Október 3. és 5. között rendezik meg idén a Szabó Magda író emléke előtt tisztelgő MagdaFesztet Debrecenben, a fesztivál fókuszában ezúttal is a nőiség áll: a női alkotás, a nő társadalmi szerepe, a nő mint művészeti téma. A fesztiválon most először lesz jelen Tasi Géza, Szabó Magda jogutódja.
Az idei MagdaFeszt megnyitóját október 3-án tarják a Csokonai Fórumban. A háromnapos fesztiválon láthatja a közönség egyebek mellet Szűcs Nelli önálló estjét Fedák Sáriról, Göttinger Pál Trapézon tüllben című zenés játékát, a Danuta Wałęsa életéről készült lengyel monodrámát Ráckevei Anna előadásában, a Tündér Lala című mesejátékot, Hedry Mária Árnyéksors című, Klebelsberg Kunoné Botka Sarolta életéről készült színművét Majzik Edit főszereplével, de lesz interaktív kóruskoncert, filmbemutató és dedikálással egybekötött könyvbemutató is Soltész Márton új Szabó Magda-monográfiája kapcsán.
A Csokonai Nemzeti Színházban nemcsak a Szabó Magda művei által ihletett előadásokkal, hanem azon kívül számos más programmal is várják a közönséget. A Womanext Szabó Magda klub női témájú beszélgetéseket szervez a fesztiválon: egyik kerekasztal-beszélgetésüket Debreceni ajtók, határátlépések címmel rendezik, a másikon az irodalomról mint vállalkozásról lesz szó, ahol azt járják körül, hogyan lehet fenntartható közösségi teret létrehozni, amely nem veszteséges.
Az idei MagdaFeszt megnyitóját október 3-án tarják a Csokonai Fórumban. A háromnapos fesztiválon láthatja a közönség egyebek mellet Szűcs Nelli önálló estjét Fedák Sáriról, Göttinger Pál Trapézon tüllben című zenés játékát, a Danuta Wałęsa életéről készült lengyel monodrámát Ráckevei Anna előadásában, a Tündér Lala című mesejátékot, Hedry Mária Árnyéksors című, Klebelsberg Kunoné Botka Sarolta életéről készült színművét Majzik Edit főszereplével, de lesz interaktív kóruskoncert, filmbemutató és dedikálással egybekötött könyvbemutató is Soltész Márton új Szabó Magda-monográfiája kapcsán.
A Csokonai Nemzeti Színházban nemcsak a Szabó Magda művei által ihletett előadásokkal, hanem azon kívül számos más programmal is várják a közönséget. A Womanext Szabó Magda klub női témájú beszélgetéseket szervez a fesztiválon: egyik kerekasztal-beszélgetésüket Debreceni ajtók, határátlépések címmel rendezik, a másikon az irodalomról mint vállalkozásról lesz szó, ahol azt járják körül, hogyan lehet fenntartható közösségi teret létrehozni, amely nem veszteséges.
forrás: https://deszkavizio.hu/
A rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón elhangzott: a fesztivál fókuszában ezúttal is a nőiség áll, a női alkotás, a nő társadalmi szerepe, a nő mint művészeti téma. Az ügy iránt elkötelezett szereplők – színház, mozi, könyvtár, civil szervezet – álltak össze, hogy sajátos perspektívából, sokszínűen mutassák be a nők viszonyát a művészetekhez, a társadalomhoz.
A Szabó Magda művei által ihletett előadásokon kívül számos más programmal is várják a közönséget. A színpadon az irodalom nagyasszonyáról a színház nagyasszonyainak közreműködésével emlékeznek meg. A Womanext Szabó Magda Klub női témájú beszélgetéseket szervez a fesztiválon. Az egyik kerekasztal-beszélgetést Debreceni ajtók, határátlépések címmel rendezik, a másikon az irodalomról mint vállalkozásról lesz szó, azt járják körül, hogyan lehet fenntartható közösségi teret létrehozni, amely nem veszteséges. Elfogadta meghívásukat és most először lesz jelen a fesztiválon Tasi Géza, Szabó Magda jogutódja.
Az idei MagdaFeszt megnyitóját október 3-án tartják a Csokonai Fórumban. A háromnapos fesztiválon láthatja a közönség egyebek mellett Szűcs Nelli önálló estjét Fedák Sáriról, Göttinger Pál Trapézon tüllben című zenés játékát, a Danuta Wałeşa életéről készült lengyel monodrámát Ráckevei Anna előadásában, a Tündér Lala című mesejátékot, Hedry Mária Árnyéksors című, Klebelsberg Kunóné Botka Sarolta életéről készült színművét Majzik Edit főszereplével, de lesz interaktív kóruskoncert, filmbemutató és dedikálással egybekötött könyvbemutató is Soltész Márton új Szabó Magda-monográfiája kapcsán.
A Szabó Magda művei által ihletett előadásokon kívül számos más programmal is várják a közönséget. A színpadon az irodalom nagyasszonyáról a színház nagyasszonyainak közreműködésével emlékeznek meg. A Womanext Szabó Magda Klub női témájú beszélgetéseket szervez a fesztiválon. Az egyik kerekasztal-beszélgetést Debreceni ajtók, határátlépések címmel rendezik, a másikon az irodalomról mint vállalkozásról lesz szó, azt járják körül, hogyan lehet fenntartható közösségi teret létrehozni, amely nem veszteséges. Elfogadta meghívásukat és most először lesz jelen a fesztiválon Tasi Géza, Szabó Magda jogutódja.
Az idei MagdaFeszt megnyitóját október 3-án tartják a Csokonai Fórumban. A háromnapos fesztiválon láthatja a közönség egyebek mellett Szűcs Nelli önálló estjét Fedák Sáriról, Göttinger Pál Trapézon tüllben című zenés játékát, a Danuta Wałeşa életéről készült lengyel monodrámát Ráckevei Anna előadásában, a Tündér Lala című mesejátékot, Hedry Mária Árnyéksors című, Klebelsberg Kunóné Botka Sarolta életéről készült színművét Majzik Edit főszereplével, de lesz interaktív kóruskoncert, filmbemutató és dedikálással egybekötött könyvbemutató is Soltész Márton új Szabó Magda-monográfiája kapcsán.
Idén október 3. és 5. között rendezik meg a Szabó Magda író emléke előtt tisztelgő MagdaFesztet Debrecenben.
A rendezvényt beharangozó keddi debreceni sajtótájékoztatón Puskás István, a város kulturális alpolgármestere azt mondta, a fesztivál fókuszában ezúttal is a nőiség áll: a női alkotás, a nő társadalmi szerepe, a nő mint művészeti téma.
Hozzátette:
az ügy iránt elkötelezett szereplők – színház, mozi, könyvtár, civil szervezet – álltak össze, hogy sajátos perspektívából, sokszínűen mutassák be a nők viszonyát a művészetekhez, a társadalomhoz.
Bocskor-Salló Lóránt, a Csokonai Színház igazgatóhelyettese elmondta: a Szabó Magda művei által ihletett előadásokon kívül számos más programmal is várják a közönséget. Kiemelte, hogy a színpadon az irodalom nagyasszonyáról a színház nagyasszonyainak közreműködésével emlékeznek meg.
A Womanext Szabó Magda klub női témájú beszélgetéseket szervez a fesztiválon – tette hozzá Porkoláb Gyöngyi produkciós vezető. Elmondta: üzleti klubjukban sikeres női vezetők vesznek részt, akik fontos feladatuknak tekintik, hogyan lehet az üzleti sikereket összekapcsolni a kultúrával.
Egyik kerekasztal-beszélgetésüket Debreceni ajtók, határátlépések címmel rendezik, a másikon az irodalomról mint vállalkozásról lesz szó, azt járják körül, hogyan lehet fenntartható közösségi teret létrehozni, amely nem veszteséges.
Debrecen gasztronómia
Porkoláb Gyöngyi jelezte: elfogadta meghívásukat és most először lesz jelen a fesztiválon Tasi Géza, Szabó Magda jogutódja.
Az idei MagdaFeszt megnyitóját október 3-án tartják a Csokonai Fórumban. A háromnapos fesztiválon láthatja a közönség egyebek mellet Szűcs Nelli önálló estjét Fedák Sáriról, Göttinger Pál Trapézon tüllben című zenés játékát, a Danuta Walesa életéről készült lengyel monodrámát Ráckevei Anna előadásában, a Tündér Lala című mesejátékot, Hedry Mária Árnyéksors című, Klebelsberg Kunoné Botka Sarolta életéről készült színművét Majzik Edit főszereplével, de lesz interaktív kóruskoncert, filmbemutató és dedikálással egybekötött könyvbemutató is Soltész Márton új Szabó Magda-monográfiája kapcsán – hangzott el a sajtótájékoztatón.
A 8. Magdafeszt október 3-án, pénteken délután negyed négykor kezdődik a Csokonai Fórum előcsarnokában.
Program:
Október 3. (péntek)
8:00-20:00 – Erős Nők – Alma van Win belga festőművész portrékiállítása
Méliusz Juhász Péter Központi Könyvtár
15:15 – Fesztiválmegnyitó
Csokonai Fórum, Előcsarnok
15:30-17:20 – Nemzeti Színház: Fedák Sári – Szűcs Nelli önálló estje
Csokonai Fórum, Kóti Árpád Terem
18:00-19:45 – Art-Színtér – Artist Center Agency: Göttinger Pál: Trapézon Tüllben – primadonnák zenés játéka
Csokonai Fórum, Latinovits Zoltán Terem
18:00-19:30 – Malter rövidfilmek – női szemmel
19:30 – Kibeszélő
Apolló Mozi
20:00-21:15 – Óbudai Társaskör: Krystyna Janda: Danuta W. – A szolidaritás női arca – lengyel monodráma Danuta Wałęsa életéről Ráckevei Anna előadásában
Csokonai Fórum, Kóti Árpád Terem
21:25-21:50 beszélgetés Árkosi Árpáddal és Ráckevei Annával
Csokonai Fórum, Előcsarnok
Október 4. (szombat)
10:00-18:00 – Erős nők – Alma van Win belga festőművész portrékiállítása
Méliusz Juhász Péter Központi Könyvtár
11:00-12:30 – WOMANEXT Szabó Magda Klub – Debreceni ajtók, határátlépések – irodalom és vállalkozás találkozása
Csokonai Fórum, Simor Ottó Orfeum
Debrecen gasztronómia
15:00-15:45 – Gradient Kortárs Balett Debrecen: LÉT(ra) – Nyílt próba
Csokonai Fórum, Kóti Árpád Terem
15:00-17:00 – Csokonai Nemzeti Színház Debrecen: Szabó Magda – Egressy Zoltán – Kardos Tünde: Tündér Lala – zenés mesejáték
Csokonai Teátrum
16:00-16:45 – Csokonai Nemzeti Színház Debrecen énekkara: interaktív kóruskoncert
Csokonai Fórum, Simor Ottó Orfeum
17:00-19:30 – Drágakövek
19:30 – Kibeszélő
Apolló Mozi
17:30-18:00 – Erős Nők – Alma van Win belga festőművész portrékiállítása tárlatvezetéssel
Méliusz Juhász Péter Központi Könyvtár
17:30-18:30 – Budapesti Operettszínház: Grigori Frid: ANNE FRANK NAPLÓJA – mono-opera
Csokonai Fórum, Latinovits Zoltán Terem
18:45-19:30 – BESZÉLGETÉS Pfeiffer Gyulával és Süle Dalmával
Csokonai Fórum, Előcsarnok
18:00-19:30 – Önmaga hőse és áldozata: közelítések Szabó Magda karriertörténetéhez – dedikálással egybekötött könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés Soltész Márton új Szabó Magda-monográfiája kapcsán
Méliusz Juhász Péter Központi Könyvtár
19:00-21:00 – Csokonai Nemzeti Színház Debrecen: Szabó Magda – Egressy Zoltán – Kardos Tünde: Tündér Lala – zenés mesejáték
Csokonai Teátrum
20:00-21:15 – Klebelsberg Kastély Kamaraszínház: Hedry Mária: Árnyéksors – színmű Klebelsberg Kunoné Botka Sarolta életéről
Csokonai Fórum, Kóti Árpád Terem
21:30-22:00 – Beszélgetés Hedry Máriával és Majzik Edittel
Csokonai Fórum, Előcsarnok
Október 5. (vasárnap)
16:00-17:30 – Orlai Produkciós Iroda: Halász Rita: MÉLY LEVEGŐ – monodráma + 16+
Csokonai Fórum, Kóti Árpád Terem
17:30-18:00 – Beszélgetés Pálos Hannával
Csokonai Fórum, Előcsarnok
18:00-19:00 – Egy Csipetnyi Erdély – Legendák, Mesék, Ízek Világa Benedekffy Katalin könyvének zenés bemutatója
Csokonai Fórum, Simor Ottó Orfeum
20:00-21:15 – ÚTITÁRSAM SHIRLEY MACLAINE – Schell Judit zenés önálló estje
Csokonai Fórum, Kóti Árpád Terem
21:30-22:00 BESZÉLGETÉS Schell Judittal
Csokonai Fórum, Előcsarnok
20:00-21:45 – Csokonai Nemzeti Színház Debrecen: Szabó Magda: AZ A SZÉP, FÉNYES NAP – történelmi dráma – premier előadás Szabó Magda születésnapja tiszteletére
Csokonai Teátrum, Alsószínpad (Nagyszínpad forgója alatti tér)
forrás: https://debreceninap.hu/
A Csokonai Színház sorrendben a IV., 2021. október 1-je és 5-e között zajló, női sorsokat felvonultató MagdaFesztjének egyik meghívott előadása a Kőszegi Várszínház produkciója volt. Grecsó Krisztián egyik legnépszerűbb regényének, a 2019-ben a Magvető Kiadó gondozásában megjelent Vera című alkotásnak monodráma formájában történő színpadi adaptálását október 3-án este láthatta a debreceni közönség.
A Grecsó-regény egyik kritikusa korábban így fogalmazott a művel kapcsolatban: „A regény tétje, hogy el lehet-e mesélni – egy régmúlt korszak díszletei között – a főhős (és a mellérendelt főhős) életét, annak egy jelentős szakaszát úgy, hogy hiteles legyen.” Nos, látva a Kőszegi Várszínház Göttinger Pál rendezte produkcióját, ez a hitelességi kérdés nyilván a szöveg színpadra adaptálásával kapcsolatban is azonnal felmerül. Kétszeresen is: hiszen a történet az 1980-as években, tehát a rendszerváltás előtt, azaz teljesen más „díszletek” között játszódik, mint ahogyan ma éljük az életünket. S ha a regény kapcsán elsődlegesen az merül fel, hogy a nyolcvanas évek miliője hiteles hátteret tud-e nyújtani az épp hogy kamaszkorba lépő főhős, Vera sorsának elmeséléséhez, ha mindez színpadra kerül, újfent is előkerül a probléma: hogy vajon milyen – most már konkrét, azaz színpadi – díszletek közé kell egy ilyen, a kommunizmus végnapjait idéző történetet helyezni ahhoz, hogy az ne legyen se erőltetett, se giccses, sem pedig hiteltelen.
Nos, a Trifusz Péter alkotta díszlet jó érzékkel mindehhez átmeneti megoldást választ: a színpadon ugyanis csak „semleges” kellékek vannak, azaz olyanok, amelyek bármely korba beleillenének: egy nagy fapad, egy barna kabát, szekrényeket és berendezési tárgyakat illusztráló eszközök – amelyek egyébként nagyban megkönnyítik a főhőst megformáló Grisnik Petra játékát. Miközben a darab alatt bejátszott hangeffektusok – például a kislány iskolájában zajló évnyitó alatt, vagy a Napsugár áruházban zajló jelenet közben hallható aláfestő moraj minden különösebb erőlködés nélkül visszarepítik a nézőt a ’80-as évekbe.
Az viszont, hogy a semleges díszletek ellenére azonnal érzékeljük, hogy mely korban járunk, Grisnik Petrának is nagyban köszönhető, aki a bő egyórás monodrámája alatt hihetetlen stílusbravúrokat végrehajtva, csupán a hangja és a mimikája elváltoztatásával meg tudja idézni az adaptációban szereplő összes regényhőst: az iskolaigazgatón át a szülein keresztül a barátnőjéig, Sáriig, illetve az újdonsült szerelméig, Jozefig Grisnik játékán keresztül mindenkit látunk, s „látványuk” magával hozza azt is, hogy milyen ideológiai – még ha egyre inkább gyengülő – ideológiai viszonyok között is kell ennek a kislánynak öntudatra ébrednie.
Mert a regény – s a belőle készült adaptáció – lényege középpontjában mégiscsak Vera gyermeklétének kényszerű vége áll: azaz az, ahogyan az addig burokban élő kislánynak, ahogy a regényben elhangzik, „szomorúan, izgulósan” szembesülnie kell az addig igaznak és feddhetetlennek gondolt szülei és a környezete hazugságaival, az addig öröknek hitt barátsága törékeny mivoltával, s az első szerelem „kegyetlen”, fájdalmas, és szintén múlékony jellegével. Amely tapasztalatok egytől egyig a felnőtté válás, a felnőtt lét felé lökik, s egyben, tegyük hozzá, koravénné is teszik a hőst. Hiszen a nevében, a Verában hordozott hitet, illetve igazságot töretik meg vele idő előtt azzal, ahogyan aljas elszólások, szóbeszédek, vagy épp véletlenül elejtett félmondatok révén rádöbbentik származása nem várt és még egy héttel azelőtt se gondolt tényeire.
S ha az írásom elején a hitelesség-problémát vetettem fel, s mindezt a színpadi díszlet kapcsán azonnal negligáltam, a színésznő játékával kapcsolatban ugyanezt teszem: hisz a darab első percétől kezdve fel sem merül, hogy Grisnik Petra színpadi jelenléte ne volna maximálisan igaz. Ebben nyilván közrejátszik az is, hogy a színésznő azon ritka kivételek egyike, aki saját maga adaptálta Grecsó regényét a színpadra, azaz ő vállalta, hogy elkészíti az előadás szövegkönyvét. Ami már önmagában feltételezi, hogy maximálisan el kellett sajátítania, magáévá kellett tennie a mű szüzséjét, miliőjét, már azelőtt Verává kellett válnia, mielőtt még a színpadi próbákat megkezdte volna. S ez a korai Verává-érés teljes mértékben tükröződik a színpadon. Grisnik ugyanis zsigerből játszik: mintha az általa megformált kislány minden egyes, korántsem könnyen átélhető életeseménye, az ezekből keletkező lelki meghasonlás-érzete a gyomrából, a szívéből jönne, valahonnan olyan mélyről, ami kizárja a felszínes játék mindenféle lehetőségét. A fent említett, a többi szereplőt megidéző stílusbravúrok mellett tehát legalább annyira átérezzük Grisnik játékán keresztül Vera sorsát, mintha amikor Grecsó könyvét olvassuk. Amivel persze nemcsak a szerző lehet elégedett – aki nyilván nem is kívánhatna egyik művének sem ennél jobb adaptációt –, hanem a néző is, maximálisan. Az előadás még repertoáron van, járja az országot, tehát, ha most, a MagdaFeszten valamiért lemaradtak volna róla, még megtekinthetik.
Az alkotók:
Játssza: Grisnik Petra
Grecsó Krisztián regényét színpadra átdolgozta: Grisnik Petra
Díszlet: Trifusz Péter
Zene: Táborszky Bence
A rendező munkatársa: Skrabán Judit
Ötlet: Gelencsér Ildikó
Fény: Bakos Zoltán
Rendező: Göttinger Pál
Gyürky Katalin
forrás: https://hajdupress.hu
Debrecen - Mindenki megtalálhatja a fesztivál sokszínű kínálatában a kedvére való programot.
Szombaton 16 órától Átváltozás címmel a Színházak Éjszakája közkedvelt progrmjának egyikét hangolták át a Magdafesztre. A színházi jelmeztár dolgozói kiválogattak a Csokonai Színház Szabó Magda-darabjainak jelmezeit, hogy az érdeklődők Szabados Magda, Emerenc, Tibor, Brodarics úr, vagy épp Rickl Mária bőrébe bújhassanak. Mindezekben Edelényi Vivien és Vranyecz Artúr színművészek, Az ajtó szereplői és a jelmeztár dolgozói lesznek segítségükre. Az átváltozásra október 2-án 16 órától nyílik lehetőség a Csokonai Irodalmi Labor Pódiumtermében.
A rózsaszín ruha történetei a női „hétköznapokról”, női barátságról, szerelmekről, házasságokról, csalásokról és csalódásokról szólnak.
A darabban Majzik Editet és Sárközy Nagy Ilonát láthatja a közönség 18 órától a Csokonai Irodalmi Labor Kiállítóterében, este fél 8-tól pedig Ráskó Esztert, a Dumaszínház tagját fogadják a NagyÁrpi című önálló estjével ugyanitt a Pódiumteremben.
A Nagyárpi Ráskó Eszter első önálló estje, amely a méltán híres Matrjoska című vlog vezérfonalát követve született. Lesz benne szó örökölt mintákról, identitás krízisről, kételyekről, önfeledt döbbenetről, reprodukcióról és szerelemről Covid idején.
Vasárnap a korábban meghirdetett időpontnál egy órával hamarabb, 15 órától kezdődik a Malter Vándor Filmfesztivál rövidfilmjeinek vetítése a Csokonai Irodalmi Labor Pódiumtermében,
majd a négy filmről (Redline, Betti, Narancs Útlevél, Vércsék) 16 órától beszélget Szénási Miklós író, újságíró és Váró Kata Anna esztéta a CSIL szomszédos Kiállítóterében.
A MagdaFeszten itt lesz a Leopold Bloom-díjjal kitüntetett Németh Hajnal médiaművész, aki Tar Sándor Szőke város című verse alapján készített filminstallációját hozza el.
A kétcsatornás filmvetítésen látható kísérleti előadás lényege a vers magyar nyelvről német nyelvre történő többszörös szimultán tolmácsolása, melyet kiegészít egy improvizatív zenei előadás. A kiállítás 18 órától kezdődik a Klubteremben.
Vasárnap érkezik a MagdaFesztre a Kőszegi Várszínház Grecsó Krisztián új regénye, a Kádár-kor világát idéző Vera színpadi adaptációjával. A szerző a közelmúltat faggatva keres ma is érvényes válaszokat egyetlen nagy nyomozás történetében. Vera, a főhős, miközben először lesz életében szerelmes, először csalódik másokban, és először veszíti el a kisgyerekkor biztonságát, arra is először döbben rá, hogy akikben a legjobban bízik, azok hazudnak neki. Mit kezd a család sötét titkaival egy gyerek? A Göttinger Pál rendezésében készült produkciót október 3-án este fél 8-tól láthatja a fesztivál közönsége a Csokonai Irodalmi Labor (Kossuth utca 1.) Pódiumtermében.
forrás: https://www.dehir.hu
Október 1-től ismét a nők irodalmi, művészeti jelenlétére, a női identitás mibenlétére, a női tapasztalatra és kifejezésmódra fókuszál a Csokonai Színház negyedik alkalommal megrendezésre kerülő programsorozata, a MagdaFeszt.
„A fesztivál női alkotókra, női szempontokra koncentrál a társművészetekről sem megfeledkezve, olyan, nemzetközileg is izgalmas projektekkel, amelyek kortárs, mai eseménysorozattá teszik” – mondta a MagdaFesztről Puskás István, Debrecen alpolgármestere. Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgatója azt a kezdeti szándékot hangsúlyozta, amellyel 2017-ben megalapították a fesztivált: Szabó Magda 100. születésnapján egy olyan összművészeti eseményt szerettek volna létrehozni, amelyet a debreceni születésű írónő életműve inspirál, és olyan egyedi, izgalmas produkciókat lát vendégül, amelyeket érdemes megismernie a közönségnek.
A MagdaFesztre meghívást kapott a kortárs román színház egyik legizgalmasabb alkotója, Gianina Cărbunariu, a nagyváradi társulat pedig október 5-én a CSIL (Csokonai Irodalmi Labor) Pódiumtermében mutatja be a Cărbunariu szövege alapján készült, megtörtént esetet feldolgozó, A tigris című előadást. 2011. december 13-án a szebeni állatkertből az etetője gondatlansága miatt elszabadult egy tigris. Az állat órákig csatangolt a városban, míg a rendőrökből, vadászokból és állatkerti gondozókból álló csapat bekerítette és lelőtte altatóinjekcióval. Majd puskával. Mockumentary play, írja darabja alcíméül Gianina Cărbunariu, aki a tőle megszokott módon egy bulvárhírré silányult valós esemény apropóján ír a kortárs európai társadalomról.
A fesztiválon vendégül látják a Dumaszínház tagját, Ráskó Esztert a NagyÁrpi című önálló estjével, aki a vlog sorozatából is ismert kendőzetlenséggel mesél a nővé, partnerré, anyává válás rögös útjáról. Külön öröm, hogy a Csokonai Színház két társulati tagja, Majzik Edit és Varga Klári is elhoz egy-egy Budapesten készült saját produkciót. Majzik Editet az Egyasszony szerzője, Péterfy-Novák Éva A rózsaszín ruha című tárcanovelláiból készült, október 2-án játszott előadásban, míg Varga Klárit a Szent Margit életét feldolgozó Oldás-Áldásban (október 4-én) láthatja majd a közönség. A rózsaszín ruha történetei a női „hétköznapokról”, női barátságról, szerelmekről, házasságokról, csalásokról és csalódásokról szólnak. A gyermeki rózsaszín álom a majdani felnőtt korról, a boldogság elérésének és megtartásának a hite, amely a felnőttkori csalódások során természetszerűen összetörik.
A Kőszegi Várszínház Grecsó Krisztián új regénye, a Kádár-kor világát idéző Vera színpadi adaptációjával érkezik a fesztiválra. A szerző a közelmúltat faggatva keres a jelenben is releváns válaszokat egyetlen nagy nyomozás történetében. Vera, a főhős, miközben először lesz életében szerelmes, először csalódik másokban, először rúgja szét a biztonságot, amiben addig kisgyerek volt, arra is először döbben rá életében, hogy akikben a legjobban bízik, azok hazudnak neki. Mit kezd a család sötét titkaival egy gyerek? A Göttinger Pál rendezésében készült produkciót október 3-án láthatja a közönség a CSIL Pódiumtermében.
A MagdaFeszt képzőművészeti kiállításokkal, filmvetítéssel, beszélgetésekkel várja az érdeklődőket. A Nők a piacon című, október 4-én tartott kerekasztal-beszélgetésen Halász Rita író-művészettörténésszel, Nagy Márta Júlia és Nagy Lea költőkkel a könyvpiacon való érvényesülés lehetőségeiről beszélget Gemza Péter színházigazgató. A MagdaFeszten itt lesz a Leopold Bloom-díjjal kitüntetett Németh Hajnal médiaművész, aki Tar Sándor Szőke város című verse alapján készített filminstallációját hozza el. Maga az eredeti vers, ellentétben Tar szociografikus írásainak tárgyilagosságával, egy személyes hangon megszólaló kép a társadalomról és a történelemről, mely egy német nő iránt érzett szerelem fényében, a psziché mélyéről tükrözi a világot. Október 2-án 15 órától “A közönség jó! Ne félj semmitől.” címmel Szeleczky Zita életútjáról kezdődik beszélgetés a külföldön való művészi boldogulás nehézségeiről az emigrációba kényszerült magyar színésznő magánlevelezésének nemrég kiadott kötete alapján.
Fazakas Júlia Básti Lajos-díjas színésznő még a karantén alatt határozta el, hogy híres festményeket egy szál telefonnal, különböző applikációk használatával, az otthonában talált tárgyakból, némi sminkkel, ügyes utómunkával és sok-sok kreativitással reprodukál. A Parafrázisok című kiállítás október 1-jén 17 órakor kezdődik a Csapó utcán.
Redline, Betti, Narancs Útlevél, Vércsék. A Malter Vándor Filmfesztivál nőkről, serdülőlányokról mesélő rövidfilmjeiről Szénási Miklós író, újságíró és Váró Kata Anna esztéta beszélgetnek október 3-án 16 órától a CSIL Kiállítóterében.
Negyedik alkalommal rendezi meg a debreceni Csokonai Színház a MagdaFesztet október 1. és 5. között, amely többek között a nők művészeti jelenlétére helyezi a hangsúlyt.
„A fesztivál női alkotókra, női szempontokra koncentrál a társművészetekről sem megfeledkezve, olyan, nemzetközileg is izgalmas projektekkel, amelyek kortárs, mai eseménysorozattá teszik” – mondta fesztiválról Puskás István, a város alpolgármestere, illeszkedve Gemza Péter koncepciójához. A színház igazgatója a kezdetekhez szeretne visszanyúlni, és Szabó Magda 100. születésnapján olyan összművészeti eseményt létrehozni, melyet az írónő életműve inspirál.
A MagdaFeszten a színházi előadásokon és irodalmi programokon túl szakmai beszélgetésekkel is készülnek a szervezők.
Debrecenbe érkezik a kortárs román színház egyik legizgalmasabb alkotójának tartott Gianina Cărbunariu, akinek megtörtént esetet feldolgozó A tigris című darabja október 5-én lesz látható. Az előadás a szebeni állatkert esetét dolgozza fel: a tigris etetőjének gondatlansága miatt az állat elszabadult és órákig bolyongott a városban, mielőtt kilőtték. Az író a történeten keresztül próbál tükröt mutatni a társadalom felé.
Ugyancsak izgalmas produkciónak ígérkezik a női „hétköznapokról” szóló A rózsaszín ruha, amely Péterfy-Novák Éva azonos című tárcanovellájából született, de színre kerül a Szent Margit életét feldolgozó Oldás-Áldás is, Varga Klári előadásában.
A vidámabb témák kedvelői a Dumaszínház előadásában, a NagyÁrpiban Ráksó Esztert hallhatják, aki kendőzetlen őszinteséggel és humorral mesél a nővé, partnerré és anyává válás folyamatáról.
A régi rendszereket is megidézik a szervezők, Grecsó Krisztián új regénye, a Vera a Kádár-kor világába kalauzolja a nézőt.
A történetből a Kőszegi Várszínház készített színpadi adaptációt. A produkció Göttinger Pál rendezésében láthatja a közönség október 3-án.
A színház mellett a szervezők kerekasztal-beszélgetést szerveznek október 2-án A közönség jó! Ne félj semmitől. címmel, ahol Szeleczky Zita a külföldi boldogulás lehetőségeit vázolja. Két nappal később Nők a piacon címmel indul vitaest, Halász Rita író-művészettörténész Nagy Márta Júlia költővel és Nagy Lea költővel a könyvpiacon való érvényesülésről beszélgetnek. Az alkotókhoz Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgatója is csatlakozik.
A MagdaFeszt részletes programjai az alábbi oldalon érhetők el.
forrás: https://fidelio.hu
Október 1-től ismét a nők irodalmi, művészeti jelenlétére, a női identitásra, a női tapasztalatra és kifejezésmódra fókuszál a Csokonai Színház negyedik alkalommal megrendezett programsorozata, a MagdaFeszt.
„A fesztivál női alkotókra, női szempontokra koncentrál a társművészetekről sem megfeledkezve, olyan, nemzetközileg is izgalmas projektekkel, amelyek kortárs, mai eseménysorozattá teszik – mondta a MagdaFesztről Puskás István, Debrecen alpolgármestere. Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgatója azt a kezdeti szándékot hangsúlyozta, amellyel 2017-ben megalapították a fesztivált: Szabó Magda 100. születésnapján egy olyan összeművészeti eseményt szerettek volna létrehozni, amelyet a debreceni születésű írónő életműve inspirál, és olyan egyedi, izgalmas produkciókat lát vendégül, amelyeket érdemes megismernie a közönségnek.”
A MagdaFesztre meghívást kapott a kortárs román színház egyik legizgalmasabb alkotója, Gianina Cărbunariu, a nagyváradi társulat pedig október 5-én a CSIL (Csokonai Irodalmi Labor) Pódiumtermében mutatja be a Cărbunariu szövege alapján készült, megtörtént esetet feldolgozó, A tigris című előadást. 2011. december 13-án a szebeni állatkertből az etetője gondatlansága miatt elszabadult egy tigris. Az állat órákig csatangolt a városban, míg a rendőrökből, vadászokból és állatkerti gondozókból álló csapat bekerítette és lelőtte altatóinjekcióval. Majd puskával. Mockumentary play, írja darabja alcíméül Gianina Cărbunariu, aki a tőle megszokott módon egy bulvárhírré silányult valós esemény apropóján ír a kortárs európai társadalomról.A fesztiválon vendégül látják a Dumaszínház tagját, Ráskó Esztert a NagyÁrpi című önálló estjével, aki a vlog sorozatából is ismert kendőzetlenséggel mesél a nővé, partnerré, anyává válás rögös útjáról. A Csokonai Színház két társulati tagja, Majzik Edit és Varga Klári is elhoz egy-egy Budapesten készült saját produkciót. Majzik Editet az Egyasszony szerzője, Péterfy- Novák Éva A rózsaszín ruha című tárcanovelláiból készült, október 2-án játszott előadásban, míg Varga Klárit a Szent Margit életét feldolgozó Oldás-Áldásban (október 4-én) láthatja majd a közönség. A rózsaszín ruha történetei a női „hétköznapokról”, női barátságról, szerelmekről, házasságokról, csalásokról és csalódásokról szólnak. A gyermeki rózsaszín álom a majdani felnőtt korról, a boldogság elérésének és megtartásának a hite, amely a felnőttkori csalódások során természetszerűen összetörik.
A Kőszegi Várszínház Grecsó Krisztián új regénye, a Kádár-kor világát idéző Vera színpadi adaptációjával érkezik a fesztiválra. A szerző a közelmúltat faggatva keres a jelenben is releváns válaszokat egyetlen nagy nyomozás történetében. Vera, a főhős, miközben először lesz életében szerelmes, először csalódik másokban, először rúgja szét a biztonságot, amiben addig kisgyerek volt, arra is először döbben rá életében, hogy akikben a legjobban bízik, azok hazudnak neki. Mit kezd a család sötét titkaival egy gyerek? A Göttinger Pál rendezésében készült produkciót október 3-án láthatja a közönség a CSIL Pódiumtermében.
A MagdaFeszt képzőművészeti kiállításokkal, filmvetítéssel, beszélgetésekkel várja az érdeklődőket. A Nők a piacon című, október 4-én tartott kerekasztal-beszélgetésen Halász Rita író-művészettörténésszel, Nagy Márta Júlia költővel és Nagy Lea költővel a könyvpiacon való érvényesülés lehetőségeiről beszélget Gemza Péter színházigazgató.
A MagdaFeszten itt lesz a Leopold Bloom-díjjal kitüntetett Németh Hajnal médiaművész, aki Tar Sándor Szőke város című verse alapján készített filminstallációját hozza el. Maga az eredeti vers, ellentétben Tar szociografikus írásainak tárgyilagosságával, egy személyes hangon megszólaló kép a társadalomról és a történelemről, mely egy német nő iránt érzett szerelem fényében, a psziché mélyéről tükrözi a világot.
Október 2-án 15 órától „A közönség jó! Ne félj semmitől.” címmel Szeleczky Zita életútjáról kezdődik beszélgetés a külföldön való művészi boldogulás nehézségeiről az emigrációba kényszerült magyar színésznő magánlevelezésének nemrég kiadott kötete alapján.
Fazakas Júlia Básti Lajos-díjas színésznő még a karantén alatt határozta el, hogy híres festményeket egy szál telefonnal, különböző applikációk használatával, az otthonában talált tárgyakból, némi sminkkel, ügyes utómunkával és sok-sok kreativitással reprodukál.
A Parafrázisok című kiállítás október 1-jén 17 órakor kezdődik a Csapó utcán.
Redline, Betti, Narancs Útlevél, Vércsék. A Malter Vándor Filmfesztivál nőkről, serdülőlányokról mesélő rövidfilmjeiről Szénási Miklós író, újságíró és Váró Kata Anna esztéta beszélgetnek október 3-án 16 órától a CSIL Kiállítóterében.
IV. MagdaFeszt
Csokonai Színház
2021. október 1-5.
forrás: https://papageno.hu
Október 1-től ismét a nők irodalmi, művészeti jelenlétére, a női identitás mibenlétére, a női tapasztalatra és kifejezésmódra fókuszál a Csokonai Színház negyedik alkalommal megrendezett programsorozata, a MagdaFeszt.
„A fesztivál női alkotókra, női szempontokra koncentrál a társművészetekről sem megfeledkezve, olyan, nemzetközileg is izgalmas projektekkel, amelyek kortárs, mai eseménysorozattá teszik – mondta a MagdaFesztről Puskás István, Debrecen alpolgármestere. Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgatója azt a kezdeti szándékot hangsúlyozta, amellyel 2017-ben megalapították a fesztivált: Szabó Magda 100. születésnapján egy olyan összeművészeti eseményt szerettek volna létrehozni, amelyet a debreceni születésű írónő életműve inspirál, és olyan egyedi, izgalmas produkciókat lát vendégül, amelyeket érdemes megismernie a közönségnek.”
A MagdaFesztre meghívást kapott a kortárs román színház egyik legizgalmasabb alkotója, Gianina Cărbunariu, a nagyváradi társulat pedig október 5-én a CSIL (Csokonai Irodalmi Labor) Pódiumtermében mutatja be a Cărbunariu szövege alapján készült, megtörtént esetet feldolgozó, A tigris című előadást. 2011. december 13-án a szebeni állatkertből az etetője gondatlansága miatt elszabadult egy tigris. Az állat órákig csatangolt a városban, míg a rendőrökből, vadászokból és állatkerti gondozókból álló csapat bekerítette és lelőtte altatóinjekcióval. Majd puskával. Mockumentary play, írja darabja alcíméül Gianina Cărbunariu, aki a tőle megszokott módon egy bulvárhírré silányult valós esemény apropóján ír a kortárs európai társadalomról.
A fesztiválon vendégül látják a Dumaszínház tagját, Ráskó Esztert a NagyÁrpi című önálló estjével, aki a vlog sorozatából is ismert kendőzetlenséggel mesél a nővé, partnerré, anyává válás rögös útjáról. Külön öröm, hogy a Csokonai Színház két társulati tagja, Majzik Edités Varga Klári is elhoz egy-egy Budapesten készült saját produkciót. Majzik Editet az Egyasszony szerzője, Péterfy- Novák Éva A rózsaszín ruha című tárcanovelláiból készült, október 2-án játszott előadásban, míg Varga Klárit a Szent Margit életét feldolgozó Oldás-Áldásban (október 4-én) láthatja majd a közönség. A rózsaszín ruha történetei a női „hétköznapokról”, női barátságról, szerelmekről, házasságokról, csalásokról és csalódásokról szólnak. A gyermeki rózsaszín álom a majdani felnőtt korról, a boldogság elérésének és megtartásának a hite, amely a felnőttkori csalódások során természetszerűen összetörik.
A Kőszegi Várszínház Grecsó Krisztián új regénye, a Kádár-kor világát idéző Vera színpadi adaptációjával érkezik a fesztiválra. A szerző a közelmúltat faggatva keres a jelenben is releváns válaszokat egyetlen nagy nyomozás történetében. Vera, a főhős, miközben először lesz életében szerelmes, először csalódik másokban, először rúgja szét a biztonságot, amiben addig kisgyerek volt, arra is először döbben rá életében, hogy akikben a legjobban bízik, azok hazudnak neki. Mit kezd a család sötét titkaival egy gyerek? A Göttinger Pál rendezésében készült produkciót október 3-án láthatja a közönség a CSIL Pódiumtermében.
A MagdaFeszt képzőművészeti kiállításokkal, filmvetítéssel, beszélgetésekkel várja az érdeklődőket. A Nők a piacon című, október 4-én tartott kerekasztal-beszélgetésen Halász Rita író-művészettörténésszel, Nagy Márta Júlia költővel és Nagy Lea költővel a könyvpiacon való érvényesülés lehetőségeiről beszélget Gemza Péter színházigazgató. A MagdaFeszten itt lesz a Leopold Bloom-díjjal kitüntetett Németh Hajnalmédiaművész, aki Tar Sándor Szőke város című verse alapján készített filminstallációját hozza el. Maga az eredeti vers, ellentétben Tar szociografikus írásainak tárgyilagosságával, egy személyes hangon megszólaló kép a társadalomról és a történelemről, mely egy német nő iránt érzett szerelem fényében, a psziché mélyéről tükrözi a világot. Október 2-án 15 órától “A közönség jó! Ne félj semmitől.” címmel Szeleczky Zita életútjáról kezdődik beszélgetés a külföldön való művészi boldogulás nehézségeiről az emigrációba kényszerült magyar színésznő magánlevelezésének nemrég kiadott kötete alapján.
Fazakas Júlia Básti Lajos-díjas színésznő még a karantén alatt határozta el, hogy híres festményeket egy szál telefonnal, különböző applikációk használatával, az otthonában talált tárgyakból, némi sminkkel, ügyes utómunkával és sok-sok kreativitással reprodukál.
A Parafrázisok című kiállítás október 1-jén 17 órakor kezdődik a Csapó utcán.
Redline, Betti, Narancs Útlevél, Vércsék. A Malter Vándor Filmfesztivál nőkről, serdülőlányokról mesélő rövidfilmjeiről Szénási Miklós író, újságíró és Váró Kata Anna esztéta beszélgetnek október 3-án 16 órától a CSIL Kiállítóterében.
A MagdaFeszt programjairól részletesen itt tájékozódhatnak:
forrás: https://szinhaz.online