250 előadás és 20 ezer eladott jegy az eddigi statisztikai mérleg a győri Menház Színpadon.
Gáti Oszkár igazgató októberben megkezdi a harmadik évadot, hogy mire számíthatnak a nézők, ezt tőle tudjuk meg:– Havonta tizenöt előadásra tervezek, lehetőség szerint minden hónapban egy-két új színdarabbal jelentkeznék. Októberben ez az újdonság egy igazán népszerű darab lesz a Manna produkció. A kortárs katalán szerző, Jordi Galceran műve valós kiválasztási eljárásokon alapul. Az író több művét is bemutatták már Magyarországon, de az állásinterjú-helyzetet feldolgozó A Grönholm-módszer kétségtelenül a legnépszerűbb. A darabot nemcsak hazánkban, hanem a világ számos más országában is sikerrel játsszák.
– Ennyien még soha nem voltak a tizenöt négyzetméteres színpadon. Négy színésznek, egy asztalnak és egy széknek kell elférnie. Olyan remek az előadás, hogy mindenképp el akartam hozni a Menházba.Hogy mi kerül a nézők elé, az továbbra is Gáti Oszkár szubjektív választásán múlik. Továbbra is csak olyan produkciót hoz, ami megfelel a szakmai elvárásainak. Marad a jegygarancia is, ha nem tetszik az előadás, a jegyár visszajár.
– Az októberi műsorban több előadás mellé került a „Zárt körű" felirat, ami azt jelenti, hogy egyre több cég és szervezet vásárolja meg a teljes nézőteret. Ezt nézve egyértelműen siker Göttinger Pál Telefondoktora és Jordán Tamás estje. Az évad első hónapjában sajnos nélkülözni kell Stohl András és Szabó Győző bravúros párosát, olyan elfoglaltak, hogy nem tudtam időt egyeztetni velük.A nemzetközileg elismert drámaíró, Jordi Galceran egyik legnépszerűbb művét, A Grönholm-módszert hozza októberben Győrbe Gáti Oszkár. Az előadásában Simon Kornél mellett Botos Éva, Ficzere Béla és Vass György küzdenek az álomállásért. A Grönholm-módszerA többkörös állásinterjú utolsó megmérettetésére négy pályázót hívnak be. Egy nő és három férfi kimondottan szokatlan helyzetben találja magát, hiszen a hagyományos elbeszélgetés helyett megdöbbentő feladatokat kell megoldaniuk, amelyek egyre bizarrabb és feszültebb helyzeteket teremtenek. Vajon mi mindenről hajlandóak lemondani a jelöltek, hogy megszerezzék az állást? Gáti Oszkár a szokott helyen, a szokott színvonallal várja a nézőket a Menház Színpadon.
forrás: http://www.kisalfold.hu/
Lehet tapsolni, van rá ok: Gáti Oszkár Jászai-díjas színművész, a győri Menház Színpad vezetője kimagasló színészi és szinkronszínészi munkássága, valamint színházalapító és szervező tevékenysége elismeréseként Szent László-díjat kapott június 27-én, a városi Szent László-napi díszközgyűlésen.
Gáti Oszkárnak nincs beteges küldetéstudata, tudja, hogy önmagában a színház nem váltja meg, sőt még csak nem is változtatja meg a világot. A színház játék, igaz, ha jó, akkor halálosan komoly is lehet. Szembesít saját sorsunkkal, lelkiismeretünkkel, a történelemmel, elhalasztott esélyeinkkel, kinevetteti teszetoszaságainkat, kisszerűségeinket. Segít átérezni mások sorsát, amelyben néha a sajátunkra ismerünk.
Gáti Oszkárnak saját színpada van: a Menház Színpad. Nem az épület az övé, hanem a ház szelleme. Ebbe az apró térbe belefér a világ. Sorsdöntő útválasztásaink, sodródásunk a történelemben, elrontott szerelmeink, mindennapi megmérettetésünk, önmarcangolásunk, humorunk és bátorságunk, esendőségünk, elbukásunk és talpraállásunk, sírásunk és nevetésünk, árulásaink, megbocsátásaink, vezeklésünk és újrakezdésünk. Ez a tér a Menház Színpad, amelynek nemcsak megteremtője, fenntartója, igazgatója, hanem – és ez számára nagyon fontos – a jegypénztárosa is.
Nincs ebben semmi meglepő, hiszen szerinte a színésznek mindenhez érteni kell. Honnan? „Ha királyt játszottam a színpadon, akkor sem kérdezték meg tőlem, honnan tanultam királykodni.”
A belépőjegyek tekintélyes részét személyesen adja el. Az internetes lehetőséget is megteremtette ugyan, hiszen nehéz kitérni a kor kényelmes és gyors gyakorlata elől, ám jegypénztárosnak lenni, az valami más.
Bejön a néző, jegyet kér, s nekem nagyjából három percem van arra, hogy fölmérjem: mi érdekelheti, milyen hangot kell megütnöm vele – idézi fel jegypénztárosi szerepét a színművész. Ha elfogyott az a jegy, amiért jött, ajánlok neki mást. Beszélgetünk, az esetek 99 százalékában meggyőzöm, s nem megy el belépő nélkül. Megkérdezem tőle: vidámabbat vagy sötétebbet akar? Mondom, nézze meg Örkényt. Azt feleli, őt az nem érdekli. De én meg szeretném, ha érdekelné. Majdnem mindig sikerül rábeszélnem valamelyik előadásra. A bemutató után számon tudja kérni rajtam, hogy jót ajánlottam-e. Én ugyanis ott vagyok az előtérben, személyesen fogadok mindenkit, de az előadást követően is beszélgetek velük, árulom a jegyeket. Azt tapasztalom, hogy ha a néző igényes kínálatot kap, azt előbb-utóbb megszereti. A színházi pénztárosé az egyik legfontosabb szerep. Egyszerre tudomány és művészet. Ha gyorsan csődbe akarnak vinni egy színházat, akkor elég, ha beültetnek a pénztárba egy unott, érdektelen embert, ő pillanatok alatt megoldja.
Gáti Oszkár abban a városrészben teremtett színházat, ahol a kultúra is egyre inkább otthonra talál. Egy új, látogatott, színvonalas kulturális intézmény pedig mindig emeli környezete színvonalát. A Menház Színpadot Újváros befogadta, s bár a nézők Győr minden részéből jönnek, a magáénak tartja.
Gáti Oszkár letelepedett Győrben. Temetőgondnok, színházteremtő, családapa.
Akinek öt gyereke van, annak muszáj optimistának lennie – jegyzi meg. Most viszont éppen morog, mert a viharos szél tönkretette a munkáját. – Odalett az őszi lecsóm, pedig föl volt karózva szépen a paradicsom, mégis mindent lerombolt a vihar – kesereg.
Gáti Oszkár tizenhét éven át volt a Győri Nemzeti Színház tagja. Megismerte az itt élő emberek ízlésvilágát, s megtalálta azt a kulturális piaci rést, ahol az igényes előadóestekkel, kamaradarabokkal, beszélgetésekkel be lehetett törni, mert ezekre a sikeres produkciókra valós igény mutatkozott, amit persze felkelteni, fejleszteni, formálni, fenntartani kellett. A Menház Színpad első hónapjának 16 előadásán 12 Kossuth-díjas művész lépett föl. A jegyek pillanatok alatt elfogytak.
A színészek is szívesen jönnek, jó a tér, a közönség, s a művészek is rendesen meg vannak fizetve, mondja Gáti Oszkár. Hozzáteszi: a jegyek ma már valamivel lassabban fogynak el, de most is szinte mindig telt ház előtt lépnek fel az előadók.
Tudom – szúrja közbe –, ha a bulvárújságok címlapjain szereplő celebeket hoznék, özönlenének a nézők, a minőségből azonban nem engedek, itt hakni nem lesz, gagyit nem adok el. A két év alatt kialakult közönség az igényes előadásokra jön be. Előny persze, ha a tévéből ismert művészeket látnak viszont, ám sikerült megszerettetni az eddig kevésbé ismerteket is: nagyon közkedvelt lett például Göttinger Pál, akit korábban nem láthatott a győri közönség.
Gáti Oszkár előzetesen megnézi azokat az előadásokat, amelyeket meg akar hívni. Emellett vannak ajánlkozók, küldenek DVD-re rögzített felvételeket. Gáti az egyszemélyes színházában látszólag a saját ízlése szerint dönt, de tudja, hogy nézői milyen előadásra mennek be szívesen.
Fontosnak tartja azoknak a konfliktusoknak, élethelyzeteknek a bemutatását, melyek mindennaposak és sokakat érintenek. Ilyenek például a drogozásból adódó családi és társadalmi konfliktusok Scherer Péter és Kovács Krisztián A gyáva című előadásában.
Saját kitüntetéséről azt mondja: jó érzés, ha az ember meg tudja szerettetni a színházát a közönséggel, s ezért még elismerést, díjat is kap a várostól.
H. F.
forrás: http://gyorplusz.hu
Kedves Nézőink, Kedves Támogatóink!
Véget ért 2. teljes évadunk, ennek tiszteletére készítettünk egy kis összefoglaló videót, amelyben mindenki szerepel, aki fellépett a Menház Színpadon ezen két év alatt.
Több helyen, többféle módon leírtuk már, hogy ez a színház nem jöhetett volna létre és nem is működhetne Önök nélkül. Nem tudjuk elégszer megköszönni.
Tartsanak velünk továbbra is. Találkozunk októberben!
Gáti Oszkár, a Jegypénztáros...
----------------------------------
Eddigi előadóink névsora:
Bálint András
Bede Fazekas Csaba
Béres Ilona
Bezerédi Zoltán
Bíró Kriszta
Bródy János
Csákányi Eszter
Csányi Sándor
Csuja Imre
Fullajtár Andrea
Galkó Balázs
Gerendás Péter
Göttinger Pál
Grecsó Krisztián
Grecsó Zoltán
Györgyi Anna
Harsányi Attila
Haumann Péter
Hegedűs D. Géza
Hirtling István
Horváth Lili
Huzella Júlia
Jordán Tamás
Kálloy Molnár Péter
Katona László
Kerekes Viktória
Kern András
Kiss Mari
Koltai Róbert
Kovács Krisztián
Kulka János
Laár András
Lábodi Ádám
Lázár Kati
Ludányi Quartet
Lukács Sándor
Mácsai Pál
Malek Andrea
Mucsi Zoltán
Nagy-Kálózy Eszter
Oláh Ibolya
Ötvös András
Parti Nagy Lajos
Pogány Judit
Presser Gábor
Rózsa Gábor
Röhrig Géza
Rudolf Péter
Sándor György
Scherer Péter
Sohonyai Attila
Spiró György
Stohl András
Szabó Győző
Szabó-Rajczi Katalin
Szacsvay László
Székhelyi József
Szilágyi Tibor
Szirtes Balázs
Szulák Andrea
Tordai Teri
Trokán Péter
Udvaros Dorottya
Vári Éva
Szulák Andrea estjével indul szeptember végén a Menház Színpad új évada, melyben mások mellett Kern Andrást, Csányi Sándort, Mácsai Pált, Pogány Juditot is láthatja a győri közönség.
Második évadát kezdi meg Győr új színháza, a Menház Színpad. Az elmúlt év tapasztalatairól és az előttük álló időszak várható eseményeiről Gáti Oszkár igazgató számolt be. Elmondta, 9 hónap alatt 127 előadást mutattak be, 45 féle produkciót, ezekre az estekre közel 10 ezren váltottak jegyet. A direktor szerint az új színház a város szellemiségét erősíti.
A következő évadra is minőségi, ízlésformáló előadásokat ígér az igazgató, igaz, neveket még nem szeretett volna elárulni, hiszen sok színésszel még tárgyalásban van. Havonta 2-3 új estet terveznek a 30-35 ismétlődő mellett. Gáti Oszkár kiemelte: nem szeretne politizáló színházat csinálni, csak olyan előadásokra szerződik, amik a szakmai kritériumoknak maximálisan megfelelnek, hogy azok vonzóak legyenek a nézők számára is.
A Menház Színpad havonta egy gyermekprodukcióval várja majd a családokat, novemberben A kis herceget tűzik műsorra. Az egyetemistákat is megszólítanák, hiszen több mint tízezren tanulnak a városban, számukra elsőként aGyáva című kétszemélyes darabot hozzák Győrbe. A történet egy drogos fiúról szól, aki igyekszik kijutni az anyagba zárt világból. Az előadás végén pedig a színészek és a résztvevők egy addiktológussal beszélgethetnek.
A tervek között szerepel, hogy drámapályázatot írnak ki ma élő kortárs szerzők számára, melyből felolvasó színházi bemutatót tartanak, a legjobbakból pedig kamaraelőadások születhetnek.
Forrás: gyorplusz.hu / szinhaz.hu
