A SEED Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kiemelt támogatási programja –
Személyes vállalkozói mentorálás mikro-, kis- és középvállalkozások számára – gyorsítósáv ahhoz, hogy végre legyen időd, eszközöd és társad a következő lépéshez.
Tényekkel, érvekkel, humorral – és néha iróniával mutatjuk meg,
milyen story a vállalkozói lét, és hogyan segíthet a mentorálás abban, hogy jobbára célirányosan haladj.
Göttinger Pál, Kádár Kinga és Olasz Renátó színpadra viszik, amit sok vállalkozó átélt – de most kívülről ránézhetsz, szórakozhatsz … impulzusokkal feltöltődve.
Gyere el nyitórendezvényünkre, ahol élőben mutatjuk meg,
hogy a mentorálás nem papírszagú tanácsadás, hanem valódi, személyes lendület a vállalkozásodhoz.
Időpont: november 18. (kedd) 9:30–11:45
Helyszín: Novotel Budapest Danube
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztrálj itt: https://forms.zohopublic.eu
Tizenhét év után, 2025 tavaszán véget ér az Operabeavató
A különböző zenés műfajokat bemutató Operabeavató Különkiadás a sorozat fináléja lesz.
Dinyés Dániel zeneszerző-karmester a befejezésről elmondta: minden sorozat, akárcsak a tévében, eléri a csúcsát, ami után már nem lehet jobban kiteljesedni, nagyobbat dobni. „Ezt értük mi el most, az új helyszíneken, és az egyetemes zenetörténet egyik csúcsoperáját elemezve” – tette hozzá.
Tizenhét évvel ezelőtt kezdte a sorozatot kilenc ember előtt a Pinceszínházban, és mára „egy elsővonalbeli énekesi gárda, egy csodás rendező, elképesztő menedzseri háttér és hatalmas rajongótábor veszi körbe a produkciót”.
Ám ez a formátum már nem tud sem tovább bővülni, sem megújulni, az önismétlés viszont távol áll az Operabeavató stábjától, művészeitől, akik a felfedezésre és felfedeztetésre esküdtek fel – fogalmazott.
„Most erről a csodálatos műfajról ennyi volt a mondanivalónk. Nem állítjuk, hogy valamikor valamilyen formában nem fogunk visszatérni akkor, ha lesz új felfedezésünk, amit mindenképp meg kell osztanunk egymással és önökkel” – idézik Dinyés Dánielt.
Fináléként 2025 januárjától teljesen új, ezúttal a zenés színház különböző műfajait bemutató részekkel várja közönségét az Operabeavató Különkiadás alkotócsapata az Átriumban.
Dinyés Dániel zeneszerző-karmester és Göttinger Pál rendező összeszokott párosát az egyes műfajok – a musical, a kabaré, az opera és az operett – kiemelkedő képviselői egészítik ki. Az új előadásokban Janza Katával, Miklósa Erikával, Peller Annával, Ullmann Mónikával, Kálid Artúrral, Peller Károllyal, Szabó P. Szilveszterrel, valamint Szélpál Szilveszterrel is találkozhatnak a nézők.
Dinyés Dániel a különkiadás ötletéről elmondta: tulajdonképpen mindegyik zenés színházi műfaj az operából indult ki. A könnyedebb vígoperát egyszer csak operettnek kezdték el hívni, aztán amikor az operett már túlzottan komolynak mutatkozott és vissza akarták „komolytalanítani”, egyszer csak musicallé vált – fogalmazott.
A kabaré is sok mindent köszönhet az operának, mert az 1910-es, 1920-as évek kabaréja a húsbavágó igazságok zenés színházi lenyomata volt, amely szintén komoly énekesi képességeket igényelt. Ezért gondolta, hogy érdemes bemutatniuk a többi, szintén operában gyökerező műfajt is a megszokott szórakoztató formában.
Az Átriumban 2025. január 17-én a musical (Janza Kata és Szabó P. Szilveszter), február 15-én az operett (Peller Anna és Peller Károly), március 8-án az opera (Miklósa Erika és Szélpál Szilveszter) április 12-én pedig a kabaré (Ullmann Mónika és Kálid Artúr) áll a középpontban.
2024. december 31-én éjfélig a Magyar Zene Házában rögzített Bánk bán-sorozat összes része visszanézhető az eszinhaz.hu-n.
forrás: https://www.music-industry.hu/
A különböző zenés műfajokat bemutató Operabeavató Különkiadás a sorozat fináléja lesz.
Dinyés Dániel zeneszerző-karmester a befejezésről elmondta: minden sorozat, akárcsak a tévében, eléri a csúcsát, ami után már nem lehet jobban kiteljesedni, nagyobbat dobni. „Ezt értük mi el most, az új helyszíneken, és az egyetemes zenetörténet egyik csúcsoperáját elemezve” – tette hozzá.
Tizenhét évvel ezelőtt kezdte a sorozatot kilenc ember előtt a Pinceszínházban, és mára „egy elsővonalbeli énekesi gárda, egy csodás rendező, elképesztő menedzseri háttér és hatalmas rajongótábor veszi körbe a produkciót”.
Ám ez a formátum már nem tud sem tovább bővülni, sem megújulni, az önismétlés viszont távol áll az Operabeavató stábjától, művészeitől, akik a felfedezésre és felfedeztetésre esküdtek fel – fogalmazott.
„Most erről a csodálatos műfajról ennyi volt a mondanivalónk. Nem állítjuk, hogy valamikor valamilyen formában nem fogunk visszatérni akkor, ha lesz új felfedezésünk, amit mindenképp meg kell osztanunk egymással és önökkel” – idézik Dinyés Dánielt.
Fináléként 2025 januárjától teljesen új, ezúttal a zenés színház különböző műfajait bemutató részekkel várja közönségét az Operabeavató Különkiadás alkotócsapata az Átriumban.
Dinyés Dániel zeneszerző-karmester és Göttinger Pál rendező összeszokott párosát az egyes műfajok – a musical, a kabaré, az opera és az operett – kiemelkedő képviselői egészítik ki. Az új előadásokban Janza Katával, Miklósa Erikával, Peller Annával, Ullmann Mónikával, Kálid Artúrral, Peller Károllyal, Szabó P. Szilveszterrel, valamint Szélpál Szilveszterrel is találkozhatnak a nézők.
Dinyés Dániel a különkiadás ötletéről elmondta: tulajdonképpen mindegyik zenés színházi műfaj az operából indult ki. A könnyedebb vígoperát egyszer csak operettnek kezdték el hívni, aztán amikor az operett már túlzottan komolynak mutatkozott és vissza akarták „komolytalanítani”, egyszer csak musicallé vált – fogalmazott.
A kabaré is sok mindent köszönhet az operának, mert az 1910-es, 1920-as évek kabaréja a húsbavágó igazságok zenés színházi lenyomata volt, amely szintén komoly énekesi képességeket igényelt. Ezért gondolta, hogy érdemes bemutatniuk a többi, szintén operában gyökerező műfajt is a megszokott szórakoztató formában.
Az Átriumban 2025. január 17-én a musical (Janza Kata és Szabó P. Szilveszter), február 15-én az operett (Peller Anna és Peller Károly), március 8-án az opera (Miklósa Erika és Szélpál Szilveszter) április 12-én pedig a kabaré (Ullmann Mónika és Kálid Artúr) áll a középpontban.
2024. december 31-én éjfélig a Magyar Zene Házában rögzített Bánk bán-sorozat összes része visszanézhető az eszinhaz.hu-n.
forrás: https://www.music-industry.hu/
Nem nagyon hallani olyan véleményt, hogy az Átrium előző üzemeltetői kutyaütők lettek volna, az előző évad végén mégis kénytelenek voltak levonulni a színről. Az állami kultúrafinanszírozás kiszámíthatatlansága, illetve a független szféra forrásainak átszivattyúzása Vidnyánszky Attiláék pénzgyűjtő medencéjébe az egész terület elsivagosodásához, több tucat társulat bedőléséhez vagy sorvadásához vezetett. Az Átriumot nyárig üzemeltető Kultúrbrigád produkciós iroda volt az egyik leghangosabb a tiltakozásban és legkreatívabb a pénzgyűjtésben. De egy évvel ezelőtt belátták, hogy nem lehet folyamatosan adományokat kérni a nézőiktől, akiknek a gazdasági válság idején a jegyvásárlás is egyre nagyobb gondot jelent. Azóta előadásaikat több különböző helyszínen játsszák.
„Koránt sem volt biztos, hogy sikerrel járunk, és az eddigi időszak teltházai és szakmai sikerei után bárki vállalkozik, hogy ellenszélben továbbvigye az Átrium szakmai vezetését, hisz egy piacról élni akaró magánszínház üzemeltetése, üzletileg fenntartható módon korántsem egyszerű feladat” – írta Gauder Milán, a MasterCard korábbi topmenedzsere, aki az épület egyik tulajdonosa a Videoton Holding társvezérigazgatója, Lakatos Péter és felesége, Csiby Éva mellett.
Végül összeállt a független színházak dreamteamje, hogy próbára tegyék az ellenszél erejét.
Magyar szöveg
Az „újratöltött” Átrium öt társulat/produkciós iroda helye lesz, „a közös hívószó” pedig „a kortárs magyar szöveg fontossága és népszerűsítése, valamint az aktuális társadalmi és hétköznapi jelenségekre való érzékeny reagálás.”
A Dumaszínház többek között Bödőcs Tibor és Kőhalmi Zoltán estjeit hozza ide.
A Delta Produkció repertoárján operabeavató, Berg Judit Maszat-sorozatának feldolgozása, iskolai zaklatásról szóló krimi, illetve Rezes Judit és Szabó Győző párkapcsolati show-ja szerepel.
A Füge Produkció független csapatokat támogat és menedzsel, és az Átriumtól két saroknyira lévő Jurányi Házat üzemelteti, amely amellett, hogy befogadó színház, 6500 négyzetméteren kínál előadótermet, illetve irodát társulatoknak, civil szervezeteknek és művészeknek.
Az Orlai Produkció a legismertebb magánszínház, amely üzleti alapon csinál szórakoztató produkciókat, miközben a Fügéhez hasonlóan kiemelten foglalkozik tehetséggondozással, progresszív fiatal alkotók felkarolásával.
És végül ez lesz a Pintér Béla és Társulata, a legnépszerűbb független műhely otthona is.
Orlai Tiborral, Pintér Bélával és Rozgonyi-Kulcsár Viktóriával ültünk le átbeszélni a terveiket. Utóbbi a Füge vezetője és immár az Átrium szakmai vezetője is. Nem sok ez együtt? – kérdezem, míg a többiekre várunk. Dehogynem – mondja, majd finoman jelzi, hogy nem is feltétlenül ragaszkodna ehhez a feladathoz. De egyelőre úgy tudott elindulni a működtetés, hogy azt nagyrészt a Füge által foglalkoztatott maroknyi stáb viszi, míg a művészeti és stratégiai döntéseket közösen hozzák az öt szervezet képviselői.
Interjúalanyaim évtizedek óta meghatározó és sikeres szereplői a független területnek, ahol a zord körülmények miatt sok társulat szűnik meg idő előtt. Nem arról van szó tehát, hogy ne tudnának hol játszani – de akkor mi értelme van ennek az új közös projektnek?
Miért jó ez nekik?
A teljes cikk itt olvasható: https://444.hu
Szeptembertől egy újonnan megalakuló kollaboráció veszi át az Átrium-színház épületének üzemeltetését, derül ki Pintér Béla társulatának Facebook-posztjából. Ennek tagjai mellettük a Dumaszínház, a Delta Produkció, a Füge Produkció és az Orlai Produkciós Iroda. Ahogyan a poszt fogalmaz, a társulatok „közös nevezője egy elsősorban produceri alapú működési modell kialakítása, és ezáltal egy megbízható alapokon nyugvó, de a független előadó-művészeti terület számára is nyitott befogadóhely működtetése.”
Céljuk „az intézmény elmúlt 12 évének színházi hagyományaihoz és szakmai sikereihez méltó színvonalas és sokszínű, a minőségre garanciát vállaló műsor-politika összeállítása”, amely nemcsak az „épület adta lehetőségekhez”, de a „Margit-negyed lokális igényeihez” is igazodik. A partnerség e mellett különböző koprodukciókban, szakmai rendezvényekben és dráma pályázat kiírásában is gondolkozik.
„Június végével búcsúzunk tehát az Uprendezvénytértől, ami több mint öt éven át adott otthont számos előadásunknak. Ezúton is köszönünk mindent az újpesti kollégáknak, üzemeltetőknek és fenntartóknak” – írták azzal, hogy utolsó újpesti előadásainkra jegyek még kaphatók.
A posztban a társulat megköszöni az Átriumot eddig üzemeltető Kultúrbrigád munkáját. Az intézmény az elmúlt években hosszasan küzdött a fennmaradásért, miután anyagi gondok miatt akadozott a működésük, köszönhetően annak, hogy hosszú ideig nem kaptak támogatást (ahogyan egyébként Pintérék sem). Hiába segítettek az Átriumnak először a nézők, aztán a második kerületi önkormányzat, a társulat tavaly nyár végén bejelentette, hogy ez lesz az utolsó évaduk, de az már akkor is kiderült, hogy az épülettel vannak tervek.
Céljuk „az intézmény elmúlt 12 évének színházi hagyományaihoz és szakmai sikereihez méltó színvonalas és sokszínű, a minőségre garanciát vállaló műsor-politika összeállítása”, amely nemcsak az „épület adta lehetőségekhez”, de a „Margit-negyed lokális igényeihez” is igazodik. A partnerség e mellett különböző koprodukciókban, szakmai rendezvényekben és dráma pályázat kiírásában is gondolkozik.
„Június végével búcsúzunk tehát az Uprendezvénytértől, ami több mint öt éven át adott otthont számos előadásunknak. Ezúton is köszönünk mindent az újpesti kollégáknak, üzemeltetőknek és fenntartóknak” – írták azzal, hogy utolsó újpesti előadásainkra jegyek még kaphatók.
A posztban a társulat megköszöni az Átriumot eddig üzemeltető Kultúrbrigád munkáját. Az intézmény az elmúlt években hosszasan küzdött a fennmaradásért, miután anyagi gondok miatt akadozott a működésük, köszönhetően annak, hogy hosszú ideig nem kaptak támogatást (ahogyan egyébként Pintérék sem). Hiába segítettek az Átriumnak először a nézők, aztán a második kerületi önkormányzat, a társulat tavaly nyár végén bejelentette, hogy ez lesz az utolsó évaduk, de az már akkor is kiderült, hogy az épülettel vannak tervek.
forrás: https://telex.hu/
Gerlóczi Judit és Virányi Orsolya, a Delta Produkció vezetői sokéves színházi, kulturális tapasztalattal érkeztek a forprofit művészeti szcénába. Intézményi háttér helyett saját utat választottak, méghozzá akkor, amikor az a legbizonytalanabbnak tűnt. Negyedik éve, hogy együtt, piaci alapon, közösségi értékek mentén valósítják meg elképzeléseiket a független közegben.
Egyszemélyi vezetés jellemző a területükön. Miben más a kettős vezetés, és hogyan alakult ki?
Gerlóczi Judit: Családi vállalkozásként, édesanyámmal indítottuk a céget, ami tevékenységével, az ahhoz kapcsolódó együttműködésekkel már régóta több, mint hobbi, és a családon is túlnőtt. A dinamikus fejlődésben, az eredményeinkben már a mi kettőnk erőfeszítései vannak. Fontosnak tartom felismerni a saját határaimat, korlátaimat. Vezetői magány helyett az „együttben” hiszek.
Virányi Orsolya: Izgalmas ketten lenni. Amikor egyikünk épp „lila köd” egy helyzetben, másikunk automatikusan válik praktikussá. És fordítva. Ugyan a kultúra területéről, de eltérő szerepekből és közegből érkeztünk, máshogyan szocializálódtunk. A tömegszórakoztatás tapasztalata adódik össze a művészszínházival. A lényeg: tényleg mindent közösen rakunk össze. Gyakran a mondatainkat is.
Mindketten jelentős tapasztalatot szereztek kőszínházban, mielőtt a független szférában kezdték újra. Mi jelenti a legnagyobb különbséget a korábbiakhoz képest?
G.J.: A Katona József Színházban eltöltött tizenkét évem alatt különböző területeken, a ranglétrát végigjárva tesztelhettem a képességeimet, még ha gyakran csak egy-egy projekt bizonyos szakaszaira való rálátással is. Öltöztettem a backstage-ben színészt, festettem díszletet, de számoztam székeket is a nézőtéren, és utaztam már negyven percet egy jelmezért főpróbahéten. Apró példák, amelyek mindegyikében rajtam kívül álló döntések végrehajtója voltam, de kellettek ahhoz, hogy értsem és érezzem a teljes színházi működést. A Deltában mi találjuk ki, hogy mit csinálunk, és az alapötlettől a megvalósításig nem csupán jelen vagyunk, de a felelősséget is mi vállaljuk mindenért. Így a siker és a kudarc is a miénk. Teljesen más dimenzió, mint amikor csak egy eleme voltam a kőszínházi gépezetnek. Ez nem zárt rendszer, hanem folyamatosan fejlődő, mindenre nyitott örökmozgó, tele lehetőségekkel. Egy merevebb struktúrában mindez egy többállomásos, lassú folyamat, így a kísérletezés sem fér mindig bele. Most épp a kísérletezésből születnek a legjobb együttműködéseink. A projektek teljes körű kezelése jelenti a legnagyobb különbséget a korábbi munkáimhoz képest.
V.O.: A Delta Produkció kommunikációját az alapoktól építhettem fel, és mivel nem korlátoztak intézményi, merev szabályok, így mindez azt tükrözheti, amit ma a kommunikációról gondolok. Nálunk nincs olyan, hogy „így szoktuk”. Természetesen a mostani működésünk alapjául a korábban szerzett tapasztalataink szolgálnak. Színházban, médiában, magánügyfeleken keresztül tanultam meg én is, hogy ki vagyok. Ezekben az „iskolákban” nőttünk fel, és ezekkel együtt határozzuk meg magunkat. Ez még fiatal vállalkozás, ahol állandó napirendi pont a forintok szükség szerinti ide-oda csoportosítása. Azt vallom, hogy inkább kevesebbet eszem, csak legyen nyugalom, és ne kelljen már mást mondanom, másképp döntenem, mint ahogyan érzek. Nekünk most csak a piac és a közönség diktál, nincs főnök, aki elviszi a balhét, cserébe a babérokat sem aratja le más.
G.J.: A Delta tulajdonképpen egyfajta hibrid modell, ami a nonprofit és a forprofit, valamint a vállalati és a színházi működési elemeket ötvözi. Lehetőségünk van arra, hogy megőrizzük belőlük azokat, amik jók, és változtassunk azokon, amik rosszak.
Mik voltak ezek?
G.J.: Az első perctől kezdve fontos volt, hogy olyan munkakörnyezetet alakítsunk ki, ahol nem a szorongás, hanem a biztonság és a támogatás dominál. Vesszőparipám, hogy ha valami elromlik, akkor azt lehetőségként lehessen felfogni, konstruktívan kezelhessük. A hibázástól való félelem vagy a megfelelésből fakadó szorongás ne legyen gátja a kreatív munkának. Lehessen rossz ötletet is bedobni, hülyének lenni, összeomlani, „nem tudni valamit”. Az a célom, hogy hiba esetén felelős helyett okokat keressünk, tanuljunk belőle, és együtt dolgozzunk a megoldáson.
V.O.: Judit szokta mondani, hogy minket a szorongásaink fognak naggyá tenni. Mondjuk, ebben tényleg van két évtizednyi tapasztaltunk. Farkastörvények uralta szervezeti hierarchiában, a területünkön jellemző temérdek érzékenység között például nem feltétlenül teheted meg, hogy amitől nem érzed jól magad, azt ne csináld. Annak vizsgálatára sincs mindig idő, hogy mit miért teszel, mi mit okoz benned. Nem elvárható, hogy egyéni működési igényekhez, pszichológiai szükségletekhez igazodjon egy nagy szervezet. Mi most nem csinálunk olyasmit, amit nem szeretnénk, van időnk megoldást keresni a problémáinkra, egyénileg fejlődünk, ezáltal a munka is hatékonyabb, az eredmények is jobbak. Nálunk ér nemet mondani, és az is ér, ha ezt a nemet épp nem tudjuk racionális indokokkal alátámasztani. Z generációs kollégáinkat már ilyen típusú működésre és a bátorságra biztatjuk.
A mindennapi működésben alkalmazott rugalmasság a gazdasági stratégiájukban is megjelenik?
G.J.: A rugalmasság kulcsfontosságú a gazdasági működésünkben. Elengedhetetlen, hogy igazodjunk a piaci körülményekhez, hiszen közvetlenül a piacból élünk, ezért folyamatosan monitorozzuk a szereplőit és az igényeit is. Döntő kérdés, hogy kellő időben ismerjük-e fel a szükségleteket, illetve hogyan tudunk azokra gyors, megfelelő válaszokat adni. Érzékenyen reagálunk, és folyamatosan újratervezzük a tevékenységeinket. Észrevesszük a korlátainkat, és ha kell, szakértőt vonunk be az adott probléma megoldásába. Közben pedig arra törekszünk, hogy úttörők legyünk bizonyos területeken.
V.O.: A folyamatainkat nem vesszük maguktól értetődőeknek. Attól függően vonunk be új cégeket akár, hogy ugyanolyan rugalmasan gondolkoznak-e, mint mi. A digitális piac, online marketing fejlődése – illetve árai – minket is állandó tanulásra, alkalmazkodásra késztetnek. Büszke vagyok rá, hogy a kultúra területéről az elsők között léptünk a TikTokra, és elsőként kezdtünk kimondottan erre a csatornára megfelelő tartalommal kísérletezni. Nagyon hiszek ebben, de ahhoz, hogy ez a kis játszóterem meglegyen, komoly költségvetési tervezésre volt szükség a cégben. A hagyományos PR-eszközök közül sem működik már sok, de lehetőségem van arra, hogy kipróbáljam, célt érek-e még valamelyikkel, akár egy oda nem illő mondattal egy hírlevélben. És be szokott jönni. Sokszor a szokások, bejáratott kapcsolatrendszerek diktálják a kommunikációt. Inspirál, hogy ezekből a keretekből kilépjünk. A területünkre jellemző ösztön vezérelt marketing sem egy megváltoztathatatlan adottság, hiszen már minden mérhető az eddig megfoghatatlan kultúrában is.
Rengeteg független társulat küzd finanszírozási gondokkal. Sokan a közönségüktől is remélik vagy el is várják ennek megoldását. A Deltánál miként biztosítják a gazdasági fenntarthatóságot?
V.O.: Lehetetlen mindenkinek ugyanabból a pénztárcából remélni a megmenekülést. Márpedig, szerintem, mind ugyanarra a csoportra lövünk. Azokra, akik az egyébként is drága jegyek árán felül még kultúratámogatásra is tudnak pénzt szánni. Hát, ők kevesen vannak, „mi” viszont sokan. Ezért inkább aktívan keressük a vállalati együttműködéseket. Ebben Judit nagyon elkötelezett.
G.J.: Tele van ez a szegmens lehetőségekkel. Repertoárunkkal formailag és tartalmilag is túl akarunk lépni a hagyományos színházi kereteken. Fontos társadalmi kérdésekre, szükségletekre igyekszünk reflektálni, adott esetben előadásaink mondanivalójához kapcsolódó kiegészítő programokat hozunk létre. Azt keressük, hogyan tud a színház több lenni egy jól sikerült előadásnál. Vagyis a lehetséges együttműködések, a továbbélés alapján hozzuk létre, találjuk ki magát a projektet is. Alapvető szempont, hogy kapcsolatot teremtsünk az üzleti világ releváns szereplőivel, figyelembe vegyük az igényeiket. A művészet és az üzleti világ között igyekszünk hidat építeni, ami kölcsönös előnyökön alapul, távol áll az egyoldalú mecenatúrától. Fontos, hogy mindez transzparens is legyen. A finanszírozást úgy kell kialakítani, hogy a támogató fél pontosan tudja, mire költjük a pénzét.
V.O.: Az a cél, hogy mindenki jól járjon: a közönségünk minőségi előadásokat, a partnereink pedig igényeiknek megfelelően hasznosítható, valódi értéket kapnak a pénzükért. A Loveshake Rezes Judittal és Szabó Győzővel ennek eklatáns példája. Volt egy klasszikusan felépített színházi előadás, annak minden adottságával, például zenekarral, a párkapcsolati nehézségekről szóló mondanivalóval, amivel könnyen azonosulhat bárki. Ebből készítettünk egy kivonatot, ami színházi körülmények nélkül is adaptálhatóvá teszi. Vállalati környezetre formáltuk. Így a produkció magában rejthet a termékmegjelenítéstől kezdve a céges üzeneteken át a szponzorációig bármit, hatékony elérést biztosítva mindkét fél számára. Ez így önmagában túllép a hagyományos „előadás-megrendelésen”, és életbe léptet egy együttműködést.
A Delta egyik zászlóshajója az Operabeavató. Van saját Patreon-oldala, ahol patrónusnak lehet jelentkezni, vagyis támogatást lehet utalni. Ez nem hasonló más független színházak nézői támogatásához?
G.J.: Ez a program számomra azért nagyon fontos és szívmelengető, mert a Patreon-oldalunkat nem magunktól hoztuk létre, hanem a leghűségesebb nézőink kérésére, akik kifejezték, hogy támogatni szeretnék az Operabeavató-sorozatot. Ez a kezdeményezés egy organikusan alakult, igények vezérelte megoldás.
Tavaly végeztünk egy kis közvélemény-kutatást, hogy szegmentáljuk-e az adományokat szolgáltatásokért cserébe. Az derült ki, hogy senki nem vár semmit az „adakozásért”. Senki nem akarja, hogy esetleg több pénzért előnyöket élvezzen másokkal szemben. Csak egyszerűen szeretik, amit csinálunk, és ezt a támogatásukkal szeretnék kifejezni. Önkéntes alapon, tetszőleges összeggel járulnak hozzá. A produkció arculatát például az egyik Patrónus, Rekvényi Viola készítette. Azért is sikerült ez az anyag csodálatosan, mert ő – egy külsős grafikustól eltérően – érti és érzi az előadás lényegét. A Patreon-tagság tulajdonképpen egy klub, ahol olyan emberek között lehetünk, akik szeretik, amit csinálunk. Visszajelzéseik pedig hatnak sorozatunk alakulására is.
V. O.: A befolyt összeget nem a cég fenntartására fordítjuk, hanem például azt biztosítjuk belőle, hogy olyan diákok is megnézhessék az Operabeavatót, akik nem tudnák megvásárolni a teljes árú belépőjegyet. A többit pedig a produkció fejlesztésére költjük. A Patrónusok látják és élvezik a támogatásuk eredményét. Ezek egyike, hogy közvetlenül a pandémia után újabb sorozattal, új helyszínen is debütáltunk. Így az Operabeavató már két formában, a 6Szín mellett a Magyar Zene Házában is látható.
G.J.: Darázs című előadásunk esetében már továbbléptünk, a támogatás itt még csak nem is hozzánk folyik be. Az iskolai zaklatás témájára épülő krimit kiegészítettük feldolgozó foglalkozással, kifejezetten osztályok számára. A téma iránt elkötelezett szervezetek, magánszemélyek direktben befizethetik őket a programra. Nem nekünk adnak pénzt, hogy kezdjünk vele valamit, hanem célzottan, erre a konkrét lehetőségre fordítják, és kézzelfogható eredményt kapnak érte cserébe.
Hogyan hangolják össze a pénzügyi realitásokat a művészeti ambíciókkal?
G.J.: Fenntarthatóságunk alapjait realista üzleti tervezéssel rakjuk le. Nem számolunk telt házzal, adományokkal és pályázati pénzekkel, tehát a tervezésben kő keményen elvetünk mindent, ami a piac bizonytalanságából fakad. Természetesen annak örülünk, ha ezek bejönnek. A kockás papíron való alapos tervezés híve vagyok, elkerülendő az irracionális költekezést és a vágyak vezérelte költségvetést. Egy üzleti tanácsadó és egy kontroller segítségét is kértük abban, hogy újraértékeljük a finanszírozási struktúránkat. Az a célunk, hogy minden „céges lábat” tüzetesen megvizsgáljunk, így azonosítva a kiadásaink és bevételeink pontos dinamikáját. A vállalati, üzleti szférában jelen levő gondolkodást akarjuk behozni a sokkal ösztönösebben, „művészibben” működő területre.
V.O.: Ha a „gazdasági szorongásainkat” tudjuk orvosolni, akkor felelősségteljes döntést tudunk hozni művészeti kérdésekben és új előadások létrehozásában is. A művészi munkába azonban nem szólunk bele, csak a kereteit biztosítjuk. A „túlmutatásban“ hiszünk, vagyis a témának, a darabválasztásnak magában kell hordoznia az előadás utóéletét is. A színtiszta forgalmazás csak termékeladás lenne. Amivel semmi gond, de bennünk azért dübörög a küldetéstudat is a kultúraközvetítést illetően. Mégis csak ez a szakmánk. A postán viszont csekkbefizetésnél nekünk sem fogadják el pénz helyett a társadalmi felelősségvállalás fontosságáról szóló monológot. Nem gondolom ördögtől valónak, ha a művészet pénzt termel, miközben betölti eredeti funkcióját.
Milyen sikeres együttműködéseken vannak túl?
G.J.: Darázs krimink feldolgozó programjának együttműködő partnere az UNICEF Magyarország. Két éve dolgozunk velük azon, hogy a színház segítségével a fiatalokat körülvevő környezet megfelelő szakmai útmutatást, eszközöket kapjon a bullyinggal kapcsolatban. Maszat című előadásunk a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet jóvoltából kórházi ápoltak előtt debütálhatott.
A Budapest Brand állt a nagyszabású divatshow-nk mellé, amivel a fenntartható öltözködés fontosságának kihangosítása a célunk. A Loveshake-kel jelentünk meg az üzleti szférában, és rendkívül szórakoztató együttműködések is születnek a megrendelőkkel. Ha a megbízó cég defibrillátort forgalmaz, akkor azt építjük be az előadásba. Megtörtént eset, megoldottuk. Az Operabeavatóval zeneiskolákkal vagyunk kapcsolatban.
Sikeres együttműködésnek élem meg azokat a találkozásokat is, amikor olyan vállalkozókkal, munkatársakkal hoz össze a sors, akik társaimmá válnak azon a még kikövezetlen úton, amin elindultunk. A színházi jövő záloga az együttműködésben rejlik. Mikroszinten is, hiszen ezért ülünk itt ketten, de a nagy képet nézve is, hiszen emiatt ülhetünk egyáltalán itt.
forrás: https://www.artisbusiness.hu
@delta.produkcio Delta Produkció: Operabeavató - A néző közbeszól 🎭 Előadás a 6színben! Jegyek a weboldalon! #6szín #operabeavató #színház #művelődés #kultúra #színdarab #opera #nezokozbeszol ♬ eredeti hang - Delta Produkció
@delta.produkcio Delta Produkció: Operabeavató - A néző közbeszól 🎭 Előadás a 6színben! Jegyek a weboldalon! #6szín #operabeavató #színház #művelődés #kultúra #színdarab #opera #nezokozbeszol ♬ eredeti hang - Delta Produkció
@delta.produkcio Delta Produkció: Operabeavató - A néző közbeszól 🎭 Előadás a 6színben! Jegyek a weboldalon! #6szín #operabeavató #színház #művelődés #kultúra #színdarab #opera #nezokozbeszol ♬ eredeti hang - Delta Produkció
@delta.produkcio Delta Produkció: Operabeavató - A néző közbeszól 🎭 Előadás a 6színben! Jegyek a weboldalon! #6szín #operabeavató #színház #művelődés #kultúra #színdarab #opera #nezokozbeszol ♬ eredeti hang - Delta Produkció
Amennyiben elsőkézből szeretne értesülni az előadásainkkal kapcsolatos hírekről, újdonságokról, az alábbi űrlapon tud feliratkozni a Delta Produkció hírlevelére.
Várunk mindenkit szeretettel!
Előadásaink utóélete ugyanannyira fontos, mint azok létrehozása és bemutatása. A számunkra értékes mondanivalók együtt lélegeznek az idő múlásával, reflektálnak a körülöttünk lévő történésekre, ezért alkotóinkkal és munkatársainkkal szoros, folyamatos és inspiratív munkakapcsolatban gondolkozunk. Együtt keressük a produkcióinkhoz kapcsolódó, hosszútávra szóló megjelenési felületeket és lehetőségeket.
Olyan előadásokat kutatunk, amelyek különlegessége a műfajában, a színpadi nyelvezetében, akár látványában eltér a megszokottól, mégsem válik idegenné. A rafináltságot keressük, amitől produkcióink nem kerülnek futószalagra, nem tűnnek el a zajban. Olyan megvalósítási irányokban, kivitelezési formákban, fúziókban hiszünk, amelyektől előadásaink, és azok mindenki számára fontos témái, szélesebb körben is befogadhatóvá és élvezhetővé válnak.
A Delta Produkció egy fiatal, lendületes és ambiciózus vállalkozás, amely egyre tudatosabban fogalmazza meg magát és keresi érvényes megjelenési formáit, létjogosultságát a hazai színházi közegben. Egyes témáink kapcsán további koprodukciós és országos szinten átívelő partneri lehetőségeket, egyéb piaci szereplőket, továbbá nézői visszajelzéseket kutatunk, mert hiszünk abban, hogy önmagában jó előadást létrehozni nem elég. A színházi jövő záloga az együttműködésben rejlik.
- Ormay Lili
- produkciós asszisztens
- Gerlóczi Judit
- producer
- Dr. Kövesd Zsuzsa
- producer
- Virányi Orsolya
- kommunikációs vezető
Fotó: Gordon Eszter
forrás: https://www.deltaprodukcio.hu