szellemi gyermeke, a költő műveinek és élete dokumentumainak felhasználásával ő írta és rendezte a darabot kis segítséggel, ugyanis az írás alapjául szolgáló anyag összeállításában Nagy András PhD közreműködését is igénybe vette. Nem akármilyen eredménnyel! Számtalan olyan momentum rajzolódik ki az előadás folyamán, ami segít jobban megérteni a korszakos alkotót, de nem a műelemzők elitista módján. Úgy rántja le a piedesztálról, hogy mindeközben az egekbe röpteti, ahol az angyalok megrekednek a föld és a menny között. Némelyikük el is bukik. Ahogy Sanyika is – legalábbis földi porhüvelyében –, aki már kamaszként alkoholistává vált, és anyjának nem egyszer kellett a padláson levágnia a kötélről, hisz már akkor is elvágyódott a földi létből. Megismerjük a társasági embert, aki nem szerette a társaságot, kapunk néhány apró villanást Károlyi Amy profiljából, aki az összes nő szerepét betöltötte a felnőtt testbe zárt gyerek életében. Sok más mellett pontos leírás kapunk utolsó (ugyancsak sikertelen) öngyilkossági kísérletéről, amikor a villamos elé állt, mert macskája egy rákos betegség után távozott következő életébe.
Ezzel a káromkodó villamosvezetővel lényegében vége is a történetmesélésnek, hiszen Göttinger azt ötlötte ki, hogy mindezeket Cina, vagyis Weöres Sándor macskájával mondatja el, némi filozófiai keretbe foglalva. Ezért a látszólag furcsa címadás. A Lin-csi apát kolostorában elhangzó mondatok („Mire valók a szalmakutyák, apát? Hogy megkülönböztessék magukat tőlük a nem szalmakutyák. Hogy pontosan ismerjék megkülönböztető jegyeiket, s ezeket jól megbecsüljék. Mindez igen komoly haszonnal jár.”) segítenek értelmezni az előadás üzenetét. De közte ez a szertelen macska bevezeti a nézőt a (gyermek)költő mindennapjaiba, vívódásaiba, egy kicsit talán a gondolkodásába, életfilozófiájába is, egészen a hálószobáig vagy a kórházi ágyig. Hétköznapian emberien ábrázolja, de ettől csak még jobban emeli ázsióját, hiszen „meg sem érintette a XX. század”, annyira képes volt a saját világában maradni.
Ehhez kiváló partnert talált játszó személyként Kálid Artúrban, aki a hagyományos színpadi értelemben nem próbál meg macskaszerűen létezni a térben, viszont játékos könnyedségével kiválóan a néző elé varázsolja a macska jellemét. Mindemellett elképesztő színészi mélységeket is felvonultat a darabban, például a haldokló macska monológjában hidegleléses pillanatokat okoz, de a prózai idézetek is mesterien hangzanak csodás baritonján.
forrás: https://www.duol.hu
Egy héten át várják a közönséget a Bartók Kamaraszínház nyárköszöntő programjára: a Mikro Fesztivál különleges gazdag kínálattal jelentkezik – máris itt a teljes program, egy-egy címszavas ajánlóval!
Az eseménysorozat nyitánya Trokán Nóra fotókiállítása, valamint a Mikro Fesztivál hivatalos megnyitója lesz június 4-én, vasárnap 17 órától – ezt követően napi egy, esetenként két produkcióra is várják a színház szerelmeseit. Mutatom a tételes programot!
Egy őrült naplója – június 4., vasárnap 19 óra
A Katona József Színház, a FÜGE, a MASZK Egyesület, az Orlai Produkció előadása – Bodó Viktor rendezésében; játssza: Keresztes Tamás
Mi vagyunk őrültek, vagy a világ őrült meg körülöttünk? – erről is szól Gogol 1834-ben játszódó története, és a kérdés ma is ugyanolyan aktuális.
Márai Sándor: Hallgatni akartam – június 5., hétfő 19 óra
A Vígszínház előadása – játssza: Hegedűs D. Géza; rendező: Marton László
Az előadásban részletek hangzanak el Márai Sándor Beszéljünk másról?, A teljes napló és a Halotti beszéd című művéből.
Keresztül-kasul – június 6., kedd 20 óra
A Rózsavölgyi Szalon előadása – szereplők: Pokorny Lia, Király Dániel; rendező: Dicső Dániel
A szellemes és romantikus vígjáték egyik megfejtése bizonyosan az: racionális világunkban is elég lehet másfél óra ahhoz, hogy egy unalmasnak ígérkező utazás kiszámíthatatlanul és szokatlanul érzelmessé és szenvedélyessé váljon.
Shirley Valentine – június 7., szerda 19 óra
A Centrál Színház előadása Balsai Móni tolmácsolásában; az előadást Ujj Mészáros Károly állította színpadra
A kiváló humorú Mrs. Bradshaw egy nap Görögországba szóló repülőjegyet kap, ami gyökerestül felforgatja az életét. Szembe kell néznie fiatalkori önmagával, a szabad szellemű, lázadó Shirley Valentine-nal...
Telefondoktor – június 8., csütörtök 18 óra
A Manna Egyesület produkciója; előadja: Göttinger Pál, rendező: Orosz Dénes
Békés Dénes, a harmincas éveiben járó, sikeres nőgyógyász véletlenül bezárja magát a rendelőjébe. Ezzel kezdődnek a problémák. Vagy nem, talán nem is ezzel kezdődnek: hanem azzal, hogy nem mer igazat mondani...
Szénakutyák – június 8. csütörtök 20 óra
A Kőszegi Várszínház bemutatója; előadja: Kálid Artúr, Weöres Sándor műveinek és élete dokumentumainak felhasználásával írta és rendezte: Göttinger Pál
Képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról.
Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia – június 9., péntek 18 óra
A Bethlen Téri Színház előadása – rendező-főszereplő: Csernus Mariann
„Ez a Biblia a színész-emberé. Amit hallunk, Csernus Mariann olvasata, amit látunk, az is csak az övé. Mégis mindnyájunké, attól az emberségtől, ami minden percében jelen van a színpadon. Szenvedélye s szenvedése is, és sokszor a humora.” (Tarbay Ede – Vigilia)
Behavazva – június 9., péntek 20 óra
A Rózsavölgyi Szalon előadása – szereplők: Nagy-Kálózy Eszter, Schneider Zoltán; rendező: Őze Áron
A Behavazva egy szellemes és érzelmes darab két nagyon különböző emberről, akik próbálják nem megőrjíteni egymást, miközben lassan engednek az érzelmeiknek.
Dante: Pokol – június 10., szombat 19 óra
Az Orlai Produkció és a Katona József Színház előadása – játssza Gyabronka József; fordította: Nádasdy Ádám; az előadás létrehozásában közreműködött: Kocsis Gergely és Török Tamara
Az előadás Dante misztikus utazásának azt a részét mutatja be, amelyben a Poklot járja végig Vergilius vezetésével, és olyan bűnösökkel találkozik, akik nemcsak saját korukra hatottak, hanem életük – és haláluk – számos tanulságot tartogat az utókor számára is.
Johannes Doktor Faust, avagy Borzadályos komédia ördögökkel (marionett-játék) – június 11., vasárnap 18 óra
A Magamura Alkotóműhely előadása – rendezte: Boráros Szilárd, Boráros Milada; az előadást 14 éven felüli nézőknek ajánlják
A kísérleti darab a klasszikus középkori moralitásjátéknak olyan – kortárs vizuális és zenei köntösbe öltöztetett – változata, amely a 19. századbeli cseh népi marionett-játék és a „családi bábszínházak” kukucska-színpad hagyományát idézi meg.
Fedák Sári – június 11., vasárnap 20 óra
A Nemzeti Színház előadása – rendező: Dávid Zsuzsa; Fedák Sári: Szűcs Nelli
„Az előadás azzal a céllal jön létre, hogy felelevenítsük a 20. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének emlékét, (...) valamint elégtételt szolgáltassunk személyének mindazért a méltánytalanságért, amelyben ez a kivételes művésznő részesült.”
Imponálóan gazdag és változatos a kínálat – nagy szeretettel várják a közönséget a Bartókban!
forrás: https://dunaujvaros.com
Tartalmas, de feszes programot kínál a hagyományos színházi évad végén a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza június 4. és 11. között. A tavaly hagyományteremtő szándékkal útjára indított Mikro fesztivál kínálata egy különleges színházi seregszemle: nyolc nap, tizennégy előadás, jellemzően kamaraméretben, kevés szereplővel, de a hazai színházi szcéna élvonalbeli produkcióival.
Egy kicsit a honi színházi érdeklődés középpontjába kerül vasárnaptól a Bartók, hiszen igencsak különleges előadásokkal kényezteti el színházszerető közönségének ínyencségre vágyó tagjait. Nekik talán többet nem is kell elmondani erről a különleges hétről, minthogy a színpadon Balsai Móni, Csernus Mariann, Göttinger Pál, Gyabronka József, Hegedűs D. Géza, Kálid Artúr, Keresztes Tamás, Király Dániel, Nagy-Kálózy Eszter, Pokorny Lia, Schneider Zoltán, Szűcs Nelli, a rendezői székben pedig többek között Bodó Viktor, Dicső Dániel, Marton László, Orosz Dénes, Őze Áron, Ujj Mészáros Károly munkálkodott az előadások létrehozásakor.
A 2. Mikro fesztivált a következő szavakkal ajánlja a nézők figyelmébe Őze Áron igazgató és Csadi Zoltán művészeti igazgató: „Nagyszerű érzés: már második alkalommal rendezzük meg a Mikro fesztivált. Minden nehézség ellenére itt vagyunk, és örömmel hívjuk kedves nézőinket a Bartók színház egy héten át tartó művészeti szemléjére. Színpadjainkon idén is sűrítetten igyekszünk megmutatni Dunaújváros és a régió közönségének az általunk kiemelkedőnek tartott „mikro” produkciókat az országból: monodrámákat, stúdió-előadásokat. Válogatásunkban a szenvedély, olykor a szenvedés és a humor különös keveréke hoz létre emlékezetes pillanatokat, felejthetetlen alkotásokat. A Bibliából, Dante emberiségkölteményének fejezeteiből, Gogol klasszikusából, az Egy őrült naplójából, vagy Márai Sándor 2013-ig kiadatlanul kallódott, Hallgatni akartam című kötetéből, Weöres Sándor, vagy éppen Fedák Sári életének meghatározó pillanataiból inspirálódó előadások is bizonyítják, hogy a színházban nincs lehetetlen. Bízunk benne, hogy a fesztivál programjában szereplő előadások révén a Bartók színház ismét a szórakozás, az eszmecsere, de mindenekelőtt az együttlét és az ünneplés helye lesz. 2023-ban is építjük tovább a színházi mikrokozmoszt.”
Csadi Zoltán művészeti igazgató az esemény beharangozóján így fogalmazott: – Az ország legnagyszerűbb színházi műhelyeiből látunk vendégül 12 felnőtt-előadást, egy héten át a Bartók lesz a színházi világ központja és fellegvára, emellett lesz három olyan produkció is, amit kifejezetten a diák- és gyerekközönség számára ajánlunk a pécsi MárkusZínház műhelyének remek munkáiból. Néhány vendégelőadást is megemlített a kínálatból: A Katona József Színház, a FÜGE, a MASZK Egyesület és az Orlai Produkció közösen hozta létre Gogol: Egy őrült naplóját, egy régóta műsoron lévő, nagyformátumú, különleges produkcióban Keresztes Tamás egyszemélyes előadásában, amely a Bartók nagyszínpadán valósul meg különleges látvány- és hangi világgal. Újraértelmezi és korszerűvé, modernné varázsolja, közel hozza a XXI. századhoz Gogol klasszikusát. S itt lesz a Nemzeti Színházból Fedák Sári életét, a korszakot, a kor nagyformátumú színházi pillanatait, momentumait és ennek a ragyogó alkotónak, színháztörténeti alaknak, Fedák Sárinak az életéből fontos pillanatokat elevenít fel és mutat be Szűcs Nelli előadásában a Nemzeti Színházból érkező produkció. Lesz például különleges felnőtt-bábszínházi, marionett-előadás is, a Johannes Doktor Faust, amit 14 éven felüli nézőinknek ajánlunk. A Vígszínház is képviselteti magát Hegedűs D. Géza főszereplésével: Márai Sándor, a kétezres évek végén felfedezett, kéziratban megmaradt anyagából készített egy előadást Hallgatni akartam címmel. A Centrál Színház is itt lesz a Shirley Valentine című előadással, Balsai Mónika főszereplésével, a Kőszegi Várszínház a Szénakutyákkal, amiben a XX. század egyik legfontosabb irodalmi alakjának, alkotójának, Weöres Sándornak életét egy sajátos nézőpontból, macskájának elbeszéléséből ismerhetjük meg. Igazi kuriózum is bekerült a műsorba, a Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia 2.0., amit a bibliát alapul véve hozott létre Csernus Mariann, a magyar színháztörténet egyik nagyasszonya, élő legendája. Nagyon megtisztelő, hogy ezt az előadást felújította, és itt fogja ezzel a produkcióval zárni a szakmai pályafutását. Nagy valószínűséggel ezt az előadást és a színészi „lantot” is leteszi ezután. A tavalyi fesztivál kapcsán is törekedtünk arra, hogy az egyediséget, a sajátos nézőpontot, a különleges színházi formákat bemutató egyszemélyes, vagy kevés szereplővel megvalósított produkciókat Bartók szellemiségéből, a Mikrokozmoszból inspirálódva mikro előadásokat hozzunk a Bartók színpadára. Ezt a krédót, ezt a küldetést szerettük volna követni az idei évadban is, és ehhez hűen ilyen előadásokat hívni a Mikro fesztiválra.
A rendezvénysorozat nyitóeseménye Trokán Nóra Mielőtt című fotokiállítása lesz június 4-én 17 órakor a színház aulájában. A fesztivál előadásaira korlátozott számban még kaphatók jegyek, de akad olyan is, ami azóta már kiesett a kínálatból, és olyan is, amire már a jegyárusítás kezdete után nem sokkal elfogytak a jegyek. Érdemes mihamarabb megszerezni a belépőket!
A teljes program:2023. június 4., vasárnap 19 óra színházterem Egy őrült naplója • Katona József Színház, FÜGE, MASZK Egyesület, Orlai Produkció
2023. június 5., hétfő 10 óra Böröcz György stúdiószínpad Az égigérő fa • MárkusZínház
2023. június 5., hétfő 19 óra színházterem stúdióelrendezés Hallgatni akartam • Vígszínház
2023. június 6., kedd 20 óra színházterem Keresztül-kasul • Rózsavölgyi Szalon
2023. június 7., szerda 10 óra Böröcz György stúdiószínpad A Hős Miklós • MárkusZínház
2023. június 7., szerda 19 óra színházterem Shirley Valentine • Centrál Színház
2023. június 8., csütörtök 18 óra Böröcz György stúdiószínpad Telefondoktor • Manna Egyesület
2023. június 8., csütörtök 20 óra színházterem stúdióelrendezés Szénakutyák • Kőszegi Várszínház
2023. június 9., péntek 18 óra Böröcz György stúdiószínpad Vizsolyi Biblia 2.0. • Bethlen Téri Színház
2023. június 9., péntek 20 óra színházterem Behavazva • Rózsavölgyi Szalon
2023. június 10., szombat 15 óra Böröcz György stúdiószínpad A repülés története • MárkusZínház
2023. június 10., szombat 19 óra színházterem stúdióelrendezés Dante: Pokol • Orlai Produkció, Katona József Színház
2023. június 11., vasárnap 18 óra Böröcz György stúdiószínpad Johannes Doktor Faust • Magamura Alkotóműhely
2023. június 11., vasárnap 20 óra színházterem Fedák Sári • Nemzeti Színház
forrás: https://www.duol.hu/
Ismét együtt lehet a színházi szakma
A 94 esztendős Csernus Mariann a dunaújvárosi fellépésével búcsúzik a színpadtól több mint 70 év után
Az idei évadot is egyhetes fesztivállal zárja a dunaújvárosi Bartók Színház június 4. és 11. között. A tavalyi rendkívüli siker után most másodszorra rendezik meg a MIKRO Fesztivált kamara- és stúdióelőadásokkal. 12 előadást láthat a közönség, s lesz gyerekprogram is. A meghívott produkciókban fellépnek: Balsai Móni, Csernus Mariann, Göttinger Pál, Gyabronka József, Hegedűs D. Géza, Kálid Artúr, Keresztes Tamás, Király Dániel, Medveczky Balázs, Nagy-Kálózy Eszter, Pokorny Lia, Schneider Zoltán, Szűcs Nelli. Őze Áron, a színház igazgatója úgy fogalmaz: „A színházi élet ezekben a napokban Dunaújvárosról fog szólni. Ismét együtt lehet a szakma.” Csadi Zoltán művészeti igazgató, a fesztivál programvezetője hozzáteszi: „Hagyományteremtő szándékkal hívtuk életre tavaly a MIKRO Fesztivált. A válogatás szempontja 2023-ban is a magas művészi minőség, a szórakozás és a szórakoztatás hármas egységét helyezte előtérbe.” A MIKRO Fesztivál Trokán Nóra fotókiállításával nyílik június 4-én 17 órakor a Bartók Színház Aula Galériájában: színészkollégáiról készített felvételei a színpadra lépés előtti utolsó másodpercek izgalommal, feszültséggel teli momentumát ragadják meg.
Őze Áron, a Bartók Színház igazgatója azt mondja: „Bartók Béla progresszív etűdjeinek kifejezését kölcsön véve – »színházi mikrokozmoszt« formálunk egy hét alatt. Idén is sokszínű a program, mert sokszínű a színház. A kamarajellegű előadások pedig még közelebb hozzák a nézőkhöz a színészt. A velünk élő színházat. Az egyhetes fesztivál előadásai szubjektív válogatás által kerülnek Dunaújvárosba, minthogy a színház maga is szubjektív. Különösen megtisztelő a Bartók Színház számára, hogy a 94 éves Csernus Mariann – aki 1949 óta áll színpadon – elfogadta a meghívásunkat, és elhozza ide a Károli-biblia nyomán született előadását. A Kossuth-díjas művésznő a Bartók Színházbeli fellépésével búcsúzik a színpadtól. Színháztörténeti pillanat ez, s mi csak hálásak lehetünk azért, hogy mindennek a Bartók lesz a helyszíne.”
A Bartók Színház meghívására 12 produkció érkezik Dunaújvárosba: Egy őrült naplója, Hallgatni akartam, Élet-ritmusra, Keresztül-kasul, Shirley Valentine, Telefondoktor, Szénakutyák, Vizsolyi Biblia 2.0., Behavazva, Dante: Pokol, Johannes Doktor Faust, Fedák Sári. A gyerekek a fesztivál idején a MárkusZínház előadásait tekinthetik meg délelőttönként.
Csadi Zoltán, a Bartók Színház művészeti igazgatója, a MIKRO Fesztivál programvezetője arról beszél: „Hagyományteremtő szándékkal hívtuk életre tavaly a MIKRO Fesztivált. A Bartók színpadain sűrített formában igyekszünk megmutatni a város és a régió közönségének – az ország különböző színházaiból – az általunk kiemelkedőnek tartott „mikro” produkciókat monodrámákat, stúdióelőadásokat. A válogatás szempontja 2023-ban is a magas művészi minőség, a szórakozás és a szórakoztatás hármas egységét helyezte előtérbe. Válogatásunkban a szenvedély, olykor a szenvedés és a humor különös keveréke hoz létre emlékezetes pillanatokat, felejthetetlen alkotásokat. A Bibliából, Dante emberiségkölteményének fejezeteiből, Gogol klasszikusából, az Egy őrült naplójából, vagy Márai Sándor 2013-ig kiadatlanul kallódott, Hallgatni akartam című kötetéből, Weöres Sándor, vagy éppen Fedák Sári életének meghatározó pillanataiból inspirálódó előadások is bizonyítják, hogy a színházban nincs lehetetlen.”
A MIKRO Fesztivál előadásai
EGY ŐRÜLT NAPLÓJA (június 4. vasárnap 19 óra)
A történet főszereplője a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő, vagy már eleve labilis valóságérzékelésű hivatalnok. Az Egy őrült naplója új változatának szövegkönyve több fordítás és az eredeti orosz példány összevetésével készült. Keresztes Tamás mellett az előadás további fontos „szereplője” Tamás által tervezett díszlet, valamint az atmoszférát megteremtő loop lesz, amelynek segítségével élőben születik meg az előadás zenéje. Mi vagyunk őrültek, vagy a világ őrült meg körülöttünk? – erről is szól Gogol 1834-ben játszódó története, és a kérdés ma is ugyanolyan aktuális.
Játssza: Keresztes Tamás
Rendező: Bodó Viktor
A Katona József Színház, a FÜGE, a MASZK Egyesület, az Orlai Produkció előadása
Márai Sándor: HALLGATNI AKARTAM (június 5. hétfő 19 óra)
Az előadásban részletek hangzanak el Márai Sándor Beszéljünk másról?, A teljes napló és a Halotti beszéd című művéből. „Szeretném elmondani, mi történt a polgári műveltséggel abban a tíz évben, amelynek kezdetét önkényes időszámítás nélkül az osztrák függetlenség megszűntének, az Anschlussnak napja jelenti.” A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első, emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-as hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel – Márai szerint – elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában. Rendező: Marton László.
A Vígszínház előadása
ÉLET-RITMUSRA (június 6. kedd 18 óra)
Egy francia fiú, Adrien Lepage mindennapjaiba nyerünk bepillantást, a mániákusan doboló kamasz azonban egyre több titkot, élményt és emléket árul el nekünk. Furcsa világ tárul elénk, mely egyszerre irigylésre méltó és lehengerlő, de ad némi okot az aggodalomra is. Talán Adrien mégsem olyan „átlagos”? A kalandok, a csalódások, a megpróbáltatások ugyanúgy részei az ő életének is, mint bármely másik kamaszénak, akkor mégis mitől lehet ez a fiú más, mint a többiek? Hol tart most az életében, mi a múltja és mik a tervei? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az Élet-ritmusra című előadás a maga sajátos humorával Medveczky Balázs megrendítő alakításában. Rendező: Hojsza Henrietta.
A Pinceszínház előadása
KERESZTÜL-KASUL (június 6. kedd 20 óra)
A szellemes és romantikus vígjáték egyik megfejtése bizonyosan az: racionális világunkban is elég lehet másfél óra ahhoz, hogy egy kiszámíthatóan és szokásosan unalmasnak induló utazás kiszámíthatatlanul és szokatlanul érzelmessé és szenvedélyessé váljon. Janet nincs jó kedvében, amikor szombat hajnalban felszáll a San Franciscó-i repülőtérről induló helyközi gyorsvonatra. Janet pszichoterapeuta. Mániás keresztrejtvényfejtő. Most is nála van a New York Times szombati melléklete a rejtvényekkel. Profi rejtvényes. Pillanattal az ajtók záródása előtt felugrik egy férfi a szerelvényre. Ő Josh. Volt színész, dolgozott a családi gombüzletben, tizennyolc hónapja nincs állása, alkalmi feladatokból él. Mindketten magányosak. Egymás számára teljesen idegenek. Aztán Josh is kinyitja a New York Times szombati mellékletét, ő is belekezd a keresztrejtvényfejtésbe. Amatőr rejtvényes. Janet, aki azt gondolja, hogy a keresztrejtvény az élet metaforája, segítséget kínál Joshnak. Szóról szóra, keresztül-kasul haladnak a rejtvényben, közben egyre több mindent ismernek meg a másikból, igyekeznek kitölteni az üres lelki rubrikákat.
Szereplők: Pokorny Lia, Király Dániel. Rendező: Dicső Dániel.
A Rózsavölgyi Szalon előadása
Shirley Valentine (június 7. szerda 19 óra)
A kiváló humorú Mrs. Bradshaw egy nap Görögországba szóló repülőjegyet kap, ami gyökerestül felforgatja az életét. Szembe kell néznie fiatalkori önmagával, a szabadszellemű, lázadó Shirley Valentine-nal, aki Mrs. Bradshawként mára olyan magányossá vált, hogy élete sorsfordító döntéseit kénytelen a konyhafallal megbeszélni. Például, hogy elhagyja-e Liverpoolt és a férjét, hogy Kolumbusz Kristóffal együtt elhajózzanak Klitorisz szigetére… Willy Russell remekbe szabott, szívmelengető és sziporkázóan humoros sikerdarabját új fordításban láthatja a közönség Balsai Móni nagyszerű tolmácsolásában. Az előadást Ujj Mészáros Károly állította színpadra.
A Centrál Színház előadása
Telefondoktor (június 8. csütörtök 18 óra)
Békés Dénes, a harmincas éveiben járó, sikeres nőgyógyász véletlenül bezárja magát a rendelőjébe. Ezzel kezdődnek a problémák. Vagy nem, talán nem is ezzel kezdődnek: hanem azzal, hogy nem mer igazat mondani. Mindenkinek azt mondja, amit az hallani szeretne. Miközben a rendelőből próbálja telefonon megoldani ezt az aprónak tűnő kellemetlenséget, kis hazugságai önálló életre kelnek odakinn, ő pedig egyre elkeseredettebben próbálja helyrehozni a lassan helyrehozhatatlant – mindvégig bezárva. Vajon képes lesz-e Békés Dénes elrendezni ezt a délutánt (és vele az egész romba dőlni látszó életét), újra egybesodorni a két óvodás gyermeke, egy link barátja, annak naiv barátnője, valamint öko-bio-liberális-Waldorfos felesége, idős édesanyja és egy páciensének éppen születőfélben lévő kisbabája által darabokra cincált szálakat – vagy kénytelen lesz elkezdeni igazat mondani? Előadja: Göttinger Pál. Rendező: Orosz Dénes.
A Manna Egyesület előadása
Szénakutyák (június 8. csütörtök 20 óra)
Képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról
Úgy tudjuk, hogy a nagy költő macskája rákos lett – a halála után pedig Weöres (aki már korábban is, gyerekkorában is kínlódott az öngyilkosság gondolatával) a villamos elé lépett. Az utókor már tudja, hogy ez a kísérlet sem sikerült – és gazdagabb lett azzal a pár sorral, hogy “Mellesleg, / ha valaki ebnek emel mauzóleumot, / kár nevetni. / Tanulj nevetségig szeretni.” Mi azonban azt fogjuk most játszani, hogy hunyorogva gyanakodni kezdünk: mindenki tudja, hogy a macskák nem halnak ennyire könnyen. Korábban itt voltak. Utánunk is itt lesznek. Mindent látnak. Mindent hallanak. A kortársak visszaemlékezései ezer oldalakra rúgnak, de a csodagyereket felfedező nagy elődök, a tehetségtől letaglózott kortársak és a mindent skatulyázni akaró utókor sem tudta igazán, hogy mihez kezdjen az utolsó olyan magyar költővel, aki kérdés nélkül mindenkié. Akinek bölcselete alázatra inti a legnagyobbakat is – és akinek a verseit először tanulja meg fejből minden magyar gyerek. Akit meg sem karcolt a kor, amelyben élt, pedig végigélte és végigírta a 20. századot. Hogy ez a zseni most akkor veszedelmes-e, ártalmatlan-e, fogalmatlan-e vagy bölcs-e…? Kívül áll, vagy felette áll? Ma sem tudja senki. Meg kellett volna kérdezni a macskát. Az is igaz viszont, hogy neki meg nem mindent érdemes elhinni.
Előadja: Kálid Artúr
A költő műveinek és élete dokumentumainak felhasználásával írta és rendezte: Göttinger Pál
A Kőszegi Várszínház előadása
Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia 2.0 (június 9. péntek 18 óra)
„Ez a Biblia a színész-emberé. Amit hallunk, Csernus Mariann olvasata, amit látunk, az is csak az övé. Mégis mindnyájunké, attól az emberségtől, ami minden percében jelen van a színpadon. Szenvedélye s szenvedése is, és sokszor a humora. Az alig két órába átemelt töredékek egésznek tűnnek, mert a részletek egymásra épülnek. Csernus azt ragadja meg, amiben emberi helyzetet, emberi közlést talál és lényegeset. Amikor ember szól az emberhez, és emberi, ha Isten beszél hozzánk.” (Tarbay Ede – Vigilia)
Rendező: Csernus Mariann. Főszereplő: Csernus Mariann.
A Bethlen Téri Színház előadása
Behavazva (június 9. péntek 20 óra)
Patrick magányos életet él vidéki házában. Egy nagyobb hóvihar alatt kopogtatnak az ajtaján. Judith áll ott, egy különc nő a falu túloldaláról, Patrick nem ismeri, és reméli, hogy gyorsan elmegy. Nem így lesz, a vihar felerősödik, elzárja a világot, és összezárja a két embert Patrick házában. A Behavazva egy szellemes és érzelmes darab két nagyon különböző emberről, akik próbálják nem megőrjíteni egymást, miközben lassan engednek az érzelmeiknek.
Szereplők: Nagy-Kálózy Eszter, Schneider Zoltán
Rendező: Őze Áron
A Rózsavölgyi Szalon előadása
Dante: Pokol (június 10. szombat 19 óra)
Dante 1321-ben, a halála évében fejezte be az Isteni színjátékot. Az előadás Dante misztikus utazásának azt a részét mutatja be, amelyben a Poklot járja végig Vergilius vezetésével, és olyan bűnösökkel találkozik, akik nemcsak saját korukra hatottak, hanem életük és haláluk számos tanulságot tartogat az utókor számára is. Mértéktelenek, csalók, megtévedt szerelmesek, tolvajok, gyilkosok, öngyilkosok, jósok, hízelgők, nyerészkedők, viszályszítók, árulók jelennek meg burjánzó összevisszaságban a pokolbeli tájakon, köztük Dante politikai ellenfelei is (hiszen épp korának kétségbeejtő politikai helyzetén elkeseredve kezdte írni az Isteni színjátékot két évtizeddel korábban), akik akár a mi kortársaink is lehetnének. A kalandos történet különböző mozzanataihoz mindenki más-más asszociációkat társít aszerint, hogy kinek-kinek mit jelent a Pokol a 20-21. században.
Előadja: Gyabronka József
Fordította: Nádasdy Ádám. Az előadás létrehozásában közreműködött: Kocsis Gergely és Török Tamara.
Az Orlai Produkció és a Katona József Színház előadása
Johannes Doktor Faust – Avagy Borzadályos komédia ördögökkel (marionett-játék) (június 11. vasárnap 18 óra)
Kísérleti darabunk a klasszikus középkori moralitásjátéknak olyan – kortárs vizuális és zenei köntösbe öltöztetett – változata, amely a 19. századbeli cseh népi marionett-játék és a „családi bábszínházak” kukucska-színpad hagyományát idézi meg. Johannes Faust, a nagyravágyó mágus híres története a mindenkori ember keserves sorsát járja körbe, mikor is útján, melyen céljait igyekszik elérni, saját képességeinek határaiba ütközik. Az ördöghöz fordul segítségért, és a szolgálatát a saját testével és lelkével fizeti meg inkább, mint hogy lemondjon az ambícióiról és a már elért sikerekkel megelégedjen.
Rendezte: Boráros Szilárd, Boráros Milada. Az előadást 14 éven felüli nézőinknek ajánljuk.
A Magamura Alkotóműhely előadása
Fedák Sári – Szűcs Nelli önálló estje (június 11. vasárnap 20 óra)
„Az előadás azzal a céllal jön létre, hogy felelevenítsük a 20. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének emlékét, megismertessük a közönséggel nem mindennapi életének részleteit és igazságát, valamint elégtételt szolgáltassunk személyének mindazért a méltánytalanságért, amelyben ez a kivételes művésznő részesült. Soha meg nem bocsájtható bűne a 2. világháború utáni politikai rendszernek, hogy Fedák Sárit méltatlan és bizonyítatlan vádak miatt börtönbüntetésre ítélték, és emiatt soha többé nem léphetett szeretett hazájában színpadra. Mikor végleg kiderült számára, hogy a színpadra nincs visszaút, teljesen összeomlott és ez az állapot okozta idő előtti halálát. Az emlékest anyagát részben emlékiratából, az Útközben és a „Te csak most aludjál, Liliom…” című könyvből, részben egyéb megemlékezésekből, leveleiből, a Színháztörténeti Intézet anyagaiból, régi Színházi Élet című folyóiratokból gyűjtöttük össze. Elhangzanak még dalok leghíresebb szerepeiből, ezekkel is felidézve a magyar operett eme nagyasszonyának alakját. Fedák Sári megérdemli, hogy végre hozzá méltóan emlékezzünk meg róla!” Dávid Zsuzsa rendező
Fedák Sári: Szűcs Nelli
A Nemzeti Színház előadása
További információk: http://bartokszinhaz.hu/mikro-fesztival-2023-ban-is/
forrás: https://hetedhethatar.hu
Az idei évadot is egyhetes fesztivállal zárja a dunaújvárosi Bartók Színház június 4. és 11. között. Atavalyi rendkívüli siker után most másodszorra rendezik meg a MIKRO Fesztivált kamara- ésstúdióelőadásokkal. 12 előadást láthat a közönség, s lesz gyerekprogram is.
A meghívott produkciókban fellépnek: Balsai Móni, Csernus Mariann, Göttinger Pál, Gyabronka József, Hegedűs D. Géza, Kálid Artúr, Keresztes Tamás, Király Dániel, Medveczky Balázs, Nagy-Kálózy Eszter, Pokorny Lia, Schneider Zoltán, Szűcs Nelli.
Őze Áron, a színház igazgatója úgy fogalmaz: „A színházi élet ezekben a napokban Dunaújvárosról fog szólni. Ismét együtt lehet a szakma.”
Csadi Zoltán művészeti igazgató, a fesztivál programvezetője hozzáteszi: „Hagyományteremtő szándékkal hívtuk életre tavaly a MIKRO Fesztivált. A válogatás szempontja 2023-ban is a magas művészi minőség, a szórakozás és a szórakoztatás hármas egységét helyezte előtérbe.”
A MIKRO Fesztivál Trokán Nóra fotókiállításával nyílik június 4-én 17 órakor a Bartók Színház Aula Galériájában: színészkollégáiról készített felvételei a színpadra lépés előtti utolsó másodpercek izgalommal, feszültséggel teli momentumát ragadják meg.
Őze Áron, a Bartók Színház igazgatója azt mondja: „Bartók Béla progresszív etűdjeinek kifejezését kölcsön véve – »színházi mikrokozmoszt« formálunk egy hét alatt. Idén is sokszínű a program, mert sokszínű a színház. A kamarajellegű előadások pedig még közelebb hozzák a nézőkhöz a színészt. A velünk élő színházat.Az egyhetes fesztivál előadásai szubjektív válogatás által kerülnek Dunaújvárosba, minthogy a színház maga is szubjektív.Különösen megtisztelő a Bartók Színház számára, hogy a 94 éves Csernus Mariann – aki 1949 óta áll színpadon – elfogadta a meghívásunkat, és elhozza ide a Károli-biblia nyomán született előadását. A Kossuth-díjas művésznő a Bartók Színházbeli fellépésével búcsúzik a színpadtól. Színháztörténeti pillanat ez, s mi csak hálásak lehetünk azért, hogy mindennek a Bartók lesz a helyszíne.”
A Bartók Színház meghívására 12 produkció érkezik Dunaújvárosba: Egy őrült naplója, Hallgatni akartam, Élet-ritmusra, Keresztül-kasul, Shirley Valentine, Telefondoktor, Szénakutyák, Vizsolyi Biblia 2.0., Behavazva, Dante: Pokol, Johannes Doktor Faust, Fedák Sári. A gyerekek a fesztivál idején a MárkusZínházelőadásait tekinthetik meg délelőttönként.
Csadi Zoltán, a Bartók Színház művészeti igazgatója, a MIKRO Fesztivál programvezetője arról beszél: „Hagyományteremtő szándékkal hívtuk életre tavaly a MIKRO Fesztivált. A Bartók színpadain sűrített formában igyekszünk megmutatni a város és a régió közönségének – az ország különböző színházaiból – az általunk kiemelkedőnek tartott „mikro” produkciókat monodrámákat, stúdióelőadásokat. A válogatás szempontja 2023-ban is a magas művészi minőség, a szórakozás és a szórakoztatás hármas egységét helyezte előtérbe. Válogatásunkban a szenvedély, olykor a szenvedés és a humor különös keveréke hoz létre emlékezetes pillanatokat, felejthetetlen alkotásokat. A Bibliából, Dante emberiségkölteményének fejezeteiből, Gogol klasszikusából, az Egy őrült naplójából, vagy Márai Sándor 2013-ig kiadatlanulkallódott, Hallgatni akartam című kötetéből, Weöres Sándor, vagy éppen Fedák Sári életének meghatározó pillanataiból inspirálódó előadások is bizonyítják, hogy a színházban nincs lehetetlen.”
A MIKRO Fesztivál előadásai
EGY ŐRÜLT NAPLÓJA(június 4.vasárnap 19 óra)
A történet főszereplője a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő, vagy már eleve labilis valóságérzékelésű hivatalnok. Az Egy őrült naplója új változatának szövegkönyve több fordítás és az eredeti orosz példány összevetésével készült. Keresztes Tamás mellett az előadás további fontos „szereplője” Tamás által tervezett díszlet, valamint az atmoszférát megteremtő loop lesz, amelynek segítségével élőben születik meg az előadás zenéje.Mi vagyunk őrültek, vagy a világ őrült meg körülöttünk? – erről is szól Gogol 1834-ben játszódó története, és a kérdés ma is ugyanolyan aktuális.
Játssza: Keresztes Tamás
Rendező: Bodó Viktor
A Katona József Színház, a FÜGE, a MASZK Egyesület, az Orlai Produkció előadása
Márai Sándor: HALLGATNI AKARTAM (június 5. hétfő 19 óra)
Az előadásban részletek hangzanak el Márai Sándor Beszéljünk másról?, A teljes napló és a Halotti beszéd című művéből. „Szeretném elmondani, mi történt a polgári műveltséggel abban a tíz évben, amelynek kezdetét önkényes időszámítás nélkül az osztrák függetlenség megszűntének, az Anschlussnak napja jelenti.” A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában,kiadatlanul kallódott. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első, emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-as hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel – Márai szerint – elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartamvallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában. Rendező: Marton László.
A Vígszínház előadása
ÉLET-RITMUSRA(június 6.kedd18 óra)
Egy francia fiú, Adrien Lepage mindennapjaiba nyerünk bepillantást, a mániákusan doboló kamasz azonban egyre több titkot, élményt és emléket árul el nekünk. Furcsa világ tárul elénk, mely egyszerre irigylésre méltó és lehengerlő, de ad némi okot az aggodalomra is. Talán Adrien mégsem olyan „átlagos”? A kalandok, a csalódások, amegpróbáltatások ugyanúgy részei az ő életének is, mint bármely másik kamaszénak, akkor mégis mitől lehet ez a fiú más, mint a többiek? Hol tart most az életében, mi a múltja és mik a tervei? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az Élet-ritmusra című előadás a maga sajátos humorával Medveczky Balázs megrendítő alakításában.Rendező: Hojsza Henrietta.
A Pinceszínház előadása
KERESZTÜL-KASUL(június 6.kedd20 óra)
A szellemes és romantikus vígjáték egyik megfejtése bizonyosan az: racionális világunkban is elég lehet másfél óra ahhoz, hogy egy kiszámíthatóan és szokásosan unalmasnak induló utazás kiszámíthatatlanul és szokatlanul érzelmessé és szenvedélyessé váljon. Janet nincs jó kedvében, amikor szombat hajnalban felszáll a San Franciscó-i repülőtérről induló helyközi gyorsvonatra. Janet pszichoterapeuta. Mániás keresztrejtvényfejtő. Most is nála van a New YorkTimes szombati melléklete a rejtvényekkel. Profi rejtvényes. Pillanattal az ajtók záródása előtt felugrik egy férfi a szerelvényre. Ő Josh. Volt színész, dolgozott a családi gombüzletben, tizennyolc hónapja nincs állása, alkalmi feladatokból él. Mindketten magányosak. Egymás számára teljesen idegenek. Aztán Josh is kinyitja a New York Times szombati mellékletét, ő is belekezd a keresztrejtvényfejtésbe. Amatőr rejtvényes. Janet, aki azt gondolja, hogy a keresztrejtvény az élet metaforája, segítséget kínál Joshnak. Szóról szóra, keresztül-kasul haladnak a rejtvényben, közben egyre több mindent ismernek meg a másikból, igyekeznek kitölteni az üres lelki rubrikákat.
Szereplők: Pokorny Lia, Király Dániel. Rendező: Dicső Dániel.
A Rózsavölgyi Szalon előadása
SHIRLEY VALENTINE(június 7. szerda 19 óra)
A kiváló humorú Mrs. Bradshaw egy nap Görögországba szóló repülőjegyet kap, ami gyökerestül felforgatja az életét. Szembe kell néznie fiatalkori önmagával, a szabadszellemű, lázadó Shirley Valentine-nal, aki Mrs. Bradshawként mára olyan magányossá vált, hogy élete sorsfordító döntéseit kénytelen a konyhafallal megbeszélni. Például, hogy elhagyja-e Liverpoolt és a férjét, hogy Kolumbusz Kristóffal együtt elhajózzanak Klitorisz szigetére… Willy Russell remekbe szabott, szívmelengető és sziporkázóan humoros sikerdarabját új fordításban láthatja a közönség Balsai Móninagyszerű tolmácsolásában. Az előadást Ujj Mészáros Károly állította színpadra.
A Centrál Színház előadása
TELEFONDOKTOR(június 8.csütörtök 18 óra)
Békés Dénes, a harmincas éveiben járó, sikeres nőgyógyász véletlenül bezárja magát a rendelőjébe. Ezzel kezdődnek a problémák. Vagy nem, talán nem is ezzel kezdődnek: hanem azzal, hogy nem mer igazat mondani. Mindenkinek azt mondja, amit az hallani szeretne. Miközben a rendelőből próbálja telefonon megoldani ezt az aprónak tűnő kellemetlenséget, kis hazugságai önálló életre kelnek odakinn, ő pedig egyre elkeseredettebben próbálja helyrehozni a lassan helyrehozhatatlant – mindvégig bezárva. Vajon képes lesz-e Békés Dénes elrendezni ezt a délutánt (és vele az egész romba dőlni látszó életét), újra egybesodorni a két óvodás gyermeke, egy link barátja, annak naiv barátnője,valamint öko-bio-liberális-Waldorfos felesége, idős édesanyja és egy páciensének éppen születőfélben lévő kisbabája által darabokra cincált szálakat – vagy kénytelen lesz elkezdeni igazat mondani? Előadja: Göttinger Pál. Rendező: Orosz Dénes.
A Manna Egyesület előadása
SZÉNAKUTYÁK(június 8. csütörtök 20 óra)
Képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról
Úgy tudjuk, hogy a nagy költő macskája rákos lett – a halála után pedig Weöres (aki már korábban is, gyerekkorában is kínlódott az öngyilkosság gondolatával) a villamos elé lépett. Az utókor már tudja, hogy ez a kísérlet sem sikerült – és gazdagabb lett azzal a pár sorral, hogy “Mellesleg, / ha valaki ebnek emel mauzóleumot, / kár nevetni. / Tanulj nevetségig szeretni.” Mi azonban azt fogjuk most játszani, hogy hunyorogva gyanakodni kezdünk: mindenki tudja,hogy a macskák nem halnak ennyire könnyen. Korábban itt voltak. Utánunk is itt lesznek. Mindent látnak. Mindent hallanak. A kortársak visszaemlékezései ezer oldalakra rúgnak, de a csodagyereket felfedező nagy elődök, a tehetségtől letaglózott kortársak és a mindent skatulyázni akaró utókor sem tudta igazán, hogy mihez kezdjen az utolsó olyan magyar költővel, aki kérdés nélkül mindenkié. Akinek bölcselete alázatra inti a legnagyobbakat is – és akinek a verseit először tanulja meg fejből minden magyar gyerek. Akit meg sem karcolt a kor, amelyben élt, pedig végigélte és végigírta a 20. századot. Hogy ez a zseni most akkor veszedelmes-e, ártalmatlan-e, fogalmatlan-e vagy bölcs-e…? Kívül áll, vagy felette áll? Ma sem tudja senki. Meg kellett volna kérdezni a macskát. Az is igaz viszont, hogy neki meg nem mindent érdemes elhinni.
Előadja: Kálid Artúr
A költő műveinek és élete dokumentumainak felhasználásával írta és rendezte: Göttinger Pál
A Kőszegi Várszínház előadása
KÁROLI GÁSPÁR:VIZSOLYI BIBLIA 2.0(június 9.péntek 18 óra)
„Ez a Biblia a színész-emberé. Amit hallunk, Csernus Mariann olvasata, amit látunk, az is csak az övé. Mégis mindnyájunké, attól az emberségtől, ami minden percében jelen van a színpadon. Szenvedélye s szenvedése is, és sokszor a humora. Az alig két órába átemelt töredékek egésznek tűnnek, mert a részletek egymásra épülnek. Csernus azt ragadja meg, amiben emberi helyzetet, emberi közlést talál és lényegeset. Amikor ember szól az emberhez, és emberi, ha Isten beszél hozzánk.” (Tarbay Ede – Vigilia)
Rendező: Csernus Mariann. Főszereplő: Csernus Mariann.
A Bethlen Téri Színház előadása
BEHAVAZVA(június 9. péntek20 óra)
Patrick magányos életet él vidéki házában. Egy nagyobb hóvihar alatt kopogtatnak az ajtaján. Judith áll ott, egy különc nő a falu túloldaláról, Patrick nem ismeri, és reméli, hogy gyorsan elmegy. Nem így lesz, a vihar felerősödik, elzárja a világot, és összezárja a két embert Patrick házában. A Behavazva egy szellemes és érzelmes darab két nagyon különböző emberről, akik próbálják nem megőrjíteni egymást, miközben lassan engednek az érzelmeiknek.
Szereplők: Nagy-Kálózy Eszter, Schneider Zoltán
Rendező: Őze Áron
A Rózsavölgyi Szalon előadása
DANTE: POKOL(június 10. szombat 19 óra)
Dante 1321-ben, a halála évében fejezte be az Isteni színjátékot. Az előadás Dante misztikus utazásának azt a részét mutatja be, amelyben a Poklot járja végig Vergilius vezetésével, és olyan bűnösökkel találkozik, akik nemcsak saját korukra hatottak, hanem életük és haláluk számos tanulságot tartogat az utókor számára is. Mértéktelenek, csalók, megtévedt szerelmesek, tolvajok, gyilkosok, öngyilkosok, jósok, hízelgők, nyerészkedők, viszályszítók, árulókjelennek meg burjánzó összevisszaságban a pokolbeli tájakon, köztük Dante politikai ellenfelei is (hiszen épp korának kétségbeejtő politikai helyzetén elkeseredve kezdte írni az Isteni színjátékot két évtizeddel korábban), akik akár a mi kortársaink is lehetnének. A kalandos történet különböző mozzanataihoz mindenki más-más asszociációkat társítaszerint, hogy kinek-kinek mit jelent a Pokol a 20-21. században.
Előadja: Gyabronka József
Fordította: Nádasdy Ádám. Az előadás létrehozásában közreműködött: Kocsis Gergely és Török Tamara.
Az Orlai Produkció és a Katona József Színház előadása
JOHANNES DOKTOR FAUST– Avagy Borzadályos komédia ördögökkel (marionett-játék)
(június 11. vasárnap 18 óra)
Kísérleti darabunk a klasszikus középkori moralitásjátéknak olyan – kortárs vizuális és zenei köntösbe öltöztetett – változata, amely a 19. századbeli cseh népi marionett-játék és a „családi bábszínházak” kukucska-színpad hagyományát idézi meg. Johannes Faust, a nagyravágyó mágus híres története a mindenkori ember keserves sorsát járja körbe, mikor is útján, melyen céljait igyekszik elérni, saját képességeinek határaiba ütközik. Az ördöghöz fordul segítségért, és a szolgálatát a saját testével és lelkével fizeti meg inkább, mint hogy lemondjon az ambícióiról és a már elért sikerekkel megelégedjen.
Rendezte: Boráros Szilárd, Boráros Milada. Az előadást 14 éven felüli nézőinknek ajánljuk.
A Magamura Alkotóműhely előadása
FEDÁK SÁRI – SZŰCS NELLI ÖNÁLLÓ ESTJE(június 11. vasárnap 20 óra)
„Az előadás azzal a céllal jön létre, hogy felelevenítsük a 20. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének emlékét, megismertessük a közönséggel nem mindennapi életének részleteit és igazságát, valamint elégtételt szolgáltassunk személyének mindazért a méltánytalanságért, amelyben ez a kivételes művésznő részesült. Soha meg nem bocsájtható bűne a 2. világháború utáni politikai rendszernek, hogy Fedák Sárit méltatlan és bizonyítatlan vádak miatt börtönbüntetésre ítélték, és emiatt soha többé nem léphetett szeretett hazájában színpadra. Mikor végleg kiderült számára, hogy a színpadra nincs visszaút, teljesen összeomlott és ez az állapot okozta idő előtti halálát. Az emlékest anyagát részben emlékiratából, az Útközben és a „Te csak most aludjál, Liliom…” című könyvből, részben egyéb megemlékezésekből, leveleiből, a Színháztörténeti Intézet anyagaiból, régi Színházi Élet című folyóiratokból gyűjtöttük össze. Elhangzanak még dalok leghíresebb szerepeiből, ezekkel is felidézve a magyar operett eme nagyasszonyának alakját. Fedák Sári megérdemli, hogy végre hozzá méltóan emlékezzünk meg róla!” Dávid Zsuzsa rendező
Fedák Sári: Szűcs Nelli
A Nemzeti Színház előadása
További információk: http://bartokszinhaz.hu/mikro-fesztival-2023-ban-is/
forrás: https://szinhaz.online
Az idei évadot is egyhetes fesztivállal zárja a dunaújvárosi Bartók Színház június 4. és 11. között. A tavalyi rendkívüli siker után most másodszorra rendezzük meg a MIKRO Fesztivált kamara- és stúdióelőadásokkal. 12 előadást láthat a közönség, s lesz gyerekprogram is. A meghívott produkciókban fellépnek: Balsai Móni, Csernus Mariann, Göttinger Pál, Gyabronka József, Hegedűs D. Géza, Kálid Artúr, Keresztes Tamás, Király Dániel, Medveczky Balázs, Nagy-Kálózy Eszter, Pokorny Lia, Schneider Zoltán, Szűcs Nelli.
Őze Áron, a színház igazgatója úgy fogalmaz: „A színházi élet ezekben a napokban Dunaújvárosról fog szólni. Ismét együtt lehet a szakma.”
Csadi Zoltán művészeti igazgató, a fesztivál programvezetője hozzáteszi: „Hagyományteremtő szándékkal hívtuk életre tavaly a MIKRO Fesztivált. A válogatás szempontja 2023-ban is a magas művészi minőség, a szórakozás és a szórakoztatás hármas egységét helyezte előtérbe.”
A MIKRO Fesztivál Trokán Nóra fotókiállításával nyílik június 4-én 17 órakor a Bartók Színház Aula Galériájában: színészkollégáiról készített felvételei a színpadra lépés előtti utolsó másodpercek izgalommal, feszültséggel teli momentumát ragadják meg.
Program, jegyek: https://bit.ly/mikrofesztjegyhu
– 2023. június 4-11. –
Nagyszerű érzés: már második alkalommal rendezzük meg a MIKRO Fesztivált. Minden nehézség ellenére itt vagyunk, és örömmel hívjuk Kedves Nézőinket a Bartók Színház egy héten át tartó művészeti szemléjére.
Színpadjainkon idén is sűrítetten igyekszünk megmutatni Dunaújváros és a régió közönségének az általunk kiemelkedőnek tartott „mikro” produkciókat az országból: monodrámákat, stúdióelőadásokat. Válogatásunkban a szenvedély, olykor a szenvedés és a humor különös keveréke hoz létre emlékezetes pillanatokat, felejthetetlen alkotásokat. A Bibliából, Dante emberiségkölteményének fejezeteiből, Gogol klasszikusából, az Egy őrült naplójából, vagy Márai Sándor 2013-ig kiadatlanul kallódott, Hallgatni akartam című kötetéből, Weöres Sándor, vagy éppen Fedák Sári életének meghatározó pillanataiból inspirálódó előadások is bizonyítják, hogy a színházban nincs lehetetlen.
Bízunk benne, hogy a fesztivál programjában szereplő előadások révén a Bartók Színház ismét a szórakozás, az eszmecsere, de mindenekelőtt az együttlét és az ünneplés helye lesz. 2023-ban is építjük tovább a „színházi mikrokozmoszt”.
Őze Áron igazgató
és Csadi Zoltán művészeti igazgató
Az előadásokra van lehetőség online jegyet váltani a Jegy.hu-n.
.
MIKROFESZTIVÁL JEGYÁRKEDVEZMÉNY!
Amennyiben egyszerre több előadásra vesz jegyet jegypénztárunkban,
úgy az alábbi kedvezményekben részesülhet:
4 előadásra 10% jegyárkedvezmány
8 előadásra 20% jegyárkedvezmény
az összes (12) felnőtt előadásra 30% jegyárkedvezmény
A kedvezmények csak jegypénztárunkban vehetők igénybe, online vásárlás esetén NEM!
forrás: http://bartokszinhaz.hu/
Elindítani bármit is – nagyon nehéz. Nemcsak egy színdarabot – ahogy erről Molnár Ferenc tájékoztatja a nézőt a Játék a kastélyban nyitányában, és közben persze ezzel frappánsan el is indítja a színpadi eseményeket –, de egy próbafolyamatot, egy évadot, egy előadást, egy fesztivált sem egyszerű, még akkor sem, ha az egy „mikro” fesztivál.
Az egyhetes MIKRO Fesztiválról szóló beszámolóba sem könnyű belekezdeni. Miről is írjon a fesztiválszervező? Méltassa az előadásokat? Dicsérje a közönség állhatatos kíváncsiságát, amivel végigkövette a programokat minden este telt házat produkálva? Akarjon írni mindenről, vagy csak a számára fontos pillanatokról? Mindegyik és egyik sem. Legyen valami más, legyen ez a beszámoló személyes hangú visszatekintés a dunaújvárosi Bartók Színházban első alkalommal megrendezett MIKRO Fesztiválra.
Bő egy évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennünk a fesztivál gondolata, hogy a dunaújvárosi közönségnek sűrítve megmutassuk az általunk izgalmasnak tartott „mikro” előadásokat.
Olyan egy-két szereplős produkciókat kerestünk, amelyek szórakoztatnak magas színvonalon és – igazodva a Bartók-mű, a Mikrokozmosz gondolatiságához – képesek formálni a közönség ízlését, gondolkodását.
Megtanítják nézni a színházat az egyszerűbb formáktól a bonyolultabb jelenségekig. Nálunk egymás mellett volt a helye Mácsai Pál mára klasszikussá vált Örkény-estjének, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Lázadni veletek akartam című, a Kortárs Magyar Dráma-díjjal elismert előadásának az elhallgatásról és az emlékezésről, Pataki Éva édeskedves családtörténetének – Nőkből is megárt – egy anyáról és a lányáról, vagy épp a Cimbora produkció kétszereplős bábos gyerekelőadásainak a fesztivál megnyitásakor felavatott Bartók Mikroszínpadon.
Elképesztő, hogy az Azt meséld el, Pista! 25 éve töretlen sikerrel fut. Persze, mit kell ezen csodálkozni? Remek játék, zseniális szerző, sok humor, még több szív és humánum, és egy sors, amelyet nagyon ismerünk és értünk. Siker ez, kérem, nincs itt semmi látnivaló, vagyis van, tessék nézni még sokáig. Premierként került a fesztivál programjába Mohácsi István Zrínyinéje Losonczy Kata előadásában. Ugyan volt anno egy zártkörű bemutatója, de közbejött a vírus, most viszont új életre kelt Zrínyiné és hódított. Egy színésznő indítja az előadást, majd egy kislány, egy feleség, egy harcostárs emlékezik, veszekszik, küszködik, elemzi a helyzetét, ha kell, feszültséget old, ha kell, maszkokért üvölt. Keresi a helyét egy olyan világban, amelyet férfiak vezetnek.
Losonczy Kata lendületes játéka, keszekusza vörösesszőkesége megnyerte a közönséget.
A Trojka Színházi Társulás Anna Kareninája a Váci utca nagypolgári szalonjából került a Bartók színpadára. Az autentikus környezetből néhány szőnyeg, pár régi bútordarab marad a „vidéki turnéra”, de mindez nem számít. Körbe ölelik a nézők a játszókat. Pisszenés nélkül lesik, figyelik Anna és a többiek gyötrődését. A játék, a szenvedély, a kapcsolat olyan erős figurák és alakítóik között, hogy nincs, ami bezavarhatna. A végére a levegő is elfogy, ami kevés marad, az forr, izzik, éget. Too close élmény. Tolsztoj, Anna Karenina, Michael Jackson. Álló taps, ováció, alázat. Sok figyelmet és támogatást a Trojkásoknak.
Múltfeldolgozós, szembenézős előadások váltják egymást a fesztiválon.
Igazságkeresés kezdődik Grecsó Krisztián Verájával, és zárul Molnár Piroska Egy német sorsával. Vera fut, szalad, szerelmes a lengyel fiúba, és közben a múltból és a langymeleg Kádár-kor jólétnek hazudott nyomorából betüremkedik a valóság az életébe. Grisnik Petra játéka magával ragadó. Az ő Verája megküzd az elfogadásért, átéli az első szerelmet, szembesül a barátság törékenységével, és mindent alárendel az identitása tisztázásáért folytatott küzdelemnek. A Lázadni veletek akartam fiúi, férfijai menekülnek a múltjuk elől, aztán egyszer csak már nem lehet hova bújni, nincs hova elszökni. Minden út hazavezet és vissza a múltba, a nyitva hagyott mondatok, kérdések, ki nem mondott dolgok világába. Zoli és Áron emlékeznek, beszélnek és általuk, rajtuk keresztül megismerjük Pétert is meg Brigit meg Elemért meg a Securitates Petrius elvtársat és a többieket. A Ceaușescu-diktatúra utolsó óráiban lázadnak ezek a fiatalok. Aztán menekülnek. Futnak egy életen át a múltjuk elől. Mígnem a harmincéves osztálytalálkozó megálljt parancsol a menekülésüknek. Sebestyén Aba, László Csaba mesélnek, énekelnek, bámulnak a kamerába és lesnek a múltjukba. Bőralákúszó színházat csinálnak két órában. Mi pedig tétován arra gondolunk, bár Zoli, Áron és Péter meséje tőlünk pár száz kilométerre keletre esett meg egy degenerált diktatúra végnapjaiban, ez bizony a mi közös történetünk.
Háy János Elem című darabjából készült előadás Kerekes Évával, Mucsi Zoltánnal és a csellóművész Rozs Tamással – remeklés. Színre kerül múlt is meg jelen is, meg hogy mennyire képes szeretni egymást két ember, akik leélik az életüket együtt. Zsörtölődnek, vitatkoznak, ismerik a másik gondolatait, még akkor is, amikor nem. Akkor is jobban tudják, mit akar a másik, mire gondol éppen, mit és leginkább hogyan szeret. Bérczes László rendezése szívbe markol és megríkat. A hatása sokáig kísér.
Intenzív kortársszínházi élmény az Örkény Színház produkciója, Polgár Csaba rendezése, A lélek legszebb éjszakája.
Itt is telt ház. A közönség figyel, ért, néha felszisszen a sokkszerű élménytől, amit a Jászberényi Sándor szövegei alapján létrehozott előadásban lát és amit Nagy Zsolt és Ficza István játéka vált ki belőle. Amíg az öldöklés tőlünk távol zajlik, nincs hozzá sok közünk, de amikor idemerészkedik a háború, a szomszédba, akkor hirtelen más megítélés alá kerül. Lehet, hogy ezzel nekünk is dolgunk van?
A Molnár Piroska által elénk hozott Egy német sors főhőse Goebbels titkárnője volt. A Harmadik Birodalom kiszolgálója. És mégis. Molnár Piroska felmutatja a legfontosabb elemét egy kifordult eszme hatalomra jutásának és szolgálásnak. A kisembert, aki csak úgy belesodródik a dolgokba. Aki semmi mást nem akar, csak biztonságot, és ezért elfordítja a tekintetét. Nem akar meglátni. Intő jel mindannyiunknak. Dermedt csend kíséri a másfél órás múltbanézést és a lehengerlő színészi összpontosítást.
A nehéz témák után a fesztivál utolsóelőtti napján Pokorny Liával van LIAisonja a közönségnek. A szerelem színei és formái egy szívdöglesztő előadásban. Érzelmi és dalkavalkád, bravúros színészi teljesítmény, a színésznő mellett kicsit talán a magánember is megjelenik az előadásban. Néha nem is kicsit és a közönség végtelenül hálás ezért.
Az egyhetes fesztivált Pataki Éva kétszereplős anya-lánya életduettje zárta.
Hogyan lesz a szülőből nagyszülő, a gyermekből édesanya? Ezt keresi, kutatja Tordai Teri és Horváth Lili anya-lánya párosa. Szívhúrokat penget az előadás. Sírunk és nevetünk. Elmúlt dolgokon merengünk, aztán elengedjük őket, hogy helyet csináljuk az új élményeknek. Tordai Teri minden jelenete után felzúg a taps, és mi örülünk és mosolygunk. Méltó befejezése ez az előadás egy nagy álomnak.
A 20. század magyar színház- és filmtörténete kísérte a MIKRO Fesztivál előadásait. A Bartók Színház – Történetek sorozatunk záró fejezetét Őze Lajosnak szenteltük. Gajdó Tamás színháztörténésszel és Őze Áronnal – Őze Lajos fiával, a Bartók Színház igazgatójával – fotók, filmbejátszások és előadásfelvételek segítségével közösen idéztük meg színjátszásunk egyik legnagyobb alakját.
Keleti Éva fotográfus fesztiválfővédnöksége megtisztelő volt.
Álmodni sem mertük, hogy valósággá válhat, mégis megtörtént. Elvállalta, sőt külön fotót is készített a kérésünkre és velünk volt el a megnyitón. Képei a Bartók Színház előcsarnokában a magyar színház- és kultúrtörténet őrzői. Hála és köszönet neki, és minden fellépő művésznek, alkotónak, Várnai Ágnesnek pedig a fesztivál szobráért, és külön a közönségnek, hogy megszülethetett a MIKRO Fesztivál. Folytatása következik.
Írta: Csadi Zoltán (a Bartók Színház művészeti vezetője, a MIKRO Fesztivál válogatója)
forrás: https://fidelio.hu/
MIKRO színházi fesztivál - végre történt valami a városban! Ismerőseimnek már több alkalommal panaszkodtam mostanában, hogy ebben a városban (mármint Dunaújvárosban) szinte nem történik semmi olyan, ami az én ízlésemnek, igényeimnek megfelelne (lehet, hogy a gond az én készülékemben van...), komolyan mondom, ha nem lenne a Bartók Színház, nem is tudom, mit csinálnék itthon... (Na jó, néha megyünk moziba, vagy kézilabda meccsre, de az azért elég más kategória...) Sajnos engem érdeklő koncertek már egyáltalán nincsenek, fesztiválról pedig már nem is merek álmodni... De mindegy is, a lényeg, hogy a színházunk él és virul, és pezseg benne az élet.
Amikor pedig május elején megérkezett a színház hírlevele a MIKRO Fesztivál beharangozójával, konkrétan leesett az állam. Szuper kezdeményezés, szuper előadások, tudtam, hogy ott a helyem! A fesztivált a színház alapításának 30. évfordulója hívta életre, és igazán méltó módon sikerült megünnepelni ezt a jubileumot! A műsoron szereplő előadások közös vonása, hogy kamarajellegű előadások, ezáltal pedig képesek a színházat, a színjátszást és a színészeket igazán közel hozni a nézőkhöz. Néha konkrétan testközelbe, karnyújtásnyi távolságra - és ezt imádtam ebben az egészben a legjobban. Bár az előadások fele a színház nagy színpadán valósult meg, a nem mindennapi tehetség akkor is képes megteremteni azt az atmoszférát, mintha az adott színész személyesen csak neked mesélne.
Végül az előadások felét néztem meg: "Azt meséld el, Pista!" Mácsai Pál egyszemélyes Örkény "életút-előadása", az Anna Karenina a Trojka Színházi Társulás feldolgozásában, Grisnik Petra "Vera"-előadása Grecsó Krisztián regényéből, "A lélek legszebb éjszakája" az Örkény Színházból és végül, de egyáltalán nem utolsó sorban Molnár Piroska megrázó monodrámája, az "Egy német sors". Nagyon nehéz lenne sorrendet felállítani, vagy legkedvesebb előadást választani a megnézett darabok közül, mert mindegyikben bőven volt olyan, amit különösen szerettem, de talán mégis Mácsai Pál előadása, és az Anna Karenina lettek a kedvenceim.
Amik a kedvenceim lettek
Mert legyen akármilyen színes és izgalmas is az irodalomoktatás, tudom, hogy a szerzők életútját mi általában csak elolvastuk a tankönyvből, anélkül, hogy bennem különösebb nyomot hagytak volna. Viszont Mácsai Pál eszköztelenül is lenyűgöző előadása igazán a lelkemig hatolt - a darab alatt többször nyúltam zsebkendő után, hol a nevetés, hol a dráma csalt könnyeket a szemembe.
Az pedig, hogy Örkény életének mennyire meghatározó epizódja volt az épülő Sztálinvárosban (vagyis a mai Dunaújvárosban) töltött időszak, számomra az is ebből az előadásból derült ki. (Az nem volt újdonság, hogy járt itt a város építésének idején, de nem emlékszem, hogy erről anno mennyi szó esett pl. irodalomórán...) Imádtam az előadás minden percét, egy pillanatig sem csodálkozom azon, hogy Mácsai már 25 éve játssza a darabot - töretlen sikerrel.
Anna Karenina vonatkozásában, lehet hogy tök ciki bevallani - főleg olvasó és színházba járó emberként, de semmilyen előzetes élményem nem volt a történettel kapcsolatban, se a könyvet nem olvastam, se színházban, de még filmen sem láttam korábban, szóval minden előzetes "elvárás" nélkül ültem be a Trojka Színházi Társulás előadására (Anna Karenina befejezetlen története - Love is the answer).
Igazán különleges hangulatot adott az egésznek, hogy a játékteret és a nézőteret is a színház nagyszínpadán alakították ki, így egy picit mi, nézők is felléphettünk a "világot jelentő deszkákra". A nézőtér körülvette az ideiglenesen kialakított színpadot, amit különösen szerettem, mert így valóban testközelből figyelhettük a történetet - ráadásul a kettővel mellettem lévő széket is használták a színészek, így tényleg karnyújtásnyira voltak tőlem. Ez volt az első Trojkás darabom, de reményeim szerint nem az utolsó, lenyűgöztő volt figyelni ezeket a tehetséges színészeket - ketten közülük már több dunaújvárosi előadásban is szerepeltek, de a többieket, pl. Gryllus Dorkát vagy Eke Angélát korábban legfeljebb a tv-ben láttam. Az előadás modern köntöst kapott, tele volt pl. Michael Jackson zenei bejátszásokkal, ami számomra egyáltalán nem volt zavaró, tetszett Soós Attila modern rendezése, ezek pedig csak tovább erősítették bennem azt a gondolatot, hogy hiába van szó egy klasszikus, közel 150 éves történetről, akár ma is játszódhatna, hiszen az emberi kapcsolatok ma is ugyanilyenek tudnak lenni, a boldogtalanság, a szerelem, a küzdelmek mit sem változtak a 19. század óta...
De a többi is erős volt...
Nem akarom már végtelenül hosszúra húzni ezt a bejegyzést (már szerintem így sem olvassa végig senki...), de néhány gondolatot még megérdemel a másik három, általam megnézett darab is.
Grisnik Petra Veráját a covid alatt online is láttam, de testközelből még sokkal erősebb ez a darab, még ütősebb a dráma. Petra borzasztóan kifejezően, szuggesztív játékkal mutatja meg, ahogy az általános iskolás főszereplő a még romlatlan lelkével kénytelen felismerni a családját és a család múltját átszövő hazugságokat. Már az online előadás közben volt bennem egy fura érzés a darabbal kapcsolatban, a történetet nem mindenhol értettem pontosan, picit zavaró volt, hogy éles ugrások vannak a történetben, néha nehezen követtem le ezeket a hirtelen váltásokat. Mivel Grecsó Krisztián művét nem olvastam, így nem tudom, hogy ez a regény sajátja, vagy a színpadra állítás közben alakult így. Ugyanakkor ha a másik oldalról nézem, ez az egész csak ráerősített arra zaklatottságra, arra a diszkomfort érzésre, amit a főszereplő is megélt ebben a szituációban.
"A lélek legszebb éjszakája" az elmúlt évek közel-keleti konfliktusaiba enged bepillantást egy magyar származású újságíró élményein keresztül, amit átsző az ő személyes drámája is - bár sok "vidám", megmosolyogtató jelenetet is kaptunk a két zseniális szereplőtől (Nagy Zsolt és Ficza István), a háború aktuális közelsége miatt egy igen nyomasztó előadást láthattunk. Nem mondom, gombóccal a torkomban indultam haza az előadásról, ami persze így is zseniális volt, a videós bejátszások pedig méginkább különleges hangulatot kölcsönöztek az előadásnak - kíváncsi vagyok, hogy a darab alapjául szolgáló novelláskötetet is fogom-e ennyire szeretni.
Molnár Piroskáról pedig nem is tudom, lehet-e még bármi olyat írni, amit még legalább milliószor nem írtak le, az ő tehetségéről és pályafutásáról tényleg csak szuperlatívuszokban lehet írni. Ezért is félek egy kicsit, mert egyrészt szomorúan konstatáltam, hogy az "Egy német sors" című előadásán csak jó félház volt, ami nekem valahogy csalódás volt, a művésznő ennél sokkal nagyobb érdeklődést érdemelt volna meg, viszont sajnos az én várakozásaimat sem váltotta be a darab... Lehet, hogy már telítődtem addigra az élményekből, ráadásul azért egyik darab sem volt éppen egy könnyed vígjáték, vagy lehet fáradtabb is voltam a kelleténél, de nem szippantott be annyira, mint vártam. Semmi konkrét negatívumot nem tudok mondani egyébként, és összességében nagyon örülök, hogy láthattam Molnár Piroskát élőben játszani, csak ez most valahogy nem hatott rám olyan erősen, mint a többi előadás.
A folytatást várva
Összességében nagyon boldog vagyok, hogy ez az egész megvalósult, és hálás vagyok, hogy láthattam itt Dunaújvárosban ezeket az előadásokat, ezeket a remek és tehetséges színészeket, és már most nagyon várom, hogyan alakul majd a Bartók Kamaraszínház következő évada, milyen előadásokkal, együttműködésekkel készülnek, illetve milyen vendégelőadások várhatóak - mindenesetre biztos vagyok benne, hogy egy újabb izgalmas, fantasztikus évadnak nézünk majd elébe a nyári szünetet követően.
forrás: https://encivilaga.blog.hu/
A dunaújvárosi Bartók Színházban vasárnap este véget ért az egyhetes MIKRO Fesztivál, amelyet idén először rendeztek meg kamara- és stúdióelőadásokkal.
Őze Áron igazgató ezekkel a szavakkal zárta a rendezvényt: „Pontosan ebben hittünk. Abban, hogy Dunaújváros és a környék közönsége egy héten át megtölti a Bartók Színház nézőterét, hogy közösen és ünnepélyesen zárhatjuk ezt a színházi évadot. Ilyen színházi fesztivál még nem volt a városban. Kimondhatom: hagyomány lesz belőle, jövőre folytatjuk. Köszönjük a vendégprodukcióknak, a művészeknek, alkotóknak, köszönjük a rendkívül lelkes közönségnek, köszönöm a munkatársaimnak, és nem utolsósorban köszönöm szépen Keleti Éva fotóművésznek, hogy vállalta a fővédnökséget, és kiállításával egy héttel ezelőtt megnyithattuk az első MIKRO Fesztivált Dunaújvárosban.”
A Bartók Színház meghívására 10 produkció érkezett a dunaújvárosi fesztiválra: Azt meséld el, Pista!”, Született: Zrínyiné, Anna Karenina befejezetlen története – Love is the answer, Grecsó Krisztián: Vera, Lázadni veletek akartam, Háy János: Elem, A lélek legszebb éjszakája, Egy német sors, LIAison, Pataki Éva: Nőkből is megárt. Az előadásokra több ezren voltak kíváncsiak egy hét alatt.
A gyerekek a fesztivál idején délelőttönként és hétvégén délutánonként is a Cimbora Produkció különféle interaktív előadásait nézhették meg. Csadi Zoltán, a teátrum művészeti vezetője szerint erre a találkozásra a színházi szakmának is szüksége volt: „Minden egyes előadást, minden egyes fellépő művészt szeretett a közönség. És egy hosszúra nyúlt járványidőszak után ez az öröm feltölt mindannyiunkat. Erről az örömről szól a színház, és mi ezért az örömért is vagyunk színházcsinálók. Minden meghívott produkciónak átadtuk a MIKRO Fesztivál egyedi kisplasztikáját, amelyet Várnai Ágnes Bécsben elő, dunaújvárosi származású képzőművész, szobrász készített.”
Őze Áron a fesztivál zárásakor azt is elmondta: 1992. július 14-én szavazta meg Dunaújváros közgyűlése a Bartók Kamaraszínház megalapítását. Pont harminc évvel ezelőtt. Az egykori döntés jubileuma is inspirálta a színházat, amikor elhatározták, hogy országos kamarafesztivált szerveznek itt.
„Ez az esemény nyitánya volt színházunk ünnepsorozatának, hiszen 2023-ban lesz a 70. évfordulója annak, hogy az akkori Bartók Béla Kultúrházat birtokba vette a közönség, másrészt 50. jubileuma annak, hogy az akkor már Bartók Béla Művelődési Központ keretein belül megkezdte működését a Dunaújvárosi Bemutatószínpad. Az elődünk” – tette hozzá a Bartók Színház igazgatója.
forrás: https://szinhaz.online
A dunaújvárosi Bartók Színházban vasárnap kezdetét vette az egyhetes MIKRO Fesztivál, amelyet idén először rendeznek meg kamara- és stúdióelőadásokkal, s amellyel az évadot zárják. A fesztivál Keleti Éva fotográfus kamarakiállításának ünnepélyes megnyitójával indult, amelyen Mácsai Pál színművész mondott beszédet.
Őze Áron, a Bartók Színház igazgatója külön is megköszönte Keleti Évának, hogy vállalta a MIKRO Fesztivál védnökségét, s egyben bejelentette: harmadik játszóhellyel is bővült a Bartók Színház, a nagyszínpad, a stúdió mellett a következő évadtól már a „szobaszínházban” is játszhatnak. A fesztivál megnyitása előtt társulati ülésen ismertette a színház vezetése a 2022/23-as évad új produkcióit, amelyekben vendégként fellép – többek között – Kerekes Éva, Oszvald Marika, Józan László, Vlahovics Edit, Quintus Konrád. Először rendez majd a színházban Horváth János Antal, Horváth Illés, Göttinger Pál és Dicső Dániel. Színre viszik Molière, Collodi, Barta Lajos, Eisemann Mihály egy-egy művét, színpadra adaptálják Totth Benedek és Borbély Szilárd egy-egy regényét is.
A MIKRO Fesztivál megnyitása előtt tartotta évadzáró társulati ülését a dunaújvárosi Bartók Színház. Csadi Zoltán művészeti igazgató ismertette a 2022/23-as évad műsortervét.
A Szabadkai Népszínház Magyar Társulatával közösen mutatják be Barta Lajos Szerelem című darabját Czajlik József rendezésében. Eisemann Mihály Egy csók és más semmi című operettjét Göttinger Pál állítja színpadra, Molière Tartuffe-jét Őze Áron. Carlo Collodi Pinokkió című könyvéből készült gyerekdarabot Horváth Illés rendezi. A stúdiószínpadon Dicső Dániel Totth Benedek Holtverseny című regényének, Horváth János Antal Borbély Szilárd Nincstelenek című művének színpadi adaptációját viszi színre.
A Bartók Táncszínház – a Bartók Színház tánctagozata – a Diótörőt mutatja be.
Felkerül a színház repertoárjára Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék című “víg farsangi atrocitása” (az írók határozták meg a humoros műfaját), amelyet a 40. jubileumát ünneplő Kőszegi Várszínházzal együttműködve mutatnak be július 1-jén Kőszegen.
Az évadzáró társulati ülés után vette kezdetét a MIKRO Fesztivál Keleti Éva Kossuth-díjas fotográfus kiállításának megnyitójával a Bartók Színház aulájában. Mácsai Pál Kossuth-díjas színművész nyitotta meg a fotótárlatot. Keleti Éva ikonikus képei mellett új fotói is láthatók, hiszen a jelenleg 90 éves alkotó három évvel ezelőtt ismét fotografálni kezdett művészeket. Sőt, fotópremier is volt a Bartók Színházban: Keleti Éva pár napja készített fotója Pokorny Liáról, aki szintén fellép a MIKRO Fesztiválon.
A Bartók Színház meghívására 10 produkció érkezik a dunaújvárosi fesztiválra. Őze Áron igazgató elmondta: „Először rendezzük meg a MIKRO Fesztivált, és reméljük, hagyomány lehet belőle. Sokszínű a program, mert sokszínű a színház. A kamarajellegű előadások pedig még közelebb hozzák a nézőkhöz a színészt. A velünk élő színházat.”
Ezek a MIKRO Fesztivál következő előadásai:
Született: Zrínyiné (június 6. hétfő 17.00)
Született Zrínyi Miklósné, Szigetvár, 1566. Egy kegyetlen hódító hadsereg, egy szétágyúzott város, rengeteg katona és civil áldozat és egy hős. A hős, aki nemcsak katona, hanem férj és apa, néha erős, néha gyenge – mindez azzal a nő szemével, aki a sikeres férfi mögött van. Losonczi Kata játssza Mohácsi István monodrámáját Csadi Zoltán rendezésében.
Anna Karenina befejezetlen története – Love is the answer (június 6. hétfő 19.00)
Lev Tolsztoj azonos című regénye alapján
„[…] Anna utánunk lép be. Kezében koffer, rajta pedig zöld-barna mintás, nagy virágos ruha, ami utazásra is jó, de később pongyolának is megfelel. A regény híres kezdőmondata után („A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az”), amit Anna szalagcímként lobogtat meg bevezetőül, hamarosan Babits férfihangra írt zsoltárát idézik, talán a történet honosítása végett („…érted van minden dolog/a te bűnös lelkedért./Ó, hidd el nékem, benned a Cél és nálad a kulcs,/Madárka tolla se hull ki, – ég se zeng, – föld se remeg,/hogy az Isten rád ne gondolna”), talán fölmentést kérve a hamarosan elbotlók számára. Zongora szól, s tanúi vagyunk Anna és Vronszkij első találkozásának. Most még lebegünk.” (Gabnai Katalin: Anna itt, Anna ott, 2018. május, Színház)
Szereplők: Anna Karenina: Gryllus Dorka
Katyerina Alekszandrovna Scserbackaja „Kitty”: Eke Angéla
„Dolly”(Oblonszkij felesége) / „Betsy” / Szorokina: Kovács Vanda
Alekszej Kirillovics Vronszkij / Turovcin: Bárnai Péter
Alekszej Alekszandrovics Karenin / Oblonszkij „Sztyepa”: Mátrai Lukács Sándor
Konsztantyin Dmitrijevics Levin / Szerjozsa / Szásenyka: Ivanics Tamás
Rendező: Soós Attila
A Trojka Színházi Társulás előadása
Vera (június 7. kedd 17.00)
Monodráma Grecsó Krisztián regényéből
Egy kislány a nyolcvanas évek Magyarországán. Figyel, tanul. Tanulja a világot, aminek a megértése bármikor nagy feladat lenne. Tanulja a többi gyereket, hogy miben olyan, és miben más, mint azok. Tanulja a felnőtteket, akikkel (egyre inkább úgy érzi) nem stimmel valami. És ahogy elmerül a sok kis részletben, szépen lassan világossá válik számára: a körülötte lévők nem mondanak igazat. Nem úgy van semmi, sem a felnőttekkel, sem a fiúkkal, sem a tanárokkal, sem az apjával, az anyjával, a sosem látott nagyszüleivel, mint ahogy gondolta. És mialatt először lesz életében szerelmes, először csalódik másokban, először rúgja szét a biztonságot, amiben addig kisgyerek volt – azalatt arra is először döbben rá életében, hogy akikben a legjobban bízik, azok hazudnak neki. Mit kezd a család sötét titkaival egy gyerek? Mit kezd a hallgatással, az évtizedekkel korábbi tragédia nyomaival, a félrefordított tekintetekkel, az egyre kevesebb meggyőződéssel beléfojtott szóval? Csak ő tudja megemelni azt, ami már szinte agyonnyomja a felnőtteket. Úgyhogy nekilát, hogy mindennek a végére járjon…
Vera: Grisnik Petra, Rendező: Göttinger Pál, A regényt színpadra átdolgozta: Grisnik Petra
A Kőszegi Várszínház előadása
Lázadni veletek akartam (június 7. kedd 19.00)
Bódi Attila regénye alapján
A történet a Ceaușescu-diktatúra utolsó heteiben játszódik. Ennek a reménytelen időszaknak a legmélyebb és legsötétebb bugyrait mutatja meg nekünk a szerző a legérzékenyebb korosztályon, a kamaszok szemén keresztül. Három érettségi előtt álló fiú az élet szűkössége ellen lázadva rendszerellenes akciókba kezd. Noha a lázadónak született Péter, a hatalom és barátai között őrlődő, konformista Zoli és az egész világgal, benne saját magával is békétlenségben élő Áron indítékai egészen eltérőek, a kezdeti sikerek mámorítóan hatnak mindannyiukra. Harminc évvel később egy osztálytalálkozó alkalmával kell szembenézniük tetteik valódi következményeivel.
Szereplők: László Csaba, Sebestyén Aba, Szász Csaba
Színpadra alkalmazta: Barabás Olga
Zeneszerző: Cári Tibor, Szász Csaba
Operatőr: Komesz Szilvia e.h.
Rendező: Sebestyén Aba
A marosvásárhelyi Yorick Stúdió előadása
Háy János: Elem (június 8. szerda 19.00)
Lemerülő játék (T. M. emlékére)
A dráma a szerző Elem című novellája nyomán készült. Egy idős házaspár hétköznapjaiba pillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanó emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…
„Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm. Ott már csak a lányom, Teréz és a párja lesz a csónakban. Aztán, ahogy egy barátom mondta, a Fekete-tengerben fogunk találkozni. Maár Gyula meg én. Őt a Sugovicába szórtuk Bajánál. Az volt az ő Tiszája.” (Törőcsik Mari)
Szereplők: Nő: Kerekes Éva, Férfi: Mucsi Zoltán, Zenész: Rozs Tamás
Rendező: Bérczes László
A Szkéné Színház és az Ördögkatlan előadása
forrás: https://szinhaz.online