Kolozsváron, 2015. november 5.-10. között megrendezik a Janovics Jenő Napokat.
Az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón Szép Gyula, az intézmény igazgatója elmondta: „A Kolozsvári Magyar Opera létezése óta hangsúlyt fektet mind az egyetemes, mind a magyar klasszikus, vagy kortárs alkotások bemutatására és műsoron tartására: ünnepeltük Mozartot, Verdit, Puccinit, illetve Lisztet, Erkelt, Kodályt és Bartókot. A nagy zeneszerzők mellett a közelmúltban egyre többet foglalkoztatott azoknak a személyiségeknek az életpályája, akik a magyar, de elsősorban az erdélyi zenés színpad alakításában, fejlődésében játszottak fontos szerepet. Ezért szerveztük meg tavaly nagysikerrel a Bánffy Miklós Napokat, idén pedig nem következhet más a kolozsvári zenés színpad nagyjai közül, mint Janovics Jenő.”
Janovics Jenő (1872-1945) színházépítői, rendezői, filmgyár létrehozói, filmrendezői tevékenysége jelentős. Rendkívül gazdag, sokrétű, összetett átfogó a munkássága. Ezért partnerként felkérték más intézményeket is, hogy kapcsolódjanak be az ünnepei rendezvény-sorozat megvalósításában, mint a Kolozsvári Román Nemzeti Operát, a Kolozsvári Állami Magyar Színházat is. Janovics Jenő két színházat is épített. A Kolozsvári Román Nemzeti Opera jelenlegi székhelyének építésében részt vett, illetve a Szamos-parti Színházat, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színházzal közösen használ a Magyar Opera.
Operagála
Florica Jalbă, a Kolozsvári Nemzeti Opera művészeti titkára az intézmény igazgatójának üzenetét tolmácsolta. Megtiszteltetésnek nevezte, hogy az intézményük bekapcsolódjon ebbe a rangos ünnepi eseménybe. Valamint a november 6.-án tartandó Opera-gála programjára hívta fel a figyelmet, amely a Román Nemzeti Opera előadótermében tekinthető meg. Rendező: Tiberius Simu. Vezényel: Jankó Zsolt. Szólisták: Carmen Gurban, Egyed Apollónia, Fülöp Márton, Lucia Bulucz, Stefania Barz, Daróczi Tamás, Andra Ioana Roşu, Pataki Adorján, Cristian Hodrea és Beniamin Pop.
„Nagy izgalommal várjuk a Janovics Jenő tiszteletére rendezett Gálát, amelyen mindkét társulat szólistái fellépnek”- mondta Florica Jalbă.
„Igazi modern, kivételesen szabad ember volt”
Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti igazgatója örömét fejezte ki, hogy az intézményük részt vesz a Janovics Jenő Napokon. Janovics Jenő összekötő kapocs a kolozsvári magyar prózai és a zenés színház között. Nélküle nem képzelhető el a kolozsvári színjátszás modern kora. Janovics outsider volt, kívülálló. Meg tudta őrizni a szabadságát. Úgy tette modernné a kolozsvári színjátszást, hogy bekapcsolta a színjátszást, a filmgyártást a nemzetközi életbe. Az egyéni és a közösségi projekt egybeesett.
„ Nem tud „kisebbségiként” viszonyulni sem Bukaresthez, sem Budapesthez, mert a saját és választott közössége életére koncentrál.”
Ebben az évben a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) egyik fontos eseménye a Tolonc című, 1914-ben készült film bemutatása volt, amelyet 1100 néző tekintett meg. Janovics a nemzetközi filmvilág ismert egyénisége.
Szívem szeret operett-parádé
Selmeczi György neves zeneszerző és karmester Janovics életének két fontos mozzanatát emelte ki. Az egyéni és a közösségi szempont sajátos egysége lelhető fel munkásságában. Másrészt az etikai mozzanatra hívta fel a figyelmet. Salat Zakariás Erzsébet kifejezetten ezen a „szemüvegen” keresztül kutatta Janovics életpályáját. Tisztelet illeti azt, ahogy Janovics a színházi hagyományokhoz viszonyult. Néhány statisztikai adattal illusztrálta, milyen volt a színházi repertoár abban az időben. A 14000 előadásból 7000 zenés műfajt képviselt.
November 8.-án, Selmeczi György és Demény Péter által, Janovics emlékére írt, Szívem szeret című operett- parádét láthatja a nagyérdemű. A szerző színpadi fantáziának nevezi. „Sokszoros funkciót betöltő népszerű estre vállalkozunk. Sajátos történelmi pillanat a Kolozsvári Magyar Opera életében”- mondta Selmeczi.
Vezényel: Kulcsár Szabolcs. Rendező: Selmeczi György.
Librettót Demény Péter és Selmeczi György írta, Jacques Offenbach, Johann Strauss, Tóth Ede, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Bartók Béla, Szirmai Albert és Lajtai Lajos műveinek felhasználásával. Janovics szerepében Göttinger Pál lép fel.
(Szép Heléna, Orfeusz az alvilágban, A falu rossza, Cigánybáró, A víg özvegy, Csárdáskirálynő, Mágnás Miska, Luxemburg grófja, Bartók: Magyar népdalok, Zsuzsi kisasszony című művekből).
Erkel Ferenc: Bánk bán
A Janovics Jenő Napok keretében Erkel Ferenc Bánk bán-című operáját is megtekintheti a közönség. „1945-ben a Kolozsvári Magyar Színház Katona József Bánk bánját tűzte műsorra évadnyitó előadásként, Janovics Jenő rendezésében, s az újra kinevezett színházigazgató alakította volna Biberachot. Az előadás napján, november 16.-án délelőtt Janovics Jenő elhunyt, évadnyitó beszédét a mondat közepén hagyta félbe-illőnek tűnik, hogy Erkel Ferenc Bánk bánjával emlékezzünk halálának hetvenedik évfordulójára”- írta Szép Gyula.
Tisztelgünk Janovics Jenő emléke előtt
Salat Zakariás Erzsébet összeállításában és szerkesztésében Janovics Jenő- kiállításra és könyvbemutatóra kerül sor.
Janovics Jenő az egész életét a színháznak szentelte. Salat Zakariás Erzsébet 130 oldalas kötetet szerkesztett. Janovics személyét próbálja a ma emberéhez közel hozni. A személyes dokumentumait, az igazgatói megvalósításait hozza néző, olvasó-közelbe. A kötet szerzői: Szép Gyula, Zágoni Bálint, Andreea Iacob, Vincze Beáta. Salat Zakariás Erzsébet legújabb kutatási eredményeit teszi közzé a kötetben.
A filmgyártó Janovics Jenő
A kolozsvári filmgyártást a nemzetközi film világába kapcsolta be. A film iránt érdeklődő közönség megtekintheti Kertész Mihály A tolonc című némafilmjét élőzenei kísérettel, vezényel Kulcsár Szabolcs.(A film eredeti bemutatója 101 évvel ezelőtt volt). Kertész Mihály Oscar –díjas rendező (Casablanca) egyik legfontosabb korai filmje.
Zágoni Bálint: Janovics Jenő, a magyar Pathé című filmjét is láthatja a közönség, amelyben a magyar filmgyártás jeles úttörőjének, képviselőjének, Janovics Jenőnek az életútját ismerhetjük meg.
Csomafáy Ferenc
forrás: http://www.erdon.ro/
operettparádé Janovics Jenő emlékére
Írta Demény Péter és Selmeczi György
Jacques Offenbach, Johann Strauss, Tóth Ede, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Bartók Béla, Szirmai Albert és Lajtai Lajos műveinek felhasználásával
Vezényel: Kulcsár Szabolcs
I. felvonás
Janovics: Göttinger Pál
Spectator: Laczkó Vass Róbert
Bartha Miklós: Venczel Péter
Poór Lili: Babos Kinga
Ilonka: Mányoki Mária
Ügyelő: Rétyi Zsombor
Lehár Ferenc: Kulcsár Szabolcs/ Laczkó V. Róbert
Komisszár: Gergely Elek
A Szép Helénában
Achilles: Peti Tamás Ottó
Menelaos: Naphegyi Béla
Agamemnon: Rigmányi István
Orestész: Kovács Ferenc
Ajax 1,2: Veress László
Az Orfeusz az alvilágban duettjében
Euridiké: Székely Zsejke
Orfeusz: Plesa Róbert
Hegedűs: Barabás Sándor
A Falurosszában
Falurossza: Ádám János
Fínum Rózsi: Chiuariu Lívia
Tokos Zenekar
A Cigánybáróban
Barinkay: Gergely Arnold
Szaffi: Fülöp Tímea
Czipra: Molnár Mária
Zsupán: Ádám János
Arzéna: Balázs Borbála
Ottokár: Plesa Róbert
Mirabella: Rat Bianca
Carnero: Peti Tamás Ottó
A víg özvegyben
Hanna: Chiuariu Lívia
Danilo: Szabó Levente
Valencienne: Balázs Borbála
Camille: Plesa Róbert
St. Brioche: Rétyi Zsombor
Cascada: Naphegyi Béla
A Csárdáskirálynőben
Edvin (Díszítő): Laczkó Vass Róbert
Stázi: Pataki Enikő
II. felvonás
Janovics: Göttinger Pál
Bánffy Miklós, Korda Sándor, A jövő: Laczkó Vass Róbert
Ilonka: Mányoki Mária
Segédrendező: Rétyi Zsombor
Jákó Amália: Székely Zsejke
Berky Lily: Balázs Borbála
Lajos: Szép Bálint
Gestapós: Gergely Elek
A Mágnás Miskában
Marcsa: Székely Zsejke
A Luxemburg grófjában
Sir Basil: Szeibert István
Lancaster: Rétyi Zsombor
Winchester: Sípos László
Worchester: Mányoki László
Bartók: Magyar népdalok
Pataki Enikő
A Zsuzsi kisasszonyban
Kerekes Mária
Ádám János
A régi nyárban
Marton Melinda
Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, zene- és balettkara
Koreográfus: Rusu Gabriela
Díszlet: Szabó Attila
Jelmez: Ledenják Andrea
A rendező munkatársa: Venczel Péter
Rendező: Selmeczi György
Mit tudott Janovics Jenő?
Tudott minden iránt érdeklődni. Dráma, színjátszás, operett, kabaré, film – felsorolni is fárasztó. Vagy inkább izgalmas: ennek az embernek soha nem lankadt az érdeklődése. Bánk bánt játszott, színházat igazgatott, operetteket mutatott be, és némafilmeket forgatott. Amíg a forgatókönyvön dolgoztam Selmeczi Györggyel, nem győztem csodálkozni rajta és csodálni őt.
Tudott mindig talpra állni. Majdnem elvitték, mármint őt a Gestapo, tényleg elvették, mármint a Hunyadi téri színházat – ő lerázta magáról a fájdalmat, a csalódást, az igazságtalanságot, és ment tovább. Volt benne valami lelki duracell, amely nem hagyta, hogy megfékezze az élet. Vagy intellektuális akkumulátor? Ki tudná megmondani, mi is a kíváncsiság?
Tudott tehetséges lenni mindeközben. A kíváncsiság szép dolog, az érdeklődés folyamatos fellobbanása szintén, de egyik sem biztosíték a színvonal fenntartására, bár persze az örökös szellemi és lelki mozgás jót tesz. Olyan volt, mint Midász király, csak nála nem a kapzsiság változtatott mindent arannyá, hanem a bőkezűség.
Nagy személyiség volt, aki nem azzal foglalkozott, hogy felnézzen önmagára, hanem hogy megteremtsen valamit, kísérletezzen valamivel, ami érdekli. Egy nagy nyugtalan, aki a tapsrend közben már azon gondolkodott, mit hoz a másnapnak.
Demény Péter
Egyáltalán nem véletlen, hogy a jeles művelődéstörténeti személyiségnek, Janovics Jenőnek szentelt operettparádé a fenti címet viseli, hiszen így tiszteleghetünk méltó módon kritikus és mélyen humanista gondolkodás- és magatartásmódja előtt. Maga a cím egyébként Lehár Ferenc Luxemburg grófjának egy híres és sokatmondó dalára utal, melyet Sir Basil énekel, s melynek során az idős szereplő ,,örömmel konstatálja”, hogy ,,szíve szeret”, s már-már megifjodni látszik. Lehár humoros és ironikus allúziója a szerelem hatalmáról finom kritikája egyben a történelmi arisztokrácia kicsapongó, de igazi szenvedélyeket nélkülöző életmódjának. (Ezt az utalást felfoghatjuk a zenés műfaj egyfajta csendes önkritikájának is.)
Janovics Jenő rendkívül igényes színházi ember volt, aki a művészi alkotást sajátos intellektuális tevékenységként fogta fel. Ebben a szellemben készítették el az operettparádé szerzői a művész életéről szóló színpadi fantázia-játékukat.
A kétfelvonásos produkció szövegét és zenéjét Demény Péter és Selmeczi György alkotta. A zeneszerető közönség részleteket hallhat Jacques Offenbach (Szép Heléna, Orfeusz az alvilágban), Tóth Ede (A falu rossza), Lehár Ferenc (Luxemburg grófja, A víg özvegy) Johann Strauss (A cigánybáró), Kálmán Imre (Csárdáskirálynő, Zsuzsi kisasszony), Lajtai Lajos (A régi nyár), Szirmai Albert (Mágnás Miska), Bartók Béla (Magyar népdalok) műveiből.
Az előadás karmestere és rendezője Selmeczi György, segédrendezője pedig Hary Judit.
Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, zene- és balettkara
Díszlettervező: Szabó Attila
Jelmeztervező: Ledenják Andrea
Koreográfus: Rusu P. Gabriela
A bemutató időpontja: 2015. november 8., 19 óra