Petővári Ágnes a Sherlockról
Az 1852-ben az Egyesült Királyságban született és ugyanott 1930-ban elhunyt Sir Arthur Conan Doyle angol orvos színdarabokat, fantasykat és sci-fiket, humoros és történelmi regényeket, katonanótákat is írt, de világhírűvé az 1887-től folyamatosan közreadott bűnügyi regényei tették. Ezt a hallatlan népszerűséget érdekfeszítő és lebilincselő történetvezetésének, de legfőképpen főhősének, a zseniális detektívnek, Sherlock Holmesnak köszönheti. Lehetetlen vállalkozás lenne felsorolni, hogy napjainkig mennyi filmes és színházi variáció született ezekből a művekből. Az olvasók falták a regényeit, habár Doyle pár év múlva meg akart szabadulni Holmestól, de az író próbálkozásai rendre megfeneklettek a kiadók és a közönség masszív ellenállásán, hiába küldte a halálba, visszakövetelték. Doyle egy idő után már haragudott rá, mert berakta őt a krimiíró skatulyájába, amiből sehogyan sem tudott kitörni.
A most 75 esztendős amerikai drámaíró, színházi rendező, Ken Ludwig nem csupán Conan Doyle bűnügyi történeteit, hanem más neves szerzők prózai alkotásait is átírta színdarabokká. Olyan sikeresek ezek a változatok, hogy húsz nyelvre fordították le és több, mint két tucat ország színháza is műsorára tűzte. A Sherlock Holmes és a Moriarty-rejtélynek (eredeti címe: Moriarty) az USA-ban, Clevelandben, 2023 áprilisában volt a premierje, aminek hazai ősbemutatóját a Thália Színház Nagyszínpadán 2025. december 6-án tartották. Ez, a most nálunk színre vitt krimivígjáték annyiban különbözik a többi adaptációtól, hogy az eddig ismert konfliktushelyzetek felhasználásával a szerző továbbgondolja a főszereplő sorsát és a sztori a világbékét veszélyeztető nemzetközi színezetet is kap.
A nyomozók ősatyja, Sherlock Holmes esendő, de szerethető, néha tunya, néha idegesítő csodabogár, aki a jelek, nyomok pontos megfigyeléséből és az ezekből adódó logikus következtetésekkel oldja meg a szövevényesebbnél szövevényesebb ügyeket. Segítője, Watson doktor más egyéniség: kicsit korlátolt, a végtelenségig lojális, igen jóindulatú férfiember. Ő az unalmas aprómunkák elvégzésében jeleskedik. Kettejük ellentétes jelleme is adja a Doyle-krimik sava-borsát. Tökéletesen kiegészítik egymást.
És ez bizony most, ebben a Ken Ludwig-átdogozásban sincs másképp. Holmes ugyanaz a rigolyás különc, Watson doktornak lassan forog az agya, és az ősellenség, Moriarty professzor sem változott semmit, okos, lelkiismeretlen moral insanity. Bohémia, a történelmi Csehország királya, dinasztikus házasságkötésre készül, megbízza Holmest, szerezze vissza azokat a kompromittáló leveleket, amiket szerelmi lángolásának delejes hevületében vetett papírra és küldött a csodaszép amerikai színésznőnek, Irene-nak. Csakhogy Moriarty megkaparintotta azokat, és zsarolja velük az uralkodót. Ha nem sikerül a leveleket előkeríteni, meghiúsul az esküvő, és akkor bizony kényes nemzetközi helyzet alakulhat ki. Holmes először vonakodik elvállalni az esetet, de amikor megtudja, kivel áll szemben, azonnal rábólint. És megindul a küzdelem Moriarty és közte. Ami szokatlan, hogy gyengéd érzelmeket táplál a mutatós Irene iránt. Holmes ugyan nem nőgyűlölő, csupán a szerelem, mint afféle emberi gyarlóság, távol áll tőle.
A színészek különleges szereposztásban lépnek fel, Sherlockot Zayzon Zsolt és Watsont Mózes András alakítja. Zayzon Zsolt azt a főhőst viszi fel a színre, akit a nézők a mozi meg tv filmekből, sorozatokból megszokhattak, de nem szolgai módon adja vissza a holmes-i sajátosságokat, hanem mimikával, testtartással és hanghordozással színesíti is a figurát. Mózes András Watson doktora is a tipikus jegyeket viseli, tettrekész de azért aggályoskodik és hűségesen követi barátját. A többiek: Jaskó Bálint, Kövesi Csenge és Hevesi László elismerésre méltóan formál meg több, mint 20 karaktert. Le a kalappal előttük! Bravúros és megsüvegelendő teljesítményt nyújtanak, van amikor szinte percenként kell hol idős vagy fiatal nőt meg férfit eljátszani. Ez olyan összehangolt és precíz munkát követel, ami óriási koncentrációt igényel, és bizony nem csupán tőlük, hanem a sminkesektől kezdve az öltöztetőkön át díszletmunkásokig!
Ondraschek Péter sötétbarna tónusú, füstös díszletei visszaadják az 1900-as évek Angliájának miliőjét. A forgószínpad berendezési tárgyai és háttérképei alkalmasak a legváltozatosabb külső helyszínek, például a svájci hegyek és a kisebb terek, azaz szobabelsők vagy színházi páholy bemutatására. Szinte pillanatonként máshol vannak a szereplők, és ezeket a díszlet hűen tudja követni. Cselényi Nóra jelmezei is igazodnak a múlt századforduló divatjához, Holmes most is abban a kifogástalan öltözetben jelenik meg, amiben a leggyakrabban ábrázolják: az angol gentlemanek háromrészes öltönyét, ujj nélküli köpönyegét és simlis sapkáját hordja, kezében pedig ott van az elmaradhatatlan pipa. Watson doktor is hasonló ruházatban jár-kel. A nők is társadalmi helyzetüknek megfelelő összeállításokban láthatók, Irene nagyestélyiben, de egyszerű, hétköznapi viseletben is feltűnik.
Göttinger Pál fordította a Sherlock Holmes és Moriarty-rejtélyt. Választékos a nyelvhasználata, nincsenek benne szlenges vagy alpári kifejezések. És ő is rendezi a darabot, amiben a gyors színtér váltások miatt csaknem filmszerűen peregnek az események. Élvezetes, üdítő és nézhető előadást tesz fel a színre, amiben minden klappol és a helyén van.
forrás: https://petovariagnesszinikritika.wordpress.com/2025/12/12/ken-ludwig-arthur-conan-doyle-sherlock-holmes-es-a-moriarty-rejtely/
A most 75 esztendős amerikai drámaíró, színházi rendező, Ken Ludwig nem csupán Conan Doyle bűnügyi történeteit, hanem más neves szerzők prózai alkotásait is átírta színdarabokká. Olyan sikeresek ezek a változatok, hogy húsz nyelvre fordították le és több, mint két tucat ország színháza is műsorára tűzte. A Sherlock Holmes és a Moriarty-rejtélynek (eredeti címe: Moriarty) az USA-ban, Clevelandben, 2023 áprilisában volt a premierje, aminek hazai ősbemutatóját a Thália Színház Nagyszínpadán 2025. december 6-án tartották. Ez, a most nálunk színre vitt krimivígjáték annyiban különbözik a többi adaptációtól, hogy az eddig ismert konfliktushelyzetek felhasználásával a szerző továbbgondolja a főszereplő sorsát és a sztori a világbékét veszélyeztető nemzetközi színezetet is kap.
A nyomozók ősatyja, Sherlock Holmes esendő, de szerethető, néha tunya, néha idegesítő csodabogár, aki a jelek, nyomok pontos megfigyeléséből és az ezekből adódó logikus következtetésekkel oldja meg a szövevényesebbnél szövevényesebb ügyeket. Segítője, Watson doktor más egyéniség: kicsit korlátolt, a végtelenségig lojális, igen jóindulatú férfiember. Ő az unalmas aprómunkák elvégzésében jeleskedik. Kettejük ellentétes jelleme is adja a Doyle-krimik sava-borsát. Tökéletesen kiegészítik egymást.
És ez bizony most, ebben a Ken Ludwig-átdogozásban sincs másképp. Holmes ugyanaz a rigolyás különc, Watson doktornak lassan forog az agya, és az ősellenség, Moriarty professzor sem változott semmit, okos, lelkiismeretlen moral insanity. Bohémia, a történelmi Csehország királya, dinasztikus házasságkötésre készül, megbízza Holmest, szerezze vissza azokat a kompromittáló leveleket, amiket szerelmi lángolásának delejes hevületében vetett papírra és küldött a csodaszép amerikai színésznőnek, Irene-nak. Csakhogy Moriarty megkaparintotta azokat, és zsarolja velük az uralkodót. Ha nem sikerül a leveleket előkeríteni, meghiúsul az esküvő, és akkor bizony kényes nemzetközi helyzet alakulhat ki. Holmes először vonakodik elvállalni az esetet, de amikor megtudja, kivel áll szemben, azonnal rábólint. És megindul a küzdelem Moriarty és közte. Ami szokatlan, hogy gyengéd érzelmeket táplál a mutatós Irene iránt. Holmes ugyan nem nőgyűlölő, csupán a szerelem, mint afféle emberi gyarlóság, távol áll tőle.
A színészek különleges szereposztásban lépnek fel, Sherlockot Zayzon Zsolt és Watsont Mózes András alakítja. Zayzon Zsolt azt a főhőst viszi fel a színre, akit a nézők a mozi meg tv filmekből, sorozatokból megszokhattak, de nem szolgai módon adja vissza a holmes-i sajátosságokat, hanem mimikával, testtartással és hanghordozással színesíti is a figurát. Mózes András Watson doktora is a tipikus jegyeket viseli, tettrekész de azért aggályoskodik és hűségesen követi barátját. A többiek: Jaskó Bálint, Kövesi Csenge és Hevesi László elismerésre méltóan formál meg több, mint 20 karaktert. Le a kalappal előttük! Bravúros és megsüvegelendő teljesítményt nyújtanak, van amikor szinte percenként kell hol idős vagy fiatal nőt meg férfit eljátszani. Ez olyan összehangolt és precíz munkát követel, ami óriási koncentrációt igényel, és bizony nem csupán tőlük, hanem a sminkesektől kezdve az öltöztetőkön át díszletmunkásokig!
Ondraschek Péter sötétbarna tónusú, füstös díszletei visszaadják az 1900-as évek Angliájának miliőjét. A forgószínpad berendezési tárgyai és háttérképei alkalmasak a legváltozatosabb külső helyszínek, például a svájci hegyek és a kisebb terek, azaz szobabelsők vagy színházi páholy bemutatására. Szinte pillanatonként máshol vannak a szereplők, és ezeket a díszlet hűen tudja követni. Cselényi Nóra jelmezei is igazodnak a múlt századforduló divatjához, Holmes most is abban a kifogástalan öltözetben jelenik meg, amiben a leggyakrabban ábrázolják: az angol gentlemanek háromrészes öltönyét, ujj nélküli köpönyegét és simlis sapkáját hordja, kezében pedig ott van az elmaradhatatlan pipa. Watson doktor is hasonló ruházatban jár-kel. A nők is társadalmi helyzetüknek megfelelő összeállításokban láthatók, Irene nagyestélyiben, de egyszerű, hétköznapi viseletben is feltűnik.
Göttinger Pál fordította a Sherlock Holmes és Moriarty-rejtélyt. Választékos a nyelvhasználata, nincsenek benne szlenges vagy alpári kifejezések. És ő is rendezi a darabot, amiben a gyors színtér váltások miatt csaknem filmszerűen peregnek az események. Élvezetes, üdítő és nézhető előadást tesz fel a színre, amiben minden klappol és a helyén van.
forrás: https://petovariagnesszinikritika.wordpress.com/2025/12/12/ken-ludwig-arthur-conan-doyle-sherlock-holmes-es-a-moriarty-rejtely/