Címke:
limerick-bajnokság

ILLYÉS ÁKOSÉK A BÖRTÖNBEN IS JÁTSZANAK

Szép számú közönségre számíthat Kuthy Patrícia, Illyés Ákos és Tóth Károly Színházi Esztrád címû mûsora, amelyet büntetés-végrehajtási intézetekben is bemutatnak a VIDOR Fesztivál alatt. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2018. augusztus 24-i számában.) 

Az egyebek mellett Morton Mamát, dr. Watsont és a Fõinkvizítort alakító színészek vidámságot, zenét és nem utolsósorban a színház élményét „csempészik be” a seregszemle idején a komor falak közé. – A nyíregyházi és a tiszalöki börtön mellett a nagykállói pszichiátriai szakkórházban is fellépünk – nyilatkozta lapunknak Illyés Ákos, a Móricz Zsigmond Színház mûvésze. – Nem elõször szerepelünk ezeken a helyeken, hiszen tavalyelõtt már készítettünk mûsort a fogvatartottak számára. Az idén is kabaréjelenetekbõl, operettslágerekbõl és sanzonokból válogattunk. Ötven-hatvan nézõnk van egy-egy alkalommal. A parancsnokok meg szokták jegyezni viccesen, hogy a közönséget õk garantálják. Néhány hónapja a nyíregyházi börtönben egy színjátszókört vezetek. Az ott lakók ritkán találkoznak ilyen rendezvényekkel; jó nekik játszani. Mint elmondta, a IV. Nyírségi Limerick Bajnokság döntõjét 31-én, pénteken tartják a MÛvész Stúdióban. Egy show-mûsor keretében sportmezekbe öltöznek a színészek, Ákos pedig szpíkerként közvetíti a „szellemi mérkõzést”. A város különbözõ helyszínein forgatnak, így a beérkezett limerickek nem csak élõben hangzanak el. Azt, hogy kik nyernek egyéniben, illetve csapatban, a nézõk döntik el, sõt kvízekben is megmérettethetik magukat. A színházi „keretbe” rajta kívül az elmúlt években Kuthy Patrícia, Jenei Judit, Nyomtató Enikõ, Göttinger Pál, Horváth Sebestyén Sándor és Horváth Viktor került be. – Nagyon kedveltük a néhány évvel ezelõtti VIDOR-okon tartott gálamûsorokat, ahol felléptünk, díjakat adtunk át – idézi vissza Ákos. – Volt, amikor a Csárdáskirálynõbõl a Te rongyos életet énekeltük hárman: Patrícia játszotta Stázit, én pedig Tóth Zolkával lekettõzve Bóni grófot. Nagyszerû élményt jelent számomra mindig a fesztivál, hiszen ilyenkor összefuthatunk az ország különbözõ pontjain élõ kollégákkal, akikkel egyébként alig van módunk találkozni, s ha a sûrû elfoglaltságaink megengedik, akkor színpadon is láthatjuk õket. Hamarosan kezdõdnek a Sherlock Holmes felújító próbái, amit szeptember 6-án és 8-án ismét játszunk, majd Zsótér Sándor rendezésében nagy erõkkel készülünk a Gyilkosság meghirdetve címû krimi bemutatójára. (Szerzõ: Sz. Kántor Éva)

Vidor-napló az Arany-emlékév jegyében: 5. nap

Sándorom, egyetlenem!

A fátum kegyetlenségének beteljesedését látom abban, hogy éppen elmellőztük egymást, s amikor te megérkeztél Nyíregyházára, engem szólítottak el a marhák. Sebtében kiállítottam az okiratokat, s azon melegében indultam is hozzád, a fesztiválra. Megnyergeltem hathengeres Pegazusomat, aki szállt, mint a madár ágrul ágra. Örvendeztem annak, hogy sebessége lehetővé tette gyors visszatértemet. Amint leparkoltam a színészház mellett, mondhatom, sokan megbámulták a jószágot, Poszeidón és Medusza gyermekét, aki, leeresztvén szárnyait szédült, elbúsongott, s lehullt a porba, jobban mondva az aszfaltra. Még volt annyi időm, hogy vegyek egy buborékmentes ásványvizet, amellyel bearaszoltam a MŰvész Stúdióba. Már csak ezért is, mert abban bíztam, hogy a limerick-bajnokságon megismerhetek több, eleddig rejtőzködő itteni auktort. Olyanokat, akik, mint én is hajdan, nehezen szánják rá magukat arra, hogy megmutatkozzanak. Tudom persze, hogy más költők is így vannak ezzel, miként például híres utódom, bizonyos Ady Endre, aki azt írja egy helyütt: „Szeretném magam megmutatni, / Hogy látva lássanak, / Hogy látva lássanak.”

Nos, édes barátom, Sandri, képzeld, alig fértem be a nézőtérre, igyekeztem szerényen meghúzódni a világosító pult közvetlen közelében, nehogy valaki a tömegből felismerjen, s elkezdje szavalni: „Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, / Jaj, de finom étel a mustáros tarja.” Míg ezen töprengtem, színészek özönlötték el a Stúdiót, s mondhatom, harsány kacajokat hallattam. Az önnön édesapját is alakító, táncos lábú Pál Göttinger, a lefegyverző humorú Illyés Ákos és a nagy csapat tagjai, Jenei Judit, Horvát Sebestyén Sándor, Kuthy Patrícia, Horváth Viktor, Nyomtató Enikő kitettek magukért. Bebizonyították nekem, az egykori vándorszínésznek, s te, egyetlen Sándorom, bizonyára te is így érzed, hogy kiváló színészekkel akkor is lehet remek előadást csinálni, ha a rendelkezésükre álló szövegek egyike-másika bizony nem üti meg mindannyiunk bálványának, Shakespeare mesternek a színvonalát. No, de hát félre bánat, félre bú, szép madár a marabu, mert azt est végén, amikor lelepleződött a jeligék mögött szerényen megbúvó sikeres építész, Kulcsár Attila, nagy volt az én szívemnek ő gyönyörűsége, hallgatván az általa komponált fanyar, mindazonáltal időnként szókimondó, jóllehet nem ízléstelen, ellenben huncut, hovatovább kiadós szellemi izgalmat kiváltó, s mi több, győztes limerickeket.

Édes barátom, amint kiléptem a MŰvészből, megcsapott a város határainál settenkedő korai ősz alkonyi szellője: bizony, vállamra kanyarítottam viseltes zekémet s úgy indultam a koncertekre, abban bízván, hogy a sebesen érkező hidegfont által megtizedelt, sörös poharaikba kapaszkodó közönség műpártoló tagjai között felfedezlek, amint, régi jó szokásod szerint, inkább borba fojtod bánatod, bár egyes kritikusaid szerint nem is szereted eme isteni nedűt, csak lírai éned szürcsöli Dionüszosz kedvelt italát.

Még Herczku Ági és a banda fellépésének idején is kerestelek, ám midőn az est hollószárnya meg-meglegyintett, feladtam a kutatást. Hiszem, egyetlen Sándorkám, hogy találkozunk még! Addig is halkan mormolom magamban Ivás közben című versed záró strófáját:

Annyi szent: a szemem héja
Oly nehez,
Mint malomkő… tán az álom
Környekez.
Elég is ma a tivornya, ágyba hát!
Álmadozzuk folytatását… jó’jszakát!

Igaz barátod:

Arany János

A VIDOR-blog a limerickről

Mennyire más úgy készülni egy VIDOR-programra, hogy érintett az ember! Nehezebb, és felelősségteljesebb, ezért ahogy eddig mindig, a limerick-döntőre menet most is társult némi idegesség a jegyzetfüzetem mellé. Mi lesz, ha kevesen lesznek? Vagy ha nem fogják jól érezni magukat? Ha elromlik a kivetítő? Ha netán rossz passzban lesznek a versenyzők – akarom mondani a művészek? Persze, fél hétkor, amikor mindenki nagy mosolyok közepette hagyta el a MŰvész Stúdiót, már tudtam, hogy felesleges volt aggódni: sokan voltak, a nézők jól érezték magukat, nem romlott el a kivetítő, és a versenyzők, mint ahogy mindig, ezúttal is kiváló passzban voltak! Soha nem fogjuk tudni meghálálni Illyés Ákosnak, Jenei Juditnak, Kuthy Patríciának, Nyomtató Enikőnek, Horváth Viktornak és Horváth Sebestyén Sándornak, hogy az első perctől a szívükön viselik a limerickek sorsát, és persze Göttinger Pál is kitett magáért (nem is tudtam, hogy a főrendező ilyen jól furulyázik és zongorázik, a tánctudásáról nem is beszélve ...)! Közel hatszáz limericket kellett lajstromba venni, zsűrizni és válogatni, és ha rajtam múlna, mindenkit jutalmaznék. Mert szántak rá időt, energiát, és megörvendeztettek bennünket – köszönet érte! A sikeres döntő után pedig engedélyeztem magamnak egy kis pihenőt: Petruska Andrást hallgattuk a téren – és milyen jól tettük! Ez a fiú nem tűnt el a hatalmas nagyszínpadon, sőt! Kellemes a zenéje, távolról is érezhető a kisugárzása, szóval: úgy jó, ahogy van.

Szép nap volt a kedd, csak egy gond volt vele: azt jelezte, hogy már csak négy nap maradt hátra ...

Száraz Ancsa
szerkesztő-újságíró

forrás: http://vidor.eu

A limerickeké lesz a főszerep


Nyíregyháza – Két kategóriában és négy témában várjuk a műveket. Olvasóink biztosan emlékeznek rá: az elmúlt két VIDOR Fesztiválon óriási sikere volt a Nyírségi Limerickbajnokságnak, amelyet a Móricz Zsigmond Színház, A Vörös Postakocsi folyóirat és lapunk hirdetett meg. A megmérettetésen mindkét alkalommal több száz pályamű versengett, s az elsöprő sikert látva egyértelmű a folytatás: a nemes versengést az idén is meghirdetjük. Gergely Ágnes író, költő megfogalmazása szerint „a limerick kötött formájú, ötsoros nonszensz vers, amely az első sor „Volt egyszer…” mesei fordulatával bejelentett hős kalandjait beszéli el, a kalandoknak az ötödik sorban félig megismétlődő első vagy második sor szab határt. A rímképlete: AABBA, a BB sorok mindig rövidebbek. Bárkiből válhat limerickíró, csak humor és kreativitás kell hozzá. Ezúttal is két kategóriában (egyéni és csapat) várjuk a műveket, négy témában: sport, közélet, a hely szelleme (az én kis falum/városom) és szabadon választott. A jeligével ellátott alkotásokat az anita.szaraz@kelet.hu címre, illetve postai úton a Nyíregyháza, Dózsa György utca 4–6. címre várjuk augusztus 13-áig. A műveket a színház, a folyóirat és lapunk képviselői előzsűrizik, a döntőre a VIDOR Fesztivál keretében kerül sor. A fináléra meghívjuk az oda bekerült alkotások szerzőit és szurkolóikat, a verseny pedig amellett, hogy maga a műfaj humoros és szórakoztató, nagyon is komoly: mindkét kategória győztese értékes jutalmat kap.